-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Egyszerű hasonlattal igen, de nem szabad úgy elképzelni a repeatert, mint pl. egy TV-s átjátszóállomást, mert a jelismétlő nem egy ész nélküli "amit veszek azt rögtön tovább is adom" elven működő eszköz. Szokásosan kétféle megvalósítása van: az első a szimpla repeater, aminek megadod az eredeti, vagyis ismétlendő AP SSID-jét, esetleg MAC-címét, és onnantól a kapcsolódó kliensek számára úgy működik, mintha ő maga lenne az eredeti AP, az ismétlendő AP felé pedig egy kliens (hasonló a kliens / virtuális AP-s megoldás is, de ott kevesebb a megkötés, az SSID és a kulcsolás a két oldal felé akár eltérő is lehet). A másik módszer a WDS-link két AP között, amelynél a legfőbb különbség az egyszerű repeaterhez képest az, hogy ezt a linket mindkét (de akár több, hiszen nem csak pont-pont WDS link létezhet) WDS-be állított AP-n be kell állítani. Az előnye az, hogy jó konfigurálás esetén létrejöhet egyfajta 'roaming' is, amelynél a kliens úgy válthat át egyik AP-ról a másikra, hogy a wifi-link meg sem szakad, a felhasználó jó esetben észre sem veszi a váltást.
-
And
veterán
válasz
MammoUTh
#9398
üzenetére
Azért, mert egyrészt egy külső antenna a házon belül nem feltétlenül kelt rendes téretőt, hiszen nem azért került ki mondjuk a tetőre, hogy a lakásban is vételt biztosítson. Másrészt a repeater által ismételt csomagok olyan forgalommal terhelik a csatornát, amely másra 'nem tartozik', de legalább sikeresen csökkenti az eredeti AP wifi-sávszélességét (hiszen az AP addig kénytelen 'csöndben maradni', amíg te 'visszanyomod' felé is azt az adatot, amely nem neki szól, rosszabb esetben a csomagütközések miatt ismétlésre kényszerül). Ez egyfajta önzés, egy nyilvános hotspot-nál se nagyon díjaznám, de egy wireless szolgáltató esetén direkt kiszúrás a többi felhasználóval, hiszen ezáltal az ő sávszéljük is csökken, ez remélem érthető. Ja, és nem először írom már le ebben a topikban
. Körsugárzó: ha egy konkrét AP-t szúrtál ki, oda irányított antenna kell, hogy legalább a többieket ne szívasd a te forgalmaddal (és ez visszafelé is igaz, irányított antennával te jobban ki tudod szűrni más AP-k / kliensek forgalmát, amelyek nem a kedvenc AP-d irányában vannak). Meg az sem utolsó, hogy egy irányított antennából sokkal könnyebb nagyobb nyereséget kicsikarni, mint egy körsugárzóból.
Úgyhogy számodra szerintem az a legkorrektebb megoldás, hogy sima kliensként kapcsolódsz a hotspotra, és (újabb AP hiányában) vezetéken kapcsolódsz a kliens eszközre. Egy hétig valószínűleg az ilyen formán 'vezetékhez kötött' netet is ki lehet bírni. -
And
veterán
(Igen, volt már erről szó, de itt konkrétan nyílt hotspot-okról ment a diskurzus, azoknál meg ugye viszonylag ritka a kulcsolás és a MAC-szűrés
.)
Azt is említettem korábban, hogy eddig kizárólag a DD-WRT repeater-megoldásánál (ami gyakorlatilag egy kliens, megfűszerezve 1..8 virtuális AP-vel) láttam olyat, hogy eltérő lehet a kulcs és az SSID is, de ez azért érthető, mert a 'két' eszköz logikailag, szoftveresen teljesen elkülönül egymástól, csak ugyanazon a hardveren vannak implementálva. Ez a VAP lényege. Szimpla repeaternél általában kötelező fixen tartani a megosztott kulcsot és az SSID-t is, ill. ez WDS-re is igaz (WPA-nál biztosan). -
#9501
And
veterán
nyilasmisi
#9500
And
veterán
válasz
nyilasmisi
#9500
üzenetére
Visszakérdés: miért kell egyáltalán két bridge, plusz még egy wifi-router? Simán elegendő lenne egyetlen wireless router a Digi LAN-os végződéshez + egy wifi-kliens a túloldalra. Ehhez csak két eszköz kellene, és a címtartomány sem volna kérdés, hisz a wifi-kapcsolat már a címfordítás utáni LAN-tartományban lenne.
-
And
veterán
válasz
localhost
#9511
üzenetére
(Ez így, ebben a formában - az Index részéről mondjuk nem teljesen szokatlan módon - eléggé bulváros cím. A WPA+TKIP eddig sem volt a biztonság csúcsa, a WPA+AES ill. WPA2+AES pedig még mindig biztonságos, vagyis csupán brute-force módszerrel törhető, az meg nem egy percig tart, ha a shared key értéke nem '12345', ez a hírben is le van írva. De mindegy, a lényeg, hogy törhető (!) a WPA
..) -
And
veterán
válasz
Dzsanyi
#9528
üzenetére
Én azt mondanám, hogy kb. 3dB nyereségnövekedés nem váltja meg a világot, ha az eddigi tapasztalataid alapján nagyon szakadozik a kapcsolat. Hiába kicsi a távolság, inkább valamilyen kisebb nyereségű, olcsó, de irányított antennában gondolkodnék, amit vagy eleve kültéren (legalábbis a fal síkján kívül), vagy belül, de az ablakhoz nagyon közel helyeznék el, ha az ellenállomásra onnan rá lehet látni. Kliensnek pedig külső (mármint LAN-porttal ellátott) eszközt szereznék, ami leginkább 'multifunkciós AP' néven létezik. Természetesen az USB-s is használható, de egyrészt sokkal ritkább egy antennacsatlakozóval ellátott USB-s kliens, mint egy ethernetes, másrészt az USB-kábel a LAN-nal ellentétben nem hosszabbítható 3..5m-nél nagyobb távra.
