-
Fototrend
Milyen routert vegyek? Összefoglaló
(A további hasznos tudnivalókért és az ajánlott modellek listájáért kattints az Összefoglaló kinyitása feliratra!)
Utolsó frissítés: 2024. április
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz #82903040 #7437 üzenetére
Természetesen létezhet, hiszen közös frekvenciasávot használ a két rendszer, innentől bármilyen furcsaság lehetséges. A legegyszerűbb ilyen esetben a wifi-n csatornát váltani, hiszen egyik átviteli mód sem foglalja egyszerre a teljes sávot, csak annak egy kisebb részét.
#7438: Egy csomó routerben (firmware-ben) nincs erre lehetőség. Egyesek még azt is megengedik, hogy egyidőben több felhasználó piszkálja a webfelületet. Persze mindenkinek be kell jelentkeznie, és a router meghatározott időlimit után (ha pl. 10 percig nem nyúlsz semmihez) kér csak ismét azonosítást, de konkrétan kijelentkezni nem lehet. -
And
veterán
válasz #82903040 #7442 üzenetére
Nem. Tudomásom szerint a rádiós (nem BT-s) egerek nem a 2,4 GHz-es sávot használják, hanem valamely másikat, vagy direkt kisteljesítményű eszközök számára engedélyezett konkrét frekvenciát. Ilyenek lehetnek pl. a 27MHz-es sáv (PR27, avagy CB-sáv), a 40MHz-es sáv (ennek a legális hazai használatában ugyan nem vagyok biztos, de ilyen egér is van), esetleg a 433.92, a 868 vagy a 915 MHz-es frekvenciák.
#7444: Én is úgy tudtam, hogy a BT frekvenciaugrásos spektrumszórást használ, és a wifi-vel ellentétben maga határozza meg a működési frekvenciát a sávon belül. De vajon mi a helyzet akkor, ha a sáv egyébként is túlzsúfolt? Például egy 802.11b/g-s eszköz vagy öt wifi-csatornányi spektrumot foglal, az n-szabvány '40MHz-es' módja (vagy a channel bonding-ot használó '108Mbit-es' wifi) pedig ennek is a dupláját. Így akár 2-3 erősebb jelű AP is képes beteríteni az egész sávot. Na ilyenkor mi történik egy közeli Bluetooth-linkkel? Ráadásul a wifi ugye határozott beltéri kisugárzott teljesítménylimittel rendelkezik (100 mW), míg a BT-nél háromféle class-ba sorolható a teljesítmény, a lehetőségek alja és teteje között pedig két nagyságrendnyi különbség is lehet. -
And
veterán
válasz #82903040 #7446 üzenetére
Nézd, természetesen nem zárható ki, hogy ilyen 'sima' rádiós egér menjen 2,4GHz-en. Csak szokatlan, mivel egy egér működéséhez nagyon pici (rádiós és adatátviteli) sávszélesség kell, ilyesmit jóval alacsonyabb frekvenciájú tartományokon is el lehet intézni. A kisebb frekvenciájú és sávszélességű adatátviteli modulok általábban olcsóbbak, érzékenyebbek és kisebb fogyasztásúak is lehetnek. De ha a tiedre 2,4GHz van írva, akkor biztos annyi . Egyébként mi a pontos típusa?
-
And
veterán
válasz pereces #7449 üzenetére
Aha, akkor kicsit le vagyok maradva . Azt azért megmagyarázhatná valaki, hogy egy billentyűvel meg egy egérrel mi a halálért kell duplex kommunikációt kialakítani , hacsak nem raknak egy bazinagy kijelzőt a billentyűk mellé. (Az eddigi rádiós cuccokkal talán nem lehetett játszani?)
-
And
veterán
válasz madmike #7598 üzenetére
A legfontosabb különbség, hogy egy AP az nem router . Nem tudja megosztani a netet, nem ismeri a címfordítást, vagyis nem tud több klienst nettel ellátni, hiába tudnak hozzá fizikailag többen csatlakozni. Ezen felül egy sima AP-t általában fix IP-címmel kell ellátni, nem tud olyan trükköket, mint egy router, amellyel a nyilvános (WAN) hálózat felé lehet csatlakozni, pl.: DHCP-kliens vagy épp az ADSL-nél jellemző PPPoE (azonosító + jelszó). Egy AP alapvetően helyi hálózatba való, topológiailag egy switch-nek feleltethető meg. AP-t akkor kell használni, ha 1.) a vezetékes router már adott, és vezetéknélküli hozzáférés is szükségessé vált, 2.) nincs szükség internet-elérésre, csak egy belső WLAN-hálózatra, vagy 3.) egyéb kiegészítő funkciók kellenek (pl. repeater, vagy épp wifi-kliens mód), de ezeket csak a multifunkciós eszközök ismerik, az alapfelépítésű AP-k nem. Megosztáshoz egy router kell, pont. A wifi router különben nem más, mint egy vezetékes router + egy wifi AP, közös házba építve.
-
And
veterán
válasz madmike #7614 üzenetére
És tuti, hogy nincs előtte egy router? Mert bár a WAP54g egy multifunkciós AP (nem csak AP-ként működhet, hanem ismeri kliens-, repeater- és bridge-módokat is), ADSL-re azért mégsem tud 'betárcsázni'. NAT-olni sem tud, tehát több klienst tényleg csak úgy láthat el, ha az ISP eleve több csatlakozást engedélyez (így viszont egy switch is képes lenne 'megosztásra'), vagy valóban van előtte egy NAT-olós, PPPoE-t is támogató router. Ez éppen lehet maga az ADSL-modem is, hisz léteznek olyan routerek, amelyek modemek is egyben. A WAP54g a saját firmware-ével biztosan nem képes ilyenekre, de pl. DD-WRT-vel kompatibilis, ha ez utóbbi van rajta, akkor esetleg tudhat ilyen trükköket önállóan is..
-
And
veterán
válasz RootRulez #7983 üzenetére
"Szomorú... De akkor az odáig igaz, hogy egyik antenna aljzatot meghagyom a gyárit. A másikra pedig nagyobb hatótávolságút antennát kötök és így menni fog?"
Ez most még szomorúbb lesz: nem fog menni! Vagy az egyik, vagy a másik, a kettő egyszerre nem megy egy kétantennás diversity-képes (b/g-szabványú, nem MIMO-s) routernél. Külső antenna használatához az egyik aljzatot szabadon kell hagyni. -
And
veterán
válasz RootRulez #7987 üzenetére
Mégegyszer leírom: nem! Ennek semmi köze az antennák számához. A kétantennás diversity-módú routerekben is csak egyetlen rádió van. Nem azért van rajtuk több antenna, hogy egymástól független tereket tudjanak lefedni, hanem azért, hogy azt az egyet, amelyet képesek ellátni, hatásosabban tegyék. A háromantennás már más tészta, az meg ugye szokásosan n-es, tehát eleve több rádiós adatfolyammal dolgozik, de azt sem lehet így működtetni. Kettő vagy több, egymást nem átfedő (csak külön antennákkal beteríthető) terület egyidejű ellátásához kettő vagy több wifi-router / AP kell, és pont. Nincs harmadik út.
-
And
veterán
válasz tigipuf #8162 üzenetére
A 802.11n már mai formájában is megköveteli két rádiós adatfolyam használatát (max. fizikai linksebesség: 300 Mbps), de a későbbiekben ez elmehet akár 4-ig is (600 Mbps). Kivihetsz csak egyetlen antennát, de azzal nem lehetséges szabványos n-módú összeköttetést létrehozni. Az is kérdéses, hogy működni fog-e, de hogy a szabvány nyújtotta lehetőségeket nem fogod tudni kihasználni, az biztos. Így ebben a formában értelmetlen a dolog, az egyetlen stream által biztosított sebesség közelíthető pl. a Super-G / 108Mbps wifi-vel is. Léteznek olyan duplex antennafejek (paraboloid v. grid antennatükrökhöz) vagy komplett szerelt antennák, amelyek valójában két antennát tartalmaznak egy-egy vízszintesen ill. függőlegesen polarizált sugárzó formájában, azokkal átvihető a szükséges két spatial stream. Példa: [link] és [link].
-
And
veterán
válasz Speeedfire #9051 üzenetére
Ezzel csak annyi a gond, hogy a két AP (vagy wlan-router + AP) két külön wifi-hálózatot hoz létre. Hiába leszel ugyanabban a LAN-ban, bármelyikre is csatlakozol, a kliensek nem tudnak szakadás nélkül egyikről a másikra átváltani. Ráadásul ha a két AP ugyanazon a wifi-csatornán van, akkor nem is 'tudnak egymásról', nem hangolják össze a wifi-forgalmat, tehát azokban a pontokban, amelyekben még mindkét AP jele vehető, zavartatásra kell számítani. Ha az átmeneti szakadás (egyikről le-, majd másikra felcsatlakozás) nem probléma, akkor persze ez is járható út, de ilyen esetben nem árt egymástól távoli - b/g-wifi esetén minimum 5 különbséggel - csatornákra állítani az access pointokat. Szakadás nélküli átadás is megvalósítható, ha az AP-k WDS-linkkel összekapcsolhatók wifi-n, és minden lényeges beállításuk (SSID, csatorna, kulcsolás) ugyanaz marad. De ehhez nem árt ugyanolyan gyártmányú eszközöket alkalmazni, valami normálisabb fw-rel, mert a WDS már eléggé gyártó- és szoftverfüggő mutatvány.
-
And
veterán
válasz Speeedfire #9055 üzenetére
"és esetleg ha az egyik antennát felviszi az emeletre? (persze ha több antennája van)"
Nem megy, erről már rengeteget értekeztunk ezekben a topikokban: [link] (épp a közelmúltban), és [link]. A két antenna nem azért van a routeren, hogy különálló területeket lásson el.
"amúgy több helyen is voltam már ahol 1 routerre több ap is volt, nem tudom h oldották meg, mindegyiknek más ssid-je volt"
Ha más az SSID, az egyben azt is jelenti, hogy azok különálló wifi-hálózatok, vagyis nem úszható meg a fel / lecsatlakozás. De ez sok esetben nem is jelent gondot, hiszen így tényleg egymástól független helyeket lefedni, akár ugyanazon a csatornán, ha egyáltalán nincs közöttük 'áthallás'. -
And
veterán
válasz ecaddict #9950 üzenetére
Tegyük hozzá, hogy vannak azért érdekességek abban a táblázatban. Pl. a 802.11a/g, 15% előnyt említenek az a javára, holott mindkettő teljesen ugyanazt a kódrátát használja (minimálisan eltérő short interframe space értékkel), és a TCP-tranzakciók időtartama is teljesen megegyezik. Vagyis a kettő - azonos finombeállítások mellett - pont ugyanazt tudja sebességben: [link].
"A 130Mbps az a fizikai sebesség 20 MHz sávszél esetén."
Igen, 800ns-os guard interval mellett, de 400ns-nál ez rögtön 144,4 Mbps-re emelkedik: [link]. Az is látható, hogy a 40 MHz-es csatornaszélesség minimum megduplázza ezeket az értékeket, nem pedig 'alig változtat valamit'. A fizikai jelzési / kódolási sebesség pedig továbbra sem 'marketinges' érték, hanem a legalacsonyabb szintű réteg sebessége, amelyről remélhetően senki sem állította, hogy közvetlen köze van a hasznos sávszélességhez.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz klepto #16749 üzenetére
"A kérdésem az lenne, hogy másnál is, aki ilyen routert használ, szintén nem hagyott semmilyen beállító programot a gépen a router szoftvere?"
A router egy önálló mikroszámítógép, és mint ilyen, nem igényel drivert vagy egyéb szoftvert. Ha két v. több gépet hálózatba kötünk, azokhoz sem kell meghajtóprogram.
"de valóban nem káros a router folyamatos sugárzásában tartózkodni, élni, és aludni?"
Jelen állapot szerint bizonyíthatatlan a káros hatás. Mindenesetre mobiltelefonok közelében élni valószínűleg sokkal 'veszélyesebb': azok jóval nagyobb teljesítménnyel tudnak sugározni (persze csak ha szükség van rá), állandóan van az ember közelében 1-2, vagy zsúfolt helyen sok példány, beszéd közben pedig egyenesen a fejedhez tartod, akár naponta többször is jó hosszú időre. Ettől sem nőtt még senkinek két feje .
"Ha áramtalanítom éjszakára a routert, visszadugva a hálózatra ismét meg kell adnom a belépési jelszavamat, vagy azt az információt áramszünet idején is megőrzi?"
Amit a webfelületén be tudsz állítani, és el tudsz menteni, azt biztosan nem felejti el, míg nem módosítod, vagy alapra nem állítod (reset gombbal) a routert.
"Mennyire kell aggódnom a folyamatos működés miatt, és mennyi áramot fogyaszt ez a szerkezet 24 óra alatt?"
Hardverfüggő. Egy WRT54GL-en (DC-oldalon) 3W fogyasztást mértem. A hálózat felé legyen mondjuk 5W, az napi 120Wh (azaz 0,12kWh), havi szintem 3,6kWh. Az jelenlegi árakon nagyjából 170 Ft körül alakul havonta, 7/24 üzemben értve. -
And
veterán
válasz magicnumber #16753 üzenetére
"Erős" router: olyan - gyárilag - nem nagyon van. Mégpedig azért, mert a szabályozás értelmében nem is lehet: a megengedett EIRP-limitet minden gyártó igyekszik tartani, hogy a termékét hivatalosan is lehessen forgalmazni. Egyes 3rd-party firmware-ek lehetőséget adnak a teljesítmény tuningolására, de a gyakorlatban ez elég csekély növekedést ad, ráadásul csak egy (router -> kliens) irányban.
A dBi pedig nem jelszint, hanem antennanyereség. -
And
veterán
válasz Intruder2k5 #16756 üzenetére
"Azért olyan értelemben van különbség a routerek közt, hogy bár van egy szabvány, amin belül kell maradniuk kimeneti teljesítmény tekintetében, de vannak routerek, amik olyannyira belül maradnak, hogy meg sem közelítik azt."
Ezt elfogadom, hiszen a kimenőteljesítményt is erős szórással szokás megadni, pl. 15±2 dBm. De ez mindössze legfeljebb pár decibel eltérés a megengedett maximumtól, és adott példánytól (meg az éppen használt rádiócsatornától, sőt egyebektől) függ, egy típuson belül is. Így ezt pont azt előbb tárgyalt lehetőséget erősíti, miszerint nincs erős router. Van érzékenyebb típus, jobbfajta kliens, jobb rálátás, normális helyre telepített antenna, kisebb csillapítású környezet (vékonyabb vagy más anyagú fal, kevésbé beépített szoba), de nagyságrendi eltérések router kimenőteljesítményben nincsenek. A szórás maga is elég durva, ha köznyelvre fordítjuk, elvégre 4 dB lineárisan 2,5-szeres szorzót jelent. Az említett - klienseken elég gyakori - 15±2 dBm például 13..17dBm (azaz 20...50 mW) lehetséges adóteljesítményt eredményez, akár egymás melletti sorozatszámoknál is akadhat ekkora eltérés. Ennyi a tűrés, és ez szinte minden wifi-re érvényes, legyen az AP vagy kliens. Ennél a 'csekély' adóteljesítmény-ingadozásnál a szabadtéri csillapítás főleg zárt térben várható értéke több nagyságrenddel is eltérhet, és egy adott helyen kiinduló infók nélkül megbecsülhetetlen.
#16757: Tiszta szerencse, hogy ennyire képben vagy. -
And
veterán
válasz gangapurna #16870 üzenetére
Kár ragaszkodnod a routerhez, ha egyszer (maga a router-funkció) teljesen felesleges. Ha jól értem, kliensnek állított wifi-eszközökre volna szükséged, ami persze lehet többfunkciós router vagy AP, de sima (antennacsatlakozóval ellátott) kliens is.
Miért repeater? A gépek nem vezetéken fognak csatlakozni a wifi-kliensekre?
Egy (al-)hálózat: azonos IP-tartomány és az azt lefedő netmaszk minden résztvevő eszközön, akár DHCP-n (pl. a 'bázis' lehet a szerver), akár fix kiosztású IP-címekkel.
3 km ilyen antennákkal nem egy óriási táv, ha a feltételek (nem agyonzsúfolt sáv és tiszta optikai rálátás) adottak. A TL-ANT2424B különben nem szektor-, hanem grid-antenna, vagyis mindkét síkban erősen irányított. A 'bázisról' mekkora szög alatt látszódik az a 8 kliens? Csak mert egy ekkora nyereségű yagi (vagy akármilyen) antenna hasznos nyílásszöge már nem nagy érték, túlságosan nagy szögben már nem érvényesül a hatásossága. Polárváltós antenna (már azon felül, hogy egy lineárisan polarizált antenna felszerelhető V és H polarizációnak megfelelően is) meg minek? -
And
veterán
válasz gangapurna #16875 üzenetére
"Ezek szerint ilyenkor csak WLAN eszközzel lehet csatlakozni..."
Ez nem feltétlenül igaz. Például a DD-WRT firmware által megvalósított repeater-mód valójában kliens-módra épít, amelyhez virtuális AP-k (VAP-ok) rendelhetők. Így mind vezetéken, mint wifi-n lehet hozzá csatlakozni. Ha nem definiálok egyetlen VAP-ot sem (merthogy az nem kötelező), akkor vezetékes kliens marad, hiába van repeater-módba állítva.
"A routereket AP módban használom majd."
Ezt nem vágom: AP-hoz másik AP alapesetben nem kapcsolódhat, csak WDS-linken. Miért nem a bázisállomás az AP, és a többi gép a wifi-kliens?? Így a bázishoz minden kliens tudna egyszerre csatlakozni (már amennyiben a bázis antennája le tudja fedni az összes klienst, mint arra korábban utaltam), minden különösebb macera nélkül.
"Esetleg arra tudsz-e valami okosat mondani, hogy milyen routert hsználjak?"
Lényegében mindegy, de antennacsatlakozó persze jó, ha van rajtuk. Hogy egy- vagy kétantennás, az a/b/g/n-lite-szabványoknál mindegy, egyszerre úgyis csak az egyik megy, automatikus kiválasztással (ezért nem számít, hogy melyikre kötöd a külső antennát). Full 802.11n-nél a MIMO már bejön a képbe, n-es eszközökhöz egyetlen antenna nem elegendő. Ilyen célra külső, avagy 3rd-party firmware-rel felvértezhető típust választanék, vagy antennával egybeépített komplett kültéri megoldást, ami ugyan drágább, de megbízhatóságban valószínűleg bőven felveszi a versenyt bármely soho-kategóriás eszközzel.
A "nagy adattömeg" nem igazán pontos meghatározás, ettől sokminden függ. A rádiós sávszél nyilván eloszlik a kliensek között, ez a limit egy linknél mindenképp megmarad. Ha egyidőben csak az egyik kliens felől érkezhet adat, akkor kihasználható a szabvány által biztosított hasznos sávszélesség, például a- és g-szabványú wifi (zavarmentes sáv ill. jó vételi térerő) esetén kb. 20 Mbps. -
And
veterán
"Sajna 2 falon túl lévő laptopig a jelet annyira leárnyékolja a fal, hogy 20-30% -a marad csak meg."
az SMC említett routerének ugyan elég rossz híre van, ami bizonyára nem ok nélküli, de a százalék még mindig nem mértékegysége a jelszintnek. A kliens úgy értelmezi, ahogy akarja. Az én kliensnek konfigurált routeremen például 30% egyáltalán nem számít rossznak, ugyanis 25dB körüli jel/zaj viszonynál indikál ennyit. Az pedig elég jól használható.
"Szerintetek ez megoldja a problémát?"
Erre nincs semmi garancia. Aki erre egyértelmű választ ad, az (lehet hogy nem tud róla, de) nem mond igazat. [Link]. -
And
veterán
válasz Mokush #17532 üzenetére
Idézet a linkről: "A MIMO technológia a visszaverődött jelet használja, hogy jelentősen megnövelje az átvitel erejét és hatótávolságát"
Meg ne haragudj, nem te írtad, de ezt az ócska sz@r dumát! Ráadásul abszolút nem igaz: MIMO != visszaverődés. A belső antenna pedig a hatótáv szempontjából sokkal inkább hátrány, mint előny. De legalább nem 'csúfítja' el a routert . -
And
veterán
válasz Intruder2k5 #17660 üzenetére
(Arról a 8 dBi-s TP-Link antennáról sem zengenek ódákat a népek, de az a papíron 12 dBi-s 'jelerősségű', szóval nyereségű egyenesen komolytalan. A gyári 2-3 dBi-s fütyiantennánál talán valamivel jobb, de a specifikált nyeresége nyilvánvalóan erős túlzás.)
-
And
veterán
válasz Intruder2k5 #17667 üzenetére
(Eszemben sem volt reklamálni, főleg nem neked. Egyszerűen csak jobb, ha a júzerek a helyén kezelik ezeket a papíron csodálatos jellemzőkkel felvértezett vacakokat. Egy körsugárzó antennánál pedig akár elfogadod, akár nem, a hullámhosszhoz viszonyított méret a lényeg. Egy yagi- /elemek száma, azaz a konstrukció hossza/ és egy grid- vagy paraboloid- /tükörnyílás mérete/ antennánál szintúgy, úgyhogy ezekre szinte egy pillantásra meg lehet mondani, hogy legfeljebb mit tudhatnak. A fizika már csak ilyen nevetséges, ez van . A net pedig tele van ócska, filléres hamisítványokkal, meg olyan nyereségértékekkel, amelyeknek jó, ha a fele igaz dBi-ben. Sajnos ezeket a legalja cuccokat nem nagyon tesztelik, de néhány mérési eredmény: [link], [link], valamint egy elméletileg 6 dBi nyereségűnek számított kollineár-körsugárzó leírása: [link]. Mivel a dBi-ben megadott nyereség ugye nem lineáris mennyiség, 1 dB(i) javuláshoz egyre több és több számú elem vagy nyílás szükséges. Az igazi hatásossága ráadásul ezeknek a sugárzóknak beltéren kevéssé mutatkozik meg, hiszen házon belül mozogva a visszaverődések okozta térerő-ingadozás a jobb antenna adta nyereségjavuláson többszörösen is túltehet, ezt szokás kivédeni a két v. n-wifi esetén még több antennás diversity-vel.)
-
And
veterán
válasz Intruder2k5 #17669 üzenetére
Persze. Én annyit állítottam, hogy főleg a 12 dBi-s példányra megadott nyereség erősen túlzó - már az is sokat elmond, hogy ezt ráadásul 'jelerősségnek' titulálták -, ill. hogy arról a 8-as TP-Link-ről az elmúlt egy-két évben már többen is említették, hogy nem okozott túlzottan nagy minőségbeli változást (ami beltéren nem csoda, még ha ebben az esetben a gyártó nem is vetít akkorát). Az az észrevételem, hogy a felhasználók sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a beltéri antennák számadatainak, mint kellene, és egyfajta csodavárással tekintenek a mind nagyobb számokra. A főleg aukciós oldalakon megtalálható eladók a nevenincs cuccaikkal pedig szépen kiszolgálják ezt az igényt, és szemérmetlenül valótlan, fizikailag lehetetlen adatokat adnak meg a portékáikra. Beltéren pedig nincsenek csodák, a környezeti tényezőkön és az elhelyezésen sokkal több múlik, mint a(z akár valós) nyereségértéken, vagy a router típusán. Egy igazi nagyágyú antennát pedig nem lehet / szokás beltéren használni, meg amúgy sem körsugárzó.
-
And
veterán
válasz andrew-msi #19557 üzenetére
Mint antenna megfelelő lehet, de nem mobil használatra találták ki (valószínűleg nem hajlékony), hanem stabil telepítésre. Ha a rögzítését megoldod, biztos jó lesz. Ja, az USB-s kliens nem biztos, hogy a legjobb választás hozzá, érdemes megnézni a vételi érzékenységét (jobb minőségű kliens-eszköz esetleg az érzékenységével is hozhat jópár dB-nyi pluszt).
"Úgy gondolom az irányított antenna nem jó, mivel nem tudom merre irányítsam."
Hát mondjuk abba az irányba, amelyikből a legjobb térerőt kapod . Akkora nyereségű irányított példány csak tenyérnyi, az a körsugárzó meg bőven méter feletti rúd. -
And
veterán
válasz andrew-msi #19561 üzenetére
Ok, találsz neki helyet, de ez az antenna egy meglehetősen merev cucc, menet közben az nem túl praktikus.
"USB kliensem egy elég nagy teljesítményű cucc, [..] Ha jól emlékszem vagy 9db v 12db-s az USB cucc."
Ez így semmitmondó: egyrészt én a vételi érzékenységére utaltam, az nem lehet 'nagy teljesítményű', másrészt attól hogy valami nagy (adó-)teljesítményű, még nem biztos, hogy a vételi érzékenysége is jó. A "9db v 12db" pedig értelmezhetetlen: nem lehet vételi érzékenység (ahhoz túl nagy, és akkor sem decibel, hanem dBm), se adóteljesítmény (túl kicsi, szintén dBm), legfeljebb antennanyereség lehetne, de akkor meg eleve dBi vagy dBd, és láttad, hogy egy ilyen nyereségű antenna hogy néz ki a gyakorlatban, ha körsugárzó.
Olyan program nincs, amelyik irányt tudna mérni, hiszen ez elvi lehetetlenség. Térerő-indikátor programok (network stumbler, inssider, wirelessnetview, stb) vannak, de a kliens saját kezelőprogramja vagy maga az operációs rendszer is visszajelzi a relatív térerőt, ezzel az információval és egy irányított antennával meghatározható a maximum térerő forrásának a helye, na abban az irányban lesz az AP, amit keresel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz andrew-msi #19607 üzenetére
"Amúgy az az antenna amit ajánlottál, bírna a menet közbeni kint létet, vagy ezt felejtsem el?"
Nem is látom, hogy konkrétan ajánlottam volna . A "kint lét" nem az antennának probléma, mivel te eredetileg is egy kültéri kivitelű példányt linkeltél. De azt fel kell rögzíteni, és mivel nem hajlékony, a rögzítési pont a menetszél miatt elég nagy erőhatásnak lehet kitéve mondjuk 100-as tempónál. Ha ezt a problémát meg tudod oldani, biztos nem jársz rosszul vele, csak említettem, hogy ezt az antennát eredetileg nem ilyen felhasználásra, hanem stabil telepítésre (épület tetejére) szánták.
"De azt tudom hogy a pici belső antennával is sok jelet fogott, ezért gondoltam, hogy jó az érzékenysége."
Jól gondoltad, hogy ha sok hálózatot lát, akkor valóban elég érzékeny. Csak a hozzá említett mérőszámok ("9db v 12db-s az USB cucc") nem értelmezhetők erre a tulajdonságra, meg igazából másra sem nagyon. -
And
veterán
válasz piadex2 #20935 üzenetére
"nagy biztonsággal fog jelet távolról"
A gombhoz keresed a kabátot. Egyrészt a 'távol' nagyon tág kategória, másrészt ez függ ugyan valamelyest a wifi-eszköztől (vételi érzékenységtől és adóoldali teljesítménytől), de sokkal inkább a körülményektől (elhelyezés, környezet) és az antennától. Ami a TP-Link 743-as ehhez kapcsolódó hardveres adottságait illeti, semmi kiemelkedőt nem nyújt: tök átlagos érzékenységgel rendelkezik (-68dBm@54Mbps, -90dBm@1Mbps), és a hivatalosan forgalmazott routerekkel megegyező - a szabályoknak megfelelő - a kimenőteljesítménye.
A kliens működés pedig külső firmware-rel mindenképp megoldható (már ha feltehető az adott hardverre), én azt jobban szeretem, de ez a típus gyárilag is támogatja. -
And
veterán
válasz thoger #28453 üzenetére
Mivel elég kevés dolgot specifikáltál, ebbe nagyon sok - főleg régebbi - b/g-szabványú routertípus belefér. Például Linksys WRT54G-sorozat cserélhető antennás és külső firmware-ekkel kompatibilis verziói (WRT54G vagy -GS v1..v6, GL, stb).
#28457: Ahogy látom, a TP-Link 841 / 842 típusok gyárilag nem ismerik a repeater-módot (csak a WDS-t), de húzható rájuk 3rd-party firmware, azzal már támogatják.
Mod. @Rolli: Ahogy említették, ne az antennák számából próbálj következtetni a lehetséges hatótávra, mert az könnyen tévútra visz. A több antenna szerepe alapjában nem az, hogy a lefedett területet növelje.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz proradeon #28468 üzenetére
Nem vagyok egy DD-WRT fan (egyszerűen csak használom), de van egy előnye: olyan hardvereken is fut, amelyekre egyszerűen nincs másik 3rd-party fw. Egyébként meg az, hogy 'szar', természetesen erős általánosítás: Igen, van olyan chipset, amelyikre nem igazán sikerült megbízható dd-wrt-t készíteni, ugyanakkor én már 8-9 éve használom Broadcom chipset-es Linksys-eken (ugye ez azért manapság már a belépőszint alatti kategória, újonnan erősen ellenjavallt ilyenek beszerzése), és soha hozzá nem kell nyúlni, teljesen stabil és megbízható. Újraindulás szinte csak áramszünetkor, sok-sok hónap elteltével történik. Mellesleg használunk melóban TL-WR741-est repeaternek dd-wrt-vel, ahhoz sem kellett nyúlni az elmúlt két évben.
A TP-Link 841 és a többi hasonló kategóriájú adatlapja pedig nem említ - univerzális - repeatert, csak WDS-bridge módot, ami firmware-től függően elvileg nem teljesen ugyanaz. De ha be lehet állítani úgy, hogy ne kelljen az 'ellenoldali' routert is hasonlóan konfigurálni, és hozzáférést biztosít wifi-n is, akkor nevezhetjük jelismétlőnek.
Új hozzászólás Aktív témák
● Olvasd el az összefoglalót!
- Építő/felújító topik
- Fél tucat Core Ultra CPU jöhet az asztali piacra
- Óra topik
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Red Dead Redemption 2 (PC)
- Világ Ninjái és Kódfejtői, egyesüljetek!
- Windows 11
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Spórolós topik
- Peugeot, Citroën topik
- További aktív témák...
- DDR3 BAZÁR! Kingston Samsung Crucial 8GB/16GB DDR3 memória garanciával hibátlan működéssel
- Samsung Galaxy A22 5G 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! 2TB Intel DC P4510 2.5 SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- Beszámítás! Asrock H97M PRO4 DDR3 alaplap garanciával hibátlan működéssel
- HP Spectre x360 14-eu0895no - ÚJ - 14" OLED 2-IN-1 ultrabook (Intel Core Ultra 7 CPU)
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest