Új hozzászólás Aktív témák

• #70665 Lacerta aktív tag krisztianAMG #70649

  Új Válasz 2022-02-16 12:06:52 #70665

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lacerta

  aktív tag

  válasz krisztianAMG #70649 üzenetére

  Minden DC-DC valtonak van egy feedback pinje
  Nem igaz. Csak akkor, ha visszacsatolt. PWM kontroller nélkül is lehet DC-DC konvertert építeni. Akár kézzel is kapcsolgathatod.

  ahova a kimeneti feszultseg van visszavezetve (a kiemeneti kondenzatorok utan) egy feszultsegoszto ellenallas-paron keresztul.
  Aha. És akkor ez szerinted mi, ha nem visszacsatolás? Minek nevezed?
  De így, ilyen formában ez sem igaz, mert nem feltétlenül a kimeneti feszültségre szabályozol, lámpákban pl. ( amikről itt konkrétan beszélünk ) kimeneti áramerősségre szoktak szabályozni, ami mondjuk valóban szintén egy feszültségérték, de nem osztóval, hanem áramérzékelő ellenállással állítjuk elő, és nem 1.2V körüli érték ( 0.8..2.5V közt konkrét kontrollertől függően, de tényleg 1.2..1.25V a leggyakoribb ), hanem mindössze jellemzően 10..100mV. Van olyan megoldás, hogy külön erősítővel ebből megcsináljuk az 1.2V-ot, de egy tipikus LED meghajtó kontrollernek van olyan lába, ami direktben fogadja ezt a 10..100mV-ot.
  És igen, bent erősíti fel, hogy a saját belső referenciafeszültségével összevethető legyen.

  Es tudod mit iranyit ez a PWM jel? Egy csunya, nagy es rossz N-MOSFET-et.
  ...Kivéve amikor tranzisztort vagy P-fetet...
  A tranzisztor nagy előnye, hogy rohadt gyors tud lenni, ezért pici, monolit meghajtókban a mai napig előfordul.
  P-fetet pedig azért használnak előszeretettel mikrovezérlős lámpa driverekben, mert ott jellemzően a mikrovezérlőre programozzák a PWM kontroller funkciókat is. Egy N-fet meghajtásához pozitív feszültség kell, és izmos pozitív áramimpulzusok. Egy P-fetet viszont elég testre húzgálni, és ahhoz még a mikrovezérlő áramnyelési képességei is elegendőek.
  Amúgy én is jobban szeretem az N-feteket, tisztább, szárazabb érzés , de nehezebb meghajtani, ezért elemlámpában nem is jellemző a használatuk.

  Utolag mar eszrevettem, hogy mindig "szurke" valaszt adsz. Mondtal is valamit, de igazabol semmit. Csak valami nagyon altalanons dolgot, amibe aztan bele lehet barmit is magyarazni.
  Az van, hogy a) általánosságban beszélünk a műszaki háttérről b) a többieket baromira nem érdekli és/vagy nem értik, te viszont igen c) semmi kedvem komplett irodalomjegyzéket mellékelni minden egyes hozzászólásomhoz, csak hogy te elégedett légy, valamint mert a) és b).

  Ezert is kerdeztem ra konkretan a "buck" vagy mas neven step-down converterekre. Ahogy a neveben benne van, o csak lefele tud transzformalni. Raadasul csak veszteseggel.
  Utólag már észre vettem, hogy olyan dolgokban kérsz számon, amiket nem vitattam, vagy nem volt szó róla / nem arról volt szó.

  Tehat a buck converter kiemeneten mindig alacsonyabb feszultseg lesz, mint a bemeneten. Nehany kiveteltol eltekintve a PWM jel kitoltesi tenyezoje nem tud 95%-tol magasabb lenni (ennek technologiai hattere van, de pontosan nem tudom mi, nem jartam utana). Feltetelezzuk, hogy az adott aramkor rendelkezik CC moddal (tehat aramot stabilizal). Ennek a kiemenete pontosan ugyan ugy fog mukodni, mint a reszedrol lesajnalt 7135. Nem azert, mert nincs visszacsatolas (bar ezt a kifejezest sokmindenre hasznalod). O nem tud a bemeneti feszultsegtol magasabbat letrehozni.
  Ez mind nagyszerű, de mi a hozzáadott értéke, hogy leírtad?
  A 7135-öt egy primitív megoldás. Mert veszteségi szabályozó. Ettől te még szeretheted, nem foglak lehülyézni miatta.
  A visszacsatolás meg azt jelenti, hogy valamilyen kimeneti paraméter felhasználásával szabályozom a rendszer működését. Még csak nem is irányítástechnika. Ne kelljen már az alapvető műszaki szókincset magyarázni.
  A többi mind igaz, de sosem állítottam az ellenkezőjét.

  Az aramerzekelo ellanallas azert van ott, mert a kelvin-modszer a legolcsobb mondja az aram meresenek. Sok DC-DC converter IC-nek van integralt ADC-je, amin keresztul kozvetlenul tud rajta feszultseget merni, ami alapjan allitja be a kimeneti aramot.

  Ez mind igaz, a következő kiegészítésekkel:
  1. Az áramérzékelő ellenállás nem azért van ott, mert az a legegyszerűbb módja az árammérésnek ( bár önmagában ez tökéletesen igaz ), hanem mert a LED-et fix árammal kell hajtani, és ez a legegyszerűbb módszer rá ( illetve kb. az egyetlen is, mert az áramérzékelő transzformátor ilyen nem szinuszos, lüktető egyenáramnál nem annyira jó választás ).
  2. A DC-DC konverter IC-k nagy része teljesen analóg módon működik, semmi szükségük belső ADC-re és ezáltal precízebbek is. ADC-t a mikrovezérlős meghajtókban használnak, de valszeg ha van elég integrált periféria ( műveleti erősítő, komparátor, beépített PWM generátor ), akkor nem muszáj. Ebben nem vagyok teljesen biztos, ennyire nem ástam bele magam a mikrovezérlők lelkivilágába. Az tuti biztos, hogy ha a PWM is programozva van, akkor kell az az ADC.

  Lehet azt mashogy is csinalni, meg csak PWM-et sem kell hasznalni, hasznalhatod a MOSFET gorbejenek linearis szakaszat is. A sontellenallas csak a legegyszerubb.
  De mi azért mérjük az áramot, hogy be tudjuk a PWM kitöltési tényezőt állítani.
  Ha nincs PWM, nem kell áramot sem mérni.
  A FET Rds-ét valóban fel szokták használni DC-DC átalakítókban, de én csak védelmi célokra találkoztam ilyennel. Nem pontos. De nem vitatom, hogy van lehetőség rá.

  Penge azert nem vagyok, bar igyekszem azza valni. Meg hianyzik par ev, de azert ezt-azt mar sikerult osszerakni. Engem csak az zavar, hogy hatalmas onbizalommal irsz valamirol, amit nem, vagy csak reszben ertesz es ezt probalod igazsagkent beallitani.

  Nem szeretnék mélyebbre menni a személyeskedésben, de nem én vagyok az, aki a lámpákról tényleges gyakorlati tapasztalatok nélkül mondja a tutit.
  Szívesen beszélgetek elektronikáról általánosságban is, de ez itt egy lámpás topic, és ennek megfelelően lámpás kontextusban célszerű értelmezni az elhangzottakat, ennek külön kiemelése nélkül.

  "Fosozni" egy elektronikat csak a topologiaja alapjan...
  A veszteségi szabályozó, egy teljesítmény áramkörben f*s. Mindegy, milyen a topológiája. XIX. század.
  Egy mérnök legfeljebb annyival egészítheti ezt ki, hogy f*s, de ide, ennyiért elmegy.

  Egyetlen tulajdonsag alapjan hasonlitasz ossze mindent, de meg egy hatasfok szamitast/osszehasonlitast sem lattam toled.
  Ennek számos oka van, mindjárt az első, hogy ez egy fórum, ahol mindenki a saját véleményét, a saját szempontjai alapján vezetheti elő. Nekem ez a véleményem, és ezek a szempontjaim. Amikor véleményt mondok, meg is szoktam indokolni, miért. Nem kötelező figyelembe venni, nem is várom el.
  Ami a hatásfok számítást illeti, volt itt egy trollunk, aki mindenre azonnal írásos bizonyítékot követelt, bár ő maga semmit semmivel sem támasztott alá. Felteszem, nem te vagy az másik nicken, mert te soha nem is kértél ilyet, illetve témaként sem merült fel.

  Orulok, hogy erdeklodsz az elektronika irant, tenyleg csodalatos vilag, de nem ez a megfelelo modja. Eloszor rengeteget kell tanulni. Tenyleg rengeteget. Es nem csak olvasgatni.
  Ööööö. Minek, mi a módja?
  És mi a mérőszáma annak, hogy valaki egy hobbitopikba írhasson mélyebb technikai dolgokról? Mi a beugró szint?
  Taníts, Mester!

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák