Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • senki68

    senior tag

    válasz axioma #18248 üzenetére

    A napkollektor 2008 nyarán május közepétől július végéig, összesen két és fél hónapra ki lett kapcsolva, hogy ne fogyasszon addig se áramot, ne akarjon olyan hőt begyűjteni, amit nem tudunk elraktározni.

    Van puffertartályom 40 cm hőszigeteléssel, látom mi mennyi ideig marad meg benne.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz axioma #18248 üzenetére

    Elolvastam a [link] bejegyzést, mert talajszonda-víz hőszivattyú tulajdonosként érdekelt, mit tudnak írni.
    Ezúton emelném ki belőle az utolsó fejezetet:

    "Hosszú távú tapasztalatok
    A napkollektor 2008 nyarán május közepétől július végéig, összesen két és fél hónapra ki lett kapcsolva, hogy ne fogyasszon addig se áramot, ne akarjon olyan hőt begyűjteni, amit nem tudunk elraktározni. Ez a több hónapos szünet a vákuumcsöves napkollektorok halála. Ezután már csak 40°C körüli melegvizet tudott produkálni.
    A fűtésrásegítésben pedig több év átlagát tekintve a napkollektorral a fűtésköltség kb. 5%-a volt megtakarítható, ami éves viszonylatban 10-15 ezer Ft. Figyelembe véve, hogy a beruházási költség kb. 2 millió Ft volt, a megtérülés ebben az esetben kb. 150 év lenne.
    Ugye ez nem lehet célunk? Ugye ezért nem érdemes ilyen beruházásba kezdeni? Ennyi pénzből már megvalósítható egy olyan beruházás, mellyel a teljes téli fűtési szezonban tudjuk biztosítani a kellő meleget. Ez pedig a víz/víz hőszivattyú.
    Lakásunkat a külső falakra történő kellő vastagságú hőszigetelés felrakása után a képen látható 8kW névleges teljesítményű hőszivattyú teljes mértékben ki tudja fűteni. Csak a primer kört kellett hozzá kiépíteni, ami a korábban épült tartály megvalósításához mérhető költség."

    Tehát a cikk alapján egy talajszondás hőszivattyúval hasonló költségből egy normálisan üzemeltethető rendszere lehetne.

    És ezt én is meg tudom erősíteni. Ez nyilván egy jól szigetelt házra vonatkozik felületfűtéssel, de szerintem a fűtés árammal és hőszivattyúval egy teljesen helyes út.
    Ha valaki bevállalja a mennyezet becsövezését mint jelentősen bonyolító tényezőt a födém készítésénél, akkor még szinte ingyen hűtése is lehet.

    2017-es építésű ház, 165nm hasznos lakóterület.
    30-as Leier téglafal, rajta 25cm hőszigetelés (valószínűleg 20cm is elég lett volna).
    Monolit betonfödém, benne fűtés/hűtés céljából csövek. Rajta 35cm kőzetgyapot hőszigetelés.
    Aljzat alatt 15cm vastag hőszigetelés.
    Alsó két téglasor Ytong + talajbeli alaptest is hőszigetelve van (passzívház elemek).
    3 rétegű üvegezés, 88mm vastagságú keretben, párazáró szigeteléssel a keretnél.
    8kW-os víz-víz hőszivattyú, 2x4x20m talajszondával (mikor építkeztünk, ehhez még nem kellett engedély, csak bejelentés)
    300 literes HMV tartály, min. 37, max. 43 fokra fűtve.
    Passzív hűtés talajszondáról.
    Hővisszanyerős szellőztetés.
    Éves áramfogyasztás HMV+Fűtés+Hűtés+Szellőztetés ("Energiakulcs rendszer"):
    A1 tarifa (április-október): 12*100 kWh = 1200 kWh
    H tarifa (október-április): 12*250 kWh = 3000 kWh
    Energetikai számítás szerint: AA++, 38 kWh/m2/év

    Azon egyébként gondolkodom, hogy a szellőztetőgépet átkötöm H-tarifáról a normálra a napelemek felszerelése után, mivel a rendszer kicsit túl lett méretezve a bruttó/szaldó bizonytalanság miatt.

Új hozzászólás Aktív témák