Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz Spec #81837 üzenetére

    Pont arról folyt fentebb a beszélgetés, hogy lehet romantikázni azon amit írsz, de amikor papírra veted a tényleges számokkal rájössz hol nézted be. ;)

    Nem rád értem, általánosságban írom:
    A gond hogy amíg egy laikus nem számolja ki saját maga, addig le okoskodózza azokat akik már előtte több százszor megtették és emiatt nem hallgatják végig ezredszerre is, ami miatt azokat hívja bunkónak a laikus.
    Miközben ezredik alkalomra már elfáradnak az emberek ugyanazon dolgok átrágásán...ráadásul mindenkivel 3x kell átrágni, mert visszakérdez olyan dolgokra amik az adott gondolat menetben alapvető tudásnak lettek feltételezve.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • Inhouse

    őstag

    válasz Spec #81837 üzenetére

    A függőleges emelésnél is van áttétel, ez is lassan megy le és fel is. Előnye lehet a rámpával szemben a kisebb helyfoglalás és súrlódás. Mitől is lenne jobb egy srégen gördülő tömeg? Minél laposabb a szög, szerintem annál gyengébb a hatásfok. A függőlegest nehéz űberelni.
    Ezeknél a rendszereknél nagy valószínűséggel egyetlen egység a motor és a generátor.

    Üdv Inhouse

  • cinemazealot

    addikt

    válasz Spec #81837 üzenetére

    Megihlettél, ezért idézek Tőled. :)

    "Az energia nem vész el, csak átalakul ugyebár, mint tudjuk."

    vs.

    "Vagyis ha gyorsan nagy munkát végzel, akkor abból lassan csak igen kis energiát tudsz visszanyerni."
    "[...] az vagy gyorsan le is jön, és akkor tényleg nagy energiát ad le pici idő alatt, vagy lassan jön, le de akkor meg kis munkát fog neked végezni."

    Az első idézet szent és sérthetetlen. Utóbbi kettőben viszont komoly ellentmondást vélek felfedezni, ezért hadd oszlassak el néhány tévhitet. :) Először is a munka az maga a befektetett energia. Csereszabatos kifejezések egyazon fogalmat jelölik, jelük általában E, mértékegységük a J (Joule) vagy Ws (wattszekundum). Tök mindegy, hogy lassan vagy gyorsan végzed el, a munka (azaz a befektetett energia) mindkét esetben ugyanaz lesz. Akkor is ha a fent elhangzott példákban említett 5 tonnás súlyt csiga lassan viszed fel a 10 méter magas padlásra, és akkor is, szimplán csak feldobod.

    A művelet sebessége, pontosabban a ráfordított idő -- aminek jele t, mértékegysége s (szekundum, azaz másodperc) -- egy másik fogalommal lesz összefüggésben, az pedig a teljesítmény, aminek jele P, mértékegysége W (watt). Az összefüggés pedig fordított arányosság: E = P × t (mértékegységekre lefordítva: Ws = W × s.) Ha a munkát gyorsan, azaz kis idő alatt végzed el, akkor Te, aki a munkát végzed "nagy teljesítményű" vagy. Ha ugyanezt a munkát lassan, azaz hosszú idő alatt végzed el, akkor "kis teljesítményű" vagy, de az elvégzett munka mindkét esetben ugyanaz.

    Ha tehát bármilyen formában, bármilyen sebességgel is szenveded fel azt az 5 tonnás súlyt a 10 méter magas padlásra, ha eltekintünk az áttételek veszteségeitől, akkor tök mindegy, milyen sebességgel vagy milyen áttételeken keresztül teszed ezt. A befektetett munka és ezzel együtt a rendszerből majdan kinyerhető energia ugyanaz lesz mindkét esetben:

    E = m × g × h = 5000 × 9,81 × 10 = 490500 Ws = 136,25 Wh.

    A két eset közötti különbség a teljesítményben lesz keresendő. Ha 1 másodperc alatt esik le a tömb a padlásról, akkor az 490 kW-os teljesítménnyel lesz analóg. Ha 1 óra alatt, akkor meg 136 W-tal. Ugyanaz az energia (vagy munka), amivel képes lehetsz egyetlen másodpercig mozgatni a budapesti nagykörúti 4-6-os villamos tele tömött két kocsis ICS szerelvényét, vagy egy órán át keresztül legyezni magad egy ilyen ventilátorral. :)

    Ehh, beteszem inkább OFF-ba. :))

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák