-
Fototrend
Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#29032
7Heads Drago
veterán
#71496704
#29011
7Heads Drago
veterán
válasz
#71496704
#29011
üzenetére
Vagy nem.
Valakinek mintha már linkeltem volna: [link]
De ha az energetikai átmenet azt jelentené, hogy a fosszilis erőművek helyett fotovoltaikusak lesznek…
Az elektromos áram előállítása akkor sem megújuló formában történik. A napelem nem energiaforrás, abban nulla energia van. Ráadásul 20-30 évig működik jobb esetben, utána már olyan kémiai átalakulást szenved, hogy nagyon nagy ráfordítással lehet csak újrahasznosítani az alkotórészeit. Ha 25 évig működik egy napelem, akkor az első hat évben csak azt az energiát termeli vissza, amit a gyártása során elhasználtak. És annak az energiának a nagy része, amit a napelem gyártásába be kell fektetnünk, szintén fosszilis. Szóval bezárult a kör. A kelenföldi kapcsolt hőerőmű, ami hőenergiát és villamosenergiát állít elő, 500 megawattot termel. Ha ezt napelemmel akarnánk Magyarországon megvalósítani, ahhoz ezer hektáros napelemparkot kéne létrehozni. És ezt általában olyan helyre kell tenni, ahol süt a nap, tehát ahol a növények is szívesen éldegélnének. Ráadásul a napelemekhez szükséges anyagokat tiszta formában előállítani, ez iszonyatos energiamennyiséget emészt fel. A szilícium gyakori elem a Földön, a kőzetekben van, de nagyon ragaszkodik az oxigénhez. Elképesztő energia kell ezeket a kötéseket elszakítani, és speciális technológia szükséges hozzá. Az alumíniummal hasonló a helyzet.
Szokták úgy is definiálni a fenntartható vagy zöld energiát, hogy nem fokozza az üvegházhatást. Ilyen a szélerőmű.
Nem ilyen, mert a hozzá szükséges betonalapzathoz már kibocsájtottunk irgalmatlan mennyiségű széndioxidot: egy tonna cement széndioxid-ekvivalense ugyancsak egy tonna. Tehát minden tonna cementből ugyanannyi széndioxid kerül a levegőbe a gyártás közben. És amikor a vasat az acélszerkezethez előállították, szintén a légkörbe jutott rengeteg széndioxid, nem is szólva arról, amikor a műanyaglapátokat legyártották kőolajból. Mire feláll egy szélerőmű, már majdnem annyi fosszilis energia van benne, mint amennyi energiát pár évig termelni fog. A szélerőmű a fosszilis energia szobra. A szennyezés már ott van a légkörben, és a lapát még meg sem mozdult.
De aztán azért csak megmozdul, és elkezdi termelni az energiát anélkül, hogy füstölne.
Igen, de annak az energiának, amit bele kell tenni, egész élettartama alatt csak a néhányszorosát tudja előállítani. Ez bődületesen rossz energiahatékonyság. Ez a hatékonysági szorzó a hagyományos nyersanyagok, mondjuk a lignit, vagyis a szén esetében körülbelül negyven. A kőszén, a kőolaj és a gáz is nagyon tömény energiaforrás, és a hőerőművi hasznosítása a veszteségek ellenére még mindig a leggazdaságosabb. Ha egy ilyen erőmű dolgozik negyven évig, ezalatt negyvenszer annyi energiát termel, mint amennyit a létrehozása és működtetése felemészt.
Egy rakás dologról kiderült már hogy jó nagy hazugsággal indult a gyártása, kitermelése avagy a felhasználása.Úgy jól laktam, mint a duda, Hála Neked, egek Ura.
-
#29041
7Heads Drago
veterán
#71496704
#29011
7Heads Drago
veterán
válasz
#71496704
#29011
üzenetére
a napelemes eszköz kezdeti gyártásán és a minimális üzemi szükségleten kívül
mai tudásunk szerint ezért a napáram termelés igen rövid idő után pozitív egyenlegű lesz
Van erre valami név is aki mondta számokkal?
5 napos cikk: [link]
Miért fontos az, hogy mire számítanak a döntéshozók? Azért, mert ez határozza meg a nagy állami beruházások csapásirányát. Amikor például a paksi beruházásról született döntés, a MAVIR hosszú távú hálózatfejlesztési tervei csak jelentéktelen mennyiségű napenergiával kalkuláltak, mert akkoriban még túl drága volt a technológia, és arra számítottak, hogy jelentős állami támogatások nélkül nem lesznek érdemi beruházások.
Odafenn senki nem látta előre, hogy exponenciálisan nőni fog a kereslet az exponenciálisan csökkenő árak miatt. A hálózat (nem)fejlesztése egy másik olyan terület, amit nagyon erősen befolyásol az energetikáról alkotott jövőkép. Egészen másféle hálózatra van szükség akkor, ha nagy, központosított erőműveken alapuló hálózatot tervezünk, és másféle beruházások kellenek egy decentralizált, időjárásfüggő termelőkön alapuló rendszerhez. A kérdés: melyik irányt válasszuk, amikor milliárdok elköltéséről döntünk?[ Szerkesztve ]
Úgy jól laktam, mint a duda, Hála Neked, egek Ura.
Új hozzászólás Aktív témák
GeresicsAz összefoglaló tartalma:
1. Alapfogalmak
2. Napelemekről
3. Napelem típusok
4. Inverterekről
5. Várható termelés kiszámítása
6. Mi történik működés közben?
7. Mi az engedélyeztetés menete?
8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
9. Villámvédelem
10. Árak és megtérülés
11. Hibrid rendszerek
12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
13. Egyéb
14. Telepítés után