-
And
veterán
Tisztában vagyok vele, hogy mit jelent lineáris teljesítményre fordítva 3dB különbség. Ugyanakkor azzal is, hogy ennyit még kültéri körülmények között is ingadozhat a térerő, nemhogy egy beltérre telepített antennánál, emberekkel körülvett helyen, miközben az AP, amire csatlakoznánk, az épületen kívül van. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen antennáknál mennyit szoktak kamuzni a tisztelt gyártók, olvass csak vissza 1-2 hónapnyit itt, vagy épp az antennás topikban. A fő hangsúly itt sem azon van, hogy milyen karakterisztikájú az az antenna, csak épp irányítottból sokkal könnyebb, egyszerűbb (és nem utolsósorban olcsóbb) kicsikarni mondjuk 10dBi nyereséget, mint egy körsugárzóból. A külső elhelyezés pedig jó esetben önmagában sokkal többet számíthat, mint az, hogy valamivel nagyobb nyereségű antennát használunk. Egy vacak beltéri körsugárzót nem teszünk kültérre, és csodákat sem szabad várni tőle.
"Ráadásul amit javasolsz irányított / szektor / antennák, 10dBi felett indulnak és az áruk se áll meg 10khuf alatt."
A szektor-antenna csak egy az irányított típusok közül, amire itt valóban nincs szükség, azt a szolgáltatók szeretik, érthető okokból. Egy olcsó panelantenna pedig párezer Ft körül kapható, vagy akár meg is építhető sokkal olcsóbban, és mint említettem, elegendő, ha az ablak közelébe rakja, ha rálát az AP-re. Ha meg nem lát rá, akkor végképp nincs más csodaszer, kültéri antenna kell, a többi csak szenvedés lesz. A LAN-portos kliens inkább az utóbbi esetre vonatkozna, mert lehetőleg az adatvonalat hosszabbítsuk, ne az antennakábelt. Egyébként az a helyzet, hogy bizony a normális jelerősséget egy részben kültéri linknél 'nem adják olcsón'. Természetesen nem kell verébre ágyúval lőni, de sajnos áldozni kell rá. Az általad vázolt kiépítés is működhet természetesen, de nincs rá garancia, jó adag mázli is kell hozzá, így látatlanban. A körülményeket pedig nem eléggé ismerjük: távolság az ablaktól, onnan a rálátás mégléte az AP-re, kábelezési lehetőségek, anyagi keret, stb.
Mod. #9528: Ha van rá lehetőséged, próbáld ki az adott helyen egy beépített wifi-klienssel rendelkező notebook-kal, hogy az mit produkál. A kijelző melletti keretben elhelyezett integrált antennák ugyanis sokkal hatásosabbak lehetnek, mint egy szimpla USB-kulcs formájú wifi-kliens nyákra integrált (eleve veszteséges, ha már 0dBi-s) antennája.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nézd, én nem azt írtam, hogy amit említettél, az hülyeség, csak azt, hogy ne vegyen rá mérget, hogy 100%-ban beválik. (Én szeretem a biztos módszereket, miután anno még a wifi hajnalán tapasztaltuk, hogy 50-60m mennyire 'nagy' táv lehet, és mi kell annak az üzembiztos áthidalásához.) Ha van rá lehetősége, próbálja ki: egy segítőkész kolléga laptopját kipróbálni kábé két perc, és ingyen van. Míg egy antennát + csatlakozós klienst venni pénz. Ha pedig már pénzt ad ki, és nem működik sokkal jobban, akkor így járt, és lehet, hogy párezerrel többért biztos megoldáshoz juthatott volna. Igaz, az valószínűleg nem fog elférni a laptoptáskában. A lényeg: sokan megteszik ebben a topikban is, hogy pár félmondatban odavetik a kérdezőnek, hogy vedd meg ezt és ezt, tuti működni fog. Pedig a wifi-nél sajnos ennél azért bonyolultabb a helyzet, nem ismerjük minden egyes kérdező pontos körülményeit, terepviszonyait. Épp hasonlóra utaltál a #9536-ban is, ezzel kvittek vagyunk
. -
And
veterán
Szokásos eszközökkel nem egyszerű ügy: eleve a 802.11g és a-szabványok gyakorlati maximuma 20-24 Mbit/s, ha pedig egy köztes jelismétlő is szükséges a kialakításhoz, akkor olyan linkre van szükséged, amely TCP-n minimum 50..60Mbps-t tud, a repeater-től a végpontok irányába. Márpedig ha nincs meg az optikai rálátás, a végpontok közvetlen kapcsolata szinte biztosan nem megvalósítható. Maradnak a következő lehetőségek:
- '108Mbps' (másnéven super-G, nem szabványosított) wifi: a maga 40-60Mbps hasznos sebességével, de az már elég necces.
- 802.11n: a lassacskán végleges szabvány teljesítőképessége elegendő lenne számodra, de nagytávú használatához speciálisan MIMO-ra alkalmas (leginkább dual lineár paraboloid) antennák, lehetőleg 5GHz-es kivitelben szükségesek, plusz a veszteségek minimalizálása érdekében kültéri AP, kliens ill. bridge eszközök. Nem olcsó, mindent egybevéve akár sokszázezer forintos beruházást igényel.
- Egyedi nagysebességű mikrohullámú link, spec. eszközökkel, méregdrága.
Ilyen helyeken érdemes körülnézned: [link], [link], [link], stb. -
And
veterán
Nem tudok róla, hogy létezne wlan-os egér, de ha belegondolsz, nem is lenne túl sok értelme, mert:
- Az egér nem hálózati eszköz, LAN-os egér sincs (IP-címet egy egérnek? Hogy állítanánk be: beágyazott webszerverrel, mint egy routert, vagy régimódi DIP-kapcsolókkal?)
- Még a leglassabb wifi-mód sávszélessége is irdatlan túlzás lenne egy egér legfeljebb pár kbps-es nagyságrendű sávszél-igényéhez
- A wifi hatótávja nem csak pár m-es körzetben érvényes (lásd pl. a jobb routereket), ezért nem is célszerű a szomszédságot zavarni és az egér adatforgalmával
- A wifi-modulok fogyasztása elég nagy, mivel folyamatos a félduplex adatkapcsolat a kliensek ill, a kliens-AP között, gyorsabban merítené az elemet / akkumulátort
- Egérnél eleve csak teljesen egyirányú, szimplex adatátvitelre van szükség
- Drágább és bonyolultabb lenne
- Stb., hirtelen ennyi jutott eszembe.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
DirtyFREE
#9625
üzenetére
Mi annak idején biquad-okkal támogattuk meg a routert és az USB-s klienst, és azokkal simán vitték a kb. 600m-es linktávot. Mondjuk az még a b-s (11Mbps) wifi idején volt, de itthon azóta is biquad-om van egy 1,2km-es linkhez, igaz, a másik oldalon meg egy jóval nagyobb teljesítményű grid. Az optikai rálátás természetesen adott, és a kisebb távú kapcsolatnál is megvolt. Arra nincs egyértelmű összefüggés, hogy mekkora antennanyereség kell egy adott távra (elméleti minimumot ugyan lehet számítani), mivel az rengeteg tényező függvénye, ami nem csak tőled függ: terepviszonyok, ellenállomás EIRP-je (milyen antenna van ott?), a te kliensed érzékenysége és teljesítménye, stb. A 12m kábel is elég sok, mondjuk az egyik legjobb 'egycentis' koaxból van. (SMA-t hogyan varázsoltál rá, kisebb átmérőjű pigtail-kábellel?)
#9624: Egy wifi-router, vagy AP (ha már van mögötte vezetékes router) elég sok klienst ki tud szolgálni. Az elméleti határnál legalábbis a gyakorlati korlát biztosan fontosabb, pl. a vezetéknélküli sebesség eloszlik a kliensek között. Ha nincs erős terhelés vagy extra sávszéligény a notebook-ok részéről, simán elég lehet 2-3 darabhoz egyetlen AP. -
And
veterán
válasz
DirtyFREE
#9630
üzenetére
Én csak az első verziót (pontosabban ezt: [link]) építettem meg már vagy 5 példányban az évek során. A kültéri verziók lemart üvegszálas nyáklappal, pattex-hőragacs segítségével teljesen be lettek burkolva. A paraboloidhoz szánt verzió hátsó tükrözőfelülete pedig kisebb valamivel kisebbre lett méretezve (110x110 mm), ahogy itt írják: [link]. Paraboloidhoz nem érdemes nagynyereségű feed-et tenni, a dupla változat helyett a sima is megteszi.
"a 2. képen nem tudom elképzelni hogy is lehet a csatlakozása"
Ugyanolyan, mint az első verzióé, a két szélső sima műanyag távtartó. -
And
veterán
(Sejtettem, hogy gyártani épp lehet: ha igény van rá, miért ne tennék. Csak ezek a 10mm vastag H500 / H1000 kábelek eléggé merev kivitelűek, egy rossz mozdulat, és ezekből a pehelysúlyú műanyagházas cuccokból a nyákkal együtt törik ki a csatlakozót. Én legalábbis mindig ettől tartanék
.)
#9633: Az adott klienshez mellékelt szoftvert ugyan nem ismerem, de gondolom van valamilyen 'csatlakozás' gomb, esetleg varázsló, ami végigvezet egy adott hálózathoz (AP-hez) való csatlakozás lépésein. Ha a Windows konfigurálja a hálózatot, akkor az utóbbi módszerrel találkozhatsz (hálózati kapcsolatok -> vezetéknélküli adapter -> hálózati műveletek -> vezeték nélküli otthoni hálózat beállítása varázsló). -
And
veterán
(Ha pedig a külső hatások kizárásán már túlvagy, következhet a belső zavarforrások eliminálása: az összes rádió és tévévevő végleges lekapcsolása, hiszen azok helyi oszcillátora is sugároz. Aztán jöhet az összes nagyobb teljesítményű motor: hűtőgép, hajszárító, mosógép. Majd következhet a villanyóra lekapcsolása vagy a 230V-os vezetékek kiszedése a falból, hiszen az általuk keltett 50Hz-es erőtér egy életen át jelen van, és egyszerűen detektálható. Az egyéb, alapban is sugárzó készülékeket, mobil- és dect-telefonokat, mikrosütőt már nem is említem, pedig ezekhez képest a szomszéd wifi-je olyan gyenge, mintha ott sem volna..
) -
And
veterán
válasz
daninet
#9718
üzenetére
Az ötlettel mindössze egyetlen gond van: egy 802.11n routeren (legalább) annyi antenna van, ahány spatial stream-et használ. Ez pedig minimum kettő, a későbbi eszközöknél lehet majd akár négy is. A router teljes fizikai sávszélességének kihasználásához pedig minden stream (azaz: minden antenna) kell. Ráadásul ez az antenna egysávos (a nagyobb nyereségű, erősen irányított antennatípusok általánosan olyanok), ami csak addig oké, amíg nem szeretnéd a jelenleg valószínűleg sokkal kihasználatlanabb 5 GHz-es sávon működtetni a routeredet, vagy az eleve nem is képes mindkét sávon menni.
-
And
veterán
válasz
daninet
#9723
üzenetére
Mivel a 802.11g (és a többi, pre-n szabvány: a és b) csak egyetlen rádiós adatfolyamot használ, azokhoz egyetlen nagyobb nyereségű antenna is elég. Mondjuk ez az általad linkelt, meg más hasonló nyereségű / méretű antennák főleg kültérre valók, nem a belső falak leküzdése az elsődleges céljuk.
"vagy ez az antenna 2.4ghz-et tud és csókolom, soha nem is érné el a sebességet"
Ez nem elsősorban a sávtól függ. Az n-es routerek viszont mindkettőn működhetnek (bár ez nem kötelező). -
And
veterán
válasz
daninet
#9725
üzenetére
Beltérre nem való egy ilyen, már említettem. Ezek a szabad térben működnek normálisan. Szobán belül kevesebb értelme van erősen nyalábolni, az energia a falakról össze-vissza verődik. Ezért csak pont-pont között, fix telepítésű állomások esetén van haszna. Beltérre inkább körsugárzó illik, abból is létezik az átlagosnál (a routerek saját antennájánál) pár decibellel nagyobb nyereségű példány. Én személy szerint beltéren inkább kábeleznék, de ez nem volt kérdés
. Ha nagyon irányítani akarsz, próbálkozhatsz kisméretű panelantennával is, de a haszna szerintem ilyen esetben továbbra is kérdéses. Az 'olcsó' árat meg ne tartsd elsődlegesnek, mert mire külföldről ideér, valszeg. többe fog kerülni, mint ha hazai boltban vennéd párezerrel drágábban (pl. [link]).
"tehát ha ezt rákötöm a routerre g only módban gond nélkül mennie kellene...?"
Igen, ha tudod, hogy (ha kettőnél több van) melyik aljzatot, vagy diversity-kivitel esetén melyik kettőt használja a router g-módban (ilyenkor a többi antennát illik leszedni, ill. ha nagyon igényes vagy, az üresen maradt csatlakozókat megfelelő értékű / kialakítású ellenállással lezárni). -
And
veterán
"most 20%-os a jel kb mennyit dobna egy ilyen csere"
A százalék még mindig nem egzakt jelszint-mértékegység. Különben is: melyik eszköz mutat akkora jelet? Mert ha az USB-s kliens szoftvere, és azt a klienst cseréled nagyobb adóteljesítményűre, attól még az általa vett jel egy dekával sem lesz több. Vagyis attól, hogy te 'hangosabban kiabálsz' még nem fogod jobban hallani azt, aki ugyanakkora távolságból ugyanakkora hangerővel beszél hozzád, mint korábban.. A 800 mW meg már önmagában is simán illegális, ha pedig pár dBi-s antennába táplálod ezt a powert, akkor a kapott EIRP-érték végképp az lesz (ha ez még érdekel felénk valakit).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"de juthatok valamiféle előnyhöz ez által?"
Talán, ez attól függ, mi volt a gyenge láncszem a linknél.
"messzebb vesz a vevőm? (amit eddig nem vett jelet azt is veheti?)"
Tényleg ennyire rossz volt az a hasonlat, amit írtam? Hogy a nyavalyába venné erősebben a kliens (ami nem vevő, hanem kliens, ad is és vesz is, éppen úgy, mint a router) a routered jelét attól, hogy a kliensed adóteljesítménye megnőtt? Ettől még az a vételi jelszint, amit a router / AP felől kap, pont ugyanannyi marad, mint a kisebb (adó-) teljesítményű kliensnél volt. Vagyis az adóteljesítmény növelése nem hat vissza ugyanazon hardver vételi képességeire, ez egyértelmű.
"vennék még olyan 10-16dBi-s antennákat ehhez a kütyühöz azt mennyire érezném meg?"
Az antenna nagyobb nyereségűre cserélése már jobb ötlet, hiszen az oda-vissza javít a kapcsolaton: általa a kliens bemenetére is nagyobb vételi jelszint kerül, és (mivel a kliens EIRP-adóteljesítménye látszólag megnő, amihez a valós teljesítményhez hozzá sem kell nyúlni) a router is jobban fogja venni a kliens forgalmát. Hogy mennyire éreznéd meg a cserét, az az antennán kívül függ a terepviszonyoktól (pl. kültéren a rálátás meglététől), telepítési helytől, a sáv kihasználtságától, zajtól, meg egy csomó mástól is. Alapesetben jobb antennával 'rosszabbul járni' nem lehet. -
And
veterán
AP-hez vagy routerhez egy másik AP nem tud csatlakozni, ez alapszabály. Két AP legfeljebb WDS-módban látja egymást, de az már multifunkciós képességet feltételez. Ha az "AP" többfunkciós, akkor ugyanúgy klinesként tud csatlakozni az első AP-re v. routerre, mint bármelyik kliens-eszköz (pl. a wifi kártya). Ja és önmagában attól, hogy (multifunkciós) kliens-AP-vel kapcsolódnál a routeredre, még nem feltétlenül lesz nagyobb a vételi jelerősség. Főleg nem százalékban kifejezve, mert azt minden eszköz úgy értelmezi, ahogy akarja.
#9759: Nem feltétlenül. Ha DHCP-n kér magának címet, akkor természetesen igen. De ha tudja, hogy milyen IP-tartományt (plusz DNS-t és gateway-címet) kell a hálódban használni, és azt fixen beállítja, akkor nem fog megjelenni a DHCP-kliensek között. De miért pont a DHCP-ügyfelek között kéne keresgélni egy vezeték nélkül kapcsolódó felhasználót, ha egyszer a wifi-kliensek között minden gép megjelenik, amely a routeredre kapcsolódik? -
And
veterán
(A tükör mérete nem a hullámhosszból adódik, a sugárzó hosszának - amely jelen esetben adott - kell alkalmazkodnia a frekvenciához / hullámhosszhoz. A tükör nyílása meghatározza azt az elméleti nyereséget, amely az adott hullámhossznál elérhető vele. A távolságot /fókuszpontot/ pedig a tükör görbülete határozza meg, elvileg egy csomó görbület-fókusztáv páros létezik, amelynél az antenna működőképes. Nyilván azért nem érdemes túlságosan nagyméretű tükröt készíteni egy ilyen dipólhoz /már azon felül, hogy nem túl praktikus egy ilyen router beépített antennáján/, mert akkor már forgásparaboloid alakot kellene felvennie, nem volna elegendő, hogy csak az egyik tengely mentén parabola a metszete.)
-
And
veterán
Természetesen van hatása az elhelyezésnek. A falakon kívül a sok berendezési tárgy, nagyméretű polcok, szekrények (és a rajtuk / bennük tárolt holmik), a mászkáló emberek, ajtók, stb. mind rontják ill. módosítják a vételi teljesítményt, vagy legalább részben visszaverődéseket okoznak. Ez a nagyobb méretű fémfelületekre fokozottan igaz, de az ilyen helyiségek meglehetősen ritkák, a kisméretű fémtárgyak meg nem igazán számítanak (mondjuk nem jobban, mint egy ember), már ha nincsenek az antenna közvetlen közelében. Ezek a hatások összeadódva azt eredményezik, hogy a belső térben jelentős térerősség-ingadozások lépnek fel, ami ellen az egyik bevett módszer a kétantennás (diversity, most nem az eleve több antennával működő n-szabványú eszközökre értve) kivitelű router / AP, amelynek a gyakori közhiedelemmel ellentétben ezért van két antennája, és nem a 'nagyobb jelerősség' okán. Az antennaátkapcsolós trükkel ugyanis nagyobb az esély arra, hogy értékelhető jelet fogjunk, ha az aktuálisan kiválasztott antennával vett jel már nagyon rossz minőségű.
Mod: a dolog hasonló egy lámpa elhelyezéséhez. Ha azt szeretnénk, hogy az egész szobát egyetlen pontból bevilágítsa, akkor nyilván nem a polcon, könyvek között, a sarokban vagy épp az ajtó mögött fogjuk elhelyezni, hanem magasan, a berendezési tárgyak és emberek felett. Egy plafonról lelógó router nem túl szép látvány, de ilyen helyre szerelhető belső omnidirekcionális antenna úgy tudom, létezik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Én megpróbáltam volna PC nélkül kivitelezni az egészet, kevesebb eszköz és kisebb energiafogyasztás mellett. Egy kliens-módra képes router és egy újabb AP (a helyi wifi-elérés céljából) már megfelelhet, ha nincsenek nagyon extra igényeid, főleg beállítások terén. Bár egy nyílt / linuxos fw-rel felvértezett router firmware is csodákra lehet képes egy megfelelő vason. A kliens-router a maga szokásosan 4 LAN-portjával elláthatná a vezetéken lógó eszközöket, mondjuk az egyiket a helyi elérésre szánt AP (vagy egyszerűen második router, mivel nagy árkülönbség nincs, és egy újabb router több LAN-portot is jelenthet) foglalná el. Az AP pedig - a kliens-routertől távoli csatornára állítva - biztosítaná a vezetéknélküli hozzáférést a saját helyi hálózatodban.
De ezen már túlvagyunk, ha USB-s kártyát rendeltél.. Egyénként szvsz. erősen felesleges 1km-es távra fél watt, főleg ilyen nagy antennanyereség (feltéve, hogy valós) mellett. Az antenna mellett hiányoltam valamilyen típusjelet vagy adatlapot, mert ez így csak egy műanyag cső, aminek még a hossza sem egyértelmű első látásra. De legalább nem volt olcsó, ezek fényében: [link], [link], stb.. -
And
veterán
Nekem grid-antennám is van kültéren, de semmi gondja nincs hóban-fagyban. Egy védőcsőbe tett Yagi számára legalább annyira lehet problémás a hó, mint a csupasz grid-re. Különben honnan ered ez a ragaszkodás a 21dBi-hez? A hossza / elemszáma meg azért érdekelt volna, mert ekkora nyereségú 2,4GHz-es yagi-hoz kb. 2m-es boomhossz tartozik, ha ennél sokkal rövidebb, akkor a nyeresége nem feltétlenül igaz
. Mellesleg az 1,2km-es összeköttetésemnél az egyik antenna egy házi készítésű biquad (~10dBi), és azzal is tökéletesen működik.. -
And
veterán
Ezzel a típussal kár gyötörnöd magadat, ha jól látom. Nem többfunkciós, magyarul az alap AP-módon kívül nem támogat mást wifi-n, márpedig két ilyen router vezetéknélküli kapcsolatához az szükséges lenne. Két alaptudású access point vagy wifi-router sosem látja egymást wifi-n. Ezt csak WDS-sel, vagy más wifi-módokkal lehetne megoldani, pl.: AP <-> kliens, kliens <-> kliens (ad-hoc), bridge <-> bridge, de az a Canyon egyiket sem tudja, csak az AP-t. Ennek semmi köze a WAN és LAN portokhoz, vezetékes topológiához, ezt a képességet kizárólag a vezetéknélküli hardver tudása és a belső szoftver (firmware) határozza meg. Egy router esetén leginkább az utóbbi.
Ez van, két ilyen routert csak vezetékkel tudsz összekötni a LAN-portjaikon keresztül, mintha sima switch-eket csatlakoztatnál egymáshoz. -
And
veterán
Nem. Mármint ha a DSL-2641 típusra gondoltál, mert olyat találtam, DSR-t nem. Igazából teljesen mindegy, milyen routerrel osztod a netet, mert azzal a Canyon-nal egyikhez sem tudnál hozzácsatlakozni vezeték nélkül, mivel nem ismeri a kliens-módot. Így aztán az is lényegtelen, hogy a megosztó routernek vannak-e multifunkciós képességei (mellesleg annak a D-Link-nek nincsenek), mivel mindenképp az lenne az AP a wireless hálózatban. Mert ha jól látom, a D-Link nem csak szimpla router, hogy fel lehetne cserélni a klienssel, hanem egyben ADSL-modem is.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
lacka1111
#9984
üzenetére
Ha a második router ismeri a jelismétlő (repeater-) wifi-módot, akkor megoldható. Ha viszont nem multifunkciós, vagyis vezeték nélkül csak AP-ként képes működni, akkor nem.
Az nem lehet megoldás, hogy az első (megosztó) routert a földszinten áthelyezed a ház végéből mondjuk a közepére? Persze ahhoz meg kábelezni kell, de mégsem volna akkora távolság a router és a vezetéknélküli kliens(ek) között. -
And
veterán
válasz
master27
#10074
üzenetére
Akkor sorban: szép ez a felülnézet, meg hogy ismered a végpontok közötti távokat, de ez önmagában nem sokat jelent. Az optikai rálátás megvan? Ha nincs, akár el is felejtheted az egészet.
"Én csak a központhoz szeretnék antennát tenni. A klienseknél van wifi a gépekbe."
Én meg szeretnék egy villanyautót, ami egy szál ceruzaelemmel képes 800km-t megtenni![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Ez sajnos nem úgy működik, hogy te mit szeretnél, az eszközöket és azok költségét a feladat határozza meg, de legalábbis erősen behatárolja. Az a tény, hogy a kliensgépeknek van beépített wifi-je, körülbelül semmit sem jelent. Ekkora távok üzembiztos, megfelelő sebességű / minőségű és folyamatos áthidalásához külső antennák kellenek mindenhova, ráadásul a topológia miatt a központ kizárólag körsugárzót kaphat, abból meg nincs túlzottan nagy nyereségű (már ha ragaszkodsz az egységes hálóhoz, és nem jöhet szóba a két klienshez külön pont-pont kapcsolat). Ha a rálátás csak komolyabb befektetéssel oldható meg (például külső antennák magas árbocon), akkor azt nem nagyon fogod megúszni.
Biztonság: a WPA2-nél jelenleg nincs erősebb kódolás, amellett a MAC-szűrés nem jelent semmit (mondjuk amúgy sem, de ez más kérdés). Úgyhogy hiába kevesled, momentán nincs jobb. A WPA2-t még nem törik, főleg 256 bites kulcs mellett. Az előre megosztott kulcsú (PSK) eljárásnál már csak a radius szerveres megoldás lehetne jobb, de az már komolyabb infrastruktúrát kíván. -
And
veterán
válasz
batkamanó
#10081
üzenetére
"Bármelyik wifi router működik/beállítható ilyen "wifi vevő és net osztó" működésre, vagy csak egyes típusok tudják ezt?"
Ezt a képességet kliens-módnak hívják, és egyáltalán nem magától értetődő tudás egy wifi-router esetén. A többfunkciós eszközök beállíthatók vezetéknélküli kliensnek, de az egyszerű alaprouterek nem. Az is megoldás lehet (ha hajlandó vagy ilyesmire, és az eszköz támogatja), ha a router oprendszerét lecseréled valamelyik 3rd-party fajtára, azokkal ugyanis szintén elérhető lesz a kliens-mód. A router kiválasztáshoz jevasolt ez a topik: Milyen routert? -
And
veterán
Amit specifikáltál, az ebben a formában meglehetősen kevéske. Évek óta nem kaphatsz olyan új routert, amely ne ismerné a WPA-AES, WPA2-AES algoritmusokat (azok mellett a MAC-szűrés teljesen felesleges, csak magadat szívatni jó
). Hosszú kulccsal ezek ma még teljesen biztonságosak.
Ma már legtöbbször más szempontok szerint választanak a felhasználók: mekkora vezetéknélküli sebességet (támogatott wifi-szabvány) és WAN-port áteresztőképességet tud, van-e gigabites portja, USB-je, mekkora benne a RAM / Flash, feltehető-e rá 3rd-party firmware, van-e antennacsatlakozója, megbízható-e, egyéb extrák, stb. -
And
veterán
Ha tud (szoftveres) AP-módot, akkor pont nem kell az ad-hoc
. Ha ad-hoc, amelyet minden kliens tud, akkor sima windows-os netmegosztás, pl.: [link]. Ha a stick támogatja a soft AP-t (ami nem magától értetődő), akkor sima kliensként csatlakozhat hozzá, mint bármely más AP-hez vagy routerhez. -
And
veterán
-
#10404
And
veterán
don pardon
#10402
And
veterán
válasz
don pardon
#10402
üzenetére
Gyanítom, hogy rosszul gondolod. A 802.11n-es klienst nem tudod n-módban működtetni a saját hálózatodban, ha egyszer g-s a routered. Az antennák számának pedig ehhez nem sok köze van, hisz rengeteg 802.11g-s eszköz (router és kliens egyaránt) rendelkezik két antennával, amelyeket egyáltalán nem kombinálnak össze, csupán a rádiófokozataik kapcsolgatnak a kettő között aszerint, hogy épp melyikkel jobb az összeköttetés (ez a diversity-elv). Az n-es routeken és klienseiken pedig simán lehet kettőnél több antenna is, de ennek már nem csak a diversity az oka, hanem az is, hogy az n-szabvány MIMO-s, vagyis (elsősorban a linksebesség növelése miatt) több rádiós adatfolyammal dolgozik.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
psyho777
#10486
üzenetére
Ne haragudj, de tényleg ennyire nehéz értelmezni azt, amit írtam? Egy szóval sem említettem, hogy nem létezik, ugyanakkor vessünk már egy pillantást egy 'hihetőbb' adatokkal rendelkező gyártmányra: [link]. Ez elvileg 15 dBi-s, és 162 cm a hossza. Nyilván nem tudhatjuk, hogy igaz-e a megadott nyeresége, de biztos, hogy sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a korábban linkelt eBay-es példányé. És azt sem hasraütéssel találtam ki, hogy rengeteg olyan példányt látni, amelynek a specifikált nyeresége finoman szólva is kamu. Nyilván nem a neves gyártók (nem is olcsó) minőségi termékeiről van szó, de azért ez a noname "17dBi" akkora hazugság, hogy ordít.
-
And
veterán
"SSID Broadcast OFF+MAC szűrés."
Ezek haszna, mint védelem, a nullához konvergál. Ok, a WPA biztos számításigényes, de azért nem hinném, hogy egy többszáz MHz-en dolgozó célprocesszor számára jelentős többletterhelést jelentene. A wifi hasznos átvitelét egy mai router esetén biztos nem csökkenti számottevően, a LAN-portok közötti átvitelhez meg nincs köze. -
And
veterán
válasz
marcanka
#10551
üzenetére
Igazából nem feltétlenül az ártól függ. Követelmény, hogy a routerek rendelkezzenek külső antennához csatlakozókkal, ill. multifunkciós képességűek legyenek (gyárilag, vagy 3rd-party firmware segítségével, ez már mindegy). A rövid vagy (inkább: kis veszteségű) antennakábelre nagyon ügyelni kell, de ha a rálátás adott, a táv áthidalható. Még egy dolog, ekkora távra nem kell erőltetni az n-szabványt, ahhoz úgyis különleges antennák (pl. paraboloid / grid + duplex fej) kellenének, bőven elegendő a 802.11g vagy -a.
-
-
And
veterán
válasz
AXisBOLD
#10702
üzenetére
Rosszul gondolod, az SMA nem ugyanaz, mint az RP-SMA. Te magad linkelted azt a wiki-s oldalt, amely említi, hogy a reversed polarity egy (nem csak SMA mellett létező) módosított kivitel. Hogy mi más lehetne? Például TNC, vagy RP-TNC, routereken ilyenek is előfordulnak. Egyébként a rövid adatlap említi, hogy nem hagyományos SMA-k, hanem szerencsére RP-SMA-k vannak a 941-esen, ezért (no meg azért, mert ez hiába 802.11n-es, csak egysávos, 2,4GHz-es) az a 2408-as típusjelű antenna alkalmazható hozzá. Viszont ha tényleg n-módban szeretnéd használni, akkor minimum kettőt kell használnod belőle.
-
And
veterán
válasz
Boryszka
#10708
üzenetére
Ezzel, hogy 'access point antenna', magáról az antennáról semmit sem árultál el. Az rendben, hogy kint van a tetőn, meg az is, hogy a lejövő kábelének a csatlakozója éppen passzol a routeredhez, de mégis: mekkora nyereségű és milyen karakterisztikájú az az antenna? Ha irányított (ami elég valószínű, ha korábban kliensként kapcsolódtál vele egy wireless szolgáltatóhoz), akkor kültéren, az aktuális irányban biztos jó lesz. Még ha nem is az udvar felé néz, onnan valószínűleg akkor is jó lesz a vétel, ha az adott pontból éppen rálátni az antennára (persze a legjobb az lenne, ha az udvar felé esne a fő sugárzási irány). Nagyobb gond lehet viszont a ház belső tereiben, különösen akkor, ha az épület többszintes. Kültérre szerelt antenna elsődleges célja ugye nem a belső helyiségek lefedése. Legegyszerűbb, ha kipróbálod a hatást, azzal semmit sem vesztesz, ha úgyis csak össze kell csatlakoztatni a routert az antennával. Azt vedd figyelembe, hogy egy antenna sosem erősít, csupán az irányítottságának és nyereségének megfelelően nyalábol, mivel passzív eszköz.
-
And
veterán
válasz
zsola71
#10773
üzenetére
Ne haragudj, de rendkívül nehéz használható információkat kinyerni a hozzászólásaidból. Én ugyanarra vagyok kíváncsi, amire a #10753-asban volt Fishor kolléga. Vagyis: van wifi-routered, avagy nincs? Eddig mivel osztottad a netet a két, korábban is meglévő géped között?
-
And
veterán
válasz
badbull1
#10924
üzenetére
Javasoltam-e vagy sem, az univerzális repeater az általad leírt célra nagyon megfelel, szinte arra találták ki
.
"Azért kérdezem mert ugye vannak olyan repeaterek melyeknél a virtual ap-k lehetősége miatt másképp kell konfigurálni."
Én meg azért idézem ezt a mondatodat, mert egy csomó minden pont attól függ, hogy univerzális repeater, virtuális AP vagy esetleg WDS a megvalósítás típusa, hisz mindegyikkel lehet jelet ismételni. A rádiócsatorna általában nem kérdés, ilyet talán csak WDS-nél (két v. több AP között) lehet külön-külön, minden eszköznél megadni, hisz a repeater végülis egy kliens, amely az ismétlendő AP által meghatározott csatornán megy. Egy infratruktúrált hálózatban (AP-kliens kapcsolatnál) a kliensen nem tudunk csatornát választani, ha az AP-n megváltoztatjuk, a kliens egyszerűen 'utána megy'. Sima univerzális repeaternél a kulcsolás algoritmusa, a megosztott kulcs és az SSID nem változik (nem is volna lehetséges), míg virtuális AP-nél firmware-től függően ugye lehetséges ezek teljes szétválasztása, hisz a VAP logikailag a klienstől (pl. DD-WRT-nél kliens a fizikai wlan-csatoló módja) egy teljesen különálló eszköz, egyéni beállításokkal.
"De ha mondjuk a jelerősség az ap és a rep között csak 11Mb re elegendő s csak a rep és a cliens között van meg az 54 Mb akkor is feleződik s az ap client között max kb 5Mb et lehet elérni ?"
A lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, de ebben az esetben valószínűleg nem az első AP és a repeater közötti sávszél felét kapnád a végponton, hanem annál többet, az érték közelebb esne a 11 Mbps-hez, mint az 5,5-hez (mivel a másik irányban jóval gyorsabb), ha amúgy nem kell sok csomagot ismételni a gyengébb linken.
"Az ap-s hálózatot leginkább gondolom egy csillagpontos topológiának lehet elképzelni ahol az elméleti adatforgalom = ap/client(darabszám)?"
Alapjában igen, mivel a fizikai réteg közös (csak egy 'éter' van), de ez nyilván csak akkor igaz, ha minden kliens azonos mennyiségű adatot forgalmaz. Ha pl. az egyik épp nem tölt le semmit, akkor az adatforgalom az ő irányában erősen lecsökken, így az aktív kliens(ek)nek nagyobb sávszél jut.
#10925: Mint említettem, univerzális repeaternél (amelynél pl. eleve csak az ismétlendő AP SSID-jét és MAC-címét kell megadni) így van, virtuális AP-s jelismétlésnél meg elméletileg szabad a pálya: ha a fw támogatja, olyan SSID-t, megosztott kulcsot és kódolást választhatsz, amilyen tetszik. Lehet az eredetiével egyező, de akár teljesen eltérő is. Az egyetlen biztos megkötés a csatorna, mivel azért 'virtuális' az az AP, mert ugyanaz a rádiós hardver van mögötte, amely a kliensé is egyben.
Mod: Amit majdnem elfelejtettem, a DHCP. Ez megint csak megvalósítástól függ: ha a firmware-nek van egy kis esze, akkor eleve nem hagyja, hogy egy repeater (univerzális vagy VAP-os) DHCP-szerverét engedélyezzük. A WDS megint más téma, ha az ráépül az AP-módra, akkor lehetséges mindkettőn bekapcsolni, csak ugye nem szerencsés. Amúgy meg igen, ha a repeater hídkapcsolatot valósít meg NAT nélkül, vagyis minden wifi-eszköz és kliens ugyanabban a címtartományban van, akkor a repeater-hídra felcsatlakozó kliens DHCP-kérését az első AP (mint DHCP-szerver) szolgálja ki, attól fogja megkapni az IP-, gateway-, maszk- és DNS-címeket.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#10945
üzenetére
És #10946: Ez két, eléggé szélsőséges példa, vagy inkább álláspont. Az, hogy 'közel, 100-200m-en belül nem fogod észrevenneni', meg hogy a Wiki szerinti a b/g szabványok jellemző kültéri hatótávja ~140m, egy-egy jól irányzott, de a gyakorlatban semmitmondó kijelentés. Mindkettőre van millió ellenpélda, nagyságrendi (!) eltérésekkel, lefelé is, de főleg felfelé. A hatótáv mint tudjuk, nem valami dogma, ami önmagában létezik, hanem olyan tényezők függvénye, amelyek sokkal jobban meghatározzák, mint az, hogy épp milyen szabványú wifi-t használunk (akár bel-, akár kültéren).
-
And
veterán
válasz
Polacsko
#10989
üzenetére
Ha jól sejtem, egy offszet paraboloidról van szó. Ez pedig két részre bontható: tükör és tényleges antennafej (feed). Így önmagában nem jó wifi-re, több okból sem. A legfontosabb, hogy a fej ugye totál más frekvenciára való. A tükör használható, de azzal nem vagy sokkal előrébb, mert szabványtól függően 2,4 vagy 5 GHz-es feed-et kell hozzá csinálnod, azt rögzíteni a fókuszpontban, és az egésszel irányba állni. Egy külön tükör beszerzése meg amúgysem világvége (pár helyről akár guberálhatsz is egyet), de akkor már inkább primfókuszú legyen, mint offszet..
-
And
veterán
válasz
atitika2
#11008
üzenetére
"A routert látja, mivel 80-100%-os jelerősséget ír, illetve látja a másik gépet is adott esetben. Frissítettem a Win2000-et is, most sem komunikál a géppel. "
Pontosan mivel nem kommunikál? Mit jelent az bővebben, hogy adott esetben látja a másik gépet? Az eszközkezelő szerint a kártyával semmilyen (driver-) probléma nincs? De amúgy miért vettél egy 'lassú' b-szabványú (11 Mbit-es) kártyát, amelyet egy mai normális b/g routerrel csak úgy tudsz használni, hogy a routert b-only vagy mixed-módban használod (ha a routered is egy régebbi, szimpla 801.11b-s példány, akkor vedd úgy, hogy ezt nem is kérdeztem )? -
And
veterán
válasz
atitika2
#11015
üzenetére
Akkor: a kártya hálózati / IP-konfigurációjánál be van állítva az automatikus címkérés? Gondolom nem fix IP-ket használsz. A routered webfelülete a saját címén elérhető? Parancssorban az 'ipconfig /all' mit mond? A routered wireless-mód beállítása ugye nem g-only?
(Azért az a router már megérdemelt volna egy 802.11g-s klienskártyát, mert így max. 4 Mbps körüli wifi-sebességre számíthatsz. Egy esetleges g-szabványú adapter sem tudja magát úgy 'kifutni', ha ez a lassabb, b-s kliens is jelen van a hálózaton). -
And
veterán
Ha úgyis ottvan a LAN-kábel vége, ahol használni szeretnétek, akkor érdemes lenne arra alapozni, nem pedig a távoli routerre. Természetesen azzal is lehetne bűvészkedni, de nagyságrendi javulásra nem számítanék. Én úgy csinálnám, hogy a kábel végére egy wifi-routert tennék, LAN-porton csatlakozva (tehát egyszerű access point-ként használva a routert), az asztali PC is erről ágazna le vezetéken (mivel minden házi router tartalmaz egy legalább 4 portos switch-et), a laptop pedig vezeték nélküli tudna csatlakozni, igen jó térerő mellett. A leginkább költséghatékony megoldásnak viszont az tűnik, hogy a meglévő routeredet szépen átköltözteted a kábel (vagyis a ház) másik végébe, ha a mostani helyének a közelében már úgysincs szükség rádiós elérésre.
"Lehetséges megbuherálni a router antennát, hogy erősebb legyen a jel? Vagy az csak a laptop antennán múlik?"
Mindkettőn múlik, csak egy laptopot kevésbé praktikus / érdemes buherálni.
. Körsugárzó: ha egy konkrét AP-t szúrtál ki, oda irányított antenna kell, hogy legalább a többieket ne szívasd a te forgalmaddal (és ez visszafelé is igaz, irányított antennával te jobban ki tudod szűrni más AP-k / kliensek forgalmát, amelyek nem a kedvenc AP-d irányában vannak). Meg az sem utolsó, hogy egy irányított antennából sokkal könnyebb nagyobb nyereséget kicsikarni, mint egy körsugárzóból.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Ez sajnos nem úgy működik, hogy te mit szeretnél, az eszközöket és azok költségét a feladat határozza meg, de legalábbis erősen behatárolja. Az a tény, hogy a kliensgépeknek van beépített wifi-je, körülbelül semmit sem jelent. Ekkora távok üzembiztos, megfelelő sebességű / minőségű és folyamatos áthidalásához külső antennák kellenek mindenhova, ráadásul a topológia miatt a központ kizárólag körsugárzót kaphat, abból meg nincs túlzottan nagy nyereségű (már ha ragaszkodsz az egységes hálóhoz, és nem jöhet szóba a két klienshez külön pont-pont kapcsolat). Ha a rálátás csak komolyabb befektetéssel oldható meg (például külső antennák magas árbocon), akkor azt nem nagyon fogod megúszni.
. Ebből te 10 hexadecimális számjegyet (0..9, A..F) adhatsz meg, ami 40 bitet jelent. Szöveg nem lehet. 128 bites WEP esetén a kulcs általad megadható része 26 hexa digit, azaz 104 bit hosszú lehet.
krealon
Gubek-Einste