-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
hackeeeee
#12051
üzenetére
(Több ellentmondást is érzek: ha egyszer a notebook-od hardvere csak b/g-s, akkor ugyan honnan tudná, hogy 'n-es a kapcsolat', vagyis n-szabványú AP van a közelben? Ha egy b-only kliensünk van - amilyen már évek óta nem kapható -, az sem fogja kiírni, hogy 'látok egy 802.11g-s hálózatot, de hát én azt nem ismerem'. Vagy rosszul tudom?
A másik, #12046: Az n-szabványnál a több antenna nem opció, hanem egyenesen kötelező. Ezért nincs értelme egyet kültérre vinni. Ha visszakapcsolsz g-only módba, akkor esetleg igen.
#12047: ""sebesség annyira nem számít, inkább a 802.11n hatótávolsága, tehát messzebb jutok egy n-es routerrel?"
Elvileg igen, a G-s kliensek is stabilabb kapcsolatot kapnak."
Nem látom be, hogy mitől lenne 'stabilabb' a kapcsolata egy n-es routernek / AP-nek, ha g-s kliensei vannak. Ekkor ugyanis a router / AP sem működhet kizárólagos n-módban, hiszen a kliensei ezt nem ismerik. Innentől meg ugyanaz a helyzet, mintha 802.11g-s AP-nk volna: nincs MIMO, a több párhuzamos rádiófolyam - és ezzel antenna - szerepe elvész, a kisugárzott teljesítmény is ugyanaz marad, hisz az nem módra vonatkozik, hanem a sávra, és jogszabályban limitált. Tehát önmagában attól, hogy egy wifi-router / AP n-es, még nem feltétlenül kezeli jobban g-módban a klienseket, mintha csak g-s lenne.) -
And
veterán
válasz
Truman
#12056
üzenetére
Elfogadom, amit írsz, mármint azt, hogy az adott kliens vételi jelerőssége javult. Csakhogy szerintem ennek nem a 802.11g -> n váltás az oka, már csak azért sem, mert g-only-ra állíottad a 841ND-t. Ez éppúgy megtörténhetett volna egy bármilyen másik g-szabványú routerrel, mert továbbra is az a véleményem, hogy egy natúr 802.11g és egy g-only módba konfigurált 802.11n AP között ebből a szempontból nincs különbség. Mármint nem nagyobb, mint a g-s routerek között általában. Ez, vagy pl. a milyen routert topik ugyanis tele van arra irányuló kérdésekkel és válaszokkal, hogy melyik router vinne át x számú falat meg y számú födémet gond nélkül, és ki erre esküszik, ki arra. Szóval ezek a különbségek a 802.11n megjelenése előtt, a g-szabványon belül is jelen voltak, hiszen a valós lesugárzott teljesítmény értéke eléggé szórhat az egyes típusok / példányok között, és az eszközök érzékenysége is jelentősen eltérhet egymástól. Az elhelyezésnek meg már 10 cm-es nagyságrendben is lehet jelentősége beltéren, mert ha nem így volna, sosem találták volna ki a kétantennás antenna diversity-t (aminek nem sok köze van a MIMO-hoz) b/g-eszközöknél.
hackeeeee: Még sosem találkoztam olyan b/g-s klienssel, amely csak úgy véletenül 'látta' volna az n-es hálózatokat (ugye az 5 GHz-en működőket már elvileg sem lehetséges), olyat meg pláne nem, amely egy ilyenre fel is tudott csatlakozni. Ha te élő n-kapcsolatot kapcsolatot láttál a tálcán egy g-s kártyával, akkor ott valami minimum gyanús lehetett a kliens körül
.. -
And
veterán
válasz
Kolondrum
#12066
üzenetére
Ha az egy körsugárzó (egy darab 'bot'), akkor brutális volna, ha tényleg igaz lenne a rá megadott nyereségérték. De sajnos biztosan kamu 16 dBi egy 40 centis példányra. A kábele pedig, ha csak nincs 10mm átmérőjű (ami így látatlanban sem valószínű), legalább 1,5 dB csillapítású. Összességében a komplett szerelvény effektív nyeresége jóval kevesebb, szvsz. jó esetben 6-7 dBi lehet.
Ha több kliensed is van, akkor inkább a routerre tedd, hiszen minden eszköz arra csatlakozik. Arra viszont figyelj, hogy - mint az már sokszor említve lett - a nyereség növelése egy körsugárzónál a szűkebb nyalábolás okán a függőleges nyílásszög csökkenésével jár, így ha szintkülönbség van a felek között, az eredeti szándékoddal ellentétes hatást is kiválthatsz. Az antenna a rá merőleges irányban lesz a leghatásosabb, ezért ilyen esetben lehet próbálkozni a függőlegestől enyhén eltérő szögben való szereléssel, de akkor meg a síkban lévő kliensek járnak valamivel rosszabbul.. -
And
veterán
válasz
Kolondrum
#12068
üzenetére
Ennek már kicsivel hihetőbb a nyeresége az előbbinél. Viszont nincs specifikálva sem az antenna fizikai mérete (amiből nagyjából lehetne következtetni a valós értékre), sem a kábel hossza és típusa, de ez is elég vékonykának néz ki. Kábellel együtt szinte biztos, hogy ez sem tud annyit, amit amennyit az eladó mond rá. A kábel végén lévő csatlakozó is csak úgy tűnik, mintha RP-SMA lenne, le már sehol se lett írva. Megveheted, de ne feledd: ez olcsó hús kategória, és a leve is hasonló. A puszta nyereségnövekedésnél (mivel az nem lesz igazán számottevő az eredetihez képest) többet számíthat ennek az antennának az a képessége, hogy viszonylag szabadon áthelyezhető, és már ezzel is nyerhetsz valamit.
-
And
veterán
Mivel az átfedés 5 csatorna (25 MHz) távolságra tűnik csak el teljesen, a 6-os default csatornán érkező forgalom csak akkor nem lehet hatással a te hálózatodra, ha az az 1-es, vagy a 11-es és e feletti csatornán működik. A sáv szélei épp azért lehetnek előnyösek, mert azokon legalább az 'egyik oldalról' tiszta a spektrum. (Bár a 12/13-as csatornát néhány kliens már nem feltétlenül szereti, ha a régiós beállítását nem lehet EU-ra változtatni.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Sajnos a 2,4 GHz-es ISM-sávban mindössze három (!) olyan csatorna használata lehetséges párhuzamosan, amelyek nem fedik át egymást. Ez ellen nem tudsz mit tenni, ez megkerülhetetlen korlát. Ha a sáv teljesen foglalt, olyan csatornát kell keresned, amelyen a többi hálózat jele gyengébb. Házon belül ez általában nem okoz gondot, mert ott a saját AP-nk jelszintje valószínűleg messze magasabb, mint a többieké. Zsúfolt helyen viszont simán vezethet kölcsönös zavartatáshoz az idegen / 'zavaró' AP-k erős jele. Alternatívák: irányított antenna (főirányban nagyobb érzékenység, azon kívül jöbb elnyomás), vagy az 5 GHz-es sáv használata (802.11a, vagy -n, ha utóbbi eszköz kétsávos). 5 GHz-en ráadásul nem 5, hanem 20 MHz a csatornatáv, így az alapban kb. 22 MHz széles spektrumot elfoglaló wifi-eszközök jele nem, vgy csak alig fedi át egymást, és csatornából is jóval több áll rendelkezésre, mint 2,4 GHz-en.
-
#12115
And
veterán
Speeedfire
#12111
And
veterán
válasz
Speeedfire
#12111
üzenetére
Pár héten belül ugyan sokadszor írom le, de:
"a levehető antennát nem arra találták ki h egy másik helyiségbe és átvigyük és akkor ott is tudjunk vele sugározni"
Félreérted. A hangsúly az is szócskán van. A külső antennát pont azért találták ki, hogy ha nem is másik helyiségben (bár elvileg az is megoldható, de akkor egyszerűbb átvinni magát a routert), de pl. kültéren használható térerőd legyen. De az nem megoldás egy kétantennás (diversity-képes) 802.11b/g routernél, hogy két külön helyiségbe v. területre viszed a két antennát, annak ugyanis nincs értelme, mert egyidőben csak egy lehet kiválasztva. Ha egyet viszel mondjuk a tetőre, a másik csatlakozóaljzatot meg üresen hagyod (vagy eleve csak egy aljzat van az eszközön), annak viszont igen!
Egy MIMO-s, 802.11n-szabványú, 2-3-4-akármennyi antennás eszközön meg pláne nem tudod ezt megtenni, mivel ott a több antenna egymással logikailag összefüggő folyamokat továbbít. Vagyis azok nem vihetők külön terekbe, mert akkor a kliensen nem kapod meg az elvárható teljes rádiós sávszélt. Ezért is nehéz n-es router antennáit kültérre vinni: speciális antenna (gyakorlatilag kettő, csak néha ránézésre egynek látszik) kell hozzá, amely mindkét stream-et lesugározza ill. veszi a kliensei felé / felől. -
#12118
And
veterán
Speeedfire
#12117
And
veterán
válasz
Speeedfire
#12117
üzenetére
Ha a két router, ami belső hálózatban inkább AP, valamilyen kapcsolatban (WDS) áll egymással, akkor egyik sem fogja zavarni a másikat. Nomeg akkor sem, ha nem tudnak egymásról (mert mondjuk nem ismerik a WDS-t), de jó távoli csatornákra állítod azokat.
Speciális antenna 802.11n-hez: beltérre ilyenek léteznek, de erről rögtön látszik, hogy nem egyetlen darab antennát tartalmaz, hanem valójában egy 'toldó', ráadásul csak egysávos. Kültéri pont-pont kapcsolathoz meg olyan irányított antennákba (paraboloid vagy grid) szerelhető fejek léteznek, amelyek két sugárzót tartalmaznak, egy-egy horizontálisan ill. vertikálisan szerelt dipól formájában, kihasználva a két ellentétes polarizációjú dipól közötti erős keresztpolarizációs csillapítást. Ez a megoldás természetesen csak két stream-hez jó, tehát a névleg 300 Mbps sebességű n-változathoz, de a 3 ill. 4 stream-et használó verziók (450 és 600 Mbps) még amúgy is váratnak magukra. Egy példa erre: [link], a második tétel az oldalon. Szintén egysávos, 5Ghz-es, és természetesen ehhez maga a tükör is kell. -
And
veterán
válasz
hackeeeee
#12120
üzenetére
"Csak kíváncsiságból, mi van ha ezt valaki 3 MIMO-s routerrel csinálja meg, annak sincs értelme?"
Ez mindenféle MIMO-nál értelmetlen, Egyébként ebben a formában kevés, hogy '3 MIMO'-s router. A Wiki szerint az "a*b:c" formula alapján (a: adóantennák, b: vevőantennák, c: spatial stream-ek száma) amíg c értéke csak 2, addig igazából nem nagyon számít, hogy a*b 2*2 vagy 3*3. Idézve: "Common configurations of 11n devices are 2*2:2, 2*3:2, and 3*3:2. All three configurations have the same maximum throughputs and features, and differ only in the amount of diversity the antenna systems provide." Tehát ezek mind ugyanazt tudják átvitelben (300 Mbps jelzési sebességet, mivel 'csak' két párhuzamos spatial stream-et használnak), a különbség közöttük nagyjából annyi, mint az egy- és kétantennás 802.11g routerek között, vagyis a diversity alkalmazása. -
And
veterán
válasz
hackeeeee
#12152
üzenetére
??
Hú, tényleg ilyet írtam? Eredetileg nem toldásról volt szó, hanem arról, hogy elvihetjük-e (van-e értelme) összevissza, külön terekbe a router több antennáját, ha nem csak egy van neki, akár diversity, akár MIMO (802.11n) miatt. A válasz: nem!
Ha viszont az a kérdés, hogy érdemes / elvileg lehetséges-e szimplán lecserélni nagyobb nyereségű példányokra, vagy toldóval áthelyezni (az összest, ill. kizárólag a/b/g-wifinél akár egyetlen darabot) egy, a routertől távolabbi pontba, akár kültérre, akkor viszont: igen. Ennek nincs köze ahhoz, hogy wifi-router vagy AP-e az alany, elvégre minden vezetéknélküli router AP is egyben. De lehet kliens is, mivel ez a kérdéskör egyedül a fizikai réteget érinti.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
m0rd0k
#12294
üzenetére
Hogyne: ha vezetéken kell továbbosztani, akkor kliens-mód (szolgáltatóhoz: WISP-kliens). Ha meg wifin, akkor repeater. Ezeket a többfunkciós routerek / AP-k alapban tudják, de jó esetben egyszerű eszközök is képessé tehetők ezen módok támogatására firmware-es okosítással.
-
And
veterán
Hogyhogy az egyik helyen ill. a másik helyen? Ez nem valami pont-pont kapcsolat volna? Ha mikrohullámú eszközre gondoltál, akkor azt kell mondjam, hogy a wifi aztán tényleg mikrohullámú, mivel 2,4 vagy 5 GHz-en működik.. A busz / tartálykocsi dolgot sem értem, mivel az antennákat lehetőleg magasra kell telepíteni, ott meg ezek a járművek nem jellemzőek. (Miért kéne privátban megbeszélni, talán valami titkosszolgálatnak dolgozol?
) -
And
veterán
Nem akarnálak elkeseríteni, de ez a rugózás a mikrohullámokon tényleg erőltetett kicsit. Minél magasabb a használt frekvencia, az RF-energia annál inkább a fényhez hasonlóan egyenes vonalban terjed. Bőven érvényes ez már a nagytávú wifi-re is, de az ilyen soktíz GHz-en működő linkekre még fokozottabban. Úgyhogy a rövidebb hullámhosszú mikrós link egyáltalán nem 'lő át' jobban a tereptárgyakon, mint a wifi, sőt. Nincs mese, mikrós átvitelt már 100m-es nagyságrendben is illik úgy megtervezni, hogy a rálátás mindig meglegyen az ellenállomások között. Ha ehhez feltétel a tereptárgyak, járművek és egyéb akadályok feletti elhelyezés, akkor úgy.
-
And
veterán
Azt jelenti, hogy az előbbit (százalék) a marketingesek találták ki, ugyanis teljességgel semmitmondó, nincs hozzá hivatkozási alap (mit jelent a 100%, egyáltalán lineáris egység-e?), se ismert számítási összefüggés. Magyarul: minél nagyobb, annál jobb, vakuljon a földműves, jó lesz az így neki. Hogy hogyan jött ki a százalékos érték, az meg ne érdekelje.
Az utóbbit (decibel) meg ugyan műszakiak használják, de voltak szívesek ilyen slendrián módon odaírni ezt a meghatározást. Pedig a dB önmagában nem jelerősség, még akkor sem, ha mostanság elég sokan dobálóznak vele ebben az értelemben. Az értéke alapján 30 dB leginkább a jel/zaj viszony lehet, ami jónak számít, tényleg dB-ben mérik (hisz arányszám, mint a neve is mutatja), csakhogy nem egyszerűen signal a becsületes neve, hanem signal-to-noise ratio, vagyis SNR. -
And
veterán
válasz
marcias
#12482
üzenetére
"Az, hogy 54Mbit/s van ráírva, inkább csak dísz, vagy rossz vicc."
Ez egyáltalán nem igaz. Ez a jelzési sebesség a fizikai rétegben megvan még akkor is, ha mi nem találkozunk vele. És ez az érték fix, ezért adják meg ezt, mert jellemzi a szabványt, a gyakorlati sebesség meg sok más (részben általunk is befolyásolható) paraméter függvénye. Hogy ezzel átverve érezhetjük magunkat, az más kérdés. A kolléga egyébként következetesen Mb/s-ot említett mindenhol, te pedig MB/s-t, amelyből 1 tényleg nem számít rossznak egy struktúrált hálózatban, wifi <-> wifi irányban, mivel így feleakkora az elérhető sávszél, mint pl. egy LAN-on ill. egy vezeték nélkül kapcsolódó gép között.
"Szia. A TP-Link hivatalos weboldalán az összes eszköznél megadják dbi-ben"
Ezt kár volt idekeverni, a dBi-nek ugyanis megintcsak semmi köze a jelerősséghez, mivel (izotrop sugárzóra vonatkoztatott) antennanyereséget takar. -
And
veterán
válasz
marcias
#12485
üzenetére
"A usert nem az fogja érdekelni, hogy a szabvány szerint mi a helyzet."
Te magad említetted a 100Mbps-es ethernetet, de egy rakás más átvitelt is a szabvány szerinti jelzési rátájával emlegetünk, aztán olykor a töredéke sem igaz, lásd pl. az USB 2.0 480 Mb/s értékét.
"A "hasznos adatforgalom" érdekel engem."
Ezt megértem, és tényleg elvárható lenne, csakhogy mint említettem, wifi-nél túlságosan sok tényezőtől függ az, hogy mekkora sebességet érhetünk el alkalmazási szinten. És itt nem oda-vissza pár százalékról van szó, hanem esetenként jóval többről. Ilyen befolyásoló paraméterek lehetnek például: wireless mód (g-only / mixed), frame burst, preamble hossz, CTS-protection, meg pár, nem minden eszköz által támogatott extra (afterburner, speedbooster, 125HSM). Vagy épp olyan apróságok, mint az egy AP-n lógó kliensek száma. Namost ezekre a felhasználónak mind ráhatása van, és a lehetséges minimum- és maximum sebességek között beállítástól függően nagyságrendi eltérések lehetnek. Tehát melyik maximumról beszélünk, ha egyszer ezen paraméterek mind szerves részei a szabványnak? Ezért van, hogy tisztább a szabvány által fixen meghatározott jelzési sebességet megadni, mint jellemzőt, még akkor is, ha a gyakorlatban, általunk tapasztalhatóan a fele sem igaz. Nekem sem tetszik, de ez van.
"Azért az antenna nyereségének úgy tudom, komoly befolyása van arra, hogy mekkora távolságon belül mekkora adatátvitel érhető el."
Ez így igaz, de a kolléga a jelerősségről kérdezett, az meg ismét egy rakás tényező (köztük valóban az antenna) függvénye. De a gyártó által megadott antennanyereség egy állandó, a kijelzett térerő meg az előbbiek folyományaként nem az. Tehát arra a kérdésre, hogy mit jelent a 30 dB (signal), vagy hogyan mérik, nem igazán releváns válasz az, hogy a gyártók megadják a routereik antenanyereségét dBi-ben.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Igen, végülis a százalék éppen úgy megszokható (egy adott eszköznél), mint a jelerősség (dBm) vagy a jel/zaj-viszony (dB), csak a %-os érték semmihez sem köthető, azt minden kliens és router a saját algoritmusa szerint számolja és értelmezi. A dBm-ben mért jelerősség, de főleg a jel/zaj-viszony ellenben sokkal többet elárul a link minőségéről. Olyan 20..25 dB feletti jel/zaj viszony (másképpen számítva: -90 dBm körüli zajhatár és -70..65 dBm feletti vételi teljesítményszint) már jónak számít, legalább ennyi kell a 802.11g-s wifi eszközöknek ahhoz, hogy a legnagyobb linksebességgel, 54Mbps-sel tudjanak működni. Természetesen a wifi-routerek érzékenysége a minőségüktől függően is eltérő lehet valamennyire, de nagyjából. Ennél kisebb jelszint (alacsonyabb jel/zaj viszony) esetén a rádiós sebesség már lassul, de a 30 dB-es SNR az kifejezetten jó.
-
And
veterán
válasz
AirBooms
#12515
üzenetére
"[..] de azt hittem, hogy egy G-s router is többet tud 15 Mbps-nél egy N-es (tehát 300 Mbps-es PCI wifi kártyával) (leglább én is olyan 25 Mbps-re számítottam, amit te is írtál)."
De ne számíts nagyobb sebességre egy n-es kártyával, ha egyszer g-s routered van hozzá! Ilyenkor a kliens 802.11n-es képessége gyakorlatilag sz@rt sem ér, pont annyit tud, mintha g-s lenne (mivel ahhoz, hogy g-s router v. AP mellett működjön a kártya, beállítani is mixed, de még inkább g-only módba kell). Ahhoz, hogy a kapcsolat n-módban menjen, minden résztvevőnek n-szabványúnak kell lennie, és úgy is kell beállítani azokat. A lánc olyan erős lehet, mint a leggyengébb láncszeme. De hosszú távon 25 Mbps-re még 802.11g-nél is csak nagyon kivételes esetekben számíts, a legfeljebb 20 Mbps inkább reális.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
AirBooms
#12517
üzenetére
Persze, pl. a Total Commander fájlátvitelkor mért sebessége
. Mármint a gyakorlati wifi-sebességhez, természetesen (egy LAN-on és egy wifi-n lógó gép között értve, mert két wifi-s kliens közötti másolás felezi a sebességet). Netsebesség méréséhez én speciel a szolgáltatóm (T-online) tesztszerverét használom, nem szeretem az ilyen távoli szervereket (azok is egy hosszabb lánc végén találhatóak, a szolgáltatóé meg csak közelebb van).
"Csak azt hittem, hgy a G-s cuccok is többet tudnak ettől."
Honnan tudnának többet? A g-s kliens az n-only módú access point-okat abszolút nem látja, tehát előbb az AP-t / routert kell 'hozzábutítani' a klienshez, hogy együttműködjenek.
"Amúgy egy teljes N-es rendszerrel, tehát ahol minden vezetéknélküli komponens N-es, milyen sebességre lehet számítani?"
Ez sem tudható előre biztosan, mert függ az eszközök minőségétől, képességeitől (pl. ismerik-e a channel bonding-ot, másnéven '40MHz-es' csatornaszélességet, short guard interval-t), és beállításaitól (pl.: frame burst, wireless mód: n-only vagy mixed, stb). Ezen paramétereknek egy része már a 802.11g-s wifi-nél is adott, és éppen úgy lehet velük befolyásolni a maximumot, mint az n-nél. A mai n-es ("300 Mbit-es") eszközök között mért legnagyobb valós sebesség 100 Mbps felett van, de átlagosan azért ennél kevesebbre, 60..80 Mbps-re kell számítanod. -
And
veterán
válasz
m0rd0k
#12660
üzenetére
Nézd, ha a szomszédod elmegy a lakása túlsó végére, plusz még a redőnyét is lehúzza, akkor nem számítson jó jelszintre. Persze egy külső antenna mindenképp javítani fog valamennyit az ő vételén akkor is, ha csak a te oldaladon szereled fel, de a legjobb az lenne, ha mindkettőtök felszerelne egyet-egyet a falon kívül. Hogy milyet, az szinte mindegy: a legkisebb nyereségű irányított kültéri antenna is megteszi ekkora távra, ha semmi nincs a jel útjában. Másképp a szomszéd számítson arra, hogy kizárólag a feléd néző ablak közelében lesz jó a térerő, a jelenlegi helyzethez hasonlóan.
Ja, és egy ilyen kérdést vsz. bőven elegendő egyetlen topikban feltenni. -
And
veterán
("A 20 dBm-es nyereségét én nem hiszem, a fele bizonyára igaz és az is jó érték."
Nagyjából igazad van, de ők sehol sem állítottak ekkora nyereséget. Ezt írják: "köszönhetően a WiFi 11 több mint tízszeres teljesítmény nyereségének", tehát maga az antenna a nevéből és a szövegből következően 11dBi nyereségű. A +20dBm pedig a betáplált adóteljesítmény.) -
And
veterán
válasz
#40835072
#12703
üzenetére
"... van e valami szerketyű hogy itt a fönti kábel végét kettéosztom és az egyik a laptopba megy a másik meg a gépbe!"
Természetesen van. Ha vezetéken akarod fent továbbosztani, akkor switch, ha meg vezeték nélkül, akkor egy wifi-router kell neked (AP-ként használva).
Amúgy miért kell ugyanazt a kérdést egy perc különbséggel feltenni két kiemelt topikban? -
And
veterán
válasz
#40835072
#12705
üzenetére
"van wifirouter csak nem elég erős a laptop jele!"
Mármint egy újabb wifi-routerre gondoltam, ami a felső szinten is kellő térerőt kelt (és mellesleg minimum 4-portos switch is egyben, mint minden otthoni router). De ha a pince szintjén nincs szükség vezetéknélküli lefedettségre, akkor tényleg sokkal egyszerűbb, ha felviszed a meglévő routeredet, méghozzá a már kihúzott kábelen keresztül csatlakoztatva a WAN / Internet-portjára (lent pedig összekötöd egy LAN-toldóval a meglévő kábelvégeket). -
And
veterán
WPA-PSK v. WPA2-PSK, lehetőleg AES algoritmussal (TKIP helyett). Ja, nem pharsekey az, hanem pre-shared key
. Akkor jársz jól, ha hosszú, és teljesen értelmetlen kulcsot választasz. Az egyáltalán nem baj, ha fejben már nem tudod megjegyezni, így ki sem lehet találni. Egyes wifi-eszközök csak hexadecimális számjegyeket fogadnak el megosztott kulcsként (mint WEP esetén), mások meg bármilyen betű-szám kombinációt. A WPA(2)-AES-t egyelőre kizárólag brute-force módszerrel lehet törni, tehát ha a megosztott kulcs hosszú (pl. 32 hexa-számjegyből áll, vagyis 128 bites) és értelmetlen, a mai módszerekkel még kábé teljesen esélytelen nekiállni a törésének.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#40835072
#12731
üzenetére
Ennyi. De bonyolítsuk még egy kicsit
: ha a routered a jelenlegi helyén közel van a modemedhez, vagyis a kettő közötti LAN-kábel elég rövid (mod: elvégre negyed méter patch-kábelt említettél), akkor előfordulhat, hogy a 17m-es kábeled alsó vége elér egyből a modemhez. Ekkor természetesen nem kell a toldó, hisz az nem egy kötelező kellék a kábelezéshez, csak egy lehetőség a meglévő kábelvégek összekötésére.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Az interneten láttam sok antennát, de ezek ahogy láttam arra lettek kitalálva, hogy egy erősítőn keresztül kötné rá az ember a gépére és befogná vele a környék nyitott wifit."
Hát, ez azért nem teljesen így van. A külső antennához nem kell 'erősítő', rá kell kötni a routerre / kliensre (lehetőleg rövid, alacsony csillapítású kábelezéssel), és kész. Az más kérdés, hogy ehhez az szükséges, hogy az eszközökön legyen külső antennához csatlakozás, és 802.11n-hez nem akármilyen antenna kell. A 100 Mbps valós TCP-sebesség is elég necces, főleg nagyobb távú külső linknél, mikor az még szobán belül sem mindig jön össze (ill. valamelyest eszközfüggő is). Az az 1-2 fa is lehet problémás, ha a lombja a terjedési zóna jó részét kitakarja, szerencsésebb esetben meg tényleg nem számít.
"A cél az, hogy lenne egy hely, ahova valamilyen (25-50 megabites) kábelnet lenne bevezetve. Ott kéne wifinek lennie (ez egy iroda lesz) és ezt még át kéne vinni egy másik házba [..]"
Ez inkább két külön AP-t jelentsen, a kültéri wifi-linkkel nem nagyon fogod tudni lefedni az iroda belterét. -
And
veterán
Várjunk, először azt írtad, hogy a kábelnettel rendelkező hely az iroda lesz, a távoli, wifi-vel elért hely pedig már úgyis be van kábelezve, ill. beteszel oda egy meglévő wifi-routert a helyi lefedettség miatt. Arra ne számíts, hogy utóbbinál a távoli pontra irányuló antennával a range extender (azaz jelismétlő /repeater/, ha jól értem) normális térerőt fog kelteni helyben is. De hogy a rádiós adatsebességet felezni fogja, az biztos
. Azt is említetted, hogy gyors link lenne a kívánatos, gyakorlatilag 802.11n, ahhoz viszont kültéren nem elegendő egyetlen yagi, mivel n-nél két spatial stream-et kell átvinni. Amúgy csak annyi, hogy "yagi", nem valami konkrét, hiszen ez a típus elemszámtól függően elég tág nyereségtartományt fedhet le, igaz 400m nem túl jelentős táv.
Mod. #12806: Épp írni akartam, hogy lehet, 5 GHz-cel jobban járnál. Vannak antennával egybeépített n-es kültéri eszközök 5 gigára.
"Az 5 GHz-es kapcsolatot ezzel a WDS-t leváltó "extend a wireless network" dologgal kötném össze, így egy IP tartományba esne a két 2.4 GHz-es wifire csatlakozott sok-sok gép (meg amit kábellel dugok bele a routerbe). Megoldható ez? Lehet 5 GHz-en osztani netet úgy ahogy a WDS megy egy 54g-s hálózatnál?"
Ezt párszor elolvastam, de nem tiszta, hogy mire gondolsz. Attól, hogy a távoli link 5 GHz-en megy, a kimenete még LAN, és a helyi switch-re utána azt kötsz, amit akarsz, akár egy másik 2,4 GHz-es AP-t is. Ekkor természetesen mindenki egy IP-tartományban marad.
"Jobb az 5 GHz nagyobb távolságra? Van 5 GHz-es, erős Yagi antenna?"
Nem jobb, hanem más. Az 5 GHz-et kevesebben használják, több csatorna áll rendelkezésre, és azok (a 2,4 GHz-es sávon lévő csatornákkal ellentétben) nem is fedik át egymást. Amúgy 5 GHz-en a méretek miatt már nem használnak yagi-kat, ha irányított antenna kell, egy paraboloid kellően kis méret mellett is nagy nyereségű.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Akkor azt hiszem marad a 2-2 router házanként megoldás."
Ok, én hasonlóra gondoltam: egy a távoli link kiszolgálásához és egy másik a helyi lefedettséghez (ha szükséges), oldalanként.
"Ezt az egy IP tartományban maradós dolgot nem nagyon értem."
A routereid IP-je és címtartománya ugye sosem valami kőbevésett dolog, ezeket oda állíthatod, ahová csak szeretnéd. A routerek LAN-oldali címe általában fix, és mindet be tudod konfigurálni pl. a 192.168.0.x IP-re, 255.255.255.0 alhálózati maszk mellett. Arra kell ügyelni, hogy a fix címek (nálad gyakorlatilag a routerek) IP-tartománya és a DHCP-n osztható címmező (kliens PC-k, notebook-ok, stb.) ne fedje át egymást, és persze csak egyetlen router - lehetőleg az internet gateway - DHPC-szervere legyen engedélyezve. Innentől mindenki azonos tartományban lesz.
"Tudnád konkretizálni ezt a "Vannak antennával egybeépített n-es kültéri eszközök 5 gigára." dolgot?"
Hogyne, például ezekről a helyekről szemezgethetsz: [link], [link]. Természetesen a pont-pont kapcsolat nem csak bridge-módú (WDS) eszközökkel oldható meg, hanem akár a hagyományos AP - kliens kapcsolattal is. -
#12909
And
veterán
Rommel6600
#12907
And
veterán
válasz
Rommel6600
#12907
üzenetére
És megszakad a kapcsolat az átállásnál? Mert az általad a #12896-ban említett problémára már én is kerestem megoldást, de nem igazán találtam (pedig biztos létezik). Ha meg külön hálózatot hoztam létre - akár ugyanazzal az SSID-vel és kulccsal -, emlékeim szerint mindig szakadás és újracsatlakozás lett a következménye, míg WDS-sel ilyen nem történt. Ja, amúgy a csatornatáv a két AP között minimum 5 (pl.: 1-es és 6-os) legyen, akkor már egyáltalán nem lesz köztük átfedés.
-
And
veterán
-
And
veterán
-
And
veterán
(Alharmonikusok?? Na, olyanok biztos nem léteznek
. Vagyis egy rádiós rendszer a működési frekvenciatartománya 'alá' nem tud bezavani (mármint a tényleges adójával, most feltesszük, hogy a belső egyéb áramköreit normálisan leárnyékolták). A felharmonikusok pedig csak az alapfrekvencia egész számú többszörösein jelentkezhetnek.
Az InSSIDer meg jó program, de a wifi-kliens nem spekrumanalizátor, vagyis a wifi-től független külső zavaró jeleket akkor sem fogja kimutatni, ha azok ugyanarra a sávra - b/g: 2400..2500 MHz - esnek.) -
And
veterán
válasz
atesss
#13022
üzenetére
A WRT54G-családnak csupán egyetlen verziója nem kompatibilis a DD-WRT-vel, sem más 3rd-party firmware-rel, az pedig a v7 (v7.0). A 2MB flash-sel szereltekre a micro verzió feltehető, és abban is van site survey, meg kliens-mód. A GL-ek mindegyike kompatibilis. Noha nagyon megbízhatóak, a mai 20..30 Mbps feletti sebességű netelérést nem szeretik / bírják, ill. a GL-ek ma már sajnos kicsit túlárazottnak tűnnek (múltkor egy új WRT120N-t olcsóbban láttam, mint egy GL-t, de sajnos a 120N tényleg nem egy jól sikerült darab, hogy finom legyek). Ja, a DD-WRT a repeater-funkciót is ismer, tehát vezetéknélküli továbbosztást is támogat (virtuális AP-vel, vagy WDS-sel).
-
#13028
And
veterán
Zoli bácsi
#13025
And
veterán
válasz
Zoli bácsi
#13025
üzenetére
Szerintem elég necces dolog a belső wifi-t USB-ssel kiváltani. Egy normális kliens-eszközzel szerelt notebook érzékenyebb, főleg a hatásosabb antenna miatt (USB-s wifinél csak pici nyákra integrált antenna szokott lenni, tisztelet a kivételnek). Persze lehet, hogy a te példányodba nem épp a legjobb kártyát szerelték. Ezen talán tudsz változtatni, de a 802.11n-esre történő cserét nem javaslom (nem a három antenna miatt, az ugyanis a ma szokásos n-variációnal nem követelmény, bár kétségtelenül hasznos), hanem a kétsávos működés okán. Az n-szabvány 2,4 és 5 GHz-en is működhet, a régi beépített antennáid meg tuti csak 2,4 gigán mennek, mivel a b/g-hez az épp elegendő.
-
And
veterán
Ez a legkevésbé az ellenoldali AP-től függ (persze attól is, de nagyságrendi különbségek biztos nincsenek az normális, önállóan működő, antennacsatlakozóval ellátott többfunkciós eszközök közt). Arra gondoltam, hogy igen, legyen ott is külső irányított antenna, rövid kábel, meg oda-vissza rálátás. A villámvédelem meg miért befolyásolná jelentősen a jelerősséget? Nyilván nem a magát sugárzó elemet kell közvetlenül és megfelelően leföldelni, hanem az árbocot, amelyre az antennát felszereled. Az sem árt, ha az antenna nem az árboc legtetején csücsül, hanem alatta, vagyis a tartórúd magasabbra nyúlik az antenna helyénél. De egy, közvetlenül az árbocot ért villámcsapásnál így is legfeljebb arra lehet garancia, hogy a villám nem okoz tüzet, ahhoz szvsz. elég nagy szerencse kell, hogy a szekunder hatás ne okozzon károsodást az antennához kapcsolt elektronikában.
-
And
veterán
válasz
jasonka
#13034
üzenetére
Miért volna jobb az első megoldás, mikor az a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen? USB-t utólag vezetéknélküli átvitelre illeszteni, főleg kicsiben, nos az nem nagyon megy. Léteznek wlan-os IP-kamerák, az már sokkal ésszerűbb (lenne, ha nem volna túl nagy a méretük). A leginkább szóbajöhető típusok azok a pici 2,4 GHz-en (amúgy teljesen analóg átvitellel, tehát nem wifi-n) működő fekete-fehér vagy színes panelkamerák, amelyekhez van önálló vevőegység. Ezek a kamerák viszonylag picik, legfeljebb néhány cm oldalhosszúságúak, de létezik belőlük hengeres (falba építhető) kivitel, és bár szokásosan 12V-os tápot igényelnek, akár elemről is táplálhatók. Ilyennel készült kültéri, autómodellben készült felvételt már láttam. A másik lehetőség az általad említett kártyára rögzítő kamera lehet.
-
And
veterán
válasz
atesss
#13038
üzenetére
Namost ha félreérthető lettem volna, a WRT54G-család alatt a konkrétan a WRT54G különböző hardver-verzióit értettem (mivel van belőlük vagy tizenhét, épp a Wiki szerint). Meg aztán a GL-t is külön említettem, ami ugyan összesen két verziót ért meg. Ha itt tartunk, nem a GC az egyetlen a WRT54-ekből amelyre semmi más nem tehető fel, csak a gyári. Ilyen még pl. a -G2 v1.5, a -GR, és a -GX, -GX2, -GX4 típusjelűek.
A -GC család sem annyira az 1 MB flash miatt nem támogatott, sokkal inkább a chipset miatt (ugyanez igaz a -G v7-re is, hiszen abban 2 MB-os a flash, mégsem megy rá a DD-WRT Micro).
"Csak ezzel az a nagy gond, hogy csak egy antennával működik."
Hát, az egyrádiós routerből semmilyen szoftver nem csinál kétrádióst, az biztos. Az antennák száma meg nem egyenlő a rádiómodulok számával, a kettő antenna csak a diversity-hez kell.
A WRT54GC amúgy elég gyengécske hardver. Nem is tudom, létezhet-e ennél szerényebb hw-képességekkel megáldott router. Azt is a Wiki írja, hogy a v1.0-ás verziónak beépített antennája van, de bővíthető külsővel is (mivel rendelkezik RP-SMA aljzattal). A v2-esen nincs aljzat, és bár az antennája külső, de fixen szerelt, nem csatlakozós. Negatívum még, hogy (bár valószínűleg a nyákon található érintkezősor az, de) nincs dokumentált jtag-portja, így a félreflash-elt példányok abszolút javíthatatlanok. Nálam is itt pihen egy, örök némaságra kárhoztatva, pedig csak frissítés közben halt össze alatta a firmware-t küldő PC. A klasszikus 'kékdobozos' WRT54-eknél nincs ilyen gond, azoknál a port dokumentált, ill. létezik hozzájuk debrick utility. -
And
veterán
válasz
atesss
#13063
üzenetére
"Hát elvileg lehetne, hogy egy modulra két antennát rakok rá, és egyik egyik irányba, másik másik irányba sugároz. De sajnos én is tudom, hogy ez nem így működik rádiótechnikailag."
Attól félek, hogy még mindig nem világos a lényeg. Ez, amit leírtál, megfelelő szoftverrel megvalósítható. Pl. a dd-wrt-ben is be lehet állítani, hogy melyik legyen az adó-, és melyik a vevőantenna, így az adás-vétel irányokat el lehet szeparálni. De könyörgöm: mire megyünk ezzel mi, átlag felhasználók? A wifi még mindig (fél-)duplex rendszer, az nem megy, hogy egy külső AP-re csatlakozunk (arról kizárólag 'veszünk' adatot), majd a helyi kliens felé csak 'adjuk' azt tovább. Ezen egy közösítő v. diplexer sem segítene. A kommunikációnak mindkét fél felé szükségszerűen kétirányúnak kell lennie, ezért hadakozom itt sokszor a wifi-adót és -vevőt emlegető hozzászólókkal, de jórészt hiába. Oké, kifejezésként - sajnos - már eléggé beépült a köztudatba ez az adó / vevő (AP / kliens) dolog, de technikailag ettől még nyilván nem igaz. Ha külső féltől 'vett' wifis netet akarunk továbbosztani egy ilyen 'egyrádiós' routerrel, akkor kénytelenek vagyunk ugyanazt az antennát használni ehhez a feladathoz. Éppen ezért nem célszerű ez a módszer, sokkal jobb, ha a belső továbbosztáshoz egy külön AP-t alkalmazunk (ezáltal a rádiós sávszél sem feleződik, ami különben minden repeater-mód velejárója), a kliens-eszköztől távoli csatornán.
A WRT54GC-hez: a gyári szoftvereknél pl. igen erős korlát, hogy a kapcsolati tábla limitált (szokásosan maximum 512 portot tudnak nyitni a kliensek felé), és ezen a limiten nem tudsz változtatni, ill. a 2 MB RAM sem túl jó ebből a szempontból. Szóvel nem az a 'torrent-tűrő' fajta. Sima weblapok nézegetéséhez, hétköznapi használatra nyilván megteszi pár kliensig, de nem szabad tőle csodát várni, mert a hardveres képességei valószínűleg hamar kevésnek bizonyulnak.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
atesss
#13070
üzenetére
Most néztem csak meg azt a belinkelt hirdetést. Hát, én csak megerősíteném a gyanúdat: ezek valószínűleg egyáltalán nem táphibásak, hanem frissítéskor elrontott (megszakadt flash-elés vagy hibás, nem erre a típusra való image-fájl okozta hibával rendelkező) routerek. (Az a példány, ami nálam van, pontosan ezt produkálja, ennek pedig biztosan tudható a története..) Ha pedig ez igaz, akkor gyakorlatilag kidobott pénz: garancia nincs, házilag meg javíthatatlan. Szóval felejtős, de a GC-hez tényleg nem értem a ragaszkodásod. Amúgy a hirdetésből egyáltalán nem derül ki a hardver verziószáma, így nem világos, mire alapozod azt, hogy csatlakozós példányokkal van dolgod (a v2-esen nincs antennaaljzat, mint említettem).
#13067: "kb. ugyanannak látszik, mint a WRT54G (V4 talán)."
Attól, hogy ugyanannak látszik, még nem az. A WRT-sorozatbeli routerek gyári felülete elég hasonló, a WRT54g v4 pedig leginkább a WRT54GL-ekkel egyezik hardverben, ahogy a WIki írja: "The WRT54GL is technically a reissue of the version 4 WRT54G". Szóval nagyon nem egy kategória a GC-vel. -
And
veterán
válasz
atesss
#13075
üzenetére
"[..] alapvetően switch-ként használnám, arról mit gondolsz ?"
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a nálam lévő hibás GC-példány ötportos switch-ként még működik. Ennél a típusnál a switch külön lapkán kapott helyet. De azt nem tudom, mennyire lehet az általam tapasztaltakból következtetni úgy általában a GC-kre, szóval csak óvatosan azokkal a hibás darabokkal. Arra viszont ne nagyon építs, hogy majd ha kell, ott lesz a wifi is, mert ez nagyon nem valószínű. Azt meg nem mondom, hogy biztos nem lehet valós, de érdekes egy "táphiba" lehet az, hogy alapszinten feléleszti a routert (ledek vezérlése megy frankón), amúgy meg nem működik, és külsőre épp olyan hibát produkál, mint hibás fw-rel, vagy - mint említették - rossz forrasztással tenné.. -
And
veterán
Sajnos nem vagyok villámvédelmi szakember. Az biztos, hogy a másodlagos villámhatás a tápon keresztül is érheti az eszközt (ez ellen nyilván egyszerűbb védekezni, pl. ha az épület villamos hálózata már eleve megfelelően védett), és az antennán, tápvonalon keresztül is. Na, az utóbbi kivédése elég nehéz. Létezik erre is megfelelő szerelvény, pl.: [link], csakhogy egyrészt többe kerül, mint egy középkategóriás soho-router, másrészt ennek a konkrét típusnak a működési frekvenciatartománya már nem fedi le a wifi-t, vagyis valószínűleg ott már túlságosan illesztetlen és elfogadhatatlanul magas a beiktatási csillapítása. Ennél lényegesen egyszerűbb, de macerásabb módszer az antennakábel lecsatlakoztatása (esetleg földelése) zivatar idején, és ez nyilván nem is mindig járható út.
-
And
veterán
válasz
Sas madár
#13112
üzenetére
Erről az árbocmagasításról már volt szó, de még mindig nem a közvetlen villámcsapásra gondolunk. Annak csak a súlyos következményeitől (pl. tűz) védhetjük meg magunkat, és valóban nem túl nagy rá az esély, ha csak nem egy puszta közepére, magas toronyba telepítjük az antennát, az árboc tetetén. A másodlagos villámhatáshoz viszont az is éppen elegendő, ha valahol a közelben csap le az áldás. A korábban belinkelt eszköz is nyilván ilyen hatások ellen adhat védelmet, direkt villámcsapás ellen az sem ér sokat.
-
And
veterán
válasz
Truman
#13201
üzenetére
(Nem, magán a kártyán is csatlakozók vannak. Igaz, elég szubminiatűr, kézzel nem igazán szerelhető - ha jól tudom, U.FL, másnéven MHF típusú - konnektorok azok, de lehet hozzájuk készen pigtail-kábelt kapni, amelynek a másik végén pl. RP-SMA lengőaljzat van. Az más kérdés, hogy ezeket a kis méretek miatt tényleg csak stabil használat mellett illik használni, mert a csatlakozó nem betonbiztos, a vékony pigtail meg extrém magas fajlagos csillapítású.)
..
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Fotók, videók mobillal
- Óra topik
- Milyen autót vegyek?
- Csatába küldte Magyarországon idei csúcs hangprojektoros szettjét a Samsung
- Xbox Series X|S
- Milyen routert?
- Star Trek
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Veszprém és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
- Xiaomi Redmi Note 11 Pro 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Eladó gamer PC (i5-11400F/16GB DDR4/500GB SSD+1TB HDD/RTX 2060 6GB)
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X270 - i7-7G I 16GB I 256GB SSD I 12,5" I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár HP Spectre Pro X360 G2 - i5-6G I 8GB I 256SSD I 13,3" FHD Touch I Cam I W10 I Garancia!
- DELL OPTIPLEX 3020 - i5/8GB/256GB/GT710