-
Fototrend
Milyen routert vegyek? Összefoglaló
(A további hasznos tudnivalókért és az ajánlott modellek listájáért kattints az Összefoglaló kinyitása feliratra!)
Utolsó frissítés: 2024. április
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Egyfejű #3007 üzenetére
Azt nem lehet megmondani előre, ahhoz tökéletesen ismerni kellene a terepet és egyéb viszonyokat is. Pincében saját antennával pár méter, nyílt terepen, külső antennákkal meg sok kilométer is lehet. Márpedig az utóbbi megoldás némi barkácsolással jár .
#3006: Bárrmelyik 3rd-party firmware-rel feltolható a teljesítmény, de nem 450, hanem 'csak' 250 mW teljesítményig. Különben is, önmagában a teljesítmény nem egyenlő a hatótávval, annak csak egyik eleme. A teljesítmény növelése pedig nemcsak a hűtés miatt előnytelen: egyrészt illegális (tudom, kit érdekel..), másrészt többen beszámoltak már instabilitásról, amelyet a megnövelt power okozott (valószínűleg az adás-vétel átváltás tökéletlensége ill. a vevőrész túlvezérlése miatt).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nem. Minden gyártó a rádiócsatornán alkalmazott sebességet írja le. A protokol túltengése (hibajavítás, overhead) miatti sebességcsökkenéssel pedig nem foglalkozik. A szabvány szerinti sebesség az éterben "megvan", csak az abból számunkra maradó nettó lényegesen kevesebb a szabványok maximális rátájánál: [link].
-
And
veterán
Itt alapvetően szabványokról - ill. a 802.11n esetén tervezetről - van szó, és az overhead a szabványok részét képezi, 'bele van építve'. Tehát ezekkel nincs mit trükközni. Valamekkora ráhatása van a felhasználónak erre, a routerek / AP-k advanced wireless menüit b@szkurálva, de a nettó elméleti felső limit mindig megmarad. Csakhogy amíg a b, g és az a szabványoknál ez a névleges érték 40..50%-a volt, az n-nél már csak 25..30% körüli. Ráadásul utóbbi maximális sebessége csak jóval kisebb távon használható ki.
-
And
veterán
Persze, hogy ez fogja érdekelni. Csakhogy Te említetted, hogy a gyártók hajlamosak ezt eltúlozni, ami viszont nem igaz. Nem a gyártók túloznak, ők mindig 54Mbps-t írnak egy 802.11g routerre, merthogy a szabvány szerint annyi. És valóban annyi a rádiócsatornán, bruttóban. Meg azt is, hogy mások a valós adatokat adják meg: én még nem láttam gyártót, amely a g-s router dobozára ráírta volna, hogy a valós TCP átvitel maximuma 27.3 Mbps, vagy a b-s dobozára, hogy 5.6 Mbps (adatok innen).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az olyan jellemzők, mint pl. az átviteli rátát erősen befolyásoló adóteljesítmény és vételi érzékenység (beleértve az alkalmazott antennák nyereségét), nem részei a szabványnak. Márpedig ezek még adott típuson belül is jó széles tartományon belül szórnak, nemhogy különböző (de még mindig ugyanahhoz a szabványhoz tartozó) gyártmányok között.
#3128: Dehogynem számít a chipset, pl. a rádiómodul lapkakészletétől nagyban függ az említett adóteljesítmény és a vételi érzékenység. A processzortól meg az adatfeldolgozási kapacitás, az alkalmazható firmware, magyarul pl. a kiegészítő / extra funkciók mennyisége. De alapjában az azonos szabványú eszközök ugyanazt a feladatot látják el (valamennyire módosítható paraméterekkel), és ugyanazzal a protokollal forgalmaznak.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
Sose hidd el fenntartás nékül az olyanok véleményét, akik egyből, kertelés (és a körülmények pontos ismerete) nélkül megmondják, hogy ez vagy az a router biztosan de tutira átviszi az említett akadályokat. Tudomásul kell venni, hogy csodák nincsenek, és az egyes routerek teljesítőképessége sem tér el nagyságrendekkel egymástól. Márpedig 250 méter a saját antennáikkal, panelen keresztül szerintem elég esélytelen, bármely típussal. Nekünk konkrétan WRT54GL-ek között sem ment 60..70m-re, még akkor sem, ha az ablakon kívül tettük azokat, mivel az ablakok nem láttak egymásra. Ilyen helyzetben egyszerűen nem lehet megúszni a külső (tetőre vagy falon kívüli konzolra szerelt) irányított antennát, és a közvetlen rálátás is erősen ajánlott. Még ha lenne is kapcsolat ezek nélkül, valószínűleg erősen instabil és lassú volna. A fák lombja is csillapíthat, de erről innen távolról nem tudhatunk sokat, mindenesetre 1-2 ritkásabb lombkorona talán nem vészes. Tehát az ilyen link nem a router függvénye, ide a paneleken kívüli antennák kellenek, ha nem akarsz szívni a kapcsolattal. Ettől függetlenül az említett típus nem rossz vétel (bár a -GL még jobb ), csak mint írtam, ne várj tőle csodát, mert arra nem képes.
-
And
veterán
"lehetőleg 2 vagy 3 antennás, az erősebb jelet sugároz"
Továbbra sem fog erősebben sugározni egy router csak attól, hogy 2 vagy 3 antennája van. Két antenna: diversity (egyszerre különben is csak az egyik működik), azaz a router vétele jobb lehet beltérben, többszörös visszaverődések esetén. Három antenna: 802.11n draft-ot támogató router, annak pedig a teljes sávszél kihasználásához van ennyi antennája (MIMO-elv és pluszban diversity). Átjátszó: wifi-n ezt repeaternek hívják, olyan multifunkciós router, amely a sávszélesség feleződése árán képes jelismétlésre. -
And
veterán
Kicsit részletesebben, mert valóban nem volt egyértlemű: ha egy routeren három (esetleg négy) egyforma antennát látsz, akkor az szinte biztosan 802.11n draft-ot támogató példány. Ha meg csak egyet, akkor az biztosan nem n-szabványú, hanem bármilyen más fajta. Viszont a MIMO-hoz már két antennás kivitel is elegendő, tehát egy 802.11n tervezetű eszköz is lehet kettő darab antennával szerelt, bár ez nem annyira gyakori. Általában a MIMO nélküli a/b/g routereken van két antenna, diversity vétel miatt. Az n-draft routerek lehetséges antennakialakításairól itt olvashatsz többet: [link].
(Egyébként való igaz, hogy a 802.11n szabvány nem végleges, és előreláthatólag jó ideig még nem is lesz az.) -
And
veterán
válasz LaMotta #3473 üzenetére
Így van, nem a PPPoE a lényeg, mert annak szvsz. semmi köze a kliens funkcióhoz, csak valaki szerencsétlen módon idekeverte. Kliensként lehet vele csatlakozni vezetéknélküli ISP-hez (vagy egy másik AP-hoz / routerhez), és ezt a kapcsolatot képes megosztani is a LAN-portokon keresztül. Magyarul: az elődeivel ellentétben ez egy multifunkciós router, ismeri a WDS-t is.
-
And
veterán
válasz LaMotta #3475 üzenetére
Hotspotra kapcsolódáshoz bármilyen wireless adapter is elegendő, hiszen azok is mind kliensek. Csakhogy ezt a módot az egyszerű routerek nem szokták tudni, csak felárért . Úgyhogy nem csak ezért kellhet egy kliens. Nálunk pl. azért van a hálózatban ilyen multifunkciós / többportos router kliensként, mert a többi gép azokon át kapcsolódik a 'központi' netmegosztó routerre. Nincs mindegyik PC-ben külön-külön wifi kártya vagy adapter, hanem ethernet kábellel csatlakoznak többen is egy ilyen kliensre. Tehát nagyon hasznos dolog tud lenni, mert amíg egy átlag wifi-kliensen (mini/PCI, USB, stb.) nincsen több LAN-port, egy ilyen routeren van.
WDS: arra való, hogy wireless AP-k (vagy routerek AP-módban) tudjanak egymáshoz kapcsolódni. Általában kétféle céllal: 1.) bridge: pont-pont v. pont-multipont kapcsolathoz, egy meglévő LAN vezetéknélküli kiterjesztésére, wireless kliens kapcsolódásának lehetősége nélkül. 2.) repeater: hasonló, de itt vezetéknélküli kliensek is kapcsolódhatnak az egyes access pointokhoz. Ekkor a 'második' WDS-router kiterjeszti a hozzá kapcsolódó 'első' router által fedett területet. A WDS annyiban különleges, hogy ennél a módnál a résztvevő routereken mind konfigurálni kell ezt a kapcsolatot, tehát az összesnek támogatnia kell a WDS-módot. -
And
veterán
válasz LaMotta #3487 üzenetére
(Jó, te nem látod értelmét, és amíg az ember tényleg csak megosztó routerként használja, nincs is szüksége rá, hogy ethernet-portos kliense legyen. Csakhogy nagyon jól tud jönni ám egy ilyen tudású kütyü, ha az ember házi hálózata elkezd bővülni. A sok LAN-portot sem azért írtam, mert egy ilyen switch nem elég (bár manapság sokszor nem az, és ahogy lassan szaporodnak az otthoni / kisirodai LAN-os eszközök: konzol, NAS-szerver, médialejátszó, IP-kamera, stb., a jövőben kevésnek bizonyulhat). Viszont vannak olyan képességei egy ilyenfajta eszköznek, amelyekre nem biztos, hogy gondolnál. Pár példa, elsőnek az, amit a #3477-ben már írtam: több, a megosztó routertől távoli, de egymáshoz amúgy közeli kliens-PC esetén nem kell mindegyikhez külön adapterkártya és antenna, elegendő csak a kliens router egy külső antennával, a gépek meg kábelen kapcsolódhatnak rá. Itt nem önmagában a több port az előny, hanem az, hogy ezek egy kliens-eszközön vannak, ill. az, hogy ez a router közel lehet a "központi" antennához, amivel minimálizálható a koaxkábel vesztesége. Aztán sokan - tévesen - magától értetődőnek veszik, hogy kedvenc wifi-s routereik szükség esetén minden olyat tudnak, ami egy sima wifi-kártyánál természetes: hálózatkeresés, kapcsolódás más routerre / AP-re. Pedig ezek egy alap routerrel nem mennek. Elég sok kérdés jött mostanában itt a topikokban és privátban is arról, hogy hogyan lehet kapcsolódni egyik routerrel / AP-val a másikhoz, mert mondjuk van egy felszabadult, feleslegessé vált példány, csak épp nem multifunkciós. Erre jön a lehangoló válasz, hogy sehogy, esetleg fw-frissítéssel, ami nem minden típusnál járható út.)
-
And
veterán
válasz ChromeX #3493 üzenetére
Ez így nehezen behatárolható: szinte mindegyiken van minimum 4 LAN-port, a wifi-s routereken is. Wlan: lehet? Most olyan legyen vagy ne? A zavartalan kapcsolat meg a szó eredeti értelmében külső tényezők függvénye (közeli felhasználók mennyisége, csatornák telítettsége). Ajánljatok egy autót: legyen négy kereke, lehet kombi is, és zavartalanul lehessen vele hajtani minden körülmények között..
Mod: így jó eséllyel mindenki csak olyat fog ajánlani, amellyel már találkozott. Ezért érdemesebb kicsit jobban kifejtened, hogy milyen céllal kell, milyen körülmények között és hol használnád, van-e valami olyan egyéb elvárásod vele szemben, ami szerinted sem tekinthető átlagosnak egy routernél.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Közelebbi tapasztalatom a WRT54GL-lel van, de ahogy elnézem azt a D-Link-et, a hardveres képességeiben nincs egetverő eltérés a Linksys-hez képest. A márka megbízhatóságáról a saját topikjaiban kellene informálódnod. Viszont mindkét típusra feltehető komolyabb 3rd-party firmware, amelytől megtáltosodnak, és akkor sem a magyar nyelvű felülettel, sem az egyéb szofveres képességeikkel nem lesz gondod.
-
And
veterán
válasz kissd01 #3524 üzenetére
Ez nem router, sokkal inkább antenna (vagy inkább: külső antennák) kérdése. Ilyen linket ne alapozz arra, hogy az eszközök a saját antennáikkal működni fognak, mert arra semmi garancia nincs, mivel "csak egy tető és három fal" lenne az állomások között. Az nem sokat jelent ám, hogy nem vasbeton az anyaguk, ahogy az sem, hogy a router v. az USB-s kliens dobozára pl. 200m hatótáv van írva.. Simán megszívathatod magad, még külső antennákkal is, ha az alatt a bizonyos tető alatt például jól árnyékoló hővisszaverő szigetelés, vagy hasonló van. Márpedig kültéri linknél, ahol a sebesség sem utolsó szempont, a nagyobb nyereségű (nem 2dBi-s dipól) antennákat nem nagyon hanyagolhatod, főleg ha nincs optikai rálátás. Azért nem valami óriás grid-ekre kell gondolnod, közepes panel- (akár házi gyártású biquad-) antennák is megteszik. Egyébként biztos alkalmasak ilyesmire az általad kinézett eszközök (legközelebb linkként próbáld beszúrni, az valahogy jobban használható az olvasók számára, mint a copy-paste), bár én inkább WRT54GL-t választanék a -GS helyett, de ez egyéni szoc. probléma.
-
And
veterán
válasz Produkció #3530 üzenetére
A decibel nem jelerősség, sosem volt az. A hangtechnikában, abszolút hangnyomás / hangerő leírásához használják sokszor így pőrén, de hibásan, mert ott is utána illene tenni az alkalmazott súlyozást, pl.: dB(A). A decibel valójában viszonyszám, vagyis két ugyanolyan dimenziójú mennyiség aránya, logaritmikus egységekben. A dBi is egy arány, amely megmutatja, hogy az antenna adáskor ill. vételkor mennyivel nagyobb teljesítményt ad vagy vesz, mint az elméleti gömbsugárzó (-> izotrop antenna, innen az i). Egy antenna nyeresége az irányhatás révén növekedhet, vagyis pl. adáskor minél kisebb térszögbe képes koncentrálni a betáplált teljesítményt, annál nagyobb a nyeresége.
-
And
veterán
válasz Produkció #3532 üzenetére
Már bocs, de az erősítés vagy csillapítás talán nem két, azonos dimenziójú szám aránya (V/V, W/W, A/A, és ha már hangnyomás: Pa/Pa) ? A lényeg, hogy a jelerősség az valamiféle abszolút mennyiséget jelent, a dB pedig mindig arány, tehát mint 'mértékegység', 1-et jelent. Abszolút szintet, 'jelerősséget' tehát csak úgy reprezentálhat a decibel, ha valamely abszolút egységhez viszonyítjuk. Példa erre a dBm, amely nem szimplán P/P-t, hanem P/1mW-ot takar, azaz a nevező egy abszolút egység, így a dBm is az lesz. De a dB önállóan sosem ilyen.
-
And
veterán
válasz Produkció #3534 üzenetére
Én is ezt írtam, de félreértesz. Arról van szó, hogy egyedül az akusztikában használt 'csupasz' dB jelent abszolút (vagyis a hallásküszöbhöz viszonyított konkrét) értéket. De ennek is csak az az oka, hogy pontatlanul írják. Helyesen pl. dB(SPL) lenne.
Ha - a fenti, hibásan alkalmazott kivételtől eltekintve - csak dB-t írunk, az mindig arányt jelent, sosem "jelerősséget". Egy szorzószám vagy hányados, ill. ezek logaritmusai kiindulási alap (referencia) nélkül nem határozhatnak meg konkrét értéket, jelszintet.
Egy antennának sem lehet katalógusban megadott "jelerőssége", hiszen azt csak az szabja meg, hogy a felhasználó mit táplál bele. Antennák esetén az említett viszonyszámot nyereségnek hívják. Egyszerűsített értelmezéséről már írtam, bővebben itt tárgyalják: [link]. -
And
veterán
válasz Knaliret #3717 üzenetére
Ilyen kritériumokkal elég kevés wifi-routert szűrhetsz ki az összes közül, mivel minden vezetéknélküli router AP is egyben, és szokásosan van 4 LAN-portjuk is.
A levehető antenna más kérdés, a WRT-sorozatból a -G (v8.0 verzió kivételével), -GL, -GS (v7.x kivételével) mind levehető antennásak, ha már Linksys. De itt egy lista a gyakoribb routerek antennáinak csatlakozójáról, már amelyiknek van.
#3720: N-es routerekhez mindenképp több antenna kell, nem csak egy. Ez a MIMO lényege. Ezen felül az egymáshoz képest való elhelyezésük sem mindegy
#3721: "amit sikerult kideritenem, hogy az a MIMO (multiple input multiple output) elvileg erre lett kitalalva, hogy valahogy a falakat megkeruli..."
A falakat nem kerüli meg semmilyen technológia, úgyhogy ez konkrétan khmm ..
A MIMO a spektrális hatékonyságon javít elsősorban (vagyis társaihoz képest nagyobb bitsebességet képes nyújtani, miközben a felhasznált analóg savszélesség megmarad), mellékhatásként az elve alapján a lefedettségen is javít valamelyest, hasonlóan a diversity (kétantennás) routerekhez. -
And
veterán
Sajnos bizonyos értelemben ez igaz.
"Nincs valami segytség, mittom én, hogy milyen erős jelet sugároz egy-egy router, és hogy egy átlagos tégla fal mennyit vesz el ebből?"
A legtöbben ilyenkor a router jelerősségén (azaz teljesítményén) rugóznak, pedig az relatív elég kicsi szórással tudható egy adott típusnál, de úgy általában sincsenek óriási különbségek. A módosításoktól most tekintsünk el.. Hasonló a helyzet a rádiós útvonal egyéb ismert tényezőivel: kábellel, csatlakozóval, antennával és a vevőfokozat vételi érzékenységével. Ezek jól körülhatárolható, ismert vagy számítható paraméterek. Csakhogy a linket döntően befolyásoló csillapítás, az adó és vevő közötti 'szabadtéri' csillapítás teljesen más. Léteznek számítási módszerek erre, de azok jószerével valóban csak elméleti határértékek. Beltéren átlagos esetben lehetetlen ezt előre jósolni, és helytől, környező anyagoktól, falaktól, visszaverődésektől függően nagyságrendekkel tud változni. -
And
veterán
Na, akkor bonyolítsuk még egy kicsit . Te a műholdvevőt akarod a netre kötni (?), amelyen egy LAN-aljzat van (?), ha jól értem, mindezt egy olyan eszköz segítségével, amely vezeték nélkül kapcsolódik a wifi-routeredhez, és LAN-on a vevőhöz. Ha ez a helyzet, akkor ehhez valóban egy külső vezetéknélküli kliens eszköz kell. Namost ilyen 'csak kliens' önállóan nemigen létezik, csak multifunkciós AP formájában.
Írtad: "mert ha jól értetem az access point a routernek a forditotja a jelet leszedi és vezetéken tudja tovább adni"
Ez alapjában nem igaz, az AP nem fordítottja semminek, főleg nem a (wifi-)routernek. Minden wifi-router egyben AP is (ettől lesz vezetéknélküli), és kismilliószor leírt alapszabály, hogy AP nem csatlakoztatható egy másik AP-hez (vagy értelemszerűen wifi-routerhez) vezeték nélkül. Vannak erre trükkök, mint a WDS, de ez most nem tartozik ide, és egy csomó egyszerű eszköz nem támogatja. Manapság viszont sok AP multifunkciós, azaz az eredeti nevét meghazudtolva nem csak AP lehet, hanem kliens is (meg esetenként több más funciója is lehet). Na ilyen kell neked, ha jól értem..
#3926: Szerintem ezzel Bon3ss kolléga is teljesen tisztában van . Csak a wifi-működést tekintve írta le ugyanazt, amit az előbb én is. Egy wifi-router funkciója alapesetben, a wlan felől nézve megegyezik az AP-vel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Néhány pontosítás: minden routeren akad egy WAN-port. Ha neked az nem hiányzik, akkor nem is feltétlenül routerre, hanem csak egy AP-ra van szükséged. Alapállapotban a házi routerek / AP-k nem igazán préselnek ki magukból 100mW-ot, legfeljebb EIRP-ben számolva, az meg nem csak router, hanem antenna kérdése is. A 802.11a ugyan 'régi', de sebességben pont ugyanazt tudja, mint a -g, csak 5GHz-en működik. Ipari router az milyen ?)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(A 108Mbps-es "Super-G" mód tényleg 40..60Mbps hasznos átvitelre képes, méghozzá a channel bonding eljárással, azaz két rádiócsatorna összefogásával. Annyi igaz, hogy ez a mód nem szabványosított, a 802.11b idején is voltak "22Mbps"-es eszközök.. A rangebooster mást takar, az a lefedettségen hivatott javítani, ha jól tudom.)
-
And
veterán
(Igen, az egy extra, mivel az USB-s wifi-stickek alapjában csak kliensek lehetnek egy struktúrált wlan-hálóban, azaz AP-hez v. wifi-routerhez tudnak csatlakozni. Én annyit tudnék ehhez a témához hozzátenni, hogy ha nem szeretnél magadnak egy csomó plusz problémát - oprendszer- és driverfüggés, integrált antenna miatti gyenge térerő, szoftveres AP - okozni, inkább szerezz be egy külső, LAN-portos access pointot. Épp egy wlan-os router se sokkal drágább . Nem muszáj azt használni a megosztáshoz, ha van házi szervered, de szerintem ne büntesd magad USB-s "AP"-vel..)
-
And
veterán
Elvileg ugyanazt jelenti, de a megvalósításon és ezzel együtt a teljesítőképességen van a hangsúly. Egy külső AP v. wifi-router egy önálló célszámítógép, saját oprendszerrel (lehet linux is, 3rd-party fw-rel felvértezhető eszközök előnyben). Egy stick meg csak egy vacak periféria, amelyet a mögötte lévő driver varázsol AP-vé.
Router-t nyugodtan használhatod sima belsőhálózati AP-ként, mivel a LAN-portok felől nincs címfordítás, onnan nézve minden wifi-router egy AP. -
And
veterán
válasz Jostikacska #4366 üzenetére
A WAP4400N nem router, hanem csak egy AP, mint a nevéből is kiderül. Ezért önmagában nem alkalmas netmegosztásra, egyébként is mindössze egyetlen LAN-portja van.
"Jó lenne ha mondjuk a laptopot a ház előtt 30-100 m-re is tudnánk használni (a laptop g-s). Panel, 6. emelet."
Ilyesmire pedig sosincs garancia. Nem vághatja rá egyetlen gyártó vagy forgalmazó sem, hogy igen, ez így működni fog. Pontosabban megteheti, de akkor nem mond igazat. Egyébként 802.11g-s laptophoz teljesen felesleges a drágább (pre-)n-szabványú eszköz. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz plömplöm #4442 üzenetére
Én is hasonlót értettem többportos kliens alatt. Ha ismered a szükséges beállításokat, nyugodtan kicserélheted azt az Avaya-t (ami ezek szerint nem más, mint egy koaxcsatlakozóval ellátott 'mezei' USB-s kliens) egy normális antennacsatlakozós routerre. Olyat kell keresni, amely támogatja a kliens- (vagy inkább címfordítós kliens, WISP-) módot, ill. 3rd-party firmware-rel képessé tehető erre. Ha a szolgáltató MAC alapján azonosítja a klienst, akkor az sem baj, ha a WLAN-oldali MAC-címét meg lehet változtatni. Az okos fw-ek erre is biztosítanak lehetőséget.
-
And
veterán
válasz Teasüti #4499 üzenetére
Pedig elég sokfajta létezik, csakhogy úgy tűnik, a D-Link DGL-4300-as típust gyakorlatilag egyik sem támogatja.
Ezért az eredeti kérdésedre is azt tudnám mondani, hogy ez nem csak router (hardver) kérdése, hanem a szoftveré is, ami azon fut. Rengeteg olyan olcsó router van ma a piacon, amelyet gyárilag eléggé gyengécske fw-rel vérteztek fel, de azt le lehet cserélni egy jóval nagyobb tudásúra, amely enged ilyen finomhangolásokat is. Íme az egyik közkedvelt (és a rengeteg kiadásnak köszönhetően valószínűleg a legtöbb SOHO-routertípust támogató) 3rd-party firmware kompatibilitási listája: [link]. -
And
veterán
válasz Korcsii #4641 üzenetére
Inkább az utóbbi. Azt nem tudom, az -RM pontosan micsoda a WRT54G2-ben, de a típust elnézve én inkább hanyagolnám (különösen a v1.0 utáni hardver-verzióit): 8MB RAM / 2MB flash, VxWorks-alapú oprendszer, 3rd-party fw-ekkel inkompatibilis, külső csatlakozás nélküli beépített antennák.
-
And
veterán
válasz asadasad22 #4935 üzenetére
Az első lehetőség mondjuk nem igazán oprendszerfüggő, de nem fordulhat elő, hogy túlmelegszik a chipset? Vagy nincs esetleg órajelben túlhajtva a processzor?
Néhány egyéb dolog, ami újraindulást okozhat DD-WRT esetén: bekonfigurált proxy-, IP- vagy simán fixen időzített watchdog, de a webfelületről vagy távoli eléréssel (telnet, SSH) is simán lehet resetet kezdeményezni. Ha nálad nincs watchdog beállítva, és a router konfigurációhoz sem fér más, akkor marad az, hogy a hardvernek (vagy akár a külső tápegységnek) van valami nyűgje, esetleg bugos az adott hardverre fordított DD-WRT verzió. -
And
veterán
(Tévedés, hogy attól lenne selejt, hogy szabadon használható. Házi felhasználáshoz nagyon is szép távok hidalhatóak át, akár sok kilométer is, csak antenna / rálátás kérdése. Ez a 'vízmolekulák elnyelik a rezgést 2,4GHz-en' dolog pedig - bár nagyon elterjedt vélekedés - alapjában téves, lásd: [link] és [link]. A mikrosütők is azért működnek itt, mert ez egy erre is alkalmas sáv, a víznek ehhez semmi köze. Mint a linken is írják létezik 915MHz-es mikró is, az pont annyira hatásos. Az 5GHz-es ISM-sáv pedig errefelé még sokkal tisztább, mint a 2,4GHz-es, hiszen a 802.11a-s eszközök nem túl eltrejedtek, ahogy a kültéri n-es wifi sem, ráadásul 5 gigán a szomszédos csatornák is tisztes távolságra vannak egymástól /nincsenek átfedésben/, és több is van belőlük.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Inkább az utóbbi. A G2 utolsó verziója eléggé kiherélt, úgy Linksys-módra .
#5156: A wifi ártalmas mivoltában 'hívőket' több apróság sem szokta zavarni. Először: a rádiót és annak sugárzását nem a wifi-vel és nem is a mobiltelefonnal 'találták fel', és mostanáig azt sem sikerült bizonyítani, hogy ha valaki évtizedekig iszonyú nagy teljesítményű adóállomások közelében lakik (márpedig ilyenek Mo.-on és és másutt is nagy számban vannak), az maradandó károsodást szenvedne - igaz, az ellenkezőjét sem. Másodszor: aki mobiltelefont használ, az rossz esetben nincs tisztában azzal, hogy akár 1 perc telefonálás alatt - a mobiltelefon aktuális adóteljesítményétől függően - a teste ugyanakkora RF-teljesítményt nyel el, mint a 3m-re lévő wifi routertől egy egész év alatt. Harmadszor: a lényeg itt is a nagyságrendeken van. A mikrosütő úgy tízezerszer nagyobb teljesítmény ad le (ráadásul zárt térben), mint egy átlagos wifi. Egy laposelem feszültsége viszont alig ötvenedrésze a hálózati feszültségnek, de fogdoshatjuk napestig a pólusait, soha a büdös életben nem fogunk tőle végzetes áramütést kapni. -
And
veterán
Sok tippem sajnos nincs, különösen a gigabites LAN kategóriában. Az viszont, hogy 5-7 gépet elbír-e, szerintem így nem sokat mond, mert nem mindegy, hogy 'széjjeltorrentezi'-e egyidőben az a pár gép a netet, vagy csak alap böngészésre használják azokat.
"más: tud valaki olyan routert, ami access point módban is képes üzemelni?"
Mármint azon túl, hogy a LAN-portokon át használod a routert, esetleg letiltott WAN mellett? Újabban mindenki AP-t akar csinálni a routeréből, mikor az eredetileg is egy AP (plusz egy 'vezetékes' router). Ráadásul a routerek egyben switch-ek is, hisz mindegyiken ott figyel az a minimum 4 LAN-port. -
-
And
veterán
Határozottan AP-módot írt, és nem ő az első, aki két napon belül ilyet szeretne ([link]). A kliens-mód határozottan multifunkciós működést igényel, az AP pedig nem, azt mindegyik tudja. Ha egy routerrel egyáltalán nem tudunk 'körülnézni', hálózatot keresni, akkor az sima egyfunkciós eszköz.
Mod. #5171: Ha egy router LAN-portjára csatlakozol a meglévő hálózatod felől, akkor pontosan ezt éred el vele. Le lehet tiltani a WAN-portot, de ha egyszer oda nem csatlakozik semmi, akkor amúgy sincsenek 'router funkciók' hiszen azok (főképp a címfordítás, a NAT) csak a WAN és a LAN oldal között működnek. Alapesetben (sima egyfunkciós router, vagy multifunkciós, AP-módban) a router beépített AP-je ugyanannak a LAN-nak a része, amelyhez a LAN-portok is tartoznak, vagyis a WAN használata nélkül a topológia ugyanaz, mintha egy 4-portos switch-re egy sima AP-t csatlakoztatnál. Hab a tortán, hogy manapság a sima (egy LAN-porttal rendelkező) AP-k egyáltalán nem olcsóbbak, mint egy komplett router.
"orrent nem nagyon, céghez kell, viszont nem csak netezés lenne, hanem. adattárolás, és egy adatbázis program."
Ha a forgalom nagyrésze a gépek között lenne (WAN nélkül ugye nincs a routeren netforgalom ), akkor mindegy, hogy mit tud, mint router, hiszen te csak swith-ként használnád. A vezetéknélküli egység (vagyis a belső AP) sebessége meg annyi, amennyi, és a kliensek között megoszlik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az, hogy hogyan osztanak IP-címeket, az nem sok mindent befolyásol. Azonos címtartományban (alhálózatban) két DHCP-szerver amúgy sem jó ötlet. Sőt, kifejezetten rossz.. Ha a LAN-portjaikon kötöd össze a routereket, az továbbra is olyan, mintha csak sima switch-eket kötnél össze.
-
And
veterán
Idáig erről téptem a billentyűzetemet: ha a WAN-portot kihagyod a játékból, akkor egy switch + AP lesz a routeredből. Minden LAN-os és wifi-s kliens megtalálja az egy szem DHCP-szervert, és címet kap tőle, valamint mindenki lát mindenkit, hiszen azonos alhálózatban vannak.
-
And
veterán
Vagy akármelyik LAN-portba. A switch az switch, bármely portjai között . Sőt, 3rd-party firmware-ek (főleg WRT54GL-re érve, ha már az volt az egyik jelölted) segítségével még az is elérhető, hogy a WAN-port is ugyanannak a virtuális LAN-nak a része legyen, mint a többi 4 LAN, így egy 5-portos switch-et kapsz ..
-
And
veterán
(Kösz! Tehát a SmallNetBuilder leírása alapján gyakorlatilag nem ismeri a MIMO-t, és csak az egyetlen adatfolyammal elérhető 150 Mbps linksebességet tudja, azt is szélessávú (40 MHz-es) csatornán. Ennek fényében különösen érdekes, hogy az adatlapon az érzékenységi adatok között szerepel egy 270 Mbps-re vonatkozó érték, az pedig csak két spatial stream-mel érhető el 802.11n esetén .)
-
And
veterán
válasz localhost #6567 üzenetére
Ez tényszerűen nem igaz! Ezek csak szimpla "jellemző" adatok, ahhoz hasonlatosak, amelyeket a wifi-eszközök dobozaira szoktak írni, hogy vakuljon a földműves (az igazi földművesektől ezért előre is elnézést ). Ezek a számok kültéri kapcsolatnál a gyakorlatban nulla jelentőséggel bírnak. Nem használtunk profi eszközöket, drága kültéri routerboardokat, sőt részben házilag összetákolt antennáink voltak, és mégis összehoztunk 5 km feletti távolságú linket, stabil jelerősséggel, használható sebességgel. A titok nyitja a tiszta terjedési zónában, a megbízható eszközökben (mi konkrétan Linksys WRT-sorozatú 802.11g-s routereket használtunk, 3rd-party firmware-ekkel), a kültéri nagynyereségű antennákban és a rövid kábelezésben van. A gyakori közhiedelemmel ellentétben még csak tuningolt teljesítményekre sem volt szükség. Ha ezek a feltételek adottak, jó eséllyel lehet összehozni pár kilométeres wifi-linket. Néhányszor 100m-es, esetleg kilométeres kapcsolathoz tapasztalatok szerint még csak brutális antennák (méretes grid, paraboloid) sem kellenek, vagy távtól függően elegendő csak az egyik végponthoz nagyobb nyereségű példány használata.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz marcanka #6570 üzenetére
Értem, de a másik topikban elég részletes választ kaptál pl. ArchElf kollégától, szépen pontokba szedve, erre ugyanazt a kérdést felteszed itt is. Nem szeretnék konkrét típust ajánlani (több okból sem), viszont azt is leírtuk, hogy mik a követelmények az eszközökkel szemben, amiből az is következik, hogy nem feltétlenül kell 'profi' jelzővel illetett drága cucc. Ne valami ótvar, külső antennacsatlakozó nélküli, érzéketlen, szimpla AP-módú router legyen, amelyet a wifi-s témákban sem nagyon dicsérnek. Ilyen távú linknél a külső tényezők sokkal többet számítanak, mint maga a wifi-eszköz. Olyan (direkt ilyen célra tervezett, szokásosan kültéri eszközök kivételével) routert úgysem fogsz kapni, amelyre rá lesz írva, hogy igen, marcanka felhasználó ezzel 3-4 kilométert is át tud hidalni .
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz marcanka #6696 üzenetére
Szerintem meg nem mindegy: n-módban eleve nem kapod meg a teljes sávszélt egyetlen antennával, hiszen ez azt jelenti, hogy csak egy spatial stream-et viszel át. Így a MIMO-s 802.11n-nél ez felejtős módszer (külső használatra n-wifit vinni csak speciális antennával / fejjel van értelme). A b/g-módoknál pedig nincs MIMO, ezért csak egyetlen antenna aktív. Hogy éppen melyik, illetve az, hogy - mivel antenna diversity használata azért e módoknál is valószínű - a router b/g-nél mindhárom ajzatot figyeli-e ebből a célból (ami szokatlan volna), teljesen hardver- ill. chipset-függő. Valószínű, hogy a háromból kettőt használ b/g diversity-hez, azok közül bármelyikre tehető külső antenna. Végülis addig kell aljzatot vátoztatni, míg jelet nem kapsz .
-
And
veterán
Szerintem egy csomó szempontból helytelen ez az USB / PCI kategorizálás. El kell fogadni, hogy a használhatóságot és a hatótávot alapjában nem az eszközön lévő interfész határozza meg. Sokkal lényegesebb a rádiós chipset, az antenna kialakítása, de pl. a szoftver- és driverkörnyezet sem utolsó szempont. Igen, a PCI-os kártyák tagadhatatlan előnye, hogy azokon mindig van antennacsatlakozó, sosem integrált antennát használnak. Így külső antennát rájuk hegeszteni sokkal egyszerűbb. USB-s kivitelben meg tényleg sok az olcsó / vacak belső antennás 'stick', de létezik USB-s, amelynek legalább kihajtható (nem nyák-os) dipólantennája van, sőt meg antennacsatlakozós is előfordul, csak elég ritka. Utóbbiakkal akár nagytávú összeköttetések is létrehozhatók, mivel az innentől már csak antenna és kábelezés kérdése.
Új hozzászólás Aktív témák
● Olvasd el az összefoglalót!
- EAFC 24
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Robot fűnyírók
- Projektor topic
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Kecskemét és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Androidos tablet topic
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Mazda topik
- További aktív témák...