- magmakocka: PSX/PS2 CD/DVD tokhoz jó minőségű borító elkészítése
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- GoodSpeed: SAMSUNG Galaxy Buds FE (SM-R400NZAAEUE) a 9 éves SONY SBH20 utódja (nálam)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
bagand1
#41427
üzenetére
Ez nem technológiai hiányosság. Attól, hogy két hálózatnak ugyanazt a nevet adjuk, még nem fognak közös wifi-hálózatot alkotni akkor sem, ha egyébként ugyanabban a LAN-ban van mindkét AP (például különböző marad a MAC-címük). Meg lehet oldani ezt is, de otthoni körülmények között minimum WDS kell hozzá, az meg nem szabvány, az egyes gyártmányok / chipsetek / firmware-ek megoldása nem feltétlenül átjárható, ezért ilyen egy 'idegen' repeater-től nem lehet elvárni. Arra pedig, hogy egy wifi-kliens melyik hálózatra (AP-re) csatlakozik, egy alap strukturált hálózatban az AP-nek nem sok köze van, mivel a kapcsolatot a kliens kezdeményezi a saját szempontjai - preferált hálózatok listája és / vagy vételi szint - alapján.
-
And
veterán
(A wifi távolsági rekordkísérletek sosem a szabályok betartásáról szóltak, és általában a táv a lényeg, a link gyakorlati használhatósága vagy sebessége nem igazán. Lehet kapni meglehetősen nagy méretű / nyereségű paraboloidokat is, de azok használata erős kompromisszumokkal jár. Egyébként ugye nem a #41447-ben linkelt yagi-antennákról gondolod, hogy azok 25 dBi-sek?
#41502: a mikrók azért működnek 2,45 GHz-en, mert ott találtak ehhez helyet. Működhetne más sávon is, van rá példa.) -
And
veterán
válasz
misi021
#41508
üzenetére
Egyik sem jobb a másiknál mivel két teljesen egyforma antennát linkeltél. A másodikhoz adnak egy 5m-es hosszabbító kábelt, amelynek a kliens-eszköz felőli végén egy RP-SMA dugasz van. Az antennából egy rövid kábel jön csak, lengő N-aljzattal szerelve ([link]). Utóbbi egy viszonylag méretes RF-csatlakozófajta, kültéri antennákon fordul elő.
"[..] meg a leírásban a sugárzás E síkban hogyan értendő ?"
A weblapon található szöveg ('Sugárzási karakterisztika a vízszintes síkban E') a szokásos műszaki igénytelenség példája. Az az E-betű nem igazán kell oda, illetve hiányzik egy link a karakterisztikához, adatlaphoz.
"Az egyik ismerősöm tőlem nem messze 10 házzal lakik kb (250m) és megengedte hogy használhassam a wifi-jét."
Ugye az ismerős házára az optikai rálátás adott, és ő is hajlandó egy hasonló, kisebb nyereségű irányított antenna (yagi, panel) kültérre szerelésére? Ami egyben azt is jelenti, hogy a feléd tervezett kapcsolat egy újabb wifi-eszközt (nem csak antennát) is megkíván részéről, ha egyébként ő a saját házán belül is használja a wifit, mivel egy kültéri antenna a házon belül nem megfelelő lefedettséget ad. Ezek nélkül a siker nem garantált.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
misi021
#41510
üzenetére
Ne ess abba a hibába, hogy azt gondold, az antennának 'erősnek' kell lennie! Nem te lennél az első, aki kizárólag ennek tulajdonít jelentőséget egy kültéri kapcsolatnál (mellesleg erre alapoznak a hihetetlenül kamu adatokkal jellemzett, de láthatóan gagyi antennák gyártói-forgalmazói is). A megadott 250 méteres távra lényegében szinte akármelyik kültéri / irányított antenna megteszi, mivel mindegyik rendelkezik ehhez elegendő nyereséggel. De a sikeres kapcsolathoz más is kell, és ezek ekkora távnál is fontosak, sőt egyenesen lényegesebbek lehetnek az antenna saját teljesítőképességénél:
- lehetőleg optikai rálátás az antennák között,
- mindkét oldalon (!) kültérre, vagy - ha nincs fémes szigetelés a tető alatt - legalább padlástérbe szerelt antennák,
- megfelelő kábelezés (kis csillapítású tápvonal),
- némi szerencse (nem agyon zsúfolt / zavart sáv),
- beltéri lefedettséget nem nagyon lehet kültéri antennával teljesíteni (és megfordítva, ezért említettem a külön e célra dedikált wifi-eszközt az ellenoldalra).
Ha a fenti feltételek teljesülnek, az az antenna bőven megfelelő, de ismét: mindkét oldalra kellenek.Mod @ csabyka666: "Korábbi fórumozás alkalmával arra jutottunk, hogy a Client_1 és AP_2 külső antennája zavarhatja egymást, ugyanis kb 1 méter van köztük, de ugyanazon a függőleges csövön vannak."
Ha a működési csatornáik között legalább öt csatornányi a különbség, akkor elvileg nem lehet egymásra zavaró ráhatásuk.[ Szerkesztve ]
-
#41519
And
veterán
csabyka666
#41518
And
veterán
válasz
csabyka666
#41518
üzenetére
"Nem esnek bele egyik alhálóba se, ha arra gondolsz."
Ezt hogy? A topológia, amit lerajzoltál, látszólag nem tartalmaz NAT-oló eszközt AP-kliens viszonylatban. Persze a kliens is működhet WISP-kliensként (vagy mi a neve a címfordítós módnak), de adja magát a kérdés, hogy mégis minek? Továbbá egyetlen IP-címet említettél, ha pedig valahol van címfordítás, akkor ugye két címe (WAN és LAN felől) kellene hogy legyen annak az eszköznek. Miért nincs minden létező AP / kliens / router / (PC) azonos címtartományban eltérő címekkel, van ennek valami különös indoka, vagy így jött ki? -
And
veterán
Egy (passzív) antenna önmagában nem oldja meg a problémát, mivel az egy rendszer része kell, hogy legyen: AP/kliens eszközök, kábelezés, kültéri szerelés. Ha jó akarsz magadnak, lehetőleg kész kültéri integrált - antennával egybeépített - készülékeket veszel, nem soho-router + antenna kombót, mert előbbiekkel sok macerától megkímélheted magad és a kültéri céleszközök jóval megbízhatóbbak is. Példák: [link], [link], [link]. Az említett táv messze nem számít extrémnek semmilyen tekintetben, lényegében a legkisebb létező nyereségű kültérre szerelt irányított antenna vagy kültéri eszköz is átviszi rálátás esetén.
-
And
veterán
válasz
Elemental
#41656
üzenetére
Ha a vezetékes routered oszt címet (az a DHCP-szerver), és a saját 192.168.0.x tartományában teszi ezt 255.255.255.0 netmaszk mellett, akkor nem fogod elérni a második (wifi-s) routert, ha a számítógéped DHCP-kliensként kapja a címet. Egyszerűen kívül van az általa közvetlenül elérhető címtartományon. Ha a két router (célszerűen) LAN-LAN portokon csatlakozik egymáshoz, akkor a wifi-s példányt tedd át a 192.168.0.x tartományba, az első router DHCP-n osztható címtartományán kívülre, és kapcsold le a DHCP-szerverét, mivel abból egy is elegendő egy címtartományon belül. Ideiglenes megoldásként a számítógépedet is fix IP-re állíthatod, 192.168.1.x valamire, amíg a wifi-s router LAN-IP-jét megváltoztatod.
#41657: "Mi ez a 20/40MHz sávszélesség opció?"
Ennek 802.11n szabványú kapcsolatnál van értelme, a nagyobb analóg sávszélességen nagyobb adatráta vihető át. Konkrétan az adott mód maximuma csak 40 MHz mellett érhető el, a két adatfolyammal dolgozó "300Mbps"-es módhoz is kell a 40 MHz: [link], 20 MHz-es csatornán a névleg 300-as eszközök is csak fele akkora linksebesség elérésére lehetnek képesek.[ Szerkesztve ]
-
#41733
And
veterán
janakbacsi
#41732
And
veterán
válasz
janakbacsi
#41732
üzenetére
Nem. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy repeaterről vagy sima kliensről beszélünk, mivel ehhez kisebbfajta csoda kellene, csodák pedig nincsenek, főleg wifin. Egy rejtett antennás repeater pedig a fizikai kivitele okán még rontja is ennek az esélyét. Épületek közötti kapcsolatot sosem lehet két beltéri soho-kategóriás eszközre bízni, amelyeknek az antennája is beltéren van. Ez akkor sem nagyon megy, ha az épületek egymás mellett vannak, a megbízható kapcsolathoz kültérre telepített irányított antennák kellenek mindkét oldalon (a nyereségük szinte lényegtelen, de rá kell látniuk egymásra). Az meg, hogy már az edigital-nál is jelerősítőnek nevezik a repeatert, elég elszomorító, de ez egy másik kérdés..
-
And
veterán
Mit értesz az alatt, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel?
Az első egy szimpla USB-s adapter (azaz kliens), a másik kettő meg többfunkciós router eszköz (AP, bridge, repeater).
És hogy jön ide a pontos fogyasztási érték?
Mod: Ha egy egyszerű kliens-eszközre van szükséged (vagyis egy meglévő wifi-hálózatra / routerre szeretnél az asztali géppel csatlakozni), akkor az első erre a céleszköz, ami csak ezt tudja, ez a feladata. A másik kettő talán támogatja a kliens-módot is, bár nem erre vannak kitalálva, és nincs deklarálva a feature-listájukon sem.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"[..] a legkevesebb jelveszteseget ill. sebességveszteseget szeretném"
Csakhogy olyan adat / fogalom, hogy jelveszteség meg hogy sebességveszteség wifi-eszközök esetén nem igazán értelmezhető. Van elérhető link- és gyakorlati átviteli sebesség, de ezek értéke nem konstans és sokkal inkább a körülmények függvénye, mint az eszközöké. A külső antenna mindenképp előnyös a vételi szint (közvetve az elérhető sebesség) szempontjából.
"az USB-s vevő csak akkor fogyaszt valamennyit, amikor a gép is megy, a másik kettő pedig folyamatosan, csak nem tudom mennyit."
Ilyen értéket nem igazán fogsz találni, mert nem katalógusadat. Ki lehet mérni, illetve a tartozékként hozzá adott tápegység terhelhetőségéből lehet következtetni a teljesítményfelvételre, fogyasztásra. Általában a routerek sem terhelik ki teljesen a tápegységüket, tehát egy 12V/1A-es (12W-os) táppal rendelkező router fogyasztása legfeljebb egy számjegyű, wattban értve. Ez éves szinten legfeljebb 2-3 ezer forint többletköltséget jelent, de amúgy senki sem akadályozza meg, hogy a routert is lekapcsold a géppel együtt, ha nem használod: közös kapcsolós elosztó, vagy kényelmesebbeknek master-slave vezérelt elosztó is megoldás lehet erre. -
And
veterán
"A repeaterre 0,1A volt írva, de 220/230V, fogyasztásmérőbe dugva semmi fogyasztást sem mutatott."
(Ez sajnos a normál / olcsó fogyasztásmérők gyakori korlátja: néhány watt teljesítmény alatt nem képesek mérni, nincs akkora átfogásuk. Ez egyébként rájuk is van írva, meg van adva a mérési tartományuk, amelynek a minimuma nem nulla. Léteznek kifejezetten alacsony teljesítményt, készenléti fogyasztást mérő eszközök is, azokkal lehet kimérni, vagy DC-oldali árammérés + némi kompenzálással.)
"azon mégiscsak 5dbi-es antenna van, gondolom jobb vételben is"
Elvileg jobbnak kell lennie, ez a nagyobb nyereségű antenna lényege, de a gyakorlatban mástól, például a vételi érzékenységtől is függ a vételi képesség. (Mivel adáskor az EIRP korlátozott, azt egy gyárilag nagyobb antenna beépítésekor mindenképp limitálják). -
And
veterán
válasz
GEPESZ66
#41908
üzenetére
Lehetőleg függőlegesen, hogy 'lefelé' vagy 'felfelé', az teljesen mindegy, mivel a két eset között nincs igazán különbség. A gyakorlatban zárt térben különben nem nagyon fog számítani, akárhogyan is szereled.
"[..] vagy a függőleges felületre merőlegesen?"
Ez volna az úgynevezett vízszintes, nem?
-
And
veterán
válasz
Petiapó
#41931
üzenetére
"Milyen routert ajánlanátok a pirossal jelölt helyre?"
Erre létezik egy külön topik, pont az a címe, hogy Milyen routert?
"[..] ezt a nagyjából 10*10m méternyi teret a falak ellenére is lefedje"
Az a gond, hogy amit specifikáltál, az szinte semmilyen tekintetben nem határolja be az eszközt, nem szűkíti a lehetséges jelöltek listáját. Az pedig eléggé általános tévhit, hogy alapvetően a router függvénye az, hogy mekkora teret képes lefedni zárt helyen, egy lakásban. Valamelyest természetesen a típustól is függ, de ennél nagyságrendekkel meghatározóbb a környezet: falak anyaga, vastagsága és száma, beépítettség, bútorok, egyéb akadályok, elhelyezési magasság, valamint természetesen a kapcsolódó kliens eszközök tulajdonságai is meghatározóak. Csodatévő router - minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - sajnos nem létezik, a rádiós teljesítőképesség jogszabályban limitált, hivatalosan nincs olyan, hogy az egyik tízszer akkora teljesítményű, mint a másik. -
And
veterán
válasz
Petiapó
#41934
üzenetére
(Nem hinném, hogy akár egyetlen gyártó érdeke lenne kifejezetten gyenge routereket előállítani. Az más kérdés, hogy van-e lehetőség az adóteljesítményt alacsonyabbra konfigurálni, de az adott maximumot azért igyekeznek kihasználni. Az is igaz, hogy a 'külső' - nem készülékházon belülre integrált - antennával ellátott eszközök egyszerű fizikai ok miatt hatásosabbak, tehát olyat érdemes választani. De ha még így is tudsz a távoli, másik épületben elhelyezett routerre csatlakozni, akkor jó esélyed van arra, hogy - rádiós szempontból - akármilyen AP-t teszel a bal oldali épületbe, használható lefedettséget fog adni. Ha a rajz szerint telepíted, lehetőleg egy magasabb pontba, minden helyiségtől legfeljebb egy fal választja majd el.)
-
#41943
And
veterán
Smktrooper
#41942
And
veterán
válasz
Smktrooper
#41942
üzenetére
Az nem teljesen világos, hogy antennaváltáskor miért mozognak a fel- és letöltési sebességek eltérő irányba. De az első kérdés az, hogy mégis mire kell csatlakoznia a kártyának, házon belüli vagy azon kívüli AP/routerre? A 60m-es táv az utóbbit valószínűsíti, de kültéri célpontra nem szokás beltéri antennát használni több okból sem: beltéri kivitelben nincs nagy nyereségű, eleve ritka - bár létezik - a beltéri irányított típus, másrészt a rálátás biztosítása (stabil kapcsolat) inkább kültérre helyezett antennát kíván.
"a kültéri antennával ami a házfalra kívül van fel szerelve az a bajom, hogy félek direktbe rákötni a gépre érthető okoknál;"
Én nem tudom, mik lehetnek azok az érthető okok, te mikre gondolsz? -
#41946
And
veterán
Gubek-Einste
#41944
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#41944
üzenetére
(Természetesen tippjeim azért vannak
, bár ő kifejezetten kívülről a házfalra szerelt antennát említett, annál pedig csak akad magasabb pont is a házon. Ha meg nincs villámvédelem, nagyjából még az is mindegy, hogy kívül vagy belül van-e a cucc.)
Mod. @ #41945: olyanról én sem tudok, több GHz-es jeleket nem szokás UPS-en keresztül vezetni védelem céljából. Antennakábelbe köthető túlfeszültségvédő modult már láttam, de az is csak jóval kisebb frekvenciákig volt használható (mikrohullámon már túlságosan nagy lett volna a csillapítása). Ilyesmi még a kifejezetten kültérre szánt eszközökön sincs, a védelmet egyéb módon szokták biztosítani (az antennát / komplett eszközt nem az árboc legmagasabb pontjára szokták szerelni, magát az árbocot pedig le kell földelni). Ugyanakkor a másodlagos villámhatástól megvédeni egy ilyen wifi-eszközt már nem egyszerű, már az is probléma lehet, ha a villám a szomszédságban csap le.
Sok éve üzemel itthon és máshol is kültéri antennám, szerencsére ebből eddig nem volt gond.[ Szerkesztve ]
-
#41948
And
veterán
Smktrooper
#41947
And
veterán
válasz
Smktrooper
#41947
üzenetére
Bármilyen kliens-módra képes (vagy custom firmware segítségével arra képessé tehető) AP megfelel, amelyiken van külső antennához csatlakozó és ismeri a neked szükséges wifi szabványt (egyetlen stream-mel működő, "150 Mpbs"-es 802.11n @2.4GHz).
De úgy érzem, kicsit túldimenzionálod ezt a problémát: az antenna nem a ház legmagasabb pontján van, még a tető szintjét sem éri el, sokkal nem lóghat ki a fal síkjától, ezért egy azt érő közvetlen villámcsapás szinte kizárható. Ha pedig a tető más (fém-) részeibe vagy akár a szomszédos házakba beütő mennykő miatt kialakuló szekunder villámhatás éri a házat, akkor az lesz a legkisebb problémád, hogy külső antennád van: az elektromos hálózat felől sokkal nagyobb eséllyel károsodhatnak a berendezéseid, mint a wifi antennától (már ha a villamos hálózatod helyileg nincs megfelelően védve, és egy UPS vagy túlfeszvédős elosztóaljzat által nyújtott túlfeszültségvédelem önmagában egyáltalán nem jelent megfelelő / teljes védelmet).
Mod: mellesleg ha a PC és az antenna közé teszel egy kliens-eszközt, attól még ugyanúgy tönkremehet a PC vagy alaplap a káros hatásoktól, mintha az antennakábelt közvetlenül a PC-be épített kliens kártyára csatlakoztatnád.[ Szerkesztve ]
-
#41959
And
veterán
Smktrooper
#41957
And
veterán
válasz
Smktrooper
#41957
üzenetére
Az F-csatlakozó mindenképp probléma, ahogy a maximális működési frekvencia és a 75Ω-os hullámimpedancia is. A megszokott 50Ω-os kábelekre nem nagyon megy rá az F-csati. Wifi-hez (mármint a 2,4GHz-es sávra) inkább ilyesmi illene: [link], csakhogy míg ennek az adatai korrektek (50 ohm-os impedancia, maximum 0,4dB beiktatási csillapítás, N-csatlakozó) ez bazi drága, és mifelénk valószínűleg nehezen beszerezhető. Esetleg eBay-en vagy egyéb webshopokban kellene körülnézni, de én azt a TV-hez való verziót inkább hanyagolnám. (Egyébként mindenképpen igaz, hogy egy tisztességes tulajdonságokkal rendelkező, ilyen magas frekvenciájú sávra alkalmas túlfeszültség levezető ára összemérhető egy ethernet-portos kliens árával
.)
Mod.: illetve egy külső, antennával integrált eszköz esetén az ethernetet egyszerűbb védeni, csak sajnos maga a kültéri cucc is drágább, mint egy sima soho-router.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Talán nem lehet simán összekapcsolni a wan-lan portokat egy routeren belül???"
Ha minden eszközt ugyanabban a címtartományban szeretnél látni, akkor miért a WAN-LAN portokat kötöd össze? Ilyenkor csak egyetlen eszköznél kellene címet fordítani, a legelső routeren (vagyis csak annak a WAN-portját kell használni, a többiét nem). Igaz, hogy ekkor a többi router - mint tényleges router - feleslegessé válik, neked az első routert követően már csak egy vagy több sok portos switch-re volna szükséged. -
And
veterán
Ne viccelj már, egyetlen olyan router árából, amilyet említettél, minimum két darab 8-portos gigabites switch kijön (oké, utóbbiakon nem lesz wifi).
Ha a routereket nem lehet úgy konfigurálni, hogy a WAN-t ugyanannak az alhálózatnak a részévé tedd, mint a LAN-t (lehet, hogy erre csak 3rd-party firmware-rel képes, ha egyáltalán lehet azokra olyat tenni), akkor lehet, hogy ezt nem fogod tudni így megoldani. -
And
veterán
válasz
Soma01
#42059
üzenetére
"Hardveresen (wlan rész) ugyan az lesz a kettő, csak bizonyos funkciók nincsenek engedélyezve a routerben. Mint ahogy említetted is pl. a kliens mód."
Volt nekem régebben külső AP-m (nem router, egyetlen LAN-portja volt csupán), az sem tudott semmilyen más wifi üzemmódot, csak az AP-t. Vagyis önmagában az a tény, hogy nem dedikált router, még egyáltalán nem feltételez multifunkciós működést. Ráadásul valami lehetetlen és mélyre bújtatott antennacsatlakozója volt. Vagyis wifi router = wired router + AP, hogy utóbbi többfunkciós-e vagy sem, az teljesen más kérdés.
"Szerintem a legjobb eszközök egy wlan hálózathoz kapcsolódáshoz, sorrendben: AP (külső, lan porttal rendelkező dedikált eszköz), usb vevő, pci(-e) wlan kártya."
- AP: továbbra is probléma, ha nem multifunkciós, vagy nem tehető azzá CFW segítségével. Lehet, hogy ilyeneket csak régebben gyártottak, de attól még léteztek, léteznek.
- USB "vevő": wifi-n ugye nem létezik olyan, hogy vevő, mivel mindegyik vevő (meg adó). Ez funkcióját tekintve teljesen megegyezik a belső wifi-kártyával, mindkettő kliens. Egy USB-s kliensen nagyon sokféle kialakítású lehet - körömnyi, integrált antennás, kihajtható fix antennás, csatlakozós -, szóval nem egy állandó minőségű és használhatóságú kategória. Bőven van olyan, amelyiken egy belső kártya túltesz, utóbbiak közül egyik sem nyákra integrált antennával rendelkezik. -
And
veterán
válasz
Soma01
#42064
üzenetére
Vevő: ok, ez régi vesszőparipám, a jelerősítővel együtt. Legyen egyszerűen kliens.
"Nem tudom mi az a minimum tulajdonság ami miatt egy eszköz AP lesz."
A minimum tulajdonsága az, amit a neve is sugall: elérési pont. Annyi a dolga, hogy a kliensek csatlakozni tudjanak hozzá, semmi más. Ha extrákat is tud (kliens, repeater, bridge, wds meg ezek mindenféle kombinációi), az csak plusz.
"Szerintem tudnia kell más AP-koz csatlakoznia vagy tudni kell másoknak ő hozzá csatlakozni."
Nem, nem kell tudnia! Ez ugyanolyan, mint hogy egy egyszerű kliens is - jó esetben - rávehető szoftveresen arra, hogy AP legyen: tudhatja, de nem csak akkor lesz teljes értékű kliens, ha tudja a szoft AP-t. A kliensnek ugyanis ez nem alapfeladata, nem erre van kitalálva.
"És szerinten ezt a kettő az régi is tudta, miről írtál."
Utóbbit, azaz kliens eszközök rá történő csatlakozását természetesen tudta, de ezért AP egy AP, vagyis szép lett volna, ha nem tudta volna. Viszont előbbit, más AP-hoz csatlakozni egyáltalán nem tudott. Erre találták ki valamikor a WDS-t, csak abból sosem lett szabványos megoldás. Valaki vitte volna, csak épp nem volt képes "vevőnek" használni, pedig annak (azaz kliens-módúnak) szerette volna beállítani. Megoldódott, mert rá lehetett tenni a dd-wrt-t, de gyárilag abszolút nem támogatott ilyesmit (emlékeim szerint Asus WL-300g volt a típusa). Tehát ott tartunk, hogy szerinted a routerekben van ugyan AP, de az nem teljes értékű, a valós helyzet pedig nagyon is pepita:
1.) Vannak olyan dedikált AP-k, amelyek kizárólag elérési pontként használhatók, nem multifunkciósak és nem is tehetőek azzá, valamint
2.) Akadnak olyan wifi-routerek, amelyek gyárilag is többfunkciósak.
Ezért nem értem azt az okfejtést, hogy mitől lenne teljesebb értékű egy AP-only szerkezet egy router belső AP-jánál, mikor ez nagyon nem attól függ, hogy eredetileg AP-ról volt-e szó, vagy routerről.[ Szerkesztve ]
-
#42068
And
veterán
GrooveHero
#42066
And
veterán
válasz
GrooveHero
#42066
üzenetére
Lehet próbálkozni a párhuzamos kapcsolatok számának csökkentésével a torrent-kliensben. A másik lehetőség a lekezelhető kapcsolatok számának emelése és a timeout-értékeinek csökkentése a routerben, de gyári firmware-rel ez valószínűleg nem fog menni, csak valamelyik 3rd-party kivitelűvel, ha olyan feltelepíthető az adott típusra.
-
And
veterán
1.) Rádióra nem létezik házi repeater. De ha létezne, akkor is egy normális jelszintet biztosító külső antennával indulna. Neked antennára lenne szükséged (nem feltétlenül a szobában), de ha nincs hozzá csatlakozód, akkor szét kellene hozzá hekkelned a rádiót.
2.) Csodaantenna nem létezik. Egy beltéri körsugárzó legfeljebb 8..9 dBi nyereségű lehet (minden ellenkező híresztelés vagy hirdetés ellenére), így legfeljebb pár dB pluszt adhat a gyárihoz képest egy antennacsere. Szó nincs 'atomra turbózásról'. Némi javulást adhat, de ugrásszerű jelszintnövekedésre ne számíts. Lehet, hogy antennacsere helyett többre mész a router nyíltabb / központi helyre, magasabbra áthelyezésével. -
And
veterán
"De lehet maga a tunerje ilyen gyatra. Akkor vissza viszem gariba hogy csináljanak neki valamit..."
Lehet, hogy a tunere sem túlságosan érzékeny, de ha nem egy nagyobb teljesítményű gerincadó közelében laksz, akkor legfeljebb a helyi - kisebb teljesítménnyel üzemelő, de közeli - adókat tudod csak fogni, ha vannak olyanok. A gyenge vételi jel és az antennacsatlakozó hiánya sem garanciális probléma, így ezzel nem tudnak mit kezdeni a boltban / szervizben. Csatlakozó hiányában próbálkozhatsz a "drótozással", de azért a műsorvevő rádióknál sem úgy működik a dolog, hogy minél hosszabb az antenna, annál jobb, mert ez sajnos nem igaz. -
And
veterán
válasz
Elemental
#42092
üzenetére
1.) AP: elérési pont, erre csatlakozhatnak a wifi-kliens eszközök (USB-s adapter, belső wifi-kártya, mobiltelefon, laptop / tablet, stb.), lényegében minden wifi-routerben van egy AP, ezért tudnak rá csatlakozni az említett eszközök. Range extender alias repeater / jelismétlő: ez egy speciális módú AP (lehet dedikáltan jelismétlő, mint a konnektorba dugható példányok, vagy multifunkciós AP is, amely támogatja a repeater-módot). Ennek a feladata a lefedettség növelése, aminek az ára a maximális wifi-sávszél feleződése. Ez utóbbi a kialakítástól független (maga az ismétlés elve okozza), legyen szimpla repeater vagy WDS-sel működő jelismétlő.
2.) A WDS legfőbb hátránya, hogy nincs rá egységes szabvány, nem úgy működik a dolog, mint AP-kliens viszonylatban: míg minden kliens tud kapcsolódni bármilyen - természetesen az adott, közös wifi szabványt támogató - AP-re, WDS-nél ez sajnos nem igaz. Azonos gyártmány, de legalább egyforma chipset garantálja csak a biztos működést. A WDS-ben működő állomásokat alapesetben csak wifi-n kell összekonfigurálni, erről szól a WDS (AP-k vezeték nélküli kapcsolódása). -
And
veterán
válasz
Elemental
#42101
üzenetére
2.) Ez csak közvetlenül a wifi-t érintő beállításokra vonatkozik: csatornaszám (ugye AP-kliens kapcsolat esetén ez azért nem probléma, mert a kliens nem választ önállóan csatornát, egyszerűen rááll az AP csatornájára), SSID, kulcsolási módszer (van olyan megoldás, ahol ez a WEP-re korlátozódik, másnál a WPA is megy), megosztott kulcs és ha szükséges, egymás MAC-címeinek kölcsönös megadása a WDS-linket létrehozó eszközökön. A MAC-szűrés eleve teljesen felesleges egy normálisan - értsd: WPA-AES vagy WPA2, értelmetlen megosztott kulccsal - védett hálózatnál. A többi tulajdonság marad a router / AP saját belügye: hogy melyik lesz a DHCP-szerver, kezel-e külső (WAN) kapcsolatot, ha igen milyen típusút, miféle szabályok, korlátozások és port-forwardok mellett, satöbbi, ezek vagy csak az adott eszközre tartoznak, vagy értelemszerűen az internetre közvetlenül kapcsolódó routerre vonatkozó beállítások.
-
And
veterán
válasz
fabian4
#42105
üzenetére
"Szerintem ennek nincs értelme mert ha valaki módosítani akarja a router beállításait annak először csatlakoznia kell a hálózathoz. Ha az meg le van védve egy egy elég erős jelszóval akkor mindegy. Ha meg van fizikai hozzáférése a routerhez akkor benyomja a reset gombot és megint ott vagyunk, hogy tök mindegy."
Részben igaz, de azért lehetnek egyéb esetek is:
- Mi van akkor, ha olyan valaki akarja hirtelen felindulásból elpiszkálni a konfigurációt, aki a wifi-kulcsot már tudja? Ezt csak egyfelhasználós routernél tudod kizárni.
- Fizikai hozzáférést nem csak a reset gomb jelent (amit mellesleg egyes firmware-ek alatt le is tudsz tiltani, bár a tiltás hordoz veszélyeket), hanem akár egy szabad LAN-port is.
- Nem csak a wlan oldal felől lehet hozzáférni egy routerhez, hanem az internetről (WAN-port oldaláról) is. Hogy ez alapértelmezésben engedélyezett-e, az más kérdés, de akár az is lehet, és ez nem csak a webfelületre vonatkozhat, hanem egyéb szolgáltatásokra (például telnet, ssh) is. Az alapértelmezett hozzáférési portszámok sem egységesek, de azért vannak gyakoriak, és port szkenneléssel is megtalálhatóak.
A hozzáférési jelszót alapértelmezett értéken hagyni olyan, mint a lakáskulcsot a bejárati ajtó előtti lábtörlő, vagy a lépcsőházi virágcserép alá rejteni: kényelmes, csak nem éppen biztonságos. -
#42114
And
veterán
csabyka666
#42113
And
veterán
válasz
csabyka666
#42113
üzenetére
"Megnéztem InSSIDer-rel az étert, és akkor láttam, hogy totál lefedi egymást a kiterjesztendő és a kiterjesztett hálózat - mindkettő az 1-es csatornán volt."
Ez azért nem valami nagy csoda: minden repeater így működik, az 'ismételt' hálózat kényszerűen ugyanazon a csatornán lesz (marad), mint az eredeti.
"A kiterjesztendőt hagytam 1-esen, a kiterjesztettet átraktam a 6-osra, de ekkor nem tudtam csatlakozni rá."
Furcsa, hogy ilyen beállítást egyáltalán engedélyez az AP. Ez olyan, mintha én beállítanám a kliensemet a 2-es csatornára, és várnám, hogy csatlakozzon egy bekonfigurált hálózathoz (AP-hez), amelyik a 8-as csatornán üzemel. Ilyen nincs. Bár klienseken is van lehetőség csatorna beállításra, annak strukturált (AP-t tartalmazó) hálózatban nincs jelentősége, csak két kliens közötti (ad-hoc) kapcsolódásnál.
"Lehet, hogy alapjaiban rosszul tudtam, és ezeknek kötelező ugyanazon a csatornán lenni?"
Lásd feljebb.
"Akkor ezért nem volt jó havernál másfél nap után, mert a routere átállt másik csatornára, és a repeater nem tudta követni?"
Eléggé nehezen képzelhető el a működési elvből követezően. Ismét AP <-> kliens analógia: ha egy kliensen be van konfigurálva egy hálózat (AP), és utóbbi csatornája megváltozik, akkor a kliens nem lesz képes arra csatlakozni? Dehogynem, egyszerűen utána megy, a csatornaszám nem egy lefixált paramétere a hálózatnak (bár biztos lehet ilyen eltoszott drivert / firmware-t is írni, azért ez nem jellemző). Egy repeater pedig - legyen akármilyen kialakítású, WDS vagy univerzális - alapjában mégis csak úgy működik, hogy van egy kliens, amely csatlakozik az ismétlendő AP-hez, és tartozik hozzá egy szoftveres / logikai AP, amely az ismételt hálózatot ugyanazon a csatornán létrehozza. -
#42116
And
veterán
csabyka666
#42115
And
veterán
válasz
csabyka666
#42115
üzenetére
Az Airlive manualja is ezt írja az universal repeater beállításainál:
Channel Number: [..] "All stations communicating with the Access Point must use the same channel."
Tehát lehet, hogy van lehetőséged a csatorna beállítására, csak ilyen esetben ennek nincs sok értelme.
"Ezelőtt meg csak vánszorgott. Erre van valami tipped?"
A kapcsolódási- (link-) sebességek értéke lenne itt érdekes mind az első (Linksys?) router és a repeater, mind a repeater és az arra kapcsolódó kliensgép között. Ha a repeater felől mindkét irányba létrejött az 54 Mbps linksebességű kapcsolat, akkor számíthatsz maximális sebességre a két végpont között, ami ideális esetben 10 Mbps körüli hasznos átvitelt jelent. A Link Score érték biztos nagyon hasznos, csak fogalmunk nincs róla, hogy mit takar. Egyébként sem mindegy, hogy hogyan / mit mértél. Egy ilyen lánc átvitelét érdemes lenne a helyi hálózatban, például az első routerre LAN-on kötött PC és a repeaterre csatlakoztatott kliensgép között mérni, hogy a külső internet az eredményt ne befolyásolja, de ehhez két számítógép kell. Azt is érdemes lenne megnézni, hogy valós körülmények között - a repeater a végleges helyén és a kliensgépet sem túl közel téve az első routerhez - mit produkál az összeállítás, mert ez a 'mindenki egy légtérben' eset nem feltétlenül a legkedvezőbb. -
And
veterán
válasz
dugynok
#42136
üzenetére
Úgy gondolom, ekkora hibát csak nem vétettek a tervezők (bár láttunk már hasonlót
), hogy teljesen leárnyékolják az antennát. Én nem piszkálnám, ennek több oka is van:
- Valószínűleg nem lesz szép, látszódni fog rajta, hogy gányolt, eddig csak esztétika.
- Jó eséllyel nem lesz korrekt a kábelezés: az a belső antenna ki tudja, milyen impedanciára van illesztve, de nem feltétlenül 50Ω-ra, mint bármelyik csatlakozós példány, és akkor a kábel hullámimpedanciája sem lesz jó hozzá (ugyanakkor az is igaz, hogy a kis táv miatt ez nem okoz jelentős hátrányt, de azért többletcsillapítással járhat). Mod.: a kábel különben akármilyen lehetne, leginkább persze jó vékony, hogy könnyen lehessen szerelni, mert a rövid táv okán kevés plusz csillapítást adna (ha valóban illeszkedne az antenna és a meghajtás impedanciájához).
- A plusz jelszint, amit "mértél", egyáltalán nem biztos, hogy valós adatot takar, és ez nem feltétlenül a te hibád. Tehát nem garantált, hogy annyit nyerj vele, hogy megérje a beavatkozást.
A legfőbb probléma az utóbbi, vagyis hogy nem lehetsz biztos benne, hogy túl sokat nyersz majd vele. A kliensen 'mért' vételi szint inkább csak indikálás, nem valós mérés, nagyon nagy a bizonytalansága, simán átverheti a felhasználót, ezért nem lehet kliens / szoftver által indikált vételi szinttel antennanyereséget vagy bármi hasonlót normálisan meghatározni. Ráadásul itt már minden apró körülmény számít: pontos pozíció a szobán belül, mellette állsz-e, kézben tartod-e, hol fogtad meg, stb. Sajnos ezek a beépített nyákon kivitelezett antennák eleve eléggé limitált képességekkel és eredendően kis nyereséggel rendelkeznek, akárhová is teszed azokat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jézusom
#42164
üzenetére
Ne komolytalankodjunk már, a csatlakozó lehet akármilyen, de a falba húzott telefonkábel is: egyáltalán nem biztos, hogy a kábelezés ott csavart érpárt tartalmaz, ahogy az sem, hogy egynél több érpár van a kábelben, hiszen a telefonhoz két ér, egyetlen érpár elegendő.
"Arra viszont számíts, hogy nem lesz gigabites, de 10/100-as sem."
Akkor milyen lesz, 100 kilobites ? -
And
veterán
válasz
Mr Dini
#42333
üzenetére
(Baja nem lesz, viszont maximumra feltolni egy soho-router teljesítményét 3rd-party firmware-rel két okból sincs sok értelme: egyrészt maga a hardver valószínűleg nem tud akkora adóteljesítményt adni, amekkorát a webfelületen be tudsz írni. Másrészt ha túlvezérled a PA- /teljesítményerősítő-/ fokozatot, akkor akár ronthatsz is az átvitelen, mivel a kimeneti jel torzulhat, több csomaghibát eredményezve. Ez természetesen hardverfüggő, de ha belegondolsz, egy sima audió erősítő teljesítményét sem tudod úgy növelni, hogy akármekkora meghajtó jelet küldesz a bemenetére: ha eléred a kivezérelhetőség határát, akkor a végfok 'vágni' kezd, vagyis onnantól kezdve erősen torzít.)
-
And
veterán
válasz
V.Stryker
#42347
üzenetére
Emiatt kár izgulni: egy router kimeneti teljesítménye egyáltalán nem az a precíziós pontosságú érték. Még az olyan szignálgenerátorok, amelyek kifejezetten arra vannak kitalálva, hogy pontos értékű jelet (teljesítményt) adjanak, nos ilyen alacsony hullámhosszúságú sávokon azon is csak ±0,5..1 dB-t tudnak. Egy soho routerre inkább ennél nagyobb tűrés jellemző, mondjuk ±2 dB. Az meg annyit jelent, hogy a névleges +15,5dBm / 35,5mW valós értéke 22,4...56,2 mW között bármennyi lehet.
-
And
veterán
"Ennyit számítanak a vastag falak ?"
Igen. Vas nélkül is.
" Illetve a router mellett van egy hangfal olyan kis műanyag asztali gépen azon hallgatjuk a zenét! Az befolyásol valamit ?"
Nem.
"Gondolkodtam 8dBi-s antennán hátha segítene valamit ??!!"
Érdemben nem, hangyafingnyit talán.
"Vagy létezik e erősebb antenna ?"
Beltérre szánt körsugárzóban nem nagyon létezik.
Sajnos általában nem működik úgy a dolog (semmilyen antennákkal sem), hogy beteszed a routered a szobába, jó vastag falak mögé, és x*10 méterről kültéren szeretnél rá csatlakozni. Főleg egy fizikailag igencsak korlátolt képességekkel rendelkező klienssel (telefonnal) lehet ez probléma. Kültéri lefedettséget nem a szobában elhelyezett eszközzel / antennával kell megoldani, ez a titok nyitja. -
And
veterán
válasz
BluEyes
#42424
üzenetére
Nem. A dupla antenna a 841 esetén a MIMO-támogatást jelenti, amelynek feltétele a fizikailag szeparált több antenna: ahány spatial stream, a 802.11n szabvány szerint annyiszor 150 Mbps linksebesség érhető el vele, és legalább annyi antenna kell hozzá. A névleges adóteljesítmény és az antennák nyeresége mellesleg tökéletesen egyforma a két típusnál.
-
And
veterán
válasz
brummmogo
#42538
üzenetére
A ház lefedésére természetesen ez megoldás lehet, de arra nem, hogy egyetlen nagy wifi-hálózatnak látszódjon az egész. Ez független attól, hogy egyforma SSID-ket és kulcsolásokat állítasz-e be vagy sem, mivel ettől még különálló wifi-k maradnak. Az eltérő csatorna (sok csatornányi különbséggel) viszont éppen ezért erősen javasolt.Házi körülmények között az általad vázolt célra marad a már említett WDS, viszont olyanra természetesen nem csak TP-Link (vagy akármelyik kizárólagos gyártó) eszközei képesek. Lehetőleg azonos típusok vagy legalább azonos chipsettel felszereltek legyenek, ennyi a feltétel.
-
And
veterán
"Gondoltam egy jó erős antennával rendelkező Access Point kellene nekem, esetleg a felsőbb szintre egy Wlan repeater?"
Ezzel az elképzeléssel több probléma is akad. Az egyik, hogy nincs olyan beltéri eszköz, amelynek jó erős volna az antennája vagy az adóteljesítménye. Az antenna hatásosságát a fizikai mérete limitálja (beltéri routereken 2..5 dBi nyereségű antennák jellemzőek), a teljesítmény pedig rendeletben korlátozott, nem csak Magyarországon. A másik, hogy egy repeater is csupán 'hozott anyagból' tud dolgozni, vagyis csak akkor működhet normálisan, ha azon a helyen, ahová telepíteni szeretnéd, az eredeti router / AP jele még jó térerővel vehető. Ha ez nem adott, akkor a repeater is ugyanúgy szenvedni fog a gyenge vételtől, ahogy egy akármilyen kliens-eszköz tenné, és akkor a kapcsolat fikarcnyit sem lesz jobb egy repeaterrel, mint anélkül.
A legtisztább - és ha a fenti szinten az első router jele már nagyon gyenge, akkor az egyetlen lehetséges - megoldás az lenne, ha a felsőbb szintre kihúznának egy LAN-kábelt, vagy ha van már, igénybe vennék a meglévő vezetékes hálózatot és arra telepítenének egy újabb AP-t, amelynek a felső szinti iroda ellátása lenne a feladata. A teljes lefedettséget vagy épületen belül egymástól távoli helyeket elérését gyakran nem lehet, és sokszor nem is érdemes kizárólag jelismétlőkkel megoldani. -
And
veterán
Természetesen a router is kezdhet döglődni, de ezt innen érthető módon senki nem fogja tudni megerősíteni vagy cáfolni.
"Ok, 10 emeletes ház rengeteg wifi [..] Wifi analyzerrel néztem és nincs más ezen a channel-en."
Ez önmagában semmit nem jelent. Egyrészt a 'csatorna' fogalma wifi-n - főleg a 2,4 GHz-es sávon - kicsit mást jelent, mint egy analóg TV- vagy rádióadó esetén, mivel a csatornák bőven átfedik egymást. Tehát csalóka, mert ha a tiédtől csak 1..4 csatornányi távolságban üzemel egy másik AP, akkor az a saját hálózatodra is ráhatással van. Másrészt a szoftveres wifi analizátorok egy rakás olyan eszköz / adatforgalom kimutatására képtelenek (lényegében csak a saját szabványukkal egyező vagy régebbi wifi-hálózatokat látják), amelyek ugyanúgy foglalják a sávot: bluetooth, egyéb vezeték nélküli 2,4 GHz-es perifériák, analóg jeltovábbítók, és a többi, amiből azért egy ilyen tömbházban lehet épp elegendő. A legesélyesebb persze maga a wifi, ami egy ilyen helyen ténylegesen túlterheltté teheti az egész sávot, hiába 'nem a te csatornádon' van a többi idegen hálózat. -
And
veterán
válasz
Mtomasz81
#42557
üzenetére
Ez alapesetben teljesen független a routerektől: a kliens illetve annak szoftvere szabja meg, hogy melyik AP-hez vagy wifi-routerhez csatlakozik. Ennek alapja lehet egy profil- / prioritáslista, ami alapján eldöntheti a kliens, hogy melyikhez csatlakozzon, ha például mindkét hálózat elérhető. Az általad felvetett szigorúan térerő-alapú váltásnak egyébként sok esetben értelme sem volna. Ha belegondolsz, miért lenne az jó, ha mondjuk mindkét router viszonylag jó térerővel vehető - azaz mindkettő éppen teljesen használható kapcsolatot nyújt - akkor csak azért átváltana a kliens a másikra (ergo megszakítaná az aktuális csatlakozást), mert a másik router jele hangyányival jobb? Ez közelítőleg egyenlő térerejű hálózatok esetén folytonos váltogatással, leszakadással és újracsatlakozással járna, ami nem igazán szerencsés. Más kérdés, hogy mi történik abban az esetben, mikor a kliens a routertől távolodva még mindig ahhoz ragaszkodik, mikor a másik már lényegesen nagyobb térerőt ad az adott pontban.
-
#42784
And
veterán
csabyka666
#42783
And
veterán
válasz
csabyka666
#42783
üzenetére
Egy antenna vagy működik vagy nem, vagy hozza a ráírt nyereséget vagy nem, de más minőségi jellemzője ebben a (beltéri, soho-routerekhez szánt olcsó) kategóriában nem nagyon van. Nem romlik el, nincs MTBF-értéke, alapvetően egy passzív és nem is túl bonyolult szerkezet. Már lassan ritkaságszámba megy az ilyen, de amit belinkeltél, az teljesen hihető adatokkal rendelkezik. Amit fontos tudni, hogy pár dB jelszintnövekedést hozhat csupán, ami mindkét irányban javíthat ugyan a kapcsolat minőségén, de ugrásszerű növekedést ettől nem szabad várni, sokkal jobb képességekkel rendelkező beltéri körsugárzó meg nem is nagyon létezik. Némelyik routeren gyárilag is 5 dBi-s antennák vannak, azokat egy ilyenre cserélve garantáltan nem lesz észrevehető a változás. Azt is figyelembe kell venni, hogy bár nincs említve, de nagy valószínűséggel egysávos (2,4 GHz-es) típusról van szó, tehát a 802.11n 5 GHz-ez verzióját támogató eszközökhöz nem jó, illetve a kizárólag az utóbbi sávon működő 802.11a, -ac routerekhez sem.
-
#42803
And
veterán
csabyka666
#42800
And
veterán
válasz
csabyka666
#42800
üzenetére
"Sajnos a WiFi elméleti sebessége tényleg csak elméleti, a 150Mbps-t soha sem fogja tudni a gyakorlatban."
Erről már nagyon sokszor volt szó itt és a hasonló témájú topikokban: A wifi linksebesség vagy jelzési sebesség (802.11g: max. 54 Mbps, 802,11n: x*150 Mbps) nem elméleti érték, hanem nagyon is gyakorlati, csakhogy nem a felhasználói szinten, hanem a legapróbb fizikai egységek, az átvitt elemi szimbólumok szintjén. Ráadásul ezek az értékek fixek, az alkalmazásbeli 'gyakorlati' sebességek viszont egy csomó olyan dologtól is függenek, amelyeket a körülmények és egyéb felhasználói beállítások szabnak meg. Tehát nem, laboratóriumi - jelentsen ez bármit - körülmények között sincs meg soha felhasználói szinten, alkalmazásokban, viszont az elemi adat csomagok, szimbólumok szintjén mindig megvan (természetesen akkor, ha a vételi térerő nem korlátozza le kisebb, de még mindig szabványos értékekre a link sebességét).
"Egy példa. 60Mbps internet, 54Mbps routerrel a routertől pár méterre 18-20Mbps-t mérek"
Mert körülbelül ez az, ami elvárható tőle.
"A WiFi antenna tórusz alakban sugároz, látható, hogy közvetlenül az antenna mellett gyakorlatilag nincs is lefedettség."
Ez ismét egy gyakorlati / elméleti ellentét: ahhoz, hogy ez a valóságban is érvényesüljön, visszaverődésektől teljesen mentes környezet, illetve közel nulla kiterjedéssel rendelkező kliens-antenna kellene, ezek viszont a valóságban sosem állnak elő. A túlzott közelség egyébként valóban hathat károsan a link sebességére, de ennek nem az antennák karakterisztikája az oka, hanem az AP és/vagy a kliens eszköz vevőegységének a nem megfelelő linearitása, túlvezérlése.
Mellesleg a kép, amit linkeltél az nem a lefedett tér konkrét alakját adja meg, hanem iránykarakterisztika. Vagyis úgy kell elképzelni, hogy adott szögben eltérve a fő sugárzási irányhoz (ami körsugárzó, pl. függőlegesen állított dipól esetén a teljes vízszintes sík) képest mennyire csökken a térerő. Körsugárzó mellett konkrétan a fő irányból adódóan maximális a térerő, tehát pont az ellenkezője a helyzet annak, hogy ne lenne ott térerő. Éppen hogy alatta illetve felette nincs lefedettség, mármint elméletileg. -
#42808
And
veterán
spidersoft
#42807
And
veterán
válasz
spidersoft
#42807
üzenetére
(A routerben a maximum linksebesség van beállítva, de a Windows illetve a kliensek kezelőprogramja által jelzett érték az aktuális állapotot szokta mutatni.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
zolka95
#42977
üzenetére
Egy antenna nem szabványokat 'támogat', hanem frekvenciasávot, amelyen működik. A 802.11b/g wifi kizárólag 2,4 GHz-en működik, tehát ilyen sávú antennáról van szó. A 802.11n ebből a szempontból kakukktojás, mivel a jelenlegi és valaha volt wifi-szabványok közül eddig egyedüliként nincsen fixen sávhoz kötve: a 2,4 GHz-es sávon éppen úgy működhet, mint 5 GHz-en. Tehát ha az adott router csak 2,4 GHz-es, akkor nyugodtan lehet használni más antennákkal, amelyek ugyanerre a sávra készültek. Ha viszont 5 GHz-es, akkor nem jó hozzá az az antenna, és akkor sem az igazi, ha a router kétsávos, mivel akkor az eredeti antennái is olyanok, ha egysávos antenná(ka)t teszel egy ilyen eszközre, akkor a másik sávon lényegében működésképtelenné, de legalábbis nagyon rossz hatásfokúvá válik. Ezért a 802.11n kétesélyes, a választ neked kell tudnod, a router típusából egész biztosan kiderül.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
krystman
#43136
üzenetére
Ebben a formában nem igaz. A teljes átvihető rádiós sávszél feleződik meg a végpontok között. Ha a netelérésed ennél sokkal lassabb, akkor nem fogod észrevenni a sebességcsökkenést. Ha a link sebessége 20 Mbps-ről feleződik, de a neted csak 1..2 Mbps sebességű, akkor az nyilván bele fog férni a lecsökkent linksebességbe is, ilyenkor csak a helyi hálózatban lehet észrevenni a lassulást.
-
And
veterán
válasz
krystman
#43139
üzenetére
Továbbra is: ezt előre nem lehet tudni. Ehhez tudnunk kellene a jelenlegi link kiinduló adatátviteli képességét, illetve azt, hogy a repeater telepítése után az mekkora sávszélességgel tud kapcsolódni a végpontok felé. Ha mondjuk minden eszközöd 802.11g szabványú, és maximális a linksebesség (20..24 Mbps alkalmazásbeli sebesség megvan), valamint ez az állapot a jelismétlő telepítése után is megmarad (AP - repeater, és repeater - kliens viszonylatban), akkor a két végpont (AP - kliens) között >=10 Mbps eredő sebességre számíthatsz. De ha valamelyik oldalon lecsökken a linksebességed, akkor az természetesen kihatással lesz az eredő átviteli rátára.
-
And
veterán
válasz
krystman
#43141
üzenetére
"Talán attól lenne, hogy egyszerre vesz, és ad a usb wifi?"
Ha eddig kétségeid lettek volna a wifi vagy bármely más hálózati adatkapcsolat kétirányúságát illetően, akkor gyorsan oszlasd el azokat. Természetesen a wifi is (fél-)duplex rendszer, ezért minden létező wifi (kliens adapter, AP és multifunkciós eszköz, kiviteltől, interfésztől, aktuális funkciótól és táplálástól függetlenül mindig) ad és vesz is jelet normál működés közben. Vagyis az említett probléma alapja nem lehet egy olyan tulajdonság, amely minden wifi sajátja. Inkább szoftveres eredetű, de erre nem feltétlenül tudsz megoldást találni a driver vagy firmware frissítésén felül, és az sem egyértelmű, hogy melyik fél okozza, a szoftveres AP (tablet) vagy a kliens (telefon). Bár ha a telefon más wifi-kapcsolatnál nem produkál ilyesmit, akkor elég valószínű, hogy a szoftveres AP oldalán keresendő a hibaforrás. -
#43349
And
veterán
halhatatlan
#43347
And
veterán
válasz
halhatatlan
#43347
üzenetére
Egy antennának - mindenféle híreszteléssel, berögződéssel és csodavárással szemben - nincs önmagában véve létező üzembiztos hatótávolsága. A dolog nem úgy megy, hogy kiteszem a csodaantennát, és 150m-re le van a gond. A kliens-eszközök saját antennája is ugyanúgy korlátozza a kapcsolatot (a külső tényezőkről: pl. a sáv foglaltsága már nem is beszélve), az integrált kis méretű antenna sem a nagyobb távú összeköttetés záloga. Lehet a kültéri lefedettséget növelni természetesen, de akkor ugyanarra az AP-re bízni a beltéri lefedettséget nem szabad a továbbiakban, és a hatás, a lefedettség növekedése továbbra sem 'méterre' lesz meghatározható.
#43348: "[..] akkor ittis ugy mukodik, mint regen a linksys wrt54g-nel,hogy mindig az erosebbik antennat hasznalja?"
WRT54G-nél sem úgy működik, hogy az erősebb antennát használja, mert egyrészt az antennái teljesen egyformák, másrészt az 'erősség' nem antennaparaméter. A belinkelt (vagyis jó lett volna, ha linkeled, nem csak copy/paste beszúrod azt a linket) antenna abszolút nem egy nagyágyú, ahhoz képest hogy irányított kivitel. Repeater készítéséhez nem lehet a kétantennás (diversity és/vagy MIMO működés) routerre két külön karakterisztikájú és nyereségű antennát tenni, mert ez esetben az egyik antenna feleslegessé vagy értelmetlenné válik. Egy alap repeater nem egy átjátszóállomás, nem tud úgy működni, hogy az egyik antennáján csak az eredeti - esetleg távoli - AP-hez csatlakozik, a másikkal meg ellátja a helyi klienseit. Ez így nem megy.
, bár ő kifejezetten kívülről a házfalra szerelt antennát említett, annál pedig csak akad magasabb pont is a házon. Ha meg nincs villámvédelem, nagyjából még az is mindegy, hogy kívül vagy belül van-e a cucc.)
Új hozzászólás Aktív témák
krealonÁllásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest