- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
#34887
And
veterán
SüdiLaller
#34886
And
veterán
válasz
SüdiLaller
#34886
üzenetére
Nem értem a problémát: miért kell a gyári, ha amúgy is Linux-alapú fw-t szeretnél rá tenni a helyreállítás után? Letöltesz egy WRT54G v5.x-hez való bootloader-t (már eleve linuxos CFE-t), felteszed jtag-kábel és valamelyik kompatibilis debrick utility segítségével, majd ráküldöd parancssoros TFTP-n a megfelelő image-fájlt (dd-wrt vagy openwrt). Ezzel a vxworks-killeres kínlódást is meg tudod magadnak spórolni, hiszen a bootloader eleve az lesz, amelyik a végső firmware alá kell. Tomato nem fog menni, ez csak 2 MB flash-t tartalmaz, emlékeim szerint a Tomato a v5.x hardvereket nem támogatja.
CFE-t le is tölthetsz, de generálhatsz is magadnak (utóbbi esetben a hardver házára írt eredeti MAC-címeket fogja tartalmazni) például a Skynet Repair Kit részeként futtatható 'Bootloader Creator' nevű segédprogrammal. Sajnos utóbbi program az eredeti (letölthető) állapotában nem tartalmazza az eszköz-adatbázist, online kellene frissíteni, de a szerveréhez már nem tud kapcsolódni. Mindenesetre tudok neked WRT54G v5.x-hez való CFE-t adni, ha írsz MAC-addresst. A gyári firmware-t meg felejtsd el, ha egyszer nincs rá szükséged
.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Zozzant
#34898
üzenetére
Őrült nagy különbség nincs köztük:
- szabványok támogatása: megegyezik,
- működési sáv: megegyezik,
- adóteljesítmény (EIRP): megegyezik,
- antennanyereség: a 8200ND típusnál hangyafingnyi előny (5dBi vs. 3 dBi),
- vevő érzékenysége: a 822N-nél átlag alatti, a 8200ND-nél nincs róla adat,
- TP-Link-féle rizsamennyiség: megegyezik ('high gain' vs. 'high power', egyik sem igaz). -
And
veterán
válasz
Zozzant
#34902
üzenetére
Nem említetted, hogy milyen célra kell, de ebben a kategóriában (kihajtható-levehető antennás, USB-s kliens) nem igazán. A következő lépcsőfokot talán egy külső ethernetes multifunkciós, kliens-módot is támogató eszköz jelenthetné, de az nem igazán lenne mobil megoldás, és értelme is csak bizonyos esetekben volna (pl.: kültéri antennához csatlakozó kliens).
-
And
veterán
válasz
maxima
#34926
üzenetére
dBm: (abszolút) teljesítmény, visszaszámolható wattra vagy a törtrészeire, de logaritmikusan, dBm-ben jóval nagyobb teljesítménytartomány fejezhető ki egy kisebb értéktartományú jellemzővel.
"[..] AP-knél egyik teljesítményét / érzékenységét 15 dBm-nek a másikét -68 ~ -90 dBm-nek adják meg?"
Nagyon eltérő nagyságrendekről van szó: a teljesítmény (adóoldalon) értéke mindig egy relatív magas érték, a vételi érzékenység (vevőoldalra jutó, adott bit-hibaarányhoz tartozó vételi teljesítményszint) pedig egy nagyon kicsi jelszint. Ezért ha (+) 15 dBm-ről beszélünk, az semmiképp nem lehet vételi érzékenység, -70 dBm körüli adóteljesítmény meg szintén értelmetlenül alacsony szint lenne.
A dBm értéket (decibel-milliwatt) úgy kapod meg, hogy az abszolút teljesítményt mW-ra számolod át, ennek veszed a tízes alapú logaritmusát, majd az egészet 10-zel felszorzod:
P [dBm]= 10* lg (P [mW]).
A 0 dBm mindig 1mW-ot jelent, lineárisan 10-szeres szorzó +10 dB-t, 10-zel való osztás -10 dB-t jelent (az abszolút nulla teljesítmény nem fejezhető ki dBm-ben, ez általában igaz a logaritmikusan megadott egységekre). Így 1W: +30dBm, 1μW: -30dBm, 1nW: -60dBm értékkel fejezhető ki. A -90dBm pedig 1pW-tal egyenlő.
"Melyik mit jelent és melyik a nagyobb/jobb érték?"
Adóteljesítménynél a magas érték a jobb, de erre limitet szabnak, az EIRP-érték (antennába táplált teljesítmény dBm-ben, plusz az antenna nyeresége dBi-ben) a 2,4 GHz-es ISM-sávon nem haladhatja meg a +20 dBm-et, azaz 100mW-ot.
Vevőérzékenységnél pedig nyilván az alacsonyabb érték a jobb, vagyis minél kisebb teljesítményszint kell a vevőnek az adott bit-hibaarányú vételhez, annál érzékenyebb. Mivel a vételi érzékenység a jelzési sebességtől erősen függ, ezért csak azonos szabvány azonos bitrátához tartozó vételi érzékenységeit van értelme összehasonlítani különböző ezközöknél. Például 802.11g szabványú eszköz 54Mbps-os jelzési rátájához tartozó érzékenysége tipikusan -70 dBm körül van, a rosszabbaké -65..-68 dBm, a jobbaké -70 dBm alatti. -
And
veterán
A megoldás ugyanaz, mint bármely más szerver 'kívülről', a nyilvános internet felőli elérésekor: port forward. A fő routeren beállítod, hogy az adott külső TCP-portra irányuló kérés a belső hálózat mely IP-címére mutasson. Gondolom a belső hálózatban az AP-k fix IP-címmel rendelkeznek, és a webfelületüket szeretnéd kívülről elérni. Ez az internet felől a cég nyilvános fix IP-je (aa.bb.cc.dd) után kettősponttal elválasztott portszámokon tudod megtenni egy böngészőből: http://aa.bb.cc.dd:p, ahol p lesz a portszám.
Ha a port forward megadásánál nincs lehetőséged arra (ez router- / firmware-függő), hogy a külső portszámot egy attól eltérő belső portszámra továbbítsd, akkor sajnos az AP-k konfigurációs webszerverét sem lehet az alapértelmezett 80-as porton hagyni, és át kell állítani, ha egyáltalán lehetséges.
Mod.: egyébként borzasztóan gáz, ha egy AP-t kétnaponta újra kell indítani ahhoz, hogy normálisan működjön. Hát még ha kettőt. Vagy mindkettőt visszavinném garanciában, vagy kivágnám (főleg ha cégről van szó), mert ez nem normális állapot.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
maxima
#34933
üzenetére
"Azt ugyan nem igazán értem miért kell a kisebb számérték kedvéért a kimenő teljesítményt logaritmussal elbonyolítani [..]"
Nem feltétlenül bonyolítás. Ha az ember némi jártasságra tesz szert az átszámításban, akkor hamarosan elég gyorsan képes lesz oda-vissza számolni a lineáris teljesítmény és a dBm között. Aztán rájön, hogy az előbbire nincs is igazán szükség, a rádiótechnikában mindenki a logaritmikus egységeket használja. dBm-ben adják meg a kiinduló teljesítményt, dB-ben a különféle fokozatok (erősítők, keverők) szintemelését, az aktív fokozatok zajszintjét, a kábel és a szabadtér (távolsági link) csillapítását is úgy adják a kalkulátorok, és dBi-ben közlik az antennák nyereségét. Ezeket decibelekkel számítva egyszerűen össze lehet adogatni, míg lineáris egységekben szorozni-osztani kellene, ami sokkal kevésbé szemléletes. Az antennanyereséget sem számoljuk vissza lineáris teljesítményviszonyra (pedig elvileg lehetne), minden gyártó dBi-t közöl, amit össze lehet adni az antennába betáplált dBm-ben mért adóteljesítménnyel, és megkapjuk az EIRP-értéket. A jelszintmérők, spektrumanalizáló műszerek dBm-ben mérnek, decibeles osztású a skálájuk, az érzékenység, a zajhatár, a pontosság és a méréstartomány (dinamika) szintén dB-ben van megadva. Hidd el, dBm helyett esetenként femto- meg pikowattokkal, dB-ek helyett lineáris arányszámokkal sokkal nehezebb lenne számolni. Az illesztési impedancia ismeretében használhatnánk mindjárt feszültségeket is a teljesítmények helyett, de ez sem szokás.
Mod. #34935: Az ilyen eszközt jelismétlőnek (avagy repeaternek) hívják, ami valóban lehet egy többfunkciós router vagy AP egyik működési módja. Ezzel a házak közötti jelismétléssel annyi lehet a gond, hogy a kültéri kapcsolat már általában rövid távon is külső, esetleg irányított antennákat igényel, a házon belüli ellátás pedig belső, szokás szerint körsugárzó antennát. Ez a két feltétel pedig egyetlen eszközzel nem igazán teljesíthető, mert egyszerre nem lehet két helyen az antennája (akkor sem, ha esetleg eleve két vagy több antennával rendelkezik). A kültéri link kezelését (kliens) és a beltéri wifi-ellátást (újabb AP) egy-egy saját eszközre kell ilyenkor bízni, egy repeater inkább csak beltéri jelismétlésre való.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
deadwing
#34988
üzenetére
"[..] viszont tőlem az eszköz kb 80 dBm-el látszik csak"
Mármint mínusz 80 dBm, mert a +80 dBm az 100 kW lenne..
1.) Erősen valószínűtlen, főleg ha nincs benne lehetőség az adóteljesítmény vezérlésére. A TL-WR741 EIRP-je (a saját 5 dBi-s antennájával értve) specifikáció szerint a szokásos 20 dBm, azaz 100 mW.
2.) Az üveg csillapítása - hacsak nem valami spéci, fémgőzölt példány - nem lehet túl magas.
"de egyelőre a kültéri elhelyezés nem megoldható."
Ez probléma. Attól, hogy a -60 dBm-mel vehető idegen hálózatok 'nincsenek kirakva az ablakba', még nem feltétlenül beltériek, illetve lehetnek egészen kis távolságban is, akár a szomszédban.
3.) Nincs olyan csatlakozó, hogy nem szabványos: ha fizikailag össze tudtad csatlakoztatni a dugaszt az aljzattal, a csavaros rögzítő is ráment, akkor az jó, legyen hagyományos SMA (ami wifi-nél nem szokás), RP-SMA, vagy akármilyen csatlakozópáros.
4.) Zavaró jelek létezhetnek, de ha az ellenállomás jele ennyire gyenge, akkor azzal 'zavarás' nélkül is gond van.
Mivel megfigyelésed szerint a botantennával van jel, a sokkal nagyobb nyereségű panel- és yagi-antennákkal pedig még csak nyomokban sincs, erősen körülnéznék az antennakábel és a csatlakozók környékén. Nem arra gondolok, hogy valami nem szabványos, hanem arra, hogy problémás, kontakthibás a kábel, e hiba legvalószínűbb helye pedig a csatlakozóknál lehet. Ha az antennakábel mindkét végén csatlakozó van, akkor érdemes digitális multiméterrel ellenőrizni, hogy nincs-e szakadás a kábel árnyékolásán vagy belső erén, illetve nincs-e rövidzárlat az árnyék-belső ér között.
Mellesleg 200 m-es linktáv esetén erősen ajánlott mindkét antennát kültérre (vagy padléstérre) szerelni, még akkor is, ha a két helyszín ablaka egymás felé néz.
#34989: Nincs azzal semmilyen gond, mivel mindkét antennatípus lineárisan polarizált (a nagyon ritka és gyárilag nem is igazán létező helix-antennán kívül mindegyik olyan), teljesen mindegy, hogy a résztevő állomásokon miféle antenna van. Ami fontos, hogy az eszközökön lógó antennák egyformán legyenek polarizálva: vagy mindkettő horizontálisan, vagy mindkettő vertikálisan, mert ha az oldalak közötti polarizáció nem egyezik meg, akkor erős veszteség lép fel az átvitelben. A yagi polarizációja ránézésre megmondható, ha nincs beburkolva (vertikális, ha a sugárzó és a direktor elemek függőlegesen állnak), ha burkolatban van, akkor azon meg fel van tüntetve a megfelelő polarizációhoz tartozó szerelési irány. A gyári panelantennák eleve burkoltak, és ránézésre nem egyszerű a polarizáció megállapítása, de ezekre rá szokták írni az adott polarizációhoz tartozó szerelési módot, vagy minimum az adatlapjukon fel van ez tüntetve. -
And
veterán
válasz
deadwing
#35058
üzenetére
"A helyzet rosszabb mint volt."
Akkor ott valami nagyon alapszintű eltoszás van, bár azt írtad a múltkor is, hogy csatlakozók / kábelek / antennák rendben vannak. Jelenleg semmiféle toldás nincs a kábelben, csak az antennák a gyári kábeleikkel? Egyébként az elejétől kezdve kicsit nehezen tudtam kihámozni, hogy ki-kivel van, hogy épül fel a rendszer.
"[..] mert azt a tanácsot kaptam hogy dual bandes kártyára ne tegyek 1 antennát."
Ilyet emlékeim szerint senki sem tanácsolt, meg értelme sincs sok. Azt említették, hogy kétsávos kártyához kétsávos (dual band) kártya dukálna, de ez sem szentírás: egyrészt irányított (nagyobb nyereségű) gyári kétsávos antennát nem sűrűn találsz, másrészt ha csak az egyik sávon szeretnéd használni a kártyát / AP-t, akkor egysávos antenna is elegendő. A két sáv csak egy plusz feature, nem kötelező használni, főleg ha csak egy állandó pont-pont összeköttetés a cél.
"Polarizáció is OK. Vertikálisra tettem őket, mert a zavaró AP-k mind horizontálisak, és semmi..."
Ezt nem tudom, honnan veszed: a "zavaró AP-k" általában gyári állapotú körsugárzóval ellátott eszközök, egy körsugárzó pedig szükségszerűen egy vertikálisan álló bot vagy rúd, amely ezért vertikálisan polarizált. Horizontális antenna csak irányított lehet, a gyári soho-eszközökön meg mindig körsugárzók vannak. -
And
veterán
válasz
deadwing
#35063
üzenetére
"Persze egy lakótelepen /hozzáteszem, szemben velem/ valszleg minden router antennája össze-vissza áll."
Ez akár igaz is lehet, ahogy az is, hogy a beltéren elhelyezett antennák által adott jelet általában több visszaverődés után veszed, így a polarizáció is megváltozhat. Viszont direkt 'elfektetett' antennákkal sem szokás a routereket letenni. A te szempontodból viszont mindegy, mert ha a két végpontban ugyanúgy vannak szerelve az antennák, nem szabadna ennyire gyengének lennie a vett jel szintjének.
Közelítő számítás alapján tiszta rálátással azokkal az antennákkal > -50 dBm-es vételi jelszintet kellene kapnod, te pedig ennél úgy 30..35 dB-lel kisebb jelet kapsz, ami még úgy is kevés, hogy a vételi térerősség indikálása nem mérés, eléggé pontatlan. Itt viszont nagyságrendek hiányoznak, ezért írtam, hogy ott valamilyen nagyon alap gondnak kell lennie a fizikai szintű átvitelnél, ha a wifi-eszközök amúgy hibátlanok.
"Mi van akkor, ha egy gyári botantennát vízszintesre állítanak? Akkor milyen a polarizáció?"
Trükkös kérdés
. Ha vízszintesre állítod, akkor a polarizáció - természetesen - horizontális lesz. Csakhogy utóbbi esetben már nem beszélhetünk körsugárzóról, mivel a vízszintes síkból nézve az antenna már nem lesz szimmetrikus. A 'körsugárzó' botantennák vagy az egyszerű dipólus antennák a sugárzóra merőlegesen keltenek közel azonos térerőt minden irányban, ezért elfektetve már vízszintes irányhatással rendelkeznek. -
And
veterán
válasz
deadwing
#35076
üzenetére
Nyakamat tenném rá, hogy az az ablaküveg nem árnyékol jelentősen. Viszont nem véletlenül írtam azt, hogy egy ilyen linket nyílt térben elhelyezett antennákkal kellene megvalósítani. Ha a fal síkján belül helyezed el valamelyiket, akkor a terjedési (Fresnel-) zóna nem lesz tiszta: [link], [link]. Vagyis hiába látják egymást az antennák, a megfelelő terjedési térrész nem akadálymentes (ez külső tereptárgyakra is vonatkozik, amelyek a Fresnel-zónába lógnak), akkor sem, ha az ablaküveg nincs útban. Persze nagyon nem mindegy, hogy mennyire van 'házon belül' az antenna, de úgy semmiképp nem korrekt a dolog.
-
And
veterán
A kétantennásokhoz pont annyira egyszerű egy nagyobb nyereségű antennát csatlakoztatni, mint az egyetlen antennával rendelkező típusokhoz. Ezen a téren nincs közöttük különbség, csupán a MIMO-s n-módokat nem fogja elérni úgy sosem, de azt egy eleve egyantennással meg végképp nem lehet.
#35082 akos86: Két azonos típussal WDS-ben sem lehet gond, de amúgy hagyományos AP-kliens móddal is meg lehet oldani, akár más firmware alatt is.
Ezekkel a "jóval erősebb" antennákkal viszont vigyázz, főleg ha körsugárzók (mert azokból végképp nincs 'jóval erősebb', és a WR841 antennái gyárilag sem a leggyengébbek), de irányítottat is csak megbízható forrásból szerezz, ha olyan kell. -
And
veterán
válasz
deadwing
#35086
üzenetére
Érdekes egy ablak lehet, ennyit egy vasbeton födém se szokott csillapítani.
"A 47-et a régi dlink routerem tudta, az új TP LINK TL-WR741ND csak 55-öt megy. Nem lehetne valahogy felturbózni ezt?"
Ne essünk túlzásokba, ez nem számháború: a 802.11g-nél még a gyengébb típusok is megelégednek -68..-70 dBm vételi teljesítménnyel a maximális 54 Mbit/s-os linksebességhez, és nagyjából ugyanennyi kell a 300 Mbps-es n-módhoz is. Ehhez képest te több mint egy nagyságrenddel nagyobb szintet kaptál. Ez az egyik dolog, a másik meg az, hogy ennél lényegesebb a vételi jel/zaj viszony (bár ekkora jelszintnél és alacsony beépítettségű területnél ez már okozhat gondot, az irányított antenna ezen is segít). Az extrém nagy jelszintet felesleges hajkurászni, mert egy fikarcnyival nem lesz jobb a link, ha -47 helyett "csak" -55 dBm-et kapsz. Ráadásul ha valódi műszerrel mérnéd a jelszintet, és nem egy wifi-kliens visszajelzését vennéd alapul, akkor meglepődnél, hogy mekkora különbség van a ténylegesen mért és a program által indikált szintek között.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
deadwing
#35099
üzenetére
"Több mint 5 dBm szerintem nem kevés különbség."
Persze, lineáris egységekben (wattokban) 5 decibel nagyjából 3-szoros arányt jelent. De ebben az értéktartományban (-50 dBm körül), wifi esetén már nem jelent semmi pluszt. Ha a linksebesség múlna rajta akkor számítana. Például -70 dBm @ 54Mbps-es érzékenységnél nagyon nem mindegy, hogy -68 vagy -73 dBm-es a vételi jelszinted, mert a sebességed függ tőle. Csakhogy -65 dBm-es jel és legalább 25 dB jel/zaj viszony felett már semmit nem befolyásol, nulla jelentősége van, hogy 'nagyon erős' vagy 'brutálisan erős' a jelszint. Kábé mintha azt taglalnánk, hogy a 0..5-ös skálán mérve 6-os vagy 7-es jelszinted van-e.. -
And
veterán
válasz
CloZee
#35409
üzenetére
Még jó, hogy nagyon is van köze a mikrohullámú sütők frekvenciájának a wifi-hez:
- Wifi (alias 2,4 GHz-es ISM-sáv): 2400..2500 MHz, az 1..13-as csatornák közepe 2412..2472 MHz-re esik: [link].
- Mikrohullámú sütő: névlegesen 2450 MHz, épp a 8-as és 9-es wifi-csatornák középfrekvenciája között, és pont az ISM-sáv kellős közepén: [link], ezt a frekvenciát írják rá a sütők adatlapjára vagy hátoldalára.
A wifi tartomány nem 'frekvencia', hanem sáv, vagyis relatív széles spektrumot foglal el, a mikrosütő sem egy kvarcpontos generátor nulla fáziszajjal, tehát szintén 'terít' a sávban.
Ezért is remek dolog, ha az ember nem csak a facebook-ról próbálja megszerezni a műszaki információkat..
(Mellesleg régen rossz, ha egy mikrosütőből annyi energia képes szökni, hogy az ISM-sávon megzavarja a wifi-kommunikációt. Mikrosütőknél egyébként nem konkrét szivárgó teljesítményértékre adnak meg felső limitet, hanem teljesítménysűrűségre, amelynél 5 mW/cm^2 már veszélyes értékű lehet.)[ Szerkesztve ]
-
#35433
And
veterán
Victoryus94
#35425
And
veterán
válasz
Victoryus94
#35425
üzenetére
"1 megabájt 8 megabit, ők megabitben adják meg, szóval el kell osztani 8-cal, és az az eléleti maximum [..]"
Az nem 'elméleti maximum', hanem fizikai jelzéssebesség avagy linksebesség. A rendszer eléri, de soha nem az alkalmazási rétegben, hanem a legkisebb fizikai szinten, a nagyon rövid (mikroszekundumos nagyságrendű) fizikai adatszimbólumok szintjén. Amit te ebből nettó átvitelként viszontláthatsz, az az előbbi érték fele-harmada, a térerőn kívül is sok tényező függvénye. -
#35461
And
veterán
CSAKANYSANNY
#35458
And
veterán
válasz
CSAKANYSANNY
#35458
üzenetére
Ha azzal az antennával is csak ekkora (lényegében alig értékelhető, -90 dBm körüli) jelet kapsz, akkor nincs sok remény arra, hogy ez a link valaha is használható és stabil lesz. A szoftveres 'mérés' ugyan nem mérés wifi-nél sem, de hát ez van másra nem tudunk támaszkodni. Ha ezen tudsz is javítani az antennakábel minimalizálásával néhány decibelnyit, az is csak annyit fog jelenteni, hogy a használhatatlanul gyenge kategóriából átléphetsz a nagyon gyenge tartományba.
Amit még - a kábel rövidítésén túl - érdemes lenne megvizsgálni:
- Pontosan van-e irányba állítva az az antenna? Egy offszet-paraboloidnál ez nem annyira egyértelmű és nem túl egyszerű mutatvány.
- Tiszta-e az ellenállomás / hotspot felé a terjedési zóna? Nem elegendő a tiszta optikai rálátás, ha a terjedési térrészbe zavaró tárgyak is belógnak, azok tovább csökkentik az elérhető jelszintet: [link].
"Kb egy Minimális Stabil kapcsolathoz mennyi jel szükséges?"
A jel szintje is fontos, de a jel/zaj viszony a meghatározó, utóbbinak nem árt 20..25 dB-nek lennie a teljes 802.11g linksebesség eléréséhez. Kb. -90 dBm-es zajhatárral számolva ez minimum -65..-70 dBm-es vételi jelszintet igényel, ha a sáv telített (vagyis nagyobb a 'zaj'), akkor ez sem jelent semmit. Mivel az antennád nyereségén már nem igazán lehet javítani, és a kábelveszteséget sem tudod túlságosan csökkenteni, nem biztos, hogy ennek a linknek a használatát kell erőltetni. -
#35463
And
veterán
tejeskifly
#35462
And
veterán
válasz
tejeskifly
#35462
üzenetére
(Sosem bizalomgerjesztő egy olyan adapter / kliens, amelynek az adatait teljesen kamu értékekre alapozzák. Márpedig a 10 dBi is és a 2W is fizikai lehetetlenség, de hívhatjuk gusztustalan hazudozásnak is, mivel ezzel az eladók is tisztában vannak. A teljesítménye ugyan lehet nagyobb, mint egy belső kártyáé, de annyi biztos nem, amennyit ráírtak. Az adóteljesítmény a kétoldalú kommunikáció miatt amúgy is csak az egyik dolog, a vételi érzékenységet pedig nem adták meg - mondjuk kamuzni ott is lehet. Adhat előnyt a belső kártyákhoz képest, de ebben a biztos pontja az relatív nagyobb elhelyezési szabadsága, az pedig minden USB-s kliensnél adott, illetve a csatlakozós / cserélhető antennája.)
Mod: a notebook-ok belső keret antennái sem a létező leggyengébbek (ráadásul azoknál adott az átkapcsolás / antenna diversity lehetősége, ami egyantennás kliensnél nincs meg), és a belső wifi-kártyák érzékenysége sem a legrosszabb. Szóval önmagában a kliens cseréje nem jelent biztos megoldást. Ha az akadálymentesebb - pl. magasabban történő - elhelyezés ad némi pluszt, akkor jobban járhatsz vele, de wifi-n sajnos nincsenek nagy csodák.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
G.I.JOE
#35550
üzenetére
"Érdemes ezt lecserélnem egy mondjuk 18dBi-sre, vagy extendert érdemesebb inkább vennem."
A 18 dBi-s antennát felejtsd el, olyan (körsugárzó) nincs, akkor sem, ha azt írják rá. Beltérre nem nagyon lesz nagyobb - valós - nyereségű annál, mint amid most van. Egy extender / repeater / jelismétlő jó megoldás lehet, de csak ha olyan helyre telepíted, ahonnan a többi állomás (router és kliensek is) viszonylag jó térerővel vehetőek, különben a repeater is szenvedni fog a gyenge vételtől.
"Ha több extendert használok, akkor tovább-tovább tudom "nyújtani" a wifi jelet?"
Elvileg igen, de a több jelismétlő használata erősen problémás: eleve lassítják a hasznos átviteli sebességet, mivel az adatokat többször is meg kell járatni, mire az egyik végpontból a másikba érnek, továbbá (mivel a működési rádiócsatorna mindegyiknél ugyanaz marad) az interferencia / zavarás melegágya lehet.
A legjobb megoldás erősen árnyékoló környezetben a több AP telepítése, amelyek vezetéken vannak a routerhez csatlakoztatva.
"Az hogy egy új antenna teljesítménye 50W az azt is jeleti, hogy 50W-ot fogyaszt?"
Egy antennának önmagában nincs olyan paramétere, hogy teljesítmény, és nem 'fogyaszt': annyi RF-teljesítményt ad le (vagyis közel annyit), amennyit elektromos teljesítményként bele táplálnak. Az az 50 W a maximális betáplálható teljesítményt jelenti, otthoni / átlagos környezetben nulla jelentőséggel bír ez az adat, mivel a szokásos wifi-teljesítmények ennél az adatnál több nagyságrenddel kisebbek. Olyan, mint passzív egy hangszóróra írt teljesítmény: nem annyit 'fogyaszt', hanem legfeljebb annyit visel el. -
And
veterán
válasz
Shyciii
#35886
üzenetére
"Csak nem értem, hogy miért adhatnak el olyan valamit, ami lehet hogy elméletben tudna, de valójában nem tud akkor a sebességet."
Többször is volt már szó erről a témáról különböző wifi-topikokban: a szabványok névleges sebessége nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati érték, csakhogy:
- nagyon rövid időtartományban (az elemi szimbólumok szintjén) van meg,
- a wifi működése kétirányú, a résztvevő felek adás-vétel átkapcsolása és a szükséges csomag-visszaigazolások sok 'felesleges' időzítést igényelnek,
- a maradék is egy beágyazott protokoll.
Tehát a 11, 54, 150, 300, stb. Mbps nem valami elméleti és elérhetetlen plafon, hanem az elemi fizikai szimbólumok valós átviteli sebessége. De az a tény, hogy mi ezekkel az értékekkel nem találkozunk sosem, még nem jelenti azt, hogy valahol a protokoll legmélyén ne léteznének. Legnagyobb bánatunkra a valós / gyakorlati sebességek nagyon-nagyon sok változótól és részben általunk is befolyásolható paramétertől függenek, az említett - szabványra jellemző - elemi szimbólumsebességek viszont mindig állandóak. Lehet tehát 'átverésként' tekinteni ezekre az elérhetetlen Mpbs-értékekre, de attól azok még a fizikai szinten ott vannak. -
And
veterán
válasz
Smuki009
#35953
üzenetére
Külső antenna használata (a User Guide alapján: Wireless / Wireless Advanced oldal, Antenna Setting menüpontot "External Antenna"-ra kell állítani. Mellesleg eléggé feleslegesnek tűnik 200..250 méteres távra 30 dBi-s (!) grid-antennák használata főleg akkor, ha van rálátás a felek között. Ez nagyon erős túlzás, mivel a WA7510N-es AP-n 15 dBi-s beépített antenna van. Belső antenna használatakor a fent említett antennabeállítási menüt mindkét résztvevőn ellenőrizni kellene, hogy azonosan vannak-e beállítva (egyformán Vertical vagy Horizontal legyen mindkét oldalon, különben az eltérő síkban polarizált antennák gyengén veszik egymást).
"[..] viszont nem jön át a teljes sávszélesség."
Mégis mekkora sávszél jön át, és mekkora a fizikai linksebesség? Mert ha utóbbi már elérte a 150 Mbps-es értéket, akkor a térerő megfelelő, és így az antennákkal vagy az irányba állítással sem lehetnek nagy problémák. A Quick Setup - Wireless oldalon sem árt megnézni, hogy az átviteli mód / sebesség nincs-e limitálva (a Mode és Max Tx Rate pontoknál). -
And
veterán
válasz
Smuki009
#35959
üzenetére
Hát ez a sebesség valóban nem igazán jó, viszont ha útban vannak tereptárgyak, az nem szerencsés.
"Még egy kérdésem lenne, hogy a Antenna Alignment menü pontban minek a jelerősségét kéne látnom?"
Elvileg a 'másik' állomásét, amelyre a helyi eszköz wifi-n felcsatlakozott. De két probléma is van ezzel: az egyik, hogy a leírás szerint kizárólag kliensoldalon működik, vagyis csak akkor, ha az adott eszköz kliens- (amelyre felcsatlakozik ,az pedig értelemszerűen AP-) módba van konfigurálva. Ez pedig elég nagy szívás, ha nem hagyományos AP-kliens topológiát használsz. A másik probléma a térerősség jelzésével van, ugyanis bár a manual Remote RSSI-nek nevezi a decibelben megjelenő értéket, az valójában - a mértékegységből és a kiírt érték nagyságrendjéből következően - nem az. Vagyis az a szám nem vételi térerősséget vagy jelszintet jelent (akkor ugyanis negatív értékű lenne, és dBm), így viszont, pozitív dB-bel valószínűleg jel/zaj viszonyként (SNR) leht értelmezni. Az antennák irányba állításának szempontjából valójában nem számít (hiszen ott csak annyi a lényeg, hogy a megjelenő érték legyen az elérhető legnagyobb, ahogy az antennát baszkuráljuk), de az abszolút jelszint hiányzik, ha az átviteli rátát szeretnénk becsülni, mivel a lehetséges fizikai linksebesség a jelszinttől függ. Hab a tortán, hogy a státusz-oldalon sem a konkrét linksebesség jelenik meg (amelynek ugye a TL-WA7510N esetén 150 Mbps a maximuma), vagy legalább MCS index, hanem egy másik, nem könnyen azonosítható jelzés. Így aztán elég nehéz a konkrét vételi térerőt és a link sebességét beazonosítani.
(Nekem Ubiquiti kültéri eszközeim vannak, azoknak a webfelületén normálisan, dBm-ben látom a térerőt, és az antenna alignment menünél sem módfüggő a térerőkijelzés, az minden üzemmódban ott van). -
And
veterán
Ezt teljesen egyértelműen nem lehet számszerűsíteni, több okból sem. A Netgear R6200 például egy szimultán kétsávos router, vagyis ha 802.11g-s (ami csak 2,4 GHz-en működik) klienssel / kliensekkel csatlakozol hozzá, akkor ez a tény semmilyen ráhatással nem lesz az 5 GHz-es kapcsolatokra (802.11a, -ac és az 5 GHz-es -n kliensek átvitelére) a rádiós interfészen.
-
And
veterán
válasz
.:Secur:.
#36023
üzenetére
"Tehát először is, azt tisztázzuk, hogy mivel lehetne városban stabilan 3km-t áthidalni? Milyen eszközzel?"
Először is, fogadd el a következő tényeket: az áthidalható távolság rengeteg tényezőtől függ, ezek közül csak az egyik lenne az antenna. A korrekt szerelés - kis kábelcsillapítás, optikai rálátás biztosítása a felek között, normális / megbízható / érzékeny eszközök használata - csak az egyik dolog, de egy csomó tényezőre nincs ráhatásod. Ilyen például a sáv foglaltsága, nagyobb városban például a 2,4 GHz-es sáv agyon van zsúfolva. Egyszerűen lehetetlen 'tiszta' csatornát találni. Ezen semmilyen antenna sem segít, a sávváltás 5 GHz-re esetleg, és ez sem örök érvényű dolog, hisz előbb-utóbb a ma még kevésbé belakott 5 GHz-es sáv is zsúfolttá válhat.
"Mi képes erre? 2db 20dBi-s Yagi antenna [..]"
Nem te vagy az első, és valószínűleg nem is az utolsó, aki túl sok jelentőséget tulajdonít az átviteli lánc csupán egyetlen elemének, az antennának, ráadásul valószínűleg rögtön egy jó nagy kamu nyereségértékkel rendelkező típusnak (20 dBi-s 2400 MHz-es yagi nem igazán van, pláne nem <50 cm-es gerinchosszal). Igen, az antenna valóban fontos dolog, de nem minden! Azt is be kellene látni, hogy olcsón jó / nagy hatótávolságú rendszert nem fogsz tudni beszerezni. Én ilyesmire amúgy is kültéri, antennával integrált eszközt javasolnék, nem soho-routert egy kamuantennával. Az USB-s eszközt meg eleve kizárnám az ilyen netmegosztós célú, kültéri linket igénylő mókából, mert az egyszerűen nem arra való. -
And
veterán
válasz
.:Secur:.
#36029
üzenetére
Ok. Eleve kétfelé kell választani a dolgot: két külön dedikált eszköz kell arra, hogy a kültéri linket létrehozd, és egy újabb ahhoz, hogy beltéren wifi-elérést biztosíts. Utóbbi eszközzel szemben nincsenek nagy követelmények, viszont a kültéri kapcsolatot biztosítókkal igen:
- Legyen meg az optikai rálátás a felek között, ha ez nincs, vagy csak részleges, akár el is felejtheted az egészet.
- A rádiófrekvenciás kábelveszteség minimalizálására PoE-képes kültéri integrált eszközök javasoltak, a krealon által javasolt TP-Link cuccokon kívül persze más is lehet (pl.: [link]), de én inkább az 5GHz irányában keresgélnék. Különálló eszközök: normális antenna + kábelezés + csatlakozók + beltéri wifi eszköz költsége meg is haladhatja egy integrált rendszer árát.
Ugye nem valami távoli nyílt hotspot (amelyre neked semmi ráhatásod sincs) elérése a cél? Mert ha igen, vagyis a nagyobb távú linket biztosító eszközt csak a te oldaladon tudod felszerelni, akkor szintén vissza az elejére, vagyis felejtős.
Így sem lehet garancia a sikerre, de tiszta sáv és rálátás megléte esetén azért jó eséllyel kivitelezhető egy ilyen kapcsolat, ha mindkét végpontban erre való eszközök vannak. -
And
veterán
válasz
.:Secur:.
#36033
üzenetére
"Nincsen szükség 5ghz-re elég a 2.4 is nincsen annyira sok wifi cucc, hogy bezavarjon."
Nem csak a zavarás, hanem a rendelkezésre álló sávszél miatt is célszerűbb 5 GHz-es eszközöket használni. Egyéb előnyei is vannak, például kisebb antennamérettel (grid esetén: nyílással) érhető el 5 GHz-en ugyanaz az antennanyereség, mint 2,4 GHz-en. A szabadtéri csillapítás valamivel nagyobb, egy 3 km-es link esetén 6..7 dB-lel nagyobb ez az érték 5 GHz-en, de ez oldalanként 3 dBi antennanyereség plusszal kompenzálható
"Amúgy optikai rálátást hogy értsem?"
Úgy, hogy az antennák lássák (!) egymást. Ha ez nem valósul meg, akkor nem csak az amúgy is jelentős szabadtéri csillapítással kell számolni, úgy az egész link tervezhetetlenné és kivitelezhetetlenné válhat.
"Láttam neten több embert akik egy-egy olcsó cuccal megoldották a kapcsolatot több kilóméterre is [..]"
Nézd, ezeken a fázisokon előbb-utóbb mindenki túljut, aki kilométeres távú wifi-t üzemeltet. Én is farigcsáltam a biquad-okat, barkácsoltam centi vastag koaxot brutális N-csatlakozókkal, telepítettem méteresnél nagyobb házi primfókuszos paraboloidot biquad feed-del, raktam fel gyári grid-et, és kapcsoltam ezeket soho-routerekhez, nem a legrosszabbakhoz. Most nem is számítva az ezzel járó költségeket (egy jó antenna drága, ilyenekhez neki sem állnék 24 dBi-s grid-nél kisebb példánnyal, ami pedig a legnagyobb közkeletű 2,4 GHz-es antenna, és nem éppen kis méretű), a normális router sem olcsó, lehet rajta a firmware-rel szórakozni, hogy jó is legyen, a kis csillapítású koax szintén nem filléres, a hozzá való csatlakozók sem. Ha ezeket összeadjuk, majdnem ugyanott vagyunk, mintha egy olcsóbb kültéri eszközt vettünk volna, és a kábelcsillapításunk is megmarad, míg antennával egybeépített kültéri eszköznél az egyszerűen nem létezik. Szóval ez mind megvolt, annak idején, 7..8+ éve nem is volt más megfizethető alternatíva, csak a házi barkács. Aztán közel egy éve lecseréltem az egész kócerájt kültéri, antennával integrált céleszközökre. A különbség ég és föld: stabilitásban, rendelkezésre állásban, átvihető sávszélben, méretben, szolgáltatásokban, fogyasztásban, egyszerűségben és szerelhetőségben bőven meghaladja még a legolcsóbb Airgrid is a régebbi házi tákolmányt, pedig feleakkora távot sem kellett áthidalnom, mint amekkorát te tervezel, és nagyon jó körülmények is voltak hozzá (az egyik állomás hegyoldalban, a másik tömbház tetején, tiszta rálátással).
Szóval mindenki abban hisz, amiben akar, azt és úgy telepít, ahogyan akar, de vegye figyelembe, hogy mindennek megvan az ára: vagy olcsó lesz (elsőre annak tűnhet), vagy valamivel drágább, de jóval használhatóbb. -
And
veterán
válasz
pozsoka
#36050
üzenetére
Egy hasonlattal: hogy ha ki kellene választanod egyazon gyártó három különböző 100W-os hagyományos izzótípusa közül (a teljesen átlátszó, a hátul fémgőzölt vagy az opál burával rendelkező) a "legjobbat", te melyiket választanád? Körülbelül ennyi lehet a különbség a belinkelt kliensek között. Mindhárom TP-Link gyártmány, USB-s, és kihajtható antennájuk van. Nyilván nem teljesen egyformák, némelyik támogatja a 802.11n szabvány 300 Mbps-es módját és hangyányival nagyobb az antennanyeresége, a másik meg nem, cserébe az antennája csatlakozós / cserélhető. De ahogy a három eltérő 100W-os izzó egyike sem fogja átvilágítani a vasbeton födémet, úgy ezen kliens-eszközök között sincsen (nem is nagyon lehet) óriási különbség: az adóoldali teljesítményük adott, szabványban limitált, és a vételi képességeik sem térhetnek el nagyságrendileg egymástól és mellesleg a laptopod beépített kliensétől sem igazán. Sajnos egy leárnyékolt / nagyméretű / többszintes / vasbeton házban egyik kliens sem válthatja meg a világot, úgyhogy ilyen esetben a kliens eszköz cseréje helyett célszerűbb egy újabb AP telepítésén - az első routerhez elkábelezve - gondolkodni az adott szinten vagy lakásrészben. Szóba jöhet egy repeater avagy jelismétlő is (azt nem kell LAN-on kábelezni), de annak is olyan köztes helyet kell választani, amelyből a végpontok még normális térerővel vehetőek, különben a repeater is szenvedni fog a gyenge vételtől.
-
And
veterán
válasz
pozsoka
#36054
üzenetére
Ha úgy találod, hogy közvetlenül a router alatt még jó a jel, akkor repeater telepítése esetén azzal az ággal nem lesz gond. Már csak azt kellene tesztelni, hogy utóbbi pont és a távoli kliens (laptop) tervezett helye között is hasonló-e a helyzet. Ha igen, akkor nem lesz gondod egy repeaterrel sem. Egy konnektorba dugható repeater is szóba jöhet lehetőségként, de én olyat nem preferálnék. Ha valami kompakt cucc, akkor ugyan pici meg szép, csak a rejtett antennák hatásossága nem lesz valami jó, másrészt egy (akár használt) router annál olcsóbban is beszerezhető és vagy gyárilag, vagy - ha azt lehetséges telepíteni az adott típusra - '3rd-party' firmware segítségével repeater-ré varázsolható, az említett árnál olcsóbban és esetleg hatásosabban is.
-
And
veterán
válasz
pozsoka
#36056
üzenetére
Módszere válogatja, de univerzális repeater esetén a fenti routerhez hozzá sem kell nyúlni (csak WDS esetén volna szükség erre, de ennek a megvalósítása sem egységes).
Ha olyan szerencséd van, hogy a telefont UTP-n kábelezték ki, és csak egyetlen helyre vezettek érpárt, akkor a falban futó kábel akár fel is használható LAN-hoz. A telefonnak egyetlen érpár is elegendő, a legfeljebb 100 Mbps-es LAN-hoz meg két érpár kell. -
And
veterán
válasz
whited
#36077
üzenetére
"a mostani TP-Link routerem nem túl erősen sugározza a jelet, 3 antennás [..]"
A három antenna nem jelent 'erős' routert, annyi antennának más célja van.
"u.i: ő elég lenne? [link]"
Az az antennanyereség (16 dBi-s körsugárzó 2,4 GHz-en) sajnos mese habbal, akárki is árulja. Olyan nincs. De ha igaz is lenne, olyan vastag falakat nagy valószínűséggel még röntgennel sem világítanál át, nemhogy wifi-vel. Ez sajnos nem antenna kérdése. Szinte bizonyos, hogy muszáj lesz egy AP-t odakábelezned a használati hely közelébe, mert erődfalakat semmilyen antennával nem lehet normálisan átlőni. -
#36081
And
veterán
Steve-dkny
#36080
And
veterán
válasz
Steve-dkny
#36080
üzenetére
Bizonyára WRT54GL-re gondolsz. Pontosan mit is szeretnél elérni? Mert a "meglévő wifi-hez csatlakozni" működés kliens-módot jelent (felcsatlakozik a távoli AP-re vagy routerre és a gépedről vezetéken érhető el), míg a "jelerősítő" - ami a gyakorlatban jelismétlést takar - repeater-módot jelent, utóbbi esetben vezeték nélkül is el lehet érni a kliens PC felől. WRT54-sorozatú routerek esetén mindkettő módban közö, hogy gyári firmware-rel nem valósítható meg, csak 3rd-party alapszoftverrel (Tomato, DD-WRT, OpenWRT, stb).
[ Szerkesztve ]
-
#36105
And
veterán
Cartman023
#36102
And
veterán
válasz
Cartman023
#36102
üzenetére
Az 'átlagos' eszköz nem létezik, illetve a wifi-nek (és más rádiós rendszereknek) nincs konkrét hatótávolsága, mivel az a körülmények függvénye. USB-s 'wifi-antenna' sincs, csak USB-s kliens. Ha arra gondolsz, hogy egy USB-s eszközzel (klienssel) váltod ki a laptop belső kliens-kártyáját, akkor nem feltétlenül csinálsz jó boltot vele. Hátránya elsődlegesen a 'pendrive' formájú kliensek nyomorék, igen szerény képességű antennája, amiből nem sok mindent lehet kihozni. Pár év alatt sem fejlődött a technika annyit hogy ebben a méretben hatásosabb legyen (fizikai képtelenség), míg egy laptop általában ennél sokkal normálisabb antennákkal (általában nem is eggyel) van felszerelve. Van persze kihajtható / külső (nem nyákra integrált) antennás USB-kliens is, de ez a ritkább. A laptop tud antenna diversity-t (kevésbé érzékeny a beltéri mozgatásra), és több antennával akár MIMO-s módokat is támogathat (természetesen ilyen USB-s is létezik, de az már nem olyan pici). Az USB-s kliens egyetlen határozott előnye a nagyobb elhelyezési szabadsága, azaz a komplett laptop helyett csak az eszközt kell odébb tenni, hogy jobb legyen a kapcsolat minősége. Ez a hatás vagy kompenzálja az általában rosszabb antennát, vagy nem. A lényeg, hogy egyáltalán nem feltétlenül 'jobb' egy mai USB-s kliens, mint egy pár éves belső buszos példány.
-
#36108
And
veterán
Cartman023
#36107
And
veterán
válasz
Cartman023
#36107
üzenetére
"Ilyen esetben segíthet egy b/g/n-es usb-s kliens beszerzése?"
Kérdés, hogy min kell segítsen: a 802.11n szabvány lehetőségei igen széles spektrumot fognak át. N-szabványú lehet a '150 Mbps' sebességű mód ugyanúgy, mint annak a három-négyszerese, mármint linksebességben. Hasznos átvitelben a legszerényebb (150 Mbps) n-mód 2..2,5x-es hasznos sebességet tud nyújtani a 802.11g-hez képest, csakhogy ennek ugyanúgy feltétele a jó térerő, mint annak, hogy 54 Mbps-es linksebességed legyen egy g-szabványú klienssel. Magyarán ha rossz a jelenlegi jelszinted, akkor a hajadra kenheted, hogy b/g/n-es kliensed van, mert önmagában attól a ténytől, hogy több szabványt támogat, még nem lesz automatikusan gyorsabb is a kapcsolat, ha a távoli router jele már nem megfelelő. Ha a térerő jó, akkor profitálhatsz a váltásból, de ha az a router legalább '300 Mbps'-es, akkor egy MIMO-s (legalább kétantennás) n-es kliensre lesz szükséged, és nem kell feltétlenül USB-s kivitelűnek lennie, hisz akár a laptop belső kártyája is cserélhető n-szabványúra. -
And
veterán
válasz
gurabli
#36109
üzenetére
Minden csatornán van átfedés, de a többség -80dBm alatti, gyenge jelet produkál. Viszont az egyik narancssárgával jelölt ("WIFIHOME") elég erősen vehető, és pont a 11-es csatornaközéppel. Tehát jobban jársz, ha minimum 4..5 csatornával lejjebb költözöl, mert a legerősebb szomszédoddal nem leszel átfedésben.
-
And
veterán
Ha az egyik állomás falak mögött van, akkor ne is csodálkozz az eredményen. Hiába van neked nagyobb nyereségű antennád, ha a másik nem olyan (milyen is?), és beltéren van, több fal mögött. Ekkora távra különben messze nem kéne ilyen antenna, de mindkettőt kültérre kellene telepíteni, egymásra tiszta rálátással.
"38-44% között szokott lenni a jelerősség. De néha kis időre felugrik 70% fölé is."
A százalék annyit jelent jelszint-mértékként, mint a répa vagy a krumpli: semmit sem. Jó ha több / nagyobb, de ennyi, nem tudod mihez kötni (nem tudod, minek a százaléka, így értelme sincs sok, hiába erőlteti ezt több kezelőprogram vagy maga az oprendszer).
"Kevés lehet az a feszültség amit a routerem tud adni a Grid antennának és ezért nem megfelelő erősséggel tudja venni a jelet?"
Hú, most adjuk azt a 'feszültséget' az antennának, vagy vesszük a jelet?? Az antenna vételkor egy generátor, adáskor meg egy terhelés / fogyasztó. Mivel a wifi-forgalom kétirányú, az antenna szerepe váltakozik ugyan, de az egyiknek nincs ráhatása a másikra, vagyis nem kell ahhoz semmilyen 'feszültséget adni' az antennára, hogy az maga vegye a jelet (sőt, amikor vesz, akkor éppen az antenna ad feszültséget /pontosabban: teljesítményt/ a router felé).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Pedig csak 2 fal van [..]"
Khm, attól, hogy a Balatont (keresztben![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) 'könnyedén' átússza az ember, a La Manche csatornát még közel sem biztos..
"+ nincs is messze [..]"
Oké, a falak eddig is megvoltak, de a távolságot megtízszerezted vagy 15x-özted, ami a csillapítást további 20..23 dB-lel növelte. A 'nagyobb távú' wifi ilyen műfaj: hiába relatív kicsi a távolság, amely kültéri antennákkal könnyedén áthidalható lenne, ha akár csak az egyik antenna beltéren van, pláne nem csak egy fal mögött, akkor ez lesz az eredmény: gyenge jelszint, amely drasztikusan (de csak egyoldalúan) megnövelt antennanyereséggel sem kompenzálható annyira, hogy teljes sebességgel használható legyen a link.
"+ a rálátás sem rossz."
Ja. Azt a két, éppen útba eső falat nem számítva egész jó lehet
.
#36117: "Veszem a jelet!"
Igen, meg néha adod is, mindezt másodpercenként néhány ezerszer váltogatva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"A rálátás nem igazán megoldott, vannak akadályok azért, az egyik házból menne a másik házba a jel."
Mégis mekkora a távolság a két ház között, és milyen akadályok vannak köztük?
"Ez a nagy tányér elvileg egy irányított antenna, ha jól tudom, tehát ha megfelelően irányba tudom állítani, akkor milyen távolságot tippelnél rá? "
Pont-pont kapcsolatnál nem igazán számít, hogy irányított-e vagy sem, csak annyiban, hogy irányítottal jóval nagyobb nyereség érhető el, mint omnidirekcionális (körsugárzó) antennával. Ez a TL-ANT2414A viszont nem egy óriási nyereségű típus, csak egy átlagos panel. Persze megfelelhet a célnak, de távolságadatokat ne is várj, mert mint említették, millió dologtól függ. Itt nincsenek tól-ig határok, inkább csak nagyságrendek, amelyeken a tiszta rálátás hiánya szintén előre nem jósolható nagyságrendeket tud rontani. Ha bárki rávág erre egy konkrét hatótávot, jobban teszed, ha az illetőnek egy szavát sem hiszed el a továbbiakban.
"Sok helyről hallom ezt a wifivadász dolgot, ez valami marhaság, vagy ez tényleg működőképes dolog?"
Semmi különleges nincs benne, az is csak egy USB-s mobil kliens és egy (az alapkivitel esetében a tervezettnél ráadásul valamivel kisebb nyereségű) panelantenna együttese, amit a képességeikhez mérten szerintem eléggé túlárazva árulnak. Amikor az ember ilyen 'netvadász' cuccok beszerzését kezdi fontolgatni, akkor hajlamos a csodavárásra, mondván annyi pénzért csak kap valamit, ami különlegesebb és nagyobb hatótávú, mint valami közönséges kliens. Igen, a panelantenna dob rajta valamennyit, de nem kell azért több pénzt kifizetni, csak mert az egy dedikált 'netvadász', jelentsen az akármit. Bármilyen klienssel 'csodát tesz' egy normális külső antenna, és attól egyik sem fog automatikusan (a körülményektől függetlenül) kilométerekre forgalmazni, hogy a gyártói erre hivatkoznak. Naná, mert vevőcsalogató, csak éppen a körülmények ezt esetenként sokkal jobban meghatározzák / korlátozzák, mint az eszköz képességei. -
And
veterán
És mit értesz egyantennás üzemmód alatt? Azt, hogy 802.11n-nél nem MIMO-s, vagy azt, hogy eleve nem MIMO-s módokban (802.11b/g) nem támogatja az antenna diversity-t?
Előbbi esethez mindössze maximálni kell az átvitelt 150 Mbps-en, ami bizonyára gyári firmware alatt is lehetséges. A diversity letiltásához (antenna fix kiválasztásához) pedig nagyon valószínű, hogy 3rd-party fw kell. Amúgy ennek az egésznek mi lenne az értelme? -
And
veterán
A távolságot továbbra sem említetted, de ha az egyik oldalon meg lehet oldani a kültéri telepítést, akkor talán a másikon (a kliens oldalán is) is.
"Erre végülis akkor megér egy próbát a dolog, csak valami jó erős antenna kell hozzá."
Ezzel mindössze az a gyakorlati probléma, hogy egy antenna vagy 'jó erős', vagy 'könnyen mobilizálható', a kettő együtt nem igazán megy. Úgy 12..14 dBi nyereségig lehet gondolkodni kisebb panelantennákban, ezek felett már csak jó nagy kiterjedéssel rendelkező típusok vannak. Ha szerez egy olcsóbb, antennacsatlakozóval ellátott USB-s klienst és hozzá egy kisebb panelantennát, nagyjából ugyanott lesz, mintha egy csúcsszuper (de inkább egyszerűen csak drága) 'netvadászt' vett volna.
"A gyári antennák sem kicsik, de melyik antennát lenne érdemes ráaplikálni, hogy azt a plusz egy falat tudja, amin most elakad a jel?"
A kérdés a hatótávot feszegető érdeklődéssel egyenértékű: ember nincs, aki képes megmondani, hogy a fal többletcsillapítása mekkora nyereségnövekedéssel volna kompenzálható. Ennek a lehetséges tartománya túl nagy. Egyébként is: beltéri körsugárzóból nem létezik brutál nyereségű, legfeljebb 6..8 dBi-s. Ha meg irányítottra cseréled, az helyben - az antenna fő irányán kívül - nem fog rendes lefedettséget adni. Arra meg ne is gondolj, hogy a router antennacsatlakozóira különböző típusú és / vagy külön terekbe telepített antennákat köss. Ha a garázsban is kell net (főleg gyenge teljesítőképességű kliens, pl. okostelefon, kisebb táblagép részére), a legjobban akkor jársz, ha oda szépen elkábelezel egy újabb AP-t, aminek csak a garázs lefedése a feladata. -
And
veterán
"Akár az a kettő, amiről beszéltünk?"
Igen, akár azok is.
"A kábelezés nem kivitelezhető, max vezeték nélkül egy plusz AP oda, de azzal meg vannak rossz tapasztalataim ping terén [..]"
Valószínűleg repeaterre / jelismétlőre gondoltál, és igen, azzal is szenvedés lesz a kapcsolat, ha olyan helyre teszed, ahonnan a távoli állomások (az 'ismétlendő' router és a kliens/ek) nem vehetők használható térerősséggel. Többek között ezért is rossz az a gyakran előforduló elképzelés és megnevezés, hogy a repeater = jelerősítő, mert ez nem igaz, valójában nem erősítő. Ha gyenge vételi helyre tesszük az jelismétlőt, akkor nem igazán segítünk vele, azt inkább köztes pontba kell telepíteni. Magyarán ha a garázsban mindenképp gyenge a távoli megosztó router jele, akkor nem sokkal leszel előrébb egy repeaterrel, ha azt is oda telepíted.
"Az én routeremen a 3 antenna MIMO-s, tehát együtt adja ki a legjobb teljesítményét?"
Nem az antennák 'MIMO-sak', hanem a router: a 300 Mbps linksebességhez kettő, a 450-hez három antenna kell egyidőben.
"Van otthon a korábbi routerről 8 dBi-s antennám, de az más forma, gondolom nem is jó ehhez a dual bandeshez."
Igen, elég valószínű: mivel a TL-WDR4300 szimultán kétsávos, és nincs 2+3 antennája, a sávok nincsenek szétválasztva az antennákon. Ezért kétsávos antennákat igényel (már ha valóban mindkét sávon szeretnéd működtetni, de ugye minek kéne kétsávos router, ha csak az egyik sávon használnád ).#36204 mezis: DD-WRT alatt - legalábbis a régebbi Broadcom chipsetes verzióknál - kiválasztható adásra és vételre is ugyanaz az antenna, ezzel kikapcsolva a diversity-t. De a gyakorlatban ehhez annyi is elegendő, hogy (mivel az antennák csatlakozósak) szépen letekered azt az antennát a routerről, amelyiket nem szeretnéd használni. Mivel azon a router nem fog jelet venni (vagy csak sokkal gyengébben, mint a másikról), a leválasztott antennaaljzatot sosem fogja kiválasztani a diversity algoritmus, tehát lényegében ugyanott vagy, mintha kikapcsoltad volna. Ha kétantennás (diversity-s) routerre külső antennát szeretnénk csatlakoztatni, ehhez hasonlóan megoldható: leszedjük a megmaradt beltéri antennát, így a router 'kénytelen' a külsőre dolgozni.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Jó gondolatmenet, de még mindig a körülmények a meghatározóak. Ha szabad térre / kültérre tennéd azt az antennát, és nem volna útközben akadály (a túloldalon már eleve kültéri antenna lesz?), akkor vagy valószínűséggel probléma nélkül menne. De korábbi leírásod alapján akadályok vannak, úgyhogy a dolog kétesélyes, a rálátást akadályozó tereptárgyak árnyékoló hatásának függvénye. Ezt a vevő oldali erősítést meg nem tudom, hogy érted.
-
And
veterán
válasz
czgabi76
#36312
üzenetére
(Az a kb. 5m hosszúságú cérnavékony levezető koaxkábel sokkal többet ront az összképen, mint a két (tükörként funkcionáló) rúd hiánya. Valószínűleg nem túl bonyolult dolog pótolni azokat, például két megfelelő méretű és alakra hajlított rézpálcával, amelyeket akár oda is lehet csavarozni a többi tükröző felületet tartó alumínium zártszelvényhez.)
Mod @ huby80: lehet próbálkozni közepes nyereségű (pl. panel-) antennákkal, de ez a 'belső wifi-t próbálunk elérni külső antennával' mutatvány közel sem hoz tuti biztos eredményt, és egyáltalán nem biztos, hogy stabil kapcsolatod lesz. Mivel a szálloda wifi-jét nem kültéri elérésre tervezték (értsd: beltéren elhelyezett kisebb nyereségű antennával van felszerelve), nem feltétlenül fog működni kültéren, 80m-es távolságból. Van rá némi esély, de biztos nem lehetsz benne, főleg ha valóban stabil kapcsolatot szeretnél.[ Szerkesztve ]
-
#36355
And
veterán
Zsolteecah
#36353
And
veterán
válasz
Zsolteecah
#36353
üzenetére
Teljesen mindegy, hogy hol keresel hálózatokat, a helyzet ugyanez lesz, csak sok közeli hálózatnál jobban feltűnik a dolog. Egyrészt a vételi térerő - főleg hordozható / mozgó kliens és gyengébb AP esetén - valóban nagyságrendeket változhat, vagyis amelyik AP az előbb még látható volt, nem biztos, hogy pár másodperc múlva is az lesz. Másrészt az SSID-t tartalmazó beacon-csomagok gyakorisága a routerek konfigurációs felületén is beállítható, és (bár a szokásos alapbeállítás szerint 100ms-os gyakorisággal adja le egy AP / router) egyáltalán nem biztos, hogy az adott csatornára eső keresési időn belül a kliens éppen veszi azt. Tehát a jelenségben semmi varázslat nincs.
-
And
veterán
válasz
Soma01
#36368
üzenetére
Egy bekapcsolt wifi-router / AP soha nincs teljesen 'csendben' akkor sem, ha épp nincs hozzákapcsolódva kliens. Ilyenkor a forgalma intenzitása elég alacsony, szinte csak a hálózatot szinkronizáló / beacon csomagokat továbbítja (ezt biztosítja többek között azt, hogy a kliensek megtalálják). Ugyan ezek az adatcsomagok meglehetősen sűrűn megjelennek az éterben, általában másodpercenként tízszer, de az azokban továbbított adatmennyiség nem sok, ezért a csomagok (adások) nagyon rövid időtartamúak. Vagyis valószínű, hogy egy másik 'idegen' hálózat forgalmát ilyenkor nem tudják számottevően lassítani, mivel a csomagütközések és ismétlések aránylag ritkák lehetnek. Csakhogy nem tudom, mennyire életszerű erre bármilyen tekintetben alapozni, ha nem ismerjük az adott hálózatot, az nem a miénk, és nincs ráhatásunk a kapcsolódó kliensekre és azok forgalmára. Aktívan forgalmazó kliensekkel a rendelkezésre álló szabad időkeret nyilván erősen lecsökken az adott csatornán és környékén, ilyenkor a körülményektől (és az 'idegen' hálózat(ok) térerejétől) függő mértékben lassulhat a saját hálózatunk forgalma.
-
And
veterán
válasz
szasanyi
#36485
üzenetére
És melyik szabvány szerinti működési mód van beállítva a kliens kezelőprogramjában? Ugye nem g-only módra van fixálva? Mekkora a kliens / router által visszajelzett linksebesség? Az -ac szabványt és az 5 GHz-et tényleg a hajadra kenheted azzal a routerrel, de azért 802.11n esetén tényleg gyorsabbnak illene lennie még 2,4 gigán is, ha egyszer egymás szájában van a router és a kliensgép.
#36486: Na, mire leírom.. Ez így érdekes.
Érdemes lenne körülnézni egyéb beállításoknál is, mint a preferált frekvenciasáv (mondjuk a/b/g most is van), vagy a csökkentett sávszélességen működés, meg még ami esetleg a lista elején nem látszik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
szasanyi
#36488
üzenetére
"[..] ez hogy ellenőrizhető?"
A router is ki szokta írni a státuszoldalán, meg a kliens kezelőprogramja / akár a Windows is a vezetéknélküli kapcsolat ikonjára húzva az egeret, vagy a kapcsolat tulajdonságait megnézve. De az előzőek fényében el irreleváns, mivel ezek szerint maximum a b-szabvány szerinti 54 Mbps lehet, azzal meg akkora hasznos átvitelre számíthatsz, amekkorát tapasztaltál. -
And
veterán
válasz
Gyurka6
#36490
üzenetére
Ja, természetesen elcsesztem, g-t szerettem volna írni
.
#36491: A többi beállításnál körülnéztél? Lehet driver probléma is, de az eszközkezelőben név szerint van említve a wifi típusa (persze ez sem garancia semmire). Routert én nem nagyon tudok ajánlani, de arra ott a megfelelő topik: Milyen routert?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Skalci
#36580
üzenetére
Az, hogy 'eBay-es', még eléggé tág fogalom, mert árulnak ott mindenfélét, jót és vacakot is. De amiket ide belinkeltél, azokról nyugodtan kijelenthető, hogy az utóbbi kategóriát képviselik. Ócska filléres gagyik, amelyek annyit érnek, amennyi az árcédulájukon látható. Erre utaznak az eladóik is: nem érzed magad - nagyon - átverve, mert egy doboz cigi árát nem adtál ki érte (de ha igen, pattogni / reklamálni akkor sem éri meg), ők viszont ezres - tízezres nagyságrendben tolják ezeket a nyúlfarok-antennákat.
10 dBi-s beltéri körsugárzó egyszerűen nem létezik, kültéri igen, de az sem 25 centis, hanem közel méteres darab. Ugyanez igaz az árucikk oldalán látható más antennákra is, például 20 dBi-s (2,4GHz-es) yagi sem készíthető, pláne nem 25 dBi-s, az előzőnél kettővel több direktor elemmel. A 17 dBi-s körsugárzóról nem is beszélve. Ezek meglehetősen primitív kacatok, tényleg csak rájuk - meg az adataikra - kell nézni. Sajnos a jó (a lehetőségeikhez képest valóban nagyobb nyereségű) antennákat sehol sem gombokért adják, még a külföldi aukciós oldalakon sem.
.
. Ha vízszintesre állítod, akkor a polarizáció - természetesen - horizontális lesz. Csakhogy utóbbi esetben már nem beszélhetünk körsugárzóról, mivel a vízszintes síkból nézve az antenna már nem lesz szimmetrikus. A 'körsugárzó' botantennák vagy az egyszerű dipólus antennák a sugárzóra merőlegesen keltenek közel azonos térerőt minden irányban, ezért elfektetve már vízszintes irányhatással rendelkeznek.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) 'könnyedén' átússza az ember, a La Manche csatornát még közel sem biztos..
.
.
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste- Automata kávégépek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Xiaomi Mi 11 - értékesített büntető
- Apple notebookok
- Háztartási gépek
- Windows 10
- Koreai autók topic (Kia, Hyundai, stb.)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen