Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
válasz benedekco #884 üzenetére
"Van valami fül tréning, hogy meghalljam a különbséget?"
"Tréningelj" a cinekre esetleg egyéb fém ütőshangszerekre, de nem ám felvételről, hanem valósra, testközelből. Abban vannak hallható különbségek, de ahhoz, hogy eldöntsd, melyik az "igazi", ismerned kell a valós hangjukat.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
A különbségek felismeréséhez is a részleteket kell figyelni, méghozzá olyanokét, amibe már kezd beletörni a veszteséges kodekek bicskája (igyekszel a pszichoakusztika mizériát kizárni). Ha nem tudod, milyen egy-egy hangszernek a valódi hangja, simán előfordulhat, hogy a fülednek kellemesebbre mutatsz rá, mint jobb minőségű forrás. Ez adott esetben lehet a gyengébb minőségű is. Esetleg egyik-másik harmonikus picit erősebb megjelenését már valamilyen torzításnak véled (miközben az áll közelebb a valósághoz)...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz Kisgépkezelő #892 üzenetére
Amit én írtam, ott nem a módszeren van a lényeg, nem az 1 különböző megtalálásán, hanem némely (de nem bármely) akusztikus hangszer visszaadásán. Kimondottan a veszteséges tömörítés veszteségeinek az észlelésén. (témaindító... ma jutottam el eddig az írásig, nem mentem végig a majd' 900 hsz-en, nem tudom, pontosan merre ment el a topik...)
Az említett hangszerek rengeteg felharmonikust termelnek, cineknél megjelenik egy fehérzaj közeli összetevő, ami az alaphangjától indulva, (felfelé) jóval túlnyúlik a hallható tartományon. Ebből csak a hallhatót kellene átvinni, de mp3-mal nem fog menni, pedig ez csak egy (darab) hangszer... Észleléséhez nem kell high-end cucc, a hangszer eredeti hangjának ismerete annál inkább, mert nélküle nem tudsz dönteni. A végső mixben ez nem lesz túl nagy veszteség, de kellő odafigyeléssel (keresve) észlelhető. (ellenben nem sokat segít egy hangláda vagy erősítő "jóságának" eldöntésében - nem is olyan magas szint felett)Nagyon megnézném az általad említett teszteket úgy, hogy zenészeket ültetnek be és sok akusztikus hangszert tartalmazó zenékkel tesztelnek Ha valóban a rendszer jóságát akarnád eldönteni és nem arra vagy kíváncsi, hogy hogyan tippel átlagpista és a milliomos high-end rajongó, akkor valami ilyen irányba kellene elmenni... Ha pedig zenét akarsz hallgatni és nem készüléket, akkor ezek a különbségek nem sokat számítanak...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz szaszlaci #902 üzenetére
Látom, elég sok mindent sikerült félreérteni, ráadásul a hozzászólás válasz volt egy másikra, próbálva megmaradni az alap témánál...
Nem a különbség random meghallásáról, hanem célzott kereséséről írtam (ha már mp3 - lossless összevetésről van szó). Sokan az énekhangra és a szóló hangszerekre figyelnek, a ritmushangszerekről csak a basszusra, a többi csak akkor tűnne fel, ha jelentős amplitúdóbeli különbség lenne, vagy egyenesen hiányozna.
A hangszerek valós hangjának ismerete referenciának kell, nem is feltétlenül abból a zeneszámból, nem is pontosan ugyanazt a hangszert, amit felvételről hallgatsz. Csak ahhoz kell, hogy tudjad, melyik felvétel áll közelebb (úgy általában) a hangszerek élő hangjához, ezek közül is a problémásabban átvihetők számítanak.A két spektrum összevetése erősen sántít: Eleve mp3 vs. wav, másrászt az amplitúdómenet nincs korrigálva. Nem konstans szintet produkáló fehézaj generátorról, csak fehérzaj jellegű összetevőről írtam (a hallható sávon belül vizsgálva). Spektruma végig széles, amplitúdója követi a lecsengést, sőt, élőben hallgatva az alaphang gyors lecsengése után a zaj jellegű összetevő kezd dominálni a hangjában.
De itt van a legnagyobb félreértés:
""Ha pedig zenét akarsz hallgatni és nem készüléket"
Akinek ilyen céljai vannak, egyfelől elgurult a gyógyszere. Otthon nem lehet megteremteni azt a világot, ami a felvétel körül volt."Az a mondat folytatódik: ",akkor ezek a különbségek nem sokat számítanak..."
Azaz nem kell az ilyen apró részleteken rugózni, de még csak olyan nagyon high-end cucc sem kell hozzá, magának a zenehallgatásnak nem a rendszer és tárolási mód jóságának elemezéséről kellene szólnia. Részben azért is, mert legtöbb esetben a körülmények úgysem adottak...Ui.: Nem vagyok semmilyen (formátum) párti, ilyenre tudtommal még csak utalást sem tettem. Egy nagyon minimálisan (és amatőr szinten) foglalkozom az input oldallal is (hangszerekkel), nagyjából tudom, mit kellene várnom...
-
llax
senior tag
válasz Kisgépkezelő #915 üzenetére
A különbség nem "van-nincs" jellegű. Nem önállóan megszólaló hangra vonatkozik, a teljes mixre és a "zenei élményre" nézve számottevő hatással nincs. (Ha egy zenében a cinek mindegyike úgy-ahogy azonosíthatóan megvan, akkor a hangkeltő alkalmatosság már eleve nem a "legalja".) A zene nagy részére nem figyelve, csak a tömörítés szempontjából problémásabb hangszereknél figyeled, melyik hangja áll közelebb a természeteshez (közelebb, de nem azonos).
-
llax
senior tag
Nagyon nem mindegy, hol szólal meg a hegedű és milyen módon veszik fel. Pl. a dinamikus hangszermikrofonok ritkán teljesítenek jól 14-16kHz felett.
De vannak több ezer dolláros hegedű (kondenzátor) mikrofonok is, ahol az effektív átvitel 20kHz-ig van megadva, de ott már típustól függően -5...-10dB esés van, 15kHz-nél van -2dB. Hangszigetelt stúdióban, ahol van mód valóban nagyon széles sávú mikrofonnal dolgozni, arra a célra vannak 20Hz-20kHz között 2dB-en belül maradó mikrofonok (ilyet tipikusan az omni iránykarakterisztikájúak tudnak, ezért kell az alkalmas hely is).Aki kicsit ismerkedik a felvételkészítés technikáival, nem sokat fog rugózni a 20kHz feletti tartományokon. Vannak szituációk, amikor használnak nagy membrános kondenzátormikrofonokat, azt viszont gyakran olyan dolgok felvételére, aminél nem is várnál 20kHz környékére számottevő jelet, inkább az egyenes átvitele miatt használják.
-
llax
senior tag
válasz #71562240 #1149 üzenetére
Van az a frekvencia, ahol már nem számít a jelalak, az alapharmonikuson (szinusz) kívül mást már nem hallasz belőle. Ez a 10kHz feletti tartomány. Az ottani jelek a gyakorlatban már eleve felharmonikusok, átlag zenében önállóan nem jellemzőek.
Bármilyen átviteli eszköz, a felső határfrekvenciájától egy oktávon belül szinuszosít, a határfrekvenciához közeledve egyre kisebb torzítású szinusz marad a jelből.
-
llax
senior tag
válasz szaszlaci #1154 üzenetére
"Ezt nem éri el egy hangszer felharmonikusa sem"
Ezt azért picit vitatnám. Jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy nem rögzítik felvételkor, így a felvételen nem éri el. (Pont ezért nem sokat számít, hogy mit kezd vele az ilyen-olyan kódolás. Ugyanez fog kerülni a lossless és a lossy anyagba is.)
-
llax
senior tag
válasz Hieronymus #1215 üzenetére
Ha csak simán odaküld tesztelési célból 18kHz-t, akkor alatta nem lenne szabad hallani semmit. Amíg villamos jelként halad, alatta nem nagyon adódhat hozzá alacsonyabb frekvenciájú komponens (még a 2kHUF kategóriájú aktív hangszóróban sem), a hangszóróhoz érve már előfordulhat, hogy valami rezonanciára hajlamos dolgot gerjeszt, olyat, aminek a 18kHz valamely felharmonikusa. De még ahhoz sem kell valami high-end cucc, hogy ezt elkerüld.
-
llax
senior tag
válasz proci985 #1313 üzenetére
Az nem merült fel véletlenül, hogy a pakolászás, rázkódás javított a kontaktokon? Kicsit összébb csiszolta őket. Nem feltétlenül csak a táplábakét, de az az a rész, ahol látszólag tiszta felületeknél (és ottani áramoknál) is könnyű század voltokat bukni. Itt-ott picit javuló körülmények is sokat számíthatnak kiélezett helyzetben.
-
llax
senior tag
válasz proci985 #1316 üzenetére
Azt számolod, hogy max terheléshez tartozó teljesítmény mekkora áramfelvételt jelent. Ha csak milliohm-ot alulról közelítő változásokról van szó, már ez is század voltokat jelent.
Nem kizárt, hogy eredetileg eléggé tökéletlen volt az érintkezés, különösen akkor, ha a szűz / sokat állt foglalat és proci találkozott. A Vcore és a GND ellenállásait össze kell adnod, együtt adják a táp ellenállását. Már az 1mOhm eléréséhez is több mm2 nettó (nagyon szoros, oxid- és szennyeződésmentes) fémes érintkezés kell, már azt sem könnyű összehozni, még úgy sem, hogy a lábak közel fele tápláb.
Ha pl. a procid az adott szituban 100W-ot fogyaszt, az 80A körüli áramot jelent, az 1mOhm-on 0,08V feszültségesést jelent.Ezzel nem azt mondom, hogy csak ez változhatott, de mindenképp közrejátszhatott. Akár csak néhány ezred mm elmozdulások (sokszor) is áttörtek némi oxid és szennyeződés réteget (többet, mint a foglalatba helyezés), kicsit egymáshoz gyalulódtak a fémek, akár 1 nagyságrenddel is csökkenthették az átmeneti ellenállást. Az alaplap ugyanazt adja, de a proci ennek megfelelő mennyiséggel máris többet kap.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Kerékpárosok, bringások ide!
- E-roller topik
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Futás, futópályák
- Autós topik
- Macska topik
- Óra topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen