-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz ArchElf #3255 üzenetére
Így van, és ezért lehet célszerű valamelyik sávszéli (1-es vagy 13-as) csatornát választani, hiszen azokon legalább az 'egyik irányból' nincsenek szomszéd csatornák. A 14-es csatorna használata nálunk sajnos illegális, pedig mint a #3258-ból is kiderül, annak a sávközépi frekvenciája nem a szokásos 5 MHz távolságra van a 13-as közepétől, hanem 12MHz-re, így az átfedés is kisebb. Igaz, néhány Mo.-on eladott cucc az USA-beli kiosztást követi, így azokon még a 11-es feletti csatornák sem mindig elérhetőek..
-
And
veterán
válasz erdomester #3476 üzenetére
A hatótávot valós terepen megbecsülni igen nehéz. Százméteres távokra már kevésbé a routertől, inkább a rálátás meglététől és az antennától (merthogy oda már kell) függ.
''Olvastam a régebbi hozzászólásokban, hogy nagyobb sebességű routert kell venni akkor az a távolsággal előre haladva veszít ugyan a sebességéből, de még működik...''
Ez így szerintem nem igaz, rosszul írták, vagy rosszul értelmezted. Egy router nem lesz attól érzékenyebb kis sebességen, hogy gyorsabb módra képes, mint a többi. A dolog fordítva működik: a legkisebb sebességű módban az eszközök érzékenysége nagyságrendileg állandó (nyilván vannak jobban és rosszabbul sikerült gyártmányok, de ez az elven nem változtat), és ahogy az elérhető sebesség nő, úgy csökken az érzékenység. Tehát egy jó rádiós chipsettel rendelkező 11Mbps (b) eszköz ugyanolyan érzékenységű (vagyis hasonló hatótávú) lehet 1Mbps mellett, mint egy 54Mbps (g) kliens v. router. -
And
veterán
válasz Kalandor #3544 üzenetére
Szerintem nem. A hatósugár a linksebesség növekedésével csökken, mindkét szabványnál. Azonos sebesség mellet (noha a kódolási módjuk egyforma adatrátánál kissé eltérő) kis szórással nagyjából azonos érzékenységűek a b/g-s eszközök, tehát a hatótávuk is kábé egyforma. Mondhatjuk azt is, hogy a 'g'-szabvány 11Mbps-nél nagyobb sebességű módjai egyforma feltételek mellett a 'b' hatósugaránál valszeg csak kisebb távon használhatók ki.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Az a vezeték, amely a fekete hatlábú alkatrésznél (Rx/Tx kapcsoló?) kijön a rádiómodult körülvevő, a képen már eltávolított, vagy gyárilag lespórolt árnyékolólemez alól, az megy a nyákon kialakított antennára. Ha attól a hatlábútól balra leszeded az első útjába eső alkatrészt, amely talán egy smd kapacitás, akkor annak helyére (belső ér) és a GND-re (árnyékolás) ráforraszthatsz egy vékony koaxból, pl. RG178-ból kialakított rövid (!) pigtail-kábelt. Természetesen csak saját felelősségre (garanciavesztés) és a nyákra nagyon vigyázva érdemes hozzákezdeni.
Ettől függetlenül egy ilyen vacak dongle moddolása nem a legjobb ötlet. Nincs tömege, és valszeg nem a legigényesebb chipsetet tartalmazza, a teljesítménye / vételi érzékenysége sem az igazi. Abban is csak reménykedhetsz, hogy a modul névleges RF-impedanciája a szokásos 50Ω-os. Antennacsatlakozáshoz célszerűbb lett volna legalább egy kihajtható antennás 'külső' USB-s eszközből kiindulni (merthogy ott kábellel csatlakozik az antenna a nyákra), vagy eleve PCI-os kártyát, ethernet-csatolós multifunkciós routert beszerezni. -
And
veterán
"vagy összekeverem a szezont a fazonnal.."
Össze, bizony. Venned kell egy kliens módra képes wlan-eszközt, legyen az fizikailag akár PCI-os kártya, USB-s stick, külső USB-s adapter vagy ethernet csatlakozós multifunkciós eszköz (router, AP).
Mod.: A fentiek természetesen vezetéknélküli eléréshez szükségesek. Ha a vezetékes is megfelel, akkor elegendő egy patchkábel is a routertől az alaplapi ethernet csatlakozóig v. hálózati kártyáig.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz odrobinam #3764 üzenetére
"Azert nem akarok csak wifi-t, mert az mikrohullám!
És köztudottan a mikrohullán nagyon káros!(Károsabb a mobilnál)"
Jujj . Csak hogy tudd: a mobil is használ mikrohullámokat (mondjuk az 1800MHz-es sáv mindenképp). És természetesen a mobil sokkal károsabb lehet (ha az) a wifinél, hiszen elég ritkán fordul elő, hogy egy wifi-eszközt a fejed mellett használsz, míg egy mobil esetén ez természetes. Nem is beszélve a nagy teljesítménybeli különbségükről, ami 1-2 nagyságrend is lehet, a mobil javára.. -
And
veterán
Ehh, lejárt az időlimit..
Az alapproblémád nem világos: azt írod, hogy van már egy meglévő vezetékes routered. Ha az adott, amellé tényleg csak egy AP kell, mint ngabor2 is említette, és lesz vezetékes elérésed (gondolom ha egyszer router, csak van rajta néhány LAN-port), meg vezeték nélküli is. Az AP-n történő elérést pedig annak konfigurációs felületén ugyanúgy le tudod tiltani, mintha 'csak' wireless routered lenne. -
And
veterán
válasz celafat #3774 üzenetére
Most Te csak a szolgáltatódhoz kapcsolódsz wifi-n, vagy van egy ettől független saját belső rádiós hálózatod is? Mert első esetben nem sok ráhatásod van a biztonságot érintő beállításokra (kódolás, MAC-szűrés, SSID tiltás, stb).
#3779: A szokásos 802.11g szabványú eszközök (névleg 54Mbps) között max. 20-24 Mbps alkalmazási sebességre számíthatsz.
-
And
veterán
válasz CineDOG #3840 üzenetére
Az igaz, hogy nem firmware kérdés, de nem is lehetetlen a régió-információ módosítása. Linux alá létezik olyan módosított driver, amely engedélyezi a konfigurációs eeprom átírását. 1-2 évvel ezelőtt a 13-as csatorna használata miatt én is csináltam ilyen módosítást egy 2200-as kártyán, sikerrel. Kicsit macerás, de léteznek szájbarágós leírások a mikéntjéről. Kell hozzá Linux live CD (telepíteni sem kell), a módosított driverek, meg egy kis parancssoros ügyeskedés. Az egyetlen problémát az okozta, hogy a kártya funkciógombos bekapcsolása Linux alatt nem működött, ezért WinXP-ből engedélyezett wifi mellett kellett kilépni (csak sokáig tartott, mire erre rájöttünk ).
-
And
veterán
válasz CineDOG #3845 üzenetére
Vannak win-hez driverek, de ide olyan patch-elt fajta kell, ami engedi az említett eeprom-terület módosítását (a régiót konkrétan néhány byte-on kódolják e területen). Mivel gondolom Linux alatt létezett a drivernek forrása, ezért módosítani is egyszerűbb volt.
Leírás: [link]. -
And
veterán
válasz poffsoft #3872 üzenetére
Megoldható ad-hoc wireless móddal. Azonos rádiócsatornát, SSID-t, hálózati módot (b/g), és ha már működik, egyforma titkosítási algoritmust ést kulcsot kell beállítani a két eszköz konfigjában.
#3873: a wifi-vel felvértezett notebook rádión keresztül nyilván csak a wifi-s elérési pontokat és routereket képes detektálni, és azokhoz tud kapcsolódni. Ha neked csak kábeles neted van (wlan-os netmegosztó router és / vagy AP nélkül), azt senki, sehogy nem tudja megcsapolni még akkor sem, ha történetesen a notidban van egy wifi-kártya (ami topológia szerint kliens, tehát arra nem tud senki kapcsolódni).
"mekkora a hatóköre ennek? mik a "sugárzás" feltételei??"
Ezer és egy dologtól függ, de azért egy egyszerű fal általában nem árnyékolja le teljesen a jelet, szóval beépített területen is viszonylag nagy lehet a hatótáv (akár sokszor 10m), nyílt terepen meg még nagyobb.
"a gépen majd mi a fenére kell kattintanom hogy lássam van-e vhol net a "közelben"?"
Az oprendszer saját maga is tartalmaz ehhez alap szoftvert, de a wifi-kártyához is biztosan adnak valami normális programot / drivert, amivel az elérhető hálózatok keresése elvégezhető.
"azt látja vki ha én rácsatlakozok vkinek a netjére a notebook-al??"
Természetesen simán észrevehető, de védett (kódolt ill. szűrt) hálózatra amúgy sem tudsz csak úgy egyszerűen felcsatlakozni.
Az utolsó kérdésed itt erősen offtopik. -
And
veterán
Nem fogod látni, mivel kábeles. Ahhoz hogy lásd, pontosan az kell, amit említettem: egy wifi-s megosztó router, vagy egy vezetékes router, rajta egy wlan access point (AP). Analógia: ugye a rádióműsorok vételéhez sem elegendő egy rádió önmagában, nem árt, ha van a közelben valahol egy rádióadó is (ill. rádióval vezetékes telefont sem fogsz tudni lehallgatni).
Ha a barátnőd úgy "érzékelt" Nálad wifi-s netet, hogy Neked nem is volt semmilyen eszközöd, amivel vezeték nélkül azt megoszthattad volna, vagy egyáltalán: semmilyen wifi-re képes hardvered sem volt, akkor remélem szavát se hitted . Illetve érzékelhette közeli wlan-hálózat jelenlétét, de az nem lehetett a tied, mivel neked olyanod nem is volt.. -
And
veterán
Ezt is szóba került már: ha a szomszéd wlan-hálózata nyitott (nincs kulcsolva, titkosítva rajta a forgalom) és nincs MAC-szűrés sem beállítva rajta, akkor elvben rá tudsz csatlakozni. Ha viszont nem kezdők, akkor valszeg a fenti feltételek közül legalább az egyik nem igaz, és nem tudod használni. A wifi-kártya / oprendszer hálózatkereső szoftvere ezekről is ad tájékoztatást. Egyébként természetesen észreveszik.
Nem kell elfelejtened az otthoni kényelmes wifi-használatot, egyszerűen be kell szerezni egy olyan routert, és meg van oldva. Itt az apróhirdetések között is látni már használható darabokat 10 ezer körül, vagy valamivel felette. A városban hotspotot keresni más műfaj, attól még otthon nem lesz vezetéknélküli neted . -
And
veterán
válasz poffsoft #3884 üzenetére
Igen régen kísérleteztem adhoc-móddal, de amennyire tudom, nem is fogod látni a másik állomást a hálózatok lekérésénél (SSID kereséssel). SSID-t ugyanis adhoc-nak állított kliensek nem fognak sugározni. Hálózatkereső alkalmazásokkal (pl. Netstumbler) viszont elvileg láthatóak adhoc-kliensek is, mert ID-request -re viszont válaszolnak, így találhatják meg egymást.
Ha nem megy, ott más probléma is van, ilyenkor tényleg nem árt mindenféle hálózatot blokkoló programot kilőni (bár a fizikai szintű linknek ekkor is létre kellene jönnie, ha jók a beállítások). -
And
veterán
Az 1-es, 6-os és a 11-es csatornák használata azért gyakori, mert összesen csak ez a három rádiócsatorna nem fedi át egymást a 2,4GHz -es sávban.Az egy állomás által használt spektrális szélesség (22 MHz) ugyanis jóval nagyobb, mint a csatornák közötti távolság (5 MHz). Természetesen javulhat a kapcsolat sebessége, ha az adott csatornán kisebb a zaj, azaz kevesebben használják, és a legközelebbi állomások is kellően távoli csatornákon vannak. Elvileg a sáv szélein található csatornák lehetnek a 'legtisztábbak', hisz azok legalább az egyik oldalról zavarmentesek. Az 1-es csatornát - mint tapasztaltad - viszont elég sokan használják, a 13-ast errefelé nem annyira (ebben biztosan van annak is szerepe, hogy viszonylag sok olyan wifi-kártya van forgalomban, amelyik csak az USA-beli csatornakiosztást támogatja, 1..11-ig).
-
And
veterán
A WPA-kódolást az időközönként változó titkosítókulcs miatt eredetileg nem támogatták az eszközök WDS-nél, ezek szerint sok gyártó még most sem támogatja. A WPA2-t meg főleg nem.
Mégis, pl. DD-WRT firmware alatt már működik WPA-val a WDS-mód, azzal a megkötéssel, hogy a WDS-linkkel összekötött AP-k esetén ugyanazt az SSID-t kell beállítani.
Ha a két WDS AP közt WEP-kódolás él, akkor biza a kliensek is csak azzal tudnak kapcsolódni.
#3917: Én is így tudtam, bár közvetlen tapasztalatom csak a WDS-repeater móddal volt. Valaki viszont írta (csak nem találom), hogy DD-WRT alatt, talán 'Lazy WDS' beállítással nem volt szükséges a második AP-n a WDS-linknél az első MAC-címének megadása. Úgyhogy azóta sem világos, hogy ez lehetséges-e, mert WDS-t összehozni nekem csak a leírt módon sikerült: mindkét oldalon bekonfigurálva az ellenállomásokat. -
And
veterán
Köthetsz routerre egy másik routert, de minek? Mi a jelenlegi topológia nálatok? Ha van már egy routered, és csak feljebb szeretnéd vinni a netet, bőven elegendő lehet egy sima switch is portbővítésként (a LAN oldalra) vezetékes megoldáshoz, vagy egy access point vezeték nélkülihez. Két router szvsz. felesleges, csak egy kell oda, ahol a bejövő nethez közvetlenül csatlakozol.
-
And
veterán
Értem, de akkor sem kell két router. Azt írtad, fel tudsz kábelezni. Ha onnan wifi-elérést szeretnél, akkor a routeredtől felviszel egy ethernet-kábelt a felső szintre, és ráaggatsz egy mezei AP-t (lehetőleg a wifi-routerétől eltérő rádiócsatornát kiválasztva a beállításainál). Ha ennyire nagy az árnyékolás a két szint között, akkor ugyanis nem valószínű, hogy egyetlen eszköz használatával le tudod lefedni az egész házat. Alternatív megoldásként elmozdíthatod a meglévő routert is a mostani helyéről egy jobb pozícióba, ill. (ha van rajta külső antennához csatlakozó) rátehetsz egy beltéri antennát is, szintén jó helyre, pl. szobán belül magasra telepítve. Ez utóbbi módszerrel a javulás csak korlátozott lehet, tekintve hogy beltérre irányított (tehát nagyobb nyereségű) antennának sok értelme nincs, egy körsugárzó meg nem lesz sokkal jobb, mint a router saját antennája. Legfeljebb könnyebben odébb tudod tenni, hogy megtaláld a legoptimálisabb helyet a számára.
-
And
veterán
válasz stifti22 #4032 üzenetére
- Ezen a sávon működik (mármint vagy az egyiken, vagy a másikon). A 802.11b/g szabványú eszközök 2.4 GHz-en, a 802.11a -sok 5 GHz-en mennek.
- Az antenna nyeresége. Ez kb. jó közepesnek számít wifi-nél, például egy jobb panelantenna vagy egy normál Yagi tud ennyit.
- Vízszintes és függőleges nyílásszög, az antenna irányhatását jellemzi (3dB-es határok között). -
And
veterán
válasz stifti22 #4034 üzenetére
A nyereség nem fordítható le egy az egyben távolságra / sávszélességre. Végeredményben azt adja meg, hogy az adott antenna mennyire képes a betáplált energiát adott irányba nyalábolni. 14 dBi azt jelenti, hogy az antenna főirányban 12dB-lel nagyobb (teljesítményben kb. 16-szoros) vételi szintet ad egy hagyományos (kb. 2dBi nyereségű) dipólantennánál. Ez a növekedés természetesen az adási irányra is igaz lesz, adóoldalon látszólag ennyivel nagyobb lesz a kisugárzott teljesítmény, vagyis az EIRP.
A gyakorlatban (megfelelő optikai rálátást és alacsony zavarszintet feltételezve) egy ilyen antenna 100m-es távolságra bőven elegendő egy 802.11g-s link kiszolgálásához. -
And
veterán
Nem csak 'parabola feeling' antenna lehet alternatívája az AP sajátjának. Te kizárólag körsugárzókat linkeltél, amelyek egyrészt alig nagyobb nyereségűek a beépített dipólnál, másrészt beltérre valók. Ilyen kicsi, néhány dB-es nyereségnövekedést a szükséges antennakábel pár métere már észrevehetetlenné tehet. Kültérre leginkább irányított antennát szokás tenni (kivéve, ha nem pont-pont kapcsolat a cél, és több irányból szeretnéd az AP-det elérhetővé tenni), de ezeknél érdemesebb nagyobb nyereségűt használni. Természetesen bármilyen antennát tehetsz az eszközre, amelyik az adott sávon üzemel és névlegesen 50Ω impedanciájú. Boltban b/g-sávra csak ilyeneket kapsz. A kívánt nyereség szerint nagyjából növekvő sorrendben: körsugárzó (omni), panel, Yagi, paraboloid v. grid. A szükséges kábelt el is készítheted a kellő hosszban, a kültéri antennákon általában csak egy N-, SMA- v. TNC-aljzat van. Fejjel lefelé szerintem nem érdemes szerelni dipólnál jobb körsugárzót, mert az iránykarakterisztika kissé megváltozhat (eleve nem teljesen horizontális a sugárzási szög, az ellentétes talajirány ezt még jobban eltorzíthatja). De lehet, hogy ennek a hatását kis távon észre sem veszed.
-
And
veterán
válasz Cickánykoma #4117 üzenetére
Az utolsó kérdésedre: szerintem nem. A helyzet ugyanaz, mintha te egy 11Mbps (802.11b) szabványú AP-re v. routerre csatlakoznál egy 54 Mbps sebességű, 802.11g-s klienssel. A kapcsolat természetesen összejönne (persze csak akkor, ha az AP rádiós beállításainál nem "g-only" hálózati módot adtak meg), de nem volna gyorsabb.
Az antennakábal hosszabítása pedig valóban okozhat jókora pluszveszteséget. A szokásos 5mm átmérőjű kábelek, pl. H155, legjobb esetben is 0,5dB veszteségűek méterenként. Az a WL-ANT168 -as pedig ugyan kétsávos antenna, de 2,4GHz-en csupán 6dBi nyereségű, az meg nem túl sok (7-8m antennakábel beiktatásával nem lesz jobb, mint az eszközök sima dipólantennája).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Cickánykoma #4119 üzenetére
Szerintem felesleges három antennás, "pre n", mimo-s cuccal foglalkoznod, mivel az ellenállomás igen nagy valószínűséggel amúgy sem olyan, a mimo pedig nem egyszerűen jelösszeadást (ehhez nem kellene több kicsi, csak egy darab nagyobb nyereségű antenna) vagy diversity-vételt jelent, hanem annál jóval többet. A 802.11n pedig lehet, hogy még további 1-2 évig sem lesz végleges..
Szobán belül elhelyezett antenna kívülről érkező jel vételhez sosem az igaz, mert úgy nincs meg a szükséges szabad Fresnel-zóna a két pont között. Tehát igazából nem az ablak szűr. Egyébként valóban viszonylag egyszerűen lehet minimális anyagköltséggel ennél jobb, kisméretű, 10..15 dBi-s antennát összehozni (pl. biquad, egyszerűbb yagi, helix). -
And
veterán
válasz gabor128 #4113 üzenetére
"Nála lenne a ruter és gondolom 1-1 kártyát kellene hozzá venni."
Nem, ha már van wlan-router, akkor már csak egy (kliens) eszköz kell. Legalábbis így egyszerű megoldani, de máshogy is lehet.
1.) Én külső antennacsatlakozós cuccot javasolnék, a 2-es pont miatt. Fizikailag akármi lehet, bár USB-s kivitelben a csatlakozós nem gyakori. Lehet PCI-os kártya (csak a kliensoldalon), ethernetes multifunkciós router (akár mindkét oldalon).
2.) Aki erre neked rávág egy konkrét adatot, az nem mond igazat. Előre a terep ismerete nélkül megjósolhatatlan, de ilyen távra már erősen ajánlottak a külső antennák (persze optikai rálátással), esetleg tetőtérben elhelyezve. Nem kell óriási nyereség, de mégse szobán belül legyenek az eszközök a saját vacak antennáikkal, mert különben meglepetések érhetnek.
3.) Ezt nem is igazán értem .. -
And
veterán
válasz oliverstone #4152 üzenetére
"Legegyszerűbb azt hiszem az lenne, ha vennék egy wireless routert, de akkor kellene vásárolni 3 kártyát is, ami sajnos lakótársakat tekintve nem jöhet szóba."
Miért kéne? Wireless routereken általában 4 LAN-port is található.
1.) Erre nincs szükség, ha már wifi-routered van / lesz.
2.) Egy szimpla access point (AP) kell ehhez, de a múltkor engem már letoltak érte (mondjuk joggal ), hogy miért ajánlgatok AP-t, mikor egy wlan-router annál már alig drágább, ha egyáltalán..
3.) Vegyél wireless routert. -
And
veterán
válasz Speederer #4156 üzenetére
Akkor a "B" pontban lakó haver oldalán nagyjából minden adott, hiszen ő eddig is kliens volt egy szolgáltatónál. Ha a nála lévő (multifunkciós) AP-hoz teljesen hozzáfér, és az antennát is a kellő irányba, felétek tudja állítani, akkor nála minden OK. Az UTP-kábelének 4 ere valszeg. azért megy "konnektorba", vagyis valamilyen tápegységbe, mert azon keresztül (PoE) van az AP megtáplálva.
A Ti oldalatokon szükség van egy lehetőleg külső antennacsatlakozással ellátott AP-ra, vagy AP-ként működni tudó többfunkciós wifi-eszközre. Az is megoldás, ha a meglévő vezetékes routert cserélitek wifi-routerre. Külső antennaként bármilyen megbízható, minimum 10dBi körüli típust javasolnék (panel, Yagi, de kis kábelveszteséget feltételezve akár házi biquad is lehet, utóbbi paraboloid tükörnél fejként is működhet). Az optikai rálátás ekkora távnál már szükséges, tehát ezt mindenképp ellenőrizzétek, ne hagyatkozzatok feltételezésekre. Antennakábel (pl. H155) a lehető legrövidebb legyen, 8-10m felett inkább kisebb veszteségű (vastagabb, H500, H1000,..) 50Ω-os kábelfajtát használjatok. -
And
veterán
Nem egészen világos, hogy mire is vonatkozik a kérdés. Az 5GHz-es sávot a 802.11a szabvány, ill. a 802.11n draft támogatja. Tehát ha az előző kettő valamelyikét támogató eszköz van a laptopban, akkor az működik 5 gigán, ez nem szoftverkérdés (a drivert természetesen most nem értjük ide).
-
And
veterán
Szerintem meg nem a point to point bridge a legmegfelelőbb arra, amit szeretnél. Én a WDS-re szavazok, mert azzal már sikerült összehozni azt, amit a #4243-ban említettél. Természetesen ehhez az AP és a router csatornaszámának, SSID-inek és kulcsolási beállításainak meg kell egyezniük, ill. mind a kettőnek támogatnia kell a WDS-t (hiszen a WDS-linket mindkettő esetén fel kell konfigurálni). Valszeg hasonlóképp működne natúr repeater módban is, de azt ezek szerint nem támogatja az AP-d.
-
And
veterán
Ez így semmitmondó. Bármelyik router tud 60m-t, ha zavarmentes a környék, és beépítetlen a terep . Erős árnyékolásokkal terhelt környezetben meg lehet, hogy egyik sem..
(Mi annak idején két tömbház között próbálkoztunk, kb. 70m-es távon, de az ablak közelébe tett routerekkel sem működött, végül külső antennákkal oldottuk meg.)
Mod: Kérdés, milyen és mennyi az a 'pár' házfal. Biztos kapcsolathoz mindenképp normális antennák - panel, biquad, pici Yagi - kellenek, ha nem akarod, hogy akár egy ember elhaladása miatt megszakadjon a link.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz vanpeta777 #4405 üzenetére
Neked is hasonló megoldás javasolt, mint frizso kollégának: normális, lehetőleg kültéri antennák. Az áthidalható távolság elsősorban nem routerfüggő. A router és a kliens annyiban lehet különleges ilyen feladatra, hogy nem árt, ha fix (leszedhetetlen) antennák helyett csatlakozósak vannak rajtuk.
#4407: Az a 4dBi honnan jött, miért pont annyi? Egyébként stabil kapcsolathoz kevésnek tűnik ilyen távra, de különben is itt sokkal jobban számít az antennák elhelyezése, mint a nyeresége. Ilyen linkhez már egyértelműen kültéri antennák javasoltak, még ha nem is a létező legnagyobb nyereségűek.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz bladepubi #4412 üzenetére
1. Igen, (igen).
2. Szvsz. külső térben, külső antennával a rangebooster-nek nincs igazán sok értelme, mert (a diversity-hez hasonlóan) csak a helyi, reflexiók előidézte térerőingadozásokat tudja kiküszöbölni a megoldás. Másrészt rangeboosterrel felvértezett wifi-kártya csak hasonló felépítésű routerrel használható ki. Állítják ugyan, hogy valamelyest hasznos lehet natúr 802.11g-s eszközökkel kapcsolódva is, de szerintem ezt az infót erős fenntartásokkal kell kezelni. Pont-pont közötti, reflexiómentes, irányított antennás kapcsolatnál szerintem felesleges, ill. két irányított antennával értelmetlen.
3. Nem. Lásd #2. -
And
veterán
"Gondolom ehhez elég nagy sávszélességet kellene, hogy biztosítson az eszkösz, ezért is kételkedem a létezésében "
Ehh, manapság már mindenki csak digit jelátvitelben tud gondolkodni . Mondjuk 10 Mbps valós sebesség akár wifin is át tud menni, az pedig elvileg egy DVD-nek is bőven elég lenne.
De neked mégis inkább analóg videóátlövő kellene: [link]. Szintén 2,4GHz-es eszköz, de alapsávi jelet (kompozit vagy s-video, plusz audió) kell rávinni, és azokat kapod vissza a vevőben. Mivel a közös frekvenciasáv kivételével semmi köze a wlan-hoz, ezért offtopik. -
And
veterán
#4536, #4538.
Olyan eszköz nem létezik, ami a koax jelét (mármint a rajta található összes TV-műsort egyidőben) továbbítaná. Olyan van, amelyik beépített tuneres, az egyszerre egy műsort átvisz. De ez nem wlan, csak ugyanazon a sávon működik, full analóg átvitellel.
Hálózati videoszerver is kapható (alapsávi videójel be, LAN ki), megfelelő minőségben gondolom elég drágán, azt rá lehet kötni akár wifi-hálózatra is. De utóbbiak más célra vannak kitalálva, nem TV-átvitelre. -
And
veterán
Nem hiszed el, hogy olyan nem létezik ?
Gondolj bele: a TV-sáv kb. az 50..860 MHz-es tartományban van. Ezt átvinni analóg módon legalább ugyanekkora sávszélességet igényelne. Mod.: közvetlenül digitalizálni pedig meglehetősen nonszensz kategória, ill. értelmetlen lenne.
A #4571-ben linkelt eszközöknek pedig továbbra sincs semmi közük a wifi-hez. Egyszerű analóg jelátvivők, csak az átviteli sávjuk közös a wifi-ével.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz dr.bubo #4575 üzenetére
Persze, ezzel nincs is semmi probléma . Sőt, mint írtam korábban, létezik direkt beépített tuneres verzió is, amire antennakábelt lehet csatlakoztatni, de egyszerre az is csak egy csatornát továbbít. Egyszer be is üzemeltünk egy ilyet, kábeltévé "helyettesítésére" használták (az út túloldalán lévő rokontól lőtték át a jelet), az IR-távirányító jelét a vevőegység UHF-sávon küldte vissza az adónak, így lehetett csatornát váltani. Sajnos a tunere nem volt túl jó minőségű, és elég drága cucc volt akkoriban: 3-4 éve több, mint 40 rugóért vették.
Mondjuk a wlan-nál már bevált biquad-antennák ezzel is bizonyítottak, jól működött velük a cucc (saját antennáikkal alig volt vétel). -
And
veterán
Beacon = jeladó. Azt adja meg, hogy milyen időközzel lökjön az éterbe az AP v. router egy rövid broadcast adatcsomagot, a hálózat szinkronizálására. Az a 2 sec igen ritka, a szokásos 10..100ms intervallumokhoz képest. A DD-WRT helpje szerint 50ms ajánlott gyenge vételnél, a default értéke 100ms. Nem mellesleg tartalmazza az SSID-t is, ha az nem rejtett. Kicsit bővebben itt.
A 3Mbyte/s értékkel pedig ne legyen semmi bajod, az az alkalmazások számára elérhető maximum közelében jár.
Mod. #4577: a 2,4GHz-es ISM-sávban 4 csatornát jelöltek ki az ilyen analóg jeltovábbítóknak. Ezt a legtöbb ilyen kütyün lehet is váltani egy nyomógombbal. Namost elvileg nincs akadálya, hogy párhuzamosan minden csatornán adjunk / vegyünk jelet. Igaz 4 külön fokozat, vagy tuneresnél 4 tuner kellene hozzá. De ez még elég messze van a koaxon továbbítható összes lehetséges TV-csatorna számától.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Pedig esett már szó itt a hasznos adatmennyiségről. A 802.11 csomagban túlságosan nagy a hasznos átvitel szempontjából érdektelen adatok aránya. A gyártók pedig a fizikai rétegben elérhető jelzési sebességet adják meg.
Pinghez nem tudok sokat mondani. Annyit már én is észrevettem, hogy ha egy hosszabb ideje 'passzív' klienst pingelek a hálózatban, akkor az első válasz nagyságrendekkel hosszabb időt (x*100ms) vesz igénybe, mint a többi (pár ms). -
And
veterán
Ekkora sávszélességű wifi (természetesen) nem létezik. A 802.11n szabványtervezet szerinti eszközök által támogatott legnagyobb alkalmazási sebesség úgy 74Mbps körüli, rövit távon. Az elterjedt 802.11g-s eszközöknél kábé az előbbi harmada.
Persze létrehozható Gbps sebességű link is professzionális berendezésekkel, de ez megintcsak nem wifi kategória: [link].
#4589: De, ez egy wifi-s médiaszerver (AP/kliens + digitalizáló + mpeg tömörítő + tuner). Hasonló, mint az analóg jeltovábbító tuneres változata, csak annál természetesen jóval több fícsörrel. -
And
veterán
válasz blueMerle #4621 üzenetére
A másik topikból: WEP, WPA, WPA2 (Rommel6600-tól).
#4620: "lehetséges az hogy a wifis routeremtöl fáj a fejem?"
Én nehezen tartom elképzelhetőnek. Kérj meg valakit, hogy szedje le akkor, amikor te nem látod, és tegye az egészet takarásba. Ha úgyis érzékeled a fejfájást, hogy nem tudod mikor van feltéve az antenna, kezdhetsz gyanakodni . Mellesleg ha ez igaz, akkor a fejednek gyakran fájnia kellene, merthogy pártíz méteres körzetben valaki mindig mobilozik, és az kicsit nagyobb teljesítményt tud az éterbe tolni, mint egy wifi.
#4622: Nincs olyan, hogy 444MHz-es koax, kicsit jobban olvasd el azt a leírást. Arról van szó, hogy egy olyan antennát adaptált 2.4GHz-re, amely eredetileg arra a sávra terveztek. Itt a konstruktőr RG213-as kábelt használt, de szinte bármelyik 50 ohm hullámimpedanciájú megfelel, legfeljebb az egyes 1/2 lambda hosszúságú szektorok fizikai hosszát kell módosítani a kábel típusának (rövidülési tényező: katalógusadat) megfelelően. Egyébként ilyen kolineár-leírásokkal tele van a net, ha jól emlékszem ngabor2 nemrég épített egy ilyet, le is írta ([link], [link]) a tapasztalatait. -
And
veterán
válasz _cirmos_ #4717 üzenetére
A szabályozás nem csak a limitek kérdésében éltérő az egyes régiókban, hanem abban is, hogy azokat miképp kell értelmezni: kimenő teljesítmény (USA, Japán) vagy EIRP (Európa).
-
And
veterán
"adónak beállítasz egy erősen irányított antennát, a vételre pedig egy offszetet"
Ezt nem értem, milyen offszet? Paraboloid? Az is erősen irányított. Szerintem inkább csak 1-2 nagyon speciális esetben van értelme fixen kijelölni az egyik antennát, vagy szétválasztani az adás-vétel irányokat. Az egyik ilyen, ha külső RF-végfokot akarunk kötni az adóoldalra (van a neten ilyen leírás, elég meredek), és nem szeretnénk az adás-vétel átváltással bajlódni, inkább két külön antennával oldjuk meg a dolgot. A fix kijelölésnél meg azt hozzák fel előnyként, hogy a tápcsatlakozó felőli antenna aljzat rövid pigtail-kábellel csatlakozik a nyákra, néhány tized dB pluszveszteséget okozva.. (Egyesek hasonló okból az antennaátkapcsoló chipet is inkább fixen átkötik .)
#4732: "vagy netán olyat h az egyik bridge a másik meg cliens?"
Nem az antennák lesznek bridge- vagy kliens-módban, hanem az eszköz, amelyik mögöttük van. Abból pedig továbbra is csak egy darab létezik egy WRT54xx routerben.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A LAN-részével nincs is gond, de az "AP" konkrétan a wifi-módot jelenti, ami ehhez nem jó. Tehát egy sima wifi-routerrel (wired router + AP + switch) hiába is próbálnád, nem működne, mert ilyen módon WDS nélkül képtelen lenne az ellenállomáshoz (szintén AP vagy router) vezeték nélkül kapcsolódni.
-
And
veterán
válasz RexpecT #4758 üzenetére
Mi használunk az általad említett célra WRT54GL-t, kliens-híd wireless módban, dd-wrt firmware-rel. Ezen RP-TNC aljzat van, tehát olyan csatlakozójú antenna megy rá, vagy veszel / készítesz hozzá megfelelő átmenetet. Mondjuk ahelyett az 5dBi-s beltéri antenna helyett a router saját 2dBi-s dipóljai sem sokkal rosszabbak, ha sikerül jó helyet találni neki pl. az ablak közelében.
-
And
veterán
válasz Sátán44 #4789 üzenetére
- Vendor: gyártó, MAC-tartomány alapján
- Type: AP vagy Peer (ad-hoc hálózatban)
- Encryption: nyílt hálózat esetén üres mező, kódoltnál WEP
- SNR: pillanatnyi jel/zaj viszony [dB], = Signal[dBm] - Noise[dBm]
- Signal+: legnagyobb észlelt térerő az adott állomásról [dBm]
- Noise-: legkisebb detektált zajszint [dBm], (nem túl hiteles adat)
- SNR+: legjobb jel/zaj viszony értéke [dB].
Új hozzászólás Aktív témák
- A Fractal Design fával díszített toronyházának testvére született
- Politika
- Gaming notebook topik
- Mini-ITX
- Robot fűnyírók
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- Itt az első kép a 2024-es Nokia 3210-ről
- Telekom mobilszolgáltatások
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- További aktív témák...