Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • c4

    őstag

    válasz Turbo73 #15239 üzenetére

    A HD tévé és a DVD inerlace forrás minden esetben.. Hogy utána mivé alakítgatod különböző processzorokkal, az tök mindegy.

  • yodamastah

    őstag

    válasz Turbo73 #15239 üzenetére

    A mikrotükörnek csak on/off állapota van. Árnyalatképzés PWM jellegű. 100% nyitva nem vilog. De pl 10%nál igen. Ezért is van dithering sötét árnyalatokon, mert ott nem tud már annyira sok árnyalatot képezni pwm-el, ezért dithering kell.

    Erre rátesz még egy lapáttal a szivárvány. Nyilvánvaló hátrányai ezek az 1chip rendszernek. Az előnyei viszont ugyanígy látszanak. Az egyszerű light engine miatt az 1 chip DLP képe tiszta, éles, magas birllanciájú, magas ANSI kontraszttal. Ebben simán veri a DLP az LCD és egyéb projektorokat. Ez az amit még egy 200ezres alap Benqn is látni, és ezt szeretik sokan a DLP projektorok képén a többi technológiához képest. Utálni meg ott a szivárvány. Erről el lehet vitatkozni nagyjából örökké (Megy lassan 15 éve, és éz ki sosem lesz vége :) )

  • kabar

    senior tag

    válasz Turbo73 #15239 üzenetére

    Nem akarok nagyon belemenni, de az interlace-nek (váltott soros technikának) szerintem az volt az értelme, hogy mivel a teljes kép megalkotása túl sokáig tartott, és a régi foszforréteg (amelyet az elektronsugár gerjeszt, és abból keletkezik a gamma sugárzás mellett persze látható fény is) nem tartotta már meg elég ideig a fényét és elkezdett halványodni. Váltott sorosnál meg fele annyi ideig tart a minden második sor megrajzolása, először mondjuk a páratlan, aztán meg a páros soroké. Az elektronágyút minden sor végén kioltják és még a kép alján is egyszer, amikor végére ért a félkép megrajzolásának. Ráadásul a színes tv-ben egyszerre három elektronágyú is dolgozik egyszerre. Itt aztán a különböző színű pixelek (mert itt is vannak ám) maszkolására rengeteg megoldás született az évek során (Sony-Trinitron( a híres csíkokkal) LG Flatron) A kép villogását az adja, hogy ha már az elektronnyaláb régen érte a foszforréteget, akkor az az előtt kialszik még mielőtt a következő körben odaérne. Nem azonnal, hiszen EGY elektronnyaláb rajzolja a képet (színesnél három) és még több ezer képpontot kell e képen "megrajzolnia".
    A plazmában sem a plazma állapotra gerjesztett gázt látod a maga kis ultraibolya sugárzásával, hanem az ultraibolya sugárzást elnyelő por gerjedése miatt emittált látható fényt. Van amikor ez egy picit túl jóra is sikerül a plazmában, és akkor jön egy kis ghosting is. Mivel az ismert plazmás gondok miatt a fényerőt erősen visszavették a plazmában, szerintem fehérben fényerőben pont a plazma gyengébb az LCD-nél. Viszont az LCD-nél meg a folyamatos háttérvilágítás miatt rendkívül problémás a fekete előállítása. És itt verhetetlen a plazma.
    De nem vagyok TV szerelő, meg szakértő sem, csak azt írom le, amit tapasztaltam, meg ahogyan én megértettem. De lehet, hogy már rosszul emlékszem, vagy húsz éve rosszul értelmeztem az akkori technológiát. A sávszélességes dolog is logikusnak tűnik, bár ugyanazt a mennyiségű információt kell eljuttatni, de érdekes mindenesetre.

    "Der erste Trunk aus dem Becher der Naturwissenschaft macht atheistisch; aber auf dem Grund des Bechers wartet Gott.“

Új hozzászólás Aktív témák