-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Claude Leon #24065 üzenetére
Már vagy 8-9 éve olvastam erről egy ausztrál cikket, amelyben azt írták, hogy az esőfüggöny csillapítása 2,4 GHz-en még néhány kilométeres távban is szinte kimutathatatlan, nekik is csak 100-150 km-es masszív zivatarban sikerült mérni. Valami 0,02..0,03 dB/km értékre emlékszem.
Egy kicsit konkrétabb adat, ennek a pdf-nek a 16. (a dokumentum saját számozása szerinti 10.) oldalán látható egy összefüggés (7-es ábra) a frekvencia és a különböző intenzitású eső okozta csillapítás között: [link]. Annyi mindenképp látható ebből, hogy 2,4 GHz-en még a legdurvább, mifelénk soha elő nem forduló felhőszakadás okozta többletcsillapítás is bőven alatta marad a skálán feltüntetett legkisebb, 0,1 dB/km-es értéknek. Egy kilométeres távon még az 50 mm/órás (nem kevés) csapadékmennyiség is csupán 0,1 dB plusz csillapítást okoz 5 GHz-en, 2,4 GHz-en mindenképp legfeljebb század dB-ekről lehet szó. A hatás ezért 10km-es távokig gyakorlatilag hanyagolható. Az más kérdés, hogy nem baj, ha a víz semmilyen módon nem gyűlik össze az antenna közelében vagy tokozatában, és nem szivárog bele például a csatlakozóba. -
And
veterán
válasz admin4911 #24143 üzenetére
Már megbocsáss, de meglehetősen régen és túl sokat rugózol ezen a Yagi- és hatótáv-kérdéskörön (ezen túl több topikban egyszerre, amit a modik sem szoktak szeretni, meg egyébként is, pörgősebb témákban nincs értelme, a válaszoló törzsközönség ilyen témákban nagyjából ugyanazon emberekből áll). Többször és többektől kaptál választ arra vonatkozóan, hogy egy antennának nincs önállóan meghatározható vagy maximális hatótávja, de valamiért hitetlenkedsz, és sokadszorra is felteszed ezt a kérdést. Fogadd el: nincs ilyen! Akármit is állít az eladó, ez ebben a formában, hogy márpedig ennek a maximális hatótávja x méter, egy hülyeség! Neki lehet, hogy ennyi jött össze, de a saját esetére vonatkozó, szintén sokszor emlegetett körülményeket és egyéb tényezőket nem tette hozzá.
Nyugtasson a tudat, hogy megfelelő körülmények esetén bizony nem túl nagy nyereségű (10..11 dBi-s) biquad-ok között is megbízható, kilométeres link hozható létre, és is kihoztam azokból hasonló távot. 15 dBi-s antennákkal akár sok kilométeres táv is áthidalható, de - rengetegszer említett - alaptétel, hogy ez nem csak az antennáktól függ.
Mod: "azért mert olcsó!:-)"
Ez sem feltétlenül igaz: egy jó minőségű, valós (és nem túlzó) nyereségértékkel megáldott Yagi nem annyira olcsó, egy 16 elemes, 13 dBi körüli nyereségű példány kábel nélkül 5e forint körül van: [link], és egy 14 dBi-s panel sem aprópénz, hát még a 18 dBi-s: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz barack21 #24169 üzenetére
"de minden rwifi router tud müködni wdsben"
Nana, ez biztosan nem igaz. Az viszont nagyon is, azonos chipsetek és firmware-verziók között még elmegy, de azon túl WDS-nél semmire nincs garancia. Azt ugyanis (a szimpla AP és kliens módokkal ellentétben) sok gyártó eléggé egyénileg értelmezi. -
And
veterán
válasz barack21 #24172 üzenetére
Két azonos, WDS-re képes típus, egyforma firmware-ekkel biztosan. Ha meg amúgy az eltérő típusok támogatják a WDS-t, és a gyártó normális firmware-t készített (vagy legalább a chipset-ek gyártói megegyeznek, és ugyanolyan 3rd-party oprendszer fut mindkettőn), akkor jó eséllyel igen. Az a baj, hogy észrevételem szerint a WDS-nél már a megvalósított funkció sem tekinthető egységesnek, egyes gyártók és firmware-ek nem teljesen ugyanazt értik alatta, mint mások. Van, amelyiknél repeater-módot értik alatta (az pedig nem csak WDS-sel megvalósítható), és olyan megoldás is, amely csak két LAN összekapcsolására szolgál, vezeték nélküli jelismétlés lehetősége nélkül (WDS-bridge). A közös pont annyi, hogy az eredetileg egymással drót nélkül forgalmazni képtelen AP-k (vagy AP-módba állított többfunkciós eszközök) valamilyen módon mégis képesek legyenek erre. A megvalósítás is erősen szoftverfüggő: egyes firmware-ek önálló wifi-módként kínálják, mások pedig az AP-módra ültethető kiegészítő lehetőségként, és kötelezővé teszik a WDS-linkben résztvevő eszközök MAC-címeinek kölcsönös megadását.
-
And
veterán
válasz piadex2 #24200 üzenetére
Mondjuk megnézed a manualban ([link] és [link]). Az az SMC az itteni vélemények alapján ipari hulladék kategória, és nem is rakható rá semmilyen okos firmware. A TL-WRT542g sem egy mai darab, az alap AP-n felül WDS-bridge-módot támogat, de ez szerintem itt nem lesz nyerő (mivel a másikat nem tudod WDS-be állítani, pedig ehhez kellene, és a két teljesen eltérő gyártmány / chipset sem ígér semmi jót ilyen téren).
Amúgy hidd el, hogy nem kell két topikban is párhuzamosan folytatni ezt a témát, és minden kérdésedet két helyen feltenni! -
And
veterán
válasz barnam_ #24227 üzenetére
A 300 Mbps jelzéssebességű n-módhoz két antenna kötelezően kell. Ha van harmadik csatlakozó egy ilyen kártyán, akkor az csakis azért létezik, amiért egyes b/g/a-szabványú eszközökön két antenna látható (utóbbi szabványúakhoz ugyanis egyetlen is elegendő): antenna diversity. Merthogy amíg b/g/a esetén mindig egy aljzat (antenna) aktív, addig a MIMO-s 802.11n módoknál kettő ("300 Mbps") vagy három ("450 Mbps"), illetve a későbbiekben négy ("600 Mbps") bár ilyen tudtommal még nem létezik. Tehát egy 300-as n-kártya esetén a harmadik az antennaátkapcsolós diversity lehetőségét adja, ami nem kötelező, de beltéren javíthat a - főleg mozgó - kliensek vételi képességén, azaz végső soron a kapcsolat minőségén, mivel az átkapcsolás által kevesebb 'holttér' lesz a lakásban. Már csak azt kell kitalálni, hogy melyik két aljzatot kapcsolgathatja, mert a harmadik valószínűleg fix.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz hermanyi #24230 üzenetére
Ahogy mondod, csak nem újabb router kell, hanem egy egyszerű access point. Azaz fizikailag wifi-router is lehet (mivel az is egy AP), csak AP-ként kell kötni és beállítani: LAN-portján kell csatlakoztatni az első router egyik LAN-jára, a WAN-t kihagyni, DHCP-szerverét kikapcsolni, és a LAN IP-címét is valahová az eredeti DHCP-tartományon kívül rakni. Érdemes még a rádiócsatornát is az elsőétől jó távoli értékre konfigurálni, hogy véletlenül se akadályozzák egymás működését.
-
And
veterán
válasz hermanyi #24234 üzenetére
Lényegében bármilyen AP-vel vagy wifi-routerrel működik a dolog. Viszont lite-n-es (150 Mbps-es) kliensekhez totál felesleges MIMO-s, 300 Mbps sebességű router vagy AP, mivel utóbbi sebességbeli előnye, képessége nem lesz kihasználva. Meg elnézve a csupasz (routerként nem működő és 4-portos switch-et sem tartalmazó) AP-k árait, lehet, hogy mégis jobban jársz egy routerrel, mivel az kicsit többre lehet képes, még ha most nem is használnád ki, de nagyjából ugyanazért az árért kapod, mint az AP-t.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz barnam_ #24334 üzenetére
Szerintem félreértés: ez az egész idézett 40 MHz-es mizéria az elsődleges és másodlagos csatornákkal kizárólag az n-módról szól. A "clients incapable of 40 MHz mode" ezért olyan n-módú eszközöket takar, amelyek nem képesek a dupla csatornaszélességet kihasználni (ami a 2,4 GHz-en nem túl szerencsés, mivel a sáv közepén működő 40 MHz-es sávszélességű eszköz egymaga elfoglalja a sáv 2/3-át). Tehát itt szó nincs g/n mixed-módokról. A visszamenőleges kompatibilitás pedig mindenképp lassítja egy kicsit a hasznos átvitelt, különösen akkor, ha 'régebbi' szabványú kliens is csatlakozik a kevert szabványú AP-ra, ez már a b/g-mixed módnál is így volt, lásd CTS-protection és annak a hasznos átvitelre való hatása: [link]. A 802.11n visszamenőleges kompatibilitásáról pedig az általad linkelt oldalon is találsz leírást: Backward compatibility, amelyben mixed-üzemben szintén szerepel a CTS-protection (20 MHz-es csatornaszélességnél), illetve a 802.11n-csomagok (sávtól függően) a- vagy g-szabványú forgalomba való beágyazása.
-
And
veterán
válasz dokee78 #24336 üzenetére
"Acess Point (Pl miért jó ha ez a routerben van?)"
Mert egy wireless router konkrétan a beépített AP-tól lesz wireless . (Egyébként Access Point).
WDS, QoS, de ezeket is a google találta. Bőséges és értelmes magyar nyelvű leírást nem tudom, mennyire lehet találni. Amiket így hirtelen megleltem, az mind ilyen rövid fogalommagyarázat, vagy konkrét hardverre / szoftverre szóló implementáció.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ha nem is irányított (bár a kültéri kisméretű antennák amúgy is mind olyanok), de lehetőleg kültérre helyezett antennákkal csodákat művelhetsz. Hiába kicsi a táv, a terjedési térrész (fresnel-zóna) nagyon nem tiszta, ha az antennák az épületen belül vannak elhelyezve. Ablak közvetlen közelében még csak-csak elmegy, de kültéren az igazi.
-
And
veterán
válasz fjani8 #24401 üzenetére
Ne viccelj! a wifi-szabványok azért vannak, hogy ezt a szintű kompatibilitást biztosítsák, gyártótól függetlenül. Szép is lenne, ha nem így volna.
A két eszköz közös nevezője a 802.11g-szabvány, természetesen az USB-s kliens kapcsolódhat az ugyanilyen szabványú routerre. -
And
veterán
válasz Chrys_ #24435 üzenetére
Ha a 2. router kliens-híd beállítású, akkor nem is fognak tudni rá vezeték nélkül csatlakozni, mivel egy kliens vagy kliens-híd eszköz nem repeater. Egy kliensre kizárólag vezetékkel tudsz kapcsolódni.
Azt írtad korábban, hogy a repeater (-híd) beállítás nem elérhető, pedig a dd-wrt a v24-től kezdve biztosan támogatja, bár igaz, hogy egyes chipset-ekre készült kiadásoknál az nem feltétlenül ugyanúgy néz ki, mint másoknál. Megnézted, hogy a Wireless / Basic Settings-nél van-e lehetőséged virtuális interfészt (VAP-ot) hozzáadni? Mert ha igen, akkor ez a megoldás kulcsa, ettől lesz repeater. A Broadcom-os kiadásban (Linksys WRT54Gx) ez a Virtual Interfaces szekció addig nem aktív, amíg nem repeater-t vagy repeater-hidat választok wifi-módnak, de más processzortípus esetén tudomásom szerint kliens (-híd) módnál is jelen van és aktiválható virtuális AP. -
And
veterán
válasz flash- #24470 üzenetére
Hát pedig szerintem ez aztán tényleg sok mindenhez való (leginkább routerekhez), de laptophoz pont nem. Ez egy fixen, pontosabban üzemszerűen nem napi szinten ki- és becsatlakoztatott U.FL-típusú csatlakozóval szerelt (netán fixen beforrasztott) tipikus routerantenna. Igen, laptopok belső wifi-kártyáin is ilyen csatlakozó van, de ezt nem olyan helyen szokás használni, mivel csak úgy fityegne a levegőben az egész.
#24468: Az, hogy sok beállítási lehetőséged van, nem jelenti azt, hogy el is kell mindet piszkálni. Az alap működéshez szükséges konfigurálást pedig ugyanúgy kell megejteni, mint a gyári esetén: WAN-kapcsolat típusa, DHCP-szerver beállításai, wifi alapszintű konfiguráció (SSID, csatorna, titkosítási algoritmus). Szájbarágós leírások: DD-WRT Wiki, Tutorials. -
And
veterán
válasz flash- #24476 üzenetére
De, természetesen a kábel 'ront' a jelen, hiszen csillapítása van, különösen az ilyen vacak, kicsi átmérőjű koaxnak. A kábel mondjuk 2-3 dB mínuszt jelent, amit viszont egyrészről visszakompenzál ennek az antennának az eredetinél valamivel nagyobb nyeresége, másrészről (és valószínűleg ez számít jobban) az a tény, hogy szabadabban elhelyezhető, így az eredetivel szemben nem a fém gépház mögé kerül, hanem pl. magasabbra, a környező akadályok fölé is felteheted.
Mod: "vagy azt a 8dbi-t a kábellel együtt tudja?"
Véleményem szerint nem, ráadásul erős a gyanúm, hogy kábel nélkül sem nagyon tud 8 dBi-t, vagy csak erős hátszéllel .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz krypton #24479 üzenetére
Ugye a Wireless / Advanced Settings menüoldalon keresed?
#24480: Inkább a kábelest, ha nem voltam egyértelmű. Valójában a saját antennáját odébb kábelezni is sokat számíthat, pedig úgy a nyereség sem nagyobb, elvileg csak plusz kábelveszteség jön a képbe. Mégis, a jobb, kevésbé árnyékolt helyre telepítés ezt bőven visszahozhatja. -
And
veterán
válasz krypton #24484 üzenetére
Igaz, bocs. Utánaolvasva ez a menüpont csak a Broadcom-os verziókban létezik, az Atheros-hoz való kiadásokban nem. A TL-WR841 összes hw-verziója pedig Atheros-alapú.
Másik megoldás: időzített feladat, avagy cron. Ezt remélhetően támogatja az összes dd-wrt kiadás, és alapesetben engedélyezve is van, meggyőződhetsz róla az webfelület Administration oldalán. Ha van egy kis szerencséd, akkor ugyanott találsz egy "Additional Cron Jobs" nevű szövegmezőt, amit rögvest ki is tölthetsz a wlan-csatolót tiltó illetve engedélyező időzített parancsokkal, segítségként: [link], a 2012. február 12-i hozzászólást keresd. Ha a szövegmező nincs ott a webfelületen, akkor a ki- és bekapcsolást végző scripteket létre kell hoznod (lásd az előbbi leírás eredeti 3. pontját), majd ezeket be kell illesztened a cron-táblát tartalmazó fájlba, melynek helye: /tmp/cron.d .
A wifi-interfész neve (a példákban következetesen ath0) kideríthető a telnet-tel kiadott ifconfig paranccsal, vagy látható a webfelület Status / Wireless oldalán, a felcsatlakozott kliensek listájánál (a WRT54G-verzióknál ez az eth1). -
And
veterán
válasz krypton #24487 üzenetére
"Tehát csak az a két sor kell a cron-ba?"
Elvileg igen. Ha jobban figyeltem volna, feltűnt volna, hogy nálad a wlan-interfész neve valóban ath0, ott figyel a vezetéknélküli beállításaid fejlécében.
"Az miért van, hogy wifin csak az 5mbit felét tolja át közvetlen közelről?"
Egy része látszódik, de egy csomó minden nem: például nem ismert az aktuális fizikai szintű linksebesség, az, hogy két vezetéknélküli kliens között mérted vagy az egyik vezetéken kapcsolódott, kliens eszköz beállításai, csatorna 'tisztasága' (kliens-oldalon az inSSIDer program képes megmutatni), stb. A hálózati mód például lehetne fixen a kliens(ek)nek megfelelő, pl. g-only vagy n-only a mixed helyett, illetve a 20 MHz-es csatorna-sávszél is limitáló tényező lehet, de csak n-szabványú üzemnél (b/g-nél fixen ennyi). Az biztos, hogy ez a hasznos sebesség nagyon kevés, még az ősi 802.11b valós képességeihez mérten is. Különben wifi-sebességet inkább helyi hálózatban (LAN-WLAN között) mozgatott adatokkal mérj, ne az internet felé elérhető rátából indulj ki. -
And
veterán
válasz AndrewTdi #24490 üzenetére
Ez egy multiszabványú a/b/g/n, következésképp kétsávú eszköz. Az 5 GHz-es sávnak (amit az a-szabvány kizárólagosan, az n-szabvány pedig lehetőségként használ) is megvannak a maga előnyei: több, egymást nem átfedő rádiócsatorna, kisebb foglaltság. Az sem árt, ha a hozzá csatlakoztatott antennák kétsávosak (2,4 / 5 GHz-esek), különben nem tudod kihasználni, meg persze akkor sem, ha nincs hozzá 5 GHz-en működő 802.11a/n-es routered. Én inkább olyan wifi-csatolót vennék, amelyhez antennák is járnak, mert ez csak egy natúr kártya. Egy notebook-ban, amely fel van rá készítve (vannak antennái), abban nem probléma, de egy desktop gépben az lehet.
#24491: Továbbra is kérdés a fizikai link sebessége, amit a kliens és a router elér (a kliens segédprogramja is kiírja, a routeren pedig a státusz / wlan oldalon nézhető meg).
"Hálózaton keresztül Total Commanderrel másolva egy DVD méretű fájlt 5500 kbyte/mp a plafon"
Milyen viszonylatban? LAN-LAN között 100 Mbps-es hálózathoz kevés, b/g-wifihez meg túl sok, >43 Mbps. Vagy LAN és n-szabványú wifi-kliens között? -
And
veterán
válasz krypton #24493 üzenetére
Nem, a fizikai link sebessége az aktuális kapcsolódási (jelzés-)sebesség. Ez g-nél maximum 54, b-nél 11, két spatial stream-mel működő, 40 MHz sávszélességű n-módnál pedig 300 Mbps lehet. Ezt az értéket kiírja a router ([link], wireless / rate mező, itt épp disabled), és a kliens segédprogramja vagy az operációs rendszer is közli, ha a kliens már felkapcsolódott az AP-re vagy wifi-routerre. A hasznos alkalmazásbeli sebesség ennek a fizikai szintű linksebességnek legjobb esetben a 40..45%-a lehet.
-
And
veterán
válasz krypton #24496 üzenetére
Ekkora értéknél pedig 40-50 Mbps valós alkalmazásbeli sebességet azért illene kapni. Ha csak egy kliens csatlakozik a routerre, és a sáv is tiszta, akkor nem tudom, mi okozza ezt a csigalassúságot. Olyan paramétert, amely 'direkt' lassítaná az átvitelt, én nem látok .
-
And
veterán
válasz AndrewTdi #24511 üzenetére
Továbbra sem értem, miért kell neked miniPCI(-e) kártya egy desktop gépbe, azon túl, hogy 'véletlenül' tudja azt fogadni. Mint írtam, ezek hordozható gépekbe valók, amelyeknél a beépített antennák adottak. Olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy hol kapsz olyan routert, amelyhez gyárilag kültéri vagy tetőantennát adnak. Szerintem ne a gombhoz keress kabátot, szerezz olyan adaptert, amely rendelkezik saját antennával, PCIe-s, USB-s vagy külső ethernetes (kliens módra képes multifunkciós AP) kivitelben.
-
And
veterán
válasz krypton #24515 üzenetére
Sajnos Atheros-hoz való kiadással közelről még nem találkoztam, Broadcom-nál pedig sosem volt ilyen problémám. Ha ez segít, szemezgethetsz az Atheros-kiadások wifi beállításai között, hátha valamelyik megoldást ad: [link]. De mivel a link fizikai sebessége megvan, ennyire durva lassulást még akkor sem biztos, hogy elő tudnék idézni, ha kifejezetten azt szeretném (merthogy azt pont a linksebesség alacsony értékre fixálásával tudnám elképzelni). Könnyen lehet, hogy nem is ezen paraméterek között van a kutya elásva.
#24517: Nem tudok róla, de attól persze még létezhet . Én nem csinálnék belőle nagy gondot, miután egy olyan BT-adaptert, amely szinte ki sem látszik az USB-portból, meg lehet venni másfélezer forintért. -
And
veterán
válasz admin4911 #24532 üzenetére
Az SMA ugye nem kábel-, hanem csatlakozófajta. Mellesleg létezik és kapható lengő N-alj <--> (RP-)SMA alj átalakító (meg szinte minden, wifi-n elképzelhető más is, például itt: [link]), azzal ezt az egész 1m-es kiegészítő koaxot elfelejtheted.
Mod: De akár az 5m-es koaxod antenna felőli végére is szerelhetsz N-dugót, mivel az szinte minden 50 ohm hullámimpedanciájú kábeltípushoz / kábelmérethez létezik, lásd az előbbi linket.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz czgabi76 #24547 üzenetére
"megbízható?"
Ezt a kép alapján nem lehet megmondani, műszaki adatok meg - a nyereség kivételével, amit az antennás topikban említettél - nincsenek. Ha hozza azt a nyereséget, tisztességesen felszerelhető, és a kültéri körülményeket is bírja, akkor bizonyára megbízható. A megadott infó ennek eldöntéséhez elég kevés.
"milyen távokra jó?"
A szokásos kérdés, amelyre mindig ugyanaz a válasz: attól függ. Akár sok kilométerre, de ha a körülmények nem kedvezőek, akkor párszáz méter is megfektetheti.
"van olyan jó mint a tp-link?"
Az antennák között is a TP-Link a király ? Egy csomó jó minőségű antennatípus gyártója a legtöbb felhasználó számára ismeretlen, mivel csak antennát gyártanak, kapcsolódó aktív wifi-eszközt nem.
(Neked is: ilyen kérdéseket egy topikban is elegendő feltenni.) -
And
veterán
válasz barack21 #24557 üzenetére
Ok, de szögezzük le, hogy a legtöbb alatt az átlagos felhasználót értem, aki nem érdekelt a kültéri antennák világában, mert nincs rá szüksége, nem foglalkozik vele. Tehát konkrétan te már biztosan találkoztál többel is.
Néhány példa: Grante (mikrohullámú tartományban érdekelt, nagyobb magyar cég), Jirous (cseh), ALFA Network (taiwani), Atlas, Seltech (magyar), 'futottak még' kategória : Kryon, Mastec, stb.
Meg természetesen ezeken túl létezik sokkal több, Mo.-on szinte teljesen ismeretlen gyártó: Pacific Wireless / Laird Technologies, L-com (HyperGain / HyperLink márkanevek gyártója), Ferimex (szlovák), SuperPass, TIL-TEK (mindkettő kanadai), Winncom, RfWel (USA), Satimo (francia), Hawking Tech. (USA), RadioLabs. De szerintem napestig sorolhatnám. -
And
veterán
Működni fog, de:
1.) MIMO és diversity nélkül, azaz jó eséllyel elveszted a 300 Mbps jelzéssebességű n-módot, és a diversity előnyét (kevésbé érzékeny a kapcsolat a kliens beltéren történő mozgására).
2.) Csak egyetlen kliens esetén megfelelő ez a módszer, a két antenna nem külön terek lefedésére való (lásd az előbbi pontot).
Alternatív megoldások: mindkét antenna magasabbra helyezése ilyen hosszabbítókkal, vagy - és ez a sokkal célszerűbb / olcsóbb módszer - megfogod a komplett routert, és magasabbra teszed . Ugyanis a LAN-kábeleket és tápot is lehet hosszabbítani, nem csak az antenná(ka)t. -
And
veterán
válasz czgabi76 #24888 üzenetére
Maga a grid, vagyis a rács csak egy tükör, mintha tömör paraboloid lenne (lényegében az is, csak az erős szelet jobban elviseli), azt pedig a rá merőleges tengely mentén forgathatod kedvedre, akár egy hagyományos optikai tükröt: a kapott kép nem fog megváltozni. Ha a sugárzó elemet (feed-et) fordítanád el, vagy a komplett antennát, akkor a polaritás változna vertikálisról horizontálisra vagy vice-versa, fel is lehet szerelni mindkét módon egy szokásos kültéri grid-et. Tehát elvileg nem számít, a gyakorlatban azonban a grid nyílása nem kör vagy négyzet, hanem elnyújtott alakú, nem szimmetrikus, ezért elforgatás után enyhe nyereségcsökkenés előfordulhat, ha a feed-antenna jól fedte az eredeti tükör alakját. Lehet, hogy ezt észre sem veszed, de nem szokás a tükröt forgatni, csak a komplett antennát, épp a polaritás váltása okán.
-
And
veterán
válasz krealon #24909 üzenetére
(Nekem ezt Broadcom-processzoros Linksys routerekkel + WDS-sel /DD-WRT/ sikerült megoldanom. Az eredeti cél nem ez volt ugyan, és csak véletlenül vettem észre, de a kliensek így viselkedtek: nem szakadtak le majd építették fel a kapcsolatot újra, hanem egyszerűen 'átmentek' egyik AP-ról a másikra. Csak annyit lehetett észrevenni egy adott router webfelületén, hogy a wifi-kliens eltűnt, a másikon pedig megjelent. A kliensgépen csak az AP MAC-címének változása tűnt fel.)
-
And
veterán
válasz czgabi76 #24916 üzenetére
Maga a konstrukció (7-elemes yagi) nagyjából egy biquad nyereségét, 11..12 dBi-t hozhatja, erre utal is az eredeti német szerző. De ez csak akkor igaz, ha a szerkezet jól méretezett, és stabil. Márpedig ebben a formában nem az: műanyaghab antennagerinc, amely túlságosan flexibilis, és maga a sugárzó elem (ami itt a router eredeti antennája) pozíciója sem feltétlenül pontos, elvégre nem látunk bele, így nem tudjuk, hol helyezkedik el benne a dipól. Lehet persze próbálkozni, és javíthat valamennyit a link minőségén, de ennek mértéke a gyakorlatban kiszámíthatatlan, az antennanyereség erősen pozíciófüggő lesz. Kell hozzá egy kis szerencse is. Ezen túl természetesen irányba is kell állítani, merthogy ez az elrendezés már bőven irányhatással rendelkezik (a sugárzó /vagyis a router antennája/ előtti 5 direktor elem sugárzóhoz képest mért iránya jelöli ki a fő sugárzási irányt), így a lakáson belül nagy szögben mozgó kliensekhez annyira már nem az igazi.
-
-
And
veterán
válasz czgabi76 #24947 üzenetére
Azért nem látsz a routeren (kívül) soros portot, mert olyan nincs rajta. Merthogy az a nyákon van, fizikailag egyszerű forraszpontok formájában, P1 jelöléssel. Kábel meg sima nullmodem, a két oldala között keresztbe kötött Rx-Tx lábakkal, handshake-jelek nélkül. De a lényeg az, hogy sajnos nem elegendő a kábel önmagában, mivel a PC soros portja RS232C jelszintekkel dolgozik (-10 / +10V körül), a router meg 0 / 3,3V-os - ráadásul a PC portjához képest invertált értelmezésű - feszültségszintekkel, ezért kell egy szintillesztő-konverter áramkör a PC és a router közé.
De valóban nem véletlenül adtam azt a linket, mivel ezek a dolgok egytől-egyig ki vannak vesézve rajta.
Mod: "amúgy ki-be ki-be kapcsol a router."
Biztos vagy benne, hogy ez félreflash-elés következménye? Mert ebben a formában sokkal inkább tűnik táphibának, mivel az elrontott flash-elés inkább szokott teljesen agyhalott routerre jellemző viselkedéssel járni (boot-olni képtelen, 'bricked' állapot, villogó vagy állandóan sötét power-led), mintsem állandó újraindulással. Persze ha láttad az előzményeket, akkor nem szóltam. Ja, és a másik / régi nick-neved ügyében inkább írj a moderátoroknak, mert nagyon nem szeretik a dupla aktív regisztrációkat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Azért tegyük hozzá, hogy bár az 5 GHz-es sávnak több előnye is van, nem mentes a hátrányoktól sem: például a falak jobban árnyékolják, a kábelek és a szabadtér fajlagos csillapítása is nagyobb, mint 2,4 GHz-en, illetve a magasabb frekvenciából következően a routerek / kliensek (nem 'vevők!') érzékenysége is kisebb valamivel, bár lehet, hogy ez nem feltűnő. Ezt jelenleg még kompenzálja a jóval kevésbé telített sáv, és a szélesebb, egymást nem átfedő, nagyobb számú csatornák. Az meg teljesen természetes, hogy a klienstől is függ a kapcsolat minősége, hiszen az átviteli láncnak ugyanúgy része, mint a router / AP, az antennák, tápvonalak és a környezet.)
-
And
veterán
válasz czgabi76 #24964 üzenetére
Marhaság az elejétől a végéig. Egy 13 GHz-es (Ku-sávos) fej használhatatlan 2,4 GHz-hez vagy egyáltalán: bármely más sávhoz, wifi-hez. Ráadásul a wifi-sugárzókkal ellentétben a műholdas vevőfejek nem pusztán passzív antennák, hanem táplálást igénylő aktív áramkörök erősítő- és keverőfokozattal, ezért egyirányúak, csakis vételre képesek. Wifi-nél pedig a forgalom kétirányú, félduplex adás-vétel zajlik.
Az 56 dBi antennanyereség meg aztán 2,4 GHz-en végképp nonszensz, konkrétan legalább 30m nyílású parabolatükröt igényelne (5 GHz-en kb. 14m-es, a fej valós működési frekvenciáján, 13 GHz-en pedig 6m tükörnyílás volna ehhez szükséges).
(A linkeket próbáld meg a hozzászólás-szerkesztő 'Link' gombjával beszúrni, mert így nehéz használni.) -
And
veterán
"Egyébként az itt leírtaknak gondolom van némi igazság tartalma..."
Szerintem meg nincs, pontosabban: nem bizonyítható. Tudjuk, hogy az ilyen tanulmányok eredménye elég nagyban függ attól, hogy ki rendeli meg (magyarul, hogy mit szeretne végeredményként látni). Merthogy ezer és ezer olyan tanulmány is született, amely szerint nem veszélyeztet senkit sem az ilyenfajta - egyébként igen gyenge - rádiófrekvenciás tér.
Írják: "A szomszédból jövő ingyen wifi net áldásnak tűnhet, de valójában az azt biztosító router folyamatosan ontja a nagy erejű rádióhullámokat". Ebből meg minden igaz, kivéve a nagy erejű .
Érdekes, hogy a wifi-től mennyien rettegnek, a mobiltól meg sokkal kevésbé, pedig az jóval nagyobb teljesítményre is képes, a fejünkhöz tartjuk, egyesek napi több órát is, de az átlagos használata is jóval nagyobb testben / fejben elnyelt energiát eredményez, mint akármilyen közeli wifi 7/24 üzemben.
Nem azt akarom sugallni, hogy milyen remek dolog a testünkbe minél nagyobb RF-energiát szándékosan belepumpálni, de kár túlzásokba esnünk: a szennyezett városi levegő, szmog, a nyári erős UV-B sugárzás, az élelmiszerrel bekerülő szennyező és mérgező anyagok meg egy csomó más egyéb káros tényező hatása bizonyítottan jóval fajsúlyosabb az életünkre, mint a cikkben szereplő hatások, amelyekről más sok-sok évtizede (!) vitatkoznak, és még mindig csak ott tartanak, hogy jobb tőle félni, mint megijedni, de igazán meggyőző bizonyítékok továbbra sincsenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem is lehetnek, de ha annyira durva hatású volna a dolog, mint a mikrosütőbe tett macska esetén, az már réges-rég kiderült volna..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Igaz az, hogy a fenti beállításokkal a hosszú jelszó korlátozza a WiFi sebességet?"
Az algoritmus számít, nem maga a jelszó hossza: a fizikai közegben használt valós titkosító kulcs úgysem az, amit te megadsz, csak abból származik, és folyton változik. Szóval a kulcshossz nem okozhat lassulást, a WPA2 igen, de ezt egy mai - vagy egy akár két generációval ezelőtti - routeren biztosan nem fogod észrevenni.
"Tehát -60dB. Igaz az, hogy ennél az értéknél nem számíthatok 50Mbps feletti sebességre?"
Először is: nem dB (az nem szint, csak natúr arány, azaz viszonyszám), hanem dBm (abszolút teljesítmény), mint a skálára is van írva. Másodszor, az a -60 dBm minden, csak nem kicsi. Az átlagos 300 Mbps sebességű (40 MHz csatornaszélességen működő) n-es wifi-eszközök érzékenysége jóval -60 dBm alatt van (-63..65 dBm egy tipikus érték), tehát ekkora jelszintnél bőven meg kell lenni az AP-kliens linked által biztosítható legnagyobb fizikai jelzési sebességnek.
3.) -30 dBm már szinte irreálisan nagy térerő. Én akkor sem mérek ilyet, ha egymás mellé teszem a routert és a kliensét. De ilyen nagyságrendben már amúgy sem hihető ez a "mérés", mivel a szokásos vételi jelszint az AP-kon és a klienseken is ennek a töredéke (-60 dBm épp ezerszer kisebb teljesítményszintet jelent, mint a -30 dBm). A kliens / inSSIDer páros pedig továbbra sem műszer, hogy ezeket az adatokat minden további nélkül elfogadjuk, különösen azt a -30 dBm-et nem. -
And
veterán
Az 'AP Client' kicsit zavaró (mert most akkor AP vagy kliens?), de valóban így hívják egyes gyártók, egyébként a DD-WRT-nél ez a jobban érthető kliens-mód. Ebből mindjárt kétféle van: kliens és kliens-híd, előbbinél címfordítás van (tehát az eszköz routerként működik a WLAN-LAN között), utóbbinál nincs, vagyis WLAN-LAN oldalon mindenki ugyanabban a címtartományban marad. Ha már van egy megosztó router a hálózatban, és cél, hogy minden állomás könnyedén - port forward nélkül - elérje egymást, akkor a kliens-híd mód a nyerő.
"kábel bedug, és a noti kapja a netet ha a wifire ráálltam vele?"
Igen, de természetesen a wifi-eléréshez tartozó adatokat be kell állítanod: hálózatnév (SSID), titkosítási algoritmus, megosztott kulcs. Ha nyílt a wifi, akkor elegendő csak a hálózatnév megadása, vagy pedig a 'site survey' szolgáltatás (hálózatok keresése) képen megnyomni a csatlakozás / Join gombot, és menni fog.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Mivel egy szokásos beépített kliens-eszköznél (wifi-adapternél) nincs értelme a címfordításnak, hisz csak egy gépet lát el, válaszd a kliens-híd módot! A címfordítós sima kliens akkor jöhet jól, ha pl. wireless internetszolgáltatóhoz (WISP-hez) csatlakozol, és az csak egyetlen kapcsolatot enged, amit te - egy hagyományos vezetékes routerhez hasonlóan - szeretnél megosztani több vezetékes kliensgép között. Címfordításra nem lesz szükséged akkor sem, ha több gépet teszel mögé switch segítségével, hiszen egy nyílt hálózatra csatlakozol. A switch bekötése mindegy, az egyszerűbb példányokon amúgy sincs uplink port. A switch önmagában nem választhat el címtartományokat ,nem tud NAT-olni, vagyis minden gép látni fogja a többit. A kliens-híd egy olyan router lenne, amelynek a vezetéknélküli (WLAN) csatlakozása végzi azt a funkciót, amelyet vezetékes routernél a WAN-port. Erre pedig nincs szükséged.
#25036: Nem! Egyébként értelme sem volna, ez egy b/g-szabványú eszköz, egyetlen beépített antennával. Mivel a manual szerint nincs lehetőség az antennák fizikai átkapcsolására vagy kiválasztására (kapcsolóval vagy webfelületen sem), ezért minden valószínűség szerint úgy működik, mint egy kétantennás b/g-router, de erről a második antenna hiányzik, csak a csatlakozása van meg. Azaz antenna-diversity módban megy, addig használja az egyiket (vagyis a beépítettet), amíg arról normális jelet kap. Ha az aljzatra antennát kötsz, és a saját antennájáról demodulált jel már túl nagy bit-hibaarányú lesz, akkor lekapcsolja a belső antennát és aktiválja az aljzatra kötött 'külső' antennát. Így végső soron csakis a belső 12 dBi-s antennánál nagyobb nyereségű antennát van értelme rákötni, azt is a nagyobb hatótáv érdekében, és ilyenkor a beépített antenna automatikusan lekapcsolásra kerül.
-
And
veterán
válasz hackman27697 #25064 üzenetére
Semmi, R-SMA = RP-SMA. Kezdetben vala a hagyományos SMA, amelyben az aljzat tartalmazza a hüvelyt, a dugasz pedig a tüskét. A 'fordított polaritású' kivitelnél (Reversed Polarity, RP-vel vagy egyszerűen R-rel jelölve) pedig ez épp fordítva van.
-
And
veterán
Már csak a beállításaiddal kellene tisztában lennünk, abból meg jó sok van. Kérdés:
- A wifi-kapcsolat (internet eléréstől függetlenül) létrejön a kliens-eszköz és a távoli AP között?
- Most kapsz IP-t vagy sem a távoli AP-tól a klienseden keresztül, vagy sem?
- A gyári kliens-megoldás miféle? Megköveteli a címfordítást vagy nem? Az egy dolog, hogy eléred-e a kliensed webfelületét, hisz (ha önmaga nem DHCP-szerver) a saját fix címe bármi lehet, akár a távoli DHCP-szerver címtartományán kívül is.
- Minek a WEP-kulcs, ha az egy nyílt wifi, melyre bárki csatlakozhat?
Mod. #25085-re: olyan nincs, hogy egy hálózat csak switch-csen keresztül működik, anélkül meg nem. Az egyszerű switch nem forgalomirányító eszköz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az a TP-Link egy vezetékes router? Bár ez jelenleg másodlagos kérdés. Az a DHCP-szerver? Ha igen, akkor gondolom a Linksys-routeren ugyanez nem engedélyezett. Jól értem, hogy a PC-ken kívül három eszköz alkotja a hálózatot (TP-Link megosztó router, ezen LAN-on egy Linksys, és a 3. lenne a kliens (-módba állított WAP54G AP)?
A wifi kapcsolat létrejötte mind az AP-n (Linksys-router), mind a kliensen (WAP54G) ellenőrizhető: előbbin a wifi-kliensek listáját, utóbbin az aktív hálózatot adó AP-t(amelyre felkapcsolódott) kell megnézni. Ezek tényleges kinézete és elérhetősége természetesen a firmware függvénye, de a lehetőség megvan rá, ez egészen biztos.
Mi az eszközök IP-je és a DHCP-szerver által kiosztható címtartomány? A kliens (WAP54) kér magának LAN-címet, vagy csak fix lehet? Minden fix IP-jű eszköz ugyanabba a címtartományba van konfigurálva?
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ Új Dobozos Macbook Pro dokkoló új ára 70.000 forint
- ThinkPad Hybrid USB -C USB -A Dock 40AF Új ára 80.000 Forint Ingyen szállítás
- Xiaomi Redmi Note 9s 128/6 GB 34.9E !!!
- Új Hp Pavilion 15-eh Fémházas Szuper Laptop 15,6" -30% AMD Ryzen 7 5700U 8Mag 16/1TB FHD MATT
- ATI RADEON RX 480 -8 gb DDR5 256 bit videokártya