Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Karmko #40 üzenetére

    "Semmi sallang, ABS, ESP vagy bármi 3 betűs rövidítés, helyette 100% élvezet.
    Meg lehet halni benne? Meg. Jobban kell koncentrálnod vezetés közben? Igen."

    OK!
    A te helyed a versenypályán van. Nagyobb veszély, nagyobb élvezet.
    Ha valóban összetöröd magad, az sajnálatos, de a te dolgod.

    De! Közúton közlekedve nem egyedül vagy. Ha valakit kivasalsz, az már nem csak a te dolgod.
    Azok a "három betűs" izék mások életét és értékét is védik.

    A közút a biztonságos közlekedésre való, nem versenypálya és nem a vezetési élvezet kiélésének helye,

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Apollyon #92 üzenetére

    "Mindent összevetve a dízeles üzem sokkal mérgezőbb a benzinesnél, sokkal károsabb a környezetre is, hiába fogyaszt kevesebbet."

    Nem teljesen helyes a megállapítás.
    A dízel motor hatásfoka magasabb a benzinesénél.
    A gázolaj kevesebb szén-dioxid kibocsájtás okoz, mint a bezin. Szén-monoxid kibocsájtása csak az Otto motornak van.
    Az Euro4 van újabb előírást teljesítő dízel motor korom kibocsájtása minimális. A részecske szűri és elégeti a felhalmozott kormot. A nitrogén oxidok redukciója a mai autóknál már nem a kamu szoftverrel megoldott.

    Az kevesebb nyilvánosságot kapott, hogy az Otto motorok szennyezés kibocsájtásával is kamuztak a gyártók. Csak nem akkora mértékben, mint a Diesel autók esetében.
    Van egy négy éves Mitsubishim. Aki ma vásárolja meg ugyan ezt a modellt magasabb gépjárműadót kell kifizetnie, mint nekem. Németországról beszélünk.

    Ugyan itt a belsőégésű motor vs. elektromos meghajtás dolgát is sínre tették. Az elmúlt fél esztendőben legalább 35%-t emelkedett az üzemanyag ár. Az idén még terveznek egy második CO2 kibocsájtás adóemelést. Eközben hatalmas ütemben építik ki az 1KV-os töltőhálózatot.

    Én már négy éve is vettem volna elektromos autót, csak a töltés megoldatlansága tartott vissza.
    A saját autóm szennyezését sem akarom letüdőzni, nemhogy másét. Nyilván ez egy tanyaközpontban nem probléma. A nagyvárosokban viszont az.
    Tudom a szennyezőanyag kibocsájtás nem csökken jelentősen, de legalább nem koncentrálódik a zsúfolt helyekre.

    Még egy dolog, amit a kőolaj alapú üzemanyagoknál mindenki fegyelmen kívül hagy mindenki.
    A nyersolaj java része olyan szállítóhajókkal érkezik Európába, amik nehézolajjal üzemelnek. A környezetszennyezés maximalizálása a dolog. Alacsony hatásfok, szűretlen szennyezőanyag kibocsájtás mellett.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Reggie0 #162 üzenetére

    Ez a meghatározás sem teljesen jó.
    Nm, ami egészen pontosan nyomatékot jelent. Az erőkar hosszán kifejtett erőt.
    Sokkal szemléletesebb, ha munkaként értelmezzük az értéket.
    Az 10Nm nyomaték, azt a munkamennyiséget jelenti, ami 1 Newton erővel, 10 méternyi elmozdulásra fordítunk. Nyilván 10N erő és 1 méter elmozdulásra azonos a végzett munka mennyisége.

    Ezért alkalmazzák a nyomatékváltót, amit mindenkihibásan sebességváltónak nevez. Nem változik a nyomaték mértéke, leszámítva a veszteségeket, csak az aktuális sebességhez tartozó erő és erőkar arányt optimalizálja a fogaskerék áttétel.
    A munkából akkor lenne teljesítmény, ha az elmozdításra fordított időt is fegyelembe vennénk.

    A nyomaték és a teljesítmény között nincs egyenes arányosság

    A John Deere 2800 traktor 4 hengeres dízel motorja 4.156 cm³. Ez 95 lóerővel nyomja a nyugodt erőt. A teljes terhelés mellett 277 Nm nyomatékot termel. 1.462 fordulatszám mellett, gondolom ez optimális a szántáshoz, 376 Nm nyomatékot termel.
    Egy Dacia Sandero II 0.9 Tce, 3 hengeres 898 cm³ motor, 90 lóerő és 135 Nm mellett teljesen más felhasználásra van tervezve. Teljesítményben, a lóerő alapján nincs jelentős eltérés, a két jelentősen eltérő motor között.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Reggie0 #187 üzenetére

    A jármű viszont egyenes vonalú mozgást végez. Többé - kevésbé. De az út emelkedőin is forgatónyomaték arányosan reagál a jármű.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #186 üzenetére

    1 x 10 == 10 x 1
    A motor megtermelt nyomatékánál többet nem lehet a kerekeknek átadni.

    Nem érdemes a nyomatékot a forgatási erővel keverni.
    Az első fokozatban sokkal lassabban forog a kerék az áttétele miatt mint a legmagasabb sebességi fokozatban.
    Az első fokozatban sokkal nagyobb gyorsítóerő hat a kerekekre, mint a legmagasabb fokozatban.

    A motor azonos fordulatszámon minden esetben azonos maximális nagyságú nyomatékot képes termelni. Minden esetben azonos (maximális) mennyiségű munkát képes végezni. Ezt lehet elosztani rövidebb útra nagyobb erőkifejtéssel vagy hosszabb útra alacsonyabb erőkifejtéssel, a nyomaték váltóval.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #192 üzenetére

    "Hát már hogy ne lehetne? Ha a váltó a felére változtatja a forgási sebességet, akkor kétszeresére nő a nyomaték, mondom, energiamegmaradás."

    A nyomaték változatlan csak a nyomóerő nő, a megtett út csökken. Nem lesz magasabb az elvégzett munka mennyisége. A mérés mértékegysége Nm és nem N.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Reggie0 #195 üzenetére

    "A munka nem valtozik, de a nyomatek igen."

    Ezért hívják nyomatékváltó a sebességváltót!

    "(#196) Tüzi:

    A nyomaték szempontjából lényegtelen hol méred.
    A keréken is a motor főtengelyéről származó nyomatékot méred, a veszteségek mértékével csökkenve.

    (#200) emvy: "Dehogy valtozik, a kereken merheto nyomatek valtozik, nem a teljesitmeny."

    Nem a nyomaték változik, csak az erővektor mértéke.
    Az ráható erőt N-ban számoljuk.
    A nyomatékot Nm-ben.
    Egyes fokozatban nagy erővel forgatja a kereket a motor viszont alig fordul a kerék.
    A legmagasabb fokozatban kicsi az erő, de nagy forgatási sebesség.

    Az erő és a kerék kerületi sebességének szorzata mindig állandó. Leszámítva az erőátviteli veszteséget.

    1 Nm nyomatékból csak az energia törvények sértésével lehetne 2 Nm-rt készíteni. Ha mégis sikerülne, kitalálnák az örökmozgót. 1 egység befektetett munkából sohasem tudsz 2 egységnyi munkát kiszedni.

    A (#195) Reggie0 hozzászólásában a nyomaték és a fordulatszám diagrammát látod.
    Ezt még az erőkarok kerületén számolt hosszal kell értelmezni.

    Megpróbálom sokkal egyszerűbben példázni.

    Van egy fogaskerékpár. Az egyik fogaskerék pontosan akkor hogy kétszer forduljon meg, amíg a másik (nagyobb) fogaskerék egyszer.
    A nagy fogaskerék egyszeri körbeforgatására a másik kétszer fog fordulni. Ezzel feleződik a kisebb fogaskeréken Newtonban mérhető erő. Viszont a forgás szögsebessége pontosan a duplája lesz, mint a nagyobb fogaskeréké.
    Ha a kisebb fogaskereket kezded el forgatni, akkor a nagyobb keréken csökken a szögsebesség és arányosan növekszik a a rajta mérhető forgató erő.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #218 üzenetére

    Valaki fejében bizonyosan van!

    A kívánságod szerint a képletek.:

    A forgatónyomaték vektor mennyiség, melynek nagysága megegyezik az erő és a merőleges kar távolságának szorzatával. A forgatónyomaték vektor a következő alakban írható fel:

    M0 = r ×F

    Remélem ezzel megérted, hogy a forgatónyomaték nem egyenlő az erőkarra ható erővel. Az erőkar is számít.

    A legegyszerűbb példa, amit a vidéki földműves is megért.

    Nézz magadnak egy nagyobb fát, azon is egy nagyjából egyenes izmosabb ágat.
    Ülj fel az ágra, majd kezdj el kimászni az ág vége felé.
    A gravitációs (gyorsító) erő mindig azonos marad. Az erőkar növelésével viszont növeled forgató nyomatékot.
    Amikor beindul a zuhanás elérted az ág nyomaték tűrő képességének hatását.

    A nyomaték váltást fogaskerekkel érik el a járművekben. A nyomaték erő és nyomaték kar szorzata minden estben azonos marad.
    Ha nem, akkor végtelen mennyiségű "ingyen" energiánk lehetne.

    Azt gondolom még egy link segíthet, hogy meg értsd.
    Wikipédia, fogaskerék
    Ebből is az "Áttétel" ad hasznos ismeretet számodra.

    Szólj, ha továbbra sem érted.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #225 üzenetére

    "Legyél kedves, írd már fel a motor főtengelyének és a keréknek a nyomatékát, ha a kerék fele olyan lassan forog, mint a főtengely."

    A veszteségektől eltekintve azonos a nyomaték.
    A szögsebesség, erőkar hossza és az erőkarra ható erő változik, de a nyomaték nem.
    Már többször leírtam neked. a nyomatékot Nm-ben mérjük. Ez a munka mértékegysége is. A kerék nem végezhet több munkát, mint amit a motor biztosít.

    A forgatónyomatékot és a nyomóerőt sokan keverik.

    Házi feladat.

    Ha egy fogaskerék áttétel 1/10 tehát a hajtó fogaskerék egyetlen fordulatára tízet fordul a hajtott fogaskerék. A hajtó kerék nyomatéka 100 Nm, akkor mennyi?
    Mekkora hajtott fogaskerék nyomatéka? (Nm)
    Mekkora a forgatóerő a hajtott fogaskeréken, a hajtó fogaskerékhez képest? (N)
    Mekkora a hajtott fogaskerék szögsebessége, a hajtóhoz képest.

    Gondold át, nem kell sietni a válasszal.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #230 üzenetére

    Látom a válasz végére elfáradtál.
    Megadtam a két fogaskerék méretét. :D

    Még egyszer, remélem utoljára.
    A nyomatékot Nm-ben mérjük.

    A nyomatékot az erőkar nagysága és az erővektor nagysága határozza meg.
    A nyomaték erőkara a fogaskerekek érintkezési pontja. (Ez egy gördülő pont, de ez most nem érdekes.)
    A nyomaték vektor, másképpen fogalmazva a nyomóerő. Így azok is megértik, akik nem tanultak géptant.
    A járművekbe épített sebességváltó valójában nyomatékot vált.

    A nyomaték váltó hajtott oldalán, hajtást végző nyomaték nagyságát lehet munkára fordítani a hajtott oldalon. Pontosabban a veszteséggel csökkentett nyomaték nagyságát.
    A járművekben a nyomatékváltó felel a motor fordulatszáma és a hajtott kerekek fordulatszámának összehangolásáért. Korábban linkelt rajz kiválóan szemlélteti a váltó működését.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz hcl #317 üzenetére

    A váltóáram az, ami a vasúti váltókat állítja. Polaritás váltással húzzák át a váltót, a másik pozícióba. :DD :C

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Hi!King #313 üzenetére

    "...cserébe az aksi cseréje, felújítása még jóval drágább lesz, mint a plugin hibrid esetében. ...

    A Renault megoldása tűnik jó alternatívának az akkumulátor problémára.
    Akkumulátort nem vásárolja meg a vevő, csak bérli. Ezzel kerülik meg a drága csere problémáját.
    ha elér egy mértéket az állapotromlás, mehet cserére az autó.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák