Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz trialboj #130149 üzenetére

    Az épített pálya azért jó, mert letisztult környezetben tudsz megtanulni fontos technikai elemeket, amiket utána kamatoztatsz egy változatos erdei terepen.

    Nem akarom én az XC-t leszólni, ne érts félre, anno ha visszagondolok a 90-es évekbe, amikor életem első komolyabb bringájához hozzájutottam, nagyobb élmény volt mint ma bármi, pedig az aztán igazi fapad volt egy mai XC-hez képest is.
    Amiről beszéltem az a mtb esszenciája, hogy melyik az a gép amivel általánosságban véve a legélvezetesebb a terepezés manapság.
    Persze sok mindent meg lehet csinálni egy XC-vel ha van mögötte technikai tudás, de ha azt nézem, hogy elindulok az erdőbe, akár ismeretlen terepen, és nem szeretném azt, hogy a bringa korlátozzon, akkor csak is a Trail jöhet szóba.
    Ha a mtb kategóriákat végig nézed az XC-től a DH-ig, akkor az XC az egyik szélsőség a skálán.
    Középen van a Trail.
    A világbajnokokat ne keverjük ide, mert az egy külön állatfaj. Nino Shurter egy XC-vel megalázna itt bárkit, úgy is, hogy felülsz egy Super Enduro-ra. :)
    Ezt a nem autóval megy dolgot nem teljesen értem. Összeraksz egy könnyű Trail gépet, mondjuk 12,5-13kg.
    Valamivel persze jobban fog haladni az XC, de nem annyival jobban mint amennyivel jobb a terepen a Trail.
    Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek Trail kell, és senki ne vegyen XC-t. Csak ha már a gondtalan, kompromisszum mentes montizásról beszélünk, akkor ott nem kérdés, hogy melyik kategória a nyerő.

    haarmaan: Általános terep használatra, ha nem versenytempót akarsz menni, akkor a 27,5" X 2,8 az egyik legideálisabb méret.

    [ Szerkesztve ]

  • Begbiebike

    csendes tag

    válasz trialboj #130149 üzenetére

    Nem győzöm reklámozni kezdőknek, újrakezdőknek a WexlTrails-t.
    3,5 km-es flowtrail, amin mindennel élvezetes gurulni.
    Keressetek róla videókat! :)

    Kalnica azért egy fokkal már keményebb, persze ott sokkal több nyom is van, de jóval rövidebbek.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz trialboj #130149 üzenetére

    A bikeparkt téma engem is egyre többet foglalkoztat, így szintén elég sok videót nézegettem és kezd kialakulni bennem egy kép róla.
    Azt szűrtem le, hogy a parkokban nagyon széles a nyomvonalak nehézségi spektruma, ahogy a sípályák nehézsége azzal egyező jelöléseket használnak, így indul a könnyebb kanyargós flow jellegű pályákkal, amiken még semmi ugrató, mag egy egy pumpálható bukkanó, majd egyre több és nehezebb akadály kerül beépítésre a nyomvonalakba, egészen odáig, hogy már az ugratók nem table top, hanem muszáj elugrani az érkező rámpáig, lehetne óriási több méter magas letörések. Sőt a fekete pályák olyan DH szekciókat tartalmaznak, amik olyan brutál kövesek, meredekek és annnyi gyökér áll ki belőle, hogy aki nem gyakorlott mtb-os az ott max letolja rajta, aki le mer menni az nagyon lassan szinte lépés tempóban (láttam ilyen videót pl Semmering kemény nyomvonaláról) és még úgy is átesnek és elesnek. Az ilyen nyomvonalak nekem nagyon brutálisnak és nehéznek tűnnek, nem egy seprűvel tisztítgatott flow menet, nagyon tudni kell ahhoz, hogy ott egyáltalán lemenjen valaki, sőt tempót menni még több bátorság kell. A nevesebb helyek ilyen keményebb nyomvonalai adják a DH világbajnokság pályáit, amin ilyenkor civilek is lemehetnek, ha van elég bátorságuk hozzá.

Új hozzászólás Aktív témák