-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
A WISP-módnak nincs köze jelismétléshez. Olyan klienst jelent, amellyel wireless ISP-hez lehet kapcsolódni, és ezt a kapcsolatot képes a LAN-portokon megosztani. Vagyis ugyanúgy ismeri a WLAN <-> LAN portok közötti címfordítást, mint a hagyományos router a WAN <-> LAN portok között. Egyszerű kliens-módú router nem választ el alhálózatokat a wireless és a LAN oldalak között (mindenki ugyanabban a címtartományban marad), a WISP-kliens pedig igen.
-
And
veterán
A 2,4GHz nem 'kevés', hanem szabvány. A leggyakoribb 802.11b/g wifi-eszközök ezen a sávon működnek. A 802.11a 5GHz-en megy, de mifelénk jóval ritkábbak (és drágábbak) az ilyen szabványú cuccok, sebességre pedig ugyanazt tudják, mint a g. A 802.11n mindkét sávon mehet. Tehát ez nem teljesen szabad választás kérdése, ha adott szabványú AP-hez vagy routerhez csatlakoznál a kártyával.
Az a kártya valóban nem a legújabb, de az azért jelenthet valamit, hogy Vista-s driver van hozzá. A WPA2-t elvileg nem támogatja, de a WPA-AES-t igen, ami otthoni környezetben (hosszú megosztott kulccsal) teljesen biztonságosnak mondható. -
And
veterán
válasz
_Petya_
#7786
üzenetére
Szerintem teljesen normális. A lineáris H/V polarizációk között az áthallás csak elviekben nulla. A gyakorlatban nem tudsz teljesen szeparált csatornákat kialakítani (nincs tökéletes 0° / 90°-os szögbeállítás, földi körülmények között a visszavert jelek polarizációja megváltozhat, stb.) az ellentétes polarizálással, de jó megvalósítás esetén elég nagy csillapítás érhető el a két állapot között.
A kártyák -71 (dBm) érzékenysége valószínűleg csak a leggyorsabb átviteli módra igaz, a lassabb, 1Mbps sebességhez általában -90dBm v. ez alatti érzékenység tartozik 2,4GHz-en, 5GHz-en talán valamivel rosszabb a kép. Tehát a -71dBm szintű jelhez nem 0dB vételi jel/zaj viszony tartozik, hanem legalább 10..20dB, így a zajhatár ennyivel alacsonyabban van, mint a vételi érzékenység. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Sanyika81
#7790
üzenetére
De a magasságkülönbségből még semmi nem következik automatikusan. Hiába van különbség, ha egy egész erdő eltakarja a célpontot. Ez GPS nélkül is kideríthető: odalátni vagy nem? Egy pár méteres antennaárboc még segíthet, ha alapból nincs rálátás, de más 'csodaszer' erre szerintem nem nagyon van.
-
#7868
And
veterán
Tigrisszem
#7866
And
veterán
válasz
Tigrisszem
#7866
üzenetére
Az a baj, hogy erre nagyon nehéz látatlanban egyértelmű választ adni. Még ha a körülményeket pontosan lehetne ismerni, akkor is azt mondanám, érdemes egy próbát tenni (igen, tudom, ahhoz is kellenének eszközök). Rálátás nélkül nagyon kétesélyes a dolog. Lehet, hogy működne, de még nagynyereségű antennákkal is lassú lenne a link az épület okozta jelentős pluszcsillapítás miatt. Az is előfordulhat, hogy kisebb antennákkal is jól menne, de erre sokkal kisebb az esélyed. Azzal amúgy sem mennél sokra, ha a köztes épületre csak egy antennát tennél, nyilván valamilyen jelismétlő kellene, és a hozzávaló antennának is körsugárzónak illene lennie.
#7867: "wifit vagy vezetéknélküli routert ajánlottok az internet megosztásra laptophoz?"
Szerintem itt némi fogalomzavar van: a wifi és a router nem egymást kizáró fogalmak. A wifi (alias wlan) csak annyit jelent, hogy vezeték nélküli. A vezetéknélküli router az wifi-router, neked ilyenre van szükséged. Az ehhez kapcsolódó kliens eszköz is wifi, csatolófelülettől függetlenül. Kliens akár egy (többfunkciós) wifi-router is lehet.
"Ne lehessen könnyen feltörni"
Normális titkosítás (pl. WPA-AES) és jól megválasztott kulcs mellett nem lehet törni.
'Tűzfal' és csomagszűrés szinte mindegyikben van.
Önálló torrent-kliens nem tudom melyikben van, de ez leginkább firmware kérdése. Némely USB-porttal rendelkező típusra lehet ilyen fw-t tenni, pl. Asus WL500g és társai, de ezeket úgy tűnik, eléggé meg kell faragni. Ezzel gyárilag is megy, de HDD-s.
"És légyszi ne azt írjátok, hogy olvass vissza vagy 5000 oldalt, mert ha majd ti kérdeztek tőlem valami, akkor nekem is csak ennyi lesz a válaszom:"
Érdekes hozzáállás![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Azért létezik ám kereső is, e topikon belül vagy itt is érdemes lehet keresni bizonyos kulcsszavakra, pl. torrent, usb, kliens, stb.. -
And
veterán
Ennek mi volna az értelme? Más örül, hogy lefedi a házat, te meg attól tartasz, hogy a szomszédig is elmegy
. Lekódolod és kész. A szomszéd meg lát egy zárt hálót, vagy ha az SSID-szórást is tiltod, egyszerű esetben még azt se nagyon. A mobiltelefonod jele is eljut a fél utcába, mégse izgat senkit. -
And
veterán
válasz
maestro87
#7874
üzenetére
Minden vezetéknélküli hálózati eszköz "wifi", de nem mindegyik ilyen router. Wifi-eszköz a kliens is (amilyen pl. a notebook-odban van), egy PCI-os kliens kártya, USB-s kliens, egy AP és egy vezetéknélküli router is.
"Eddig azt hittem, hogy a router és a wifi két különböző dolog: hogy a wifinél nem kell semmit a laptoba csatlakoztatni (mert alapból van benne wifi), a routernél meg még kell egy USB-s (vagy mit tom én milyen) adapter is."
Az USB-s (vagy PCI-os) wifi-eszköz szerepe tökugyanaz, mint a notebook beépített wifi-kártyájának: mindegyik wifi-kliens, amellyel egy wifi-routerre vagy access pontra (AP) lehet csatlakozni.
"Rákerestem a neten erre Asus WL500G-re és elég olcsó (25000Ft) ahhoz képest, hogy van benne 250GB-os winchester és torrent támogatás."
Az a WL-700gE, és az bizony 50-60e Ft. Az 500GP-ben nincs HDD. 15k-ért nem nagyon kapsz olyan routert, amelyben HDD vagy gyárilag torrent-kliens van, de még olyat se, amely USB-s.
"Elvégre is erre találták ki a fórumot, hogy ne kellje keresgélni! Neked csak néhány sor elolvasni és pár perc válaszolni rá, de nekem..."
Hidd el, meglehetősen unalmas ugyanazokra a kérdésekre harmincadszor is válaszolni pár héten belül, az ilyet még a legtürelmesebb segítségnyújtó is megunja előbb-utóbb. A keresőt pedig érdemes használni topikon belül is. Ha a javasolt kifejezésekre keresel egy routeres topikban, nagyságrendileg néhányszor tíz találatot kapsz. Azokat és (környéküket) mégiscsak érdemes megnézni.. -
And
veterán
Én egy cseppet sem kételkedem benne, biztonsági szímpontból tényleg úgy van, ahogy írod
. Viszont az, hogy a kliens megmutatja-e a rejtett SSID-jű AP-k vagy routerek MAC-címét, az teljesen a driver, firmware és/vagy wifi hálózati segédprogram függvénye. Rejtett SSID-t sima gyors wifi-hálózatkeresésnél (site survey) biztos nem ír ki semmilyen szoftver, merthogy azért rejtett, mert az AP a rendszeres időközönként sugárzott (egyébként mindig kódolatlan) beacon-adatcsomagból azt egyszerűen kihagyja. Egy kliens felkapcsolódásához viszont szükséges az SSID ismerete, ezért az előbb-utóbb megjelenik a kliens forgalomában.
A rejtett SSID nem nyújt nagyobb biztonságot, de ettől függetlenül régi vagy egyszerű kliensprogramok nem is mutatják meg azt, mivel azt az AP nem adja le.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jodován
#7887
üzenetére
"Ha így csatlakoztatok egy router-t egy másikhoz, akkor az működik wifi AP-ként is?"
Természetesen nem. Az AP egy alap wifi-mód, a kliens egy másik. Ezek tudnak egymáshoz kapcsolódni. A repeater-mód az, ami ilyenkor kellene neked, vagy WDS (biztos erre gondoltál). A gyártók / firmware-verziók kicsit keverik ezen fogalmak értelmezését, de lényegében pont azt jelenti, hogy a jelismétlő felkapcsolódik egy AP-re (mint egy kliens), és közben arra is lehet kliensként csatlakozni (mintha egyben AP is lenne). Ezt alapesetben egyáltalán nem tudja minden router. Ha multifunkciós, akkor esetleg, vagy firmware-cserével (már amelyiken ez végrehajtható) képessé tehető erre.
#7888: "A 2 antennás Linksyst (ami az oldalon is van) én már láttam élesben.... Egyikre jött a net, és küldte tovább 2ő másikra wifin."
Lehet, de ilyet a Linksys-ek is csak firmware-hekkelés után fognak tudni, gyárilag nem. Ja, és fizikailag azok sem úgy, hogy az egyik antennájukkal kapcsolódnak a wireless ISP-hez, a másikon meg repeatert játszanak, mert az ebben a formában nem lehetséges.
#7889: Még mindig nem értem, hogy ennek mi a lényege. Talán a családtagok félnek wifi sugárzásától, vagy mi? Ha van mobiltelefonjuk, akkor inkább ne tegyék, mert utóbbitól sokkal hamarabb kapnak ám bármi nyavalyát. Az antennák leszedése vagy kapcsolgatása nem jó ötlet. Egyrészt ide nem használhatsz akármilyen kapcsolót, mert ez nem villanyszerelés, hanem mikrohullámú jelátvitel. Másrészt az RF-modul nem igazán szereti, ha nincs rajta illesztett terhelés, mikor ő adásra kapcsol (ilyenkor a lezáratlan antennacsatlakozóról a teljes odatáplált energia visszaverődik, amivel a végfokozatot még jobban fűti, szélsőséges esetben - mondjuk ez wifi-nél nem jellemző - tönkre is teheti). Harmadrészt attól, hogy az antennát leszeded, a rádiómodul még mindig működik, tehát nem sokat értél el vele. Pár méterről fel is tudsz csatlakozni a routerre, legalábbis nekem már sikerült. Az antennajel a nyákon (is) van vezetve pár cm-t, tehát onnan is sugároz. Erre egyszerűen nincs tisztességesebb módszer, mint a wifi kikapcsolása a konfig felületről. Minden más csak ámítás, önátverés. -
And
veterán
válasz
jodován
#7898
üzenetére
A WDS nem teljesen ugyanaz, mint a szimpla repeater, de mint írtam sok gyártó / firmware nem egységesen kezeli ezt a kérdést. A WDS-link alapjában AP-k között hoz létre kapcsolatot, és mindkét (vagy ha több is van, az összes) résztvevő AP-n konfigurálni kell, be kell állítani pl. a 'túloldali' AP MAC-címét. Egy WDS link lehet olyan, hogy az AP-k engednek felcsatlakozni hagyományos klienseket (ez a WDS-repeater), de úgy is ki lehet alakítani, hogy a résztvevő AP-k kizárólag egymással tudjanak vezeték nélkül kommunikálni, és csak a LAN-portokon keresztül tudsz hozzájuk csatlakozni (ez pedig a WDS-híd). Ez is egyfajta híd-mód, de a "híd" sem csak kizárólag ezzel a topológiával és hálózati móddal valósítható meg: pl. az is híd, ha egy AP-hez kliens-híd módban (címfordítás nélkül) csatlakozik egy wifi-eszköz, amelynek több LAN-portja van..
A szimpla repeater ettől annyiban különbözik, hogy annál az eredeti (ismétlendő) AP-n nem kell külön konfigurálni semmit, a repeater önmagában ismétel. Ezért repeaternél nem volna értelme annak sem, hogy ne tudjon rá felcsatlakozni egy kliens (hiszen akkor nem repeater lenne, hanem kliens). Bizonyos firmware-ek, pl. a DD-WRT a jelismétlést pontosan úgy oldják meg, hogy alapjában vezetéknélküli kliensként működnek, így felcsatlakozhatnak az ismétlendő AP-re v. routerre, de repeater-módban létrehozható velük egy (de akár több) virtuális AP, melyekre további kliensek tudnak konnektálni. Ennek az az előnye, hogy a virtuális access point paraméterei (SSID, titkosítási mód és kulcs) akár el is térhetnek az eredetiétől.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jodován
#7901
üzenetére
Egy sima v. 'univerzális' repeater minden AP-vel és routerrel (ha a wifi-módja AP, mint alapesetben) együtt tud működni, a WDS nélküli típusokkal is.
#7902: Ezek valóban multifunkciós AP-k, WDS- és repeater-képességekkel. Innentől kezdve már csak egy problémába futhatsz bele, de az már tényleg független az AP-k lelkivilágától. Nevezetesen: ha a jelismétlést egyetlen eszköz végzi, az antennát ugye olyan helyre kell telepíteni, ahol jól veszi az eredeti routert, és egyben megfelelő térerőt kelt az épületen belül. Ez pedig gond lehet, mert a router vételéhez igazából kültéri és irányított, a belső eléréshez meg célszerűen az épület közepén elhelyezett körsugárzó antenna kellene. Természetesen így alapfelállásban is működhet egy repeater, ha az ablaknál még jó a térerő, és abból a pontból a belső elérést is lehet biztosítani. De utóbbi esetben számolni kell azzal, hogy ha a vételi térerő nem éri el a maximális adatsebességhez szükséges szintet, akkor a link (tekintve a jelismétlésből eleve következő feleződést) elég lassú lehet. -
And
veterán
válasz
Zolee11
#7908
üzenetére
Nem jól értelmezed. Nem kell neked WDS, de még repeater sem, hiszen a végpont nem wifi-s. A jelenlegi router maradhat, az Xbox elé meg egy sima, natúr egyszerű kliens-módú eszköz kell, amelynek LAN-portja van. Ez lehet multifunkciós router vagy AP, csak be lehessen állítani wifi-kliensnek. Igazából felesleges a router (mivel nem lesz routerként használva), de egy többfunkciós AP sem sokkal olcsóbb, ha egyáltalán.
-
And
veterán
válasz
drakhel
#7915
üzenetére
Hát, ha csak egyvalaki tudja, és az nem te vagy, akkor mégis csak hekkelni készülsz
. Ha a Windows-nak van egy csöpp esze (márpedig gondolom, hogy van), akkor a wifi-kulcsokat titkosítva tárolja a rendszerleíró adatbázisban: [link]. Szerintem a legtisztább, ha a megfelelő registry-kulcs tartalmát elmented, majd az újratelepített Win-en ismét létrehozod. Elvileg ezzel a szoftverrel ki is olvasható: [link], de én nem próbáltam.
A 64 karakteres kulcshossz nem kötelező, csak lehetőség. -
And
veterán
válasz
jodován
#7918
üzenetére
A wlan felől nézve egy wifi-router és egy AP ugyanaz, merthogy mindkettő AP, vezetéknélküli elérési pont
. Egy önálló AP-re wireless kliensek csatlakozhatnak fel, létrehozva egy helyi wifi-hálót (mintha a vezetékes világban switch-re csatlakoznánk PC-vel, hálózati kártyán keresztül). Egy router WAN- és LAN-portjai pedig alapesetben két különálló (saját címtartományt használó) hálózatot, a nyilvános internetet és az otthoni v. kisirodai helyi hálót kötnek össze, egyéb varázsszóként ható képességekkel: címfordítás, útvonalválasztás, dhcp-szerver a LAN felé, port-forward, stb. Mivel a routereken több LAN-port is van, azok switch-ek is egyben. Wifi-router = vezetékes router + wireless AP. Tehát ha egy vezetékes router egyik LAN-portjára egy wifi AP-t kötünk, akkor egy wifi-routerrel egyenértékű berendezést kapunk. Wifi AP-ken gyakran csak egy LAN-port található, és (mivel nem routerek) nincsen WAN-csatlakozójuk. -
And
veterán
válasz
jodován
#7921
üzenetére
Wifi-s net vezetékes megosztásához egy többportos WISP- (wlan-LAN közötti címfordításra alkalmas) kliens kell. Wireless megosztáshoz elméletileg egyetlen hasonló képességekkel megáldott repeater is képes, de ezt én egyéb okból nem javaslom (link, középső pont).
Legtisztább két külön eszköz használata: egy kliens, és egy újabb AP a lakáson v. házon belül, a szolgáltatótól távoli csatornát használva.
#7927: Ebben segíthet neked pl. a DD-WRT firmware kompatibilitási listája, amely nemrégiben gyártó és típusszám szerint kereshető adatbázissá változott: [link]. -
-
And
veterán
válasz
AXisBOLD
#7950
üzenetére
N-draftos kütyüre hiába teszel egyetlen jobb antennát, az az összest használja minden időpillanatban (a diversity-vételre képes kétantennás 802.11g eszközökkel ellentétben). Ennek az 5dBi-s antennának az eredeti dipólokhoz viszonyított elvi többletnyereségét rosszabb esetben észre sem vennéd, a 130 centis kábele miatt főleg. Egyetlen igazi előnye, hogy könnyebb olyan pozícióba helyezni, ahol eleve jobb a térerő.
A WL-300g-vel kapcsolatban mit is szerettél volna kérdezni? Hogy jó-e valamire? Persze, elvégre az egy sima egyfunkciós AP, bár DD-WRT-vel kicsit okosabbá is tehető. Egy antennát hogy tudna helyettesíteni egy AP? Ez végképp nem világos.. -
And
veterán
válasz
gergo03
#7976
üzenetére
Először is az n-draft által elérhető valós sebesség egyáltalán nem 250-300 Mbps, ahogy a 802.11g szabvány gyakorlati sebessége sincs 54Mbps, de még a fele se nagyon. A névleg 300Mbps-es 802.11n kb. 60..75Mbps (ill. "40MHz"-es módban, channel bonding segítségével kb. 80..100Mbps) hasznos átvitelt tesz lehetővé: [link].
Másodszor: ez a sebesség, mint az előbbi oldal ábráiról leolvasható, elég nagy térerőt (vagyis csak viszonylag alacsony megengedhető terjedési csillapítást) igényel. 4km-es távon a szabadtéri csillapítás ideális esetben kb. 112dB (2,4GHz), ill. 118dB (5GHz). Természetesen ezt kompenzálandó lehet nagyobb nyereségű antennákat használni, de ebből következik egy újabb probléma: az n-szabvány MIMO-átvitelt használ, tehát 2-4 (szokásosan 3) antenna alkalmazása kötelező a fent említett sávszél eléréséhez. Oldalanként három, irányított és nagynyereségű antenna használata már önmagában is elég problémás. Az n-szabványt egyszerűen nem ilyen alkalmazásra találták ki, de persze ettől még kísérletezhetsz vele.
Antennákhoz: ilyen távú, pont-pont kapcsolathoz minél nagyobb nyereségű (kis nyílásszögű) antennák ajánlhatók. A 2,4 / 5 GHz-es kivitel attól függ, hogy milyen eszközöket alkalmazol: ha jól tudom, nem mindegyik n-draftos cucc támogatja mindkét sávot.
A fenti problémák miatt szerintem jobban jársz, ha 4km-re inkább 802.11g- vagy a-szabványú wifi-vel futsz neki. Az elérhető sebesség fele / harmada lehet az n-nek, de szerintem 75..100Mbps-nek ilyen távra nincs realitása a mai szabványos wifi-eszközökkel. A channel bonding-technika létezik egyes g-s eszközöknél is (bár nincs szabványosítva), ezt a módot hívják "108Mbps"-nek. Persze ezekre éppen úgy igaz, hogy a nagyobb sebesség eléréséhez rendes térerő szükséges. -
And
veterán
válasz
Mr.John
#8101
üzenetére
"Van egy AP, mely képes max 20dBi-re, de alapból egy 3dBi-s antenna van rajta. Jól sejtem, hogy kell hozzá egy 20dBi-s antenna, hogy a max teljesítményt kihozzam belőle?"
Rosszul gondolod, és (lehet, hogy ebből következik a sejtésed) a mértékeket is hibásan használod. Egy router nem lehet képes "20dBi"-re, mivel a dBi csakis antennanyereséget jelenthet. A dBm abszolút teljesítmény, ezért inkább 20dBm lesz az. Ez pedig valószínűleg EIRP-értéket takar, azaz beleértendő az adóteljesítmény, valamint a router beépített antennájának nyeresége is. Mellesleg 2,4GHz-en ennyi a megengedett limit, antennacserével ezt szinte bizonyosan meghaladnád, már ha ez számít valamit.
20dBi-s wifi-körsugárzó a gyakorlatban nem nagyon létezik, ekkora nyereség egy irányított típusnál is jó értéknek számít, e fölé menni szinte már csak paraboloid v. gridantennákkal lehet. Az ilyen "830m hatótáv" értékek - mint írták - a gyakorlatban nulla jelentőséggel bíró marketing-adatok.
"Mi a különbség egy simán rácsavarható 10dBi-s omni ant. és egy szintén 10dBi-s jóval nagyobb körsugárzó között?"
Annyi, hogy az első, kisméretű antenna esetén ez az érték borítékolhatóan kamu.
#8109: Igen, egy 10dBi-s körsugárzó is alkalmas lehet 2km-es táv áthidalására, de ezeket nem ilyen célra találták ki. Ettől persze az ellenállomás(ok)on lehet ennél nagyobb nyereségű, irányított típusokat is használni.
"Miért mutatja a wifi router pozitívan a dB erősséget, ellenben a laptoppal?"
Ismét: a dB önmagában nem jelerősség még akkor sem, ha a router / notebook programja így mutatja. A dB csak egy arányszám. A dBm már valóban jelszint: a -87dBm (elég gyenge) vételi szintet jelent, a +7dBm pedig olyan nagy szint, amely inkább adóteljesítmény (>1mW), mint vételi szint.
Hiába szeretnéd, az összeköttetések lehetséges távolságát nem lehet kizárólag az antennák nyereségéből levezetni, mert ez túl sok dologtól függ, amelyek közül a nyereség csak az egyik. Repeaterkét lehet egy átlag 2dBi-s antennával szerelt routert is használni, az más kérdés, hogy érdemes-e. Nyilván néha van értelme, különben senki nem alkalmazna pl. házon belül önálló jelismétlőt, repeater-módú AP-t. -
And
veterán
válasz
Mr.John
#8127
üzenetére
Még mindig nem világos, hogy pontosan mit jelent az a 7 dBm-es jel. Vételi szint majdnem bizonyosan nem lehet, mert ekkora bemeneti teljesítményt (kb. 5mW!) csak akkor kaphatnál, ha a klienst közvetlenül kábellel kötnéd az AP-re vagy routerre. Bármennyire közel teszed egymáshoz az eszközöket, ekkora jelet nem fogsz kapni. Az természetesen lehetséges, hogy a router hamisan mutatja a jelszintet, meg amúgy sem pontos műszer.
A -89 dBm ellenben roppant gyenge szint, a 802.11b/g eszközök vételi érzékenységének alja körül, ezért nem is csoda, ha ilyen lassú a valós átvitel. A g-szabvány maximális sebességének eléréséhez ennél az egyes gyártmányok változó érzékenységétől függően kb. 20..25 dB-lel nagyobb (-70...-65dBm) szint szükséges. Egymástól pár méterre lévő AP / kliens esetén már valami gond lehet, ha csak ekkora jelet kapsz. -
And
veterán
válasz
Mr.John
#8130
üzenetére
Na, így már kicsit világosabb. Ez van, ha a tisztelt gyártó pongyolán fogalmaz. A "Signal" itt nagy valószínűséggel nem jelerősség (hiába írja róla a manual, hogy "Signal: The signal received from the AP"), hanem egy annál valamivel többet eláruló mennyiség, a jel/zaj viszony, avagy SNR. Azt legalább tényleg dB-ben mérik, mivel egyszerű viszonyszám. Szemléletesen: ha az abszolút jelerősséget és a zajhatárt (mindkettőt dBm-ben értve) kivonjuk egymásból, akkor kapjuk meg az SNR-t. A zajhatár (egyéb zavaró jel hiányában: érzékenység) eszközfüggő, jó esetben az AP / kliens adatlapján szerepel. A TP-Link manuáljában pont nem.. Egy érzékenyebb kliens vagy AP vételi jel/zaj viszonya nagyobb érték egy kevésbé érzékeny típusénál akkor is, ha mindkettő ugyanolyan szintű jelet kap a vételi bemenetén. Remélem érthető
.
A "wireless transmit power" szimpla adóteljesítmény, 20dBm= 100mW, valószínűleg EIRP-ben értve. Pl.: 17dBm (kb. 50mW) adóteljesítményt 3dBi nyereségű antennába táplálva (kábelcsillapítást nem számolva) kapsz 20dBm EIRP-t.
A linkelt antenna technikai adatainál már helyesen 10dBi-t írtak. Az, hogy milyen antenna kell, leginkább a használat módja határozza meg, de mint említettem, csak a decibelekből kiindulva nem tudsz biztos működési hatótávot meghatározni.
Egy repeatert eleve úgy kellene elhelyezni, hogy az mind az eredeti (ismétlendő) AP-t, mind a klienseket jó térerővel vegye, ill. ezek számára normális térerőt biztosítson. Ha te egy 4dB jel/zaj viszonnyal rendelkező (pl. -93 dBm zajhatárnál -89 dBm szintű) harmatgyenge jelet szeretnél ismételni, akkor lehet, hogy jobban járnál két külön, saját antennával rendelkező eszközzel. Nem tudom, hol mérted ezt a jelet (lakásban, tetőn, akárhol), de ha már a leendő kültéri (?) antenna telepítési helyén is ilyen gyenge a szint, akkor az előző mondat kiemelten érvényes. A távoli vételhez külső, irányított antenna szükséges, gyenge jelnél különösen, hiszen a nagyobb antennanyereség önmagában nagyobb vételi szintet biztosít. Viszont egy kültéri antenna meg a lakáson belül nem feltétlenül képes normális elérést biztosítani. Tehát egyetlen körsugárzóval és a hozzá csatlakozó repeaterrel szerintem csak akkor próbálkozz, ha azzal tutira kielégítő jelszintet kapsz a lakáson belül, és a távoli AP-n is. Ha ez nem jön össze, inkább használj külső irányított antennára csatlakozó kliens-eszközt, majd ehhez LAN-on kötve egy beltéri elérést adó újabb AP-t egy másik rádiócsatornán, utóbbit akár a beépített antennájával. Az utóbbi topológia természetesen drágábban kivitelezhető, de kültéri antennából így is csak egy kell, és ilyen rossz körülményeket feltételezve sokkal korrektebb megoldást adhat, mint egyetlen, körsugárzós repeater. -
And
veterán
válasz
Mr.John
#8133
üzenetére
Ismét: az a 20dBm már EIRP, nem szimpla adóteljesítmény! Egy 15dBm adóteljesítményű wifi-eszköz egy 5dBi-s antennával éppen úgy 20dBm EIRP-t ad, mint egy -4dBm teljesítményű AP egy 24dBi nyereségű antennával. A 20dBm-es wifi-teljesítménylimit sem adóteljesítményre van megadva, hanem EIRP-re. A gyakorlatban 0dBi-s (izotrop) antenna nincs, ezért minél nagyobb nyereségű az antenna, annál kisebb adóteljesítményt szabad betáplálni, hogy az EIRP ugyanaz maradjon. A link túloldalán pedig mindig ugyanazt a vételi térerőt fogod látni, ha az adóoldalon az EIRP állandó, mindegy, hogy melyik adóteljesítmény-antennanyereség párosítással. A gyártók nyilván igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az eszközökből úgy, hogy a legális kereteken belül maradjanak.
Éppen ezért nincs sok értelme annak a kérdésnek, hogy 'milyen antennával van kihasználva' az AP. Attól függ, mi a cél: ha nem szeretnénk szabályt sérteni, akkor lásd a fenti esetek bármelyikét. Ha meg tojunk az egészre, és minél nagyobb EIRP-t szeretnénk, akkor bazinagy adóteljesítmény kell a lehető legnagyobb antennával párosítva. Ennyi a recept. Mivel a wifi esetén minden eszköz adó és vevő is egyben, egy nagynyereségű antennának vételkor is jelentősége van, hiszen egy pl. 24dBi-s antenna épp 20dB-lel nagyobb jelet ad (vagyis 100-szor akkora vételi teljesítményt szolgáltat) ugyanolyan körülmények között, mint egy 4dBi nyereségű példány.
Szépek ezek a decibelek meg dBm-ek, de mint írtam, az antenna kiválasztására nincs általános megoldás. Törekedni kell a tiszta rálátásra, ha az megvan, párszáz méterre szokásosan kisebb nyereségű (akár 10dBi körüli-alatti) antennákat használva is jó link alakítható ki. A laptopok beépített wifi-kliense és hozzátartozó antennája csak rövid hatótávú összeköttetésekre jó, egy önálló beépített antennás AP-hez hasonlóan. Én konnektáltam már notebook-kal >5km-re lévő AP-re is, de utóbbin elég rendes antenna volt, kivételesen jó telepítési hellyel és tiszta rálátással. Ebből viszont hétköznapi, általános esetre nézve semmilyen következtetést nem lehet levonni, vagyis nem állítható, hogy márpedig az a noti mindig kilométeres távra tud csatlakozni.. -
#8149
And
veterán
lakatosturbo
#8148
And
veterán
válasz
lakatosturbo
#8148
üzenetére
Magyarul wifi-kliensként szeretnéd használni? Gyári fw-rel nem tudom, lehet-e (a Linksys-t ismerve nem hinném), de DD-WRT-t rátelepítve már biztosan. De ha már Linksys, akkor miért nem mindjárt pl. egy WRT54GL-típussal plusz egy okos firmware-rel kezdesz? Árban ugyanaz (a linkeden lévő WAP54G amúgy is mocsokdrága), ráadásul a GL-lel a switch-et is megspórolhatod, mivel azon 4 v. akár 5 LAN-port van. Amúgy bármilyen más multifunkciós router is megteszi, amelyik gyárilag vagy '3rd-party' fw-rel kliensnek beállítható.
-
And
veterán
válasz
papirhajo
#8152
üzenetére
Ilyen összefüggést hiába is keresnél, mert nem létezik. Pár hozzászólással korábban volt említve, hogy a hatótáv (és a sebesség) túlságosan sok változótól függ, ezekből az antenna csak az egyik, ugyan eléggé lényeges tényező. Az 50m-es táv különben nem tétel, rálátással szinte bármilyen külső antennákkal üzembiztosan áthidalható. Folyamatos 30Mbit/s-es átvitelre a mai szabványos eszközökkel ne számíts, a 802.11g is legfeljebb 20..25Mbps valós sebességre képes, jó jelszint esetén. A channel bonding technikával operáló Super-G ("108Mbps") technika talán kicsit többre, de az nem szabványosított, csak az ezt támogató eszközök között működik, és volt olyan észrevétel is, hogy igazából nem sokat ér. A 802.11n draft-ot támogató eszközökhöz is létezik antenna hosszabbító, de nem igazán kültéri kivitel, ill. az eredeti (kisnyereségű) antennákat kell rátenni. Nem tudom, ilyesmivel kisérletezett-e már valaki.
-
-
And
veterán
válasz
Trianrta
#8163
üzenetére
Valóban, a Network Stumbler nem támogat minden wifi-chipsetet. Azt meg nem gondoltam volna, hogy a WinXP beépített wlan-konfigurálója ennyire fapados, de mostmár látom
. Az eszközhöz - jó esetben - adott program viszont meg szokta oldani ezt a problémát. Azért elárulhatnád, hogy mi az a program, amit találtál.. -
And
veterán
válasz
Genius007
#8176
üzenetére
(Komolyan annyi pénzt adtál egy antennáért, mikor szinte ócskavasként lehet hozzájutni méteres primfókuszos tükrökhöz, amelynek fókuszába téve egy egyszerű feed-et előállítható egy igen nagy nyereségű wifi-paraboloid
? Igaz, az nem 'gyári', de ez más kérdés.)
Először is a százalék nem mértékegység, ezért jó lenne valami olyan klienssel is ránézni arra a jelre, amely valamilyen értékelhető egységben indikálja a térerőt, célszerűen dBm-ben.
Több (vételi) jelet nem nagyon tudsz ebből kicsikarni, mivel ez már így is elég brutális nyereség. A tiszta rálátás hiánya valószínűleg erre az eredményre kárhoztatja ezt a linket, és még szerencsének is tekintheted, hogy működik egyáltalán. Lehetőségek:
a.) Rövidebb, kisebb csillapítású koax, akár azon az áron, hogy a kliens-routeredet teljesen az antenna mellé telepíted egy időjárásálló dobozba, távtáplálás (pl. POE) mellett.
b.) Érzékenyebb kliens, már amennyiben lehetséges. A mozgástér nem lehet túl nagy, gondolom most sem a leggagyibb eszközöd van.
c.) Erősítő közbeiktatása. Itt nem adóerősítőre gondolok, mivel azzal (vagy az általad is említett nagyobb teljesítményű klienssel) semmit sem javulna nálad a vételi térerő. A vett jel erősítése meg többféle akadályba ütközik, pl. nem nagyon tudok külön vételi erősítőről, ill. azt nem olyan egyszerű kivitelezni az adás-vétel átkapcsolás miatt. Egyes adóerősítők "úgy mellesleg" biztosíthatnak vételi jelszintemelést is, ez lehet az egyetlen előnyük a te szempontodból. Viszont ha a zajtényezőjük nem kellően alacsony, ill. a kliens már amúgy is nagyon érzékeny, nem sokat javíthatnak a helyzeten. Rontani viszont tudnak..
Akárhogy is, egy ekkora paraboloiddal szinte biztosan szabályozást sértesz, mivel már a szokásos wifi-teljesítményekkel is jócskán a watt-os EIRP-tartományban jársz, nem beszélve az esetleges 500mW-os kliensről. -
And
veterán
válasz
Genius007
#8178
üzenetére
Ok, ha a benzin is bennevolt, tényleg nem volt rossz ár
.
A 4m H1000-es kábel + pigtail + csatlakozók vesztesége kb. 1,5..2dB lehet, ezen valóban nem lehet túl sokat segíteni. Ráadásul a H155-ös a H1000-eshez képest dupla veszteségű.
A router alacsonyabb értéke nem feltétlenül jelenti azt, hogy érzéketlen vacak. Lehet a plusz szolgáltatásoktól is drága egy ugyanolyan érzékenységű router.
Az erősítővel nem féltétlenül oldódna meg minden gondod, mint említettem: nálad az adóteljesítmény emelése az általad vett jelre nincs hatással, egy vevőerősítő meg mindenféle furcsaságot okozhat, bizonyos esetekben kifejezetten káros is lehet.
A legtisztább az lenne, ha a túloldalon is jó nagy nyereségű antenna lenne, de mivel az egy szolgáltató, ez mégsem várhartó el tőle.
Hogy miért sértenél szabályokat? Gondolj bele: a limit EIRP-re vonatkozik, abba pedig vastagon beleértendő az antennanyereség is a teljesítményen felül. Van egy 26dBi-s antennád, 100mW (=20dBm) teljesítményed, és mondjuk 2dB vonalveszteséged. Az EIRP ekkor: P= 20dBm -2dB +26dBi= +44dBm. Az pedig >25W, miközben a limit értéke 2,4GHz-en éppen 100mW, azaz 20dBm. (Ebből az következik, hogy a limitet gyakorlatilag mindenki megsérti, aki paraboloidot, grid-et vagy akár egy ezeknél jóval kisebb nyereségű kültéri antennát használ a szokásos 15dBm teljesítményű eszközökkel..) -
And
veterán
Ha az első megosztó router módja AP, akkor a másik épületben lévőt kliensnek (kliens-hídnak) kellene konfigurálni. Valószínűleg több működőképes konfiguráció is beállítható, ha mindkét router többfunkciós: AP - kliens(-híd), híd - híd, de akár AP - AP (mindkét oldalon WDS-sel megtámogatva) is elképzelhető.
"Illetve ez hogyan fogja a 2 gépnek osztani a másik épületből jövő netet?"
Abban az értelemben "osztani" már nem kell neki, hiszen azt az első (NAT-ot végző) router megtette. Ez a router a második épületben csak szimpla switch-ként funkcionál (feltételezem, több LAN-portja van neki, mivel router), gondolom az összes gép az első router mögött már ugyanabban a címtartományban van, nem cél a két épületben két külön alhálózat létrehozása. -
And
veterán
Ehh, az az N a csatlakozó fajtája a kábelvégeken, nem pedig a wifi-szabvány.
Egyébiránt n-es (mármint 802.11n pre-szabványú) routerhez nem igazán lehet ilyesmit használni, mivel ahhoz egyszerre több antenna kell. Antennahosszabbító n-szabványhoz (MIMO-hoz): Eamars, az oldalon alul. -
And
veterán
válasz
AXisBOLD
#8239
üzenetére
Olvastam azokat a hozzászólásokat. Azt írtad, hogy: "a másik két antenna maradt a gyári". Tehát mégis megvan mindhárom, csak az egyik odébb van helyezve? Melyik szabvány szerinti módban használod, 802.11n-ben, ha már tudja, vagy pl. g-ben? És a lényeg: mekkora sebességgel megy a wifi-átvitel helyi hálóban?
Az, hogy a MIMO-s 802.11n teljes sebességének kihasználásához több antenna kell, az nem kérdés, hanem a MIMO lényege, akármit is állítsanak a boltban az alkalmazottak. A #8236-os hsz-ben a kolléga meg kültéri antennához való (centi vastag, alacsony csillapítású) kábelt linkelt. Kültéren pedig nem lesz jel a maradék kettő gyári antennáról, ha azokat rajta is hagyja a routeren vagy a kliens-kártyán. Úgyhogy egyetlen antennával kültéren nem fogja elérni a "300Mbps" sebességű n-mód gyakorlati maximumát (kb. 75Mbps), az holtbiztos, ha egyáltalán működni fog a link. Ha sok időd van, és tudsz ilyen kültéri egyantennás n-szabványú linkkel kísérletezni, én kíváncsian várom az eredményeket. -
And
veterán
válasz
AXisBOLD
#8241
üzenetére
(Ok, de én nem valami rejtett cseszegetésként írtam, hanem mert tényleg kíváncsi vagyok rá. Annyira ugyanis nem értek hozzá
. Az biztos, hogy nem véletlenül van az n-es eszközökön több /általában 3, de 2..4-ig bármennyi elképzelhető/ darab antenna. Más okból, mint a g-s routereken a kettő /már amelyiken, a diversity-vétel miatt/, azok elmennek eggyel is, nekik nem létszükséglet az összes. Kültérre például kifejezetten felesleges. Az n-szabvány a MIMO okán már más téma. Arról viszont fogalmam nincs, mi történik akkor, ha mondjuk tényleg csak egy darabot használunk az n-hez, kültéren /mert ilyen kérdés már volt ebben a topikban/. Működni fog-e a link? Esetleg igen, de nem kapjuk meg az elméleti csatlakozási sebességet, csak a töredékét? Ezért is kérdeztem tőled, hogy nálad mennyi wifi-link hasznos sebessége, mondjuk egy LAN-on csatlakozó és egy wifi-s gép közötti másolásnál.) -
And
veterán
Ismét: amiről te írsz, az a spatial diversity-mód. Azt vagy tudja egy - tipikusan a/b/g - router, vagy nem, mindenesetre nem kötelező használni. Diversity-működés esetén mindig csak egy antenna van kiválasztva, a másik inaktív, a kettő közötti átváltás pedig igen gyorsan történhet. Az egésznek kizárólag a vételi periódusban van jelentősége, hiszen az antennaváltás a vételi bithibaarány megnövekedésekor történik. Ezért az átkapcsolás az éppen adatot vevő állomás feladata, adáskor mindegy, melyiken sugározzuk le az adatcsomagot.
A MIMO nem erről szól. A háromantennás pre-n szabványú eszközökön nem (pontosabban nem kizárólag) ezért van ennyi antenna. MIMO esetén több, különbözőképp kódolt adatfolyamot továbbítanak az egyes antennák, olyan technikai varázslatokkal, mint pl. a precoding, a spatial multiplexing, vagy épp a diversity coding. Tehát itt minden (adó-)antenna önálló, majdnem teljesen független, és a szabvány lehetőségeihez képest nem teljes sávszélességű jelet továbbít. A vételi oldalon ezek rekombinálásával nyerhető vissza a teljes értékű adatfolyam, amely művelet ugyanannyi antennát igényel vevőoldalon is, mint az adón. A MIMO-nál minden multiplex folyam, vagyis minden antennajel meglepő módon ugyanazt a rádiócsatornát használja, ezért is kell ennyi, matematikailag elég bonyolultnak tűnő hókuszpókusz. Ez különbözteti meg a sima channel bonding-tól, ami egymástól független rádiócsatornák összefogásával operál (így működik a 'Super-G' avagy '108Mbps' wifi mód a g-szabvány felett, de a 300Mbps-es 802.11n is ismeri, mintegy ráadásként). Az antennák térbeli elhelyezésének, távolságának ebben ugyancsak szerepe van. Ezekből talán megérthető, hogy a MIMO-technikát alkalmazó 802.11n draft-os eszközöknél nem lehet csak úgy 'büntetlenül' elhagyni 1-2 antennát, vagy épp egymás mellé szórni azokat mondjuk a háztetőn, mindenféle koncepció nélkül, ahogy sikerül alapon. Az antennák számának csökkentése vagy elrendezésének módosítása itt bizony mindenképp kevesebb sávszélt eredményez, hisz ezzel a (szélessávú) átvitel alapvető feltételei szűnnek meg.
Az egész MIMO-kérdéskörnek az a lényege, hogy javítsuk a spektrális hatásfokot, vagyis az adott analóg rádiós sávszélen átvihető digitális adat mennyiségét. Értsd: a 802.11n ugyanakkora (20MHz-es) rádiócsatornán közel 2,7-szer több adat átvitelére képes másodpercenként, mint a 802.11g vagy -a (mindkettő névleg 54Mbps sebességű) szabvány.
(Kábelhez: minden wifi-hez alkalmazott kábeltípusnak ismert a fajlagos csillapítása 2,4GHz-en, így a tápvonal hosszából az könnyedén, viszonylag pontosan kiszámítható. A legjobb 'vékony', vagyis 5,5mm-es koaxok, mint pl. a H155 csillapítása méterenként 0,5dB, a jól szerelt csatlakozóké pedig 0,1..0,2dB körüli. Azt, hogy mekkora az a maximális kábelhosszabbítás, amellyel még jól jársz, nem csak a kábeltől függ, hanem nyilvánvalóan attól is, hogy mennyi plusz térerőt nyersz az áthelyezés következtében.) -
And
veterán
válasz
dzsozefo
#8296
üzenetére
A manuáljában szépen le van írva: 5V / 3A-es DC-táp kell hozzá (gyanítom, hogy 3A-nél kevesebb áram is elegendő neki, de a gyári táp ennyit tud). A csatlakozó valószínűleg szabványos 5,5mm-es külső átmérőjű, a belső érintkező furata viszont többféle is lehet, mert abból nem csak egy méret létezik. Univerzális tápokhoz néha adnak ilyen csatlakozókat, lehet válogatni belőlük. A polaritás valószínűleg rá van rajzolva a router tápaljzatára. Ja, és ajánlott nem valami gagyi / stabilizálatlan tápot rádugni, mert az olyanokra jellemző terheletlen feszültséget lehet, hogy nem fogja szeretni. Szóval valami normális, stabil 5V-os DC-táp illik hozzá, minimum 1..2A-es terhelhetőségű, az sem baj, ha túláramvédett
. -
-
And
veterán
válasz
Sas madár
#8434
üzenetére
Nem sok alapja van. Biztos, hogy nem teljesen egyforma egy wifi-eszköz teljesítménye az összes csatornán, de ha a különbség számottevő (nem csak drága műszerrel kimutatható), akkor ott már más baj lehet. Az 1-es és 13-as csatornáknak megvan az az előnyük, hogy a sáv szélein helyezkednek el, ezért legalább az 'egyik oldalról' elméletileg sem lehetnek zavarva. A wifi-rádiócsatornák ráadásul durván átfedésben vannak, így még egy, a 4-es csatornára állított AP spektruma is belelóg az 1-es csatornába, a közelebbi (2-es és 1-es) csatornákon lévők pedig még jobban. Az elég gyakori, hogy a tulajdonosok az alapértelmezett (szokásosan a 6-os) csatornán, vagyis sávközépen 'hagyják' a routert / AP-t, így annak közelében az átlagosnál nagyobb lehet a tolongás. De ha a környékeden véletlenül mindenki az 1-esre telepedett volna, akkor azzal sem járnál jobban
. -
And
veterán
válasz
tonyo90
#8457
üzenetére
Ha arra gondolsz, hogy a routeredet kliens-módban működtetnéd, amely lehetővé tenné a router felcsatlakozását másik AP-re vagy wifi-routerre, és a hardvered verziója WGR614 v6-os, akkor a válasz: nem lehetséges. Gyárilag biztosan nem, mert ez a típus nem multifunkciós. Ezt a hardververziót pedig sajnos egyetlen 3rd-party firmware (amelyekkel képessé lehetne tenni erre) sem támogatja. A DD-WRT firmware 'supported devices' oldalán azt írják a v6-os változatról, hogy "work in progress", azaz dolgoznak rajta, de hogy mikor lesz belőle valami (ha egyáltalán), azt nem lehet tudni.
-
And
veterán
válasz
brumesz
#8459
üzenetére
"ebbe 3 gép van kötve+most már az access pint is.eddig jól csináltam?"
Igen.
Amikor összedugtad az AP-t a routerrel, mindkettőn felvillant a LAN-linket jelző led? Az AP default IP-címe egy címtartományban van a routerével (és egyben a gépek címével)? Amikor közvetlenül a PC-re csatlakoztattad az AP-t, akkor világítottal a link-ledek? Mert utóbbihoz elvileg crosslink-kábel kell, lehet, hogy sima egyenessel (patch) nem működik.
Ha már a link fizikailag megvan, ledek is jelzik, a PC-ről lehet pingelni az AP-t?
"a routerben/ap-ben be tudom állítani a szolgáltatómtól kapott username/pw párost?"
Be kell tudjad állítani, ha ADSL-hez a szokásos PPPoE-kapcsolatot választod a router menüjében. -
And
veterán
válasz
montlig
#8473
üzenetére
Pedig ezt sajnos tisztességesen nem tudod máshogyan megoldani, csak egy újabb AP-vel, rajta pl. egy körsugárzó antennával. A kétantennás routerek szvsz. egyáltalán nem ritkák, ellenben többször lett már említve, hogy nem alkalmasak olyan módú működésre, amilyet említettél. Diversity-re képes (kétantennás) b/g-routereknél az antennák közül egyidőben csak egy működhet. Nem azért van rajtuk két antennaaljzat, hogy külön területeket lássanak el.
-
And
veterán
válasz
AdminGen
#8493
üzenetére
Ez egy csöppet túlmutat a wifi keretein, de sebaj
. Lehetséges megoldás a háromszögelés, vagyis minimum két pontból irányított antennával a kliens térerejének maximumát megkeresni, az irányszöghöz tartozó félegyenesek metszéspontját megjelölni. Abban a pontban van a tettes. Ez mindenesetre nem túl gyakorlatias megoldás, hiszen az AP-t / antennát mozgatni kellene hozzá, az meg nehézségekbe ütközik, ill. egy óvatos kliens számára feltűnő lehet.
De komolyan: miért kell ebből akkora problémát csinálni? Ha valaki lopja a neted, akkor szépen lekódolod a wifi-elérést valami normális, hosszú kulccsal és megbízható eljárással (WPA / WPA2), oszt' kész. Onnantól fogva nem fogják lopni. Ha megtudod ki az, akkor mit teszel? Jól megruházod, vagy mi? -
And
veterán
válasz
AdminGen
#8495
üzenetére
(Maradjunk annyiban, hogy a hely bemérése körsugárzóval szerelt és helyhez kötött routerrel v. AP-vel közel lehetetlen feladat. Azzal egyedül a térerőt láthatod, még a kliens irányára sem nagyon következtethetsz, nemhogy a helyére. Egyébként egyetértek localhost-tal: aki huzamosabb ideig védtelenül hagyja a vezetéknélküli hálózatát, az amúgy sem fogja észrevenni, hogy 'megcsapolják', és végképp nem fog irányméréshez folyamodni, hogy megkeresse a bűnöst. Esetleg a kliens MAC-címéből /ha az nem hamis/ az OUI-adatbázis alapján következtethet a felhasznált kiens-eszköz gyártójára, de ez sem lehet túl jellemző olyan valakire, aki ennyire tojik a biztonságra.)
-
And
veterán
válasz
Medcomp
#8508
üzenetére
Ehhez szerintem elvben nincs szükség újabb eszközre. A WDS-link kifejezetten ilyesmire való, de azt mindkét routernek támogatnia kellene. A bridge mód is járható (mármint az a fajta, amelyik engedi vezetéknélküli kliensek kapcsolódását is). Ha a routerek címtartománya és hálózati maszkja azonos, valamint DHCP-szervert csak az egyiken engedélyezel, hogy ne legyen kettő a kálózatban, úgy működnie kellene az átjárhatóságnak. Bár ez probléma lehet annyiban, hogy így az összes kliens egyetlen átjátó-címet kap (valószínűleg a DHCP-szerver routerét), és annak a kapcsolatán akar kimenni, foglalva ezzel azt az egy routert, és a wifi-sávszélességet is. Hogy erre van-e valami értelmes megoldás a fix IP- és gateway-címkiosztáson kívül, azt nem tudom.
Mod.: Esetleg olyan WDS- / bridge-móddal kivitelezhető a két router között, amely a két alhálózatot külön címtartománnyal kezeli, esetleg NAT-ol is közöttük. Így mindkettőben megmaradhat a külön DHCP-kiosztás is. De ez már eléggé jól finomhangolható routert (vagy firmware-t) feltételez.#8509: Erre való a repeater mód. Ha az AP-d ismeri, szerencséd van
.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A HDMI verziótól függően 5..10 Gbps teljes sávszél átvitelére képes. A 802.11a/g-wifi ennek a fél %-át sem éri el, a (pre-) 802.11n pedig valamivel meghaladhatja az 1%-át
. Erre ma klasszikus wifi-s megoldás egyszerűen nem létezik. Mondjuk 1-2 párhuzamos DVD-jelfolyam (SDTV mpg2 + audió) elméletben még 'átfér' rajta, más nem nagyon. -
And
veterán
(Nem nagyon lehet jobb. Ha a MIMO-val operáló 802.11n spektrális hatásfokát vesszük alapul - ami a bonyolult megvalósításnak köszönhetően már egészen jónak számít -, valós 5..10 Gbps átviteléhez akkor is közel 0,7..1,4 GHz helyet kellene elfoglalnunk a rádiós spektrumból. Ezért ekkora átviteli ráta csak ennél jóval magasabb frekvencián képzelhető el. A multimédiás átjátszók, pl. 2,4GHz-es kép- és hangtovábbítók pedig analóg SDTV videojellel dolgoznak, pár MHz sávszélességgel.)
-
-
#8561
And
veterán
butcher eu
#8560
And
veterán
válasz
butcher eu
#8560
üzenetére
Ha már antennatelepítésbe fogsz, mert muszáj, akkor a notebook beépített wifi-jét és az USB-s kliens sticket el kell felejtened. Azon nem alkalmasak arra, hogy rájuk antennát csatlakoztass (pontosabban: nem éri meg a szenvedést, főleg az USB-s esetén: forrasztgatni kellene, garanciavesztéssel járna, és úgy sem lenne biztos az eredménye). Kliens eszköznek is olyanra lesz szükséged, amelynek van antennához csatlakozása: kliens módra képes (többfunkciós) AP vagy router, desktop PC esetén PCI-os kártya. Létezik olyan USB-s wifi-adapter, amelyen van antennacsatlakozás, de ezek elég ritkák, inkább más külső klienst keress.
-
#8564
And
veterán
butcher eu
#8562
And
veterán
válasz
butcher eu
#8562
üzenetére
Értem, hogy mit szeretnél, de az adott feltételeken is változtatni kell egy kicsit. Mégpedig a tesód USB-s wifi-adaptere tekintetében, az ugyanis egyszerűen nem alkalmas a feladatra. A notebook-témát szerencsétlenül kevertem ide: nálad otthonra természetesen jó lesz kliensnek, de két házzal odébb már az sem működne megbízhatóan (ha egyáltalán tudna csatlakozni), erre szerettem volna utalni. Mindenképp külső antennák ajánlottak hozzád és a testvéredhez is. Ha nem is pont 8dBi-sek, de külsők, és valóban nem kell óriási nyereségűeknek lenniük, főleg ha telepítés után rá fognak látni egymásra.
Otthoni routernek nálad elvileg bármilyen wifi-kivitelű megfelel, de tény, hogy célszerűbb egyforma típusokat választanod (mert a WDS-mód szeret 'rendetlenkedni' eltérő gyártmányok között, ahogy olvasom). Viszont nem csak WDS-sel hozhatók össze, a hagyományos AP (nálad) ill. kliens (tesónál) beállításokkal is menni fog, csakhogy utóbbi módot az alap egyszerű routerek nem támogatják, azok csak AP-k (elérési pontok) tudnak lenni a hálózatban. A kliens-mód (amellyel ugye egy másik AP-re felcsatlakozol) nem magától értetődő, ilyet csak többfunkciós routerek vagy AP-k tudnak. -
And
veterán
Nem teljesen világos, hogy hol válna szét ez a hálózat. Két AP (vagy egy wifi router + egy újabb különálló AP) még csak érthető volna, de konkrétan két router feleslegesnek tűnik.
Mi a pontos cél? Mert arra - megfelelő firmware-rel - akár egyetlen router is képes, hogy két v. akár több külön virtuális wifi-hálózatot hozzon létre akár eltérő kulcsolással (lehet kódolt / kódolatlan is keverve) úgy, hogy az egyes virtuális hálózatra kapcsolódó felhasználók semmilyen helyi erőforrást nem látnak a másik hálózatból, tehát a fő munkahelyi hálózattól elszigeteltek, csak az internetet érhetik el. Ennek az egyrouteres, virtuális AP-s megoldásnak az egyedüli hátránya a limitált wifi-sávszélesség, hiszen az a felhasználók között eloszlik. Ha a 'munkahelyi' hálóban nem cél nagyméretű adatok mozgatása, ez sem olyan nagy probléma, mivel a netelérés sebessége általában kisebb, mint pl. a szokásos 802.11g-s wifié.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Azért létezik ám kereső is, e topikon belül vagy 
. Az eszközhöz - jó esetben - adott program viszont meg szokta oldani ezt a problémát. Azért elárulhatnád, hogy mi az a program, amit találtál..
? Igaz, az nem 'gyári', de ez más kérdés.)
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ Új Dobozos Macbook Pro dokkoló új ára 70.000 forint
- ThinkPad Hybrid USB -C USB -A Dock 40AF Új ára 80.000 Forint Ingyen szállítás
- Xiaomi Redmi Note 9s 128/6 GB 34.9E !!!
- Új Hp Pavilion 15-eh Fémházas Szuper Laptop 15,6" -30% AMD Ryzen 7 5700U 8Mag 16/1TB FHD MATT
- ATI RADEON RX 480 -8 gb DDR5 256 bit videokártya