Új hozzászólás Aktív témák

• #2625 CPT.Pirk Jómunkásember remington2 #2624

  Új Válasz 2009-02-16 14:27:41 #2625

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  CPT.Pirk

  Jómunkásember

  válasz remington2 #2624 üzenetére

  Na, az eredeti Dean Delvin, Ronald Emerich könyvből:

  "Storey két fürge mutatóujjával begépelte a számokat, majd leütötte a bevitel billentyűt. A következő pillanatban a Csillagkapu belső gyűrűje forogni kezdett, és meg sem állt, amíg a legfelső pozícióba a Bika csillagkép ábrája nem került. A szerkezet - túlméretezett kombinációs zár módjára - hallható kattanással nyugtázta a mozdulatot. A legfelső követ átölelő aranyfoglalat két darabra vált szét, és félrecsúszott, szabad utat nyitva az öklömnyi kvarckristálynak a gyűrű középpontja felé.
  - Egyes ékzár kinyit.
  A kerék most az ellenkező irányba mozdult el, mígnem a kartusban szereplő második ábra, a Kígyó került a felső pozícióba. Ezúttal az egyik alsó ékzár nyílt ki, s egyidejűleg alacsony frekvenciájú búgás hangzott fel, mely a további zárak kinyitásával egyre intenzívebbé vált. A helyiségben hamarosan minden tárgy finoman remegni kezdett.
  - Hármas ékzár kinyit - jelentette be Storey, majd Danielhez fordult: - Legyen szives, fogja meg azt a bögrét.
  Beszéd közben fel sem nézett a billentyűzetről. Daniel gyorsan megragadta az asztal széle felé araszoló bögrét.
  - Gracias.
  - De nada.
  - Ötös ékzár kinyit.
  Ahogy egyenként bediktálták a "cím" koordinátáit a Csillagkapunak, és a hang lassan zúgássá erősödött, a helyiségben egyre feszültebbé vált a hangulat. Daniel magában sorolta a csillagképek neveit: Kígyó, Bak, Egyszarvú, Nyilas, Kaszás és végül a hetedik jel, a Föld.
  - Hetes ékzár kinyit!
  Amint a hetedik szimbólum is a helyére került, a remegés megszűnt, s helyette telt, mély hang töltötte be a helyiséget. Daniel kérdő pillantást vetett Catherin-re, mintha tőle várna megerősítést, hogy minden úgy zajlik, ahogy kell.
  De még mielőtt a nő válaszolhatott volna, egy második, magasabb hang hatolt át a biztonsági üvegen. Danielt valami okból nyugtalanította a búgás, és ismét kérdezni akart valamit.
  - Csitt. - A nő ajkára szorította a mutatóujját, és behunyta a szemét. - Hallgassa.
  Felcsendült egy harmadik, majd egy negyedik hang, mindegyik egy árnyalatnyival magasabb frekvencián, mint az előző. Furcsamód az egyes hangok külön-külön is tisztán hallatszottak, annak ellenére, hogy hangzattá olvadtak össze. Daniel lassan megértette, s mire a hetedik, utolsó hang is megszólalt, már mosolygott. A gyűrű minden képzeletet felülmúlóan bonyolult, önmagában harmonizáló hangot épített fel. Nem zene volt, amit játszott, hanem maga a változatlan, vibráló gyönyör.
  Azután valami még furcsább dolog vette kezdetét. A Csillagkapun körben elhelyezkedő kvarckövek, mintha bűvös zenének engedelmeskednének, kígyózó vízsugárhoz hasonlatos fénynyalábokat bocsátottak ki magukból, melyek lassan a gyűrű közepe felé csorogtak. Szó szerit csorogtak, mintha kerti locsolócsöveken folyékony fényt fröcskölne ki. Az első kövekből áradó sugárnyalábok semmivel sem viselkedtek másképp, mint a fentről lefelé és a vízszintesen indulók. Hét tekergő, fényes kötél nyújtózkodott a gyűrű középpontja felé.
  - Szuper - dünnyögte Storey. Catharine és Daniel néma pillantással jelezték egyetértésüket. A fényhidak egyre nyúltak, majd összefonódtak, terebélyesedni kezdtek, és vékony higanyréteghez hasonló, hullámzó hártyát vonva kitöltötték a gyűrű által határolt kört.
  A szelíd szépségű kép és a különös hang hatására a jelenlévőkön euforikus hangulat lett úrrá. Az emberek egymásra néztek, és mosolyogva konstatálnák a kellemes érzést. Egy pillanattal később azonban gyökeresen megváltozott a hangulat. A függőleges hártya sűrűbbé, vastagabbá vált, és örvénylő víztömeg módjára hullámzani kezdett. Felváltva domborodott ki előre-hátra, majd hirtelen robbanással óriási, hasas szélzsákká vált. Úgy tűnt, mintha az emberek arca után kapkodna. Akaratlanul is mindenki hátrahőkölt, sőt néhányan a földre is vetették magukat. Valaki hisztérikusan kiabálni kezdett, hogy kapcsolják ki, de még mielőtt bárki reagálhatott volna, a gyűrű beszippantotta az energiacsóvát, és lélegzetelállító sebességgel kilőtte az ellenkező irányba. Robogó fényalagút, kétmillió mérföldes óránkénti sebességgel a pokolba zuhanó körkörös vízesés - valahogy így lehet leírni a jelenséget. Csakhogy ez a vízesés nem lefelé zuhant, hanem vízszintesen, a siló fala felé, és sokkal távolabbi helyet vett célba, mint a pokol."

  Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Új hozzászólás Aktív témák