Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz azbest #87 üzenetére

    Nekem hiába modoroskodsz somolyogva, semmi közöm ahhoz, amit nekem igyekszel tulajdonítani.

  • schawo

    titán

    válasz azbest #109 üzenetére

    Hogy ez mennyire nem számít.

    Majd egyszer tévedj be a DAC-os, vagy a fejhallgatós topikba, és visszamenőleg olvasd el vodkaboy22 írásait mérés/kábelek/csatlakozók/anyagtechnika témában. Amíg te mi itt elméleteket gyártunk, addig ő végrehajtott egy valag fizikai mérést.

    [ Szerkesztve ]

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • #71562240

    törölt tag

    válasz azbest #109 üzenetére

    Őszintén szólva én nem értem a premisszáid és a konklúziód közötti összefüggést - igaz, a premisszáid és a téma összefüggését se. Hogy most miért is véled, hogy létezik műszer, amivel egyszerre lehet mérni mindazt, ami a hangzást befolyásolhatja?! Hogy következne ez ezekből a Hertzekből...

  • schawo

    titán

    válasz azbest #113 üzenetére

    De pont azt olvashatod, hogy általában lehet mérni és van különbség, nem csak a fül hallja, de a legtöbbször hivatkozott források rosszul mérnek, vagy helytelenül értelmezik az eredményeket.

    szerk: Visszaolvasva: Oké, rendben, nincs ellentmondás. :R

    [ Szerkesztve ]

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • #71562240

    törölt tag

    válasz azbest #113 üzenetére

    Ha azt állítod, hogy számomra nem világos a hang és a Hertz közötti összefüggés, akkor ugyebár hazudsz, gondolom ezt senki se vitatja.
    Még egyszer: számomra ugyebár a látszatokfejtésed nem világos - persze számodra se. Attól mert különböző viszonylatok frekvenciaátfogását emlegeted, abból hogyan következik, hogy szerinted létezik olyan műszer, amivel meg lehet mérni mindazt, ami a hangzást befolyásolhatja.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    válasz azbest #122 üzenetére

    és kb. mire mész a nagyságrendekkel nagyobb sávszélességű méréseddel, amikor jelenleg nem tudjuk, hogy számít-e a sávszélesség a zenében és ha igen, milyen határoktól és mennyire?

    meg tudsz mérni egy 5GHz-es a/d-vel egy zenét, amit ha átküldesz azon a quad erősítőn, amit régebben építettem és 15Hz-70KHz között volt az átvitele, rosszabbul szólt, mint egy 50Hz-15KHz sávszélességű csöves erősítőn.

    pontosabban nem megmérni tudod, digitalizálni tudod. utána ha sikerülne kitalálni, hogy mit kezdj azzal a rakat adattal, akkor lehetne majd később mérni is...

    én azt forszíroznám, hogy:
    - egyelőre nem tudni, hogy van-e objektíven jó zene és mik az ismérvei
    - mekkora az egyének szórása a jó zene ismérvei területén.

    kinek a zeneérzete a mérvadó? a haveromé, aki a liftben meg tudta különböztetni a tv-ket a sorfrekijük hangja alapján vagy azé a fordított baseballsapkás, letoltgatyás helyimenőcsávóé, aki életében nem hallott még 96 kbps-nél nagyobb mp3-at, de azt is csak 120db-vel agydugón keresztül? melyikük a süketebb? melyikük a mérvadó?

    ráadásul kérdés még az is, hogy melyik álláspontot erőlteted rá a többiekre? ha a népesség 99%-a ócska tüctücöt hallgat agydugón telefonról és kvázi süket marad, vagy egy szinfonikus zenekar karmester zeneértése? ez utóbbit hiába erőlteted a hmcs-re, nem fogja elfogadni. ha az emberek zömének az ócska zene az alap, akkor nem lehet, hogy az a jó zene?

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • #71562240

    törölt tag

    válasz azbest #129 üzenetére

    Természetesen a hangminőség méréséről van szó, ami persze nem független attól zenétől, aminek a hangminőségéről van szó - Bambanő kb. erre utalt a zene mérését emlegető szóhasználatával, ha jól értettem.

    Mondok példát a te komplex, mindent felölelő, és a hangminőséget a maga teljességében megállapító hangminőségmérési szándékodra, amivel legalább két probléma van.
    Az egyik alaprobléma, amire az értelmezésem szerint elsősorban utalt Bambanő, hogy nincs önmagában hangminőség, nincs önmagában készüléktulajdonság, azaz nincs objektív objektum amit mérsz, mert minden szubjektív, a hangminőségmérés minden eleme és összessége is szubjektív, és ezzel összefüggésben a mérés kiértékelése is szubjektív. Emellett a hangminőségnek is és a mérésének is minden eleme és az elemek összessége is bonyolult viszonyok mentén jelentkezik, nem áll meg önmagában. Viszonyban áll a hangfelvételre felvett zenével és annak előadásával, viszonyban áll a hangfelvétel tulajdonságaival, viszonyban áll a hallgatási rendszer készülékeivel és a rendszer egészével (a készüléket és a rendszert akarnád ugyebár "önmagában" mérni), viszonyban áll a mérési eredményeket a maghallgatásos élményeivel összehasonlító tesztelővel... Ez a kisebbik gond! - merthogy modellálunk, általánosítunk, és így azért csak-csak össze tudnánk rakni olyan mérési modelleket, amelyek a mérési célunk szempontjából elegendően korrelálnának a valósággal.
    Csakhogy ezekhez a mérési modellekhez nincsenek meg az adekvát, elegendően szofisztikált és elegendő felbontású mérőeszközeink, módszereink. Induljunk ki onnan, hogy meg akarod mérni egy hifi készülék hangminőségét, és most az egyszerűség kedvéért ne zavartassuk magunkat amiatt, hogy az a készülék nem önmagában létezik, hanem minden tulajdonsága bizonyos határok között aszerint változik, hogy milyen rendszerbe és környezetbe illeszted. Vegyük úgy, mintha önmagában létezni tudna az adott készülék. Ekkor is eljutunk ahhoz a problémához, hogy a készüléken belül is minden mindennel összefügg, egymásra kölcsönösen ható viszonyban van, például az erősítő házának anyagösszetétele, merevsége, festési színe... visszahat például arra, hogy a belső alkatrészek hogyan működnek, de természetesen a belső alkatrészek is hatnak egymásra, és az aktuális körülményektől függően másképp hatnak, többek között például aszerint, hogy éppen mekkora a működési hőmérséklet, stb. Mindez még mindig a kisebbik probléma, ez ellen gyártunk megintcsak mérési modellt, amivel többé-kevésbé objektivizáljuk, elvonatkoztatjuk a mérést, egy adott helyzetre vonatkoztatva, amiből általánosítunk..
    Eddig tehát ott tartunk, hogy egyrészt a hangminőség nincs önmagában, hanem egy bonyolult és szubjektív viszonyrendszerben alakul, másrészt a mérendő készülék (és a hangberendezés) sincs önmagában, hanem egy bonyolult és folyamatosan változó viszonyrendszerben működik, aminek a redukálása és általánosíthatósága végett, létrehozunk mérési modelleket, amelyek remélhetőleg minél inkább megközelítik a valóságot
    Térjünk rá a legnagyobb nehézségre. A hangminőségnek számos paramétere van, ám minden hangminőségparaméter a hallásunkra értelmezhető, azaz a fülünk és az idegrendszerünk jellegzetes együttműködésére. A hangminőséget létrehozó készüléknek azonban nincsen hallása, a készüléknek nincsenek hangminőségparaméterei, hanem elektromos és anyagtechnológiai tulajdonságai vannak, azaz műszaki tulajdonságai vannak, nem pedig hangminőségi tulajdonságai. A hangminőség a hallás miatt van, a hallásra értelmezhető, amije a készüléknek nincsen! A mérési modellek tartalmaznak 5-6-7-8-9... műszaki paramétert, amiket mérni szokás egy készüléken, ám ezek a műszaki paraméterek halvány másai, többszörös áttételű részmetaforái a hallott hang résztulajdonságainak. Leméred a különféle THD-kat, IMD-ket, frekvenciameneteket, impedanciameneteket, burst jeleket adott frekvenciákon, rezgéseket, dübörgéseket, nyávogásokat, fluxusokat, membrántorzulásokat, jittereket, fázismeneteket, kapacitásokat, induktivitásokat, skin effektusokat, kumulatív lecsengési spektrumokat stb. stb... Ezek azonban nem hangminőségtulajdonságok, hanem műszaki tulajdonságok, amelyek alapján legfeljebb sejtéseket lehet megfogalmazni a készülék (vagy a hangrendszer) által a hallásunkban létrehozott hangminőség egyes résztulajdonságaiban jelentkező hatásukra! A mért torzítás nem hangminőség, legfeljebb az összetételéből sejteni lehet bizonyos hatásait a hangminőségben. Mérni a készülék műszaki színvonalát tudod, de a hangminőség az hallási tulajdonság, és iszonyú bonyolult (szubjektív) jelenség!
    És most jön az ígért példa. Nekem már sokszáz hifi készüléknél volt alkalmam összehasonlítani a mérési adatokat a hallott hangminőséggel. És számos esetben (hobbitársaimmal együtt) megtapasztaltam azt, ami egyébként logikus az értő szemlélő számára: szinte azonos mérési paraméterekkel rendelkező készüléktípusok veszettül eltérő hangminőséget képesek produkálni, vagy fordítva, veszettül eltérő mérési paraméterekkel rendelkező készülékek egészen hasonló hangminőséget képesek produkálni! És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy készülékösszehasonlító tesztek esetében sokszor megesik, hogy az egyik tesztelő az egyik, a másik tesztelő a másik készüléket hallja mélydúsabbnak vagy világosabb tónusúnak, puhábbnak, érdesebbnek... - pedig egyik se hülye vagy hallássérült.
    A hangminőség az hallási tényező, a mérési eredmény pedig műszaki tényező. Sokkal bonyolultabb és áttételesebb a köztük lévő relációrendszer, mint hinnéd.

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz azbest #259 üzenetére

    Ezt is írja a linkelt oldal:
    "When Bit-Matched mode is applied to the playback, adjusting the volume control or applying EAX effects will not have any effect on digital output signals."
    Vagyis a DAC előtti hangerőszabályzás is megváltoztatja a kódot.

    Erre céloztam, amikor a különböző spdif források eltérő hangjáról volt szó.
    Vajon ez lehet az oka, hogy nem bitazonos jelet küldenek a források?
    Én arra voksolnék, hogy igen. Mert az tény, hogy azonos jelfolyam azonosan kell, hogy megszólaljon ugyanazon DAC-on és erősítőn. Bár az ellentábortól nem lenne meglepő, ha nem axiómaként kezelné a digitális adat veszteségmentes másolását és átvitelét.

    Amikor áttértem integrált spdif kimenetről, dedikált hangkártya spdif kimenetére, akkor sztereo PCM jel esetén az ég adta világon semmi változást nem tapasztaltam hangminőségben.

    [ Szerkesztve ]

  • DarthSun

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz azbest #273 üzenetére

    Háromféleképpen, a 3. amikor a belső meghajtó kéttüskés digit kimenetét kötöd össze a hangkártya cd_digital_in csatlakozójával.

    De vegyük az adatként kiolvasást, ha végigmegy a jel a Windows-procedurákon is, mi az oka hogy az egyik hangkártya jelét tönkrevágja a másikat meg nem vagy kevésbé. Kitalálhatjuk hogy minden esetben melyiket vágja tönkre....igen... az alaplapit - furcsa véletlen. Valamint ha belenyúl a hangminőségbe akkor sem értem, mivel az egyiket nagyon el kell rontania, nem kis különbségről van szó, tömören az egyik ványadt, a másik szárnyal.

    Plusz azt mivel magyarázod hogy a pass-thru- nál is fenáll a különbség. Ilyenkor a Win hangerőszabályzója sem működik, köze nincs a jelhez, a külső DAC fogadja és dolgozza tovább.

    A 3 test probléma nem megoldható.

Új hozzászólás Aktív témák