-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
khorvat
#11023
üzenetére
Elsőre az a véleményem, hogy kültéri netmegosztáshoz nem feltétlenül kellene n-szabvánnyal bohóckodni, mert az tényleg körülményes. Ha a router valóban n-es (MIMO-s, és nem csak egy stream-mel dolgozik, mint némelyik 'pre-n' router), akkor a normális működéséhez két antennára volna szükséged. Amelyiken ennél több van, az kétsávos és / vagy ismeri az antenna-diversity módot. A kültéri megoldásnál a diversity és a két sáv felesleges (kültéri körsugárzóból valszeg. amúgy sem kapsz kétsávost), ill. az n-szabvány sebességének kihasználásához a kliensekhez is hasonlóan kétantennás konfiguráció kellene. Nagyobb távú pont-pont kapcsolathoz léteznek speciális duálfejes antennák (paraboloidok), amelyekkel átvihető a két stream, így n-es wifihez is jók, de azok tényleg nem házi netmegosztásra valók, és erősen irányítottak. Ezért én maradnék a g-nél, ahhoz egyetlen antenna is elegendő. Persze egy 802.11n-es router is működhet g-módban, csak akkor ki kell deríteni, hogy utóbbinál mely antenná(ka)t használja. Ha 'csak' kétantennás, akkor valószínűleg bármelyik aljzatra csatlakozhatsz, mert a g-nél nincs MIMO, de diversity igen, akkor pedig mindegy, hogy a kettő közül melyiket viszed kültérre (a router többi antennáját ilyenkor érdemes leszedni, korrekt módon eljárva esetleg megfelelő impedanciával lezárni).
-
#11055
And
veterán
Hunterevil
#11048
And
veterán
válasz
Hunterevil
#11048
üzenetére
És #11050 is: "Vajon a router cseréjével megoldható lenne-e hogy legalább az 54Mb-s eljusson a laptopokig, és ha igen miylen routert kéne vennem?"
Nem lehet megoldani. Azt nem tudom, az az Airport Extreme milyen wifi-szabvány(oka)t ismer, de egy 802.11g (vagy épp -a, de a routered olyat valószínűleg nem támogat, 548G típus meg egyenesen nem is létezik a TP-Link szerint (?)) szabványú AP-kliens kapcsolat a gyakorlatban sosem fogja elérni a fizikai réteg egy irányra jellemző jelzési sebességét, vagyis az 54Mbps-t, csak annak a 40..45%-át. A miértje már sokszor kitárgyalt téma, de itt van erről egy [link]. A 12Mbps mindenesetre kevésnek tűnik, jó vételi térerő mellett azért kb. 20-nak illene lennie, ha csak az egyik kliens aktív (és egyidőben csak vagy a le-, vagy a feltöltési irányban). -
#11207
And
veterán
kolivanov777
#11203
And
veterán
válasz
kolivanov777
#11203
üzenetére
Közvetlen tapasztalatom nincs róla, de azt vedd figyelembe, hogy - mint említik is az oldalon - a használata teljesen illegális. Bármilyen kisnyereségű antennába táplálod a kimenőjelét, nagyságrendekkel túllépi a kisugárzott (EIRP) teljesítmény a megszabott limitet. Egyébként nem beltéri lefedettség növelésére szokás ilyen 'utánégetőket' használni, hanem tipikusan nagytávú, kültéri linkekhez, erősen irányított antennákkal.
Ja, és hivatkozást inkább a Link-gombbal szúrj be egy hozzászólásba, ne csak úgy kopipésztelj. -
And
veterán
válasz
forrest85
#11212
üzenetére
Azért azt a teljesítménydolgot nehogy komolyan vedd
. Ahhoz úgy 1000x nagyobb kellene, zárt térben, hogy minden energiát a tested nyeljen el.
"Amúgy a háza, amibe építve van, nem úgy néz ki, mintha kültérre lehetne szerelni."
Az, hogy kültéri / nagytávú linkhez szokás ilyet használni, nem jelenti azt, hogy magát az erősítőt is kültérre kellene szerelni. Az antennát, azt igen! Persze a rövid kábelezés nagyon előnyös ilyenkor, úgyhogy akár kültéri dobozba is telepíthető, biztos nem fog télen sem lefagyni egy ilyen.. -
And
veterán
Akkor nézzük a szokásos érveket. Nagyon sokan vannak, akik órákat képesek egy nap alatt mobilozni. Arra meg, hogy 'nem tartják egészségesnek', azt mondom, hogy ok, de eddig senki semmilyen konkrét ártalmat vagy kockázatnövekedést nem bizonyított be ezzel kapcsolatban (sem). Nem ajánlott, különösen gyerekeknek, aztán kész, ennyiben szokott kimerülni a dolog. A nagyteljesítményű wifi-erősítők által táplált antennák szokásosan nem az emberi test közelében vannak, az elnyelhető RF-energiamennyiség nyílt térben pedig a távolság négyzetével arányosan csökken. A mobil ezért pár perces használattal is sokkal jelentősebb élettani hatásra lehet képes, mint egy akármilyen erős wifi-eszköz napok / hetek / hónapok alatt, ami pár méterre van tőlünk. (Vannak olyan emberek ebben az országban is szép számmal, akik évtizedeken keresztül hatalmas teljesítményű rádióadók közelében laktak..)
-
And
veterán
Épp azt írtam, hogy gyakorlatilag mindegy. Mégpedig azért, mert a wifi-antenna nem a fejünk közelében van (a wifi-s mobil kivétel, de az aztán nincs 1W-os), a GSM-telefont viszont szinte beletoljuk az agyunkba
, és mivel annak manapság nincs kölső antennája, elég sok energiát el is nyelhet belőle a testünk. A wifi viszont minimum 1-2 méterre van. Nagyteljesítményű erősítő esetén (ha valaki tényleg olyan elvetemült, hogy beltéren használja) valószínűleg volna annyi sütnivalója bárkinek, hogy az antennát azért kicsit nyíltabb helyre, magasabbra tegye, ne a feje mellé, mert ha már (wifi-hez képest) brutál teljesítmény, legalább értelme legyen. Egyébként szvsz. nagyon kevés értelme lenne beltérre, körsugárzó antenna mellé rakni egy ilyet, mert 1.) a körsugárzó - főleg egy beltérre szánt példány - nyeresége kicsiny, és 2.) nem sokat nyerne vele, egy alap wifi-hez képest mondjuk 10-15 dB-t, ami a beltéri ingadozásokat sem biztos, hogy kompenzálja (amúgy arányaiban persze szépen hangzik, 10..30x-os teljesítmény). Jobban jár, ha érzékenyebb klienst és routert szerez be, moddolható fw-rel, amelyben állítható a teljesítmény. Kültéri / nagytávú link esetén a körülmények adottak, a jelszint jó esetben stabil, csak egyszerűen kevés. Ott van létjogosultsága az ilyesminek, nagynyereségű antennával, csak sajnos illegális. -
And
veterán
válasz
Tomics
#11227
üzenetére
Nincs telepítő? Na, az egy routerhez nem is kell
! Mit jelent az, hogy ipconfig-ra nem ír ki 'semmi érdemlegeset'? Kapsz a routertől dhcp-n IP-címet, vagy nem? Ha nem, akkor a konfiguráláshoz kénytelen leszel kézzel a router default címének megfelelő tartományba, pl. 192.168.1.x-be állítani a géped IP-jét. -
#11237
And
veterán
infectedmann
#11235
And
veterán
válasz
infectedmann
#11235
üzenetére
(Ha nincs semmilyen jelentős akadály vagy fal azon a 6m-es távon, főleg, ha egy légtérben van a router és a kliensgép, akkor ott valami nagyon el van rontva, vagy kontakthibás valamelyik csatlakozás, pl. az antennáé. A -85 dBm tényleg alig van a zajhatár felett, bár az is igaz, hogy ezek a kliens-hardverek nem valami pontos 'műszerek.' Érdemes lenne megnézni azt is, hogy a router milyen térerővel veszi a gyenge klienst, bár a router webfelületén valószínűleg nem fogsz dBm-eket látni.)
-
And
veterán
válasz
Hunyus
#11260
üzenetére
Nézzük, hogy az átvihető táv mennyi dologtól függ: adóteljesítmény, vevőérzékenység, kábelcsillapítás, antennanyereség (mindkét oldalon), szabadtéri csillapítás (környezeti tényezők: rálátás megléte, tereptárgyak árnyékolása, visszaverődés), idegen jel vagy zaj (avagy más is használhatja az adott csatornát). Ezekből az antenna egyetlen, bár nyilván nagyon fontos tényező. Sokszor 10km áthidalása wifi-n már kellően lutri lehet, ahhoz már elég szerencsés körülmények és megfelelő eszközök és kivitelezés szükséges, nem csak az antennák tekintetében.
Létezik-e olyan autó, amely 10 ml üzemanyaggal képes 3km-t megtenni? Hogyne, lejtőn bármelyik.. -
And
veterán
válasz
SirKero
#11337
üzenetére
Ha másik emeleten kell nagyobb jelerősség, akkor az eredeti antenna nagyobb nyereségű körsugárzóra cserélése simán ronthat a helyzeten. Ugyanis az irányhatás (ergo nyereség) növekedése egy omnidirekcionális antennánál azt eredményezi, hogy a karakterisztika jellege még laposabb lesz, vagyis a vízszintes sík közelébe tol nagyobb energiát a sugárzó, ill. vételkor is abban az irányban lesz érzékenyebb (attől eltérő szögben meg kevésbé hatásossá válik). Ezzel túl sokat nem tudsz kezdeni. Lehet próbálkozni az antenna függőlegestől eltérő elhelyezésével, döntésével, vagy iránysugárzó használatával, de akkor meg a főiránytól eltérő többi házrész lesz kevésbé jól ellátott.
Mod: mezis kollega megelőzött, de a véleményünk erről azonos.
(A második linkedhez: azért ezeket a 38 centi / 12 dBi nyereségű körsugárzókról szóló adatokat tessék - khmm. - erős kritikával kezelni).[ Szerkesztve ]
-
#11368
And
veterán
scott_free
#11367
And
veterán
válasz
scott_free
#11367
üzenetére
Az, hogy jelszót kaptál, így még kevés. Mi a kulcsolás módja és algoritmusa: WEP (64/128 bit), WPA, WPA2? Utóbbi kettő esetén AES vagy TKIP? Olyat is láttam, hogy egyes eszözkezelők nem fogadják el a passphrase-t, ha az nem hexadecimális karakterekből (0..9 és A..F) áll. WEP-nél biztosan csak ilyen lehet a kulcs, WPA/WPA2-nél meg eszköze és beállítási lehetősége válogatja.
-
And
veterán
válasz
Daffni2
#11371
üzenetére
Namost a DHCP kliens != wifi-kliens. DHCP-kliens lehet az összes vezetéken (is) kapcsolódó gép, ha azokon az automatikus címkérés aktív. Azok az 'ismeretlen' MAC-címek a wifi-klienslistán is szerepeltek? Még véletlenül sem lehet, hogy egyszerűen 'idegen' gépek lettek a routerre LAN-on csatlakoztatva időközben, és azok kaptak DHCP-n címet? A beállított és a még hátralévő lease time-ből egyébként is lehet következtetni a csatlakozás időpontjára. Mert azért egy WPA2 PSK-t egyelőre nem nagyon lehet törni, hacsak a megosztott kulcs nem valami "12345" típusú. A MAC-szűrés emellett tényleg tökéletesen értelmeten mutatvány (aki wifi-t próbál törni, annak valószínűleg a MAC-klónozás a legkisebb akadályt sem jelenti).
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#11435
üzenetére
Lassítja, hiszen mindenfajta jelismétlés után a hasznos sávszél legfeljebb az eredeti érték fele lehet. Instabil nem lesz a kapcsolat, az nem volna szép. Ezt a kétutas dolgot meg nem is értem: miért jönne úgy? A kliensed nem az első AP-ra (routerre) csatlakozik, hanem a repeaterre, így a dolog pont annyira 'zavaró', mintha egyetlen AP-n a tiéd mellett egy másik kliens is lógna..
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#11440
üzenetére
Nem értetted félre, de még mindig nem tiszta, hogy miért is merült fel ez a kétutas dolog. A te kliensed egyszerre csak az egyik AP-re csatlakozhat fel: vagy az eredeti megosztó routerre, vagy pedig a repeater virtuális AP-jára. Utóbbi esetben az első router irányába menő vezetéknélküli hasznos linksebesség a felére csökken (vagyis a g-szabvány maximális 20-24 Mbps-e helyett csak kb. 10-et kapsz a WAN felé), de ettől ez egy struktúrált hálózat marad. Csak a repeater egyszerre viselkedik kliensként a megosztó router felé, illetve AP-ként, a rá csatlakozni kívánó kliensek számára. A repeater vezetékes portjain egyébként ugyanúgy hozzáférhető marad a hálózat, mintha az eredeti megosztó routerre csatlakoznál LAN-on, természetesen a wifi átviteli mód miat korlátozott sebességgel. Az nyilvánvaló, hogy ezt a kb. 10-12 Mbps-t is csak úgy kaphatod meg, ha a térerő maximális a repeater mindkét irányában, ha erre gondoltál. Az átvitel a teljes rádiókapcsolat két legtávolabbi pontja között nem lehet gyorsabb, mint a leglassabb helyi link. Vagyis ha a repeater gyenge térerővel látja a megosztó routert, és ezért közöttük az átvitel lassú marad, akkor hiába csatlakozol a te klienseddel max. sebességgel a repeaterre, a végpont (modem) felé nem lesz nagy a hasznos átviteli ráta, mert az egyik láncszem gyenge.
#11439: Igen, de ennek az az oka, hogy (pont a vételi frekvencián várható brutális kábelcsillapítás miatt) az első keverőt a fejben helyezik el. Ettől viszont maga a sugárzó (antenna) még mindig a műhold sávján működik, vagyis tizensok GHz-en. Ez a keverősdi egy újabb ok, amiért a műholdvevő antennafejet nem lehet közvetlenül wifi-re alkalmazni: aktív áramköröket tartalmaz, amelyeket táplálni kell, és csak vételre van tervezve, a wifi-hez pedig nem árt időnként adni is. Ez van, a műholdvevő fejet ki kell cserélni egy olyan wifi-fejegységre, amely csupán a passzív sugárzót tartalmazza, 2,4 vagy 5 GHz-es, és az adott sávon 50Ω-os valós impedanciát képvisel. Vagyis egy egyszerű wifi antennát kell a fejbe rakni, semmi mást (az USB-s klienseken ez nyilván a nyákra integrált, tehát valamennyire működőképes egy ilyen tákolmány). A jó hatásfok miatt az egyetlen követelmény, hogy az iránykarakterisztikája lehetőleg az adott tükörhöz illeszkedjen.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#11443
üzenetére
Én tudom, hogy képes erre, mert az egyik routeremet pontosan így használom (repeater-bridge mód + VAP).
"+ 2,652 dBm nyereségem lesz."
Hát, decibeleknél az ilyen ezredrészes felbontásnak már nem sok jelentősége van, főleg házi körülmények között. Itt az egész még talán észrevehető.
"Te szerinted az N-es dugóval jobb lenne szerelni, vagy jó az SMA is?"
Szerintem mindegy, csak jól legyen szerelve. H1000-es kábelen biztos nem jól néz ki az SMA, a méretbeli eltérések miatt. Ja, túl nagy az N, de a H1000 se kicsi.
"és végül is az SMA is jó erre a kevés (70mW) adóteljesítményre."
Hát, szerintem wifi-n nem tudunk mi akkkora teljesítményeket előállítani, hogy arra a lekisebb beszerezhető RF-konnektor ne feleljen meg. Az 5mm-es koaxokhoz való verzió az Amphenol ismertetője szerint 500V-os csúcsfeszültségre hitelesített, de más gyártók is minimum sokszor tíz wattokat emlegetnek. -
And
veterán
válasz
ludsimon
#11466
üzenetére
"A 3 antenna is azért van csak rajta, hogy ahol erősebb a jel, azt az antennát használja."
Ez az n-nél nem így van. Kétantennás 802.11b/g/a (nem MIMO-s) diversity-képes routereknél még igen, de az n-szabványnál több (jelenleg két) rádiófolyamot kell átvinni, külön antennákkal. Tehát MIMO-nál szükség van a több antennára, amelyek egyidőben működnek. Ráadásul a hatásosság érdekében ezt még szokás vegyíteni a diversity-vel is, de ettől még n-módban kell a minimum két sugárzó. -
And
veterán
válasz
sanyi1692
#11479
üzenetére
10 dB veszteség (nem dBi, a dBi kizárólag antennanyereségre értelmezett) konkrétan tizedrészre csillapítást jelent teljesítményben. Tehát betáplálsz a kábelbe pl. 20mW adóteljesítményt, és mire az antenna talppontjába ér, már csak 2mW marad belőle. Ez nonszensz. A legfőbb baj pedig az, hogy ez visszafelé is igaz: ha az antenna összekapar mondjuk -68 dBm teljesítményt, ebből a vevő bemenetére már csak a (lineáris egységekben) tizedrésze, azaz -78 dBm jut. Az első fokozat zaja pedig meghatározó a vétel minőségére nézve, ezért a vevőrész szempontjából a 10dB kábelcsillapítás és pl. 16dBi antennanyereség nem ekvivalens egy (kábelcsillapítás nélküli) 6 dBi-s antennával, hanem annál sokkal rosszabb.
#11484:
2.) Ha a dipólra gondolsz, annak itt találod a térbeli iránykarakterisztikáját: [link]. Ez egy tóruszra hasonlító valami, amelynek a sugárzóra merőlegesen maximuma, a sugárzó vonalában pedig minimuma van.
3.) Át tudod állítani, de nincs értelme. Az automata beállítás ugyanis a linksebesség alkalmazkodását jelent az aktuális viszonyokhoz, és nem sok haszna van ezt felülbírálni.
4.) Szoftveres akkor, ha a driver ezt támogatja (nem túl gyakori). Hardveres létezik, de nem belső kliens-kártyákhoz (eleve nem beltéri használatra) való , és nem is olcsó.
5.) Lásd az iránykarakterisztikát. A dipólnak is van irányhatása, de annyira nem 'éles'. -
And
veterán
válasz
tigipuf
#11501
üzenetére
Pontosan ezt mondja meg egy wifi-eszköz (kliens vagy AP/router) érzékenység nevű paramétere, már ha megadja a gyártó. És éppen a vételi teljesítményszint az a jellemző, amelyet - az adóoldali teljesítményen és a szabadtér tulajdonságain felül - az antenna nyeresége és a kábelveszteség erősen befolyásol. Normális 802.11g-s hardverek érzékenysége a legnagyobb linksebességhez (54Mbps) papíron < -70 dBm, a legkisebbhez (1Mbps) pedig < -90 dBm.
#11502: Hogy mi kell hozzá? Hát, mondjuk egy másik router, de komolyan. Amelyiken van antennacsatlakozó (az n-szabvány ide felesleges). Aztán kültéri antenna, hozzád lehetőleg körsugárzó, kisveszteségű antennakábel, a többiekhez pedig ugyanúgy külső (lehetőleg irányított) antennák, plusz kábelek és csatlakozós kliensek.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tigipuf
#11508
üzenetére
(Én is kérdeznék: ha egy dízeles autóba benzint tankolnék, nagy marhaságot csinálnék?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Mod. #11507: a hagyományos kékdobozos WRT54G-sorozatban bizony gagyi kábel van. Már az egyik csatlakozó felé, mert a másikhoz a nyákon vezetik a jelet. Minden routerben így csinálják: miután elég nehéz volna H1000-es beleerőltetni, megelégednek a vékony koaxokkal, vagy a nyákon való vezetéssel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tigipuf
#11513
üzenetére
Hogy stabilabb-e az 5 GHz-es, azt nem tudom, de az biztos, hogy:
- idehaza jóval kevesebben használják (részben a drágább és ritkább eszközök miatt),
- több a kiosztott rádiócsatorna, amelyek nem fedik át egymást (távolságuk: 20MHz, 2.4GHz-en pedig mindössze 5MHz),
- a rövidebb hullámhossz (5,5 vs. 12,5 cm) ugyanakkora nyereséget feltételezve kisebb antennaméreteket tesz lehetővé,
- nagyobb adó- (pontosabban EIRP-) teljesítmény engedélyezett kültéren,
- cserébe a kábel- és a szabadtéri csillapítás nagyobb, mint 2,4GHz-en.
#11512: Szemből nézve (csatlakozók hátul) a jobboldali antenna tápvonala a nyákos, a baloldalié pedig a kábeles. Nyilván egyik sem veszteségmentes, de a kábel relatív hosszú, >10 cm, ezért a megszállottak az előbbit használják, hogy nyerjenek 1-2 tized decibelt, ami kábé jelentéktelen kategória. Meg ilyenkor már tényleg illendő a nem használt csatlakozás korrekt 50Ω-os lezárása, mivel az antennákat átkapcsoló chip is csak ilyen feltételek mellett működik 'tökéletesen'.. -
And
veterán
válasz
zozahun
#11516
üzenetére
Tényleg nem akarnálak erről lebeszélni, de ha nincs ilyesmiben tapasztalatod, inkább hanyagold. Ha elcseszed a nyákod, kidobhatod a routert. Jó az ebben a formában belső használatra, kültérre sajna másik kell. A 120N sajnos nem támogat semmilyen 3rd-party firmware-t, így szoftveresen sem módosítható. Hogy némi eufémizmussal mondjam: nem egy tökéletes darab, na
.
Mod: a koaxos LAN-hoz való lezárás nem igazán való 2,4 GHz-re, ahogy a BNC se.
#11517: Olvasgasd a kapcsoló adatlapját, abból sokminden kiderül: [link].[ Szerkesztve ]
-
#11524
And
veterán
a_nagy_pok
#11522
And
veterán
válasz
a_nagy_pok
#11522
üzenetére
Sajnos nincs túl sok lehetőség mérésre. Ellenállásmérővel csak DC-n tudsz mérni, márpedig 2,4GHz-en egy nagyon kisértékű kapacitás is rövidzárnak számít. Így ha a jelútban vannak csatolókondenzátorok (szoktak lenni) vagy fojtó induktivitások, azok lehetetlenné teszik az ilyen szakadás-rövizár méréseket. Végfok meg minden wifi-eszközben (egyáltalán, minden rádióadóban, legyen az akármilyen kicsiny teljesítményű) van, általában a chipsetbe integrálva.
-
#11528
And
veterán
Salvador20
#11527
And
veterán
válasz
Salvador20
#11527
üzenetére
WRT160N: ez maradhat, ahogy van (AP-ként), de az adatbázis szerint a négy hw-verzió közül háromra feltehető a DD-WRT, csak a 2.0-ra nem.
WRT320N: kliens-híd vagy repeater-híd mód a megoldás, attól függően, hogy erre a routerre csak vezetéken szeretnél kapcsolódni, vagy wifi-n is. A repeater-híd egy olyan kliens, amelynél van lehetőséged virtuális AP-t konfigurálnod (arra tudsz aztán vezeték nélkül is csatlakozni, ha szükséges). -
#11531
And
veterán
Salvador20
#11530
And
veterán
válasz
Salvador20
#11530
üzenetére
Fix címek vannak? A legtisztább az, ha a 160N-t beállítod dhcp-szervernek, a 320N saját netkapcsolatát pedig letiltod a basic setup-nál (miután a WAN-portját nem akarod használni, NAT-olnia nem kell, gateway pedig már van a hálózatban, a 160N az). Ekkor a VAP-ra csatlakozó kliensgépek dhcp-kérését a gateway szolgálja ki, amelytől megkapják az IP-, netmaszk-, gateway- és DNS-címeket. A két router LAN IP-címe persze fixen tartandó, a dhcp-szerver által osztható címtartományon kívül. A 160N-en a net eléréséhez nem kell semmilyen 'különengedély', mivel a 320N úgy viselkedik, mint egy többportos kliens. Ha a 160N wifi-klienslistáján rajta van a 320N, akkor el kellene érnie a netet az utóbbira csatlakozó gépeknek is. Tehát:
- A közvetlenül a 160N-re csatlakozó (akár vezetékes, akár wifi-s) klienseken van net?
- A két router (csak kézzel beállítható LAN-oldali) IP-je azonos címtartományban van?
- A 320N csatlakozik-e vezeték nélkül a 160N-re?
- A 320N VAP-jára konnektáló kliensek kapnak-e dhcp-n címet a 160N-től? -
And
veterán
válasz
#82903040
#11539
üzenetére
Beállítsz egy PC-t fix címkiosztással a nyomtató IP-jének és netmaszkjának megfelelő 178.-as kezdetű tartományba, és úgy próbálsz csatlakozni. Akár a belső hálózatról switch-csen keresztül, akár közvetlen (crosslink) kábelkapcsolattal. Ha a nyomtató beállítása sikerült, utána a PC-t visszakonfigurálhatod a 198-as címtartományba vagy dinamikus címkérésre.
-
And
veterán
válasz
#82903040
#11544
üzenetére
Úgy gondoltam. A lényeg, hogy ha a nyomtató IP-je pl. 178.152.1.10, akkor lehetőleg a csatlakozó gép IP-je se legyen nagyon távoli, pl. 178.152.1.15 (így akár az általad említettel, de a 255.255.255.0-s netmaszkkal is jó lesz). Az átjáró / dns ilyen esetben nem számít, hiszen te azonos alhálózatban vagy a nyomtatóval, és IP-címmel hivatkozol rá. Igen, keresztkötésű LAN-kábellel közvetlenül is próbálkozhatsz, de switch-ről ugyanúgy mennie kellene.
Mod. #11546: Ugye a magyar rágióbeállítás a TP-Link szerint is azt jelenti, hogy azzal kezeli a 13-as csatornát? Azért megpróbálhatjátok ideiglenesen áttenni a Belkin AP-t az 1..11-es csatornák valamelyikére. Akkor sem csatlakozik, ha a TP-Link-en az elérhető hálózatok listájában nyomsz egy connect-et? Ez a kepfeltoltes.hu jelenleg elég katasztrofális..[ Szerkesztve ]
-
#11549
And
veterán
animatrix11
#11548
And
veterán
válasz
animatrix11
#11548
üzenetére
Az antennanyereség vagy annak növekedése nem feleltethető meg közvetlenül hatótávnak, vagy hatótáv-változásnak. Írhatnám azt is, hogy az erősítés mértékegysége nem méter
. Hogy mennyivel nagyobb vételi jelszintet kapsz ezzel, ill. mekkorára növekedik adáskor a kisugárzott (EIRP-) teljesítményed, ha erre az antennára váltasz, az konkrétan attól függ, hogy milyen volt az előző antennád. Ha a routereken, PCI-os kliens-kártyákon megszokott, kb. 2 dBi-s dipólt cseréled 8 dBi-s antennára, akkor számszerűsítve 6 dB-lel (lineárisan számított teljesítményben nagyjából a négyszeresére) javul a vételi jelszint és az EIRP. A hatótáv viszont sok tényező függvénye (különösen nem fix telepítésű, mozgó klienseknél), ezekből az antenna hatásossága csak az egyik. -
#11675
And
veterán
horvathkrisz
#11674
And
veterán
válasz
horvathkrisz
#11674
üzenetére
Igen, van rá mód, ha az optikai rálátás adott. Ha ez a feltétel nincs meg, inkább neki se állj. Egyébként bármilyen külső antennacsatlakozással ellátott router / kliens páros (vagy két többfunkciós eszköz) megfelel a célnak. Külső antennák és rövid koaxkábelezés sem árt. Az összköltség attól függ, hogy milyen berendezéseket veszel (ide nem kell n-szabvány, akár használt b/g-routerek is jók), miféle antennákat szerzel (házilag is el lehet készíteni), mennyi kábel kell, és hogy hogyan oldható meg a kültéri szerelés. Ideális esetben, némi házilagos munkát is bevetve akár 20k Ft alatt is megállhat.
-
#11684
And
veterán
horvathkrisz
#11679
And
veterán
válasz
horvathkrisz
#11679
üzenetére
Megfelelő lehet egy hasonló panelantenna, de azért is említettem a házi készítést, mert pl. a közkedvelt biquad hasonló nyereségű, és ennek az árnak a töredékéből kihozható (cserébe dolgozni kell vele).
#11677: Talán 3-400 méter nem a világvége wifin, véleményem szerint rálátással bőven belefér még az engedélyezett 20dBm EIRP-be is (mondjuk 15mW TX-power, 4m H155 koax és 10 dBi-s antenna összeállítással). -
And
veterán
válasz
johniee
#11685
üzenetére
Attól függ, mit értesz 38-40 centis 'műanyag antenna' alatt. Mert ha egyszerű körsugárzót, akkor el is felejtheted, hogy az arra megadott nyereség valós értékű. Szerencsére yagi-k ilyen távra feleslegesek. Talán még a GL-ek saját antennái is megfelelőek, ha a routereket egymásra néző ablakokban tudod elhelyezni. De egyébként szinte bármilyen kültéri antenna megfelel a célra (ha azok 'látják' egymást), két szomszédos ház távolsága nem lehet számottevő. (A notebook-kal meg ugye vezetéken kapcsolódnál a kliens routerre? Mert külső antennánál az sokkal célszerűbb, mint a repeater-mód használata, ami amúgy is felezné a rádiós link sávszélességét.)
-
#11707
And
veterán
horvathkrisz
#11702
And
veterán
válasz
horvathkrisz
#11702
üzenetére
Elég sok hozzászólás lovagol a jelerősítés kérdésén. Fogadjuk el, hogy a vételi képesség két fontos tényezőn múlik. Az első az antenna: annak a nyeresége egy 'ingyen erősítő', vagyis a nyereség javulása mindenféle káros mellékhatás nélkül növeli a vevőbemenetre jutó hasznos jelszintet, és adóoldalon az ekvivalens izotropikus kisugárzott teljesítményt (EIRP-értéket). A második a minden wifi-eszközben jelen lévő beépített vevő- és adófokozat: a tényleges elektronikus erősítők azokban vannak, de nekünk azokra nincs ráhatásunk. Igen, léteznek külső erősítők is (mind adó-, mind vevőoldalra is), de ezek nem általánosan használtak, ritkák, drágák, az adóoldaliak meg még illegálisak is. Ráadásul az elektronikus erősítést nem lehet büntetlenül a végtelenségig növelni, mert ennek a zaj gátat szab. A kérdésedre a válasz tehát az, hogy az 'erősítés' általad befolyásolható része magában az antennában, a kisveszteségű kábelezésben és a tiszta jelútban (rálátásban) van 'megoldva'.
-
And
veterán
válasz
netreg
#11700
üzenetére
v1: Hogyan? Az első megoldásoddal javítottál a főiránybeli az EIRP-n (másszóval növelted az alapantenna nyereségét, nyaláboltál). Ez tényleg oda-vissza hatásos, de valószínűleg nem túl sokat jelent, egy pici tükör mondjuk pár dB-t javíthat. Természetesen az sem lebecsülendő. A router vételi képességein csak jobb antennával tudsz javítani. Adóteljesítményt esetleg tudsz növelni, de a legtöbb eszköz azt nem támogatja, legfeljebb alternatív firmware-ekkel, és azzal sem lehet nagyságrendi növekedést elérni.
v2: (Valaki definiálhatná már végre ezt a logikai nonszensz-nek tűnő fogalmat, hogy "USB-s antenna"). A linkjeid alapján USB-s kliensre gondolsz. Ez nem igazán javít a nagyobb távolságú összeköttetéseken, pont azért, mert vacak (kis nyereségű és rossz hatásfokú, nyákra integrált) az antennája. Egy notebook beépített keretantennája ezeknél az USB-s wifi-kulcsokénál azért jobban teljesít.
v3: Gyenge jelen a repeater is csak abban az esetben tud érdemben javítani, ha a saját vétele jó. Tehát az nem megoldás, hogy a távoli házba beteszel egy jelismétlőt, ami már önmaga is gyenge jelet kap (-80 dBm az azért meglehetősen rossz jelszint). Repeaternek olyan köztes pontban van értelme, amelyből a többi résztvevőt jól veszi (de nélküle a távoli eszközök egymást már nem nagyon látnák).
"Ezt már sok helyen olvastam, biztos így van. De megkérdezhetem, hogy miért?"
Persze. Az első vonatkozása az a lemaradt félmondat, hogy külső antenna esetén: házon belüli jelismétléshez nem való az a külső (kliens-) antenna, amellyel az eredeti AP-re vagy routerre csatlakozunk, mivel a lakáson belül nem kelt jó térerőt, nem az a feladata. Egy kisméretű hétvégi házban még elmegy, de egy többszintes tégla / beton épületben már nem nagyon. A rádiós sávszélt meg azon egyértelmű okból felezi, mert a repeater egy időpillanatban csak az egyik féllel áll kapcsolatban (mivel a wifi félduplex rendszer, fizikai közegből, 'éterből' meg különben is csak egy van, az közös). Ezért ha a linksebességet azonosnak vesszük az A-állomás és a Repeater között (valamint ugyanígy a B-állomás és a Repeater között) akkor egy adatcsomag útja A és B között így úgy néz ki, hogy A leadja a repeaternek (közben B gyakorlatilag nem forgalmaz, nem is tudna, hisz a repeater foglalt), majd a jelismétlő továbbadja azt B-nek. Ha repeater nélkül az A -> B közötti átvitel ugyanazon linksebességek mellett x ideig tartott volna, akkor repeater közbeiktatásával ideális esetben is minimum 2*x ideig tart, ami hatásosan feleakkora sávszélt jelent.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
netreg
#11730
üzenetére
Ha jól tudom, WPA-AES-t és WPA2-t ma még kizárólag brute force módszerrel lehet törni, az meg normális megosztott kulcsnál (pl. amit írtál, az is jóval több, mint 128-bites) eléggé esélytelen próbálkozás. Ha az SSID broadcast-ot tiltod, a kliensek v. épp a repeater továbbra is gond nélkül tud csatlakozni az első routerre, mivel az SSID-t minden résztvevő ismeri, ha egyszer fel lettek konfigurálva az adott hálózathoz. Az SSID tiltás különben azért ne mjelent semmit, mert azt a kliensek minden felcsatlakozásnál lekommunikálják az AP-vel, méghozzá (a beállított kulcsolástól függetlenül) plain text-ben, kódolatlanul. Tehát ha elegendő ideig figyeljük egy AP és kliensei forgalmát, előbb-utóbb mindenképp kiderül a hálózatnév.
"Biztos, hogy egy USB-s kliens állítható antennával kevesebbet tud, mint egy laptopba épített cucc?"
Hát ha tényleg egyszerű stickről beszélünk, amelynek se külső kihajtható antennája nincs, se csatlakozója, csak egy pici, nyákon kialakított (pl. hurok-)antennája, akkor kizárt, hogy jobb legyen, mint egy notebook-ba épített keretantenna. Ezeket nem nagy távra tervezik, szóval az se valószínű, hogy a legérzékenyebb chipsettel szerelnék. Elsőre mi is USB-s klienseket használtunk (7 évvel ezelőtt, még 802.11b-s szabványút), de az hosszabbító kábeles, kihajtható antennás kivitelű volt, nem stick formájú, így viszonylag könnyű volt az antennacsatlakozást kivitelezni rajta.
"Mi a jó jelszint dB-ben?"
A decibel még mindig nem jelszint (csak arányszám), a dBm viszont az (abszolút teljesítményszint). Egyébként minél nagyobb, annál jobb, természetesen. A jó minőségű gyártmányok maximális linksebességhez tartozó (azaz 54Mbps melletti) vételi érzékenysége -70 dBm körül van, az átlagosaké valamivel rosszabb, papíron -65 dBm-hez közeli értékeket említenek. -80 dBm körül az átlagos eszközök már szakadozhatnak, ráadásul a vételi szint tipikusan nem stabil, hanem ingadozik, és a zaj / zavar is sokkal jobban befolyásolhatja a gyenge szintet, mint azt, amelyikben még bőven van 'tartalék'.
"Értem. Tehát fél-duplex, ez a kulcsszó. Ez a rádió miatt van, igaz?"
A rádió is lehet fullduplex (lásd pl. GSM), de a wifi nem ilyen rendszer. Az adás / vétel átváltás wifi-nél ugyan rendkívül gyors, a tranzakciók pedig nagyon rövidek, de mégis csak félduplex az összes szabvány.
"Gondolom ezen az sem segít, ha két g-s antennája van, hiszen ugyanazt a frefvenciát (2,4GHz) használják, így egymást pusztítanák."
Egy 802.11g-s eszközön az antenna diversity miatt lehet két antenna, vagyis azok mögött egyetlen rádió van. Ha fizikailag két rádió lenne egy repeaterben (vagy épp magad alakítasz ki két különálló routerből egy ilyen ismétlőt), akkor mindkettő működhet ugyanazon a 2,4 GHz-es sávon, hiszen az átvitel különböző csatornákon zajlik, amelyek ugyan a 2,4GHz-es wifi-nél részben átfedik egymást, de ha pl. az 1-es és a 6-os csatornán működik a két eszköz, akkor már nem. Ezért nem kell feltétlenül keresztsávos jelismétlést alkalmazni, elegendő az egymástól távoli csatornák használata. Ezzel tényleg megkerülhető a sávszél felezése, és az antennákat is fizikailag szeparáltan lehet telepíteni. Tehát ez nem (csak) szofver és antennaszám kérdése, hanem a rádiómoduloké is. Akárhány antennája van egy routernek, és akármilyen szoftver fut benne, egyetlen belső rádióval ezt nem lehet megtenni. -
And
veterán
válasz
netreg
#11743
üzenetére
"Ezt úgy értsem, hogy hegesztettetek rá egy külső antennát?"
Igen, konkrétan biquad-ot, a megosztó routerre szintén. Elsőre hatszáz méteres linket hoztunk üssze velük.
"Ezzel mondjuk nem tudom hány dBm-et lehet javítani, de biztosan jobb lett, mint az integrálttal volt."
Itt konkrétan az antenna elhelyezése számított sokat, hiszen az eszközök beltérben maradtak, az antennák viszont kikerültek a tetőre ill. padlástérbe. De természetesen a nyereségük is jobb volt, mint az eredetié.
"Egyébként a belinkelt USB-s kliens ezt tudja: Wireless Transmit Power 16dBm(MAX)(EIRP). Elvileg ugyanaz, mint a lenti router. Bár ezt is írja: Antenna Type: Internal Omni Directional (Antenna Power: 0dBi) Mégsem ugyanaz. Power nincs. Akkor, hogyan ad???"
Egyrészt már a megfogalmazásuk is rossz, hiszen 'antenna power' dBi-ben nincs, csak antenna nyereség, az meg 'gain'. Ebből eredhet a félreértésed, másrészt meg onnan, hogy a 0 dBi nyereségű antenna nem azt jelenti, hogy nem sugároz ki teljesítményt, csak azt, hogy a nyeresége 1x-es: nulla decibel mindig egyszeres viszonyt jelöl (a nullára ugye nem is értelmezett a logaritmusfüggvény). Az EIRP-érték decibelekkel:
P_eirp [dBm]= TX_power [dBm] + Antenna_gain [dBi].
Tehát ha a transmit power +17 dBm, az antenna nyeresége meg 3 dBi, akkor az EIRP-teljesítmény +20 dBm lesz (ami egyébként épp a hazai / EU-s szabályozás szerinti határértéket jelenti).
"+1dolog:
Wireless operating range: Indoor up to100m, Outdoor up to 300m"
Na, épp az ilyen értékeket nem szabad sosem készpénznek venni. Gyakorlati jelentőségük nincs, a hatótáv millió dolog függvénye. A gyártók természetesen megadják, de csak azért, mert mi, egyszerű júzerek szinte 'elvárjuk' ezt tőlük. -
#11915
And
veterán
gergo21013
#11912
And
veterán
válasz
gergo21013
#11912
üzenetére
Megoldható, ha az adott router képes wifi-kliensként működni. Sajnos a TL-WR542g úgy tűnik, erre nem képes, csak az alap AP-módot támogatja, valamint a WDS-hidat, ami ehhez nem jó. Alternatív firmware sem áll rendelkezésre az 542g-hez, pedig azokkal is össze lehet hozni a kliens-módot.
#11913: Nyílt hálózathoz való csatlakozáshoz a WDS felesleges, nem is arra való. AP-hez szokásosan kliensek csatlakoznak, a WDS pedig hídkapcsolathoz (két v. több LAN egyenrangú AP-kkel létrehozott összeköttetése) vagy jelismétléshez szükséges.
"A másik: A tetőn egy WiFi antenna van?"
A kolléga ezt írta: Régi net-szolgáltatómtól maradt nálam egy wifi antenna, .. -
And
veterán
Te általában írtad azt, amit, és Alex91 sem említett típust, csak annyit, hogy a dolog igenis lehetséges. Az más kérdés, hogy az adott routerrel nem, de csak azért, mert nem eléggé multifunkciós, és nem is tehető azzá egy 3rd-party firmware segítségével, mivel legjobb tudomásom szerint olyan nincs hozzá. Egy csomó másikhoz viszont létezik, ill. gyárilag tudják a kliens-módot. Pl. emlékeim szerint az 543g is ilyen.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
netreg
#11923
üzenetére
Az a véleményem, hogy még mindig tévúton jársz. Háromantennás eszközökről írsz, én meg a 802.11 b/g/a szabványokra vonatkoztatva említettem ezt a kétantennás dolgot. Utóbbiaknál ugyanis (ha csak nem többsávosak, pl. a/g-szabványúak) nincs kettőnél több antenna, sőt ez még a 802.11n-nél sem követelmény jelenleg, mivel a kettő spatial stream feletti lehetőséget a mostani eszközök még nem használják ki. Az n-szabvány plafonja ugyanis négy párhuzamos rádiófolyam, 600 Mbps jelzési sebességgel. Ok, láttunk már olyat is, hogy g-szabványú eszközön van 3 antenna, de ettől még a 802.11g a szabvány szerint nem alkalmaz több rádiófolyamot az átvitelhez, vagyis annál nincs MIMO. A g-nél egyetlen antenna is tökéletesen elegendő az átvitelhez, vagyis nem lesz attól 'g-lite' egy b/g-s router, hogy csupán egyetlen antennát szereltek rá.
Az n-szabványnál viszont ez nem igaz. Ott muszáj 'több rádiót' használnunk, csakhogy azok nem egymástól függetlenül léteznek, hanem a szabvány teljesítéséhez szükségesek, ráadásul ugyanazon frekvenciatartományt használják. Ez volna a MIMO, amellyel úgy érünk el nagyobb linksebességet, hogy mindenféle trükkel párhuzamos rádiófolyamokat alkalmazunk, de úgy, hogy az átviteli spektrumot nem növeljük meg, magyarul a párhuzamos adatfolyamok mind ugyanazt a rádiócsatornát használják.
A #11807-ben kérdezted: "Ha egy WiFi router 2db, leszerelhető antennával rendelkezik és az egyik helyére egy külső (szabadban elhelyezett) antennát szerelek, akkor beltérben a megmaradt gyári és kültérben a külső fog működni egyszerre? Úgy értem kvázi egyszerre, mert gondolom egy rádió van benne, egyszerre csak az egyiken fog tudni klienssel kommunikálni."
Amit pedig én írtam, abból pont az következik, hogy nem működhet így a dolog, ráadásul az oka már elég sokszor említve lett. A lényege, hogy a két antenna nem párhuzamosan (vagyis nem csoportantenna módjára) működik a routeren, azzal ugyanis 'csak' nyereségnövekedést lehetne elérni, nem diversity-t. A kettő közül az egyik mindig lekapcsolásra kerül, és magad is írtad, hogy ez a szelektálás a térerő / bithibaarány függvénye, és nem a kiszolgálandó klienseké. Vagyis nincs olyan, hogy a router 'megjegyzi' , hogy az egyes kliensek melyik antennával érhetőek el, és minden, az adott klienshez tartozó csomag adásakor / vételekor majd azt választja ki. Egyszerűen annyi történik, hogy antennát vált, ha az aktuálisról vett jel hibaaránya megnő. Ha a link egy adott klienssel él, és a jel folyamatosan jó minőségű, esze ágában sem lesz antennát váltani, mert nincs értelme. Ez a diversity, és ezért lehet eljátszani egy kétantennás b/g routerrel azt, hogy csupán egyetlen külső antennát csatlakoztatunk hozzá, a másikat meg üresen hagyjuk. Fix telepítésű AP-kliens kapcsolatnál a külső antennáről mindig értékelhető jelszintet kapunk, így a leválasztott aljzat sosem aktiválódik. -
And
veterán
Miért bizonytalanított el? Ha már ilyen tákolt antennákkal is van értékelhető jeled, akkor egy normális, nagyobb nyereségű fajtával biztosan nem jársz rosszabbul, legyen az yagi vagy grid. Arra törekedned kellene, hogy a saját antennádat kültérre, tetőre, olyan helyre telepítsd, ahonnan kicsit jobb rálátásod van az ellenállomásra. Ekkora távra (tiszta rálátás mellett) kisebb teljesítőképességű antenna is megfelelne, de ha minőségi - nem vacak, feltűnőel olcsó, kamu nyereségértékű - yagival vagy egy nagyobb grid-del (20..24 dBi) próbálkozol, valószínűleg normális jelet kapsz (ja igen, a százalék nem jelszint-mértékegység, még ha sokdszor is írom le már ebben a topikban; azt minden kliens / szoftver úgy értelmezi, ahogy akarja). Ezen felül ügyelned kell az alacsony kábelcsillapításra, vagyis nehogy elveszítsd a rosszabb kábellel azt, amit a nagyobb nyereségű antennával javíthatsz a kapcsolaton. Az biztos, hogy nagyobb nyereségértékkel nem ronthatsz a link minőségén, legfeljebb a pénztárcád bánhatja kissé
. -
And
veterán
válasz
netreg
#11934
üzenetére
"Pont ezért fog antennát váltani azonban akkor, mikor az (irányított és fal külső oldalán lévő) antennán keresztül nem tudja elérni a házon belüli klienst (vagy csak nehezen), ezért megpróbálja (felkapcsolja) a másik antennát, hopp, ez jobb: vált és viszont..."
Ha arra gondolsz, hogy csupán egyetlen klienst kell így kiszolgálnia a routernek, az esetleg működhet, mint arra korábban itt utaltam. Ilyennel nincs tapasztalatom, úgyhogy majd számolj be róla.
"Mivel az antennák alapban omnipolárisak, így nem tud nagy eltérés lenni a 2 v. 3 egymáshoz közel ültetett hatékonysága szempontjából."
Omnipoláris antennáról még nem hallottam, csak omnidirekcionális (körsugárzó) kivitelűről. A polarizáció egy másik fogalom, az lehet lineáris (horizontális vagy vertikális) vagy körpolarizált (a helix típusnál). Ha pedig a több antenna célja az antenna diversity, akkor igenis nagy különbség lehet az egyes antennák által vett jelek szintje között egy adott pillanatban, a zárt térben kialakuló visszaverődések okozta helyi térerőváltozások miatt. Ha nem így volna, nyilván nem lenne értelme dinamikusan átkapcsolni sem közöttük. Hogy az antennák közel vannak egymáshoz, az ne zavarjon meg, az üzemi hullámhossz ugyanis nagyon alacsony, 2,4 GHz-en mindössze 12 centiméter körüli, vagyis ilyen nagyságrendnél is jelentős különbség lehet az egyes antennák által produkált eredő jelszintben.
"Tehát itt is a rádiók száma dönt? Lényeges, hogy hány antennája van? Vagy az n-szabványnál ez ugyanazt jelenti? Akárhogy is, ahogy Kali is írta, gondolom csak akkor tudod a maximumot kihozni, ha a másik oldal is "ugyanilyen" felépítésű, hiszen a mátrix kommunikáció akkor teljes. Jól értettem?"
A 'rádiók' száma 802.11n-nél (és most csak erre értve) meghatározza a párhuzamos spatial stream-ek számát. Ez jelen állás szerint minimum kettő, de a szabvány szerint a későbbiekben lehet 3 ill. 4 is. Az n-szabvány talán túlságosan is rugalmas. Tehát az n-nél nem ugyanazt jelenti a rádió fogalma, mint a csupán egyetlen jelfolyammal dolgozó a/b/g-szabványoknál: ezek a rádiók 802.11n esetén összetartoznak, az általuk kisugárzott / vett jelek kombinálásával érhető el a teljes sávszélesség. A dolgot elég sokáig lehet bonyolítani, hisz az antennák számát növelheti még a 'sima' diversity (vagyis két stream-hez is tartozhat három antenna), a többsávos kivitel (a 802.11n nincs sávhoz kötve, mint az a/b/g-szabványok voltak, működhet 2,4 és 5 GHz-en is), de még az eszköz multiszabványú kivitele, hiszen léteznek a/g/n - ami egyben a/b/g/n - routerek és kliensek is. Az is megvalósítás kérdése lehet, hogy egy sugárzót kétsávosra alakítanak-e ki (ilyen pici körsugárzóknál némi járulékos veszteség árán még könnyen megoldható), vagy éppen ehhez hasonló trükközéssel készítenek olyan antennát, amely fizikailag egyetlen tokban van, logikailag mégis kettő (RF-jellemzőiben szeparált). Szóval ember legyen a talpán, aki ránézésre meg tudja mondani, hogy egy több (köztük az n-) szabványt támogató, többsávos routeren látható 'antennaerdő' egyes tagjai éppen mire valók, melyik sávon és mely módoknál működnek, és melyek kapcsolódnak át az antenna diversity során.. -
And
veterán
válasz
Norbi.Sz
#11965
üzenetére
Routerrel is lehet, ha ismeri a kliens-módot. A TL-WR642G sajnos nem tudja, ugyanaz igaz erre a típusra is, mint amit a #11915-ös hsz-ben írtam az 542G-re.
#11963: "Esetleg 2 routerrel meg tudom oldani azt, hogy egyikre a külső antenna van rádugva, amivel fogom az ingyenes hotspot jelét, erre csatlakozva a második router, amit pedig a WiFi jel belső sugárzására tudok használni? Elméletben ez így megoldható?"
Igen. Házon belülre konkrétan nem is egy újabb router kell (pontosabban ez a távoli linket fogadó kliens-router működési módjától is függ, hogy az végez-e címfordítást vagy nem), csak egy AP, vagy AP-ként használt (a LAN-porja felől csatlakozó) wifi-router. -
And
veterán
válasz
Frederic
#11970
üzenetére
A WRT54GS2 megfelel második AP-nak. Ha szakadásmentes 'roaming'-ot szeretnél, akkor javasolt rá egy DD-WRT (a GS2-re a 2MB-os flash miatt más alternatív fw nem megy fel, csak a DD-WRT Micro), ill. az 54GL-re is (az lehet DD-WRT Standard), és ezzel az alternatív fw-rel az eszközök között ki tudsz alakítani egy WDS-linket. Ezzel a GS2 router gyakorlatilag wireless repeaterré válik, és saját tapasztalatom szerint e módszerrel rendesen működik a szabad barangolás, ha az SSID, csatorna és a titkosítás / kulcs megegyezik a két routeren.
Az egyetlen gond, hogy valahogy rá kellene venni a GS2-est, hogy az adatok továbbításához a LAN-interfészt használja (ha már az ki van kábelezve), a WDS pedig csak a zökkenőmentes AP-váltás miatt legyen használva. Na ez az a rész, amelyet sajnos nem tudom, hogyan kell megvalósítani, ha egyáltalán lehetséges (de valószínűleg az, csak nálam a kilométeres táv miatt a kábelezés nem volt megoldható). Mert ha ezt nem sikerül kivitelezni, akkor a forgalom a WDS-linken zajlik a két router között, az pedig rögtön megfelezi az elérhető (maximális térerő / wifi-linksebesség esetén kb. 20 Mbit/s körüli) hasznos sebességet. Ha ez mégsem jön össze, akkor marad a két független, egymástól távoli csatornán járatott AP, ehhez nem kell alternatív firmware sem.
#11971, Norbi.Sz: Ha egyszer többen is leírjuk, hogy működhet úgy, ahogy elképzeled, akkor miért kérdezed ugyanazt ismét?
"Ha jól gondolom, ez a típus is megfelel:
TP-LINK TL-WR841ND 300Mbps 2x2 MIMO Wifi Router"
Kliens-routernek olyat válassz, amelyen van antennacsatlakozás, ha már külső antennát szánsz rá. Lehet, hogy a TL-WR841ND-n is van olyan (ezt nem tudom, utána kell nézni), de hogy n-es router tök felesleges egy távoli nyílt hotspot eléréséhez, az biztos. Belső routernek (AP-nek) használhatod, mert miért ne, de kliensnek valszeg bőven megfelel az 543g, vagy bármilyen olcsó router, akár szimpla AP is, amelyre 3rd-party firmware-t tudsz tolni (mindegyik támogat kliens-módot, csak nem minden routerre lehet ilyesmit feltenni). -
And
veterán
válasz
Frederic
#11973
üzenetére
Én nem ezt látom: [link], a WRT54GS2 v1.0 -> supported, más verziót meg nem is tartalmaz az adatbázis.
Az SSID lehet ugyanaz, és arra lehet megoldás, hogy nem kell két külön hálózathoz profilt kreálni a kliensgépeken, hiszen a hálózat neve (meg persze a kulcsolás) megegyezik. A csatornáknak ebben az esetben nem kell azonosnak lenniük (mint említettem, nem is baj ha távol vannak egymástól, hisz ez WDS nélkül két külön wifi-hálózat lesz), a kliensek így is szépen meg fogják találni mindkét AP-t ugyanazokkal a beállításokkal. -
And
veterán
válasz
Frederic
#11975
üzenetére
"Technikailag az jó akkor ha a fenti router megkapja a netet egy lan portjára és kap egy belső hálózati IP-t?"
Igen, lehetőleg az első router (ha az a DHCP-szerver) által osztható címtartományon kívül. A második router DHCP-jét meg értelemszerűen nem szabad engedélyezni.
"A kliens gépek mindig az erősebb wifi jellel rendelkező routert fogják használni?"
Valószínű, hogy amíg a kliens-AP kapcsolat minősége nem csökken az értékelhető szint alá (nem szakad meg), a kliens ragaszkodni fog ahhoz az access point-hoz, amelyikre korábban rákonnektált, még akkor is, ha a másik közben már nagyobb térerővel vehető, mert közeledtél hozzá. Vagyis amíg a link működik, a kliens nem fog ismét hálózatokat keresni, de ha megszakad, újracsatlakozásnál már a nagyobb térerejű AP-t fogja preferálni. Ez persze szoftver / driverfüggő lehet. -
And
veterán
válasz
Frederic
#11977
üzenetére
Persze, hogy kívül! Minek foglaljunk egy fix címmel helyet a dhcp-szerver által osztható tartományból? A szerver akár ki is oszthatja a már létező fix címet egy bejelentkező dhcp-kliensnek, hiszen annak nem feltétlenül kell tudnia, hogy az már él. Annak meg címütközés a vége, úgyhogy az a legtisztább, ha az automatikusan osztható és a fix IP-k tartománya egyáltalán nem fedi át egymást, egy tipikus otthoni hálóban a címek szétválasztása azért nem olyan nagy mutatvány.
#11978: "a routeren melyik csatornát kell beállítani, h maximális legyen a hatótáv?"
Ha ez csatornafüggő volna, akkor mindenki ugyanazt választaná, nem ? Legfeljebb annyit tehetsz, hogy olyan szabad csatornát választasz (NetStumbler, Wirelessnetview, InSSIDer, stb. segítségével), amelynek lehetőleg a környékén sincs semmi. Jelentős különbség nem lehet a csatornák között, főleg beépített antennával, mivel a frekvenciasáv nem túl széles.
"illetve ha csatlakozok egy hálózathoz wifin akkor nem lehet kideríteni h milyen tartományban sugároz?"
Hogyne lehetne: megnézed a kezelőprogramjában (vagy ha multifunkciós külső eszköz, akkor a webfelületén) a vezetéknélküli státuszt, és rögtön kiderül, melyik csatornán működik a kliensed. Mondjuk pontosan azon, amelyre azt az AP-t / routert beállították, amelyre a kliens felcsatlakozott..[ Szerkesztve ]
. Ahhoz úgy 1000x nagyobb kellene, zárt térben, hogy minden energiát a tested nyeljen el.
! Mit jelent az, hogy ipconfig-ra nem ír ki 'semmi érdemlegeset'? Kapsz a routertől dhcp-n IP-címet, vagy nem? Ha nem, akkor a konfiguráláshoz kénytelen leszel kézzel a router default címének megfelelő tartományba, pl. 192.168.1.x-be állítani a géped IP-jét.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
krealon