Új hozzászólás Aktív témák

  • #03969024

    törölt tag

    Nem szeretnék újabb "off-lavinát" elindítani, de úgy gondoltam, kiteszem ide ezt a néhány sort, okulásul másoknak, a múltkori másolással kapcsolatos eszmecserénk újabb epizódjaként:
    Kissé körülnéztem a digitális hibajavítások működéséről szóló cikkek között, korántsem állíthatom, hogy teljesen értem is a működésüket. (Kutya bonyolult az én gépész agyamnak.) Nos, nem mennék bele a technikai részletekbe, ami következik, azt hiszem mindenki számára érthető. A példa annyiban sántít, hogy itt még szalagos digitális rögzítőkről van szó, de szerintem nyugodtan vonhatunk párhuzamot.
    Az idézet a HFM-ből való:

    ."..Fentiek alapján tizenhat hiányzó blokk, vagyis 96 hiányzó adat
    azaz 1 ms kiesés esetén egyszeres hibajavítással, 2 ms kiesésnél (192
    hiányzó adat!) kettős hibajavítással az eredeti információ hiba nélkül
    helyreállítható.
    Ha a kiesés ennél nagyobb, de a hiányzó adatok szomszédjai a
    visszarendezés után hibátlannak bizonyulnak, akkor még mindig lehet
    interpolációval, a szomszéd adatok számtani átlagával helyettesíteni a
    hiányzó adatot. Ilyenkor átmenetileg a sávszélesség a felére csökken,
    szórványos előfordulása nem hallható meg.
    A gyakorlati tapasztalatok szerint a jó állapotban tartott
    készülékeken, gondosan kezelt szalagok lejátszása közben néhány
    másodpercenként jelentkezik kódhiba, de ezt a készülékek hibátlanul
    javítják. A hibajavítás hatékonyságára jellemző, hogy ilyen
    hibasűrűséggel a javíthatatlan hibák előfordulásának valószínűsége
    évszázadonként egy(!).
    (No persze ezt még nem volt idő a gyakorlatban
    is ellenőrizni.) Másodpercenként legalább száz hibának kell
    előfordulnia ahhoz, hogy óránként legalább egyszer interpolációra
    legyen szükség."

    Ha jól számolok, akkor az az 1 ms durván 1400 bit, egy tisztességes grab esetén ennek a töredéke sem fordul elő hibaként.

Új hozzászólás Aktív témák