-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20512 üzenetére
A priméren egy jóval kisebb feszültséget fogy kapni. Ha pl. a szekunder 2.2kV-ot adott a primer 230V~ táplálásnál, megfordítva olyan 21V körül fog adni. 230*(230/2200).
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20515 üzenetére
Próbálgatni lehet, de nem hiszem, hogy érdemes. Ellenben didaktikusan bizonyítható vele a transzformátorok reverzibilitása.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20518 üzenetére
Fogalmam sincs. Tény, hogy megfordítva mindkét tekercs menetszáma kb. 10x nagyobb, tehát a keresztmetszete ugyanannyiszor kisebb, mintha a magnak megfelelően tekercselték volna. Ez olyan, mint ahogy a sliccgombot se varrják pupliningre, vagy inggombot a sliccre. Nem oda/arra való.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #20525 üzenetére
Arra kapható vagyok/leszek, hogy ha nekidurálom magam majd mérek egyet a Quad-on. Annyira még emlékszem, hogy a hőskorban négyszögimpulzussal is mértem és nem volt gond a 20kHz átvitelével. Ha gond lett volna a harmadik/ötödik harmonikussal, az meglátszott volna. Aztán - ugye - fotóm nincs róla, akkor nem volt divat .
A légszerelést ellenben nem nagyon tudom összehozni, mert annál azért bonyolultabb egy Quad.Csak azért kötök bele ebbe az ügybe, mert nagyon szép GHz-es áramkörök születnek NYÁKra, igaz a szimulációs programok ott figyelembe veszik még a NYÁKszigetelő anyagát is. Meg azért el 100kHz-ig nem nagyon nyomnak a latban parazita kapacitások meg induktivitások.
Tehát fenntartásaim vannak.
-
Lompos48
nagyúr
A tirisztor lehetne tényleg az elméleti megoldás. Ellenben ezeknek a fránya alkatrészeknek van egy "kellemetlen" paraméterük, amit DC Holding Currentnek hívnak. Ez az a minimális áram, aminek anód-katód között folynia kell ahhoz, hogy a tirisztor vezetésben maradjon. Ez még a legkisebb TO92-es tokozású tirisztorok esetén is 5mA. Ezt nehéz lesz biztosítani egy CMOS-szal szerelt áramkörben egy kapu bemenetén.
Vagy rosszul ítélem meg? -
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20546 üzenetére
Igen lekapcsol és bármekkora feszültség mellett, mert áramra érzékeny. Amíg nem szakítja meg az áramkört zárlatot mutat, mert vezetnie kell.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20559 üzenetére
Valaki csak kerül majd.
1. Rajzolhattad volna azt a 2 árva tranzisztort fejjel lefelé. Így az egyébként kacskaringós agyteketvények kiegyenesednek, amíg rájön az ember, hogy mi van a rajzzal/-ban.
2. A kapcsolás rendben, de az R3-at valószínű majd csökkentened kell, mert így lehet túl sokáig fog tartani a bekapcsolási késleltetés. Tudnillik én ezt a a rajzot 51V-os tápra terveztem.
3. A relékontaktusokat mégegyszer gondolt át. Ha a PAD3 és PAD4 az erősítő kimenetei, akkor nincs mit keressenek a földre kötve. Abból csak baj lesz, de nagy!
Mint tavaly is írtam, a LEDek csak luxust jelentenek, az a kontaktus maradhat levegőben. Így ellenben a bekapcsoláskor és a késleltetés ideje alatt a világító LEDek mutatják, hogy a hangszórók csatlakoztatva vannak.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20562 üzenetére
Így rendben van, de az Lin, Rin helyett én Lout, Rout feliratot használtam volna a rajzban...
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #20570 üzenetére
A T2, T3 mindkettő emitterkövetőként működik ebben a kapcsolásban. Tehát ha a kimeneten fél táp van, ahogy illik (akkor pedig hiányzik a kimenő kondenzátor!!!!), akkor a bázisokból kell ezt biztosítani. Ez pedig csak az R7 és R8 szimmetriájából oldható meg, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a T1 kollektorától jobbra a virtuális középfeszültség felől nézne a pnp és npn ágak egymás "tükörképei". Arról nem is beszélve, hogy a 8 ohmos galvanikusan kötött hangszóró mindent elhúz lefelé egyenáramú szempontból.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #20572 üzenetére
Számításba kell venni, hogy a 4 diódát lesöntöli a 2 E-B átmenet (hacsak nem Daringtonok vannak a végfokban), az ellenállásokon átfolyik a diódákat polarizáló áram, de a tranzisztorok bázisárama is. Szerintem 1.46 körül folyik, vagy annál kevesebb. Szimuláld le Tina-ban.
(16V-2xVbe)/10k és a bázisáramokkal nem számoltam.
[ Szerkesztve ]
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20585 üzenetére
Azért akkora pontossággal ne számolj! Minden feszültségnél old, írtam, hogy áramra "válászol".
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20585 üzenetére
Szerintem nem érdemes. Pillanatnyi rövidzár meg se kottyan neki, meg úgy elkezd zúgni, hogy az ijedségtől is kikapod a hibásan kötött szálat. De a táblába legyen, ha egy mód van rá.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20589 üzenetére
Minden le tud égni. Kapcsolónak jó. Én a konnektort szoktam kikapcsolni, mert nem jó egy autótrafót a hálózatba kapcsolva hagyni.
Csak a közös tekercs részen folyik nagy áram, nem az egészen. Nagyobb feszültségen kiold, kisebben nem nagyon. Ne kérdezd a határt, nem tudom.
Tábla = kapcsolótábla, ahol a lakásba érkezik.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20621 üzenetére
A reléről csak annyit, hogy a kontaktusok simán kell tudják azt az áramot, amit a hangszórók szívnak maximális hangerőn a színuszgörbe csúcsán. Tehát nem az RMS teljesítménnyel számolunk, hanem a tápfeszból kiindulva és figyelembe véve a hangszórók impedanciáját. Most abba nem mennék bele, hogy egy 4 ohmos hangszóró frekvenciamenetében van olyan, hogy akár 2 ohmra is lemegy. Tehát asszimetrikus (egyetlen) tápnál: ((tápfesz/2)-1V)/impedancia.
Kábelekról csak annyit: az arany nem jó! Sokkal rosszabbul vezet az ezüstnél. Még számításba jöhet a platina. Ezüstbevonat szerintem marhaság, mert bőreffektus hangfrekvencián... . Konklúzió: finom duplaeres 2mm2-es villanydrót a hangszórókhoz, jelkábelnek ellenben illik harisnyás árnyékolású és sodort közepű kábelt használni. Az én füleim alapján bőven elég (még egyáltalán nem csapnivaló az audiogrammom ) és még rengeteg sörre/unicum-ra marad a zene mellé.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20630 üzenetére
Ja igen és a feszstabkockára gondolom érdemes valamekkora bordát is tenni igaz?
Ha a stabilizátor IC-t nevezed így, akkor igen. De azért illik utánaszámolni annak is, hogy mennyi teljesítményt kell elvenni tőle és továbbadni Európának.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20633 üzenetére
A 7812 a bemenetén emlékeim szerint max. 37V-ot enged meg. 42 kinyírja. Most jövök rá, hogy a védelem tápjáról beszélsz. Ott nagyjából a relé eszik, az meg egy 12V-osnál nem lehet sok. Mérd meg az ellenállását. Utána kispekuláljuk, hogy tehetsz egy Zenert a bemenetre vagy sem és ha igen mekkorát. Előtétellenállás is megoldja stabilizátor nélkül.
Egy TL783C-t "szentségtörésnek" tartok. Rakétával verébre?[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20642 üzenetére
A 78XX családot valamikor "gyártottam", onnan emlékszem a 37V-ra.
A 24V-os mindenképp kevesebb áramot igényel. És nem kell oda stabilizátor. Erősítőtől (annak tápjától) függően cseréled a relé előtétellenállását és azt a 510k-s ellenállást az időzítés beállítására.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20645 üzenetére
Szépen nekifogsz és kiszámolod, hogy a 220μ-s kondi mennyi idő alatt töltődik fel akkora feszültségre az 510k-s (vagy más) ellenálláson keresztül, hogy a feszültsége osztva az R4, R5 osztóval biztosítsa a Q2 nyitását egy kb. 0.65V-os Vbe feszültséggel.
A linkelt relé tökéletes erre a célra.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz rigo88 #20720 üzenetére
Én se ajánlanám mindennapi rutinműveletnek, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a vízzel való mosást rendszeresen használják félvezető és NYÁKszerelő iparban is mosásra. Igaz deionizált (>10MΩ) vízzel és nem csak beáztatásos módszerrel teszik ezt. Papíralapú alkatrész nincsen benne, amihez a víz hozzáférne, ellenben veszélyt jelen(the)t ha a víz például tekercsek menetei közé visz be koszt, kormot.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20731 üzenetére
+/-42V-os trafó? Érdekes. Esetleg 2x42V . Használod csak az egyik szekundert (ha nem túl nagy a feszültsége).
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20733 üzenetére
még így jobb is talán, mert az egyik szekunder az egyik oldalra a másik a másik oldalra.
Lehet, persze. Bár én ennek nem vagyok híve, ami nem jelent semmit. Duplán kell egyenirányítás meg szűrés is. Ellenben, ha a 2 szekunder teljesen független (nem a középkivezetéses, hanem 2 független tekercs 4 drótvéggel) pontosan megmérve akár üresben is a 2 feszültséget nagyon valószínű, hogy egyenlő értékeket kapsz (általában géppel tekercselik ezeket). Akkor pedig miután megkeresed a megfelelő végeket a 2 tekercs párhuzamosan köthető és olyan mint egy, csak dupla teljesítményt ad le.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #20738 üzenetére
Nem hidalod, hanem párhuzamosan kötöd. De ehhez kell ismerned a tekercsek elejét és végét. Ezt meg úgy állapítod meg, hogy a 2x2 szabadon lógó szálból egyet-egyet mindegyik tekercsből összekötsz (azt hogy különböző tekercshez tartoznak műszerrel ellenőrzöd). Betáplálod és feszültséget mérsz a 2 szabad szál között. Ha dupla, akkor nem találtad el, hanem sorba sikerült kötni. Ha nulla, akkor rendben van de biztonságból még megméred az utóbbi összekötött szálak és a szabad szálak között külön-külön a feszt. Mindegyiknél meg kell legyen az egyszeres szekunderfesz. Ezután összekötöd a megmaradt 2 szálat és megvan a párhuzamos kötés.
Ezekre meg azért szerintem kellene vagy 10-15kF.
kF , az rettenetesen-nagyon-borzasztó sok. Inkább 10000-15000μF vagy 10-15mF. De ez már a fogyasztástól függ.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20754 üzenetére
Most kezdem megérteni, hogy van ez a galvanikus leválasztás, a leválasztó trafón és hogy miért van ott a fázis az auto trafón.
Gondolj az autótrafó rajzára. A tekercset reprezentáló vonal folytonos. Ugyanígy a trafó tekercse is az, egyik végétől a másikig. Akármelyik 2 pontja között mérve a műszer folytonosságot mutat. Tehát nincs leválasztva egy pontja sem. Ha valahol rákerül a fázis, akkor hozzá magával az összes kellemetlenséget, veszélyt.
Egy leválasztó trafó esetében a 2 tekercs kapcsolata csak a mágneses tér közvetítésével jön létre. Gondolj itt is a rajzra: a 2 spirál nem találkozik, ellenben közéjük van rajzolva a vasmag, ami pont a mágneses kapcsolatot biztosítja.Viszont egy fi relé vel kb nem ugyanazt a védelmet lehet elérni mint egy leválasztó transzformátorral?
Nem. Egy áramütés hatása már rég halálossá válhat, amennyi idő alatt a fi relé reagál. De van egy olyan szerepe, hogy ha jelen van a hálózatban, akkor hibás beendezést kötve a hálózatba (ami "szivárog" a test felé) lekapcsol MIELŐTT bajt okozhatna.
Nyílván ha mind a két kimenetet fogod akkor nem de akkor a leválasztó trafó is ráz ha jól tudom...
Kettő között ugyanúgy ráz, de kell mindkettő ehhez. Míg az autótrafónl egy is elég lehet.
Már említettem: az ilyen autótrafó nem végleges megoldásokra lett kitalálva, hanem kísérletezéshez, próbákhoz. Aki pedig ilyenbe fog, az tudja mit és mivel dolgozik és minek teszi ki magát.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20756 üzenetére
Erre elfelejtettem válaszolni. Ez elfogadott szabványok alapján történik: [link]
Ugyanakkor ne vedd soha szentírásnak, pláne itt Európában, ahol sem azt nem tudod, hogy a falba hogy érkezik a hálózat, sem azt, hogy a villásdugó hogy lesz bedugva legközelebb. Pl. USA, GB standardok ezt nagyon pontosan megoldják a csatlakozókkal.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20772 üzenetére
Toroid mivolta nem oszt, nem szoroz pluszban. Minden nagy trafó rúg egyet bekapcsoláskor. Meg aztán nem is tisztáztuk, hogy mi lehet az a bigyó, csak spekuláltunk.
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #20776 üzenetére
Min Res - minimum ilyen értékű ellenállás? - OK
PC Elect -Polikarbonát?Elektrolit?
Poly Layer - ??? - Poliester, Policarbonat, Polistyren - mindhárom tekercselt felépítésű
Mylar - ??? - A Mylar egy dielektrikum típus, nyugodtan használhatsz az előzőkből ide is..Azt írja, hogy a mylar-t lehet elekrolittal is helyettesíteni, ha jól olvasom.
Nem, már csak azért sem, mert nem fogsz 100nF-os elektrolitet találni, meg a kapacitásértéke is sokkal pontosabb az elektrolitnél, ráadásul az utóbbi polarizált is (legtöbbször). A Mylar egy filmszerű műanyag, hasonló a 3 poli...-hoz.
Ne lovagolj annyit a dolgon, nem éri meg![ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #20783 üzenetére
Erre egy hasonlattal (nem analógiával!) tudnék válaszolni: ugyanazért érzed az enyhe rázást a hegesztő trafó szekunderében, mint amiért a fázisceruza világít, miközben széken állsz, vagy gumitalpú cipőben vagy. Nem vagy egy áramkörben a fázissal meg a földdel, tehát csak egy nagyon pici áram tud folyni. Egy leválasztó trafó esetén a szekunder egyik (bármelyik) vége és föld között soha egy becsületesebb fogyasztót táplálni nem tudsz, de ha áramot mérsz, valószínű azért mikroampereket fogsz találni. Ez van a fázisceruzánál is. A neon gáz ionizálásánál már olyan kis áram is fényt generál.
Ajánlanék egy jópofa tesztet, én nem próbáltam és türelmem se lenne hozzá: szerintem az asztalra állva fázisceruzával kontaktusban a fázissal hosszú ideig, szerintem egy idő után a fázisceruza elalszik. Az a pici áram apránként annyi töltést hoz át a testre, hogy a feszültségkülönbség már nem lesz elég a glimmlámpa begyújtásához.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #20790 üzenetére
Olyan nagy, szekrényszerű, ipariból esetleg, de abban semmi értelme, hogy leválasztó legyen.
-
Lompos48
nagyúr
A Grace hidat Grätz-nek hívják. Ha arra gondolsz, hogy a váltóáramú púlusaira egyenfeszültséget kötsz (mindegy milyen polaritással) és akkor a + és - kapcsokon ugyanúgy adja az egyenfeszültséget, mint váltó bemenetnél, akkor igaz. Nem tudom mit nevezel polaritásfüggetlen -nek. , esetleg azt, amit az előbb zárójelbe tettem.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs