Új hozzászólás Aktív témák
-
Soma01
veterán
Sziasztok!
El tudná valki mondani (magyarázni) nekem,hogy mi a különbség egy osztó és egy leágazó között!? Ill. a feltüntetett csillapítási értékek leágazásonként értendőek e? pl. 3,5db, van gy 2-es osztóra írva, de mind2 kimenetéhez. Mennyit esik igy a jel? Kimenetenként 3,5db? (3-as osztó 5,2db, 4-es 7db, 6-os 9db ) És mit jelent mind ez a leágazók esetében? -
And
veterán
Hi! Természetesen a csillapításértékek áganként értendőek, legyen az leágazó vagy elosztó. Ha minden igaz, a különbség csupán annyi, hogy egy elosztó azonos csillapítású jelet produkál minden kimenetén, egy leágazó meg aszimmetrikus kimenetű.
A csillapításoknál alapelv, hogy egy osztó kimenetein a gyakorlatban összesen nem lehet akkora jelszint (teljesítmény), mint a bemenetén volt. Például:
- 2-es osztó: az elméleti max. ágankénti kimenőszint a bemeneti teljesítmény 1/2-e, ami dB-ben: A= 10*log(1/2), vagyis a csillapítás, a= 10*log(2)= nagyjából 3,01dB. Ha 3,5dB a specifikált érték, a kimenetekre egyenként a bemenőjel teljesítményének 44,67%-a kerül, a maradék pedig a veszteség.
- 3-as osztó: elméleti legkisebb csillapítás áganként: a(min)= 10*log(3)= 4,77dB.
- 4-es osztó, ugyanez: a(min)= 6,02dB.
- 6-os osztó esetén: a(min)= 7,78dB.
Egy aszimmetrikus splitter (''multimédiás elosztó''), ami épp a kezembe került, ennek 3 darab kimenete van:
1.) TV-ág: -3,5dB , a bemenőjel 44,67%-a,
2.) R-ág (rádió): -9,0dB , a bemenőjel 12,59%-a,
3.) MM-ág (kábelmodem): -11dB , a bemenőjel 7,94%-a. -
Soma01
veterán
Nagyon köszönöm a válaszodat, 1 kicsit tisztult a kép bennem.
Ezek szerint a kábelmodembe ''gyengébb'' jel is elég? És a TV-adáshoz kell a legnagyobb jelerősség?
Én spec. 4(TV)+1(modem) felé szeretném osztani a bejövő kábelt. Hogy tegyem ezt meg, milyen eszközökkel? Úgy gondoltam, egy leágazót teszek legelőször a modemnek, aztán (a szűrő és utána) egy 4-es osztót a TV-knek! Azért gondolom így, mert a szolgátató (dmcc) adott egy valamilyen szűrt. Ezt a szűrőt a TV(-k) elé kell tenni,hogy a modem felé a TV(k)-ből semmi zavaró jel ne mehessen a modem felé. Nem tudom mit szűr, de ezt mondták.
Ha így csinálnám, a 4-es osztóval semmi gond, veszek 1-et,kész. Elé tenném azt a bizonyos szűrőt (csak 1 darab van, nem tudom milyen szűrő, így nem tudok másikat még csak vanni sem, másikat meg nem ad a szolgáltató, azt mondta,hogy tegyem a splitter elé azt az 1 szűrőt amit adtak és kész).... De a modemhez hogy menjek,hogy a 4-es TV-splitter előtt legyen a leágazás v. osztás és mégse szedjem el a jelerősség pl. felét egy pl. 2-es osztóval? A modemnek a Te példád szerint kevesebb jel is elég. Vagy 1 olyan multimédiás szűrőt kellene szerezni? Honnan? De ha leágazóval oldanám meg abból milyen kell?
Nézegettem a leágazókat de nem tudom melyik lenne a jó. [link]
Úgy gondolom a leágazókat inkább a szolgáltatók használják még a lakáson kívűl, mikor még a jel erősség elég nagy. Az én esetemben talán ez lenne jó SZVSZ, [link] 12dB le, a többi megy tovább, én ezt úgy értelmezem,hogy a jel nagy százaléka tovább megy. A kérdés csak az,hogy ami lejön, az elég e a modemnek és ami tovább, az elég e a 4 TVknek?!
Jól sejtem,hogy pl.
EZ A LEÁGAZÓ: [link] keveset vesz le, a 95%-át tovább engedi a jelnek,
ÉS EZ PEDIG [link] kb. 70% megy tobább, 30%-át leágazatja??? -
kraftxld
nagyúr
Ha előfizetsz internetre a szolgáltató ingyen és bérmentve telepíti a lakásodba a multimédiás aljzatot. Ebből kivezeted a kábelmodemet, majd 4 TV esetén szerintem ajánlott egy kisebb erősítőt még rárakni a TV kimenetre, és utána az osztót. Ha pedig 4 TV-re akarod a jelet küldeni, szerintem kábelezés szempontjából praktikusabb 3 db 2-es osztó használata.
| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
Soma01
veterán
Ez igaz,hogy telepítenek mindent bekötéskor. De itt most az a probléma,hogy bekötéskor nem volt még kész a lakás (felújítás), ill. nem dőlt még el, hogyan,hol fognak menni a TV kábelek, ezért, nem is kértük,hogy rakjanak fel mindent (kár volt, elkérhettük volna legalább a szerelvényeket). És a kezdetekben csak TV volt, net nem Azóta van net és már újra lett kébelezve minden és ezért akarnék csatikat, elosztókat venni. Ha kijön a kábeltársaság szerelője az min. 5000ft+ a beépíbett anagok. Ezért gondoltam,hogy én csinálnám meg...
Úgy látom, 1 erősítő minden képpen kelleni fog. De igen, a kébelezés miatt én is úgy látom,hogy 3db kettes elosztó kell majd és ezek előtt lesz majd egy 6 dB-es v. egy 9 dB-el leágazó a netnek.
Köszi a válaszokat! -
kraftxld
nagyúr
Nem tud róla valaki, hogy Mo-n létezik-e FTTH hálózat? Akár tesztjelleggel? Olvastam róla, részt vettem 1-2 előadáson is, és nagyn ígéretesnek tűnik. Ha érdekel vkit írhatok róla pár dolgot.
| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
shabbarulez
őstag
Én még nem hallottam teszt jelleggel sem x-PON, sem optikai ASE hálózatról home user fronton. FTTB+Ethernet megoldásokra van több példa, főleg új építésű lakóparkok esetén, és egyes lakótelepeknél ahol pár szolgáltató bevállalta a lakótelep épületeinek ethernettel való bekábelezését.
Ha nagyon szigorúan vesszük akkor a fatáv féle Hytasos ADSL bekötések is FTTB-be tartoznak hisz a Hytasos optika elér egészen egy lakóépületig. Viszont az eddigi bekötések esetén az FTTB rész Tíkom elég idióta módon barkács megoldással oldotta meg így elveszett az optika összes előnye, azzal hogy lefolytotta az Ethernet kapcsolatot egy E1-es konverzióval.
Viszont az épp mától induló 12Mbps-es teszt területeken csak úgy tudja biztosítani ezt a sebességet Tíkom ha végre felhagy az barkács megoldásával és egy normál sebességű optikai ethernet uplinket. Viszont ennél a megoldásnál nem ethernet a last mile hanem ADSL2+.
Az x-PON megoldások lakossági szinten teljesen ismeretlenek, nem is igazán hallottam még olyan ISP-ről aki akár csak távlati terveiben ilyet tervezne. Pedig világszerte ez egy régóta elterjedt optikai kapcsolódási mód ami az elmúlt pár év során igen emelkedő ütemben terjed és idővel az elkövetkezenedő évek domináns technológiájává fog válni. x-PON téren főleg az ázsia régió, ott is elsősorban japán és korea jeleskedik, ott a preferált technológia az E-PON. Amcsiban a Verizon FIOS szolgáltatása ami B-PON-os de rövidesen lecserélik G-PON-ra. Ezen kívül világszerte elég sokfelé vannak lokális közösségi optikai hálózatok ahol az optikai közmű kapcsolódásaként valamilyen PON megoldást használnak, esetleg ASE-t.
Nálunk nincs igazán akkora verseny hogy a szolgáltatóknak a legújabb technológiák után kelljen nyúlnia hogy abból előnyt kovácsolhassank a konkurensekkel szemben. Helyette inkább olcsó beruházási techológiák kerülnek képbe ha mindenképp valami alternatív megoldás kell(lásd sokasodó wireless szolgáltatók), az igazán nagy beruházás igényű technológiákat senki nem meri bevállalni. Sajna idehaza nincs elég pénz, senki nem fog több ezer dollár/user beruházási alapon optikai közművel kialakítani és azon FTTH-t csinálni.
A NFT2 keretében vannak álmodozó tervek hogy az európai pénzekből csinálni kellene egy országos optikai közmű hálózatot hogy megtörjék Tíkom monopól helyzetet és kapcsolódást alakítsanak ki az elmaradt kistelepülések felé. De ez inkább optikai gerinc és felhordó hálózat téma lenne, access hálózat inkább csak kistelepüléseknél ahol az ISP-t úgysem építenének ki semmit mert anyagilag sosem érné meg nekik. Városokban meg lehet reményedni hátha maguktól belekezdenek az optikai közmű kialakításába a szolgáltatók, amire vajmi kis remény van rövid távon. Számomra elég álomszerűnek tűnnek ezek a tervek hisz amikor semmire nincs pénz, miért pont erre költenének el száz milliárdokat az eu-s pénzekből -
kraftxld
nagyúr
válasz shabbarulez #58 üzenetére
Én azt látom, hogy maga a beruházás nem kerülne nagyságrendekkel többe mint egy HFC hálózat kiépítése, de késöbb rengeteget lehetne spórolni a fenntartáson. Mivel egy kábelen lehetne szolgáltatni a telefont, netet, tv-t, nem kellene mindig kizavarászni a szerelőt szűrőt cserélni, aljzatot telepíteni, ezért a nagyobb beruházási költség elég hamar megtérülne.
Bár én azt vettem észre, hogy a T-kábel is inkább a régebbi hálózatok toldozására, költ ahelyett, hogy kicsivel több pénzért rendesen megcsinálnák a dolgot. Volt egy település, ahol elutasították a HFC hálózatot (ez épp tavaly volt) mert a tisztán koax alapú törzshálózat került kb 2 millióval kevesebbe
Most jut eszembe, láttam nagyon komoly kábelezési technikát a Fibernettől egy paprikáról híres településen ami nem Szeged, majd rakok be képet
Egyébként ha már kivitték a lakóépületig az optikát akkor miért kókányolták rá a rezet? Simán rakhattak volna optikai osztót a végére.
Szerinted meddig fogja elbírni a mostani gerinchálózat komolyabb fejlesztés nélkül ezeket az új DSL csomagokat? Bár a névleges sávszélesség emeléssel együtt nem emelkedik lineárisan a terhelés, de ha egyre több szolgáltatást ültetnek rá (IPTV, stb) akkor előbb utóbb komoly pénzeket kell nyomni a gerinchálózatba is.| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
kraftxld
nagyúr
[link]
FTTH és HFC hálózat költségeinek összehasonlítása.| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
shabbarulez
őstag
Igaz árak nem szerepelnek a táblázatban, de szerintem az FTTH nem lehet olyan ólcsó mint ahogy ez próbálja beállítani. Persze az árak szépen estek főleg az utóbbi 1-2 évben ahogy egyes ázsia országban milliós nagyságrendben történnek a bekötések és így a nagyobb volumenű sorozatgyártás miatt egyre olcsóbbá váltak az aktív eszközök. Ráadásul amióta ráébredtek a hálózati eszközgyártól hogy ez lesz a jővő és egyre több nagyobb cég jelent meg a saját eszközeivel így nőtt a konkurencia ez is lejjebb nyomta az árakat. De ettől még a passzív infrastruktúra kiépítése nem esett hasonlóan drasztikusan, márpedig a kiépítés költségeinek legdöntőbb részét ez képezi.
Ez egy elég régi tanulmány, úgy 3 éves ha jól emléxem, itt elemezgették a költségeket az eltérő optikai megoldások esetén: [link] Hogy az HFC-nél hogy alakulnak ugyanezen költségek olyan összehasonlító táblázatot még nem láttam.
De azért ha belegondolsz maga a optikai kábel is jóval drágább mint a koax az előfizetőig. Aktív eszközt is kell tenni mindkét végére, amikből egyik sem lesz túl olcsó, főleg ahhoz viszonyítva hogy koaxnál ezen költségek nem olyan magasak. Ahhoz hogy ez megfelelő infrastruktúra legyen a redundáns tápellátást is meg kell oldani amire a kábeltv-s hálózatok esetében közel sem fordítanak elégséges figyelmet. Ott ha nincs áram soxor se a gerinchálózat nem megy, de a fogyasztókhoz telepített eszközök áramellátása szinte egyáltalán nem megoldott, ezért is tud olcsóbb lenni a kábeles IP telefónia mert sok hasonló tételen spórolnak. Viszont ahhoz hogy megfelelő biztonságú net, telefon és tv szolgáltatást kapjon az ügyfél erre is igen komoly tételben kellene áldozni, főleg a cég a meglévő telefonos hálózat kiváltása lenne. Persze ha nagyon spórolósan alakítják ki a hálózatot akkor lehet hogy nem lesz nagyságrenddel drágább mint a HFC de cserébe igen sokat fel is kell majd adni, ami talán nem kellene hogy cél legyen.
Ha kivisznek egy optikai szálat egy épületig akkor, ha ott a távolságok lehetővé teszik akkor az UTP reze a legolcsóbb last mile kapcsolódás. Egy menedzselhető switcht, SFP uplink, kábelezés együtt szerintem úgy 30ezer/userre kijöhet ha elég magas az előfizetői sűrűség. Ha PON-nal csinálod optikán akkor jóval drágább lesz hisz az optikai kábel drágább lesz mint az UTP. A bekábelezéshez szükséges szakember gárda és technológia is drágább hisz itt nem lehet olyan csinálni hogy pl. kifúrja a melós aztán betömi a kábelköteget aztán rángatja addig amíg a másik oldalt ki nem jön és így vezeti a továbbiakban is kábelt.Optika esetén hasonló intenzítású bánásmód esetén elég gáz lesz a végeredmény. És az OLT, ONT-t mind szerver mint kliens oldalon szintén nem lesznek olcsó kategóriás eszközök. Azok ahol harmadik hullámsáv is van TV broadcastra jellemzően a drágább eszközök, az ázsiai országok olcsóbb megvalósításai esetén ezeket nem is alkalmazzák mert a költségek minimalizálását erősen szem előtt tartják. Ha pedig optika ASE-ban gondolkodsz akkor annak költsége végképp az egekben lesz mert ott a végponti aktív eszközpark még drágább. Egy olyan switch aminek portjai mint SFP, a hozzá való modulok mindkét oldalra, a köztes optika és a végponti aktív eszköz egy userre vetített költségszintje jóval nagyságrend fölötti lesz mint az UTP-s megoldás. A PON-os meg úgy nagyságrenddel drágább.
Persze hosszútávon jővőbe mutatóbb az optikás technológia az tagadhatatlan. De mondjuk egy UTP-s 100Mbps-hez képest jelentős többlet sávszélt sem fog felmutatni kliens oldalon. És hosszútávon meg ilyen költségszint mellett okosabb inkább először kiépíteni egy olcsóbb UTP-s megoldást, azt évekig üzemeltetni és abból profitot termelni aztán később évekkel később ha már az optikai eszközök és megoldások ára sokat esett a már meglévő ügyfélbázisra építve jóval kedvezőbb költségszint mellett modernizálni.
Gerinchálózatnál nem hiszem hogy olyan komoly gond lenne, ma már azért a xWDM megoldások elég nagy kapacitású Nx10Gbps-ot képesek biztosítani. Fatávnak meg már jó 5 éve ilyen a gerinchálózata. Sokkal inkább szűk keresztmetszetnek érzem a felhordó hálókat. Ott régebben az STM-1-es,E3-as kapcsolódások domináltak de az utóbbi időkben ahogy egyre inkább újra hóditanak az IP alapú ethernet megoldások a Gigabit kapcsolódás hoznak egy újabb kapacitás bővülést. A mai IP alapú DSLAM-ok uplinkje is GE, fatáv ősz óta idén májusig pont ilyen jellegű uplink fejlesztéseket végez a saját hálózatában. És a 10GE ára is szépen esett az elmúlt évek alatt, 2-3 év múlva akár azok ára is olyan szintre csökkenhet hogy előtérbe kerületnek.
IPTV-hez kis számú HD és nagyobb számú SD csatorna mellett is elég kapacitás marad a további adatforgalomnak egy GE-s uplinken. Pl. 20db 12Mbps-es HD és 80db 3Mbps-es SD H.264-es kódolású csatorna összesen a GE csatorna felét eszi el. A másik fele elég lesz a netes töltögetésekre és fizetős VoD tartalmakhoz. De idehaza ilyen magas színvonalú TV kínálat úgy sem várható, a Tíonlányos IP-t is valami 50 csatornás 2.5Mbps-es kínálatból fog állni ami össz 125Mbps, ez alig 1/8-át eszi el egy GE-s uplinknek. És azért 2-3 db GE-t lehet akár össze is fogni, aztán persze egy bizonyos költségszint fölött már jobban meg fogja érni 10GE-ben gondolkodni, főleg ha addigra az ára még tovább esik.
Szóval gerinchálózat terén nem hiszem hogy olyan nagyon gond lesz, sokkal inkább a last mile szakaszon. Hisz ott nem biztosítható elégséges kapacitás az előfizetők széles táborának ami szükséges lenne ezek értéknövelt szolgáltatások biztosításához. Az ADSL roppant távolság érzékeny, minél távolabb van egy ügyfél annál drasztikusabb mértékben zuhanó sávszélesség érték biztosítható a felhasználói végponton. Aki közel lakik és kicsi a rézkábel hossza ott elég nagy kapacitás alakítható ki ami elégséges kapacitást biztosít az értéknövelt szolgáltatásokhoz. De aki távol ott már nem és a gond az hogy a távoli ügyfelekből van több hisz ők nagyobb lefedettségű területet képviselnek. Ez pedig üzletileg komoly gond hogy csak a felhasználók egy szűk köre az akinek potencálisan el lehetne adni azt amiből pénzt lehetne csinálni.
A megoldás az hogy le kell rövidíteni a rézkábel hossz, azzal hogy az optikát közelebb viszik a fogyasztóhoz. Ez viszont roppant drága és időigényes hálózat átalakítást kíván meg. De ahhoz hogy megszüntessék a szűk keresztmetszetet ez elkerülhetetlen lépés. Itt több alternatíva van, lehet az optikát elvinni egészen az előfizetőig FTTH, de az roppant drága. Lehet csak viszonylag közel hozzá, pár száz méterre ott letenni egy fémszekrényt és többi marad telefonkábelen egy nagyobb kapacitást biztosító xDSL megoldással házasítva. Ez az FTTC+VDSL2 páros amit pl. DT csinál odahaza. Vagy lehet az optikai végpont még távolabb a fogyasztótól úgy 1-1.5km távolságra itt meg az FTTN+ADSL2+ párosítás lehet célravezető. Minél rövidebb az optikai szakasz annál kisebb az egy előfizetőre jutó fejlesztési költség, persze cserébe a kialakított hálózat jővőbe mutató korszerűsége fordított arányt mutat. De ha elégséges kapacitást biztosít a kívánt elvárásokhoz akkor a telcok igen nagy valószínűséggel a mellett fog dönteni. Idehaza fatáv szerintem FTTN-t fogja preferálni, de ha nagyon nagy mákunk lesz és németben nagyon jó tapasztalatokat szereznek FTTC+VDSL2 projetről akkor talán idehaza e mellett születik döntés. Bár addig amíg ilyen alacsony a magyar piac fizetőképes kereslete addig én ebben nem reménykednék túlzottan.
De a KTV rendszerek további evolúciója is pont ugyanezen a pályán mozog. Ott is arról fog szólni a jővő hogy az optikát minél közelebb kell vinni a fogyasztóhoz így növelve a kapacitásokat. Egyre jobban szét kell szegmentálni a hálózatokat, közeli optikai végpontokkal és onnantól koaxon egyre újabb technológiát felvonalultatva maximalizálni az adatátviteli kapacitást. Az oly régóta várt és nagyon nehéz szülésű DOCSIS 3.0 bondingja is erről szól. Először csak 4 csatorna egyesítésével majd később akár 8,12,24 csatorna kapacitásának összekombinálásával elég nagy sávszélesség lesz kialakítható.
Aztán persze a fejlődés egy fázisában itt is elérnek addig a pontig hogy a legutolsó kábelszakasz is lecserélődik optikára és onnantól már nem lesz semmi különbség a ktv-s vagy telcoks megoldás között. A két ma még jelentősen eltérő technológia egy közös megoldásba fog össze forrni ami az FTTH lesz. Aztán hogy ez majd a jővőben a PON lesz vagy aktív ethernet az majd kiderül. Az is lehet hogy ott is lesz egy közbenső megoldás mert már most is létezik erre egy alternatív megoldás a WDM-PON személyében. Ami egyesíti magában az aktív ethernet dedikált kapacitás kiosztását, és PON passzív jellegít amivel megspórolható a redundáns áramellátás kialakításának problematikája. A koreaiak akik a WDM-PON tesztelésének pionírjai, de még szerintem jópár év mire létező elfogadott szabványa lesz ennek a technológiának. -
Hunter2
addikt
Az érdekelne hogy mennyi az elérhető maximális sávszélesség kábelnet esetén?
-
shady
csendes tag
esetleg abban tud-e valaki segíteni, hogy ha ott a T-Kábel a szomszéd utcában, kit kell zargatni vele, vagy milyen - nem ügyfélszolgálati - út van ahhoz, hogy legyen kábel vagy bármilyen más vezetékes szolgáltatás az utcában? /ADSL-lel ugyanez a helyzet/....
-
chungee
addikt
Tök tanácstalan vok, mert a falumba júliustól elérhető lesz az ADSL és helyi kábelszolgáltató által is a kábelNET. És nemtom melyiket érdemesebb. Már ki is alakultak a táborok. Az egyik a másikat szídja. Én meg ott állok közömbösen
Melyiket válasszam?
Tények:
T-com-DataNet-: 512 letöltéssel korlátlan havi 4999+3210(vomalastecsi)=8210
Sághy-kábelTV szolgáltató-: 1024 letöltéssel korlátlan havi 6000+3199(TV szolgáltatás)=9199
De lehet, h a kábelnél nem tényleges adatok, mert az ellentábor(ADSL) asszondja, h ha többen vannak fennt a kábel hálózaton akkor lassúlás jön be. -
kraftxld
nagyúr
Összeszeded az utcában lakó embereket, hogy ők nagyon akarnak kábeltv-t/kábelnetet, aláíratsz velük egy papírt, és beviszed az illetékes kábeltv hivatalba (ne a Polgár Jenőhön )
Ha látja a szolgáltató, hogy van igény, előbb-utóbb meg fogja csinálni.| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
shev7
veterán
igen, az korszeru. Az meg tevhit, hogy ha sokan vannak, akkor belassul. Ez csak regen volt igy, de orulj neki, hogy felnek ettol . Minel kevesebben fizetnek elo a kabelnetre, annal kevesbe fordulhat ez elo (egyebkent tenyleg nincs mar ilyen problema a kabelnettel)
Feltoltesi sebessegek?''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
shev7
veterán
azert nem mindegy mennyi... pl, ha torrentezel, akkor sok helyen csak akkor latnak szivesen ha megfelelo az aranyod, ahhoz meg kell feltolteni is...
Vagy vegyuk pl a webkameras beszelgeteseket...''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
FanTomasz21
tag
Sziasztok! Nálunk a kábel tv szolgáltatónál elég sok adót szám szerint 15 vagy mennyit csak az Intelligent HB-2788 előfizetői box nevezetű dekóderrel lehet nézni ( még a cool tv és film+ is kódolt ) Állítólag azért, mert dekóder nélkül nem bírná el a rendszer az összes adót.Viszont néha előfordul, hogy a központba bedöglik valami és akkor a kódolt csatornák is nézhetővé válnak .Nos ami engem igazándiból érdekelne, hogy ez a dekóder készülék hogy képes komunikálni a központal a koax kábelen keresztül, ugyan is hiába van készüléked ha az nincs beregisztrálva, nem kódolja ki a csatornákat. Köszi előre a választ!
-
Ferenc.
tag
Azt kérdezném, hogy a villanyoszlop alatt jó 1méterrel megy nálunk a kábel tv vezeték, és erről a főágról mikor leágaznak a házakba a kábelek, közvetlenül ahogy leágazik egy hengeres kb 5cm hosszú és 1cm vastag hengerbe megy bele és azután a házig. Ez lenne a szűrű ami szűri a csatornákat az előfizetésnek megfelelően? Mi lesz ha letekerem ezt a szűrőt, jönni fog minden csatorna, vagy semmi? Illetve a szolgáltató észrevszi-e hogy ellett távolítva az?
-
-
Ferenc.
tag
Igen? Na de korábban valaki említett egy szűrőt, nem csak ebben a fórumban hanem egy másikban, ahol ez volt a téma, és ott mondta hogy miért nem szedi le a szűrőt és akkor jön minden, illetve konkrétan tudok aki levette, igaz az társas ház volt és nem villanyoszlopon, de valami ilyesmi szűrő lehetett ott is. Illetve csak az enyémről szedném le. Mert mint mondtam miután a főérről lejön egy kis hengers valamibe megy bele már a vékkonyabb kábel ami aztán eljön a házba a padlásra, he ezt megbuherálom nemtudom miért szűnne meg pl a netszolgáltatás miközben a fővonalhoz nem is nyúltam.
-
shev7
veterán
Azert mert ha van netszolgaltatas, akkor kell a tv es a ''halozat'' koze egy vissziranyu szuro. Jo esetben az az. Ha azt leveszed, akkor zavaro jeleket fog sugarozni a tv-d a kabelnet frekvenciatartomanyaban...
[Szerkesztve]''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
kodani
tag
Sziasztok!
Van ehhez valakinek egy jó ötlete?
Bejön a lakásba a UPC kábel, elfut a padlóburkolat alatt és ott el van osztva 4 felé. Majd a padló alól feljön 3 különböző helyiségben. Az egyikben tovább van osztva (ez már a burkolat felett) ahol egy TV készülék és egy internetmodem van rákötve.
Alapesetben a következő a helyzet:
- a net kifogástalanul működik
- a TV képe néhány csatornánál homályos (pl. Viasat3), néhány helyen csíkos (pl. TV2)
Amennyiben beiktatok egy híradástechnikai boltban vásárolt HQ antennaerősítőt arra a pontra ahol a UPC kábele bejön a lakásba akkor:
- a TV képe kifogástalan
- a net egyáltalán nem működik
Amennyiben a jelerősítőt csak az utolsó elosztó után iktatom be
- a net működik
- a TV képe viszont szarabb mint az alapesetnél
Sajnos a jelerősítőt csak vagy az egész hálózat elejére vagy az utolsó osztás utánra tudom beiktatni ugyanis a kábel többi része a padozat alatt fut és nem szeretném felbányászni....
Szerintetek mi a megoldás? Van olyan antennaerősítő esetleg amit az egész rendszer elejére beiktatok és a netet nem zavarja (ha van, milyen???)?
Minden ötletet nagyon köszönök..... előre is.... -
kunberci
aktív tag
Van!!! Ehez olyan erősitő szükséges, ami rendelkezik vissziránnyal. Ezt az erősitőt be kell szintezni, állitani. Szerintem erre neked nincs szükséged, mert műszer nélkül nem tudod megcsinálni. A kábelezést kellene átalakitanod, akkor egy sima előreirányu erősitő is elég lenne, amit fülre ( képminőségre) beállitasz. Ha gond van az elosztóval felbontod a padlóburkolatot????
-
Hunter2
addikt
motorola cabelmodem uncap-ről halottatok?
-
gadamer
tag
Hali! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Haveromék szeretnének egy, már kiépített kábeltévés rendszerben netet is szolgáltatni. A hatósugár kb. 10 km és a net nem szélessávú lenne, hanem vmi modemes szintű (értsd max. 64 kbit). Tehát az lenne a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, milyen eszközök kellenek a megvalósításhoz, és esetleg egy árbecslés a várható költségekről. Előre is kösz!
-
Zozzant
addikt
Ahol bejön egy kábelen az egész, ott úgy oszd le (2-es splitterrel), hogy 1 kábel menjen a kábelmodem felé egy kábel pedig egy újabb splitterbe, amiből megy a tévék felé a 3 helységbe. Sajnos így abba a helységbe ahol tv és modem is van, be kellene húznod mégegy kábelt valahogyan. Nem tökéletesen biztos hogy ettől megjavul az egész ez csak egy tipp, erősítőt csak a tv ágra rakj (első splitter után) ha nagyon muszály, valószínű ''levágja'' az internet frekvenciát a kábelről, hogy erősítővel miért rosszabb a tv, lehet hogy túlerősíti, minden tv másképp reagál a jel erősségére. Minőségibb cucokat használj, ne ''gazdaságos'' műanyag elosztókat és csatlakozókat.
https://logout.hu/bejegyzes/guga/az_utolso_kivansag.html
-
tusi74
őstag
Szerintetek az lehetséges, hogy mióta kábelnet helyett ADSL-em van, azóta szebb a kép a TV-n? Vagy inkább a szolgáltató fejlesztett valamit.
Pr-Telecom Dunaharasztin. -
kraftxld
nagyúr
Összesen 60 db háztartásban akar szolgáltatni?
Nincs pontos felmérés a hálózatról? (Erősítők, felhasznált kábelek, TAP-ek, iránycsatolók, osztók típusa)
Érdemes a Cisco UBR router széria között szétnézni| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
gadamer
tag
Biztos lesz még bővítve a hálózat, de kezdetnek kb. ennyi lenne. A pontos felmérésnek utánakérdezek még, de alapból tv-nek van kiépítve és csak később jött az internet ötlete, az igazat megvallva lövésük sincs, hogy hogy kellene ezt az egészet . Sztem vhogy úgy van az egész, hogy csak 75 ohmos koax van és kész, de érdeklődök még .
-
tusi74
őstag
''az igazat megvallva lövésük sincs, hogy hogy kellene ezt az egészet...''
Na itt kezdődik a probléma.
Nem szeretnék ünneprontó lenni, és pálcát törni senki felett sem.
De az ilyen kis szolgáltatók okozzák később a legtöbb bosszúságot.
Mindkét oldalról.
1. Előfizetői oldal:
Most azt mondod, hogy kb. modem sebességű lesz. Egy kis pszichológia: Először azt mondja neki, ''ááá, nekem elég lesz az....'' Nem telik el 2-3 hónap, rájön, hogy máshol mekkora a sebesség és elkezd elégedetlenkedni, verni a tam-tamot. Ugyanaz az ember, aki azelőtt azt mondta, hogy neki elég lesz. (saját tapasztalat: azt mondja, neki elég lesz egy alapgép, mert ő csak erre, meg erre fogja használni, meg pénze sincs sok, eltelik 2-3 hónap, és UGYANAZ az ember az anyámat szidja, mert nem fut a gyereknek a legújabb játék, VAGY, ajánljak neki netet, de a LEGOLCSÓBBAT, majd 2-3 hónap múlva, ez szar, mert lassú, és ÉN becsaptam).
2. Szolgáltatói oldal:
Kell ÁSZF-et csinálni, és kell rendelkezésreállási mutató. Még ennél nagyobb, de még mindig kis szolgáltatók is bajban vannak a hibajavítás hatékonyságával. Pl. PR-TELECOM. Nézz be itt a PH!-n a fórumba. Több napos kimaradások, hozzá nem értő ügyfélszolgálat, sé szerelői gárda. Én most pont egy ilyen 4 éves szívóág miatt mentem át a Magentához. Lehet drágábbak, de legalább szolgáltatnak.
[Szerkesztve] -
gadamer
tag
Egyenlőre az általad leírt veszélyek nem állnak fent, mivel nem magyarországi szolgáltatóról van szó, hanem külföldiről. A jelenlegi helyzet az, hogy vagy modemes net van (max. 33,6 kbit/s) vagy rádiós, ami már jobb sebességet tud pár kval és stabilabb is, de sztem nagyon drága (kb. 10k). Alternatív lehetőségként szeretnék kipróbálni a kábelnetet .
-
bambano
titán
60 lakásnak 64 kbit az 3.6 megabit, ahhoz modemes eszközök nem elegek (bár létezik keskenysávú internetes cucc is).
Cisco ubr-t nem vennék az ára miatt, arris c3 3.5 misi, egy modem 10 rugó, hálózati mérőműszerek talán kijönnek 10 milleből vagy bérelni kell őket folyamatosan, wavetek rulz. Ha szerencsés vagy és nem x.21-en adják át a két megát, akkor elég egy pc, ha x.21-en, akkor szoktak routert is használni, másfél misi körül, a pc 400-ból megáll.
Ha kikötöd a szerződésben, hogy nem masszív letöltésekre van a szolgáltatás, akkor 2 mega elég 60 usernek. Kell egy kábeles emberke, kell egy informatikus emberke, ha sikerül olyat találni, akkor egyben lehet a kettő, ennek fizetés, valami pénzbeszedő hely, ember, stb. 10km drótot olyan 5misi körül szerintem rendbe lehet szedni.
Ha ezt kiszámolod összességében, szerintem sose térül meg.
Szerk: provisioning szoftver kimaradt, 700 rugó-1 miller
[Szerkesztve]Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
tusi74
őstag
Más kérdés? Szerintetek miért van az, hogy a kábeles netre arányaiban több a panasz a minőségre, mint az ADSL-re.
Melyik az a technológiai pont, ami miatt sokkal érzékenyebb a kábelnet?
Legalábbis itt Harasztin a kábelnetnél szinte heti szinten vannak kimaradások, míg ADSL-nél sokkal kevesebbet hallok. Olyan, mintha az ADSL stabilabb technológia lenne.
Új hozzászólás Aktív témák
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- GoodSpeed: Windows 11 PRO FPP (Full Packaged Product) - Retail, Box, dobozos
- Okos Otthon / Smart Home
- BestBuy topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- 3D nyomtatás
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Sorozatok
- Milyen okostelefont vegyek?
- Projektor topic
- További aktív témák...
- Garis félkonfig! Ryzen 7 5800x,AsusTuf B550 gaming plus, Fury 2x16 3600 cl 16 - GARIS -
- HP Elitebook 850 G8 15.6" FHD IPS Core i5 1135G7 16/512GB HP GAR
- Dell 15,6" notebookok E6540, E5540, i5 - számla, garancia
- XBOX SERIES KONTROLLER
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen