Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ZenitFan

    csendes tag

    Üdv.

    Digitális fotózásról próbáltam anyagot találni a neten, így jutottam el erre az oldalra, és több másikra is a témával kapcsolatban. Nem kívántam hozzászólni, de kikívánkozik belőlem, mert a munkám is kapcsolatos ilyesmi esetekkel, igaz, ott előadóművészekről van szó.

    Vagy túl modern vagyok, vagy túl maradi, de szerintem a mű eredetiségével kapcsolatban komoly gondok vannak. Az, hogy valaki összeállít egy anyagot, felhasználva mások műveit, nem bűn. De az ötletmerítésen túl itt kicsit más is történt. Sok helyen szinte a vágólap használata látszik, 1-2 elhagyott vagy közbeszúrt szóval. Egész bekezdések épülnek azonos szavakra és struktúrára, mint a források. (wikipedia fordítás, wikipedia ábrák + az egyik legaktívabb indexes fórumtag, szerintem sokan tudják kiről van szó, nem csinálok reklámot neki)

    Namost ehhez képest az "ajánlott irodalom" megadása az utószóban, finoman szólva nem fair. Végignéztem a hozzászólásokat, a sok dícséretre reagálva a "szerző" vagy "szerzők" sehol sem említik meg, hogy a tartalom nem az ő munkájuk. Kiváncsi lennék, hogy az általam felfedezett, kísértetiesen hasonló mondatok gazdája tud-e a dologról. Főleg így faramuci a helyzet, hogy nem láttam a eredeti oldalon fizetett hirdetést, maximum google adsense, az meg egy ilyen magánhobbi oldalnál... . Ez az oldal pedig ha jól tudom nem csak önszorgalomból készül.

    Ezt ma, 2009-ben nem így kell csinálni.

    Szerintem egy ilyen gyűjtés jellegű cikknél, amiben semmi önálló munka nincs, nem az anyag végén eldugva kell a forrásra hivatkozni. A wikipedia ábrák esetében általában meg van adva a forrás, de itt be is fejeződik a dolog. A magánoldalra csak ajánlás van, beírt címmel, működő link nélkül, nincs is forrásként megjelölve. Nekem az eredetiben pont az tetszik, hogy nem tényeket közöl összeollózva másoktól, hanem mindent levezet egymásból, brutális munka lehet mögötte.

    Persze lehet előre meg lett az egész kérdezve, akkor bocsi, mert itt is látok indexeseket, a sok nick legalábbis ismerős. Ebben az esetben tárgytalan az egész. Mindenesetre annyi védelem megilleti a szerzőt, hogy a történet mögött én nem feltételezek rossz szándékot, csak tapasztalatlanságot.

  • ZenitFan

    csendes tag

    válasz polika #103 üzenetére

    Én most up to date vagyok a témában, mert átolvastam egy rakás ide vonatkozó meghatározást (wikipedia):

    There are two commonly used definitions of hyperfocal distance, leading to values that differ only slightly:

    The first definition: the hyperfocal distance is the closest distance at which a lens can be focused while keeping objects at infinity acceptably sharp; that is, the focus distance with the maximum depth of field. When the lens is focused at this distance, all objects at distances from half of the hyperfocal distance out to infinity will be acceptably sharp.

    The second definition: the hyperfocal distance is the distance beyond which all objects are acceptably sharp, for a lens focused at infinity.

    És alatta ott is vannak a szakkönyvek, szakemberek mint források.

    Te az elsőről beszétél, itt a cikkben meg a második van. Mindkettő helyes, a második is legalább annyi szakkönyvben szerepel, ha nem többen.

    [ Szerkesztve ]

  • ZenitFan

    csendes tag

    válasz polika #120 üzenetére

    "Az a baj hogy megint az elméleti értékekkel egy elméleti formuláról beszélsz."

    Veled meg az a baj, hogy egyik hozzászólással ütöd a másikat. Te magad írod:

    "ott ugyanis van egy depth of field skála is (ilyen szines csíkok)"

    És szerinted ha kiad a gyártó két egyforma gyújtótávolságú objektívet, de az újnak javul a képminősége, akkor arrébb festi kicsit a színes csíkokat az objektíven? Ugyanis a te gondolatmenetedből ez következik. :)

    Te értelmezed félre a mélységélesség fogalmát, de nagyon.

  • ZenitFan

    csendes tag

    válasz polika #124 üzenetére

    "légyszíves konkrét dologban cáfolj meg"

    Az objektív minősége brutálsan eltérő a kép egyes területein, a szélek közelében a felbontás a felére-harmadára eshet vissza. Mutass légyszíves egy objektívet, amire dupla DOF skála van festve, egy az obi közepére vonatkozóan, egy meg a szélére.

    De az is megfelel, ha valamelyik nevesebb gyártói honlapon mutatsz nekem ilyet, ahol megadják a DOF táblázatokat. (Zeiss, Leica, Nikon)

    És itt nem arról beszélünk, hogy a kép nagy részén azonos a minőség, és a széleken kicsit romlik. Rengeteg nagylátószügű objektívnél a kép területének középső 10-20% nagyságrenddel más minőségű, mint a többi rész. Ez így volt régen is, amikor elterjettebb volt a skála felfestése.

    Légy szíves erre készíts már egy DOF skálát:
    http://www.dpreview.com/lensreviews/tamron_10-24_3p5-5p6_n15/page3.asp

    A Zeiss formula (vagy bármelyik amelyet pl. az objektív DOF-skála festésénél használnak) által meghatározott szóródás 5...10x nagyobb, mint az objektív aberrációja által okozott szóródás a kép közepén, a széleken pedig akár azonos nagyságrendbe kerülhetnek. És ugye ezeken nem össze kell adni mm-ben. :)

    Részemről befejeztem, mert úgyis csak átugrod a logikus válaszokat, és mondod a magadét. Elméletieskedéssel vádolsz másokat, miközben a szavaidon kívül semmi nem támasztja alá az elméletedet. Egyetlen gyártói adatlap, egyetlen termék se.

  • ZenitFan

    csendes tag

    válasz polika #129 üzenetére

    "Neharagudj de pont te is azt írod hogy az objektív minőségétől függ a képen mi éles és mi nem."

    Ezt senki sem cáfolta. Csakhogy ennek semmi köze nincs a mélységélességhez.

    Ha belegondolsz, hogy az aberrációk (szférikus, kóma, kromatikus stb.) miatt kialakuló életlenség milyen változékony és milyen összetett, rájöhetsz, hogy nem lehet köze a mélységélességhez. Sugár és érintő irányban totál más lehet az elkenődés, a kómáról ne is beszéljünk.

    Ehhez 100 paramétert kellene meghatározni, amivel a CoC-határ elérésének tényét egyáltalán definiálod. Mindenféle deformitási kritériumokat, kontraszthatárokat, meredekségeket.

    A DOF meghatározásánál a CoC elérését pont azért lehet meghatározni, mert egyszerűen egy relációról van szó. Kisebb vagy egyenlő. A képminőség belekombinálásával ez lehetetlen.

    A félreértelmezés oka a magyar szavak (mélység és élesség) túlgondolása, és a mélységélesség céljának félreértése.

Új hozzászólás Aktív témák