-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
(Ez a kép túlságosan is sokat bíz a képzelőerőre, így nem lehet róla sokat elmondani. Ha ez volna az a típus, akkor az adatai nem tűnnek túlzónak, a maga kategóriájában bizonyosan használható darab. E fölött már csak némely - a típushoz képest - extrém nyereségű panel-, ill. a méretes paraboloid- / gridantennák vannak.)
-
And
veterán
válasz atos19881101 #20232 üzenetére
(A SIM semmilyen frekvenciát nem használ /a köré épülő rendszer nyilván/. Az meg, hogy milyen szolgáltatást nyújt egy rendszer, nincs szoros összefüggésben az általa alkalmazott frekvenciasávval, lásd wifi, GSM, tévé, rádió, stb.)
-
And
veterán
"Csak mert én hülye elektrós agyammal I=U x I azaz 5V x 0,5A az max 2,5W"
Na, meg is válaszoltad a kérdést . Annyi alapja szokott lenni az ilyen látszólag értelmetlenül nagy TX-powernek egy USB-s kliens esetén, hogy sok esetben nem a nyers (adófokozat által biztosított) teljesítményt értik alatta, hanem az antenna nyereségével megnövelt EIRP-értéket. Ehhez egy papíron 13 dBi-s, tehát lineárisan (az izotropikushoz képest) nagyjából 20-szoros teljesítmény-nyereségű antennát adnak, amellyel adáskor már akkor 3W-os EIRP-t kapnál, ha az antennába betáplált adóteljesítmény 'mindössze' 150mW volna. Csak hát ez ugye erősen sántít, ráadásul annak a körsugárzónak egészen biztosan nincs 13 dBi-s nyeresége. Ettől még bőven lehet nagyobb kimenőteljesítménye, mint a megszokott kliens-eszközöknek, de ez az RF-frontend chiptől függ, aminek nincs köze az RTL8187L-hez, mivel utóbbi csak a wlan interface controller.
A másik antennához: a yagi-típus irányított (a körsugárzók fizikai megjelenése wifi esetén egy hosszabb-rövidebb vékony függőleges rúd, ha nem úgy néz ki, biztosan iránysugárzóról van szó). Az elemek számából kikövetkeztethető nyeresége legfeljebb 16..17 dBi lehet, a megadott 25 dBi erős túlzás. Minimum 60 cm-es nyílású paraboloid / grid antennák tudnak 2,4GHz-en 23..24 dBi-t, yagi-ból 38 elemes, 1,6m hosszúságú kellene ugyanezen a hullámhosszon 20 dBi-hez. -
And
veterán
"Ha az a kültéri antennád 2.4 GHz-es frekvenciatartományra, 75 Ohmos betáplálással rendelkezik [..]"
Az legyen inkább 50Ω-os (75Ω a TV- és videotechnika 'tartozéka'). Rádiós rendszerek (beleértve a wifi-t is) szinte kivétel nélkül 50Ω-os külső antennaimpedanciára dolgoznak.
"Szerintem az USB-s WiFi eszközök ugyanakkora RF teljesítményt adnak ki, mint a legtöbb "dobozos" kivitelű."
Ez nem feltétlenül igaz. Ha külső antennacsatlakozóval rendelkeznek - ami ugye USB-s kliensnél a ritkább eset -, akkor talán igaz, mivel a hozzájuk adott antennák hasonló nyereségűek (szimpla dipól), mint más hasonló eszközöké. De ha csak nyákra integrált antennája van, akkor egyrészt ez a teljesítmény módosulhat (a pici hurokantennák hatásossága csapnivaló), másrészt az illesztés sem tutira 50Ω-ra történik, tehát egy külső antenna ilyenhez illesztése nem magától értetődő mutatvány. -
And
veterán
válasz cellpeti #20392 üzenetére
Ilyen távra bármilyen irányított antenna megfelel, ha a rálátás adott. Ha a legolcsóbb megoldás kell, akkor összetákolsz két biquad-ot vagy cantenna-t. De vehetsz panelantennát is. (A yagi-k keskenyebb nyílásszöge csak a nagyobb nyereségű yagi-típusokra érvényes. Minden antennára igaz, hogy a nagyobb nyereség a hasznos térszög csökkenésével jár, mivel a nyereség növekedése eredendően a nyalábolás hatásosságának javulásából származik.)
-
And
veterán
válasz cellpeti #20446 üzenetére
Mi lenne a cél, egyszerűen wifi-kapcsolat létrehozása a két eszköz között?
"Az egyiknek rendelkeznie kell AP funkcióval is nem?"
Nem bizony, mivel minden router tud AP-ként működni, sőt egy csomó típus más wifi-módban egyáltalán nem megy. Az egyiket kliensként kell beállítani. Erre gyárilag egyik sem képes. Bár a WR340G támogatja a bridge- (WDS) módot, hogy annak segítségével össze lehet-e hozni a gyári állapotú Linksys-szel, az számomra kérdéses. A WRT54G-széria (a v7-es hardver kivételével) viszont 3rd-party firmware-ekkel frissíthető, azok biztosan támogatják a kliens-módot.
#20447: Véletlenül nem a 12-13-as csatornán működik a router? -
And
veterán
válasz volvoguy #20453 üzenetére
"A kettő között szintén eltérés, hogy a drágábbnak 2 antennája van ezltal jobb lehet az érzékenysége, illetőleg 300Mbps-es..."
Pont azért van a másodiknak két antennája, mert az 300 Mbps-es. Ennél a két antenna nem a diversity miatt van ott (erre utalna a #20454), hanem azért, mert ehhez az n-szabványú sebességhez az kötelező. Ez nem opció, a 802.11n szabvány 300 Mbps-es módja két rádiós adatfolyammal dolgozik, amelyek térbeli szétválasztást kívánnak (ugyanazt a frekvenciasávot foglalják), így két antenna egyidejű használatát követeli meg. Diversity-nél egyszerűen átkapcsolunk egyikről a másikra, ha romlik a vétel, de az n-szabvány megoldása (MIMO) ez nem erről szól. -
And
veterán
válasz volvoguy #20473 üzenetére
Na, kezdjük újra: miért lehet kettő antenna egy routeren vagy egy kliens-eszközön?
1.) 802.11b/g/a-szabványok esetén: antenna diversity. Vagyis átkapcsolás a másik antennára, ha az aktuális antennáról vett jel bit-hibaaránya megnő. Erre igaz, amit mezis írt a #20454-ben. Az is említette (és ez természetesen helytálló), hogy a diversity nem növeli az érzékenységet. Egyszerűen a beltéri visszaverődések okozta térerő-ingadozás hatásait képes csökkenteni az antenna átkapcsolása által, mivel ilyen környezetben van esélye annak, hogy - az aktuális antenna helyén, egymás hatását csökkentő, ellenfázisú interferáló jelek esetén - a másik antenna pozíciójában nagyobb vételi jelszint van. Ettől a vétel nem lesz érzékenyebb (nem kapsz nagyobb jelszintet, mint egyetlen antennával), de a 'vakfoltok' száma csökken a lakásban, ezért kevésbé kell ügyelni a kliens pontos helyzetére, ebből következően szabadabb mozgást tesz lehetővé. Ha nincs visszaverődés vagy mozgás, mint például kültéri, irányított antennákkal létrehozott pont-pont kapcsolat esetén, akkor ennek az egésznek nincs sok értelme, mivel a kapott jelszint a vétel helyén a korábban említett hatások miatt nem ingadozik, az adatok átviteléhez végső soron egyetlen antenna is elegendő.
2.) 802.11n (kivéve a 150 Mbps sebességű 'lite-n' mód) esetén: MIMO. Ez több párhuzamos adatfolyam használatát jelenti, amiről bővebb infót a korábbi wikipedia-linken találhatsz. Minden adatfolyam (spatial stream) 150 Mbps fizikai jelzéssebesség átvitelére képes 40 MHz-es spektrális csatornaszélesség mellett, ilyen stream-ből pedig a 802.11n szabvány (1)...4 darabot támogat. Egyetlen folyam esetén nem beszélhetünk MIMO-ról, ez a lite-n 150 Mbps-es módja (a szabvány kötelező része a MIMO, tehát a lite-n nem 'teljes értékű' n-es működési mód). A 300 Mbps-hez minimum kettő, a 450 Mbps-hez pedig három antenna kell kötelezően. A MIMO és a diversity párosítható is, ezért lehet találkozni háromantennás, de csak 300 Mbps sebességű routerekkel (amelyek egyszerre ugyan két antennát használnak, de képesek az átkapcsolásra). -
And
veterán
válasz volvoguy #20518 üzenetére
A telefonok és az USB-s kliensek közös jellemzője, hogy nem nem túlságosan érzékenyek a gyenge (belső) antennáik okán. A TL-WN722N annyiban kivétel, hogy a cserélhető antennás kategóriát képviseli. A -80 dBm alatti jelszint már zajhatárhoz közeli, ráadásul beltéren erősen ingadozó is szokott lenni, csak a térerő megjelenítését a szoftver már nem nagyon képes kellően gyorsan követni. Nincs mese, ha a ház nagyon árnyékol, akkor a router cseréjére alapuló várakozás csak csodavárás marad (teljesítményekben a hatályos szabályozás miatt nincsenek nagyságrendi különbségek). Érzékenyebb kliens vagy nagyobb nyereségű antenna (bármelyik oldalon, akár mindkettőn) javíthat valamit a helyzeten, de erre sem érdemes túl sokat alapozni. Lényeges javulás csak újabb, jó helyre tett AP (a routerhez vezetékkel csatlakoztatva) vagy repeater telepítésével érhető el.
-
And
veterán
(Az EU jó részén - Magyarországon is - 1..13-ig használhatók a 2,4GHz-es wifi-csatornák. A 14-es kizárólag Japánban, és ott is csak 802.11b szabványú eszközök számára. Utóbbi közepe egyébként nem a megszokott 5 MHz-es távolságra van az előzőtől, hanem 12 MHz-re, így az átlagosnál sokkal tisztábbnak számít, csak épp errefelé nem legális.)
-
And
veterán
válasz volvoguy #20530 üzenetére
- AP: gyakorlatilag ez hozza létre a strukturált wifi-hálózatot (meghatározza a csatornát, SSID-je van), erre lehet vezeték nélküli klienssel - telefonnal, laptoppal, wifi-kártyával - csatlakozni. Egy wifi router nem más, mint egy vezetékes router és egy wireless AP összeépítve. Éppen ezért minden wifi-router vezeték nélküli alapmódja az access point. Az, hogy a wifi-routeredben van már egy beépített AP, még nem akadálya annak, hogy a LAN-portjaira további AP-ket csatlakoztass (akár más hálózatnévvel, más csatornán).
- Repeater: egyfajta wireless működési mód, amelyet többfunkciós wifi-routerek / AP-k támogatnak. Jelismétlést tesz lehetővé, a végpontok között az eredetihez képest felezett wlan sávszélességgel. Hasonló egy átjátszóhoz azzal a különbséggel, hogy ez nem egy papagáj, amely ész nélkül ismétel, hanem egy önálló wifi-eszköz, amely felcsatlakozik az eredeti AP-re vagy routerre, a távoli kliensek pedig erre a jelismétlőre. A megvalósítása sokféle lehet, eszköz- és firmware-függő: szimpla repeater (ezeknél általában az eredeti AP / router MAC-címét és SSID-jét kell csak megadni), WDS (kölcsönös MAC-beállítást igényel az eredeti routerrel), vagy virtuális AP (kliens + szabadon konfigurálható VAP). -
And
veterán
(Az sajnos igaz, hogy egy csomó routert, de főleg kliens-eszközt az amerikai kiosztás szerint konfigurálva szállítanak - ott csak az 1..11-es tartomány legális -, és ha nincs régióbeállítás a szoftverében, akkor ez hardveres korlátozás marad. Nekem is van ilyen kliensem, a gyártó pedig kérdésemre azt írta, hogy ő ezt a terméket eleve amerikai piacra szánja /Ázsiából rendeltem/, és nem ad ki hozzá olyan firmware-t, amellyel ez a korlátozás feloldható. MiniPCI-os kártyát (Intel 2200BG) is 'törtünk' már sikeresen, Linux alatt futó segédprogramokkal módosítva a flash-memóriában a régiókódot, hogy menjen a 12-13-as csatornákon, pedig a hozzá tartozó notebook itthon, hivatalosan lett vásárolva.)
Mod. #20533: "[..] a modemből ugyan úgy "jönne a net" mint eddig, tehát semmi ping, latency emelkedés nem lenne érzékelhető?"
Némi fogalomzavar: ha a "modem" alatt wifi-routert értesz (vagy modem + wifi router kombót), akkor igen, alapesetben (jó vételi térerőnél) közel ugyanúgy működne, mint eddig, a ping vagy késleltetés ideje sem változna számottevően. Természetesen egy wifi-router vagy egy access point is kell hozzá . Ha viszont körülötted sok a wifi-hálózat, és ugyanazon vagy közeli hálózaton működnek, mint a tiéd, ráadásul nagy térerővel jönnek, akkor előfordulhatnak furcsaságok (pl. a bitráta csökkenése).
"[..] innen a másik szobáig, ( kb. 4-5 méter,1 fal, nyitott ajtók ) még menne-e elég kraft egy laptophoz böngészni, youtube-ozni?"
Ezt innen biztosra senki nem mondja meg neked (vagy ha igen, akkor fogadd kétkedéssel). A falak árnyékolnak, a jelszint csökkenése pedig a wifi-linksebesség automatikus csökkenésével jár. Ennek a hatása nem igazán becsülhető előre, de egy szobával odébb - ha csak nem méteres vastagok a falak - azért a tapasztalatok szerint még működni szokott a kapcsolat, némi lassulás árán.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz motodefy #20611 üzenetére
Károsak? Mire? Egy antenna nem lehet káros.
#20595: "Ezeket olvastam, hogy olyan hullámokat bocsájt ki mint a mikro ezert káros. "
Ez ebben a formába marhaság. Az 'olyan hullámok' jellemzés egyedül a frekvenciára (hullámhosszra) stimmel, az meg víz vagy egyéb anyag melegítésénél nem különösebben releváns, mivel nem csak az ilyen hullámhosszúságú mikrohullámú energiának van elnyelődés esetén hőhatása, hanem gyakorlatilag bármilyennek. A hangsúly a nagyságrendeken van: egy mikrosütő teljesítménye 4 nagyságrenddel nagyobb (azaz nagyjából 10'000-szerese) egy hétköznapi wifi-re megszabott maximális teljesítménynek. És ennek messze nem az az eredménye, hogy ami a mikróban egy perc alatt átsül, az egy wifi router mellett 10'000 perc (kb. 7 nap) alatt megsülne.. -
And
veterán
válasz atos19881101 #20692 üzenetére
Ez igaz, ettől függetlenül az érzékeny adatok szinte kizárólag kódolt formában közlekednek egy valamirevaló webhely (netbank, de még egy vacak webmail-kiszolgáló, https) esetén is. Megvan a helye, nyilván erre is igaz, hogy 'ésszel' illik használni.
-
And
veterán
Szerintem valójában nem jelenik meg (ha tiltott az SSID broadcast, akkor a router azt nem sugározza), hanem arról lehet szó, hogy a kliensre telepített wifi-hálózatkezelő program szépen megjegyezte a korábbi profilokat, és azok az AP / router MAC-címéhez vannak társítva. Ezért akkor is mutatja az ismerős MAC-című eszköz korábban 'látott' SSID-it, ha azok már nincsenek benne a forgalomban.
Mod: "albiban egy régebbi tp link volt,ott ugy volt,hogy ha mac filterben nem volt hozzáadva a gép,akkor nem is látta a wifit."
Ezt azért nehéz elképzelni, mert az SSID-szórás egyirányú, nem véletlenül hívják broadcast-nek. Vagyis az SSID-jét világgá kürtölő router-AP nem képes azt célzottan csak engedélyezett MAC-címekre juttatni, vagy éppen nem engedélyezett eszközcímekre letiltani. A kliens a hálózatok keresésekor még nem feltétlenül kapcsolódik az AP-vel, ezért minden lesugárzott SSID-t észre fog venni. Ez a folyamat teljesen passzív (hallgatózó) módban is lezajlik. A műsorszóró rádió sem tudja úgy leadni a pontos időjelzést, hogy pont a te vevőd ne legyen képes venni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Eliot Anders #20852 üzenetére
Az nem antenna, hanem egy USB-s wifi-kliens eszköz, amelynek antennája van (természetesen mindegyiknek van, legfeljebb nem így néz ki). Namost egy kliens eszközre alapesetben nem lehet csatlakozni egy másik klienssel, csak egy access point-ra (AP-ra), vagy egy wifi-routerre. A "nyílt wifi" sem más, mint egy jelszó és egyéb korlátozás nélküli router / AP.
-
And
veterán
válasz kosarob8 #20871 üzenetére
Egy AP pont nem jó erre. Mármint olyan AP vagy router, amelyik valóban csak az access point vezeték nélküli módot ismeri. Egyszerű AP-vel másik AP-re nem lehet csatlakozni. A vezetékes, "kábelre átfordítós" üzemhez kliens kell, ami ilyen LAN-portos kivitelben fizikailag egy többfunkciós 'AP' / router szokott lenni, csak épp kliens-módba állítva. A gyártó ezt hívhatja akár bridge-módnak is, ízlés kérdése, a lényeg, hogy az eszköz képes legyen egy strukturált wifi-hálózathoz (azaz access point-hoz) csatlakozni. A vezeték nélküli továbbosztás pedig jelismétlő (repeater) módot kíván, ennek megvalósítása szintén gyártó- és firmware-függő.
-
And
veterán
válasz kosarob8 #20887 üzenetére
Akkor újra: client (vezetékes kapcsolódáshoz) vagy universal repeater (WDS nélkül, wifi-jelismétléshez). A "Bridge with AP" a klienshez hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt a felek egyenrangúak, nincs AP/kliens szerep, és több AP is összehozható. Ez is egyfajta WDS, így aztán ki tudja, hogy eltérő gyártmányok és chipset-ek között mennyire lesz működőképes. Ha idegen AP-re kapcsolódsz, a legtisztább a WDS nélküli kliens-mód.
-
And
veterán
Lehetséges.
Az utóbbi pár napon többször volt említve ebben a topikban, hogy ehhez a 2. eszköznek kliens-módban kell lennie, és ezt nem támogatja mindegyik (az AP-t igen, mivel ez egy wifi-router 'alap' módja). Ahogy látom, a WR542g sem ismeri ezt, csak a bridge-módot (WDS), amihez viszont ezt az első routernek is támogatnia kell, és mindkét eszközön kölcsönösen be kell állítani a másik MAC-címét. Ha az 1. "wifi" (azaz AP/router) nem a tiéd, vagy de, csak épp nem ismeri a WDS-t (vagy nem TP-Link ), akkor erre a meglévő TL-WR542g-vel nincs esély. -
And
veterán
válasz Drizzt #20914 üzenetére
Az a baj, hogy egy kicsit sem szűkítetted a kört: pppoe-t mindegyik tud, hiszen sokan használják ADSL-hez. Legalább 4 LAN-portjuk van, ha ennél kevesebb, az már valami speciális cucc, vagy nem is router. Adóteljesítményben nincs jelentős különbség, mivel a hatályos szabályozás limitet szab, azt meg minden gyártó igyekszik tartani (és nem egy nagyságrenddel a határ alatt). Teljesítményfelvétel: soho-kategóriában néhány watt. Szerintem a Milyer routert? topikban érdeklődj, miután jobban belőtted az igényeket.
-
And
veterán
válasz fkenny #20967 üzenetére
Ez a kábel az RP-SMA csatlakozó méretéből következtetve a H155-ös típusnál is kisebb átmérőjű. Legjobb esetben is RG174-méretűnek (Ø2,8mm, 2,4 GHz-en 2 dB/m a fajlagos csillapítása) néz ki, így ezt 3m hosszban vezetni 6 dB csillapítást (az egyik oldalon betáplált teljesítménynek mindössze a 25%-a marad meg a túloldalon) okoz, ami mindkét irányban, adáskor és vételkor is érvényesül. Vagyis ez egy meglehetősen vacak kábel.
A H155-ös típus (Ø5,5mm) vesztesége ennek a töredéke, 2,4GHz-en 0,5 dB méterenként. Legalább ilyet illene használni, mivel a H155-re még közvetlenül felszerelhető az RP-SMA, ezzel a kábelátmérővel kisebb fajlagos csillapítású koax nem nagyon van. -
And
veterán
válasz #24889344 #21001 üzenetére
Nem hinném, hogy ennek bármi köze lenne a kapcsolat megszakadásához. Egyrészt ez a group key renewal nem valami gyártóspecifikus dolog, hanem a WPA része, így minden strukturált wifi-hálózatban automatikusan megtörténik, amely WPA-t használ. Másrészt a default időköze 3600 másodperc, vagyis nem napi újraindítást igényelne, hanem gyakoribbat, ha ez lenne az ok. Harmadrészt a leírások szerint a group key-nek kizárólag ahhoz az adatforgalomhoz van köze, amelyet az AP a hálózat több tagjának címez (broadcast és multicast).
-
And
veterán
válasz Terminator_ #21146 üzenetére
Tegyük hozzá, hogy egy AP alapban nem képes "jelet fogni", azaz másik AP-re kliensként csatlakozni. A WAP54G is ilyen gyárilag, de arra legalább feltehető a DD-WRT, amivel működhet kliensként. A két antenna ne zavarjon senkit, csak az egyiket aljzatot (bármelyiket) kell használnod, ha külső antennához csatlakozol, a másikat üresen hagyhatod. Ha a szomszéd közel van és a tetőtérből rálátsz, nem kell nagyon kis nyílásszögű (= nagy nyereségű) antenna, párezer forintos panelantenna megteszi, vagy házilag is összedobhatsz egyet.
-
And
veterán
válasz eketomy #21199 üzenetére
Rengeteg emberhez hasonlóan te is kevered a wifi-funkciókat (AP / kliens) a rádiótechnikai adó / vevő fogalmakkal. Mivel a wifi kétirányú (félduplex) kommunikációt valósít meg, ezért minden wifi-eszköz ad és vesz is. Ettől természetesen egy kliens nem lesz 'csak úgy' access point.
(Mod.: mellesleg igen, az ad-hoc mód pont arra való, hogy egy 'kártyával' /klienssel/ egy másikra tudj csatlakozni, AP nélkül.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Blue Eagle #21209 üzenetére
Igen, egy router alapvetően arra való, amit írtál.
-
And
veterán
válasz admin4911 #21214 üzenetére
Önmagában az antennanyereség nem határozza meg egyértelműen az elérhető hatótávot. Az függ még a következőktől: környezet, beépítettség (rálátás az ellenoldalra), sáv kihasználtsága (zaj), eszközök vételi érzékenysége, antenna kábelezése (csillapítás), plusz ugyanezektől a tulajdonságoktól a link másik végén. Szerencsés esetben sok kilométer, de erre nincs és nem is adható semmiféle garancia.
-
And
veterán
válasz gyáliSanyi #21350 üzenetére
Gyakorlatilag minden wifi-routeren van valamilyen lehetőség arra, hogy a beépített AP-t letiltsuk, ezzel a vezeték nélküli hozzáférést megszüntessük. Ettől még vezetéken továbbra is elérhető marad az internet és maga a router is (az ugye nem baj, ha valahogy vissza is lehet kapcsolni a wifi-t).
-
And
veterán
A "32" nem mértékegysége a jelerősségnek, mivel nem tudjuk róla, hogy micsoda. Százalék (minek a százaléka), jel/zaj viszony decibelben (az jó értéknek számítana), vagy egy érték egy hatvanas skálán? Így semmit nem mond, következésképp lehetetlen megmondani, hogy a másik, csatlakozós antennás kliens ugyanott mit produkálna.
"Esetleg valami még sokkal jobb módszer?"
Kültéri irányított antenna (mod.: plusz természetesen egy antennacsatlakozóval rendelkező kliens-eszköz, bármilyen csatolófelülettel), amely a hotspot felé néz. Gyakorlatilag bármilyen, pl. pici panelantenna jobb eredményt produkálna, mint ez a vacak USB-dongle a saját integrált antennájával, ott beltéren.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Hogy pontosan micsoda azt én sem tudom, de az biztos, hogyha 1 méterre van a wifi, akkor 100-at ír ki. A 32-nél sajnos még szakadozik a Skype. El szeretném érni a 70-es értéket."
De miért épp a 70-es értéket szeretnéd elérni, mikor a 32-ről sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mit is takar? Valamilyen elfogadott egységben kellene tudni a vételi térerőt, mondjuk dBm-ben (abszolút vételi teljesítményszint), vagy legalább a vételi jel/zaj viszonyt dB-ben. Ezek jelentek valamit, minden más egység csak porhintés, amelyről egyedül a wifi-driver vagy az oprendszer készítőinek van fogalma. Az én routerem pl. jelszintet és a jel/zaj viszonyt is kiírja, e mellett pedig van egy nehezen értelmezhető "signal quality" mező, amelyben 28..30%-ot jelez, mégis működik kilométerekre a link.
"Például a jelenlegi stickem résantennája és ez az antenna között hatásfokban mekkora lehet a különbség? "
Résantenna (az valami egészen más) meg hatásfok? Na ezeket nem fogod megtudni. Egyedül a nyereségből (a 8 dBi nem hatásfok, hanem nyereség), annak várható növekedéséből lehetne kiindulni, csakhogy egy távoli AP és beltéri antenna esetén ez nem túl egzakt módszer, mivel beltérben (kültéri pont-pont összeköttetésekkel szemben) a jelszint nem számítható egyszerűen ill. helytől függően erősen ingadozik. -
And
veterán
Nem értelek félre. Te viszont elköveted a szokásos hibát: azt várod, hogy valaki mondjon egy konkrét választ, vagy adjon meg egy konkrét típust, amitől megnyugodhatsz. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Egyébként meg adtam választ: kültérre kiteszel egy akármilyen kis nyereségű irányított antennát, rákötöd egy bármilyen (USB, ethernet, PCI, stb.) csatolójú kliensre, és megoldottad a kérdést. Beltérre meg vehetsz akármilyen klienst, tehetsz rá akármekkora nyereségű antennát, senki sem garantálhatja, hogy normálisan működni fog, és "70" felett lesz a térerő.
-
And
veterán
válasz Pancsermeste #22026 üzenetére
Nincs csak "sugárzó" vagy csak "vevő" antenna, mindegyik képes adásra és vételre, mivel oda-vissza működő szerkezet. Mod: mellesleg ha jobban belegondolsz, az általad 'vevő'-nek nevezett kliens-eszköz éppen úgy ad és vesz is, mint a router / AP, mivel a wifi forgalma mégiscsak kétirányú.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az hogy felváltva, a wifi esetén véletlenül éppen igaz, mivel félduplex rendszer. Csakhogy ehhez a két- vagy többantennás kivitelnek a világon semmi köze: egyrészt egyetlen antennával is simán működnek a 802.11a/b/g-szabványú eszközök, meg a lite-n-esek, másrészt amelyiken két antenna van (a/b/g-mód + antenna diversity), azok egyáltalán nem váltakozó irányban vannak használva. Vagyis pont ugyanazon ad a router vagy a kliens, amelyiken vesz, az antennák közötti váltás a térerő (bit-hibaarány) függvénye, nem az adási vagy a vételi üzemmódé. A MIMO miatti két-háromantennás eszközök (802.11n-es 300 és 450 Mbps-es módja) pedig pedig aztán abszolút más tészta: ezeken egyszerre, egyidőben van használva a két- vagy három antenna, mivel ennyi spatial stream-mel érik csak el a névleges jelzési sebességüket.
Mod: "Ráadásul az adáshoz más méretezés dukál mint a vételhez."
Ez nem így van. Mitől lenne más a méretezés? Azt csak a működési sáv szabja meg, nem az adás-vétel irány.
A mai összes rádiótelefon-szabvány (még a korábban kihalt 450 MHz-es NMT is) a wifi-vel ellentétben fullduplex rendszerben üzemel, mégis - egy sávon - egyetlen antennát használ mind adásra, mind vételre, mindenféle váltogatás nélkül, egyidőben.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Ettől még a mondandód többi része sajnos nem fedi a valóságot, mivel ha a wifi fullduplex volna, pont ugyanennyi és ugyanilyen kivitelű antennákat igényelne, mint most. Csak volna egy "duplex-távolság", amellyel a vételi-adási frekvenciákat /pontosabban: sávokat/ el kellene tolni egymástól, mivel az fullduplex rendszer esetén nem lehet ugyanaz.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Miért? Mert nem valós dolgot írtál?
"Ráadásul az adáshoz más méretezés dukál mint a vételhez. Emiatt terjednek a kommersz készülékeknél is a két, esetenként a három, vagy több antennás változatok."
Egyik mondat sem igaz, bár a második az első (hibás) feltételezésedből következik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nem semmi: helytelen dolgokat állítasz, mikor megcáfolnak, akkor meg besértődsz. Kár. Korábban írtad, hogy nem szakmai vitát folytatni jöttel ide, hanem tanácsért, de ebből jó kis szakmai vita lett.
"Hiszen pont azért halfduplex, hogy egyszerű tömegcucc lehessen. Hogy ne kelljen két antennával gyártani."
Még jó, hogy leírtam, hogy egy rendszer duplex mivoltjából nem következik egyenesen a kétantennás kivitel. Nézz meg akár egy régi egysávos (900 MHz-es) GSM-telefont: fullduplex? Igen! Két antenna van benne? Dehogy, mivel egyazon sávon (nyilván nem azonos csatornán, hanem rendesen eltolva) megy az adás és a vétel, egyszerre. Van egy diplexer nevezetű eszköz (lényegében többszörös sávszűrő), amely megoldja az adás-vétel irányok szétválasztását a közös antennáról az adó- és vevőfokozatok számára. Mellesleg a GSM is egyszerű tömegcucc, szóval ez az érv is rendesen sántít. Tömegcucc -> olcsón előállítható, mindegy, hogy half- vagy fullduplex.
Ez a wifi-résantenna meg nem tudom, honnan jött neked, ugyanis létező cucc, csak abszolút nem az USB-s kliensekben, mivel azokban a nyákon kialakított egyszerű, rém rossz nyereségű hurokantenna van. A résantenna így néz ki: [link].
Ja, és nem emlékszem, hogy lehülyéztelek volna. -
And
veterán
válasz Wind-Storm #22040 üzenetére
"Pl. 3rd party fw-kben külön be lehet állítani, hogy Rx és Tx ant."
Ezt elismerem, korábban írtam is róla ([link], [link]). Tudni kell, hogy ennek csak nagyon-nagyon ritka esetekben van értelme, egy hétköznapi felhasználó ennek semmi hasznát nem veszi, ráadásul a szétválasztás pont elveszi az antenna diversity értelmét (márpedig eredetileg ezért van két antenna b/g-n, és ugye nem az adás-vétel irányok elválasztása miatt, amire mindenféle zavaros elméletet hozott fel a kolléga). -
And
veterán
Egyértelműen irányított antenna van benne (Antenna Beamwidth, Horizontal: 60° / Vertical: 14°). A teljesítmény pedig az 5GHz-es sáv egyik szegmensében a 2,4 GHz-cel ellentétben 30 dBm (1W) EIRP is lehet tudomásom szerint (mod: az adatlap a teljesítményre vonatkozó infót sajnos egyáltalán nem említ).
"[..] elég ahhoz hogy 7-8 között ugrál a dB"
Ha ez a jel/zaj viszony (SNR) akar lenni, akkor az nem túl sok, legalábbis meglehetősen kevés benne a tartalék, és messze nem tud az eszköz menni így a maximális (mármint a szabvány által biztosított legnagyobb) linksebességen. Bár ha a neted sebességét hozza és többre nem is vágysz, akkor megfelel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Sose higgy el egy antenna adatlapján specifikált távolság-adatot! Mondjuk normális gyártó ilyet nem is ad meg. A gyártó nem tudhatja, hogy milyen körülmények (terep, zaj, ellenoldal, satöbbi) között lesz felszerelve a terméke, innentől bukott a mutatvány.
Az 54 Mbps-es jelzési sebességű wifi (802.11a/g) hasznos átvitele ennek az értéknek a fele sincs, persze az az 5..10 Mbps ehhez képest sem sok. Az okok lehetnek: zsúfolt csatorna / sáv (ahogy említették, és ezzel sajnos nem tudsz mit kezdeni), nem tiszta terjedési zóna (az optikai rálátás szükséges feltétel, de a jel nem csak ebben az egyenes vonalban terjed), túlságosan hosszú antennakábel, nem túl érzékeny kliens, stb. Keskenyebb nyílásszögű (azaz nagyobb nyereségű) antenna valóban segíthet, tisztább csatorna is (ha még találsz ) pedig a táv tényleg nem nagy. A titkosítás engedélyezése a mai eszközökkel érdemben nem befolyásolhatja a link sebességét. -
And
veterán
"Fele akkora nyílásszög, másfélszeres erősség."
Ez ebben a formában természetesen nem igaz, tegyük hozzá: szerencsére. Decibelekkel nem lehet így számolni. 9 dB(i) -> 14 dB(i) ugye 5 dB(i) javulás, ami lineárisan (teljesítményben) kb. 3,2x-es jelszint-növekedést eredményez, ezt a "másfélszeres erősséget" ilyen esetben felejtsük el.
"Egy 3 méteres sma hosszabbító kábel mennyit ront a jelen?"
Erre csak akkor adható egyértelmű válasz, ha ismerjük a kábel típusát (vagyis a fajlagos csillapítását). Ha vékony, vacak, nagy fajlagos csillapítású típusból készül, akkor elég magas érték is lehet, míg normálisabb kábelből egész tűrhető kihozható.
Például RG-174: 2 dB/m (2,4 GHz-en), ebből 3m-es hosszabbító 6 dB-t csillapít, míg mondjuk a H155-ös típus fajlagos csillapítása 0,5 dB méterenként, így egy 3m-es darab utóbbiból csak 1,5 dB-t ront a jelen. Másképp fogalmazva: ha eddig 9 dBi-s antennád volt minimális kábelcsillapítással (mondjuk közvetlenül a router mellett), és azt lecseréled egy 14 dBi-s példányra, de 3m RG174-es koaxon vezeted hozzá a jelet, akkor nem leszel előrébb, sőt inkább rosszabb lesz a helyzet, mint korábban.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A link minősége akkor is javul, ha csak az egyik oldalra teszel nagyobb nyereségű antennát. Elvileg mindegy, hogy hova, viszont AP-kliens kapcsolatnál célszerűbb az AP-re (routerre) szerelni, mivel az AP-hez több kliens eszköz is csatlakozhat, így azok mind haszonélvezői lehetnek az AP/router antenna nagyobb nyereségének. Míg ha a kliensre szereled, akkor csak az az egy kliens jár jól vele.
-
And
veterán
válasz cellpeti #22278 üzenetére
"DynDNS.org -> ugye ez már nem igyenes, hiába vagyok ott évek óta"
Pedig ingyenes! Ha még korábban csináltál díjtalan accountot, az minden további nélkül megmarad. Ha pedig most szeretnél egy újat, akkor elkéri ugyan a kártyád adatait, mert DynDNS Pro-hoz az kell, és erre szeretne rávenni, de a kártyát nem terheli még a tesztidőszakban, azaz 30 napig. Eközben sűrű sajnálkozások között szépen lemondhatod a Pro szolgáltatást, de - mivel az továbbra is ingyenes - a regisztrált hostneved (legfeljebb accountonként egy darab, ha jól tudom) meg fog maradni, és a továbbiakban is költségek nélkül tudod használni.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Playstation 2 & 3 & 4, Xbox & 360 & One, Nintendo Wii alkatrészek
- Lenovo Legion Y530 (81FV00YCHV) - i5-8300H, GTX1050Ti, 8GB (felárral bővítem)/1TB HDD (feláras SSD)
- Playstation 3 & 4, Xbox One & 360, Wii játék tokok
- Eladó DUAL GeForce RTX 3060 Ti MINI OC Edition
- ASUS ProArt GeForce RTX 4080 SUPER 16GB GDDR6X OC (ASUS-VC-PRO-RT4080S-O16G) Bontatlan új 3 év gar!