Új hozzászólás Aktív témák
-
vodkaboy22
addikt
Én is ahol tehetem MKS párti vagyok és azt használom, de ami érdekes lehet itt az elektroncsöveknél, hogy OTL alkalmazásban (ahol nincs kimenő trafó), mit lehet használni?
Erre én fejhallgató erősítőnél minden esetben 20-100uF-os nagy motorindító fólia kondit ajánlok (400-600V-os) ezek általában MKP alapú kondik, de nagyon jók. Nagy áramra képesek (kicsi ESR) viszont egy hátulütőjük van, hogy viszonylag nagy parazita induktivitásuk van, át kell kötni őket egy MKS10 1uF kondival.
Hangminőségben egyből hallatszik a szokásos alu elektrolit kondihoz képest a különbség.
Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
Lompos48
nagyúr
N Ohm impedanciájú forrást csatolok ugyancsak N Ohm impedanciájú kábelre, amit ugyancsak N Ohm impedanciájú terheléssel zárok le. Ez szentírás. Hogy audióban nem alakulnak ki reflexiók meg állóhullámok, az a kábelhosszak és hullámhosszak nagyságrendnyi különbözőségének tudható be. Ha valamelyik kapcsolódásnál impedanciát váltok, abba a pontba egy impedanciaváltót ( ) illik közbeiktatni.
Mint korábban említettem: alacsonyabb frekvenciákon az illesztés hiánya amplitúdómódosulást eredményez. Akár a legprofibb generátort használhatsz forrásnak pl. egy -12dB kimenettel, ha nem illeszted a kábelhez, akkor nem annyi fog ott elmenni. Ehhez - utána lehet nézni - rendes és egyszerű képletek vannak, amivel kiszámolhatók.Én úgy tudtam, hogy elég az egyik oldalon illeszteni...
Itt tévesztheted azzal, hogy egyes készülékeknél egy árnyékolt kábelnek nem kötöm testre mindkét végén az árnyékolását, mert ezzel földhurkot varázsolok neki/általa.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Lezárás akkor kell, ha egy kábelvég, elosztókimenet stb. szabadon marad és lényeges akkor, ha valamelyik kábelvégen nagyimpedancájú fokozat van.
Ha az SPDIF kimeneted pl. 75 ohmos, utána ugyanolyan impedanciájú kábelt csatolsz, de a fogadó egység nagy impedanciájú, akkor 75 ohmmal kell lezárni. Ha a második egység bemenete (ahova a kábel érkezik) teszem azt 150 ohmos, akkor is kell lezáró ellenállás, de az most szintén 150 ohmos lesz, hogy a kettő párhuzamos eredője hozza a 75 ohmot. És ezt így kell kiszámolni minden esetben, ha nem akarsz állóhullámokat, visszaverődéseket az általuk termelt kellemetlenségekkel együtt, amilyen pl. a jitter is. -
vodkaboy22
addikt
Földéles kevésbé kulcs a relatíve nagy jelfeszültségek mellett (50Vrms), de itt is meg kell jól csinálni.
A mikrofónia addig gond amíg nem megfelelő dobozba rezgesmentesítő lábak nélkül építkezik az ember ilyenre érzékeny alkatrészek mellett. A cső mint olyan mikrofónia érzékeny. De ki mondta hogy ne legyen jó lába egy erősítőnek? Ha jót épít az ember nem gond ha rosszat akkor jobban előjön mint a tranzisztornál.
Itt amit sokan elszúrnak és el lehet szúrni az a fűtés hálózat! Nem sok figyelmet szentelnek neki és ahogy esik puffan módon bekötik. Na ez gond. Ide jó kábel kell csavart érpár egészen cső lábáig ahol kell még kondi is. (Fólia). Sajnos a fűtésből (a cikászról ) át tud futni a zaj a katódra, mivel a kettő között elég jó kapacitív és induktív csatolás is van.
Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
vodkaboy22
addikt
Ez más világ
Itt kapásból a pentóda nagy belső ellenállása miatt közel 2-4Ohm körüli kimenő impedanciára lehet számítani (még az n^2-es impedancia transzformálás mellett is). Amennyiben a pentódát triodának köti úgy elérhető a 0.1-1Ohm közti érték is. A táp kimenő impedancia itt sokadlagos kérdés mivel a nagy impedanciás kimenő fokozat 1-2 nagyságrenddel nagyobb a táp impedanciánál ezért nem úszható meg könnyen a kimenő transzformátor.Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
vodkaboy22
addikt
1-2Ohm kimenő impedanciás tápot könnyű építeni még csöveshez is. Mivel a kimenő impedancia trafó nélkül 1-10kOhm körüli, így "nagyon" mindegy a táp kis impedanciája. Nem ez a szűk keresztmetszet a mély hangok tekintetében. Sőt szinte el is lehet felejteni. Általában a mély hangok mindig a kimenő trafón "véreznek" el főleg ha SE fokozatról beszélünk. Ott már kín keserves szenvedés jó mély hangot kicsikarni vagy a magasaktól köszönünk el.
Ugye a kimenő trafó N^2-esen transzformálja az erősítő kimenőimpedanciáját és így egyben a tápegység impedanciáját is. Na most átlagosan 20-40 közötti az N. Ki lehet számolni, hogy akkor átlagosan 400-1600-al oszthatod a kimenő impedanciát (és egyben az amúgy is kicsi 1-2Ohm-os táp impedanciát is.)
Hallottam már jó SE (6c33c) erősítőt ami 10W-al olyan 25Hz-es színuszt csinált amitől minden audio kedvelő gyors nyálcsorgatásba ment át! Nagyon kiemelkedő tiszta szép de erős mélyet produkált (Persze csuda jó hangfal is kellett). Egy baja volt sajnos az pedig a közép-magas közti vékony tartomány. Ott főleg az élesebb női hangokkal volt észlelhető, nem volt túl szép. Aztán feljebb kicsit már csilingelő szép magasak fogadtak. Ez lehet a hangfal sajátossága is volt. Jó kérdés.Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
zoltanz
nagyúr
Hová, 10 perc 1 nap alatt úgysem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Mondjuk most egy eladóval megegyeztem, kölcsönad egy használt erősítőt pár napra, de csak Januárban.[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
zoltanz
nagyúr
Ihlet, ha komolyabban foglalkoznék zenével, régebben DJ-skedtem, gitároztam, most csak néha bejárok egy Rádióhoz technikusként, önkéntesként. Akkor beruháznék komolyabb cuccokba is.
Sztem azért kell pár nap egy jobb használt Hi-Fi felméréshez, mert az ember hangulata más-más minden nap, lehet nyugodtabban szemlélődni. 1 nap alatt csak kutyafuttában lehet pár pillanatot szentelni neki.
[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Tomacko
senior tag
Azt mondja "barátnő faktor". Én ebből azt hámozom ki, hogy ergó a szerelemre költi el minden pénzét most, és a hölgy ellenzi a minőségi (sokba kerülő) zenehallgatást. Gondolom azért, nehogy az legyen a vége, hogy .......egy zeneb......uzival jöttem össze, tipikus autómániás, csak ez zenével, na ti jöttök csajok én már elmondtam az elmúlt fél évet ........ Mert, hogy ugye ilyenek vannak, léteznek sajnos a földön. De remélem, csak az ördögöt láttam most és azt is csak festve
Ha nem ismered meg a barátság titkát, igazán nem is tudsz semmit. Tomi ---ZTE Grand X IN--->Motorola Atrix 4G--->Sony Xperia S--->Huawei Ascend P6 ---> Asus Padfone S --> Xiaomi MI-A2 Lite
-
Lompos48
nagyúr
A mérnökök mérik az erősítőt, a hifisták hallgatják, a kérdező meg eldönti, kire hallgat.
Ebben majdnem igazad van. Csak annyi hiányzik, hogy vannak mérnökök, akik hallgatják IS, legtöbbször tudatában annak, hogy mi az és miért ahogy, amit hallanak.
Zárásként csak annyit fűzök hozzá: valamennyi áramköri ismerettel rendelkezők látják a kapcsolásban a regulátor pontos szerepét. Elméletileg végtelen belső ellenállású áramgenerátor, ami biztosítja azt, hogy a jel feszültségveszteség nélkül haladjon tovább a source-követő fokozaton.
-
Lompos48
nagyúr
Pedig bizony ugyan úgy a jelútban van, mint a FET. Vagy az sincs ott? Akkor miből áll az erősítő?
Pont az áramgenerátor mivolta miatt arra van kárhoztatva, hogy állandó áramot "toljon" a MOSFETbe, miközben a felső vége úgymond lebeg a a Source-szal együtt követve a Gate-re érkező jelet.
A MOSFET ott van, de feszültséget nem erősít, mert Source-követő kapcsolásba van kötve. Oszcilloszkóppal megnézve ugyanazt a váltójelet fogod látni a Source-on, mint ami a Gate-re érkezik, valamennyi egyenfeszültséggel eltolódva, ami audio szempontból nem jelent semmit (itt).Jogos, pongyolán fogalmaztam: soros regulátorként a kimeneti imp. görbéje ilyen...
Nem pongyolán, inkább rosszul. Az impulzusüzemmódból sokmindenre lehet következtetni, de induktivitásra nem hinném.
Ha pedig az impulzusüzemmódhoz jutottunk, tekintsd meg az adatlap utolsó görbéjét és cáfolj meg abban a kijelentésemben, hogy: hangfrekvenciában nem találkozol olyan gyors jellel, aminek a fel- vagy lefutó éle gyorsabb lenne a görbe 3 mikroszekundumos frontjainál. Ez halmozottan igaz, ha figyelembe veszem a kapcsolás (értelmetlen) 12V-os táplálását és az ezzel együttjár(hat)ó amplitúdókat. Ezért nem tartom az aktuális kapcsolás hátráltató tényezőjének az LM317-es áramgenerátort.Én ezzel lezártnak tekintem a csörténket.
-
#71562240
törölt tag
Én szívesen olvasnám az esetleges további tanulságos beszélgetést az ügyben, de ha jól értem, te olyasminek a kitalálására várnál most segítséget Lompostól, amivel ő ellentéteset állít. Ha jól értem, ő (a konkrét kapcsolástól függetlenül) azt állítja-bizonyítja, hogy az adott cső prímán alkalmas lenne jelútba, tehát nem abban fog segíteni, hogy az általad mondott alkalmatlanságának okait megtaláljuk. Ha jól értem az eseményeket.
Én mint hifista megjegyzem, szerintem merült(ek) fel olyan szempont(ok) ami(k) alapján Lompos maradni tud a talán kissé elvibb, de nyilván gyakorlatban is kipróbált álláspontjánál, te pedig találhatsz oko(ka)t a talán kissé gyakorlatibb, de elvvel is alátámasztani kívánt álláspontodra. Még az is lehet, hogy mindkettőtöknek kb. egyformán igaza van, bár kevéssé valószínű. De Lompos nem fog tudni segíteni a te álláspontod igazolásában, mert az övé nagyjából a tied ellentéte - miközben persze "hifista" megközelítésben minden cső, vagy éppen bármely elektromos alkatrész alkalmatlan hifi felhasználásra, akár jelútba, akár máshová, de ha ebből indulnánk ki, nem készítenénk készülékeket.
-
Lompos48
nagyúr
Az egész "ügy" azzal indult, hogy:
bkercso: LM317 nem való hangfrekvenciás jelútba.
Lompos28: Tulajdonképpen nincsen a jelútban. De miért lenne nem odavaló?
Ennyi volt.
kammerer: Olyat nem állítottam, hogy: (a konkrét kapcsolástól függetlenül) azt állítja-bizonyítja, hogy az adott cső prímán alkalmas lenne jelútba,
Olyan játékba pedig végleg nem megyek, ahol elektronikai fogalmakat audiofil tapasztalatok, elméletek, emberek alakítanak mássá.
-
Lompos48
nagyúr
Nehéz egy életszerű analógiát adni hozzá, de megpróbálom. Képzelj el egy szál gumit, amit nyújthatsz, ha pedig elengeded megy vissza a nyugalmi állapotába. Ami nem életszerű: olyan kell legyen, ami a visszatéréskor nem "húz", de visszaáll. Mivel az elméleti impedanciála végtelen, ez a játék működik, amíg a feszültségtartalékon belül cibálod. Ezt a húzd meg/ereszd meg játékot a Source végzi.
Ami jó: közben adja a konstans áramot a MOSFETnek.
Az, hogy az impedanciája mégsem végtelen, nem jelent befolyást a körülötte levő elemekre nézve, mert több nagyságreddel nagyobb, mint pl. a leválasztó kondenzátor plusz terhelés a vitatott áramkörben. Ezért állítom, hogy nem számítható jelútban levő elemnek.Namost itt a fesz. sem áll. a 317-en, és semmi sem nyomja el a torzítását...
Milyen torzítását, ha nem avatkozik a jelbe? (Mondom én)
-
Tomacko
senior tag
Akkor ennyit a szóban forgó oldalról. El is kezdem hanyagolni, hogy ne vesszen kárba több idő amit másra fordíthatok ezek szerint
Ha nem ismered meg a barátság titkát, igazán nem is tudsz semmit. Tomi ---ZTE Grand X IN--->Motorola Atrix 4G--->Sony Xperia S--->Huawei Ascend P6 ---> Asus Padfone S --> Xiaomi MI-A2 Lite
-
bkercso
nagyúr
Nna, megfüleltem az új együtemű FET-esemben az LM317-et (ONSemi), és összehasonlítottam a sima ellenállással és egy tranyó+FET-es áramgenerátorral. Utóbbihoz képest hallhatóan színez, de semmi kellemetlen nincs a hangjában. Olyan dögösebb, hifizős hang. Ami meglepő, hogy szinte ugyan úgy szól, mint az ellenállás (nem, nem kötöttem el). Vagyis torzít, de revideálnom kell szegénykét...
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
#71562240
törölt tag
"Te jól tudod, a költő sose lódít, az igazat mondd, ne csak a valódit,..."
A hifi réges-régi alapkérdése (dilemmája) ugyebár, hogy milyen filozófia mentén működjön a hifi rendszer és a hangfelvétel. Mihez próbáljon magas hűségű lenni a high-fidelity?
Vajon a hifi rendszer próbálja-e minél kevesebb rárakódott torzítással a hangszóróig vinni és azon kiadni azt, amit a mikrofon létrehoz az eredeti zenei történésből, vagyis a hifi rendszer (részeként a hangfelvétellel) elsősorban a mikrofonhoz legyen magas hűségű high-fidelity, azaz legyen "mérnök", vagy pedig, mivel a mikrofon és a további rendszerelemek is csak halvány árnyékát képesek az eredeti zenei történésnek leképezni, a hifi rendszer (részeként a hangfelvétellel) hozzon létre önálló minőséget, vagyis sajátos torzítások segítségével próbálja helyettesíteni valamivel azt, ami a leképezés során elvész az eredeti zenei történésből, azaz az eredeti művészi történéshez legyen magas hűségű high-fidelity, mondhatni legyen "művész"?! Minek kedveskedjen a hifi rendszer, az oszcillátornak vagy a fülünknek? Milyen kompromisszumok hozhatóak létre a két szélsőség között? A hifi örök dilemmája. A kezdőpont a stúdióberendezések tervezőjéé, jellemzően "mérnöki attitűddel", a végpont a felhasználó hifistáé, jellemzően "művészi attitűddel", köztük cikáznak a hangmérnökök, hanghordordozógyártók, hifikészülék-tervezők.
Az utóbbi évtizedekben a stúdióberendezés-tervezők és a hangmérnökök között is egyre jobban terjedt a "művészi szempont", azaz egyre több lett bizonyos stúdiókban a hifista módszer, a hifi felől érkező stúdiókészülék, a "túloldalon" pedig fordítva, a sokszor hályogkovács módjára, próba-szerencse.alapon dolgozó hifikészülék-tervezők egyre több mérési módszert, készülékkel mérhető elektromos paramétert találnak a fülükkel hallott vagy hallani vélt jelenségek alátámasztására, kezelésére. Kiegyenlítődési folyamat. (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy.a digitalizálódás hogyan alakítja a vázolt képet.)Miért írom ezt neked válaszként? Te mint készüléktervező elindultál a szimpla "mérnöki attitűdtől", fizikai tankönyvi elvektől. Aztán, halmozódó tervezői tapasztalataid, felhasználói visszajelzések, hifi (szak)irodalmak révén te is észbe (fülbe) vetted, hogy a hifiben több dolgok vannak "földön és egen, Horatio, mint azt bölcs elmétek álmodni képes", azaz megismertél olyan jelenségeket,.amelyeket az elektronikai tankönyvek nem írnak, sőt, horribile dictu, alkalmasint tagadnak, amiket eddig esetleg csak az érzékelésünk tudott "mérni" vagy "placebózni". Vagy amelyeket először csak az érzékelésünk "mért", és a hifi felfedezései révén válhattak-válhatnak az elektronikai vizsgálódások, adott esetben tankönyvek részévé - típuspélda a konnektor-villásdugófordítás ügye. Egy ideje a "kiegyenlítési szakaszban" vagy, próbálod összegyeztetni a "mérnöki" és "művészi" módszereket. A mérnök kolléga esetleg visszakérdez, hogy milyen mérhető paraméterekkel tudod alátámasztani, amit az LM317 színezéséről mondasz a "tranyó+FET-hez" képest. Te próbálsz találni ilyen paramétereket, de lehet hogy csak a füledre tudsz hivatkozni a (hifi)tudomány mai állása szerint.
Miért írom ezt ide? Mert a csöves vs. tranzisztoros kérdés is nagymértékben hasonló kérdés, mint tudjuk. Készülékkel mért elektromos paraméterek vs. hifista hallás. "Mérnökiség" vs. "művésziség". De nem ehhez a közhelyhez akarok kilyukadni, hanem vitatandó felvetéssel élni.
A csöves erősítőkben ugyebár majdnem mindig kimenőtrafót alkalmazunk. Tudjuk, hogy a kimenőtrafónak legalább akkora, de sokszor talán még nagyobb szerepe van a "csöves hangzás" kialakításában, mint a csőnek - hozzáteszem, a táptrafó is sokat számít. Én kétféle kimenő- (és táp)trafóval szereztem eddig sokféle hallgatási tapasztalatot, "hagyományos" lemezes EI-vasmagossal és toroiddal, és úgy látom, hogy jellemző különbség van a hangjuk között. Nem véletlen, hogy az a kevés tervező, aki toroiddal tervezi a csöves erősítőt, jellemzően arra hivatkozik, hogy az ő csöveseiknek "tranzisztoros" hangjuk van. Vodkaboy a múltkor rácsodálkozott, hogy léteznek toroid trafós csövesek, kérdezett példákat. Én arra csodálkozom rá, hogy nem az összes csöves erősítő toroid trafós (vagy másfajta, még jobb). És ennek okát nem a sokat emlegetett érvben látom, miszerint jó toroid kimenőt sokkal nehezebb készíteni, hanem abban, hogy a toroid kimenő nagyon sokat megszüntet a "csöves" és "tranzisztoros" hangzás közti legendás különbségből! Hangzásilag mindenképpen, de sok tekintetben paraméterileg is! Kevés hifi tervező tervez azért csövest, hogy úgy szóljon mint a tranzisztoros! (És akkor még ott vannak a hibridek...)Aki akarja, érti, hogy mi volt a gondolati ívem a hifi alapkérdésétől indulva, miszerint az "igazat" és/vagy a "valódit"...
-
-
#71562240
törölt tag
(Elnézést mindenkitől, hogy kicsit offba kanyarodtunk.)
-.-.-.-.-Ezt írod:
"Ha a "művészit" és "valódit" egyaránt kívánatosnak tartod, mégis szembeállítod, azt gondolom, hogy nem hallottál még jó erősítőt (drágát elhiszem, hogy igen)."Ezt mondom:
A "művészihez", azaz "igazihoz" képest kezelendő a "valódi", azaz "mérnöki". Jellemzően csak a szerencsésen tervezett és kivitelezett nagyon drága készülékek között találhatni olyat, amely egyszerre tud lenni "valódi"-"mérnöki", azaz alacsony torzítású, vagyis objektíven-általánosítottan abszolút, egyúttal mégis, úgymond az általános objektivitása ellenére "igazi"-"művészi", azaz egyéniség, önálló stílusú előadó, azaz szubjektív individuum. Általában igen sokba kerül, hogy egy hifi készülék egyszerre legyen képes alacsony torzítású, azaz objektíven-általánosítottan abszolút (vagyis a mikrofon által létrehozott szegényes árnyékképhez hűséges), és mégis művészien önkényesen egyedi (vagyis a zeneművészeti élményhez hűséges) lenni. Ezek eléggé egymás ellen játszó paraméterek, általában sokba kerül egyszerre, egy készülékben megvalósítani őket. Csak ennyit állítok, azazhogy általában sokba kerül hogy egyszerre tudjon objektív-általános és szubjektív-egyedi lenni egy hifi készülék.Lásd ugyebár Peter Walker elhíresült mondását arról, hogy "Minden tisztességesen megépített erősítő egyformán (jól) szól." Ami inkább úgy lenne helyes, hogy minden "tisztességesen" megépített erősítő egyformán (rosszul) szól. Nem könnyű úgy "tisztességesen", "mérnökileg" építeni hifi készüléket, hogy egyúttal hiteles művész, afféle "önmagán játszó" hangszer legyen a készülék. Nem biztos, hogy az ilyen készülék megtervezése és kivitelezése drága, de a fogyasztói ára szinte biztosan, hehe.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Még egyszer elnézést az offba kanyarodásért. -
#71562240
törölt tag
(Az én mondataim is hangszerek, tudni kell játszani rajtuk, hehe. )
-.-.-.-A készülék mint hangszer, az egy hasonlat. A tervező tervezési felfogásának hasonlata.
Ugyebár eredetileg abból indultunk ki, hogy a felvevő mikrofon óhatatlanul csak egy halvány vetületét képezi le az eredeti zenei történésnek, azaz a hangszerek hangjának és a művész művészi hangszerjátékának az adott zenélési térben. Azaz, a mikrofonba óhatatlanul csak valamiféle csökött maradék kerül bele.
A hifi készüléktervezőnek leegyszerűsítve két szélsősége van. Az egyik, a "mérnök" megnézi a tudomány aktuális fizikai, elektronikai ismereteit, és azt mondja, hogy ezt a kapcsolást és ezt az anyagot alkalmazom, és akkor a készüléknek ilyen frekvenciamenete, ilyen THD-je, ilyen kockadiagramja kell hogy legyen, ezáltal viszonylag HELYESEN fog szólni, viszonylag megtartja azt az elektromos jelet, amit a mikrofon hozott létre. A hifi "mérnök" elektronikát tervez. A másik szélsőség a "művész", általában ő is begyűjti a szükséges elektronikai ismereteket, de nem a mikrofon jelének a megőrzése az elsődleges célja, hanem hogy abból teremtsen valami önálló hifi minőséget, mert abból indul ki, hogy a mikrofon jele csak egy szánalmas maradéka az eredeti zenei jelenségnek, ezért hiba a megőrzésére törekedni. A "művész" készüléktervező az elektronikai elveket elsősorban csak arra használja, hogy a készülék ne rázzon meg, ne robbanjon fel, hanem többé-kevésbé tartósan stabilan működjön, de a hifi hangot elsősorban úgy készíti, hogy kipróbál eljárásokat, anyagokat, és meghallgatja, hogyan szól - egyúttal persze meg is méri, de az csak a háttér. Nem elektronikát készít, hanem hangszert.
Csak úgy mellékesen megemlítettem, hogy a hifi bizonyos közép és alsó szintjein a "hangszertervezői" attitűd sokszor szembemegy az "elektronikatervezői" attitűddel, és nem megy a kettő kiegyezése, azaz az "audiofil" "művészi" készüléktervező sokszor alkalmaz olyan eljárásokat, amitől a "mérnök" irányultságú "elektronikatervezőnek" égnek áll a haja, és lesarlatánozza a "művész" irányultságú "hangszertervezőt". A két irány kiegyezése, összeegyeztetése általában a high-end szintjein tud megvalósulni, mert igen, az alsóbb szinteken a "hangszertervező" jellemzően ügyesen megválasztott torzításokkal operál ahhoz, hogy az elektronikából zeneiséget vagy zeneiségnek látszót hozzon ki. Általában a high-end szintjén tud megvalósulni, hogy a torzítások minden lehetséges határon túli csökkentése mellett is zeneiséget hozzanak ki a hifi készülékből, azaz egyszerre tudjon viszonylag hűséges lenni a mikrofon jeléhez, és a zeneiséghez, azaz művészethez, azaz hangszerszerűséghez.Bizonyos szempontból az eredeti hangszer is attól hangszer, hogy "torzít", azaz rezegtet, felerősít extrém rezgéseket, felhangokat hoz létre, és minden ilyesmit tesz. A mikrofon és a mögötte álló készülékek azonban ezekből a hengszerszerűségekből keveset tudnak megőrizni, tehát a hifi alapdilemmája, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel - itt már visszajutottunk az általad is értett kiindulóponthoz, amiben le is tetted a voksodat, miszerint te ma már inkább "hangszert" tervezel, mint "elektronikát", ha választani kell - márpedig a te készülékeid kategóriájában választani kell, azaz adott esetben például a hangszerszerűbb eredményt hozó torzítást is lehet választani a tisztább paraméterekkel szemben.
Az a baj, hogy túlbeszéltük (túlbeszéltem) egy "mellékszál" hasonlata mentén, pedig végig ugyanarról beszéltem, amit az elején értettél.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Mondjuk fordítva: lineáris a hőmérsékletfüggése. Már csak azért is, hogy milyen más paramétere lehetne hőmérsékletfüggő, mint a kapacitása. Igaz, az ESR is függő. De a kimeneti csatolókondikat mindig a legalacsonyabb frekvencia alapján választjuk meg, ahol az ESR nem nagyon számít.
Itt egy cikk/grafikon a kapacitás hőfüggéséről típusok szerint. Érdekes! [link]
Nem értesz egyet?
-
vodkaboy22
addikt
3 trafó? 1 helyett?
Különben lehet csak túl kell méretezni pl:120VA 230/18V -os trafó aztán 200VA-s 230/12-es trafó fordítva bekötve és a végén 100VA 230/230-as trafó így kapsz egy 100VA 230/350V-os trafót háromból... (megéri? ) Nem...
Akkor már Bp-en van több cég aki csinál egyedi torroidot. 500VA-s 4db bármilyen szekunderrel megáldott toroid kb 20 000ft...
Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
Dißnäëß
veterán
És a többiek munkája ? Én februárban esek neki egy OTL-nek, utána a JJ KT88-asasimat kellene üzembe helyezni. (Itt még hezitálok, hogy a már letekertetett kimenők elbírnák-e a KT88-asok helyett a böhöm KT150-eseket és akkor a két KT88-at eladom. Ha nem, maradnak és beépítem).
Lassan 2 éve csúszó projektjeim, ki tudja mi miatt ... költözés, munkahelyváltás, stb. Az élet..
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
Meglátjuk, van mindenféle, papír-olajoktól kezdve a műanyag vacakig minden. Ami a jelútban lesz, nyilván ott törekszünk kicsit megvuduzott fajtákra is, na azért Shakti követ nem teszünk az erősítőre a végén, az biztos. Hát kb. ennyi. Majd kialakul.
Még jön előtte egy EAR-Yoshino 859-es is, balanced inputtal kiegészítve, átméretezve KT88-akra. Itt már le van tekerve kimenő, táptrafó, minden. Ez kezd. OTL nyár ha ez a tempó marad.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
Amerikai oldalról vásárolok mindent, nálam se régi nem lesz, se orosz, mármint kondi. Ellenállások is kintről (vagy ekvivalens EU helyről, Német, Anglia), sehonnan máshonnan. Tudom, drágább így, de az építés és a saját készítés öröméért csinálom, na meg az eredeti ár alatt még így is lazán bent leszek. Nekem sem a legyek hordják össze, de ráköltöm a minőségi alkatrészekre, amit rá kell. A tippeket köszi.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Új hozzászólás Aktív témák
- Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- PlayStation 5
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Háztartási gépek
- Automata kávégépek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Autós topik
- További aktív témák...