-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16748 üzenetére
Csak azért vigyorgok, mert tudom, hogy mennyire nagy probléma az elkók gyártásában a nagyáramú kontaktus megvalósítása a fegyverzet (rettenetesen oxidált alu fólia) és a lábak között. Sok esetben a drasztikus kapacitásvesztés is ennek tudható be.
Csak zárójelben: minél jobban és rücskösebbre sikerül oxidálni a fólia felületét, annál nagyobb az egységnyi felülettel elért fajlagos kapacitás, ez egyenesen kitűzött cél.). -
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16755 üzenetére
Ha még van benned drive, nyugodtan akarsz aludni, és persze nem túl nehéz, akkor cseréld meg a 2 kimenő kondit a csatornák között.
-
Lompos48
nagyúr
válasz izirájder #16785 üzenetére
Ez így jó hírnek hangzik. Ugyanakkor sokkal érdekesebbé válik az, hogy nagyobb fogyasztó bekapcsolásakor a zavar fokozódik. Egy nagy fogyasztó nem kellene zavarjon csak a feszültség esése miatt, ha pedig az rendben van, akkor
Én még egy dolgot megpróbálnék, bár a következtetés levonása akkor is sarkalatos probléma marad: egy becsületes (jó nagy, mondjuk 2kW-os) villanyradiátort kapcsolnék be és ismételném meg a tesztet. Annak a rezisztív jellege semmi egyéb módon nem zavarhatna, mint a hálózat terhelésének hangsúlyos növelésével....de alig volt feszültség csökkenés...
Mégis értékeket, hogy mennyiről mennyire... nem tudsz?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Bármelyik jó. Ha meg tudod tapogatni, azt nézd meg, hogy a háta (ahol a radiátora van) legyen minél simább.
@yohnsee Gyártónként a lábkiosztás is eltérhet, erre ügyelj, bár nem túl jellemző.
Nem! Ha BD139, akkor annak a lábai mindig ugyanott vannak. Ha más a tok, az már nem BD139.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16822 üzenetére
A diódák tényleg csak védelemre jók, mint moha21 is írja, de mivel az "oszcilloszkópon" látni fogod a hullámformát, akkor kapcsolgathatsz (akár kézzel) egy osztót. Mi több, ha bonyolítani akarod, érzékelve, a diódá(ko)n folyó áramot, automatikus skálaváltást is lehet hozzá kitalálni.
...megy... egy 16-os számrendszerben működő feszültség mérő ...
És akkor néhány hónap múlva majd magyarázod nekünk, hoy ott bizony 1E,B4 Volt feszültséget mértél, mi meg csak meresztjük a szemünket.
Egyébként ügyes dolog.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16825 üzenetére
Csak ilyenkor vagyok bajba, hogy milyen nagyságrendű ellenállásokat számoljak, hogy a bemeneti ellenállás stimmeljen.
Eltekinthetsz ettől. Gondold végig: a klasszikus szkópoknál is 10/1 MΩ a bemeneti impedancia. Az 50Ω-ot csak nagyfrekvenciánál használják az illesztés miatt, mert ott már visszaverődések meg állóhullámok vannak, amik rontják a mérést.
Neked ideális a minél kisebb forrásimpedancia. A legjobb lenne egy egységes erősítésű műveleti erősítő közbeiktatása, ami a bemenetével nem terhelné a mért áramkört a szkóp felé pedig kis belsó ellenállású feszültséforrásként szerepelne. -
Lompos48
nagyúr
... mint bemeneti impedancia.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atom87 #16831 üzenetére
A töltőáram szabályozása kissé bonyolultabb ügy. Majd később visszatérhetünk rá esetleg, ha találok valami érdekesebbet, ami nem túl bonyolult.
Most mutatóba egy jópofa egyszerű rajz lesz. Sajnos a trafód egyik szekundere épp' kisebb a szükséges értéknél, a másik pedig túl nagy, de majdnem ott van. A különbséggel esetleg kellene/lehetne "kezdeni" valamit. -
Lompos48
nagyúr
válasz atom87 #16835 üzenetére
Tulajdonképpen a baloldali tirisztoron (meg a szekunder ellenállásán) marad a feszültségkülönbség, mert az akku feszültsége lassan nő. Azt kellene/lehetne tehermentesíteni legalább egy soros ellenállással. Az ellenben nagyocska kell legyen, mert egz 20Ah-s akkunál a töltőáram mondjuk 2A, az a 7V-tal már kapásból 14W disszipálnivalót termel. De nem kizárt, hogy menne ellenállás nélkül is, ha jó nagy hűtőbordája lenne a tirisztornak. Ez ugyanakkor terhelné a trafó szekunderét is alaposan. Egyszóval egymástól függnek a dolgok.
-
Lompos48
nagyúr
válasz bandi94 #16844 üzenetére
Egyszerűen folyamatosan azt az időt mutatta.[link]Ő a bűnös...Valamiért vagy nem indult el az oszcillátor...
Ha jól értem, be tudtad állítani az időt, ami azt jelenti, hogy mind a 4 Nixie mutatott egy-egy számot. Ebból következik, hogy az oszcillátor működik, mert a kijelző időosztásos. Ha nem működne, akkor a négyből csak egy Nixie világítana.
Ezek után inkább egy programhibára gyanakodnék.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16854 üzenetére
Lehet, hogy túl sokat vársz attól a szegény erősítőtől.
A katalógus szerint is a görbék csak ±4V-tól indulnak.
Egyébként a szint, amit mérsz és aminél 0.9V eltérést produkál a mérés, egy egyenfeszültség?
Érdekes mert 13mV bemeneti offsetnél egységnyi erősítős esetén nem nagyon van más magyarázat, mint a táplálás.Megpróbálnám LM358-cal.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16857 üzenetére
Válassz le mindent az opampról, tápláld 10V-tal, a bemenetre pedig köss egy 5Vdc-t. Ha ott is hozza a különbséget, akkor még az offset szabályozás segíthet, bár szerintem kimentél rég a megengedett értékekből.
Ez ellenben szimmetrikus táplálást igényel.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #16884 üzenetére
Gyártótól és terméktől függ. Inkább nem adnak, mint igen. 2 okból: lekoppintható, a szervíz is meg kell éljen valamiből. A kapcsolási rajzok ideje sajnos lejárt nagyjából a katódsugaras színes TVkkel.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #16891 üzenetére
Nem bátorítalak. Tíz percet keresgéltem, de még halvány nyomokat se találtam. Esetleg a tápok alapkoncepciójából lehet kindulni és spekulálni, ha javítani akarod. Ha módosítani, akkor már - bizony - nélkülözhetetlen a rajz. Sajnálom.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #16904 üzenetére
Valahogy hiányzik a nagy impulzus után a kis lépcső. Általában a szekvencia: kicsi plusz - nagy plusz - kicsi plusz - kicsi mínusz - nagy mínusz - kicsi mínusz. Az oszcilloszkóp szondáit kell kompenzálni, hogy a tüskék eltűnjenek, mert azok nem valósak, csak a gyors frontok produkálják azokat. A nagy impulzusok lejtése pedig valami létező szűrést enget gyanítani. Ha most valaki jó matekos nekiállna, ki tudná deríteni a torzítást az ideális színuszhoz képest. Ki mennyit saccol? Én max 30%-ot.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16911 üzenetére
Ez így elég érdekes. Az első úgy néz ki, mintha kapacitív lenne a csatolás és a DC nem menne át, pedig az 1Hz-nél azért itt-ott "álldogál" a feszültség fél másodpercet.
A jel nem szimmetrikus, az alsó szinten többet áll, mint a felsőn, látszik mindhárom képen. Ezért a második képen fent csak a háromszög jön össze az egész mérési felállítás "slew rate"-je miatt.
A leggyanúsabb az, hogy nem ugyanolyan arányban mér "mellé" a három frekvencián.
Valami ott még nagyon nem stimmel.
Nem sokat tudok a szkópos mérőfejek lelki világáról...
Arról majd egyszer elbeszélgetünk.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #16933 üzenetére
Azt írtam tegnap. hogy a csúcsoktól eltekintek, nem az zavar, azt a mérőáramkör limitálja valahogy. Sokkal inkább zavar, hogy a színusz oldalai annyira lineárisak, mintha valami (egy "slew rate" valahol a mérőáramkörben) korlátozna. A tiéd valamivel szebb görbe, mint a mezis-é. Csak azért spekulálok, mert ki akarom majd próbálni ezt a hangbemenetes szkópot, de mint mindig, óvatoskodok.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16975 üzenetére
pedig 1MHz-es szkópnak hirdetik.
Nem hirdetik annak. Szépen oda van írva , hogy 1Ms/s, azaz 1 megasample per second. Tehát ez a mintavételezési frekvencia, amitől elég távol áll az egész periódusnyi hullámforma. Ha használná a Nyquist kritériumot (ami gondolom nem tesz) akkor is egy periódus visszaállításához kellene neki 2+ minta periódusonként.
Tehát még a 100kHz is egy szép teljesítmény tőle.Egy hagyományos szkóp, mondjuk egy 20MHz-es is így viselkedne közeledve a 20MHz-hez?
Ismét nem! A hagyományos szkópnál ez a határ a függőleges erősítő(k) jellemzője - pont, amit te is mérni akarsz alacsonyabb frekvenciákon -, sőt legtöbbször dB-ben meg is adják a sáv felső szélén mérhető csillapítást. Pluszba még bejön az erősítő növekedési sebessége "(ha így hívják magyarul a slew rate-et), ami a meredek frontokból "lejtőket" csinál.
Új hozzászólás Aktív témák
- Microsoft Surface Pro 6 12.3" 2736 x 1824/i5 8350u/
- Legjobb ÁR!!!HP EliteBook 640 G9 Ezüst (14" / Intel i5-1235U / 16GB / 512GB SSD / Win 11 Pro)
- HP Probook 340S G7 i5-1035G1/8GB/256SSD/Windows 11
- MSI MAG274QRF-QD QLED Gamer Monitor!27"/2k/165hz/1ms/Freesync-Gsync/Type C/Konzolhoz is/Beszámítás!
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen