-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Tompie
#45726
üzenetére
"[..] ami nem is probléma inkább a 220V feljuttatása
"
Miért, talán belső tápegysége van, és egyből a hálózati feszültséget kell a házába juttatni? Csak azért kérdem, mert a soho-routerek szokásosan külső (dugasz-) táppal rendelkeznek, a táp által szolgáltatott törpefeszültséget pedig szintén nem túl bonyolult és mellesleg biztonságosabb feljuttatni a szekrény tetejére, mint a 230V-os hálózatot. Ha más nincs, a tápegység DC-kábele is hosszabbítható némi forrasztás + zsugorcső (alternatív megoldásként pici műanyag dobozka és sorkapocs / 'csoki') segítségével. -
#45884
And
veterán
pixelmester.
#45882
And
veterán
válasz
pixelmester.
#45882
üzenetére
Ebben a formában nem létezik, vagyis nem a 'wifi' (rádiófrekvenciás) jelet adja LAN-kábelen, mert az nem lehetséges. Csak úgy ahogy előttem említették, külső kliens vagy multifunkciós eszköz formájában.
Az antenna - a szó eredeti értelmében - egy passzív eszköz, míg az ethernet kábelt mindig egy aktív, egyéb helyről táplált áramkörhöz kell csatlakoztatni. A PoE annyiban előnyös, hogy megoldja a távoli / kültérre telepített egység etherneten keresztüli táplálását. -
-
And
veterán
Ez az anomália a csatornaszámokkal nem azért van véletlenül, mert a te kliensed visszaállt 20 MHz-es rádiós sávszélességre? Valamiért nem tűnik véletlennek a négy csatornányi különbség, annyi szokott lenni 40 MHz-es módban az elsődleges és másodlagos csatornák között, amit például "7+11"-ként indikálnak a wifi scanner programok is.
-
#46309
And
veterán
ArthurShelby
#46305
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#46305
üzenetére
"Ami n-es és 300Mbps-os, az tudja az 5GHz-t is?"
Ez egyáltalán nem biztos, mivel maga a 802.11n szabvány nincs sávhoz rögzítve: támogatott lehet 2,4 és 5 GHz-en is. Abból, hogy két párhuzamos adatfolyamot használ (2x 150Mbps jelzési sebességgel), még nem következik, hogy melyik sávon üzemel, ezt az adott eszköz ismertetője / adatlapja árulhatja el.
#46306: Ez volna a kliens üzemmód, gyárilag multifunkciós routerek ismerhetik, vagy amelyikre rá lehet telepíteni 3rd-party firmware-t, az is. -
And
veterán
válasz
MaCS_70
#46311
üzenetére
"A kliens-üzemmód nem azt jelenti, hogy a router a WAN-oldalt kapja rádión?"
A kliens-üzemmód alapvetően azt jelenti, hogy az eszköz egy meglévő AP-hez kacsolódik. Ezen belül lehet variálni, hogy legyen-e címfordítás, vagy ne:
- WISP-kliens: NAT-olós kliens, vagyis egy IP-címet mutat az AP (wireless ISP) felé, és ezt megosztja a LAN-portjain, vagy
- Kliens-híd: NAT nélküli kliens.
Maga a "bridge" kifejezés értelmezése - ahogy észrevettem - nem egységes az egyes gyártók / firmware-ek között: addig oké, hogy ilyenkor mindenki egy alhálózatban marad, de van olyan fw, amely alatt ez egyenesen WDS-módot takar, arról meg tudjuk, hogy nagyon nem szabványos. Egy szimpla, switch nélküli kliens-eszköznél, mint a PCI(E) kártya vagy egy USB kliens ez nem is kérdés, hiszen egy ilyen eszköz csak egyetlen kliensgépet tud kiszolgálni, amelyikhez fizikailag csatlakozik, vagy amelyikbe bele van szerelve. Tehát van a 'kliens', és amíg nem egyértelműsítjük, hogy milyen módú, addig mindkét lehetőség elképzelhető. Van, akinél kliens vs. WISP-kliens a felállás, itt a 'hagyományos', jelző nélküli kliens a híd-módú, másnál meg kliens vs. kliens-híd, itt előbbi a címfordítós (WISP) mód. -
And
veterán
válasz
farkas-j
#46652
üzenetére
1.) Egy CFW-vel felvértezett router alapszintű beállítása lényegében nem feltételez több ismeretet, mint a gyári FW-rel szerelt típusoké. A lehetőségek száma nyilván nagyobb 3rd-party firmware alatt, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhez kötelező hozzányúlni.
2.) A kolléga nem AP-módhoz ajánlja a CFW-t, hanem kliens-módhoz, amit egy csomó - főleg régebbi router - nem ismer. Az AP-módot ugyanis minden router támogatja, ha nincs "dedikált" AP-mód, akkor annyit vesztünk a hiányával, hogy például a WAN-port nem használható LAN-ként. -
And
veterán
A WDS aztán minden, csak nem kliens! Nagyon nem az, mert eleve nincs szabványosítva, úgyhogy csak azonos chipsetek (és firmware-ek) alatt szeret működni. A TL-WR340 user guide-ja nem tartalmazza ugyan magát a WDS-szót, viszont azt írja, hogy: "The APs can communicate with each other in Bridge mode unless they know each other’s MAC address." Ez pedig erősen WDS-re utal, mivel a kilens-mód eleve nem AP-k összeköttetésére szolgál, és kliens működésnél (AP <--> kliens kapcsolatnál) soha nincs is szükség az eszközöknél egymás MAC-címének kölcsönös megadására (a MAC-szűrés más lapra tartozik, de az ugye nem erről szól). A TL-WR340 mellesleg nem kompatibilis egyik 3rd-party / custom FW-rel sem.
Mod.: mexel, tehát arra a kérdésre, hogy "[..] egy sima wifi router működik-e vevőként.", a válasz az, hogy ez egyáltalán nem biztos. Amelyik nem multifunkciós, vagy nem tehető CFW-vel azzá, az erre nem képes, a TL-WR340G sem támogatja. (Rádiótechnikailag minden wifi adó és vevő is, de ami neked kell, az a kliens-mód, azzal lehet egy AP-re / wifi-routerre felcsatlakozni. A belső wifi-kártyák, szimpla USB-s adatperek is kliens-eszközök, már ami a működési módjukat illeti.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Még egyszer: a TL-WR340G (és egy csomó hasonló, régi router) nem tudja a kliens módot, pont. Amit tud, az a WDS-bridge, amely segítségével rá tud kapcsolódni más AP-re, de csak akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:
- azonos chipset, vagy legalábbis azonos WDS-implementáció (ez fw-függő is lehet),
- egymás MAC-címének megadása a routereken,
- az előbbi értelmében a 'másik' routernek - az eredeti AP, amelyre kapcsolódni szeretnénk - is támogatnia kell a WDS-t,
- legfeljebb WEP titkosítás húzható rá a kapcsolatra.
Na most egy szimpla kliensnek az előbb felsoroltak közül egyikre sincs szüksége, illetve nem kell leragadnia a WEP-nél (ez is megoldásfüggő, van olyan firmware,a mely alatt WDS-nél is működik a WPA/WPA2). Tehát nem, ez továbbra sem egy mindenre jó kliens-megoldás! Még többi infó: [link]. -
#46686
And
veterán
ArthurShelby
#46680
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#46680
üzenetére
A rádiós / spektrális sávszélesség alapjaiban határozza meg az átvihető bitsebességet. Az egyes üzemmódoknak (wifi-szabványoknak, modulációknak) meg van egy úgynevezett spektrális hatásfok nevű jellemzőjük. Ez megmondja, hogy adott bitrátához mekkora analóg sávszélességet kell elfoglalnia a rádiófolyamnak. Erről több infó itt: [link]. Látható, hogy pl. a 802.11g szabvány esetén ez az érték 2,7 bps/Hz, vagyis a rendelkezésre álló 20 MHz-es analóg spektrumon 54 Mbps-es fizikai jelzési sebesség (szimbólumsebesség) vihető át. Az adatráta kétféleképp növelhető: vagy megnöveljük az analóg (rádiós) spektrum szélességét, vagy olyan modulációt / üzemmódot választunk, amelynek jobb a spektrális hatásfoka. Az egymás utáni wifi-szabványok általában mindkét lehetőséggel élnek, így jönnek ki a 20 MHz-es (még a 802.11b szabvánnyal képbe került) rádiós sávszélesség többszörösei. Aztán be lehet vetni azt a trükköt is, hogy se a spektrális hatásfokot (modulációt), se a rádiós sávszélt nem növeljük, viszont több 'párhuzamos rádiófolyamot' (spatial stream-et) alkalmazunk, és így növeljük a sávszélességet. Ez egy viszonylag bonyolult trükk (spatial multiplexing) eredménye, és azzal a megkötéssel jár, hogy az egyes párhuzamos - mégis ugyanazt a spektrumrészt vagy csatornát - rádiófolyamokat térben szét kell választani, azaz külön antennákra kell vezetni mind adó-, mind vételi oldalon. Ez a MIMO lényege: az eredetileg csak az üzemmódtól és rádiós spektrumszélességtől függő adatráta az antennák számának többszörözésével növelhető. A MIMO a 802.11n-szabvánnyal jött a képbe, a 300 Mbps jelzési bitrátájú és afeletti sebességű üzemmódokkal. A 150 Mps-es - MIMO nélküli, csupán egyetlen stream-et használó - mód 40 MHz rádiós sávszélességet igényel, az 'eredeti', 20 MHz-es spektrumon ennek az értéknek csak a fele vihető át.
(Az E= h*f Planck-féle összefüggés nem igazán tartozik ide, mivel az az adott frekvenciájú / hullámhosszúságú foton energiáját adja meg, a wifiénél nagyságrendekkel magasabb frekvencián. A wifi teljesítményének ehhez nem sok köze van, az adott teljesítménnyel kisugárzott 2,4 és 5 GHz-es hullámok időegység alatt ugyanannyi energiát továbbítanak.) -
And
veterán
Az a baj a 40 MHz-es sávszélességgel a 2,4 GHz-es sávban, hogy a rendelkezésre álló sávrész jó 2/3 részét elfoglalja (a két szélső csatorna névleges frekvenciája között mindössze 60 MHz a távolság). Azt pedig, hogy a szomszédos wifi-k mennyire befolyásolják a te kapcsolatod minőségét, a darabszámukon felül a térerejük is jelentősen meghatározza. Ha annak a 17 'idegen' hálózatnak a jele mind -85 dBm alatti szinttel lenne vehető nálad, akkor nem sok vizet zavarnának. Csakhogy elég kicsi az esélye, hogy mind ennyire kis jelszinttel ér el hozzád. Ha pedig már 2-3 szomszédos AP jele is összemérhető a tiéddel, vagy annál nem sokkal gyengébb, ráadásul szépen el vannak osztva a sávon belül, akkor az nem szerencsés helyzet.
-
#46702
And
veterán
ArthurShelby
#46694
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#46694
üzenetére
"Ha jól értem, az 1-es és 13-mas (vagy 14-es) csatorna között 60MHz különbség van?"
Igen, pontosabban a csatornák 'közepe' között, hiszen a csatorna kifejezés nem egyetlen konkrét frekvenciát jelöl (egy nulla sávszélességű frekvencián nem lehet adatot átvinni), hanem egy kis sávrészt. A 2,4 GHz-es sávon a kijelölt csatornák 5 MHz-enként követik egymást. Ez azért vicces dolog, mert már a legelső, jobban elterjedt wifi-szabvány, a 802.11b - 11 Mbps jelzési sebességgel - is 20..22 MHz-es spektrális szélességet igényelt, azaz legalább négy csatornányit. Ezért szokás azt mondani, hogy átfedés nélküli csatornákból - legalább öt csatornányi különbséggel - mindössze három darab fér el a 2,4 GHz-es sávon. Ez pedig kizárólag a 20 MHz-es spektrumszélességű csatornákra vonatkozik. 40 MHz-es csatornából mindössze kettő fér el a sávban úgy, hogy nincsenek egymásra ráhatással, és ez is csak úgy lehetséges, ha ez a két 'széles' csatorna a sáv két szélén van. A 2,4 GHz-es sávban 40 MHz-es rádiós sávszélességet kizárólag a 802.11n szabvány támogat (két darab hagyományos, négy csatorna távolságú 20 MHz-es csatorna összefogásával), a régebbiek (b/g) szerencsére csak a 20 MHz-es módot ismerték, az újabb ac-szabvány pedig csak 5 GHz-en létezik.
"Ha 40GHz-n van és nem 20GHz-n akkor nagyobb úgymond a hibalehetőség is? "
Ezek az értékek gondolom MHz-ek akartak lenni. Mint eddig kiderült, a nagyobb csatornaszélesség kevesebb átfedés nélkül használható csatornát jelent. Ha az idegen hálózatok átfedésbe kerülnek, annak az eredménye valamilyen interferencia lesz, amire a hálózati eszközök a bitráta (és ezzel a felhasznált spektrum) csökkenésével és/vagy csomagismétlésekkel reagálnak. Az eredmény mindkét esetben a hasznos adatforgalom lassulása lesz. Minél nagyobb az átfedés és minél közelebb van egymáshoz az átfedésbe kerülő hálózatok jelszintje, az eredmény annál rosszabb lesz.
Ahogy növekszik a wifi-hálózatok darabszáma és az azoktól elvárt hasznos átviteli ráta, úgy nő a felhasznált rádiós sávszélesség is, hiszen a spektrális hatásfok és a MIMO-adatfolyamok darabszáma nem növelhető a végtelenségig, csak egyre nagyobb kompromisszumok (mint például a zavarérzékenység és a szükséges jel/zaj viszony növekedése, MIMO esetén egyre több különálló antenna) árán. Így lesznek a sávok egyre telítettebbek, és így lesz kénytelen az adatátvitel egyre magasabb frekvenciájú sávokat elfoglalni a jövőben, amelyeken 'elegendően nagy' csatornaszélességek is használhatók lesznek. -
And
veterán
válasz
flash-
#46791
üzenetére
1.) Természetesen nincs egységes recept, merthogy az egyes wlan-eszközök (beleértve a klienseket is, mint a telefon vagy az asztali gép akármilyen csatolójú wifi-adaptere) érzékenysége nem egyforma.
2.) A térerőt "mérő" programok által visszajelzett érték sok esetben egy lyukas garast sem ér (mod.: egyedül a nagyobb vagy kisebb típusú relatív indikáció hihető, mondjuk maximum keresésekor a telepítési / használati hely megállapításához), ebből az indikált értékből kár lenne bármilyen következtetést levonni vagy arra számítást alapozni. Ez természetesen nem a szoftver hibája, az csak a hardvertől, klienstől kapott értéket jeleníti meg. A dBm-ben kijelzett vételi szint abszolút érték ugyanis nagyságrendeket tévedhet a valósághoz képest.
3.) Egy telefon antennájának teljesítőképessége nyilván nem mérhető egy külső, az átlagosnál valamivel nagyobb antennáéhoz.
Ezektől függetlenül a gondot persze okozhatja szoftveres vagy konfigurációs probléma is (például: hitelesítés / kódolás típusa, megosztott kulcs 'egzotikus' karakterekkel, minimális térerősséghez kötött kapcsolódás, szélső csatorna, akármi). Egyébként meg nyitva hagytad azt a meglehetősen fontos kérdést, hogy a telefon a router közelében, normális vételi szintnél képes-e a kapcsolódásra, vagy úgy sem működik rendesen.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Gabesz87
#46896
üzenetére
Lásd: [link]. A gyors adatlap a TL-WR941-hez sem említi kifejezetten a kliens-működés meglétét. A WDS pedig nem önmagában a neve miatt felezi a maximális átviteli sebességet, ez egyáltalán nem magától értetődő dolog. A sebesség feleződése akkor következik be, ha a routernek kétszer kell a rádió közegben 'megjáratni' az adatokat.
Ilyen felezős működési módok a következők:
- wifi-kliens és másik wifi-kliens közötti átvitel, ha ugyanarra az AP-re (hálózatra) csatlakoznak,
- vezeték nélküli jelismétlés: függetlenül attól, hogy az egyes kliensek a végpontokon milyen (vezetékes vagy wifi) kapcsolatban vannak a hálózattal, ha útközben van egy jelismétlő. Az is mindegy ebből a szempontból, hogy a repeater milyen megvalósítású: akár univerzális, akár virtuális AP-s, akár WDS-jelismétlésről van szó, a felek között a sebességcsökkenés mindenképp bekövetkezik a jelismétlés elve miatt.
Nincs ilyen jellegű, ismétlésből eredő feleződés (mivel nincs ismétlés) az alábbi esetekben:
- átvitel wifi-kliensgép és AP (internet) között,
- wifi-kliens és az AP-re vezetékkel kapcsolódó másik kliensgép között,
- bridge módú vezeték nélküli összeköttetésben lévő felek között: ez sem függ attól, hogy a hídkapcsolat hogyan épül fel, akár AP <--> kliens kapcsolat (ez már volt), akár WDS-be kapcsolt, de nem jelismétlésre, hanem különálló hálózatot összekapcsolására használatos bridge-eszközökről van szó,
- egymással vezetékes kapcsolatban álló gépek között (naná, ebben az esetben nincs útközben semmilyen wifi-átvitel). -
And
veterán
válasz
Ferenc.
#46942
üzenetére
"[..] gyakorlatilag 4 eszközön át megy a jel mire az A -ból a kívánt B -re megérkezik, s hogy az eredeti ping mennyit romlik majd."
A ping miatt nem fájna a fejem. Ezen az alapon a hagyományos AP-kliens kapcsolatnál is két eszközöd van, itt azon felül lesz egy újabb wifi-link. Ha a kapcsolat vételi szintje jó, és nincs egy rakás idegen hálózat a környéken, ezzel nem lesz gond, a mai kültéri eszközök kellőképpen gyorsak ahhoz, hogy a ping növekedése észrevehetetlen legyen. Ami gond lehet, hogy a CPE210 csak 2,4 GHz-en működik, így wifi-vel zsúfolt területen nem feltétlenül lesz tiszta az átvitel, főleg a legnagyobb kapcsolódási sebességen, ami 40 MHz-es rádiós sávszélt igényel. -
And
veterán
válasz
Zwodkassy
#46953
üzenetére
"Létezik kisebb frekvenciájú eszköz is erre a célra."
Ez kérdés akart lenni vagy kijelentés? Nem tudok arról, hogy olyan 'kvázi szabad' (ISM-) sáv létezne 2,4 GHz alatt, ahol az ilyesmi kivitelezhető és / vagy engedélyezett. Sok Mbps átvitele sok MHz-es rádiós sávszélességet igényel, az ilyesmi csak mikrohullámon képzelhető el. Egyébként ilyen - relatív kicsi - távnál kérdéses lehet, hogy mennyire nincs meg a rálátás. Ha azt csak fák akadályozzák, lehet próbálkozni kültéri eszközökkel, persze lehetőleg törekedve a minél tisztább terjedési zóna elérésére, például minél magasabb árboc alkalmazásával. Természetesen egy ilyen linket ne úgy képzelj el, hogy egyetlen kültéri eszközzel és a túloldalon egy mobil / hordozható klienssel hozod majd létre. Ez akkor sem lenne járható út, ha amúgy teljesen szabad rálátással rendelkeznél a végpontok között. -
And
veterán
válasz
Ferenc.
#46960
üzenetére
"Ha az A pontban felállított kütyü ugye AP módban van, ami közelről vesz és távolra szór elv [..]"
Ezt nem értem, miért gondolod, hogy más lenne egyáltalán a vételi és 'szórási' távolság.
" [..] mert eddig úgy olvastam hogy AP wifi jelre csak AP eszköz csatlakozhat"
Nem így van: AP-re csak kliens csatlakozhat alapesetben, másik AP még véletlenül sem. Vagy ahogy említették, WDS-módban két AP is összelőhető, de arra nem létezik szabvány, magyarán semmi garancia arra, hogy az egyik gyártó WDS-implementációja kompatibilis lesz a másikéval.
"Tehát akkor a B pontban felállított ugyan ilyen eszközt miért Kliens módba kell beállítani? Miért nem repeater azaz range extender módba? Hiszen az távolról veszi a wifi jelet és közelre szórja, és kész, ez kell a B pontban, s akkor nem kell még egy eszköz a B pontnál még külön egy wifi szóró ami a kliensbe csatlakozik."
Az elv jó lenne, csakhogy a CPE210 meg a többi integrált kültéri eszköz beépített, relatív nagy nyereségű (más szavakkal: keskeny nyílásszögű) antennákkal rendelkezik. Ez azzal jár, hogy csak a saját távoli linkjét hivatott kiszolgálni, az antenna főirányától eltérő irányokban nem kelt jó térerőt, pláne nem egy attól szeparált, beltéri környezetben. Ugyanis egyszerűen nem arra való: annak a feladata a távolsági kültéri kapcsolat létrehozása, nem pedig a kapcsolódó lakás vagy ház lefedése. Ezen felül bármilyen repeater-mód az elve miatt lassulással, az elérhető linksebesség - legjobb esetben is minimum - feleződésével jár.
#46961 Zwodkassy: Ezek hagyományos a/n-szabványú eszközök, tehát nem alacsonyabb frekvenciákon üzemelnek, hanem 5 GHz-en. Mellesleg léteznek más, azoknál valamivel olcsóbb, kültéri multifunkciós integrált eszközök is, például: [link]. Persze az akadályok okozta árnyékolás hatását nem ismerjük. -
And
veterán
válasz
Ferenc.
#46966
üzenetére
"Még annyit nem értek, hogy a cpe210 -et az se mindegy hogy függőleges vagy vízszintesen rögzítem"
Ha jól látom, ezt csak egyféleképpen lehet rögzíteni, mégpedig függőlegesen, legalábbis semmilyen adatlap nem említi az elforgatott felszerelés lehetőségét. Amúgy - mivel MIMO-működést támogat - eleve két antennát tartalmaz, és azok ellenkező síkban polarizáltak, ami egy megszokott módszer a dual / MIMO-antennáknál arra, hogy a jelek elkülönítését javítsák, az áthallást csökkentsék. Valószínű, hogy MIMO-nélküli módoknál (802.11b/g) a két antenna átkapcsolásával játszik, vagyis elforgatás nélkül is képes kiválasztani a megfelelően polarizált antennát (-> polarization diversity mód).
"[..] s nem találtam meg sehol hogy ha függőlegesen rakom mennyi a sugárzás vízszintes és függőleges terjedése"
Pedig az adatlap és a részletesebb manual is említi a nyílásszögeket, ami 65° (vízszintes) / 35° (függőleges), ezek az értékek nyilván a félteljesítményű (a főirányban mérthez képest -3 dB-es) pontra érvényesek. A bővebb leírás még ábrát is közöl róla.
"A cpe210 is 100mW-ot sugároz, mert ennyi a max az EU-ban [..]"
Ez ugye EIRP-értéket jelent, vagyis 9 dBi-s belső antennák mellett csupán legfeljebb +11 dBm (= kb. 12,6 mW) antennába táplált teljesítményt. -
And
veterán
válasz
Zwodkassy
#46969
üzenetére
"Közben megtudtam, hogy ilyen távot, ilyen körülmények között 2db klasszikus Wrt54Gl cuccal is át lehet lőni (állítólag)."
Már többször említettem régebben: aki ilyesmit állít, annak egy szavát sem szabad elhinni a témában! Ez a kijelentés azzal ekvivalens, hogy lehet egy mobiltelefonnal éjszaka egy mélyégobjektumot fotózni: persze, elvileg lehet, csak szükségeltetik hozzá pár apró körülmény és kiegészítő eszköz. A WRT54GL - vagy lényegében akármelyik más routertípust is említhettem volna - tökéletesen megfelel ilyen távú linkek létrehozásához, ha az egyéb, wifi-eszköztől független feltételek adottak: tiszta rálátás, rövid kábelezés, normális irányított antennák, és a WRT54-sorozat esetén plusz a megfelelő firmware (mivel gyárilag nem támogat kliens vagy WDS-módot, ezek híján nem képes két ilyen router egymással kommunikálni). Én például >5 km-es linket hoztam létre évekkel ezelőtt két WRT54GL között, és ez a legkevésbé azon múlt, hogy ilyen típusokkal lett megvalósítva. Ilyenek voltak kéznél.
#46968: "Szerintem ganc egal"
Azt írtam, hogy valamivel olcsóbb. Pár ezer forintos különbséget látok közöttük, de amúgy a lényeg az lett volna, hogy nem csak tp-link meg routerboard / mikrotik cuccok léteznek a világon, hanem vannak alternatívák is. Továbbá egy ilyen távolsági linknél (még akkor is, ha csap száz méteres nagyságrendekről van szó) maga az eszköz sokkal kevésbé meghatározó a sikert illetően, mint azt nagyon sokan gondolják. -
And
veterán
válasz
Ferenc.
#47007
üzenetére
Annyit nézz meg a CPE210 státuszoldalán, a Wireless Signal Quality alatt, hogy mekkora a jelszint és a jel / zaj viszony (signal strength és SNR). Valamint a Wireless fülön próbáld a lehető legnagyobb adóteljesítményt (transmit power) és valamivel kisebb analóg sávszélességet beállítani (channel width). Ahogy az utóbbit csökkented, úgy növekszik az eszköz érzékenysége - igaz az átvihető bitráta csökkenése árán.
-
And
veterán
válasz
smallmer
#47121
üzenetére
(Ha az eredetileg egyforma antennákat különböző típusú / karakterisztikájú példányokra cseréled, fizikailag túlságosan - más és más terekbe helyezve - elkülöníted, vagy kevesebbet hagysz rajta az eszközön, mint amennyi eredetileg volt, akkor a következők történhetnek:
- megszűnik a MIMO-működés, vagyis nem éred el a router által biztosított legnagyobb kapcsolódási sebességet egy több párhuzamos stream-et támogató 802.11n vagy -ac routerrel,
- nem működik a beltéri visszaverődéses csillapításokat kiküszöbölő antennaátkapcsolás / diversity-mód, illetve
- térbeli szétválasztás esetén, az antennákat külön helyiségekbe telepítve: a router nem tud kiszolgálni egyidőben több olyan klienst, amelyek nem azonos térben vannak, és különböző antennákra tudnak csak kapcsolódni, vagy igen, de a működés eszméletlenül belassul az antennák állandó kapcsolgatásától.
Egyébként minden többantennás router működik akkor is, ha csak egyetlen antenna van rajta, de ilyenkor csak MIMO és diversity-támogatás nélkül. Vagyis például egy kültéri 802.11g link létrehozására képes lehet, de ekkor a többi antennát le kell róla szedni, illetve illesztetten le kellene zárni az 'üressé' vált csatlakozásokat. Továbbá felmerül, hogy az ilyen működéshez nincs szükség egy drágább, MIMO-s és újabb wifi-szabványt támogató routerre.)
Mod: ha pedig csak az egyik antennát cseréled nagyobb nyereségű / irányított típusra, a többit meghagyod, és a kliens éppen úgy helyezkedik el, hogy a többi (a 1043-as router esetén egy időpillanatban legfeljebb két antenna lehet aktív) antennával is kapcsolatot tud tartani, akkor teljes értékűen működik minden, csak akkor meg az merül fel kérdésként, hogy minek kellett rá egy irányított antenna, mikor az nincs kihasználva. Ha pedig már csak az irányított antenna jelét látja a kliens, akkor az eset ekvivalens azzal, mintha a többi antennát leszerelted volna a routerről: a MIMO és a diversity megszűnik létezni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
PonPon
#47142
üzenetére
"a rajta lévő antenna vajon 5 vagy ez 2,4Ghz-es?"
Ha egy kliens kétsávos, akkor a hozzá adott antenna is nyilván olyan, 2,4 / 5 GHz-es. Hogy van-e értelme mellé egysávos külső antennát telepíteni, az attól függ, mit szeretnél. Ha csak 5 GHz-en használnád, akkor természetesen lehet értelme, de ilyenkor a 2,4 GHz-es wifi-módok (802.11b/g/n, bár utóbbit, az n-szabványt GHz-en is tudja) támogatása lényegében megszűnik, vagy csak az antennához igen közeli térben marad működőképes. Ha a 2,4 GHz nem érdekel, teljesen megfelel ez az összeállítás. Az összekötő RPSMA-N csatlakozós kábelről persze neked kell gondoskodnod.
Mod.: a TL-ANT5823B új árát elnézve ledöbbentem, mivel 20 ezer forint körül adják. Ha ehhez hozzávesszük a kliens 6-7 ezer forintos árát és a szükséges szerelt kábelt, akkor azt mondom: messze nem éri meg. Ennél olcsóbban lehet ugyanis kültéri integrált (antennával egybeépített) eszközt kapni. Lehet, hogy az -ac szabványt nem fogja támogatni, de ehhez az összeállításhoz képest professzionálisnak mondható.[ Szerkesztve ]
-
#47161
And
veterán
ArthurShelby
#47155
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#47155
üzenetére
(Attól, hogy bekapcsolod a vendéghálózatokat, szoftveres AP-kat, a valós forgalom ugye egyáltalán nem fog növekedni - vagyis csak nagyon minimális mértékben -, ha azokon nem zajlik hasznos adatcsere. A csatornaszámuk és adott pontban a vételi jelszintjük pedig ezeknek a virtuális wifi-hálózatoknak megegyezik az alap wifid tulajdonságaival, vagyis egyáltalán nem 'szennyezik' jobban az étert a letiltott állapothoz képest.)
-
And
veterán
válasz
Nagynozi
#47186
üzenetére
Az biztos, hogy az Intel AC3160 nem támogatja a MIMO-t (párhuzamos, külön antennákat igénylő stream-eket), vagyis a wifi-jének egy időben csak egy antennára van szüksége a működéshez. Itt: [link] azt is említik, hogy bár a chipset eredeti leírása szerint a diversity-mód (átkapcsolás az alacsonyabb vételi bit-hibaarányt produkáló antennára) támogatott, ehhez képest a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez em igaz, és az egyik antennát valóban kizárólag a bluetooth-hoz használja.
-
And
veterán
válasz
hitman77
#47281
üzenetére
Ha arra gondolsz, hogy LAN-kábellel csatlakoztatod a nem wifi-képes, de LAN-porttal ellátott hálózati eszközödet ehhez a repeaterhez, ami wifi-kliensként kapcsolódik a wifi-s routeredhez, akkor a válasz: igen. Működik kliensként, azaz fel tud csatlakozni vezeték nélkül a routeredre, és van egy darab LAN-portja, amelyen ki tud szolgálni egy vezetékes eszközt.
-
And
veterán
válasz
MaCS_70
#47294
üzenetére
A repeater logikailag egy kliens, tehát alapesetben - érdemi forgalom nélkül - ugyanannyi ráhatása van az alaphálózatra, mint egy egyszerű kliensnek. A 'túloldal', vagyis a logikai AP (amely a 'megismételt' hálózatot létrehozza) ilyenkor csak minimális forgalmat ad a maga beacon / szinkronizáló adatcsomagjaival. Valós forgalom esetén pedig nem csak magának a repeaternek lehet visszahatása as eredeti hálózatra, hanem a távoli - repeaterre kapcsolódó - klienseknek is, mert esetenként azok is produkálhatnak valamekkora értékelhető jelet az első AP-n vagy wifi-routeren, amely viszont ezeket a jeleket nem értelmezi, hiszen egy 'idegen' hálózathoz tartoznak, vagyis számára megnő a zaj / interferencia szintje. Legalábbis ha nem WDS repeaterről van szó.
#47292: "Elvi akadálya talán nincs annak, hogy a vételi és a sugárzási üzemmód váltásakor csatornát is váltson, de ezt ilyen gyorsan vélhetően nem annyira triviális megoldani egy olcsó eszközben."
Azon felül, hogy a csatornaátkapcsolási időtartam sok nagyságrenddel nagyobb annál, mint ami az észrevehetetlen (vagyis számottevő lassulást nem okozó) váltáshoz kellene, nem is igazán nyernénk vele sokat. Hiszen egyetlen rádióval akkor sem volna lehetséges egy időpillanatban a szimultán adás és vétel, ha azok külön csatornán működnének, így pedig a sebesség feleződése megmaradna. Ezen csak egy két különálló eszközzel (kliens + AP) felépített jelismétlő tud segíteni. Nem tudom, hogy ilyen létezik-e gyárilag, de egy szimultán kétsávos router elvileg képes lehet ilyesmire, legfeljebb a 'megismételt' hálózat nem csak, hogy nem ugyanazon a csatornán, de egyenesen az eredetitől eltérő sávon lesz.Mod. #47297: az engem is érdekelne, hogy mit lehet ezzel nyerni. Sok éve használom a dd-wrt-t és az Ubiquiti kültéri eszközeit is, de utóbbi fw-e is elég jó, és sok mindent tud. Ráadásul a Ubi cuccokra telepíthető dd-wrt verzió nem ingyenes.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
MaCS_70
#47299
üzenetére
Az biztos, hogy a repeater nem egy olyan buta átjátszóállomás, amely kérdés nélkül mindent továbbad, amit vesz. A probléma forrása több dolog lehet. Ha van rá mód, ellenőrizni kellene, hogy a repeater aktiválása akkor is lassulást okoz-e, ha egyáltalán nem kapcsolódik rá semmilyen kliens. Vagy azt, hogy az adott klienssel közvetlenül az első routerre (repeater nélkül) csatlakozva is tapasztalható-e akármilyen lassulás a hálózat más vezeték nélküli elemein, ha az inkriminált kliensen nincs valós forgalom. Ezek viszonylag könnyen kideríthetőek. De van több olyan tényező is, amely nem követhető annyira, vagy esetleg nem lehet rajta változtatni. Ilyen lehet például valamilyen broadcast jellegű hálózati forgalom az adott helyen, vagy éppen az első router vagy a repeater (mint látszólagos AP) által létrehozott hálózat túlságosan alacsony értékű beacon interval paramétere. Az olyan egészen triviális dolgokról nem is szólva, mint egy másik, a repeaterre mégis kapcsolódó és valós forgalmat bonyolító kliens.
-
And
veterán
válasz
Panthera
#47306
üzenetére
Erre lényegében minden AP / wifi-router jó, ezek alapján nem szűkíthető a kör. Az SSID-szórást és annak tiltását a kezdetek óta tudja minden AP és wireless router. A konfigurálás más kérdés, hiszen azt is konfigurálnod kell, hogy ne legyen SSID-broadcast
. A saját (LAN-oldali) IP-címe sok esetben kizárólag fixre konfigurálható, úgyhogy ilyenkor minimális beállítást azért igényel (IP, átjáró, netmaszk, wifi-paraméterek). Olyat egy wifi-s router hamarabb fog tudni, hogy a WAN-oldalán DHCP-kliens legyen, de akkor mindenképp NAT-olni fog a LAN és a WLAN felé (ez meg egyszerű felhasználásnál nem feltétlenül jelent problémát).
Aszerint pedig végképp nem lehet osztályozni egy AP-t vagy wifi-routert, hogy lefed-e egy 20 nm-es - vagy akármilyen, adott nagyságú - teret, mivel ezt a tér jellemzői sokkal inkább meghatározzák, mint az AP tulajdonságai. Ha egyterű, terepakadályoktól és magas bútoroktól mentes térről van szó, akkor kábé mindegyik AP képes lesz rá..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tpeter77
#47324
üzenetére
1.) Automatára inkább ne tedd, mert az esetleges gyakori csatornaváltásokat nem minden kliens szereti, állandó kapcsolatszakadással járhat. Maradhat a mostani (6-os, ha jól látom) csatornán, bár az sok szempontból nem szerencsés, sok routernél az a default, most elég tisztának tűnik. Ha a kliensek nem problémáznak, elteheted a sáv felső szélére, a 13-asra is. Amúgy kisebb-nagyobb mértékben mindenképp ütközni fogsz valamelyik szomszéddal, de ezen túlzsúfolt környezetben sajnos nem lehet segíteni.
2.) Az a 20/40 MHz nem abban az értelemben frekvencia, ahogy például a csatorna (közép-) frekvenciája, hanem analóg sávszélesség. Az n-szabvány teljes 150 Mbps-es stream-enkénti jelzési sebességéhez kell a 40 MHz-es rádiós sávszél (20 MHz esetén 'csak' 72 Mbps / stream vihető át), ezzel mindössze annyi a gond, hogy ilyen beállítással a teljes 2,4 GHz-es sáv jó 2/3 részét elfoglalod, és ezáltal még több idegen hálózattal kerülsz átfedésbe. -
And
veterán
válasz
tpeter77
#47364
üzenetére
Ebben azért ne bízz túlságosan. Ha két szimpla - soho-kategóriás, házi használatra szánt - router van azonos csatornán WDS-link nélkül, akkor lényegében két 'idegen' wifi-hálózatot hoznak létre, mivel nincs tudomásuk egymás működéséről. Hiába teszed azokat ugyanarra a csatornára, hiába állítasz be rajtuk azonos SSID-t és titkosítási eljárást ugyanazzal a megosztott kulccsal, attól az még két külön hálózat marad. Épp ezért egyáltalán nem szerencsés azonos csatornára állítani sem két ilyen routert, mert éppen úgy zavarhatják egymás forgalmát, mint a szomszéd hálózata a sajátodat. A szakadásmentes váltás pedig végképp nem fog csak úgy, minden további nélkül működni közöttük (ennek mellesleg semmi köze a bridge-módhoz). Ilyen üzemmód házilag csak WDS-linkkel képzelhető el, erre pedig alapban nem minden router képes, és eleve csak azonos chipsetek és firwmare-ek alatt van rá esély.
-
And
veterán
válasz
chungee
#47486
üzenetére
Eredendően nem sok mindent tudsz tenni, már azon felül, hogy 5 GHz-re költözöl, ha van rá lehetőséged. Viszont ebben az esetben azt kijelenteni, hogy nincs szabad csatorna, egy kicsit erős. Igaz, hogy ezt az eredményt láthatólag egy mobil - tehát fizikai képességeiből adódóan nem túl érzékeny - eszköz szolgáltatta, azért annyi leszűrhető, hogy akad ott még pár csatorna (pl. 1, 8, 9, 13), amely ha nem is teljesen tiszta, de jóval kevesebb átfedésben van a szomszéd hálózatokkal, mint a jelenleg használt 11-es. Már ha az a legnagyobb jelszinttel feltüntetett a tiéd. Továbbá a többi 'idegen' hálózat roppant gyenge jelet eredményez, wifi-n ez a < -90 dBm nagyjából a zajhatárt jelenti, így a jelenlétük az adott pontban nem sok vizet zavar.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
MaCS_70
#47488
üzenetére
Utánaolvasva, ebben lehet valami. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem csak a frekvenciasávok átfedése számít, hanem a spektrumban elosztott, átfedő csatornákon jelen lévő teljesítményeké (energiáké) is. Vagyis ha a részleges átfedésben lévő hálózatok vételi jelszintje egymástól erősen eltér, akkor a látszólagos zajnövekedésből eredő hatás jelentéktelenné válhat, mivel a jelszintek nagyságrendi különbözősége - a saját hálózatunk javára - mindenképpen elegendő jel/zaj viszont biztosít a mi hálózati eszközeink számára.
Az igaz lehet, hogy egy adott térben, nagyságrendileg egyforma jelszinttel vehető AP-k esetén jobban járhatunk, ha azonos csatornákat választunk azok számára (így érvényesítve a 802.11 protokollba beépített ütközés megelőzést / CCA check folyamatot), vagy legalábbis nem egyenletesen osztjuk el a sávban rendelkezésre álló csatornákat úgy, hogy részleges átfedésbe kerüljenek. Mindezt a 2,4 GHz-es sávra értve, három darabnál több, 20 MHz-es spektrális sávszélt alkalmazó AP esetén, amelyek semmikképp nem konfigurálhatók úgy, hogy egyáltalán ne legyen köztük átfedés.
A Cisco végzett erre vonatkozó teszteket: [link], de az alap felállás ott is az volt, hogy a hálózatok azonos teljesítmény- (energia-) szint mellett kerülnek egymással részleges spektrális átfedésbe. Márpedig a kolléga által linkelt wifi analyzer eredmény szerint a saját / idegen hálózatok jelszintje között 30 dB (avagy dBm, különbségnél mindegy), lineáris teljesítményben értve három nagyságrendnyi, ezerszeres különbség van. Ebben a konkrét esetben valószínűleg jobban jár a részleges átfedéssel, mint a szomszédéval azonos csatornaszámmal, ha számít ez egyáltalán valamit, mivel a szomszédok annyira gyengék, hogy lényegében beleolvadnak a háttérzajba Egy normális antennákkal rendelkező kliens esetén már lehet, hogy nem ez a helyzet, de a saját / idegen hálózatok jelszintjének aránya - decibelben: különbsége - akkor sem változik.
Ahogy említetted: ami az azonos csatornán dolgozó hálózatok esetén az ütközéskezelés (lényegében álvéletlen ideig tartó várakozás), az az átfedő csatornán zaj, mindkettő a hasznos sávszél csökkenését idézi elő. A valós hatás viszont erősen a körülmények függvénye. -
And
veterán
válasz
Jumbozorz
#47581
üzenetére
Mivel a WPS egész másról szól ([link]), gondolom WDS-t szerettél volna írni. Egyébként a WDS is egy megoldása a jelismétlőknek, vagyis nem 'más', mint egy repeater, hanem a repeater kategória egyik altípusa (bár maga a WDS nem csak jelismétlésre jó, hanem wifi hídkapcsolat létrehozására is).
A WDS-nek vannak előnyei és hátrányai is a többi módszerhez képest. Előnye, hogy esetenként szakadásmentes roaming-ot biztosít a kliensek számára. Hátránya, hogy csak azonos chipsettel és firmware-verzióval rendelkező routerek között szeret csak működni, mivel nincs rá egységes szabvány. Ezen felül szokásosan kölcsönös konfigurálást igényel a WDS-linkben résztvevő eszközökön, vagyis minden routeren meg kell adni a többi MAC-címét (azaz az 'első' routerhez is hozzáférést igényel). Ez egy univerzális repeater-nél nem szükséges. WDS-nél a résztvevő routerek (vagy AP-k) hálózatneve és kulcsolása is azonos. A többi hátrány (sebességfelező hatás, azonos csatornaszám) pedig az összes jelismétlő módszerre igaz, hiszen magából az elvből következik. -
And
veterán
válasz
Gyb001
#47650
üzenetére
"Ez az antenna alkalmas wifi vételre?"
Hát ha vételre alkalmas (lenne), akkor adásra is. Amúgy több okból sem javaslom a beszerzését wifi-hez:
- Nem tisztázottak a linkelt antenna által támogatott rádiósávok, márpedig abból van jó néhány LTE-n: [link], és a konkrét 2,4 vagy 5 GHz-es ISM-sávok - amelyeken a wifi működik - amúgy sem tartoznak az LTE-hez. Lehet persze kellően széles sávú is, de az ilyenek nem szoktak túl nagy nyereségűek lenni.
- A specifikált nyeresége egészen biztosan egy humbug (bármely szóba jöhető sávon), és a cérnavékony, hosszú koaxkábelei sem kecsegtetnek semmi jóval.
- A csatlakozói SMA-k, wifi-hez pedig ilyet nem szoktak használni, rendszerint csak RP-SMA-t. Átmenet persze létezik, de ehhez tényleg felesleges lenne. -
And
veterán
válasz
opti06
#47717
üzenetére
Ha az AP-t kizárólag a kültéri lefedésre szeretnéd használni egyetlen antennával (vagy kettővel, de akkor mindkettőt kültérre teszed), úgy működhet. Ha csak egyet kötsz rá, akkor az lehetőleg ne az általad linkelt ultragagyi kivitelű, hamis nyereségadattal megáldott yagi legyen, és ebben az esetben eleve felesleges 300 Mbps-re képes - vagyis MIMO támogatású - AP számodra.
"megoldható, hogy egy wifi hálózat legyen a routerrel és az ap-val, vagy kettő wifi hálózat lesz így mindenképp?"
Házi körülmények között ez csak WDS-linkkel oldható meg (azonos chipsetekkel és / vagy firmware-ekkel rendelkező eszközök közt), de egyébként nincs különösebb jelentősége, csak ha állandóan ki-be mászkálnál a házból a kertbe és vissza. Enélkül két külön hálózatot kapsz akkor is, ha a nevük és a kódolásuk megegyezik. -
And
veterán
válasz
Elemental
#47853
üzenetére
A fizikai közelségnek ilyen szinten nem kellene problémát okoznia. Viszont önmagában az, hogy különböző csatornákon voltak, még nem feltétlenül volt elegendő: minimum öt csatornányi távolságot illik tartani a lakáson belüli hálózatok között, különben átfedésbe kerülnek. Az átfedés pedig - mivel a jelszintjük között nincs akkora különbség, mint mondjuk a saját / szomszéd hálózatok térereje közt - okozhat kellemetlen mellékhatásokat. Ha azt tapasztalod, hogy külön-külön, a 'másik' routert mindig kikapcsolva az adott példány által létrehozott hálózat megfelelő minőségű, de a kettő együtt már közel sem tökéletes, és a csatornaszámuk között nincs meg a kellő különbség, akkor lehetséges, hogy ez a probléma forrása.
-
And
veterán
válasz
Csabi1984
#47857
üzenetére
A kérdésedre: ha mindkettőt teljesen közelről 'mérted', akkor valami gond volt a 'méréssel': ez a 40 dBm (vagy különbségként egyszerű dB) eltérés ugyanis olyan óriási, hogy ezt más nem igazán magyarázhatja. Konkrétan 4 nagyságrendnyi, azaz lineáris teljesítményben tízezerszeres eltérés mutatkozik a vételi szintek között. Ez még úgy is hatalmas különbség, hogy a jelszintet indikáló szoftverek által mutatott értékeknek általában nincs igazán sok közük a valósághoz.
Attól, hogy a repeater jelen van, az eredeti router teljesítménye természetesen nem lesz kisebb. -
#47870
And
veterán
ArthurShelby
#47868
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#47868
üzenetére
Igen, de ez nyilván nem a szoftver hibája. Egy kliensből akármilyen szoftver olvassa is ki a térerősségre vonatkozó adatot, az ugyanonnan származik: a chipset-ből. Ráadásul elég vacak a térerőre vonatkozó adat felbontása, lásd: [link]. Nem a szoftver végzi a 'mérést'. El kell fogadni, hogy ezek a néhány ezer forintos kliensek, vagy akár a drágább routerek sehogy nem tekinthetők mérőeszközöknek, nem ez a feladatuk. A 'mérés' brutális hibájára több egyszerű teszt is rávilágíthat. Például ugyanazon a helyen több klienssel is elvégezve ugyanannak a hálózatnak a jelszintmérését, elég eltérő eredményeket kaphatunk (zárt térben, kézben tartott eszközökkel ez egyébként az eszköz pontosságától függetlenül sem csoda). De még nyílt térben, valós, ismert nyereségértékkel rendelkező antennákról származó jelszintek különbsége sem nagyon szokott arányos lenni a nyereségértékük különbségével (pedig ugye illene, mert ez a lényege a nyereségnek). Ezért vicces látni, mikor valaki ilyen kliensek / programok segítségével kapott adatokból akarja levezetni egy ismeretlen antenna nyereségét.
A gyakorlati mérés pedig megfelelő analizátor hiányában nagyon problémás wifi esetén, mert nem egy folyamatos vivőről van szó: a jel spektruma szórt, nagyon széles, ráadásul időegység alatt sok tranzakció zajlik, az adás impulzusszerű. A szintmérés mérés abszolút pontosságát még ezeknek az egyébként sok száz USD ill. EUR árú eszközöknek az adatlapja is jótékony homályban hagyja, csak a felbontásról (ami nem egyenlő a pontossággal) és a mérési tartományról ad tájékoztatást: Wi-Spy. A mikrohullámú sávokon működő rendes spektrumanalizátorok sem nagyon tudnak ±1 dBm abszolút pontosság alá menni, esetleg differenciális (jelszintek különbsége) mérése esetén. -
And
veterán
válasz
Nagynozi
#47982
üzenetére
(Mindentől függetlenül: mivel a TP-Linknek nincs kétsávos kivitelben 8 dBi-s /omni/ antennája - legalábbis a weblapjukon ilyesmi nem található -, a 802.11ac-s működés általa nem igazán támogatott, mivel az utóbbi szabvány 5 GHz-en megy. Közelről természetesen nincs probléma, működhet 'valamennyire', de az a megadott nyereség kizárólag a 2,4 GHz-es sávra igaz, 5 GHz-en abból nem sok marad.)
-
#48006
And
veterán
ArthurShelby
#48005
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#48005
üzenetére
Igen, a baj az, hogy 'mérni' lényegében csak a telepített rendszerrel tudsz, mivel senki nem rohangál méregdrága analizátorokkal, tesztrendszerrel, de még könnyedén kölcsön adható kültéri wifi-eszközökkel sem (amelyeket ugyancsak telepíteni kellene valamilyen szinten egy teszthez).
Az említett / belinkelt eszközök mind antennával egybeépített aktív kültéri wifi-k, a TP-Link-re egyikre lehet alternatív antennát csatlakoztatni, az Airgrid-re viszont nem, mivel nincs is értelme, az alapantennájának a nyeresége meglehetősen nagy értékű (egyébként ebből is van 5 GHz-es verzió, az több szempontból is jobb lehet).
Sajnos ilyen árnyékolt, tiszta rálátás nélküli esetben biztosat nem lehet mondani. Senki szavára nem szabad adni, aki nem látta a telepítési környezetet, de rávágja, hogy ilyen vagy olyan eszközzel biztosan áthidalható a táv, még ha az nem is óriási. Ez sajnos bizonytalan, mint a kutya vacsorája, és csak akkor lehetsz biztos a dolgodban, ha próbát teszel. Az meg beruházást igényel, és lehet, hogy nem mész vele semmire. -
#48021
And
veterán
ArthurShelby
#48008
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#48008
üzenetére
Az Airgrid-ek kisebb méretű verziói (16 dBi @ 2 GHz és 23 dBi @ 5 GHz) alig 9 cm-rel nagyobbak, mint a TL-WA5210G legnagyobb mérete, cserébe közel 100 Mbps valós átvitelre képesek. A távolság miatt ugyan alapesetben lehet, hogy a 2,4 GHz-es kivitel lenne a jobb, csakhogy az 5 GHz-es sáv előnye nem csak abban merül ki ilyen kültéri alkalmazásnál, hogy több rajta a hely, nagyobb a rádiós sávszélesség. Hanem az is a javára írható, hogy jóval nagyobb teljesítmény engedélyezett rajta, a kültéren használható sávszegmensben +30 dBm / 1W EIRP megengedett, amit az 5 GHz-es verzió tud - igazából jóval többet - is. Meg az is tény, hogy ugyanakkora nyereséghez jóval kisebb tükör- illetve az airgrid esetén rácsméret tartozik 5, mint 2,4 GHz-en, avagy megfordítva: adott méretű tükör 5 GHz-en jóval nagyobb nyereségű lehet.
Tehát hiába igaz az, hogy ugyanakkora távolságon az 5 GHz-es kapcsolathoz tartozó szabadtéri csillapítás nagyjából 7 dB-lel nagyobb, mint a 2,4 GHz-en mérhető, ezt a különbséget a nagyobb nyereségű antennák és a nagyobb megengedett adóoldali EIRP messze túl tudja kompenzálni. Ráadásként a nagyobb frekvenciájú sávban a terjedési (fresnel-) zóna szélessége is kisebb, tehát kisebb teret kell akadálymentesen tartani a résztvevők között a zónába belógó tereptárgyak okozta plusz csillapítások elkerüléséhez (ez persze hátrány is lehet, ha pont a terjedési zóna 'közepe' erősen árnyékolt). -
And
veterán
válasz
alienpapa
#48007
üzenetére
A WAP54G repeater-módjának működéséhez feltétel, hogy az SSID, a csatornaszám és a biztonsági konfiguráció (titkosítási algoritmus és megosztott kulcs aka 'wifi jelszó') megegyezzenek az eredeti, ismétlendő routeren beállítottakkal. Ezek a WAP54 esetén nem látszódnak a csatolt képeken. Első körben nyitott, kulcsolás nélküli biztonsági beállításokkal kellene próbálni. A WAP54G manualja szerint mellesleg a nem szabványosított működési módok (repeater illetve bridge) eléggé háklisak a kapcsolódó állomás típusára, jelismétlésnél csak egy másik WAP54G vagy WRT54G jöhet szóba. Utóbbi nálad ugyan adott, ettől függetlenül ha nagyon nem megy, érdemes lehet a WAP54-re feldobni egy alternatív avagy 3rd-party firmware-t (pl.: dd-wrt), azzal jobbak az esélyek, és a repeater megvalósításának módja miatt nincs benne korlátozás sem a másik, ismétlendő eszköz típusára.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ez nyilván eszközfüggő, erre nem létezik egységes recept. Minden attól függ, hogy a megtáplált eszközben miféle belső tápellátással kapcsolatos áramkörök vannak. Némi tartalék szinte minden készülékben van, a PoE pedig tipikusan olyan műfaj, amelynél a kábel (mint DC szempontból soros ellenállás) végén nem nagyon szokott teljesülni a stabil feszültség kritériuma. Úgyhogy betáplált oldalon a névleges feszültség fölé lehet menni, ettől függetlenül érdemes lehet megkeresni a fogyasztó (AP) oldalán mérhető minimum és maximum értékeket, hátha le vannak írva valahol. Amúgy egy csomó soho-router tápegysége ad jóval nagyobb valós kimeneti feszültséget a névlegesnél (terhelés alatt is, üresjárásban meg főleg), és a táplált eszközökben lévő belső stabilizátorok, esetenként DC-konverterek dolga a stabil feszültségek előállítása.
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#48033
üzenetére
Alternatív fw: nincs vele gond. Ahogy elnézem, a DD-WRT nem csak egy lehetőség a sok közül, hanem WAP54-esekre az egyetlen alternatíva a flash kicsi mérete (2 MB) miatt. A WAP54G-k utolsó hardververziói (v3.0 és v3.1) ugyanazt a BCM5352-es SoC-ot tartalmazzák, mint a WRT54GL, utóbbi hardveren pedig problémamentesen megy a DD-WRT. A micro nevű, legkisebb méretű kiadás megy rá, de az is tartalmazza a repeater-módot. A megvalósítása úgy néz ki, hogy repeaterként a wifi hardveresen kliensként működik (úgy kapcsolódik fel az első routerre), és egy szoftveres, virtuális AP-t (VAP-ot) hozzáadva válik repeaterré. Ennek következménye, hogy nem kell az első router MAC-címe, és a megismételt hálózat (VAP) paraméterei a csatornaszámot kivéve eltérhetnek az eredeti hálózattól: más lehet az SSID és a hálózati titkosítás, megosztott kulcs is.
Mod. #48034: "Van vagy egy tucat adapterem, újak is, de vagy 9V-ra lehet állítani, vagy 12V-ra."
Ha nem stabilizált kivitelűek, akkor az a "9V" vagy "12V" a valóságban jó néhány volttal több is lehet a névlegesnél, főképp terheletlen állapotban mérve.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#48039
üzenetére
Ha a Router Database oldalon beírom a WAP54G típust, kiválasztom bármelyik v3.x hardvert, simán engedi letölteni a binárist (dd-wrt.v24_micro_generic.bin). Ugyanúgy a v1.x és v2.0 hardverekhez is, bár nem tudom, te melyik hardververzióhoz próbáltad letölteni és honnan.
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#48045
üzenetére
A wireless mód 'Repeater bridge' legyen a sima repeater helyett, így minden eszköz, router, repeater és kliensgép maradhat a 192.168.1.x címtartományban. A 'Wireless network mode' pedig lehet G-only, gondolom 802.11b-s klienseid nincsenek. A wl0 physical interface a kliens, így annak az SSID-je egyezzen meg az első routerével, a virtual interface (megismételt hálózat) SSID-je akármi lehet.
A WAP54G repeater saját LAN-címét állítsd át valamilyen fix IP-re úgy, hogy ne ütközzön mással (akár a korábbi .245 végűre), a Setup / Basic Setup oldalon. Az átjáró cím legyen az első router IP-je (.1.1).
Ez a leírás illetve ábra nyújt hasznos segítséget a DD-WRT-s repeater-híd további beállításában: [link]. -
And
veterán
válasz
alienpapa
#48050
üzenetére
Első körben próbált mindkét eszközt gyári alapértékre visszaállítani és újrakonfigurálni. Végső esetben a WRT54G is kaphat egy 3rd-party firmware-t, azokra nem csak a dd-wrt megy fel (bár speciel a v7.0-ra egyik sem, az az egyetlen kivétel a hardververziók között). Ha ezek után sem megy, akkor nincs több ötletem..
-
And
veterán
válasz
brian1987
#48059
üzenetére
Nem kérdeztél hülyeséget. A hatótáv növeléséhez elvileg elegendő az antennanyereség növelése. Csakhogy a gyakorlatban a nyereség növekedéséből adódó előnyt két tényező szokta csökkenteni vagy semmissé tenni. Az első az, hogy beltéri használatnál a kliensen és visszafelé az AP-n vehető hasznos jel szintje erősen ingadozhat a visszaverődések és az eszközök / emberek mozgása okán, így nem egy az egyben érvényesül a nyereség hatása. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy az erős árnyékolások - vastag falak, födémek - átlövéséhez a szóba jöhető valós nyereségnövekedés nem elegendő. A másik tényező pedig az, hogy a nem hivatalos helyről beszerezhető, noname antennák megadott nyeresége általában ordas kamu, különös tekintettel a beltéri körsugárzókra. Ez a jelenség sajnos itt a hardveraprón is jelen van, lehetetlen nyereségadatokkal árulják a 30..40 centis vacakokat, amelyek valós nyeresége meg sem közelíti a specifikált értéket.
Kültéri alkalmazásnál, ahol nem jellemző a visszaverődés, se a mozgás, ebből következően a jelentős szintingadozás sem, és az antenna (főleg az irányított kivitelűek) megadott nyeresége valós, természetesen nagyon is számít a nyereségnövekedés, és viszonylag egyszerűen számítható az ebből fakadó jelszint- és / vagy hatótáv emelkedés. -
And
veterán
válasz
hitman77
#48065
üzenetére
Ha jól látom, alapjában kétféle módban tud működni: AP és Range extender. Utóbbi takarja a jelismétlést, és valószínűleg ugyanebben a módban ad vezetékes hozzáférést is (mivel AP-ként az lenne a dolga, hogy rá csatlakozzanak a kliensek). Vagyis repeaterként beállítva megy vezetékes kliens eszközként. Alap működési módként nem tudod szétválasztani a repeater-működést a klienstől, esetleg a jelismétlést megvalósító virtuális AP-t tudod lekapcsolni a Wireless / Extended network menüben az Extended 2,4 GHz 'enable' checkbox-ból kivett pipával.
-
And
veterán
válasz
Elemental
#48143
üzenetére
Teljesen. WPA/WPA2 + AES + hosszú és értelmetlen kulcs: páncélajtó az atombunkeren, MAC-szűrés: rigli a kerti budin. A MAC-szűrés szívatni fog előbb vagy utóbb (mikor egy új klienssel másznál fel a hálózatra, és hiába tudod a wifi-kulcsot, a router nem enged fel), ráadásul egy kliens MAC-címe sok esetben elég könnyen hamisítható.
"
. A saját (LAN-oldali) IP-címe sok esetben kizárólag fixre konfigurálható, úgyhogy ilyenkor minimális beállítást azért igényel (IP, átjáró, netmaszk, wifi-paraméterek). Olyat egy wifi-s router hamarabb fog tudni, hogy a WAN-oldalán DHCP-kliens legyen, de akkor mindenképp NAT-olni fog a LAN és a WLAN felé (ez meg egyszerű felhasználásnál nem feltétlenül jelent problémát).
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox Series X|S
- UbiForward24 - Hosszabb bemutatón a Star Wars: Outlaws
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Musk átirányította a Teslának szánt AI-chipeket
- Politika
- Szárba szökken a Galaxy Buds 3 Pro
- Vodafone mobilszolgáltatások
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen