-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz asuspc96 #22321 üzenetére
A szolgáltató címkiosztási szokásaira neked egyszerű felhasználóként gyakorlatilag nulla ráhatásod van. Fix nyilvános IP-címért - ha van egyáltalán lehetőség rá - általában külön fizetni kell, bár való igaz, hogy néha anélkül is jó ideig ugyanazt a címet kapod pl. kábelnetnél, de nem örökké. A LAN-oldalon pedig sokszor ("szerver jellegű" üzemeltetés, külső elérés, vagy p2p-program használata miatt) kifejezetten jó dolog a fix IP-vel vagy statikus DHCP-vel fixált cím.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz asuspc96 #22328 üzenetére
Ez nem a routered függvénye. A szolgáltató DHCP-szervere osztja ki a címet, amire neked akkor lenne ráhatásod, ha a tiéd lenne (ahogy a router LAN-oldali DHCP-szerverével azt teszel, amit szeretnél). A te routered a WAN-porton, vagyis a szolgáltató felé DHCP-kliens, amely címet kér. Az meg nem úgy megy, hogy "osszál nekem egy másik címet légyszíves, mert ez nem tetszik". Eszed, nem eszed azt kaptad, el kell fogadnod. Nálam is jó hosszú ideje (lehet, hogy hónapok óta) ugyanaz a cím, a szolgáltató szintén T.
Egyébként miért olyan fontos a változó IP, mikor más meg épp fixet szeretne? A szolgáltató elől úgysem tudod elrejteni, ha meg nem szeretnél egy távoli szerver logjában a saját címeddel látszani, használj valami ingyenes proxit, ha még találsz. -
And
veterán
válasz asuspc96 #22331 üzenetére
Ha DHCP-ről írsz egy router kapcsán, akkor mindig említsd meg, hogy melyik oldalról van szó: WAN -> DHCP-kliens (címet kér a szolgáltatótól), vagy LAN -> DHCP-szerver (címet oszt a helyi hálózatban lévő kliensgépek számára).
A WAN-felé (kliens) semmi ilyesmit nem tudsz tenni, annyi ráhatásod van, hogy 'elengeded' (release), majd újrakéred (renew) a kiosztott címeket, de ha úgyis mindig ugyanazt kapd vissza, akkor a kézi megújítás sem fog segíteni.
A LAN-oldalon (szerver) pedig firmware-től függően meg tudod tenni, hogy a régen nem forgalmazó kliensek címeit felszabadítod, de ennek sincs túl sok értelme. Ha a kliens még aktív, akkor úgyis új címet kér magának, ha pedig túl sokáig inaktív a lease time-hoz képest, akkor utóbbi időtartamot van lehetőséged kisebbre konfigurálni, hogy ne legyen sok feleslegesen 'beragad' kiosztott cím a DHCP-címtartományban. -
And
veterán
válasz bexinho23 #22336 üzenetére
Az antenna hatótávolsága sosem önmagában értelmezendő, ezért marhaság megadni (bár sok gyártó megteszi). Ha beteszed a páncélszekrénybe, akkor fél méter sem visz át, ha meg felteszed egy kopár hegy tetejére, akkor kilométerekre is menni fog, bár utóbbi nyilván függ az ellenállomástól is.
Úgyhogy nincs olyan, hogy 30-40m biztos hatótáv. Ha sok és/vagy vastag fal, bútor, fémtárgy (vagy akármilyen nagy akadály) is van közben, akkor simán lehet, hogy nyomokban sem viszi át. -
And
veterán
válasz bexinho23 #22339 üzenetére
"Azért 2012-ben egy N-es tp link router simán vinnie kéne legalább 50méterig, mégha nem is teljes jelerősséggel."
Ez miből következik? Az n-szabványból? Vagy a TP-Link márkából? Mert szerintem alapvetően egyikből sem. Sok-sok éve van wifi-m, szinte az elejétől kezdve tetőantennával, és ha lejjebb megyek 3 emeletet (légvonalban maximum 15 métert), akkor nincs térerő. Ez vasbeton. Telepíthetek akármilyen routert, akkor sincs, talán az ablakok közelében. Ugyanakkor egy távoli, 1200 méterre lévő kliens viszont vígan elvan ugyanennek a routernek a jelével, persze azon a kliensen is külső antenna van. Mellesleg mindegyik teljesítménye szabvány szerint egyforma (persze némi szórással), a nagyobb sebességű átvitelek pedig rendre nagyobb és nagyobb vételi jelszintet igényelnek. -
And
veterán
válasz KalJack #22487 üzenetére
Ha az antennák közötti rálátást nem tudod megoldani, egy ilyen jellegű kapcsolatot szerintem ne tervezz wifi-re (és ez nem a pénzen múlik, beltérre nem tudsz extrém nagy nyereségű irányított antennákat tenni). Talán egy közeli, mindkét tervezett végpontról látható 'tükröző' felület (például szomszédos épülettömb falára irányított antennák) segítségével volna összehozható, de ez nagyon esetleges, ilyenre nem lehet alapozni. Ennél talán még a LAN kikábelezése is jobb ötlet.
-
And
veterán
válasz admin4911 #22561 üzenetére
Ha az a Yagi 20 dBi-s, akkor én vagyok a római pápa. Legfeljebb 15-16 dBi környékén lehet a nyeresége, talán annyi sem (körsugárzóhoz hasonlóan önálló Yagi-ból sem nagyon létezik 20 dBi nyereségű példány 2,4 GHz-en, hiába is írnak rá ekkora értéket), ettől függetlenül ez nem lehet egy ilyen kis távú linket alapvetően korlátozó tényező. A hatótáv megítéléséhez pedig még egy csomó dolgot kellene tisztázni: optikai rálátás megléte a felek között, ellenoldali antenna mibenléte, kábelezés minősége / csillapítása az antennák és az AP-k között, sáv telítettsége, stb.
-
And
veterán
válasz admin4911 #22569 üzenetére
1.) Vételi érzékenységek a fizikai jelzési sebesség függvényében.
2.) Olyan hatótáv adatok, amelyeket minimális szintű wifi felhasználói tapasztalatokkal rendelkező felhasználónak (értsd: volt a kezében wifi-vel rendelkező kliensgép) nem szabad elhinnie. Ez egy nonszensz. A hatótáv nem attól annyi, amennyi, hogy a gyártó mit ír rá az AP, a kliens vagy épp az antenna dobozára, adatlapjára.
#22585 t-real: "azt szeretném hogy a routerem vegye a jelet és továbbítsa"
Az attól függ, hogy 'továbbítás' alatt mit értesz. Ha vezetékest, akkor kliens, ha vezeték nélküli megoldást, akkor repeater-mód kell hozzá. További kérdés, hogy egy címtartományban (alhálózatban) szeretnél-e maradni a szomszéddal, avagy sem. Ha igen (ami ésszerű), akkor az előbbi módok -bridge változatát válaszd, repeater-bridge vagy client-bridge formájában. Ha nem, azaz címfordítást vennél igénybe, akkor sima client vagy repeater. Egy otthoni / szomszéd netmegosztásnál szerintem érdemes azonos címtartományt használni, így nincs probléma a fájlmegosztással és - ha szükséges - a külső portszámok forwardolásával. Ha vezeték nélküli (repeater-es) megoldás kell, akkor két dologra kell figyelni: az első, hogy a szomszéddal kapcsolatban álló antenna nem feltétlenül nyújt jó térerőt nálad belső használatra (ez nyilván akkor igaz, ha amúgy kültéren van szerelve). A második a dd-wrt beállítására vonatkozik: a repeater-módot virtuális AP hozzáadásával lehet megvalósítani, annak beállításai eltérőek is lehetnek az eredeti routerétől (nyilván a csatornaszámot kivéve), viszont az eredeti (fizikai) csatoló konfigurációjánál valóban az első routerrel azonos SSID-t és titkosítást kell követned, mivel logikailag az marad maga a 'kliens', amellyel az első routerre csatlakozol. Leírás: [link], a rajta lévő kép is sokat segít. -
-
And
veterán
válasz huliganboy #22756 üzenetére
"A helyzet minimálisat javult InSSIder szerint [..]"
Tehát akkor romlott ? Az inSSIDer által visszajelzett vételi térerősség-értékek ebben a nagyságrendben természetesen negatív értékek, így a -50..-55 dBm éppen 10..20 decibellel nagyobb, mint a -60...-70 dBm. Attól tartok, az a bizonyos "16 dBi-s" antenna szokás szerint kamu, főleg ha olcsó és maximum párszor 10 centis körsugárzó, a nyeresége ennél minimum 10 dBi-vel rosszabb.. -
And
veterán
válasz Wind-Storm #22770 üzenetére
Nagyjából egy félhullámú dipól nyereségét hozhatja, ami valóban 2 dBi körüli. De a hatásosságát valószínűleg befolyásolja a környezete is (például van-e alatta 'ellensúly', fémfelület, milyen magasan van elhelyezve). Ez az alaptípus, ennél kisebb nyereségű már csak a nyákon kialakított, fizikailag kisebb méretű antennák szoktak lenni.
-
And
veterán
válasz toroB86 #22850 üzenetére
1.) Ha nincs régi b-only eszköz a hálóban, akkor a b+g mixed helyett válaszd a g-only-t.
2.) Csatornaválasztás ne legyen automatikus, keress egy lehetőleg tiszta csatornát, vagy olyat, amelyen (illetve annak közelében) csak nagyon gyenge térerővel vehető más hálózat jele, és azt válaszd ki kézzel. Ehhez a kereséshez jó lehet az InSSIDer nevű program.
3.) A fizikai jelzéssebességet sose fixáld le! Ezzel elvész az auto fallback lehetősége, vagyis gyengébb térerőnél nem viszi lejjebb a jelzési módot, ráadásul megfelelő térerőnél sem gyorsul a maximális 54 Mbps értékre. -
And
veterán
válasz Soma01 #22904 üzenetére
Azok az eszközök, amelyek a wifi által használt 2,4 vagy 5 GHz-es sávot használják (/Loco/ M2 és M5), természetesen kompatibilisek más wifi-vel. Csak épp a palettán szerepelnek olyan típusok is, amelyek a CE-régióban nem engedélyezett sávokon működnek: M3 / M365 (3,5 GHz körül), LOCOM9 (900 MHz). Az M2 / M5 csatornatáblázatában meg is találod az a/b/g/n módokra utalást. Ha jól látom, a Loco-verzióknál annyi az eltérés a hagyományos M-verziókhoz képest, hogy előbbiek valamivel kisebb nyereségű beépített antennával és csupán egyetlen LAN-porttal rendelkeznek.
-
And
veterán
válasz Soma01 #22906 üzenetére
Nem sikerült pontosan kideríteni, hogy mit is takar egészen pontosan ez az AirMax, de ha jól értelmezem, számunkra irreleváns, mivel vagy a szabványos wifi mellett, vagy afelett létezik. Tehát amíg a szabványt tudja (márpedig ez igaz), addig nem igazán lényeges, hogy mellette / felette még milyen feature-ök vannak az adatlapján. Ebből a szempontból hasonló lehet a gyártóspecifikus "108 Mbps", "speedbooster", "afterburner" meg hasonló technológiákhoz: az ezeket támogató eszközök mind tudják az alap 802.11b/g-t. A 900 és 3500 MHz-es sávok viszont nyilván nem részei egyik hagyományos wifi-szabványnak sem.
#22907: InSSIDer, WirelessNetView, Network Stumbler. Ezek ugyan nem nagy komolyságú, viszont freeware programok. Tervezéshez, analizáláshoz meg adatok regisztrálásához nyilván nem valók, de átlag otthoni környezetben erre nincs is szükség. Amúgy meg továbbra sem a program 'méri' például a térerőt, szóval ezek is csak az adapter által szolgáltatott adatokból tudnak dolgozni. -
And
veterán
válasz Soma01 #22909 üzenetére
Ok, így kicsit tisztább. Ha jól értelmezem, ez valóban egy kiterjesztés (a "hidden node", vagyis az egymást nem érzékelő, de ugyanazon AP-re kapcsolódó kliensek okozta probléma hatékonyabb megoldására), amit egyszerűen le kell tiltani a visszamenőleges a/b/g-kompatibilitáshoz.
-
And
veterán
válasz Brown ügynök #22915 üzenetére
Sok firmware és akár régebbi router is képes erre. Csak a hardver lehetőségei (processzor, belső memória / flash vagy esetleg külső bővítés mérete) szabnak határt a dolognak. Egyszerű statikus, kisméretű weblapok soho-routeren is elhelyezhetők, hiszen a konfigurálás miatt a szerver funkció már amúgy is adott. Bonyolultabb, esetleg interaktív felület varázslása neccesebb, lásd a hardverkorlátot. Akár egyetlen 8-bites kontrollerrel is lehet informatív (hasznos, pl. mérési adatokat tartalmazó, esetleg egyszerű vezérlésre is képes) webszervert létrehozni, egy átlag soho-routernél jóval kisebb hardverkiépítéssel is. Szóval erősen függ attól, hogy mire kell.
#22917: A kérdés hasonló: milyen célra? Nagyobb nyereségű antenna mindig a nagyobb hatótáv okán kellhet, tehát ez így kevés. Beltérre, kültérre, irányított, körsugárzó, kis- vagy nagyobb hatótávra?? -
And
veterán
válasz Narancs #22921 üzenetére
Ha már most is a ház közepén és viszonylag magas helyre van telepítve, akkor az elhelyezésen valószínűleg már nem tudsz javítani. Igazából két dolgot tehetsz:
1.) Nagyobb nyereségű beltéri antenna. Sajnos csak korlátozott javulás érhető el vele, mivel ezek nyeresége legfeljebb 7..8 dBi (az eBay-en / Vaterán / hardveraprón kapható, durván túlzó adatokkal jellemzett darabokat most hagyjuk). Valamivel nagyobb lefedettséget adhat a jelenleginél, de a változás nem lesz óriási.
2.) Két vagy több AP-vel feded le a házat, ezeket LAN-on kábelezed el a központi router / switch telepítési helyéig. Ezzel valóban határozott minőségbeli javulás érhető el, de sokkal nagyobb macera lehet a megvalósítása. -
And
veterán
válasz tigipuf #22960 üzenetére
"Valahol írta egy kolléga ,lehet,hogy éppen itt ,hogy az állandó p2p hazavágja idővel a routereket."
Azért ez ebben a formában nem igazán fedi a valóságot. A p2p hardveresen erőforrás igényes, a rengeteg párhuzamos kapcsolat sok memóriát igényel (illetve régebbi routerek gyári firmware-ei alapban nem támogatnak túl sok kapcsolati szálat), és ha az megtelik, akkor tapasztalhatunk lassulást, nehezen megnyíló weboldalakat meg hasonlókat. De ez nem évek után jelentkezik, hanem - korlátozott tudású firmware és rosszul beállított p2p-kliensprogram esetén - a fájlmegosztó kliens indítása után viszonylag hamar, és természetesen nincs kihatással a router esetleges meghibásodására. (Tudom, hogy a saját példám sem statisztika, de 6-7 éve folyamatosan üzemel nálunk több olyan Linksys /megosztó router és wifi-kliensei/, és az elég nagy p2p-forgalom nem 'tette tönkre' a megosztó routert, és a kliensek is bírják a 7/24-es üzemet.) -
And
veterán
válasz Packersbay #22982 üzenetére
Az antenna helyzetének módosítása, döntése nem rossz ötlet, de egy kisebb nyereségű (alap dipól) antennánál túl sokat ez nem fog javítani. Sajnos az a 10 dBi (-snek vetített, valójában a meglévődnél feltehetőleg alig nagyobb nyereségű) antenna sem valószínű. Persze a beépített antennás USB-s kliens sem valami csúcs egy notebookhoz képest, ezt tapasztaltad. Ha az előbbiek nem jönnek össze, lehet hogy jobban jársz egy újabb AP telepítésével az alsó szintre, vagy egyszerűen egy hatásosabb - nem belső - antennával ellátott kliens-eszközt szerzel be.
#22983: Na, mire leírom ..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Zozo7777 #23024 üzenetére
"[..] az tuti átviszi a betont is"
(Csak ilyeneket ne . Ha foglalkoztál már antennákkal, akkor tudod, hogy ebben a műfajban nincs tuti. Az az antenna nem tűnik gagyinak (az ára és a specifikált képességei sem olyan "vaterás" szintűek), megfelelő körülmények között nyilván szép távok is áthidalhatók vele, akár ennél szerényebb típussal is, de olyat ne állítsunk róla, hogy a betont is. Ez nem ütvefúró, hanem antenna, meg aztán a beton sem egy egzakt fogalom, hogy mindig ugyanazt jelentse.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Zozo7777 #23026 üzenetére
Ok, nálam is van jel a lakásban, pedig a router antennája a tetőn van (vasbeton tömbépület). Ez viszont a megfelelő irányban lévő ablakoknak és valószínűleg a szemben lévő tömb reflexiójának is köszönhető, azok nélkül leshetném a térerőt. A lényeg, hogy ez az antennán túl (és elsősorban) a szerencsés körülmények függvénye. Nem alapozhat mindenki arra, hogy a nála lévő betonfal(ak)at is majd minden további nélkül átlövi egy ilyen vagy olyan antenna, minimális rálátás nélkül, főleg akkor, ha csak az egyik oldalt szerelik fel tisztességes antennával. Pontosabban: alapozhat rá, csak aztán könnyedén csalódhat is benne .
-
And
veterán
válasz benvolio #23086 üzenetére
- Personal (más néven PSK, azaz előre megosztott kulcsú eljárás): otthoni körülmények között ezt használjuk, az AP-n és minden kliensen el van tárolva a kapcsolódáshoz szükséges kulcs.
- Enterprise: hitelesítő (Radius-) szervert igényel. Itt minden wifi-kliens egyedi kulcsot kap a szervertől (név / jelszó alapján), ezért a wifi-kulcsok kezelése itt biztonságosabb.
Az éterben közlekedő adatcsomagok biztonságára alapvetően csak a kódolási eljárás (jó esetben WPA-AES) van hatással, a PSK / Radius csak a kulcsokról szól. Nyilván biztonságosabb az a módszer, amelyiknél a kulcs minden felhasználónál más, és azt a felhasználónak nem is kell tudnia. -
And
veterán
válasz admin4911 #23206 üzenetére
"az lenne a kérdésem hogy győződhetnék meg arról hogy tényleg 200mW a teljesítménye?"
Erről a gyakorlatban egy egyszerű felhasználó nem tud meggyőződni. A szoftveres mérés / visszajelzés nem mérés, mint tudjuk. A valódi műszeres mérés pedig több okból (igen magas frekvencia, impulzusszerűen kibocsátott teljesítmény) is nehéz feladat, pontos adatokat laborkörülmények hiányában szinte lehetetlen kapni.
Már az is jelenthet valamit, ha az a router, amelyre az adott klienskártya felkapcsolódik, nagyobb vételi térerőt jelez vissza az elvileg nagyobb teljesítményű kliensről, mint egy átlagosról (nyilván ugyanolyan körülmények között értve). De természetesen a router sem műszer, és a kimutatni kívánt különbség sem olyan 'nagy': a 200 mW ugyan háromszorosa a 65-nek, de a kettő között <5 dB az eltérés, és az ebből adódó javulás (nagyobb nyereségű antenna alkalmazásával ellentétben) továbbra is csak a link egyik irányában mutatkozhat meg.
Mod. Soma01: A gyakorlatban elérhető sebesség teljesen független a sávtól. Az 5 GHz-en működő 802.11a szabvány sebessége (fizikai rétegben és TCP-n is) például teljesen megegyezik a 2,4 GHz-es g-eszközökével. A "150 Mbps-es" n-lite sem lesz attól gyorsabb, hogy 5 GHz-en használjuk, pont ugyanannyit (alkalmazásokban legfeljebb 40..50 Mbps nagyságrend) várhatsz tőle, mintha 2,4 gigán menne. Előnye esetleg a jelenleg jóval kevésbé telített 5 GHz-es sávból adódhat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz admin4911 #23432 üzenetére
Egy 802.11b (vagy a/g) wifi-kártyán sosincs külön adó- és vevőcsatlakozó. Átkapcsolós antenna diversity ([link]) van. Azaz mindkét aljzaton képes adni és venni is, de a kettő közül egyszerre csak egy működik. Ha pedig a vett adatcsomag minősége (bit-hibaaránya) egy meghatározott szint alá csökken, egyszerűen átkapcsol a másikra, és amíg azon a jelminőség megfelelő, az is marad kiválasztva.
-
And
veterán
válasz admin4911 #23434 üzenetére
Kismillió oka lehet, például kábel- vagy csatlakozóhiba (szakadás, rövidzárlat), forrasztási hiba az antennánál, vagy nemes egyszerűséggel hibás a kártya (a diversity- vagy az RX/TX-kapcsoló chip, végfokozat, akármi). Ha ez valami használt darab (elvégre sima 802.11b-s), akkor utóbbi fokozottan érvényes lehet, bár látom, hogy egyes helyeken még újként árulják.
-
And
veterán
válasz Soma01 #23438 üzenetére
Igen, de természetesen nem azért állítod szélesebbre a csatornát, hogy az inSSIDer-rel láthatóan is nagyobb sávot foglaljon . Egy wifi-szabvány a legnagyobb fizikai bitrátához egy adott modulációt használ, ami meghatározott rádiós sávszélességen biztosítja azt a sebességet. Vagyis a spektrális hatásfok egy szabvány lehetőségein belül állandó (ez azt mutatja meg, hogy az adott bitsebességet mekkora szélességű rádiósávban tudjuk átvinni, lásd ezt a táblát: [link]). Tehát ha egy meglévő rendszernél szeretnénk az adatátvitelt duplázni, akkor megtehetjük, hogy az átviteli spektrumot is a kétszeresére nyújtjuk. Ez persze azzal jár, hogy kétszer annyi csatornát foglalunk le, mint előtte. Igen, a 802.11n-szabvány még két stream-mel is csak akkor tudja elérni a 300 Mbps jelzési sebességet, ha 40 MHz-es rádiós sávszélt alkalmaz, 20 MHz-cel csak 150 (pontosabban 144,4) Mbps érhető el: [link].
-
And
veterán
válasz admin4911 #23502 üzenetére
Az sem mindegy, hogy az eladó milyen típusú kábelből ad hozzá 3m-t, de ha te még 5m H155-öst is utána toldasz, akkor az plusz 2,5 dB veszteség (a H155 métere 0,5 dB-t csillapít 2,4 GHz-en). A csatlakozók vesztesége jól szerelve (!) elhanyagolható, bőven kisebb 0,1 dB-nél. Amúgy ilyen távú kábelezés helyett tényleg célszerűbb a cuccot az antenna közelébe telepíteni.
-
And
veterán
válasz Bogyó bá' #23699 üzenetére
Akkor lehet, hogy újdonságként fog hatni, de egy körsugárzónak is van (természetesen 0 dBi-nél nagyobb) nyeresége, ami azt jelenti hogy nyilván irányhatása is van. Ez pedig egy körsugárzónál annyit jelent, hogy a vízszintes síkban az omnidirekcionális jelleg megmarad, de a függőleges síkban a hasznos sugárzási szöget egészen kicsire is lehet csökkenteni. Az más kérdés, hogy nem lehet körsugárzóval olyan nagyságrendű nyereséget elérni, mint irányítottal, de azért körsugárzóból is van nagyobb nyereségű (úgy 15 dBi-ig reális, de ez már minimum másfél méteres hosszt jelent).
sgsm: "Igen ,mert hozzá van hangolva a kütyühöz."
Ez ebben a formában teljesen félrevezető. Egy kész (gyári) wifi-antennán nem kell és nem is lehet "hozzáhangolni" semmit a wifi-eszközhöz. A b/g-s wifi-hez való antennák működési sávja egységesen 2,4-2,5 GHz közötti, és kötelezően 50Ω-ra illesztettek (ahogy maguk az antennacsatlakozóval rendelkező AP és kliens-eszközök is). Más paraméter nem igazán változtatható egy adott konstrukción. A többi misztifikálás meg csak megalapozatlan mese és hiedelem. -
And
veterán
Ehhez igazából két új eszköz kellene, ráadásul úgy, hogy a meglévő USB-s wifi-adaptered sajnos kimarad a játékból. Az első új egy kliens volna (az USB-s eszközödhöz hasonlóan ezzel csatlakoznál a 24 dBi-s külső antennára), de olyan kell, amely rendelkezik legalább egy LAN-porttal (ha többel, az még jobb, mivel megfelelő firmware / beállítás esetén ezekre a LAN-portokra is csatlakozhatsz kliensgéppel). Az egyik LAN-portra kellene kötnöd a második új eszközt, mégpedig egy AP-t, amely a saját antennájával (lehetőleg a nagyantennás kliensétől távoli rádiócsatornán) wifi-elérést biztosítana a házban.
Egyetlen eszközzel (repeaterrel, más néven 'range extender'-rel) erősen ellenjavallt, mivel a külső antenna nem arra való, hogy a házad belső terét fedje, másrészt ez a módszer több okból is lassítja a kapcsolatot.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Greenbook #23802 üzenetére
Ez nem teljesen igaz, hiszen akkor semmi értelme nem lenne a mixed-módoknak. A router minden klienssel a kliens saját szabványa alapján fog kommunikálni, az annak (illetve a térerősségnek) megfelelő elérhető legnagyobb sebességgel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az n-es klienssel továbbra is ugyanolyan nagy lesz az alkalmazásbeli sebesség, mint n-only módban, de nem is azt, hogy mindegyik kizárólag a 802.11g (vagy még rosszabb, -b) sebességével fog menni. A gyorsabb módra is képes kliensek hasznos adatkapcsolati sebessége csökkeni fog valamelyest (és ez attól is függ, hogy a mixed-módra konfigurált AP-ra éppen kapcsolódik-e b/g-s eszköz, és az forgalmaz-e), de nem esik mindenki automatikusan g-only szintre.
-
And
veterán
válasz Bogyó bá' #23811 üzenetére
Egy program (mint az inSSIDer) továbbra sem lehet műszer. Hozott anyagból, a kliens eszköz adataiból dolgozik, így csak azt tudja térerőként kiírni, amit onnan kap. Az az adat meg olyan, amilyen: abszolút pontosságot nem várhatunk tőle még +/- sok dB tartományban sem, viszont relatív mérést (jobb vagy rosszabb, mint a másik hálózat) és a Windows saját 'ötpálcás' indikátoránál jóval nagyobb felbontást, időbeli logolást meg színes-szagos grafikonokat viszont igen. De természetesen ez az összehasonlításos móka is csak akkor igaz, ha mindig ugyanazt a hardvert (kliens, antenna) használjuk a 'mérésekhez'.
-
And
veterán
válasz adammkaa #23850 üzenetére
Ha a wifi-hálózatodat egy a gépedtől független wifi-router vagy access point hozza létre, akkor kizárólag azon, a webfelületén tudod megnézni, hogy milyen kliensek csatlakoznak rá. Ezt a feladatot a PC-n futó szoftver képtelen megoldani, mivel a kliensek kezelése a router / AP 'belügye'.
Mod. atos19881101: a DHCP-kliensek listája és a wifi-kliensek listája nem minden esetben fedi egymást. Fix IP-vel is fel lehet csatlakozni egy AP-ra, akkor a DHCP-listán nem szerepelsz (ha már lopkodunk, bár legyünk őszinték, hogy ha bármilyen kódolást - nem MAC-szűrést vagy SSID rejtést - beállít a delikvens, akkor erre kicsi az esély, ha pedig minimum WPA-AES-t, akkor gyakorlatilag nulla).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Krissz5435 #23909 üzenetére
Hát nem: egy klasszikus access point nem tud wifi-n csatlakozni egy másik AP-hez. AP-re (vagy AP-módba állított többfunkciós eszközre) csakis kliensek tudnak felcsatlakozni.
Kliens (mód) az, amellyel AP-re felcsatlakozhat, és a LAN-portjain hozzáférhető a net. Repeater (azaz: jelismétlő, marketinges nevén 'range extender') pedig ugyanez, plusz helyi vezeték nélküli elérést is lehetővé tesz. Ezek finombeállítása és képessége jórészt eszköztípus- és firmware-függő. A WDS-mód is biztosít módot hasonló jelismétlésre, így a hálózat lefedettségét kiterjesztheti, de ez ismét csak nagyon eszközfüggő (azonos chipset-ek / firmware-ek között nincs vele gond, azon túl semmi sem biztos a WDS-sel kapcsolatban).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz volvoguy #23912 üzenetére
Igen, egy univerzális repeater (repeater-híd, vagy hívhatjuk ezerféleképp) megfelelő lehet. Ilyesmire 3rd-party firmware-rel olyan eszköz is képes lehet, amely gyárilag nem támogatja a jelismétlő módot.
"Elhelyezem a lakás bármelyik pontjában, veszi a router jeleit, és jelveszteség nélkül továbbítja a PC-m USB stickjéhez?"
A repeater abszolút nem olyan, mint egy tévé átjátszó. Nem csak egyszerűen "veszi a jelet, felerősíti, majd tovább adja", hanem gyakorlatilag egy olyan eszköz, amely kliensként kapcsolódik az első (az 'ismétlendő') AP-ra vagy wifi-routerre, majd a további távoli kliensek szempontjából AP-ként viselkedik, így azok ugyanúgy tudnak rá csatlakozni, mintha az eredeti AP-hez csatlakoztak volna. Tehát egy meglehetősen összetett működésű eszköz, a jelveszteség kérdése pedig ugyanúgy érinti, mint egy hagyományos AP-t vagy klienst: olyan köztes helyre kell telepíteni, amelyből mindkét távoli végponttal (vagyis a messzebb lévő kliensekkel és az eredeti AP-vel is) megfelelő térerővel tud kommunikálni. Ha az első AP-t gyengén veszi, ugyanúgy szenvedni (a linksebesség lecsökken) fog, mintha egy kliens lenne. Ez a távoli kliensek szempontjából is igaz: ha azok gyengén kommunikálnak a repeaterrel, meg vagy lőve.
A jelismétlés 'ára' pedig nem más, mint a távoli pontok (amelyeket a repeater úgymond összeköt) közötti hasznos wifi-adatsebesség minimum feleződése, amely a működés elvéből egyenesen következik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz volvoguy #23915 üzenetére
Előrébb lehetsz, ha oda telepíted, ahonnan mindkét végállomás jól veszi azt a repeatert. Sajnos nincs jobb szó erre, mint az, hogy jelismétlő: erősítő ugye az, ami a kimenetén a bemenőjel megemelt szintű változatát adja vissza, itt pedig nem erről van szó. A jelismétlő sokkal inkább egyfajta regenerátor. A lényeg végül is hasonló (felhasználói szinten), de itt az ismételt adatcsomag már nem egy az egyben az, amit az első AP-től kapunk. Vagyis az ismételt adatcsomag - a felhasználó számára - hasznos adattartalma valóban az ismétlendő routertől vagy AP-tól származik, a repeater által továbbadott jel és adatcsomag nem egyszerűen úgy keletkezik, hogy semmi mást nem csinálunk, mint az első AP adott jelet, csak felerősítjük és továbbítjuk, illetve ugyanez tennénk visszafelé. Mert itt valami egész más történik. Olyan ez, mint egy switch (még inkább: HUB): az egyik állomásról vett adatcsomagot továbbítja a címzett (vagy HUB esetén minden más állomás) felé, de azért az eszköz belseje nem szimplán egy kétirányú erősítő, pláne nem egy rakás vezeték, amely minden portot összeköt minden másikkal.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz dstsem #23923 üzenetére
Nem kell 'gépre kötve' (vezetéken) lennie, tökéletesen elegendő, ha bármilyen módon is megvan vele a kapcsolat bármelyik állomásnál. Nem muszáj, csak esetleg segítene, mert volt olyan verzió, amelyik kifutott az nvram-tárhelyből, és egyszerűen nem bírt megjegyezni ezt-azt (tehát emlékeim szerint nem csak úgy egyszerűen elfelejtette, hanem a mentés ellenére a beállítás nem maradt ott). Az utolsó, a router adatbázisban is megjelenő béta (v24 preSP2 build 14896) hibátlannak tűnik nálam, már egy éve nincs ilyen gondom, valamelyik előző stabillal pedig egy idő után ezt csinálta.
-
And
veterán
válasz dstsem #23925 üzenetére
Elég régi verzió. Sajnos az nvram mérete és kihasználtsága nem látható a weblapon (az NVRAM neve megtévesztő kicsit, valójában a nemfelejtő flash-tár része, így nem is RAM, a webfelületen pedig sajnos csak az utóbbi állapotára lehet ránézni).
Mod: igen, telnet (vagy putty.exe) IP, névvel és jelszóval bejelentkezel, majd ha megvan a prompt, akkor nvram show. Erre megmutatja az összes eltárolt beállítást, amelyekre momentán nem vagyunk kíváncsiak, de a végén kiírja a teljes és a szabad nvram-méretet.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz dstsem #23927 üzenetére
Pontosíts: mi az hogy 'nem akar' bejelentkezni? Nem kapcsolódik telnettel (mondjuk le van tiltva a router konfigjában), vagy nem enged be az ismert névvel / jelszóval?
#23928: Mégis milyen szolgáltatással? FTP, samba, webfelület, akármi? Ha repeater-híd a jelismétlő konfigurációja, akkor nincs címfordítás, mindenki elér mindenkit a repeateren innen és túl. Ha meg címfordítás van közben, akkor macera, port-forward, a címeket és címtartományokat pedig csak te tudod. -
And
veterán
válasz dstsem #23930 üzenetére
Repeater-híd (címfordítás nélkül, mindenki ugyanabban a címtartományban), mellesleg a legautentikusabb helyről, a DD-WRT Wiki-ről, magyarázó ábrával és beállításokkal: [link].
#23932: A VxWorks killer / prep már nem kell, ha egyszer már linux-alapú firmware van a routeren, márpedig az van rajta. Neked a 3. kell, Micro Generic verzió, olsrd nélkül. -
And
veterán
A MAC-szűrés nem védelem! Egy kliens-adapter MAC-címének módosítására akár még a windows eszközkezelője is lehetőséget ad, egy szabadon konfigurálható külső (ethernetes) kliens firmware-ben is öt másodpercig tart. A routerre felkapcsolódó eredeti kliens MAC-címének kiderítése szintén hasonló nagyságrend, ehhez sajnos igazán nem kell vérpistinek lenni.
Mod: és ahogy atos írta, az adatokat kódolatlanul hagyja. Vagyis mondjuk a levelezésedet éppen nem lopják el tőled (de az ahhoz használt jelszót például könnyen megszerezhetik), de a tartalma nyitott könyv lesz bárki számára, aki akár csak passzívan lehallgatja a hálózati forgalmadat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz barack21 #23948 üzenetére
Azt, hogy vannak olyan wifi-kliensek, amelyeknek a drivere és bizonyos segédprogramok (itt főképp Linuxos megoldásokra kell gondolni) lehetővé teszik, hogy anélkül vegyen, szűrjön és rögzítsen adatcsomagokat egy bizonyos című állomásról, hogy felcsatlakozna egy access pointra, vagyis bármilyen wifi-hálózatnak aktív részévé váljon. Magyarul passzív hallgatózást tesz lehetővé, mint egy egyszerű rádióvevő, magáról pedig nem ad hírt. A hallgatózás pedig teljesen észrevehetetlen. Érdekes módon egy kliens MAC-címét meghamisítani - vagyis kódolás hiányában, csak MAC-címekre szűrt hálózat esetén megvárni, míg az eredeti, 'jogos' kliens eltűnik, majd a helyébe lépni és ezzel a netet lopni - ennél lényegesen egyszerűbb.
-
And
veterán
válasz powerup2 #23953 üzenetére
Erős a gyanúm, hogy ezt felhasználói szinten nem tudjuk állítani még akkor sem, ha a hardver mindkét esetben teljesen azonos. Utóbbi érték ugyanis mifelénk illegális. Legfeljebb az eszköz konfigurációs nemfelejtő (flash/eeprom) memóriájában lehetséges, ha egyáltalán szoftveresen - így készre szerelt állapotban - megoldható. Ha egyszerűen állítható lenne, már valószínűleg megcsinálták volna. Zárt forráskód és nem tökéletesen dokumentált hardver esetén a gyakorlatban esélytelen. (Egyébként is attól, hogy egy kliens adóteljesítményét megnöveljük, a vételi képessége egy cseppet nem fog javulni. Az a router vagy AP fog nagyobb jelet venni a kliensről, amelyre felkapcsolódik, de a másik irányban ez nem lesz igaz.)
-
And
veterán
válasz szemmelver #23998 üzenetére
A wifi-routerben lévő access point által kezelt vezeték nélküli hálózat alapesetben ugyanannak a helyi hálónak a része, mint amely a LAN-portokon át elérhető. Vagyis tökéletesen mindegy, hogy a belső 'szerver', amelynek az IP-címére a port-forward mutat, fizikailag vezetékkel vagy vezeték nélkül kapcsolódik a routerre.