LOGOUT.hu témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#5 ilba tag

Új Válasz 2007-10-24 22:13:12 #5
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

ilba

tag

Sziasztok!
A pánikbetegség nem játék, ugyanis nem az ember pszichés helyzetétől függ a betegség mértéke (bár később rárakódhatnak egymásra), hanem az agy kémiai folyamatai a felelősek érte. Emlékeim szerint a szerotonin szintje a legfontosabb tényező... A tüneteket lehet kezelni, mármint mentálisan saját magunk nyugtatgatása érdekében el tudjuk érni, hogy ne legyen annyira kellemetlen, de azért ez igen messze áll a "normálistól". A fő probléma az, hogy még kevésbé stresszes helyzetekben is túlreagálja a dolgot az agyunk, és így komoly félelemérzet, pánikhelyzet alakul ki. Egy egyszerű sorban állás során is beindulhat a vészcsengő... Zsibbad az ember teste, ájulásérzés (ami soha nem következik be), izzadás, alhasi diszkomfort, vérnyomás ingadozása (pl.: 200/120 !!!).
Sajnos az egyetlen megoldás (a legtöbb esetben) a gyógyszer, de fontos a gyógyulásba vetett bizalom is!
...amennyire én ki vagyok kupálva a témában.
Üdv.
#60 ilba tag

Új Válasz 2007-10-25 09:47:35 #60
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

ilba

tag

Nyilvánvaló, hogy negatív pszichés behatás indítja el a folyamatot, de azt megnevezni... Elképzelhető, hogy egy mélyen ülő gyerekkori trauma tör a felszínre egy konkrét helyzet, vagy asszociáció során. Több hatás egymás katalizálásával fog a pánikbetegséghez vezetni, még akkor is, ha rá tudunk mutatni az általunk kiváltó oknak vélt eseményre, helyzetre. És nem kellene összemosni a pánikbetegséget a "depivel és öngyivel"! Akinek volt már pánikrohama az tudja, inkább a migrénes fejfájás... Bár az is igaz, hogy a pánikhelyzetek kerülésével a tünetek javulnak, de ezt a struccpolitikát én inkább kerülném, az embernek nem érdeke, hogy kirekesztett legyen (ráadásul saját maga által).
A tünetek alapján a háziorvosom minden szakrendelésre elküldött (kb. az urológiát kivéve... ), tehát a hozzáértéséről biztosítva voltam! A biztonság kedvéért vérnyomáscsökkentőt szedetett velem, ám érdekes módon a kiugró értékek még ekkor is jelen voltak (két hét után abbahagytam a szedését). Ekkor elkezdtem beleásni magam a tünetek lehetséges kiváltó okainak szakirodalmaiba, és lőn világosság! Erre a háziorvosom csak annyit mondott: -Balázs, Ön még túl fiatal ehhez a betegséghez! Ezen a ponton világossá vált számomra, hogy nála esélyem sincs a gyógyulásra. (megjegyzem, a kiváltó ok már rég a múltté lett, rendezett volt az életem, semmi pszichés nyomás nem volt rajtam) Innen egyenes út vezetett a pszichiátriára, ahol is egy jó fej, fiatal orvos elmagyarázta -érthető nyelvezettel-, hogy miről van szó. Egy pár évig (kisebb-nagyobb szünetekkel ) gyógyszert szedtem (nem, nyugtatót soha, ez egy szerotonin "alapú" gyógyszer volt), és eljutottam arra a pontra, ahol még lényegében szügségem lehetne rá (egy-két tünet ritkán megjelenik), de nem szedem, mert tudatosan vissza tudom szorítani a tüneteket arra a szintre, ahol már meg is feledkezem róluk, tehát nem befolyásoló tényezők az életemben.
Ebből kiderül, hogy nem vagyok a gyógyszerezés híve, de szükség volt arra is!
Így hirtelen...
szerk: és igen, teljes értékű munkát tudtam végezni a gyógyszer szedése során. Az első, és az utolsó egy-két hét egy kicsit zűrösebb volt (hangulati ingadozások jelentkeztek..., indokolatlanul), de közben semmi!

[ Szerkesztve ]
#95 ilba tag

Új Válasz 2007-10-27 20:38:59 #95
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

ilba

tag

Már elhangzott egy-két név, ezért én is beírom: Zoloft. Engem is riogattak a potencia csökkenésével, de én nem tapasztaltam!