-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26635 üzenetére
Aha, ez végre magyarázat . Bár a gondolatmenet a led - lézerdióda teljesítményekből indult ki, a széles spektrum egyiknél sem játszik, illetve a szemlencse és retina reflexiója sem, hiszen mindkét forrás lehet látható tartományú, sőt akár ugyanolyan hullámhosszúságú is. Innentől kezdve a koherencia és a led fényének nem pontszerű mivolta határozza meg a hatásbeli különbségeket, és kíváncsi lennék rá, hogy azonos teljesítménysűrűségnél egy led fénye mennyivel volna kevésbé veszélyes (mondjuk a szemre) csupán azáltal, hogy a fénye nem koherens. Vajon az adott feltételek mellett (azonos monokromatikus szín és teljesítménysűrűség) a hőhatások különbsége kifejezhető százalékban, és ha igen, mekkora lehet ez nagyságrendileg?
Ehhez részben kapcsolódik: nagyjából fél éve lehetett kapni a Lidl-ben napelemes-dinamós, beépített lítiumakkus ledes zseblámpát. Mikor már egy ideje kint volt, és nem fogyott annyira, elég jól leárazták (< 2k huf), be is szereztem egyet. Annak a papírján láttam leírva, hogy szembe ne világíts vele, mert - szabatosan idézve - "veszélyes led sugárzás!" . Na, mondom, most már nem halok meg hülyén. Amúgy 3 db. kisebb méretű fehér led van benne, előttük lencse, és bekapcsolt állapotban a 110 mAh-s akkumulátoron 30mA áram mérhető. Ehhez képest egy 3W-os led fénye olyan, mint a hűtőben lévő izzóhoz képest a 150W-os reflektor. -
And
veterán
válasz Phvhun #26639 üzenetére
A napelemek amúgy sem túl magas hatásfokának (és élettartamának) egyetlen dolog tesz be, az pedig a magas hőmérséklet. Hűvös időben érdekes módon kifejezetten jobban működnek, mint nagy nyári melegben (olyan cég állította, amely nagy volumenben gyárt ilyenekhez való kiegészítőket, például nagyteljesítményű invertereket). Meg aztán mutass egy olyan hőelemet, ami úgy képes nagy teljesítmény előállítására, hogy extrém kicsi a mérete. Annak nem sok teteje van, hogy egyik oldalról fűtjük, a másikról meg nem túl jó hatásfokkal próbáljuk hűteni.
Mod.: Tudomásom szerint ilyen tükrös energiakoncentrálókat sem közvetlen napelemeknél használnak, hanem villamos energiát legfeljebb csak közvetett módon előállító napkollektorok esetén.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #26685 üzenetére
"Ebből annyit kellene megtartani, hogy az egész hóbelevanc egy impulzusokkal modulált fénysugár. Semmi másik frekvenciájú valami nincs sehová ültetve, a szünetek pedig az impulzussorozat jellemzői."
Na, azért mégis csak van ott valami (36, 38 kHz-es, de létezik még többféle is) segédvivő, amire az egész impulzussorozatot felmodulálják. Mivel a demodulátorból kijövő jelben ez már nincs benne, csak a bemeneti impulzusok, az egésznek annyi az értelme, hogy véletlenül se legyen érzékeny a rendszer a környezeti hatásokra, brummal 'modulált' lámpákra, fénycsövekre meg egyebekre.
Mod (ezt nem annyira neked szánva): ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden egyes IR-távirányítónak eltérő segédvivője lenne, de az IR-vevő és demodulátor áramkörök egyik legfontosabb jellemzője, hogy milyen frekvenciájú vivőre érzékenyek. Azon a frekvencián, meg egy kicsit a környékén is érzékenyek, de azon belül bármilyen kódolású rendszert (ebből ugye 5..6 gyakori létezik: [link]) vesznek, a dekódolás már nem a vevőáramkör dolga: kiadja a demodulált impulzusokat, a proc pedig kezd velük, amit akar. A távirányítók kerámiaszűrője pedig valóban kvarcként funkcionál, AM-rádiók KF-szűrőjében használatos 455 kHz-es (és környéke) szűrők szoktak lenni. Ebből számítják az időzítéseket és állítják elő a vivőt.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Egyszerűen azért, mert olcsóbb, mint a kvarc és mert nincsenek olyan magas elvárások a frekvencia pontosságát illetően."
Nem tudom, hogy az ár mennyire dominál, de manapság nem hiszem, hogy ez számítana. Egy 32kHz-es órakvarc kerül vagy 20-30 forintba, de a gyakori értékekből a MHz-es kristályok is hasonló árban vannak darabra, kiskerben (nagy tételben, gyártótól igazán filléres dolog lehet). Egy jó minőségű, keskenysávú kerámiaszűrő sem olcsó, mondjuk erre a célra természetesen nem olyanok kellenek. 100 kHz-es nagyságrendben ráadásul a kvarc nem túl gyakori. -
And
veterán
Nem írtam, hogy nem lehet ezt is hitvány módon megvalósítani, akár moduláció és ugrókód nélkül. A konzumer tévék és egyéb híradástechnikai eszközök IR-távkapcsolóinak mindegyike vivőfrekvenciás, az autódé lehet, hogy pont nem. Az mondjuk kifejezetten szomorú, hogy 'csak úgy' pont a nyitókódot demodulálta a vevő a környezeti fényekből: sehol az ugrókód, vagy legalább egy kellő hosszúsággal rendelkező kulcs? Nem lehet túl biztonságos, meglehetősen könnyű lehet felvenni és alkalomadtán visszajátszani . Abban viszont szinte biztos lehetsz, hogy ha egy ilyen távirányítóval működő kisméretű konzumer cuccot kiviszel a napfénybe, és akár meg is utaztatod, sosem fog hamis parancsot venni: a párszáz forintos 'háromlábú' demodulátor IC-k a konstans fényre teljesen érzéketlenek, annak a valószínűsége meg közel nulla, hogy 'véletlenül' éppen egy olyan 36 ±2 kHz-re ültetett jelet dekódolnak a villódzásból, ami jelent is valamit az értelmezésük szerint.
-
And
veterán
Lehet, hogy történelmileg valóban így alakult ki, és eredetileg ilyen KF-rezonátorokhoz fejlesztették ki ezeket az áramköröket, mivel ilyet rengeteget használtak, olcsók voltak mindig is. Anno (még 15-20 éve is) tényleg jóval drágábbak voltak a rezgőkvarcok, és kevesebb érték létezett belőlük, nem tagadható. Akkoriban ölni tudtak volna egy megfelelő csatornára való adó-vevő kvarcpárért, és még én is hangoltattam odébb kézileg szakemberrel rezgőkvarcot. De a mai Lomex-árlistán egy 3,2768 MHz-ek kvarc éppen nettó 32,5 forint, szóval ez manapság nem lehet indok. A decimálisan vagy binárisan kerek értékek meglehetősen gyakoriak, ezért olcsóbbak. A kommersz 455 kHz-es kerámia rezonátorok is hasonló árban vannak.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #26701 üzenetére
Igazad van, legyen akkor rezonátor, a lényegen nem változtat. Mod.: valóban, rádiókban szűrőként a háromlábú, szimmetrikus verziót használják, és emlékeim szerint távirányítóban is láttam már olyat, de abban a formában is időalapnak volt használva. Sima kétlábú, sorbakötött rezgőkvarcokból (+ némi illesztés) felépített keskenysávú szűrőt is láttam valamelyik régi Rádiótechnika magazinban. Az IR-protokollok leírását linkeltem, azon nagyjából minden ott van a vivőkről (is). Lényegében nem fogsz olyan mai IR-távkapcsolót találni, amely ne a felsorolt protokollok szerint és vivőkön kommunikálna.
A 32 kHz-es kvarcot én is említettem, a nem túl gyakori 100 kHz-es nagyságrend alatt meg azt értettem, hogy egy átlagos bolt készletén nem túl sűrűn fordul elő, kapcsolásokban sem annyira, mert inkább megoldják máshogy.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #26782 üzenetére
Ha már itt tartunk: tudja valaki, hogy létezik-e ilyen DC-áramot mérő lakatfogós műszer mondjuk 1mA-es felbontással? A nagyobb áramúak kijelzésének legkisebb helyi értéke 0,1A, és eddig egyetlen egyszer láttam egy meglehetősen pici méretű lakatfogós műszert egy szervizes emberkénél, amelynek 10mA volt a felbontása egyenáram mérésekor. Tudom, hogy macerás a használata, észnél kell lenni a nullázásakor, hogy értékelhető eredményt kapjunk. Az elvárt pontosság igazából nem is lenne annyira lényeges, de marha jól jönne bizonyos esetekben, például 4..20mA-es mérőkör megbontása nélkül tudni, hogy egyáltalán szakadt-e a kör, vagy 'ki van akadva' (>20mA), szóval ha úgy nagyságrendileg helyes eredmény adna.
-
And
veterán
válasz Reggie0 #26788 üzenetére
Jóval drágább (kalibráló-) műszerek is előfordulnak mifelénk, mondjuk azok azért ennél sokrétűbben használhatóak, univerzálisak. Ezen viszont látszódik, hogy céleszköz. Oké, kalibráláshoz ez kevés, de nem is ahhoz kell, meg a leírás szerint már a helyzetére is érzékeny, de a tudása így is felülmúlja a korábbi elképzeléseimet. Bizonyos helyzetekben rengeteg időt és bosszúságot lehet vele megspórolni, azt hiszem, fel is hívom majd erre a típusra a figyelmét a megfelelő embernek .
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26832 üzenetére
Tipikusan nem puffernek, hanem SRAM-ok és kis fogyasztású valós idejű órák (RTC-áramkörök) készenléti táplálására használják, hogy a néhány órára kikapcsolt készülék vagy épp áramszünet esetén se felejtsék el a beállításokat és az időt.
-
And
veterán
válasz Phvhun #26858 üzenetére
"Szerk2: ha 10 vagy 20centis antenna helyett 16,51centiset teszek rá ( a hullámhossz felezgetéséből jött ki ), akkor erősebb lesz a jel?"
Ez nem úgy megy, hogy addig felezgetjük a hullámhosszt, ameddig akarjuk. Ezt pontosan kiszámolni nem nagyon tudod, már csak azért sem, mert bejön a képbe az antenna anyagának vastagságától függő rövidülési tényező. Egyébként meg maga az antenna is 'elhúzza' a rezgőkört, tehát a végső összeszerelésnél mindenképp utána kell hangolnod a jel maximumára. Kihangolni meg szinte bármilyen antennát lehet (rövidhullámon akár a vaságyat is), de sokkal jobban jársz, ha az antenna elektromos hosszát nagyobbra veszed a fizikai hossznál, azaz szépen feltekercselsz negyed vagy akár fél hullámhossznyi vezetéket, és bebújtatod egy házba, mint a 'gumiantennák' esetén. -
And
veterán
válasz nyogo83 #27620 üzenetére
Ha van ahhoz az EEPROM-hoz külső programozód, akár még működhet is _olvasásra_ az eredeti EPROM helyén, mivel lábkompatibilisek, és ahogy nézem, olvasni is pont ugyanúgy kell belőlük. Csak programozni ne akard az elektromosan törölhető típust az eredetileg eprom-hoz tervezett áramkörben.
-
And
veterán
válasz Lompos48 #27627 üzenetére
A mikrokontroller nyilván sok szempontból előny, de tranzisztorokat sajnos nem lehet megtakarítani vele, mert a jellemzően 20..40mA-es maximális portáram már csak nagyon kevés közös anód- vagy katódáramot tud elvezetni / meghajtani, ezért az egyes szegmensek fényereje nem feltétlenül lesz megfelelő (ugye sok digit esetén főleg), ha nincs külső meghajtás.
#27628 Reggie0: Valószínűleg MAX1811-et akartál írni (mert olyan van), használtuk már, bevált típus. -
And
veterán
A másik probléma a közvetlen portról történő meghajtással meg az a tény, hogy a portokat igyekeznek bolondbiztosra tervezni, vagyis nem olyan könnyű azokat túlterhelni, mert nagy terhelésnél áramgenerátorossá válnak, belső ellenállásuk van. Vagyis minél több szegmens áramát kell kihajtania a közös anód vagy katódlábnak egy adott számjegynél, az összesített fényerő annál gyengébb lenne: a 8-as számjegy határozottabban gyengébben világítana, mint mellette egy 1-es.
#27639 vodkaboy22: A lítium-polimer is 3,7V-os és 4,2V-os a töltési végfeszültsége. -
And
veterán
válasz kiss.adam #27701 üzenetére
"Milyen hardvert kéne hozzá építenem"
Például: Willem EPROM Programmer (hardver + kezelőszoftver), vagy egy másik: [link], utóbbi kicsit egyszerűbbnek tűnik.
"és milyen szoftvert kellene programoznom?"
Miért is kéne szoftvert 'programoznod' egy eprom égetéséhez? -
And
veterán
válasz FireKeeper #28272 üzenetére
Megoldások:
1.) Diódás közösítés, mondjuk 1-1 megfelelő áramú (értsd: a tápáramot elbírja) Schottky-diódával mindkét ágban. A nagyobb feszültségű ágat fogja a fogyasztó terhelni, tehát nem árt, ha a külső táplálás néhány tized volttal magasabb feszültségű, mint a telep névleges feszültsége.
2.) Kapcsolós tápaljzat, amely leválasztja a belső telepet, ha csatlakozót dugnak bele. Kábé mindegyik ilyen célra szánt aljzat képes ilyen lekapcsolásra. -
And
veterán
válasz MasterMark #29115 üzenetére
Egyszerű méréssel akkor sem jutnál sokra, ha közvetlenül az antennára, splitterre vagy közösítőre menne a kábel, mert az antennák és az említett szerelvények DC-n a csatolások és illesztőtagok miatt általában szakadást vagy rövidzárat képviselnek. Legfeljebb spektrumanalizátort tudsz rákötni a kábelre, hogy megnézd, ad-e valami jelet. Vagy rögtön egy tévét, az gyakrabban kéznél van.. (Nálunk a tetőantennához tartozó lépcsőházi erősítő a legfelső emeleten, közvetlenül az antennarendszer alatt lett telepítve, egyszerűen felcsavarozták a falra a plafon közelében. De már 20+ éve nincs használatban, mióta az első soros kábeltévé-rendszert kiépítették.)
-
And
veterán
válasz rambo4ésfél #30066 üzenetére
Talán azért nem kapcsol be, mert túlságosan nagy terhelést vagy feszültségesést érzékel az elektronika az indítás pillanatában. Nekem is van ilyen borotvám, azon még egy terhelést jelző ledsor is van, és látni rajta, hogy induláskor szépen kiakad. Nem is szokott elsőre indulni, csak második vagy harmadik gombnyomásra, mert elsőre ugyanazt teszi, mint a tiéd: megmoccan, de azonnal le is áll. Az oka többféle lehet: elkoszolódott mechanika (néha nem árt szétszedni és kitakarítani a kést mozgató részeket), vagy elöregedett, megnövekedett belső ellenállású, esetleg memóriaeffektustól szenvedő (főleg, ha állandóan töltőre van dugva) akkumulátor.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz kjani18 #30097 üzenetére
(Ez nagyon szép, de csak addig, amíg jó minőségű, alacsony belső ellenállású - általában: jobbfajta LSD - NiMH-akkukat használunk, mert azok sokáig tartják fél amperes áram körül is azt a névleges feszültséget. A többi viszont nem. De akármelyikről legyen szó, a teljes tárolt energiamennyiségüket 1V/cella feszültségig értve tudják leadni, márpedig 4V-ról nem fog menni a Li-ion töltése ez belátható. Szóval ez a 4x NiMH sem az a nagyon korrekt megoldás. Létezik olyan is, kapcsolóüzemű buck/boost konverter formájában.)
-
And
veterán
válasz #22145024 #31374 üzenetére
Nekem kicsit kisebb ellenállás jött ki (3,36mΩ), de van egy nagy probléma ezzel: egy ilyen keresztmetszetű vezetősáv maximális terhelhetősége gyakorlatilag 30A, vagy ehhez nagyon közeli érték (kissé hőmérsékletfüggő, és pont szobahőmérséklet közelében lépi át ezt a határt). Szóval ilyenre nem építenék hosszú távon.
Árammérő méréshatárának növeléséhez pedig párhuzamos sönt kell, annak meghatározásához viszont szükség van az alapműszer belső ellenállásának értékére is. Eleve a nyákon kialakított fóliacsíkot kellene kialakítani megfelelő ellenállású és terhelhetőségű söntként. Mod: a terhelhetőséggel lehet, hogy ekkora áramnál már gondok adódnak, ezért nem a nyákon kell kivitelezni. Mellesleg készen is kaphatóak nagyon kis értékű ellenállások, akár SMD-ben is, régebben használtunk 10mΩ-os példányokat vegyes kapcsolásban.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz #22145024 #31377 üzenetére
Egy 1mA-es végkitérésű panelműszer belső ellenállása simán lehet 100Ω-os nagyságrendű, pár típus adatlapja alapján mondjuk 200Ω körül várható. Esetleg érdemes megkérdezni a HAM-bazárt, ha nem tudják papírról, talán még megmérni is hajlandók a kedvedért . Innentől valóban csak értelmezés kérdése, hogy egy nagy belső ellenállású 1mA-es, vagy egy nagyon kis ellenállású 200mV-os alapműszernek tekintjük-e, de ez utóbbi érték is jóval meghaladja az általad számított (soros ellenállás nélkül is) 111mV-os végértéket. Az a másfél wattnyi disszipáció meg nem tűnik soknak, de pl. 20°C melegedés már közel 8%-kal növeli meg a réz anyagú sönt ellenállását. A söntöt vagy áramfigyelőt akár alacsony fajlagos ellenállású ellenálláshuzalból is készítheted.
-
And
veterán
válasz atesss #31402 üzenetére
Az egyszerűbb, állandó árammal töltő és kisütő, töltésmennyiséget / kapacitást mérni képes akkutöltők ezt úgy oldják meg, hogy nem lineáris üzemben dolgoznak. Van ugyan fix értékű kisütő ellenállásuk, de azokat nem állandó üzemben kötik rá a terhelendő akkukra, hanem kapcsolóüzemben, PWM-mel vezérelt módon. Vagyis a terhelőáram csúcsértéke nem egy fix áramérték, hanem a cella kapocsfeszültségével változik, a kisütés során csökken, de a csúcs mindenképpen nagyobb, mint a lehetséges maximális (átlagos) kisütőáram. Ezt úgy kompenzálják vissza, hogy a kisütési áramimpulzusok szélességét - vagyis a PWM kitöltési tényezőjét - az akkufeszültség csökkenésével a belső kontroller szépen megnöveli, hogy az áram átlagos értéke állandó, a beállított névleges értékű maradjon. Pontos töltésmérést ugyanis máshogy nem nagyon tudnának végezni. Előny még ugye a kapcsolóüzemből származó minimális félvezető disszipáció. Így működik például a közkedvelt IPC-1(L), annak a töltőáram vezérlése is hasonlóan zajlik.
-
And
veterán
válasz atesss #31423 üzenetére
"De az azért kérdés, hogy az akkut nem befolyásolja-e, ha "PWM-el" van merítve ?"
Nem hinném, csak az áram átlagértéke számít. Persze nem baj, ha a csúcsáram nem egy nagyságrenddel nagyobb, mint a gyorstöltés árama. Az IPC-1L konkrétan 20ms periódusú (vagyis 50Hz-es) áramimpulzusokkal dolgozik, a kisütő impulzusok csúcsértéke 550..600mA körüli, ami persze függ az aktuális cellafeszültségtől. A kisütéskor használt terhelő ellenállások eredője 1,875Ω (4 db. párhuzamos 7,5Ω), ehhez jön még a kapcsoló mosfet csatorna-ellenállása, a soros áramfigyelő 0,2Ω-ja és a cella belső ellenállása. A soros áramfigyelő ellenállásról levehető az áramértékkel arányos feszültség, ezt természetesen lehet egy RC-taggal szűrni, nagy impedanciás műszer és relatív nagy R-érték esetén érdemben nem befolyásolja a mérést (egyébként sima DVM-mel, RC-tag nélkül is jól indikálható).
"Egyben kellene nekem olyan eszköz ami gyorsan meríteni tud (formázni) + közben min. egy hozzávetőleges mérést is tudok csinálni."
Hát, akkor szerezz be egy normális töltőt: Voltcraft IPC-1(L), Maha C-9000, ilyesmi . Formáznak (többszöri kisütés-feltöltéssel frissítenek), kapacitást mérnek, többféle beállítható áramértékkel. -
And
veterán
válasz atesss #31458 üzenetére
"Konkrétan amiatt lehet ez szerintem, hogy a cella belső ellenállása nem állandó, hanem nagyobb terhelőáram esetén nagyobb."
A kisütési görbék nem utalnak erre (mod: a töltöttségi állapottól például sokkal jobban függ, hiszen a különböző árammal felvett kisütési görbék 'széttartanak', nem illeszkednek függőlegesen tökéletesen egymásra), és mintAdarab kolléga sem erre gondolt, hanem a nagyobb terhelőáramnál bekövetkező kapacitáscsökkenésre, aminek viszont nem (csak) a megnövekedett belső ellenállás az oka. Az eneloop adatlap alapján pl. a C/5 (400mA) és 1C (2000mA) áramú kisütéseknél mérhető kapacitások különbsége kisebb, mint 5%. Az IPC-1L pedig C/4-nél nem sokkal nagyobb csúcsárammal dolgozik kisütéskor, ami érdemben nem befolyásolja a kapacitást a névleges C/10 áramhoz képest. Ráadásul bár a csúcsértékek mindhárom beállítható kisütőáramnál megegyeznek, mégis észrevehető a kapacitás függése az átlagos (beállított) áramtól.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #31658 üzenetére
Oké, félvezető- (DPSS) és HeNe-lézerekből is van többmódusú lézer. Más: eddig úgy tudtam, hogy a kisebb teljesítményű LD-k esetén nem igazán szabad meghaladni az üzemi áramot még impulzusszerűen sem. Ehhez képest egyes gyártóknál látni olyan kategóriát, amelynél kifejezetten impulzusüzemű meghajtást említenek. Tehát erősen típusfüggő, hogy (durván) túl lehet-e lépni adott pulzushossznál a névleges áramot, vagy lényegében mindegyik elviseli?
-
And
veterán
válasz atesss #31732 üzenetére
"Hogyan álljak neki a töltésnek (áram, feszültség, esetleg pulzálás, valami más jótanács) ?"
Például labortápra (vagyis áramgenerátoros módra is képes tápegységre kötöd) a következő beállításokkal: feszültségérték (limit): 4,1V, áramlimit: 80mA. Ha eléggé ki van sütve, és bekapcsolás után szépen veszi fel az áramot, akkor jó, legalábbis tölthető még az akku. Ha a végfeszültséget, azaz a 4,1V-ot elérte, az áramérték csökkenni fog. Amint az induló áram 1/10 részére (vagyis közelítőleg 8mA-re) csökken a felvett áram, az akku feltöltöttnek tekinthető. Ez egy többórás folyamat (ha teljesen merült volna az akku, és még a meglévő kapacitása is megegyezne a névleges értékkel), akkor olyan jó 10 órán keresztül tartana. Az áramon elvileg lehet gyorsítani, de csak ha nem ment mélykisült állapotba a cella (U>2,8V), a végfeszültséget semmiképp nem kellene piszkálni. -
And
veterán
Hogyne: egyenirányító- (Graetz-) híd: [link] . Mod.: hátránya, hogy a hídon feszültség - két dióda nyitófeszültsége - fog esni állandóan, ezért a kimeneten ennyivel csökkentett feszültséget fogsz kapni a bemenethez képest (Schottky-diódákkal minimalizálható a feszültségesés).
A ledeket a fordított polaritás (záróirányú feszültség) nem teszi tönkre egy bizonyos feszültséghatárig, de nem bírnak sokat, a legtöbb led adatlapján néhány voltos (tipikus pl. 5V) határérték szerepel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz moha21 #32026 üzenetére
Itt is minden a nagyságrendeken múlik: egy 10..100kΩ-on NTC egészen más célra való, mint mondjuk ezek: [link]. A #32016-ban említett karakterisztikájú típust nyilván nem szokás nagyobb áramú kapcsolásban a táppal sorosan kötni, viszont amit linkeltem, azok kifejezetten ilyen célra valók. Az alap, 25°C-on mérhető ellenállásuk induláskor 1..10Ω-os nagyságrendű, az üzemi maximum áramot - ami sok amperes értékű lehet - elérve pedig a töredékére, ezen típusok esetén nagyságrendileg a nyugalmi ellenállás 1/20 részére csökken.
-
And
veterán
válasz #22145024 #32443 üzenetére
Eddig a kezembe került mindegyik típust tudtam vele égetni. Elvileg ICD2-klón, tehát amit az eredeti ismer (lásd az MPLAB 'select device' menüjénél a kompatibilitási listát), azt ez a klón is tudja égetni. A debug már más téma, de ahhoz eleve a kódon is változtatni kell. A dsPIC-eket elnézve vegyes a kép, nem mindegyiket támogatja (pl. az -e típusvégződéssel rendelkezőket), de egy csomó olyan dsPIC-et látni, amelyet az MPLAB v8.x által kezelt kilencféle égető egyike sem képes programozni.
-
And
veterán
válasz #22145024 #32448 üzenetére
Meg lehet csinálni természetesen, méghozzá DIP-kapcsolók nélkül is. Szinte az összes PIC-típus adatlapján megtalálható a szükséges kialakítás vázlata, lásd például: [link], 14.11-es fejezet, 14-18-as ábra (112.oldal). Természetesen körültekintőnek kell lenni, és ügyelni kell a következőkre:
- Vdd leválasztása: a rajzon nem szerepel (ha csak a PIC-et, vagy ezen felül más nagyon alacsony fogyasztású áramkört táplál a Vdd, akkor nem is lényeges), de esetenként szükség lehet egy - tipikusan Schottky - diódára a PIC tápja felé. Ezen ugyan 2-3 tizedvolt eshet, de megakadályozza, hogy in-circuit égetésnél az égető biztosította tápot más is terhelje.
- PGC és PGD (óra- és adatjelek): az ellenállásos leválasztás megfelelő lehet. Legtisztább persze az, ha ezt a két lábat nem használjuk másra, de ez mondjuk egy 6 vagy 8-pines tok esetén nem járható. Kerülni kell ezeken a portokon lógó kapacitásokat, mert akár nF-os nagyságrendben is megakadályozzák a megfelelő meredekségű jelek kialakulását, lehetetlenné téve a programozást.
- Vpp (égetőfeszültség): ha az adott típus lehetővé teszi a konfigurációs szóban az MCLR belső Vdd-re kötését, akkor amúgy is felszabadul ez a láb, bár esetenként bemenetnek használható. Amúgy meg normál alkalmazásnál 10kΩ-mal szokás Vdd-re húzni (szintén kapacok nélkül), ez megfelelő elválasztást ad. -
And
veterán
válasz #22145024 #32453 üzenetére
Ja, hogy az a cél . Mi is smd-vel csináltuk, konkrétan TQFP44-es tokkal, és mivel a nyák le lett gyártva hozzá, így készült egy kifejezetten TQFP44-hez való kis darab, amire kézzel ráfogtuk a tokokat az égetés idejére. Az ICD2-re alapban biztos nem tervezték rá ezt a lehetőséget, és mivel a HE-fórumon közölt terv is PDIP-tokot használ, arra se nagyon. Maximum ha saját nyákot tervezel hozzá, akkor megy, de valószínűleg nem érdemes. Inkább kézzel ráforrasztod azt az öt vezetéket arra a két tokra, mielőtt beültetnéd..
Ja, egy kis kiegészítés: a 4550-es (USB-t kezelő) PIC kódja saját tapasztalataink alapján szeret időnként átíródni, ami az ICD2 működésképtelenségét idézi elő, utána meg szedheted le a nyákról, szóval szívás. A HE-fórumon is azt írták, hogy ennek a kódja csak nagyon ritkán módosul (szerintem sosem, mert igazából nincs rá szükség, csak a 877A esetén, ami típusváltáskor egyébként is átíródik). Tehát szvsz. sok problémától kímélheted meg magad, ha a 4550-es konfigurációjában írásvédelmet állítsz be a teljes programterületre a 30000Ah és 30000Bh konfig-regiszterekben (WRTx bitek 0-ba állításával). Az okára nem igazán jöttünk rá, de nem egyszer előfordult (sok példányt építettünk), végül ez maradt a megoldás. -
And
veterán
válasz #22145024 #32459 üzenetére
De a frissíthetőségnek jelen esetben egyszerűen nincs értelme: a 4550-es egyedüli feladata az USB-ből egy párhuzamos adatport létrehozása, amellyel azután a dolog lényegi részét végző 877(A)-hoz kapcsolódik. Vagyis egy egyszerű port-konverter. Amúgy sem úgy kell a frissítését elképzelni, hogy egyszer csak valaki közzétesz egy .hex-fájlt, amit be kell égetni, hanem az MPLAB szépen leküldi a kódot. És éppen ezért írtam, hogy ennek a realitása zéró, tekintve hogy az eredeti USB-interfésszel rendelkező ICD2-es esetén az USB-parallel konverter nem egy programozható általános célú kontroller volt, hanem egy fix Cypress-gyártmányú céláramkör, mint az a potyo-féle leírásból is kiderül. Tehát ez a gyakorlatban soha nem módosul, viszont valamilyen oknál fogva akaratlanul is át tud íródni, de ezt az írásvédelem beállítása megakadályozza. A 877(A)-t pedig az MPLAB típus (család) váltás esetén amúgy is azonnal átprogramozza ('download ICD2 operating system' felkiáltással), tehát a kézzel való újraprogramozás itt sem játszik, a 877 ezért nyilván nem is lehet írásvédett.
-
And
veterán
válasz #22145024 #32464 üzenetére
Az nagyon csúnya dolog lenne, ha az égetőfeszültség bárhol máshol is megjelenne (mármint a tokon keresztül). Mint említettem, már akkor sem szokott gond lenni, ha az MCLR/Vpp láb 10kΩ-on keresztül van Vdd-re húzva, és így adod a 13V körüli Vpp-t az MCLR-lábra. A DIP-kapcsolós leválasztás megfelelő.
(Egyébként akad pár ICD2-re felprogramozott 4550 / 877A párosom TQFP-tokban, ha meg szeretnéd magad kímélni az első példányok felprogramozásától, azt megbeszélhetjük ). -
And
veterán
válasz Phvhun #32478 üzenetére
Ugye az inkriminált PIC-kimenet még véletlenül sem az a fajta, amelyik a tokon belül nem komplementer cmos-fokozatot tartalmaz, csak egyetlen, a GND felé záró fetet? Mert egy csomó 16F-sorozatúnak van legalább egy ilyen kimenete. Mondjuk azért lenne furcsa, mert egy ilyen kimeneten csak külső, 5V-ra felhúzó ellenállás mellett kaphatnád meg a TTL-szintű négyszögjelet.
Mekkora feszültségszintek mérhetőek közvetlenül a bázison? Milyen típusú a PIC, és pontosan melyik portjának melyik bitje az a kimenet? (Az a második, bázis-GND közé kötött ellenállás minek kell?) -
And
veterán
válasz Phvhun #32483 üzenetére
Adatlap szerint az a portkimenet nem open drain-es (sőt lehet, hogy annak a típusnak nincs is olyan kimenete, mindenesetre nincs annyira kirészletezve, mint a 16F-sorozatnál). Az a közvetlenül a bázis-emitter (GND) között mérhető 5V-os négyszög viszont elég érdekes. A tranzisztornak mindössze 1mA-es kollektoráramot kellene vezetnie, ami a BC301-es 40-es áramerősítési tényezőjével (legrosszabb eset) számítva 25µA-es bázisáramot jelent. Azaz egyetlen, kb. 100..150kΩ-os soros bázisellenállás is megtenné.
De hogy hogyan tud kialakulni közvetlenül a bázison 5V-os feszültség úgy, hogy ráadásul még egy plusz 1kΩ-os ellenállás is van a B-E között (és a tranzisztor jól van bekötve), az rejtély. Mi van azzal a bázis-emitter diódával és a 0,7V körüli nyitófeszültségével? -
And
veterán
válasz MasterDeeJay #32923 üzenetére
Egy 100mW-os már simán meggyújtja a gyufát..
-
And
veterán
És hogyan / mire használnád áramkörileg és mechanikailag? Külső szinkronzsinórral, bedobozolva? Vagy stroboszkópnak (az meg átalakítást igényel). Ebay-en egyébként pár euróért hozzá lehet jutni teljesen működőképes példányokhoz, ha full manuális és nem valami beépített zoom-os típus kell.
-
And
veterán
válasz ViiiiktorOC #33391 üzenetére
Lényegében jól csináltad, egyébként meg: [link].
- N: állandó nulla,
- L: állandó fázis (a rajzon e vonalban látható külső soros kapcsoló csak opció, azzal lehet teljesen letiltani a működést, teljesen feszültségmentesíteni az érzékelőt),
- LS: kapcsolt fázis.
A detektor belső reléje az L és az LS pontokat zárja rövidre vezérléskor, így kerül táp a terhelésre (jelen esetben a lámpára).[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Garmin Forerunner 965
- iPAD 8 (2020) 98% aksi
- LENOVO IDEAPAD GAMING 3 -15.6"FHD 120Hz - Ryzen 5 5600H - 16GB - 512GB - RTX 3050 - Win11 -1 év gari
- Bomba ár! Dell Latitude 7300Touch - i5-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD Touch I I Cam I W11 I Gari!
- Bomba Ár! HP ProBook 650 G1 - i5-4GEN I 8GB I 128GB SSD I 15,6" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- Tápkábel - DELL Powercord Cable EU 1.8M 220V
- Kingston HyperX FURY 8GB DDR4 2133MHz HX421C14FB2/8
- MÁSFÉL DARAB: NEM PÁR! ÚJ Heco Concerto Grosso Ultra High End hangsugárzó! 63kg/db! 16Hz-52 kHz!
- IPHONE 13 128GB - MAKULÁTLAN
- TP-Link Archer T3U AC1300 2.4 GHz / 5 GHz Mini Vezeték Nélküli MU-MIMO USB Adapter
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest