Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bekesizl

    csendes tag

    Sziasztok!

    2017-es építésű házunkra szeretnénk napelemet tenni.
    Kértem már néhány ajánlatot, mielőtt a fórumra és a Napelem Szövetség ajánlatkérőjére bukkantam volna.
    A fórum és a téma összefoglalója alapján azonban van néhány kérdésem, aminek feltevésével szerintem itt jobban járok.
    Elég hosszú poszt. Talán lesz valakinek ereje végigolvasni és válaszolni.

    Alapadatok:
    Családi ház. Van déli tetőfelület 30 fokos tetőn. 3x20A-es rendszer + H-tarifa hőszivattyús fűtés+szellőztetésre.
    Normál villanyszáma 16500 Ft/hó, H-tarifás 6500 Ft/hó
    Alapvetően a H-tarifát meghagynám. A normál villanyszámlára 5,3-5,6 kWp közötti rendszereket ajánlottak.
    Elsőre Fronius inverter párti lennék.

    A kérdések röviden:
    1) Milyen eloszlásban lehetne elrendezni a paneleket a két tetőrészen, illetve ez helyesen illeszthető-e a megajánlott inverterhez?
    2) Otthonfelújítási támogatással már "csak" bruttó elszámolásos rendszerem lehet. Célszerű lenne-e várni még valamennyit, hogy tisztázódjanak annak a feltételei is? (Amit a Szövetség ajánlásában írtak, vannak szimpatikus dolgok, például a H-tarifa ügyében)
    3) Valószínűleg nem úszható meg a rendszernél a tűzvédelmi kapcsoló?
    4) Mennyire reális, hogy a támogatásnál tényleg visszaigényelhető az ár fele? A munkadíj egy ilyen rendszernél (az ajánlatok szerint) 11-32% között szór, tehát a számlán ehhez képest már "sumákolni" kell, hogy 50-50%-os arány jöjjön ki.
    5) Győr környékén kivel lenne érdemes szerződni? 6 ajánlatot kértem. Ebből 3-at kaptam, 1 még lehetne. A 3-ból a nagy pécsi cégé eddig is közepesen volt szimpatikus, a fórum alapján már annyira sem. Kértem tegnap éjjel ajánlatokat a Szövetség rendszerén keresztül is. Onnan még nem kaptam semmit.

    -----------------------------------------------------------------------------

    A kérdések kicsit részletesebben, néhány képpel.
    1) Milyen eloszlásban lehetne elrendezni a paneleket a két tetőrészen, illetve ez helyesen illeszthető-e a megajánlott inverterhez?

    A ház tervezesékor gondoltunk a napelemes rendszerre, de akkoriban a szokásos panelek mérete jelentősen kisebb volt annál, amit most ajánlottak. (JA Solar 380Wp vagy Canadian Solar 375W)
    Egy helyszíni felmérés, ismételt gondolkodás és modellezés után kiderült, hogy az eredeti koncepció kicsit hibás volt.

    Két délre (-30 fok, Kelet felé) néző tetőrésze van a háznak.
    A garázs feletti háromszög alakú részen elfér 12 panel. Ezt a részt nem árnyékolja semmi. (a 15 méterre az utcán lévő fa villanyoszlopon vezetett kábelek árnyéka ilyen távolságból már szerintem eléggé szétszóródik)
    A nappali/konyha feletti paralelogramma alakú rész viszont mélyebben van pár méterrel (de az irány és a dőlés is azonos). Ide is elférne 12 panel.
    Egy előzetes napszög vizsgálat alapján júniusban ebből 3 panel délután öttől már árnyékban lenne. (lila színű rész és annak folytatása)
    Próbáltam a Fronius konfigurátorában megnézni, hogy a két tetőrészre hogy lehetne elosztani a paneleket.
    Fronius Symo 5.0-3-M, illetve Symo 6.0-3-M invertert ajánlott a két cég. Az egyik 14 db JA Solar JAM60S20 380Wp panellel, a másik 15 db Canadian Solar CS3L-375MS panellel.
    a) Az InverterRatio jellemző 104%, 87%, 110%, 92% a kalkulátor szerint (14db, 5.0-6.0 / 15db 5.0-6.0). Ez alapján jó az illesztés?
    b) Ezen inverterek két munkapontosak. Ha az árnyékos panelek nincsenek benne, akkor ezek fűzhetők egy stringbe is, vagy ketté kellene őket bontani?

    2) Otthonfelújítási támogatással már "csak" bruttó elszámolásos rendszerem lehet. Célszerű lenne-e várni még valamennyit, hogy tisztázódjanak annak a feltételei is? (Amit a Szövetség ajánlásában írtak, vannak szimpatikus dolgok, például a H-tarifa ügyében)

    Nem zárnám ki a támogatás nélküli beruházást sem, de alapvetően a H-tarifát nem szívesen váltanám le és az 50% is kecsegtetően hangzik.
    Ha viszont a termelt áramot a H-tarifára is át lehetne számolni, akkor adott esetben megérné még nagyobb rendszert telepíteni. A jelen fogyasztás mellé nem.
    Akkus rendszer is megfordult a fejemben, de arra nem nagyon láttam vállalkozót és az akku árától valószínűleg elmenne a kedvem tőle. Pedig a házban bőven van olyan fogyasztó, ami miatt érdemes lehetne (környezetvédelmi szempontból) akkut telepíteni, például az öntözőrendszer szivattyúja nyáron, aminek célszerű az öntözés hatékonysága miatt még napkelte előtt működnie.

    3) Valószínűleg nem úszható meg a rendszernél a tűzvédelmi kapcsoló?

    A garázsban ki van alakítva az inverter helye. Megy fel vastag gégecső a padlásra. A padlás nincs használva, nincs is semmi kialakítva tárolásra, csak némi járda a szervízeléshez.
    A hely szépséghibája az, hogy a csúcson lévő panelig 7m vezeték szükséges, ami ismereteim szerint már szükségessé teszi a tűzvédelmi kapcsoló beépítését.
    Erről sok jót nem olvastam a fórumon. Az ára egy dolog, de egyik hozzászólásból sem a "szeretet sugárzott" iránta. Miért kell ettől ennyire félni? Mérnök ember vagyok, foglalkozom gépek biztonságtechnikájával. Észérvekkel meg lehet győzni.
    Alábbi képen a vastag fekete vonal jelzi a nyomvonalat a felső szellőzőcserépig, ahonnan a felső panelt gondolták bekötni.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz HZoli72 #13228 üzenetére

    Köszönöm a választ. Én sem voltam biztos a dolgomban, így megkerestem a MÁK-nál a dokumentációt. Egy GYIK-ben végül ugyanazt találtam, mint korábban egy példákkal levezetett cikkben valahol.

    Napelemnél akkor lehetne visszaigényelni az összeg felét, ha a munkadíj a számla felét tenné ki.
    A munkadíj felét és az anyagdíj felét lehet visszaigényelni, de ha legfeljebb a kettő közüli a kisebbik dupláját (és ez lehet max. 3M Ft). Magyarán napelemnél a munkadíjat.

    -----------------------

    MÁK Otthonfelújítási támogatás GYIK
    67. Mennyi a támogatás összege, azt hogyan számolják?

    A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió forint.
    A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.”
    Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az összköltséget felezzük, maximum ennyi lehet a támogatás (legfeljebb 3.000.000 Ft).
    A támogatás összegét is felezni kell, mert a támogatás felének anyagköltségnek kell lenni, a másik felének munkadíjnak. Ez azonban csak akkor működhet, ha van elegendő anyag, illetve munkadíj számla. Ha valamelyik nem éri el a lehetséges támogatás felét, illetve a munkálatok teljes költségének legalább a negyedét, akkor nem jogosult, csak a kisebb tétel kétszeresére.

    ---------------------------

    Ez alapján az alábbi ajánlat zöld keretes anyagdíja 2M Ft -> 82%
    A kék keretes munkadíj 440.000 Ft -> 18%
    A vastagon szedett rész lép életbe, azaz 220.000 Ft igényelhető vissza munkadíjra és ugyanennyi anyagdíjra, azaz a teljes beruházás 18%-a.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz senki68 #13229 üzenetére

    Köszönöm!

    Szerintem a legközelebbi panelhez mentem, ha az inverter oda kerül, ahová eredetileg szánva lett.

    Egyébként az inverter helye mellett van a főelosztó is, ahová a villanyórától a kábel bejön.
    Innen megy fel egy cső a padlásra. A padláson már most is elég toronyiránt megy fel a kábel a szellőzőcserépig.

    Csináltam egy oldalnézeti képet is. A világoskék vonal a padlás síkja.

    A háromszög alakú részen ennél közelebb nincs panel.
    felülnézetben is talán 1-1,5 méterrel kell odébb menni.
    Ha meg a másik részre is kerülni, az még messzebb van.

    Persze lehet tenni máshová is az invertert, csak akkor rendbe kell rakni utána a falat a garázsban (szép, sima fehér most), meg falon kívül el kell vezetni egy adag kábelt az elosztóig.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz HZoli72 #13232 üzenetére

    letöltöttem a MÁK-tól a kalkulátort és neked van igazad.
    Csak elég nyakatekerten van megfogalmazva.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz axioma #13234 üzenetére

    Bocs, de melyik a támogatásos topik?
    Nem használtam korábban ezt a fórumot, nem ismerem ki magam.

  • bekesizl

    csendes tag

    Inverter elhelyezéssel kapcsolatban lenne kérdésem, mely pár Napelem Szövetséges ajánlat előtti egyeztetés során merült fel.

    Az invertert a garázsban helyezném el. Száraz hely, ez adott.
    A hűvös már nem mindig.
    Télen 10-15 fok között van a hőmérséklet.
    Nyáron nem volt bent hőmérő, de szerintem 30 fok lehet.

    Van hőszigetelés, de a tervező/kivitelező szokása az, hogy a garázs hőtechnikailag nincs úgy szigetelve, mint maga a ház. 2 oldalról a lakás határolja 25cm-es hőszigeteléssel. (eddig ezzel nem is volt problémám)
    1 kültéri oldal 25cm-es hőszigeteléssel (hogy ne legyen lépcső a lakás falánál), az utacfromt pedig 10cm-es hőszigeteléssel.
    A kapuk is hőszigeteltek, de délre néznek (fehérek).
    Szellőzés/ablak nincs. A kaput kinyitva lehet szellőztetni.

    Az a kérdés, hogy ezt bírná-e egy inverter szerintetek?
    Ha nem, segítene-e egy-két ventillátor, ami mozgatná a levegőt a helyiségen belül?

    Ha nagyon nem jó, a ház passzív hűtésére valószínűleg lehetne tenni egy fan-coilt, ami nyáron elvinné a termelt hőt. Erre viszont nem volt előkészület, így nem lenne olyan olcsó (a hűtésvezérlést is módosítani kellene pár új váltószelep miatt, nem csak csövezni).

    Nyárig biztosan beszerelek ide 1-2 hőmérőt, amivel figyelni tudom a hőmérséklet alakulását.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz kardkovacsi #13378 üzenetére

    Köszi a bíztatást!

    A föld alatti rész elvileg javíthat a helyzeteden (a pincében általában hűvösebb szokott lenni alapon).

    Szerintem alapvetően nem a passzív/aktív hűtés lenne a különbség, hanem hogy van-e valahová elmennie a hőnek, tehát egy nem túl nagy teljesítményű ventillátor ami a garázsban "keveri a levegőt" már javíthat a helyzeten (egységesen lesz meleg mindenhol).
    Ennek kell helyet találni, ahol a riasztó mozgásérzékelőjét nem befolyásolja.
    Elég nagy az alapterület és a belmagasság is az építészeti kialakítás miatt.

    A Fronius Symo adatlapja szerint 40 fokig nincs teljesítménycsökkenése (6kW-os, ami igazából a 8kW-os, csak "leszabályozva", ha jól értettem a fórumon leírtakat).
    Arról nem találtam adatot, hogy mennyi hőt termel. Ha lenne ilyen, akkor kvázi egy radiátorként be lehetne modellezni (talán), és kicsit jobban következtetni rá, mi lesz a helyzet.

    Mindenesetre már keresem a hőmérőket, amikkel pontosabban láthatom, mi a helyzet.

  • bekesizl

    csendes tag

    Ma kicsit elemeztem az eddig kapott ajánlataimat.
    Azt jól gondolom, hogy az alábbi képen sárgával jelölt panelek helyett jobban járok a többivel?
    Melyik lehet ezek közül ami még "régi" vagy "beragadt készlet" vagy hasonló, amit a fórumon több helyen is olvastam?

    ---------------

    Az ajánlatok között találtam egy meglepő SolarEdge inverterest.
    A többi ilyen gyártmányú inverteres nem fér bele a támogatási feltételekbe, de ez 16 darab JA Solar 380W-os JAM60S20-380-HC B panellel (+P401-es optimalizálóval) és egy 6kW-os inverterrel.
    Ez 2.416.990 Ft-ért a legkedvezőbb Ft/kWp ajánlat, ha a fenti sárgákat kiveszem a listából.
    Ugyan a tető miatt nincs szükségem az optimalizált rendszerre, de érdekesek ezek a számok.

    ---------------

    Régóta keresek már 3 fázisú rendszerhez olyan fogyasztásmérőt, amit felhő nélkül ki tudnék olvasni.
    Eddig a Shelly tűnt a legígéretesebbnek, de most az egyik ajánlatban belebotlottam a Fronius "Smart meter"-be.
    Ez vajon mennyire lehet jó, illetve összepárosítható más gyártó inverterével?
    Ha szeretnék támogatást, akkor már bruttó elszámolásba kerülnék. Van fogalmam a fogyasztásunk eloszlásáról, de valami pontosabb adattal biztosan javítható lenne sok minden.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz kardkovacsi #13406 üzenetére

    erre a posztra válaszolok, de a továbbiakat is olvastam.

    Hogy mire használnám a Smart metert?

    Notórius adatgyűjtő vagyok és már régóta vágyom rá, hogy a villamos fogyasztásunk időbeli eloszlásáról is pontosabb információm legyen.
    Első körben adatgyűjtésre, az irányításra valószínűleg nem alkalmas (meg a gépeim többsége sem alkalmas rá).

    De ha például több év tapasztalatából meg tudnám mondani, mennyi energiát fogyasztanak éjjel a különböző villamos fogyasztóim (pl. fűtés/hűtés vezérlés, napfelkelte előtt a szivattyú az öntözővízhez, hűtőgépek, mindenféle számítógépek 24/7-ben járatva), akkor 5-10 év múlva sokkal pontosabban meg tudnám mondani, hány kWh-ás akkumlátoros rendszer kellene a gazdaságos üzemeltetéshez, ami éjjel ellátja ezeket a rendszereket a nappal termelt áramból.

    Bármifajta hibakereséshez vagy meglévő szokások/rendszerek optimálásához is jó lenne egy ilyen.
    A meglévő hűtő-fűtő rendszeremnél is találtam pár pontot a mérési adati alapján, amivel jobbá lehetett tenni. Nem én terveztem és elég jól végig van gondolva, de a hűtés-fűtés üzemmódváltásból kimaradt a hiszterézis, ami miatt egy szép 25 fok körüli napon félóránként kapcsolt az üzemmódváltó. A HMV tároló alsó értékét 2 fokkal csökkentve órákkal kitolható volt, naponta hányszor fűt fel.
    Azt is látom például, hogy ha nem vagyunk itthon, jó lenne lekapcsolni a HMV tartály fűtését. Erre van is jelem (riasztó), de még nem sikerült abba a számítógépbe átküldenem, ami a hőszivattyút kapcsolja.
    Tehát az ilyen mérési adatokból egy avatott szem sok mindent megtudhat.

    A Fronius féle Smart meter csak "szembe jött". Korábban az OpenEnergyMonitor rendszereit nézegettem, de ők leginkább egy fázisban gondolkodnak (mert Angliában, ahol azt fejlesztik azt használják).
    Olyan három fázisú mérőt még keveset láttam, amiben kellően megbíznék és áramváltós (hogy esetleges hiba esetén ne vigye magával az egész ház áramellátását).

  • bekesizl

    csendes tag

    A rengeteg kapott ajánlat közül több szempontból vizsgálva kettő lett nagyon szimpatikus:
    5280 kWh/év villanyszámlához:
    1) 14 db JA Solar 375W-os panel, Fronius Symo 6kW-os inverter (a további bővíthetőség jegyében), 2.068.260 Ft
    2) 14 db Trina Solar 395W-os panel, Huawei SUN2000-5KTL-M1 inverter, 2.031.614 Ft

    Elsősorban a Huawei inverterrel és a lehetőségeivel kapcsolatban lenne kérdésem.
    A cég ajánlata és a dokumentációja alapján erre az inverterre köthető akkumlátor (utólag is). A doku azt írja, hogy a DC részre csatlakoztatható akku.

    Ez alapján az összefoglalóból hivatkozott "hibrid rendszerek" [link] közül ez alábbi eset.
    4, DC kapcsolt rendszer (DC Coupled)

    A kérdések:
    1) Vajon az inverterre az akku csatlakoztatás utólag engedélyköteles?
    2) Gyanítom, ez az inverter a sziget üzemre nem alkalmas abban az értelemben, hogy ha áramszünet van, akkor a házon belül akkuról meg tudja táplálni a fogyasztókat. (Mindenképpen a hivatalos megoldások híve vagyok)
    3) A Fronius mellett csak egy újabb, az akkut töltő inverter lehetne a megoldás később (vagy invertercsere).

    A kettő rendszer között csapongok, mert az 1)-es rendszer garancia feltételei jobbak (nagy, régi cég, nem (csak) gyártói garanciával. Ez is bővíthető még később panelekkel (ilyen méretűből 21 férne fel a tetőre árnyékolás nélkül).
    A 2)-es rendszer ajánlója is elég nagy cég (bár az e-cégjegyzék alapján kicsit kuszább tulajdonosi háttérrel, de az akku beépítési lehetőség szimpatikus és ez is bővíthető még (ráadásul ehhez lehetne még ilyen méretű panelből 21+3 részben árnyékolt) is a tetőn.

    A támogatás igénybevételén gondolkodunk, így az még nem dőlt el, bruttó vagy szaldó elszámolásosak leszünk.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz MrZed001 #13567 üzenetére

    Köszönöm az utánanézést.

    Én EON területen vagyok. Az ő listájuk nem említ semmi különöset az inverterről.
    Ismersz esetleg náluk valamilyen másik információforrást ilyen célból? (ez a lista is jól el van dugva, mert az egyik link a kérdéslistájukban hibás)

    Egy-két német fórumbejegyzést találtam, ahol egyenlőre nincsenek elájulva a funkcióktól, bár az egyik problémásnak 2 invertere volt.
    A Huawei használati utasítását megnézve az egyértelmű, hogy ennek csak egy AC kimenete van.

    A szigetüzem egy hosszabb távú "álom" lehet. Szerencsére évente 1-2 nap fordul elő áramszünet, ha valami nagyobb vihar van a környéken.

    A doksik alapján ez egy jóval egyszerűbb rendszer, mint a Fronius Gen24-e, de sokkal olcsóbb is. Arra, hogy az éjszakai fogyasztást nappal megtermelve visszadja ez simán jó lehet, amivel a bruttó elszámolásnál ezt már nem kívülről venném.
    Venni fogok egy fogyasztásmérőt, amivel lehet majd méretezni az akksit ilyen célra.

    Még olvasok utána a dolgoknak, de jelenleg a Fronius hibrid(szerű) rendszere annyival drágább, amit ez nekem még nem ér meg (egy Gen24 inverter ára közel a duplája egy ugyanakkora teljesítményű régi fajtának). Nem is csodálom, hogy eddig senki nem ajánlotta meg.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz MrZed001 #13598 üzenetére

    Az akksi csak későbbre lenne gondolva, de ha már most olyan az inverter ami kezelni tudja, akkor a sem baj.
    A Huawei saját Luna 2000 fantázianevű akkumlátora (ami illik ehhez az inverterhez) LiFePO4 rendszer. Magyarországon még nincs forgalomban.

    Az általad említett részt láttam én is az EON doksi végén, de az a hibrid inverterekre vonatkozik. Ott nem is szerepel Huawei készülék.

    Ha jól végiggondolom, akkor ez nem igazi hibrid és szigetüzemre kiegészítés nélkül sem képes. Gondolom nem kerülte el ez a tulajdonsága az értő szemű szakértők figyelmét.
    Ez csak amolyan "hibrid light". Ha nincs hálózati betáp, akkor az akksiból sem táplál vissza.

    Azt értem, hogy a Gen24 sokkal többet tud (és valószínűleg ezért is drágább).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz MrZed001 #13604 üzenetére

    Nem olcsó és nem is fogok most ilyet venni, de a többi BatteryBox-hoz képest hasonló árban van a te linked alatti boltban is, meg egy másik németben, ahol szintén vannak más gyártótól is ilyenek.

    Igazából csak az a kérdés, hogy ha utólag szerelnék be egy ilyen akkucsomagot, az hivatalos ügyintézésből mivel járna?
    Kell róla tudnia az EON-nak, ha nem szigetüzemű a rendszer (hanem lekapcsol áramszünet esetén, ahogyan az akku beszerelése előtt)?

    Vagy ahhoz kell-e engedély, ha néhány áramkört egy teljesen szigetüzemű rendszerre kötnék (pár panellel), aminek nincs visszatáplálása, csak szükség esetén kaphat betápot a hálózatból? (a ház elég sok áramkörre van bontva)

    Ezen még kell gondolkodni.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz MrZed001 #13653 üzenetére

    Megnéztem az EON dokumentumait.

    Az igénybejelentésnél és a csatlakozási dokumentációnál csak az alábbi szövegek szerepelnek:
    Közcélú hálózattal párhuzamosan üzemel, a termelt helyben fel nem használt villamos energia a
    hálózatba visszatáplálásra kerül, elszámolási időszakon belül a termelt és fogyasztott villamos energia
    szaldóelszámolásra igényt tartok.

    A közcélú elosztó hálózatba betáplált villamos energia vonatkozásában a szaldó elszámolást a területileg illetékes egyetemes
    szolgáltatóval, vagy villamosenergia-kereskedővel a villamosenergia-vásárlási szerződés érvényességi ideje alatt
    igénybe veszem / nem veszem igénybe.

    Ez alapján az EON (még) nincs felkészülve az inverter ezen vonatkozására (vagy úgy értelmezi, hogy amit az akkuba töltök, az is helyben felhasználás).
    A Huawei rendszeréhez is kell egy Smart Meter (szerű), ami gondolom azt hivatott megakadályozni, hogy az akkuból a saját fogyasztáson túl táplájon vissza.

    A limiter alapból benne van az inverterben. A névleges AC kimenetből van 3 fázisú On Grid és 1 fázisú Off Grid (ehhez kell a Backup Box).

    Ha most külön kismegszakítón lévő, falban futó áramkörökből tennék néhányat UPS-re (ahogy írtad, napelem nélkül) majd később, az már nem engedélyköteles?
    Gondolom a nulla csatlakozását is külön kellene választani ezen áramköröknek, nem csak a fázis részét. (Néhány konnektorról van szó. Jó eséllyel a villanyszerelők is tettek ezirányba lépéseket, mert elég jók voltak a szerelők és néhány érintett kör most is külön főkapcsoló mögött van.)
    Meg valamivel jelölni kellene, hogy adott fogyasztó/elosztó UPS-en van és a házi betáplásás lekapcsolása után is feszültség alatt marad.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Geresics #10870 üzenetére

    Bocs, hogy ennyi idő után húzom újra elő ezt a bejegyzést, de így a legegyszerűbb az ehhez kapcsolódó kérdésemet feltenni.

    Az összefoglalót elolvastam.
    Értem, mire jó az optimalizáló (elsődlegesen) és tudom, hogy a két azonos tájolású D-DK -30 fok-ban álló, 30 fokos dőlésű tetőmön nincs rá szükség (az elsődleges cél, az árnyékolások) miatt.
    Végignéztem az össze optimalizálós bejegyzést is.

    Az viszont érdekelne, hogy egy ilyen tapasztalt ember miért szeretne mindenképpen optis rendszer a leendő házára?
    Jobban nyomon követhető a teljesítmény?
    Hosszú távon pontosabb diagnosztika esetleges hibák esetén?

    Alapvetően a Fronius (volt) a favorit.
    A Huawei az akku csatlakoztathatóságával megfogott.
    A SolarEdge az adottságok miatt nem indokolt nálam (de meggondolom, ha elég jók az okaid, amiért mindenképpen optisat szeretnél magadnak).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz MrZed001 #13659 üzenetére

    Köszönöm a kimerítő választ.

    Nekem is úgy tűnik, hogy az EON (legalábbis jelenleg) még nem foglalkozik a kérdéssel.
    Gondolkodtam rajta, hogy rákérdezek náluk, de lehet hogy mindenki jobban jár, ha inkább nem keverem fel a vizet.

    Ezen dolgok kiépítésével még szerintem várok pár évet, amíg emberibb árszintre jönnek az akkuk.
    Addig jobban feltérképezem a házban a fázisok elosztását és fogyasztásomat, valamint annak időbeli eloszlását is.

    Csábító dolog egy UPS/backup rendszer, de lehet jobban járok egy minivel a kis számítógépeim mellé. A többihez elég stabil a hálózatunk.

  • bekesizl

    csendes tag

    félig off topic, de kapcsolódik ide.

    Az a kérdés, hogy szerintetek EON területen a bal oldali órát így kicserélik-e majd ad-vesz mérőre, vagy ki kell előtte cseréltetni a plexit ajtósra?

    2016-os a normál mérő (bal), akkor lett az egész újonnan kialakítva.
    2017-ben a h-tarifás mérőt (jobb) nem szerelték be, amíg nem volt ablaka a doboznak. (addig üres volt az a rész)
    Még nem rendeltem meg semmit, tehát még időben vagyok.
    Ha nem tudjátok, kitől lehet ezt (hiteles válaszra várva) megkérdezni?

    Szerintem ilyen relatív új építés esetén már szabványosítási igény nem merülhet fel (3x20A, van földelőszonda, házban inverter közelében EPH pont, földkábel a villanyoszlopig (az utca egyik felén régebbi házak vannak).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Geresics #13787 üzenetére

    Köszönöm!
    Tehát nálad inkább kísérleti célokat szolgálna az optimalizálós rendszer.
    Én is szeretek sok mindent látni (és látok is a meglévő rendszereimből).

    Nekem még szerencsém volt 2017-ben. Az építkezés végére kezdett eldurvulni a helyzet. A generálkivitelező valószínűleg nem keresett annyitt a házamon, mint amennyit egy évvel előtte keresett volna.
    De amit a szomszédban épülő házakból látok/hallok azóta, meg kollégáktól, most már másképp kéne nekiállni.
    Remélem hamarosan neked is összejön.

    Busi02 [link] : igen, ez a diagnosztikai lehetőség 20 év után jogos érv, feltéve hogy az akkori inverterek is kompatibilisek lesznek még a meglévő optimalizálókkal (mert most az olvassa ki az optimalizálókból az adatokat).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz liszkai 2 #13814 üzenetére

    A napelem termelése nem számít bele a H-tarifás villanyszámládba, bár a Napelem Szövetség bruttó elszámolásos javaslatában van javaslat ez irányba.

    Viszont a fűtési szezonban (október 15. és április 15. között) éjszakai áram áron kapod a villanyt.
    Ha tehát fűteni szeretnél vele télen, akkor megéri ezt használni.
    Ha valamilyen hőszivattyús gép termeli a melegvizet, akkor az nyáron nagyon megéri. Télen meg a hőforrástól függ, tud-e értelmes meleg vizet csinálni vagy fűtőszál kell.

    Az év másik felében normál tarifás áron kapod a villanyt, tehát nyáron klímával hűteni a napelemes rendszerrel olcsóbb.

    Nekem a hűtés+fűtés+szellőztetés+melegvíz megy víz-víz hőszivattyúval H-tarifáról. Jól hőszigetelt, nagy ház. Havi átalány villanyszámla 6500 forint. Nyáron 24,5 fok, télen 23,5 fok a célhőmérséklet.
    A korábbi lakásomban (fele-harmada közötti alapterület) a fűtés+melegvíz gázzal többe került (és nem ennyi volt a célhőmérséklet).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Pgabor79 #13974 üzenetére

    Én is szeretnék majd, de csak áramváltósat.
    Amiről a rajzod szól, az sorba van kötve (mint a villanyóra a szolgáltatótól).
    Ha ebben valami elromlik, elképzelhető, hogy nem lesz villany a lakásban.
    Tapasztalatom mondjuk nincs benne, mi tud egy ilyenben elromlani.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Zolee897 #13980 üzenetére

    Szerintem ez alapvetően nem probléma. Többféle felújításra is felhasználható a támogatás (pl. napelemes rendszer + konyha), azt sem egy számlával fogod letudni.

    Szerződés szükséges a napelemrendszerről. Ebben (vagy a mellékletében) kell lenni valami részletesebb leírásnak is.
    A számlákból csak annak kell egyértelműnek lennie, hogy mennyi az anyag- és a munkadíj, illetve hogy melyik szerződéshez kapcsolódik.

    Az 500e forintot nem tudom mire érted, de az értékhatár az bruttó 499eFt/kWp, munkadíj+anyagdíj összesen.

    Alább 2 link olyan topicokról, amikben a támogatás a fő téma.
    [link]
    [link]

  • bekesizl

    csendes tag

    Azt tudja esetleg valaki, milyen SolarEdge optimalizáló illik alábbi 380W-os panelekhez és SE 5K inverterhez?
    A string inverterek számítási módját megértettem, de az SE optimalizáló választás egy bonyolultabb feladat.

    Ezen angol oldal alapján a P401 lenne hozzá való: [link]

    Panel: Trina TSM-380DE08M.08(II)
    6x20=120 cella
    STC-hez tartozó paraméterek:
    U_mpp=34,7 V
    I_mpp=10,96A
    U_oc=41,9 V
    VOC hőmérsékleti együttható: -0,25 V/°C
    adatlap: [link]

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz tothbe #14024 üzenetére

    Köszi!
    Az SE 5K háromfázisú inverter, így ott 14-16 modul a minimum.

    Végül beregisztráltam a SolarEdge Designer-be és felvázoltam a rendszert.
    A P505-ös optimalizálónál 14 panel a minimum. 14db ilyen 380W-os panel 106%-ban méretezi túl a rendszert.
    A P401-esből 16 panel a minimum erre az inverterre. Az 122%-ban túlméretezett.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz bekesizl #13790 üzenetére

    A sokadik EON doksiban, konkrétan az alábbi "Hálózatra kapcsolási folyamat összefoglaló" címűben megtaláltam a választ, hogy kell az ajtó. [link]
    A kérdés már csak az, hogy ezt mikor lehet kivitelezni. Az működik-e például, hogy veszek egy komplett előlapot ajtóval és villanyóra cserekor nem azt teszik vissza, amit levettek? (bár gyanítom nem ilyen rugalmasak).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz dobolan #14074 üzenetére

    Szerintem igen.
    Azt tegnap megtaláltam, hogy az EON-nál kell a nyitható ajtó. [link]
    Valahol máshol le is írják, hogy ez a te érdeked és valamilyen újraindításnál lehet rá szükség.

    Ma beszéltem egy villanyszerelővel aki megkérdezte egy ezzel foglalkozó kollégáját és nekem is cserélnem kell az előlapot a baloldali óránál [link].
    És szerintük azt is meg kell nézni, milyen keresztmetszetű vezetékekkel vannak odabent összekötve a dolgok, hogy az megfelelő-e.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz dobolan #14077 üzenetére

    Elvileg az én dobozom is 2016-ban került oda, de hogy 6mm2-es vagy 10mm2-es vezetékkel van-e összekötve, azt nem tudom.
    Anno mondtam, hogy vszínű lesz napelem, így akár még jó is lehet, de elültették a bogarat a fülembe.

    Szerintem ha beírod a keresőbe a "csatári plaszt fogyasztásmérő szekrény"-t, akkor fog dobni webáruházat is. De hogy pontosan melyik a szabványos, azt nem tudom.
    Nekem Hensel van, arra én tegnap nem találtam előlapot a neten.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz vadger #14117 üzenetére

    A Huawei-hez nem kell minden panelhez optimalizáló, elég csak néhányhoz. Ez egyértelműen szerepelt már itt.

    Hogy technikailag mit kell ehhez szétbontani/újrakábelezni, azt nem tudom.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Cs_Laci #14134 üzenetére

    A Huawei-nek van saját optimalizálója, amit nem is kötelező minden panelhez feltenni. [link]
    Mekkora a dőlésszög eltérés?
    Az itteni tanulságok alapján célszerű az egyik szöget (ahol a több panel van) optik nélkül csinálni, a másik szögben állókat pedig optimalizálóval.
    1-2 ajánlatnál néztem csak meg, de egy full optis Huawei és Solaredge között már csak pár 10eFt volt az árkülönbség.

    Nekem fele ekkora rendszerre 341e-418e Ft/kWp között szórtak a Huawei-s ajánlatok.
    A nagyobb rendszer nyilván csökkent még egy adagot a fix költségeken.
    Azért a cégnek is nézz utána.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz gygalilei #14255 üzenetére

    A "tűzhöz nem vagyok közel", de hasonló dilemmában voltam.
    Az ajánlattevők nagy része nem mondott semmit a bruttó elszámolásról (és még nincs is konkrétum, mennyivel lesz kevesebb az átvételi ár a vételezésnél).

    Egy ajánlattevő gondolkodott úgy (valami EON-os ismerősre hivatkozva), hogy alapvetően nem érdeke senkinek az, hogy nagyon durván olcsóbb legyen az átvételi ár. Ő 25Ft/kWh-t emlegetett a 38Ft/kWh-s vételivel szemben.
    A nagyon olcsó átvételi ár miatt kevés új rendszer készülne, az EU elvárások a megújuló arányról viszont adottak.

    Ennek kapcsán javasolta azt, hogy kicsit méretezzük túl a rendszert, úgy már jó lehet a bruttó is. Én így is tettem, kb. 30%-al túlméretezve a mostani fogyasztáshoz képesti rendszert.
    Egy ilyen enyhén túlméretezett rendszerell is a felére csökkenthető a megtérülési idő (11 -> 6 év). Ehhez még 10-12-15 év inverter garancia már egész jól megéri.

    Ehhez hozzá tartozik, hogy nekem a normál ház üzemeltetésre kell a rendszer (főzés, mosás, mosogatás, szárítás). Ebből a mosás/mosogítás/szárítás részben időzíthető nappalra a programozható gépekkel.
    A fűtés/melegvíz villannyal megy ugyan, de a hőszivattyú marad H-tarifán. Ha felületfűtés van (padló, fal, mennyezet), akkor ez mindenképpen jó megoldás, ha amúgy hozzá kéne nyúlni a rendszerhez.

    Nyilván az infrapanel/elektromos fűtőszálas/fűtőfóliás padlófűtés rendszerhez nem éri meg, csak a szaldó elszámolás (vagy egy nagyobb hűtőláda méretű akkumlátor).

    Az eddig olvasottak alapján 2024 után is maradhat még a szaldós elszámolás, akinek előtte az lett. Hogy meddig, arról még nincsenek hírek.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Zolee897 #14335 üzenetére

    EU-n belül hivatalosan csak EU telephelyű cég lehet valaminek a gyártója.
    Ha a valós gyártó EU-n kívül van, akkor a forgalmazója veszi át ezt a szerepet.

    Persze ha "Kulipintyó Kft." direktben Kínában vásárolt (nem egy EU disztribútortól), akkor nehéz lesz máson a garanciát érvényesíttetni.

    Ahogyan a összefoglalóban is le van írva: amíg nincs baj, addig nincs baj.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz ginagina #14363 üzenetére

    A wifi beállítások mellett az eszköz típusa is okozhat instabilitást.
    Elég régiek a tapasztalataim, de az előző lakásomban egy Linksys router csatlakozott a kábeltv modemjére. Azt rendszeresen újra kellett indítanom.
    A házamban egy Mikrotik router csatlakozik a modemre. Ezt akár egy évig is hagyhatom menni, esetleg áramszünetkor indul újra.

    Nem ezen fórum témája, mik a stabil eszközök, de a hálózatokkal profibb módon is foglalkozó sógorom például a tp-link és d-link eszközöket nem értékeli nagyra wifi vonatkozásban.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz gyulank #14395 üzenetére

    Ha a fal/padló/mennyezet oldalt nézzük, akkor a bútorokkal letakart részek már nem fűtenek (hatékonyan).
    Ha fal lesz tele fóliával ott, ahol nincs bútor, nem lehet egy képet sem felfúrni a falra.

    De az igazi átverés nem itt kezdődik.
    Ha megnézel egy napenergia hasznosulási éves eloszlást (lásd alább), akkor világosan látszik, hogy amikor sok napenergia tud hasznosulni (nyáron), akkor neked nem kell fűteni.
    Ellenben mikor fűteni kéne (télen), alig termelődik valami.

    Ezt csak energiatárolással lehet kompenzálni.
    Addig még kijöhet a matek, amíg szaldó van (és jogosult maradsz rá). A szaldó jelenleg a legolcsóbb energiatárolás (legalábbis neked).
    Utána ilyen mértékű energiatárolás ára már megfizethetetlen lesz.
    (Vagy olyan mértékben kell túlméretezni a rendszert, ami megint gazdaságtalan. Másképpen: télen is kell annyit termelnie a rendszernek, hogy a direkt villamos fűtés irdatlan teljesítmény és energiaigényét teljesíteni tudja.)

    A másik átverés az, hogy ha mindenhol csak panelek/fóliák vannak a vizes felületfűtések helyett, akkor később még esélyed sincs másra áttérni. (Villannyal működik a bojler, a villanykazán és a hőszivattyú is, amire ráadásul igényelhető H-tarifa, októbertől áprilisig éjszakai áram árán adott energiával.)

    A fóliák elektromos tere által okozott elektroszmogot is szokták veszélyként emlegetni (mintha egy nagyfeszültségű távvezeték alatt élnéd le az életed).

    És persze a "tegyük energiatakarékosabbá az épületeket" célt sem teljesíti egy ilyen rendszer egyáltalán.
    Amíg az épületek szerkezete nem szigetel kellően, addig a ház mellett az utcát is fűtöd.
    Ha az épület jól hőszigetelt, akkor akár egy napos téli nap napközben is termelhet valamennyit a fűtésre, de ha kihűl a ház, mire hazaérsz...

    Persze a fürdőbe egy-egy ilyen panel, amit a fürdés idejére bekapcsolsz, hogy ott gyorsan csináljon meleget rövid ideig, arra ideális.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Andras6800 #14459 üzenetére

    Nekem 2-3 hete sikerült beregisztrálni különösebb cégadat nélkül.
    A cég nevéhez beírtam a saját nevem (kvázi mintha vállalkozó lennék), meg valahol talán azt kellett füllenteni (vagy ilyesmi), hogy telepítő vagyok, és már engedett is regisztrálni és tervezni.

    Mindezt gépen, böngészőben, nem telefonon.
    [link] designer.solaredge.com

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Coc@s #14483 üzenetére

    Hogy a telepítő mit kellene adjon azt nem tudom, de a Solaredge termékekhez az alábbi linken mindenféle nyelven elérhető mindenféle dokumentáció. A navigációhoz kell angolul vagy a fent jelölt néhány nyelv egyikén érteni kicsit.
     [link]
    Én mostanában le szoktam menteni ezeket is magamnak.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz ancika14 #14477 üzenetére

    Ugyanazon mérőn nem, de tudtommal egy másik mérőórán megmaradhat a H-tarifa a napelemes normál mellett.
    Tarifánként eddig is külön mérőora kellett.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz ancika14 #14576 üzenetére

    "Azon csatlakozási pontra, amelyre a háztartási méretű kiserőmű csatlakozik, csak egy zónaidős árszabás választható, több zónaidős, vezérelt vagy időszakos nem."

    Szerintem ez alapján nem változik semmi. A csatlakozási pont az órát jelenti.
    Én EON-os vagyok, de megnéztem az MVM Next-nél is:

    Nekem van H-tarifám is és annak külön azonosítója van.
    EON számlán valami hasonlóval kezdődik: Mérési pont azonosító: HU000110-11-S

    [link]
    Mit jelent a mérési pont?
    • A villamos energia mérésének pontos helyét jelenti. A mérési pont azonosító a villamos energia Felhasználó részére történő átadási pontjának egyértelmű beazonosíthatóságát szolgálja. Formáját tekintve nemzetközi kódsor. Magyarország valamennyi villamos energia csatlakozási pontjának rendelkeznie kell ezzel az egyedi azonosítóval. Rendkívül fontos a kereskedőváltás szempontjából, ugyanis ez alapján történik az adott csatlakozási pont beazonosítása az informatikai rendszerekben.
    A legtöbb esetben a Felhasználó, illetve felhasználási hely egy mérővel rendelkezik. Ha a felhasználási helyen van vezérelt fogyasztó készülék is, vagy több csatlakozási pont, úgy az külön mérőpontot jelent.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz bb71 #15239 üzenetére

    A Shelly egy bolgár gyártó, aki többek között fogyasztásmérőket is gyárt és forgalmaz.

    Az itt említett 3EM nevű eszközük egy háromfázisú fogyasztásmérő.
    Nincs kijelzője, egy szekrénybe szerelhető DIN sínre pattintható eszköz.
    Kell hozzá egy 3 fázisú kismegszakító (akár egy 2A-es), amiről az eszköz a tápellátását kapja és amiből figyeli a fázisok feszültségét (és annak változását).
    Adnak hozzá 3 darab nyitható áramváltót, melyet az áram átfolyás irányát figyelembe véve rá kell szerelni a (mérendő) betáp vezetékekre.
    Az eszköz Wifin keresztül küldi az adatokat a Shelly felhőjébe, ezen kívül elérhető appból, vagy akár a felhő kihagyásával valamilyen kompatibilis okosotthon rendszerből.

    Az eszköz célja, hogy a fogyasztásodat méri és regisztrálja.
    Ebből hosszabb távon tudsz következtetéseket levonni a fogyasztásodra vonatkozólag.

    Egy ilyen eszköz a ház betáp vezetékére szerelve azt fogja neked mutatni, mennyit fogyasztasz illetve táplálsz vissza a hálózatba, kvázi amit a szolgáltó mérője mér.

    Amire én fogom használni:
    * kényelmesebben követni a ház fogyasztását és annak időbeli eloszlását.
    * méretezési bemenő adatok gyűjtése akkumulátor méretezéshez (pl. mekkora akku kell az éjszakai fogyasztás fedezésére)

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz akela91 #15247 üzenetére

    Én bizonyos mértékben mégis adnék igazat a problémát felvető cégnek.
    Ezen a linken elérhető a Fronius kalkulátora: [link]
    Beadva neki az invertert és a panelek típusát nem nagyon ad olyan megoldást, ahol egy sztringen elfogad 26 panelt.
    Ha reálisan nézed, később ugyanilyen panelt (ugyanilyen karakterisztikájút) nem fogsz tudni beszerezni.
    A kalkulátor nem tud kétféle panellel számolni, de próbálj meg a panelek számával és a hatásfok határokkal (inverter ratio) játszva valami értelmes eloszlást találni.

    A későbbi bővíthetőség szempontjából mindenképpen célszerűbb a Solaredge rendszer.
    Ott az optimalizálók miatt sokkal nyitottabb, mivel bővíthetsz.

    Én is Froniust akartam eredetileg, de ahol végül megrendeltem, ha a Fronius garanciáját kibővítettem volna 10 évre, már kb. Solaredge árban volt.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz bb71 #15522 üzenetére

    Sajnos még nem volt időm beszerelni az eszközt.

    Nekem egy sorkapocsra megy rá a fő betáp vezeték, ami a villanyórától jön.
    Arra el fog férni az áramváltó a fém dobozon belül. Ezt megnéztem, mikor a napelem telepítésnél le volt szedve a szekrény eleje.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz ratkaics #15572 üzenetére

    Nekem a mySolarEdge van fent, bár a rendszer még hozzád hasonló okokból nem üzemelhet.

    Volt fent egy másik is aminek a nevére már nem emlékszem, de az indításkor kiírta, hogy elavult és melyik másik van helyette. Utána letöröltem.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz jani0625 #15585 üzenetére

    A Huawei alábbi képen lévő típusai tudnak, de ha jól emlékszem ELMÜ területen nem szabad használni. (egy fázisosakat nem néztem)

    A többi gyártónak külön vannak hibrid rendszerei, de ezekből sincs mind engedélyezve még Magyarországon.

    A fórumon többször előfordultak már az invertertől független tárolós megoldások, amik jelenleg elvileg olcsóbbak.
    A különböző hibrid rendszerekről pedig a következő, az összefoglalóban is említett poszt ad információkat. [link]

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz senki68 #15601 üzenetére

    Kb. egy hónapja volt róla szó, bár lehet hogy akkor még SE5K kapcsán.
    Az optimalizálók adatlapján rajta van, hogy mennyi a minimum.
    Van egy olyan opti család, amiből 14 lett volna a minimum. Egy másikkal pedig 16 a minimum.

    Itt van az inverter - opti darabszám párosítás

    Ezen pedig a piros nyíllal jelzet sor alapján vannak "családokba" szervezve az optik.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz SolarB #15658 üzenetére

    Én 16db 380W-os panelhez hasonlóan az SE5K és SE7K között kellett válasszak.
    Mivel még van hely a tetőn és mert nem volt olyan nagy az árkülönbség a két inverter között, inkább a 7-eset választottam.
    A SolarEdge-nél másfajta panellel is lehet később bővíteni, "csak" az optimalizáló család a kötött.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz bb71 #15667 üzenetére

    modulonként (optimalizálónként) értendően
    Total Yield [kWh] - teljes energiatermelés (gondolom volt valami időszak szűrő felette)
    Output [W] - kimeneti teljesítmény
    Output voltage [V] - kimeneti feszültség - gondolom az optimalizáló kimenetén ez látszik
    Input voltage [V] - bemeneti feszültség
    Input current [A] - bemeneti áram

    Output [W] = Input voltage [V] * Input current [A] - optimalizáló vesztesége
    Output [W] * eltelt idő = Total yield [kWh]

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz január #15852 üzenetére

    A SolarEdge Monitoring egy ideje sajnos csak a felhőn keresztül elérhető.
    Volt is ezen a fórumon szó róla, hogy megszüntették a lokális monitoringhoz szükséges API-t.

    Azt nem tudom, hogy RS485-ön keresztül esetleg rá lehet-e csatlakozni lokálisan a felhős elérés mellett, illetve hogy ehhez kell-e valamit állítani az inverteren (a telepítői jogosultsággal).

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz senki68 #16268 üzenetére

    Az app és a honlap grafikája eltérő.
    Gondolom a tiéd a honlapról van, Jovanny2 kollégájé pedig az appból.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz wonka #16305 üzenetére

    tőlem fotókat kért a telepítő a rendszerről (bár a saját emberei is csináltak, csak így biztosabban odaért időre).
    Meg a senki68 által említett nyilatkozatot kellett aláírni és elküldeni.
    Készült valamilyen ÉV jegyzőkönyv. Ezt elküldte a telepítő nekem is, hogy majd mutassam be óracserénél.

    A beküldött készrejelentést nem láttam.
    Óracserénél nem kértek semmit, csak hogy kapcsoljam be az invertert meg nem ad-e hibát, aztán már mentek is.
    Kb. fél óra volt dokumentációval együtt.
    Ez kedden volt. Szerződést még nem kaptam, de a támogatási igénylést én már beadtam, nekem csak ez van benne.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz Tottu #16347 üzenetére

    Szerintem ha a napelem rendszer módosítását nem teszed bele az otthonfelújítós programba, akkor ott semmi nem változik.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz senki68 #16409 üzenetére

    Azt írtad, regisztráltál a SolarEdge-nél kivitelezőként.
    Ha igen, nekik van saját tervezőprogramjuk [link], ahová választhatsz panel, invertert, tájolást és tetődőlést és ki fogja számolni, mit ad majd a rendszer.

    Melléteheted a mostanit is összehasonlításra.

  • bekesizl

    csendes tag

    válasz rokapet #16423 üzenetére

    Az inverterválasztás előtt én is kérdezgettem és MrZed001, az összefoglalóban hivatkozott hibrid hozzászólás szerzője véleménye alapján nem igazán érdemes ilyennel házilag foglalkozni.
    A doksi alapján egyfázisú inverternél 450V, 3 fázisúnál pedig 600V a DC csatlakozás.
    Azt nem is tudom, hogy ez vissza tud-e táplálni az inverteren keresztül, vagy csak a külön beszerezhető Back-Up Box-szal egy külön áramkörön UPS-ként.
    Talán valamilyen LG Chem vagy BYD akkuval működhet még ez az inverter, bár szoftveresen nem tudom kompatibilis-e?

    MrZed001 javaslata az volt, hogy inkább AC összekötéssel egy másfajta inverterrel csinálj visszatáplálást és az általad is említett kisebb feszültségű akkuval.
    A Pylontech akkuk neve többször elhangzott itt a fórumon is.

    Én végül nem a Huawei mellett döntöttem, egy SolarEdge rendszer szereltek fel.

    @bb71: Az Elmü-nél volt valami ilyesmi kitétel a hibrid üzemmódra az inverterlistában.
    Az EON-nál nem volt írva semmi róla.

Új hozzászólás Aktív témák