-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
#43355
And
veterán
halhatatlan
#43353
And
veterán
válasz
halhatatlan
#43353
üzenetére
"két darab ilyen wifis D-link routert össze lehet kötni utp-kábelen? mert ha igen akkor a lentiből átviszem a netet egy, másikba ami viszont fent lenne a tetőtérbe, arra meg csavarok egy erősebb antennát!- és már az elég az udvarban. "
Természetesen ez kivitelezhető, és igazából ez lenne az ajánlható megoldás, hogy a kültéri ellátást egy teljesen külön eszközre alapozod. A wifi-routereket (belső hálózatban) a LAN-portjukon összekötve és az első - net felé kötött - router kivételével a DHCP-szerverüket letiltva azok egyszerű access point-okká válnak, vagyis eltérő wifi-hálózatokat hoznak létre. WDS hiányában távoli rádiócsatornára illik állítani azokat, hogy a létrehozott wifi-k ne zavarják egymást. -
#43452
And
veterán
Raketkilla
#43450
And
veterán
válasz
Raketkilla
#43450
üzenetére
Néhány száz méteres távokat bármilyen eszközök átvisznek, ha mindkét oldalon kültérre vannak telepítve (mod.: irányított antennákkal, szinte bármelyik altípus megfelel) és a rálátás adott közöttük. Tiszta sáv sem árt, de az ilyen családi házas környezetben általában nem gond.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
t72killer
#43454
üzenetére
A beltérrel két probléma is akad. Az első, hogy a beltéri csillapítás előre szinte megjósolhatatlan, illetve nem is teljesen állandó (mozgó kliens, jövés-menés, ajtók nyitása és zárása meg még ki tudja mi okán). A második, hogy kifejezetten beltérre szánt extrém nagy nyereségű antennák nem igazán vannak, aminek megint csak több oka van: fizikai mérete nem lehet nagy, és értelme sincs sok. A falakat nem szokás, és nem is igazán lehet az antennanyereség növekedésével leküzdeni.
#43456: Kicsit homályos a leírása, mivel az specifikációi alapján nem világos az 5 GHz-es támogatás. Itt csak 2,4 GHz-es szabványokat (illetve az n-et, de az ugye mindkét sávon mehet) említenek, illetve még ezt is írják: "Wi-Fi Supported Frequency: 2.4G". Aztán egy kicsit odébb már kétsávosnak, meg AC-szabványt támogatónak említik. Reméljük igaz
. Ha valóban szimultán kétsávos, akkor keresztsávos üzemmódban sebességfeleződés nélkül is képes lehet a jelismétlésre. Mellesleg az AC-támogatást a hajunkra kenhetjük, ha a LAN-portja csak 10/100-as, ahogy az a leírásból következtethető. -
And
veterán
válasz
t72killer
#43495
üzenetére
MIMO-nál az antennák között illik legalább egy hullámhossznyi távolságot tartani (legalábbis omnidirekcionális sugárzók esetén), amúgy nem kritikus, nagyobb is lehet. Az az antenna, amit linkeltél, elég érdekes darab: irányított és széles sávú, de a különböző sávrészeken nem ugyanúgy működik, ami a polarizáltságot illeti, ez az adatlapjáról derül ki. MIMO-nál amúgy is szoktak játszani azzal, hogy ellentétesen polarizálják a két sugárzót (az egyiket vertikálisan, a másikat horizontálisan), így egész jól lecsökkentve azok egymásra hatását. Az integrált antennával rendelkező MIMO-s cuccok is így szoktak működni, akár egy paraboloid vagy grid antenna fejében elhelyezett dual antenna segítségével. Ez a bizonyos példány amúgy nem túlzottan nagy nyereségű, a 2,4 GHz-es sávon legfeljebb 7,5 dBi-s, azaz a kivitele ellenére nem hozza az ugyanezen sávon működő hagyományos panelantennák szintjét. Tehát ezzel konkrétan nem nyersz semmit két nagyobb nyereségű körsugárzóhoz képest akkor, ha nem használod ki a széles sávú kivitelét (azaz kizárólag 2,4 GHz-es wifi-hez alkalmazod).
-
And
veterán
válasz
t72killer
#43503
üzenetére
15 dBi már semmilyen kivitelből nem lehet kis méretű, ha többsávos meg még MIMO-s (dual kivitelű) is, akkor pláne. Ráadásul ezek ugye mind irányított antennák, beltéren nem tudom, miért lenne olyan jó dolog ilyet telepíteni. Az irányhatás miatt csak akkor jó, ha az épület valamelyik végébe telepíted és / vagy minden kliens ugyanabban az irányszögben van az antenna felől nézve. Ellenkező esetben nem kapod meg a specifikált nyereséget, és körsugárzóval jársz jobban, amit viszont érdemesebb 'középre' telepíteni (ennek hozadéka, hogy kevesebb falat és akadályt kell leküzdeni vele, de mint említettem az általában amúgy sem leküzdhető pusztán a nyereség növelése által).
"[..] azaz egy normál parabolát MIMO-ssá lehetne hackelni?"
Lehet, de egy kész paraboloidot utólag módosítani nem olyan egyszerű. A tükör csak körítés, a lényeg az antennafejben van. A dolog szépséghibája amúgy éppen az, hogy a polarizációs trükk csak akkor működik normálisan, ha az ellenoldalon is hasonlóan polarizált antennák vannak. Szimpla - MIMO nélküli - kapcsolatnál sem nyerő az, ha az egymással kommunikáló állomások antennái nem ugyanúgy polarizáltak, mivel úgy a jel erős csillapítást szenved. Tehát ezzel a megoldással általában kültéri pont-pont kapcsolatnál lehet találkozni, integrált antennával szerelt kültéri készülékekben is ilyen az antenna, és ezek amúgy nem veszett drága cuccok, már ahhoz képest, hogy nem csak passzív antennák, pl.: [link]. -
And
veterán
válasz
t72killer
#43510
üzenetére
"Azt mondjuk nem tudom, h polarizált-e a jel (miért lenne egy beltéri routernél...) [..]"
Minden antenna polarizált vagy lineárisan (H / V), vagy körkörösen. Utóbbira példa a helix, ami wifi-n elég ritka. Az összes többi wifi-n szóba jöhető típus lineárisan polarizált: panel- és, szektorantennák, valamint a dipólus és az összes erre épülő típus: yagi, paraboloid / grid, kollineár. A vertikális vagy horizontális módot ezeknél a felszerelési helyzet szabja meg. Tehát a router sima dipólus-antennája is vertikálisan polarizált, az más kérdés, hogy a beltéri többszörös visszaverődés eleve képes megváltoztatni a polarizációs irányt. Kültéren viszont ez nem játszik, és a kettős polarizáltságú MIMO-antennák elég jó szeparációt biztosítanak.
"Közben megtaláltam amit kerestem, csatinként fél dBi bukta [..]"
Ezek az értékek nagyban függenek a kivitelezés és az alkatrészek minőségétől. Normális (RP-)SMA csatlakozók jól szerelve <3 GHz-en legfeljebb 0,1dB csillapítást adnak, az N-csati még ennél is kisebbet, szóval az a 0,5 dB (nem dBi, utóbbi kizárólag antennanyereséget jellemez) per csatlakozópár érték erős túlzás. 2 méter minőségi 5,5mm-es kábel (2,4 GHz-en) legfeljebb 1 dB-t csillapít, centi vastagból ugyanennyi 0,5 dB-t. A pigtail lehet gyenge pont, de látható, ez ezek a számok erősen túlzóak is lehetnek. -
And
veterán
válasz
t72killer
#43513
üzenetére
"Még 1gondolat, antennák mellett kliensre tett erősítőben mennyire érdemes gondolkodni?"
Véleményem szerint nem igazán érdemes. Az adóoldali teljesítménylimit nem nyers (antennába betáplált) adóteljesítményre, hanem EIRP-re vonatkozik, azaz - decibelekkel kifejezve - az adóteljesítmény [dBm] és az izotropikus sugárzóra vonatkoztatott antennanyereség [dBi] összegére. Ez a limit 2,4 GHz-en az EU-ban szinte mindenhol +20 dBm (=100mW), nálunk is annyi. Az 5 GHz-es sáv kültéren is használható szegmenseiben ennek a lineárisan értve tízszerese (+30 dBm = 1W) is megengedett. Könnyen belátható, hogy egy eleve 30 dBm-es jelet bármilyen antennába táplálva túllépjük az engedélyezett limitet, méghozzá az antenna nyereségétől függően akár sok nagyságrenddel, egy > 20 dBi-s antennával a határérték ezerszerese is lehet az EIRP-értékünk adáskor.
Vétel irányban szintén megkérdőjelezhető egy erősítő hatása. Ilyenkor az alapelmélet szerint az első aktív vevőfokozat - ami vételkor a külső erősítő lesz - zaja meghatározóvá válik, hiszen az itt termelt zaj utána az összes többi fokozaton átjut, és tovább erősödik. Zaja pedig minden erősítőnek van, azaz mindegyik ront a jel / zaj viszonyon, ennek mértéke a zajtényező, amelyet az adatlapján is közölnek. Innentől kezdve az eredeti kliens vételi képességein múlik, hogy mi lesz az eredménye egy elé kötött erősítőnek. Ha a kliens már önmagában is jó érzékenységgel rendelkezik, azaz a zajhatára eléggé alacsony, és eleve kis vételi szinttel is beéri adott bithibaarányhoz, akkor egy előerősítő már nem fog ezen tudni tovább javítani, legfeljebb csak rontani. Az eredmény a dinamika csökkenése (nagyobb szintű antennajelnél hamarabb túlvezérlődik a vevőfokozat), jel/zaj viszony romlása, nem megfelelő linearitás esetén a vételi spektrum torzulása. Tehát ilyesmit csak módjával lehet és érdemes bevetni, mert egyáltalán nem biztos, hogy jól járunk vele. Van olyan eset, hogy segíthet valamennyit, de észben kell tartani, hogy a legjobb vételi 'erősítő' maga az antenna, az jó elhelyezés és nagyobb nyereség esetén mindenféle káros mellékhatás nélkül is nagyobb vételi jelszintet eredményez. -
And
veterán
válasz
t72killer
#43539
üzenetére
"Gyors kérdés, mielőtt rossz kábelt rendelek, ez ugye RP-SMA?"
Az.
"Ha új pigtail lenne, ez vajon U.FL vagy MHF4
?"
Ezt szemre nem nagyon lehet megmondani. Az U.FL aljzat külső átmérője 2mm, az MHF-4 (=Murata HSC / MXHP32) csatlakozóé pedig 1,5mm.
Mod.: a szerelt dugók külső átmérője - ahogy látom - nem teljesen egységes, az U.FL-nél 2,8..3mm, az MHF-4 estén 2,1mm körüli.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
t72killer
#43546
üzenetére
Koaxot házilag nem nagyon tudsz másra tesztelni, csak szakadásra és rövidzárra. Minden egyéb méréshez mindenféle nagyfrekvenciás / mikrohullámú műszerekre meg lenne szükség, és azokat használni meg a mérési körülményeket megteremteni is kicsit mást jelent, mint egy multimétert esetén. De legyünk őszinték, olyan nagyon szükség sincs erre: ha a kábel típusa ismert, akkor tudható az összes paramétere a fajlagos csillapítástól a hullámimpedanciáig. A teljes tápvonal vagy csak a pigtail vesztesége is könnyen kiszámítható a csatlakozókkal együtt.
-
#43604
And
veterán
MasterDeeJay
#43598
And
veterán
válasz
MasterDeeJay
#43598
üzenetére
Valószínűleg úgy működik az EIRP-limitálás az eszközön, hogy a régió / ország beállítása után egyértelművé tett limithez (ami sávtól függően +20 vagy +30 dBm) állítja az adóteljesítményt a megadott antennanyereség (antenna gain [dBi]) függvényében. Vagyis ha az antennanyereséghez 8 dBi-t írsz, akkor a 2,4 GHz-es sávon +12 dBm-et - ami körülbelül 16mW-tal egyenlő - állít adóteljesítményként a routerboard.
#43601: "A kártya ami benne van az max 250mw-ot tud a leírása szerint, de azt a dBm-et nem tudom mivel mérjem."
A dBm-et nem kell mérni, hiszen az nem más, mint abszolút teljesítményegység logaritmikus skálán kifejezve. A mW-ban (vagy akármilyen prefixummal ellátott, wattban kifejezett) és a dBm-ben megadott teljesítmények oda-vissza válthatóak. 250 mW= 24 dBm, jó közelítéssel. Kalkulátorok: dBm -> mW és mW -> dBm. -
#43662
And
veterán
XFreestylerX
#43660
And
veterán
válasz
XFreestylerX
#43660
üzenetére
"Kérdés: hogyan lehetne a kisebb házban is ugyanazzal az W1 WIFI SSIDvel nagyobb jelerősséggel fogni a fenti háztól jövő wifi jelet?"
Ezt otthoni körülmények között normálisan megoldani csak WDS-sel lehet. Némelyik megoldás - mivel sajnos a WDS abszolút nem szabványosított - szakadásmentes váltást biztosít a kliensek számára.
"Az nem jó megoldás, ha más W2 SSID van, mert buták a wifis eszközök és nem akarnak automatikusan egy erősebb jelű hálózathoz csatlakozni..."
Egyrészt az azonos SSID sem segítene, mert ugye attól, hogy a különálló hálózatoknak ugyanazt a nevet adod, attól még ugyanúgy különálló wifi-k maradnak. Ezen hivatott segíteni a WDS. Másrészt pedig ez egyáltalán nem 'buta kliens' probléma, hanem ha belegondolsz, teljesen normális működés: egy kliens igyekszik fenntartani a kapcsolatot, ameddig az fizikailag lehetséges. Ha csak azért váltana a beállított / preferált hálózatok között, mert a másik éppen jobban vehető, mint az aktuális, annak állandó le- és újracsatlakozás lenne a vége, az meg senkinek nem lenne jó. Persze lehetne finomítani a beállításokon, hogy x térerő alatt váltson a másikra, ha az minimum y térerővel jön, de ilyen beállítás egyik átlagos kliensen sincs.
"[..] gondolok itt valami Lanos range extenderre"
LAN-os range extender: ennek nincs értelme. Ha range extender (repeater), akkor vezeték nélküli jelismétlő, ha pedig LAN-hoz csatlakozik, akkor AP vagy kliens-eszköz.
Marad az, hogy keresel gyárilag WDS-képes routereket (lehetőleg párban, mert csak azonos típus / chipset / firmware alatt garantált a működés), vagy olyanokat, amelyek 3rd-party firmware-ekkel WDS-képessé tehetők. -
And
veterán
Lehetőségek:
1.) Router áthelyezése egy jobb pozícióba: szekrény tetejére, árnyékoló tárgyaktól távol. Ennek hatása igen erősen a jelenlegi körülmények függvénye. Ha például pillanatnyilag a padlón van a router bazi nagy fémtárgyak, bútorok, virágcserepek, egyéb nagyméretű dolgok társaságában, akkor az áthelyezéstől sokat javulhat a helyzet, de ha asztalon, és körülötte most sincs sok nagy tárgy, akkor nem sokat nyersz az áttelepítésével.
2.) Nagyobb nyereségű antenna / antennák: pár dB jelszint emelkedést adhat, főleg egy körsugárzóval. Ugrásszerű javulásra ettől nem lehet számítani.
3.) Router adóteljesítményének emelése: egyáltalán nem biztos, hogy megoldható, vagy csak akkor, ha 3rd-party firmware-t telepítesz rá. A hatása az előző módszerhez hasonlóan nem lehet átütő, ráadásul csak a kommunikáció egyik irányát javítja, a kliens -> router irányú adatforgalomra értelemszerűen nem lehet hatással.
4.) Repeater alkalmazása: el lehet helyezni egy jelismétlőt a router és a kliens között félúton, vagy ha csak egy fal választja el azokat, akkor a klienssel egy légtérben. Az eredmény ez esetben is a környezet függvénye, hiszen ha a repeater - ugyanis a közkeletű felfogással szemben az _nem_ erősítő - gyengén veszi az első router jelét, akkor ugyanúgy szenvedni fog a kapcsolattal, mint a kliens (repeater nélkül). A jelismétlő eredetileg nem arra való, hogy a gyenge jelből erőset kreáljon, hanem arra, hogy az eredeti hálózat hatókörét megnövelje, amihez normális minőségű kapcsolatra van szüksége az ismétlendő AP-vel vagy routerrel. A wifi jelátvitel maximális sebessége még ideális esetben is feleződni fog jelismétlő alkalmazásakor.
5.) Kábelezés: ennek előnyeit és hátrányait mindenki el tudja képzelni.
6.) Kábelezés + újabb AP telepítése: ugyanaz, mint az előbbi módszer, de vezeték nélküli elérést biztosít, és egyben ez adja a legjobb vételi térerőt .Persze ekkor nem az eredeti router wifijére támaszkodunk. -
And
veterán
válasz
flash-
#43796
üzenetére
"hozzák vajon egy 9dbi-s márkás (TPlink) antenna minőségét?"
Nem. Bár 9 dBi-s kivitelben a TP-Link antennája sem körsugárzó (ha a TL-ANT2409x típusról van szó), csak a 8 dBi-s. Prózai ok: az antenna méreteinek - legyen szó akármilyen kivitelről - a nyereség emelkedéséhez exponenciális ütemben kell növekedniük. A 2,4 GHz-es beltéri, tehát kezelhető méretű körsugárzók nyeresége legfeljebb 8..9 dBi lehet, kültéri kivitelben 14..15 dBi, de ezek bőven 1m-nél nagyobb méretű sugárzót jelentenek.
"ide kapcsolodó kérdésem hogy az Asusrtn12d1 antenna A 2T2R MIMO funkciója antennán múlik?"
A MIMO lényege a többantennás kivitel, tehát az antennák darabszáma mindenképpen egynél nagyobb kell legyen, ha MIMO-képes eszközről beszélünk. A párhuzamos - ugyanazon frekvenciasávot, csatornát - használó jelfolyamok (spatial stream-ek) száma egyben meghatározza a minimálisan szükséges antennák számát. Tehát pl. a 802.11n 300 Mbps jelzési sebességű átviteléhez legalább kettő, a 450 Mbps-es átvitelhez minimum három antenna kell kötelezően.
Az antennák nyeresége, iránykarakterisztikája ettől alapvetően független, a térbeli elválasztásuk a lényeg. Egy beltéri soho-routeren nyilván körsugárzók lesznek, de létezik pont-pont összeköttetésre szánt kültéri eszköz, amely integrált nagynyereségű és irányított antennákat tartalmaz a MIMO-s összeköttetéshez. -
And
veterán
válasz
flash-
#43798
üzenetére
Igaz, az is körsugárzó (-> omnidirekcionális), úgyhogy sorry. Én meg erre gondoltam, szintén TL-ANT2409: [link], csak -A végződéssel. Nagy poén a gyártó részéről ugyanolyan fő típusjellel illetni a két eltérő karakterisztikájú antennát
. Más típusnál bezzeg, mint pl. a TL-ANT2414x esetén az utolsó betűjel a csatlakozó típusára utal, nem egy totál más kivitelű, de azonos nyereségű típusra.
Mod.: "[..] pontosan mikor érdemes ilyet tenni a routerre?"
Bármikor, csak nem biztos, hogy a művelet kifizetődő lesz. Az ASUS RT-N12 D1 specifikációja szerint azon ugyanis már gyárilag sem a legkisebb nyereségű antennák vannak, hanem 5 dBi-s típusok. Ezekhez képest a javulás csupán néhány dB-nyi lehet, az pedig több ugyan a semminél, de a kapcsolatban hatalmas minőségbeli ugrást semmiképp nem hozhat. Picivel stabilabbá teheti a linket, de például a wifi-lefedettség óriási megnövekedésére ettől nem szabad számítani.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#59070464
#43811
üzenetére
"ALFA AWUS036NHA durvan milyen sebessegre kepes ha a ket pont kozott falak nincsenek, csak ablakok es a tavolsag 100, 200 illetve 500 meter?"
Kültéri kapcsolatot kültéri antennák nélkül létrehozni sajnos csak a mesében lehet, főleg sokszor száz méteres távra. Írhatnak akármilyen hatótávokat a kliensekre, azokat az értékeket nagyjából el is felejtheted, ha épületen belül telepítve, a saját antennájával használod. Ez akkor is igaz, ha egyébként a kérdéses épületek ablakaiból rálátni egymásra. -
And
veterán
válasz
akoska23
#43829
üzenetére
Ez egy nagyon hasonló típus, gyártó ugyanaz, a nyeresége pedig majdnem: [link]. A saját kivitelét - szektorsugárzó - tekintve nem túlzottan nagy nyereségű példány. Figyelembe véve, hogy ennél valamivel jobb nyereségű 2,4 GHz-es szektorantennát már <10e forintért lehet venni, és hogy ez egy használt példány, a reális ára nagy vonalakban mondjuk 5 ezer Ft körül lehet.
-
#43839
And
veterán
Thunderzolee
#43838
And
veterán
válasz
Thunderzolee
#43838
üzenetére
"Nem ismertem régebben, kicsit tartottam is tőle, kár, h a karakterisztikája ennyire megváltozik, ahogy növeljük az intenzitását az antennáknak. :/
Egy antennának önmagában nincs se intenzitása, se jelerőssége (utóbbi fogalommal például webáruházakban lehet találkozni antennák kapcsán). Nyeresége van, az pedig attól tud növekedni, hogy fokozzuk az irányhatást, azaz csökkentjük a hatásos működési térszöget, egyre erősebben fókuszáljuk / nyaláboljuk az energiát. Tehát a nyereség növekedése mindig együtt jár a működési (tér)szögtartomány csökkenésével, ez máshogy nem megy. Az antenna passzív alkatrész, csak azt az energiát tudja lesugározni (adáskor), amit bele táplálnak, és azt sem 100%-os hatásfokkal.
Bár a belinkelt ábra a nyalábolást próbálja szemléltetni, több részletében hibás: egyrészt a működési szög / térszög sosem egy éles határral rendelkező egyenletes tartomány (vagyis a sugárzási tartománya nem úgy néz ki, mint egy színházi spotlámpa fénye), nem úgy kell elképzelni, hogy például 25°-os szögben teljes a lefedettség, attól minimálisan eltérve meg már semmi, mert ez erősen megtévesztő, a valóságban az irányszögtől függően folyamatos átmenet van a hatásosságban. Másrészt az ábra ugyan azt sugallja, de egy 2 dBi-s dipól sem gömbsugárzó (ezért lehet 0 dBi-nél nagyobb a nyeresége), annak is van határozott iránykarakterisztikája, még ha az nem is olyan éles, mint egy nagyobb nyereségű típusé. -
And
veterán
válasz
Truman
#44301
üzenetére
"Elsősorban a hatótávolsággal vannak problémák, hiába van minden max -ra állítva. Keresztfiam játékával egy 2000 forintos noname kínai adóvevővel kristály tisztán beszélgetek vele 2 utcával arrébb is."
Sajnos nem egy műfaj a két dolog, az egyetlen közös bennük az, hogy mindkettő rádiós átvitelt használ. Az egyik ('játék' walkie-talkie: vélhetően PMR) keskeny sávú, egyszerű analóg modulációt alkalmaz, a másik (wifi) pedig az előbbinél több ezerszer nagyobb rádiós sávszélességet kíván, és ez meg is mutatkozik a vételi érzékenységükön. Egy kézi rádió adóvevő ugyanis nagyságrendekkel - jó 30..40 dB-lel - érzékenyebb bármilyen wifi-nél, és ez a hatótávolságukon is meglátszik, pedig a teljesítményük között egyáltalán nincs nagyságrendi különbség.
Egyébként meglepődnél, hogy egy wifi mire lehet képes: szinte bármilyen kommersz wifi-eszközökkel kilométerek hidalhatók át kültéren, ha a szabad rálátás biztosított közöttük és normális - nem kell óriási méretekre / nyereségre gondolni - irányított antennákat aggatunk rájuk. -
And
veterán
Beltéren nem lehet túl nehéz megtalálni egy egyszerű okostelefonnal sem, egyszerűen addig kell menni, amíg a jel valószerűtlenül erős nem lesz. Az indikációban segíthet egy, a jelszintet az alap néhány pálcikásnál nagyobb felbontással mutató program, pl. az androidos inSSIDer. Egy ilyen mobil eszköz hatótávolsága kicsi, tehát biztos nem kell kilométereket gyalogolni hozzá. Kültéren kicsit problémásabb a dolog, ahhoz irányított antennák kellenek, de a különböző pontokban mért irányszögekkel elég jól meghatározható a forrás helye.
Amúgy miért kell kiiktatni? Mi van akkor, ha valaki csak a mobilján aktiválta az AP-módot vagy egyéb wifi-s mobilnetet használ? Zavar valakit, vagy az a gond, hogy nem lehet rá csatlakozni ? -
And
veterán
(Ha én kémkedésre adnám a fejem, akkor eleve nem egy olyan eszközt - jelesül: access pointot - telepítenék, amely a gyakori közhiedelemmel ellentétben akkor is könnyen észrevehető, ha az SSID-szórást kikapcsolják rajta, hiszen a beacon-csomagjai nem csak a hálózat nevét tartalmazzák, hanem egy rakás egyéb információt is. De ha mégis ilyet tennék, akkor nem kifejezetten engedélyezném rajta az SSID-broadcast funkciót, főleg nem a cég kezdőbetűit tartalmazó hálózatnévvel, hogy egyértelmű legyen, mit is szeretnék. Ha ez tényleg egy 'kém' műve, akkor az illető elég nagy balfék lehet, úgyhogy én azért nem zárnék ki egyéb lehetőségeket sem..)
Akkor a megoldás egy wifi-analizátor applikációval felszerelt okostelefonnal addig kajtatni, amíg a hálózat térereje olyan naggyá nem válik, amilyen csak közvetlen közelről lehet. -
And
veterán
Lényegében bármelyik jó, amelyik valós idejű szkennelésre / indikálásra képes. Próbaképp fogtam innen az első találatot (Wifi Analyzer / farproc), és az is megfelelt, az inSSIDer pedig úgy látszik, már mobilos verzióban sem ingyenes. A iOS-hez nem tudok szólni.
A program a szomszéd helyiségben -75..-60, a routerrel egy légtérben -55..-50, a routertől egy méterre -45..-40, a közvetlen közelében -35..-25 dBm-es térerőt indikált. Ezek a számok természetesen csak nagyságrendileg stimmelnek és még akkor sem teljesen stabil értékűek, ha nem mozogsz és egy helyben tartod a mobilt. A lényeg a hideg-langyos-meleg-forró típusú keresgélés. -
And
veterán
válasz
MaCS_70
#44388
üzenetére
(A link nem jó). Ha azt vesszük, hogy a reflektor célja csak a 'hátrafelé' sugárzás megakadályozása és ezzel a főiránybeli lefedettség növelése lenne, akkor pár dB-t javíthat. Viszont a ház fala eddig sem nyelte el teljesen a felé irányuló energiát, hanem kisebb-nagyobb részét visszaverte. Ha a reflektor amúgy nem keskeny szögű lefedettségre (azaz: nagyobb nyereségre) tervezett, akkor adhat némi javulást, de a fenti tényezőket figyelembe véve ugrásszerű térerőnövekedést semmiképp sem.
-
And
veterán
válasz
MaCS_70
#44392
üzenetére
A geometria is fontos természetesen, de a hatásosság nem csak azon múlik. Itt két dolgot lehet figyelembe venni: 1.) a tükör mérete felülről limitálja az elérhető nyereséget, és 2.) a nyalábolás fokozódása egyben a kihasználható térszög csökkenésével jár. Tükrözésnél vagy erősebb nyalábolásnál nincs olyan eset, hogy úgy növekedjen jelentősen a vételi térerő, hogy közben a lefedett irányszög / térszög ne csökkenjen. A kettő együtt ugyanis nem növekedhet semmilyen passzív antennakonstrukció által. Tehát ha az eddig az egyik irányba (fal felé) sugárzott jelet egy az egyben visszatükrözöd a szükséges főirány felé, akkor annyit érsz el, hogy a hasznos térszöged a felére csökken, a nyereséged pedig a kétszeresére (másképp fogalmazva 3 dB-lel) növekszik. A gyakorlatban ez sem lesz igaz, ugyanis a falfelület már eddig is tükrözött valamennyit, azon túl pedig el is nyeli a beeső energia egy részét. Persze ha a fedni kívánt vízszintes szög kisebb 180°-nál, valamint a függőleges nyalábolás is képbe jön (ami a linken szereplő sörösdoboz-tükörnél pont nem játszik), akkor az előbb említettnél nagyobb nyereségnövekedés is elképzelhető. Az erre képes eszközöket irányított antennának hívják
, amelyek nyeresége / hasznos térszöge, iránykarakterisztikája elég széles skálán mozog. -
And
veterán
válasz
MaCS_70
#44398
üzenetére
"A tükrözéssel nem generálok-e olyan hibát, ami összességében rontja az egész rendszer hatásosságát, pl. nem kívánatos visszaverődések által."
Ez két okból sem jelenthet problémát: először is minden nagyobb nyereségű antenna a sugárzási nyaláb szűkítésével operál (hogy ezt fizikailag tükrözéssel, kiegészítő direktor-elemekkel vagy más módon éri el, az mindegy) és a fő sugárzási irányokban azokkal sincs ilyen gond, másodszor pedig beltéren nem lehet megkerülni a visszaverődéseket, azok minden hátrányával / előnyével együtt. A hátrányok ellen találták ki az antenna diversity működést, vagyis a több antenna használatát (átkapcsolást) még jóval a párhuzamos adatfolyamokat alkalmazó MIMO előtt.
Ha a kiegészítő tükrözés valóban visszaverődést okoz (vagyis az erre használt felület nem elnyelő), akkor beltéren rosszabbul nem magyon járhatsz, feltéve, hogy nem 'nyalábolod túl' az energiát, de az ilyen kisebb nyereségű antennákkal meg a beltéri falakból adódó, meglévő visszaverődésekkel együtt nem okozhat problémát. Más kérdés, hogy hasonlóan az antennacseréhez, túl sok javulás sem érhető el feltétlenül ezekkel a módszerekkel. A falak árnyékolásából adódó többletcsillapítás szomszédos vagy távoli helyiségek között sokkal jelentősebb lehet, mint ami vacak pár dB-es nyereségnövekedéssel kompenzálható. Ilyenkor többet segíthet a router áttelepítése központi helyre. -
And
veterán
válasz
Blacklock
#44464
üzenetére
1.) Az airgrid nem egy szimpla passzív antenna, hanem integrált kültéri eszköz, azaz olyan többfunkciós wifi, amely beépített antennát tartalmaz. Alkalmas AP- és kliens-üzemre, illetve repeaterként is tud működni, de utóbbi módnak kültéri kivitelben ilyen irányítottságnál - ha maga a grid antenna rá van szerelve - nem sok értelme van. Tehát képes egy meglévő wifi-hálózatra (AP-ra) kapcsolódni, ha kliens-módba állítod. Amúgy minden wifi-eszköz kétirányú forgalmat generál (tehát ad és vesz is jelet), illetve fizikai szinten sem létezik olyan passzív antenna, amely csak adásra vagy csak vételre volna alkalmas.
-
And
veterán
válasz
Blacklock
#44467
üzenetére
"[..] továbbítsa a routernek az pedig LAN kábelen a gépnek?"
Először is, ha csak egyetlen PC-t kell kiszolgálni, akkor egyáltalán nincs szükséged második routerre (a D-Link-re). Ha több géphez kell vezetékes elérés, akkor is elegendő ahhoz egyetlen switch, mivel az Airgrid routerként is működhet, viszont ugye csak egyetlen LAN-portja van. Újabb wifi-router csak akkor kell, ha otthon is szükséged van vezeték nélküli elérésre, ráadásul utóbbi esetben is célszerűbb AP-ként (valamelyik LAN-portja felől) kötni a második eszközt, mivel routerből egy is elegendő.
"az Airgrid kliensként a "Basic" beállítást jelenti?"
Wireless fül / Wireless Mode: Station, ez jelenti a kliens-módú beállítást. Azon az oldalon meg kell adni az SSID-t, vagy a Select... gombbal kiválasztani a listából, ha nem rejtett az adott hálózat neve. WDS-nél a pipát kivenni (tiltott), egyéb adatokat - csatornaszélesség, kódolási algoritmus, megosztott kulcs (ha a hálózat kódolt) - beállítani, és kész. A Network-fülön lehet konfigurálni a bridge / router működést. Ha csak egy PC-hez kell, akkor bridge, míg router-módban - egy közönséges routerhez hasonlóan - megadható a kapcsolódási konfiguráció WAN / LAN oldalra (fix IP, DHCP-kliens ill. szerver) Routerként konfigurálva a WLAN-illesztő jelenti az Airgrid WAN-oldalát, az ethernet-port pedig a LAN-t. (SOHO Router módban épp fordítva működik - az ethernet-port jelenti a WAN-t -, de neked nem arra van szükséged.) -
-
And
veterán
válasz
Blacklock
#44477
üzenetére
Először próbáld meg normál módon bekonfigurálni, miután - ha jelenleg nem az lenne rajta - feltetted a legutolsó, jelen pillanatban v5.6.9-es firmware-t. Az említett autentikáció ugyanis elvileg támogatott, be lehet állítani a webfelületen, csak a gyakorlatban nem ment az illetőnek. De a bejegyzés már több, mint egy éves, azóta hátha faragtak rajta a szoftverben. Sajnos a changelog nem tesz róla említést, de hátha.
Ha nem megy, utána lehet próbálkozni azzal a telnet-es / ssh-s mókával. -
And
veterán
válasz
Blacklock
#44520
üzenetére
"Ezek a reapeterek csak WPA-PSK- nál működnek."
Sőt van, amelyik csak WEP esetén megy. Amúgy az, hogy a "survey táblázatban" megjelenik, a világon semmit nem jelent arra nézve, hogy lehet-e az adott hálózatot ismételni (vagy arra csatlakozni, ami a jelismétléshez is szükséges feltétel), vagy sem. Az állomáskeresés avagy site survey ugyanis minden létező wifi-hálózatot megmutat, amelynek szabványa kompatibilis a keresést végző kliensével és a hálózatot létrehozó routeren / AP-n engedélyezve van az SSID broadcast, vagyis a hálózat nevének közzététele. A kapcsolat ettől még nem feltétlenül jön létre, hiszen a hálózat nevének szórása teljesen függetlenül állítható az alkalmazott titkosítástól és a hitelesítés módjától. Egy agyontitkosított és szokatlan azonosítást alkalmazó wifi-hálózat / AP is látható abban a listában, ha a tulajdonosa úgy gondolja, hogy láthatóvá kívánja tenni.
Amúgy frissítettél már firmware-t azon az AirGrid-en? Mert a #44479-ben csatolt képek alapján még meglehetősen régi verzió van rajta. Ha azzal sem fog menni, akkor még mindig kereshetsz valakit a közeledben, aki látott már linux shell script-et és végre tudja hajtani a hup.hu-n leírtakat. -
And
veterán
válasz
#38742016
#44555
üzenetére
Lehet erre megoldás, csak azt semmiképp nem szabad a jelenlegi belső wifi kártyára és antenná(k)ra alapozni. Semmilyen szoftver vagy konfigurációs lehetőség nem képes a semmiből valami értelmeset elővarázsolni. Esélyed akkor van egy valóban használható linkre, ha beszerzel egy külső antennával ellátható klienst, vagy olyat, ami egyenesen össze van építve az antennával, és kifejezetten kültérre való. Természetesen ezt - külön antenna esetén legalább azt - valóban kültérre is kell telepíteni. Ehhez a laptopot nem kell sehová vinni, mert egy külső kliens ugye többféle porton is csatlakoztatható, egy antennával integrált kliens esetén leginkább az ethernet jöhet szóba.
-
And
veterán
válasz
#38742016
#44557
üzenetére
Amennyiben a 'külső' nélküli alatt azt értjük, hogy a notebook házán kívüli, akkor szerintem erre jó eséllyel nincs megoldás a meglévő belső kártyával. A beépített eszköz már megmutatta, hogy adott pozícióban mire képes, és az nem sok. Ha jól veszem ki, itt eleve kültéri linkről lenne szó, legalábbis az időjárásra utalás erre enged következtetni. Az ilyeneket pedig ritka szerencsés esetektől eltekintve - mint például a végpontok közötti minimális távolság - eleve kültéri eszközökkel illik megoldani, méghozzá mindkét oldalon. Ha van a másik végpontra néző ablak, és esetleg egy hosszabbító segítségével mégiscsak van arra lehetőség, hogy egy tesztre annak közelébe tedd a laptopot, akkor érdemes megnézni, hogy a jelszint ettől használhatóvá válik-e (mondjuk 15 dB-lel növekszik). Utóbbi esetben talán megúszható a kültérre / épület falán kívülre telepített antenna vagy integrált kliens, de akkor is egy olyan eszközt kell használnod a beépített helyett, amelynek az antennája az ablak közelébe telepíthető. Ha ez nem ad elegendő javulást, akkor nincs más, épületen kívüli antenna kell. Mondjuk eleve kisebbfajta csoda, hogy akkora jelszinttel él valamennyire a link. Az más kérdés, hogy mennyire lehet hinni a kliensek (bármelyik) által visszajelzett jelszint-értékeknek, de általában nem nagyon. Az a biztos, hogy jelenleg a zajhatár közelében van, ami nem sok mindenre elegendő, de vannak még lehetséges tartalékaid, amelyeket megfelelő hardverekkel és elrendezéssel ki lehet használni.
-
#44634
And
veterán
kovbandi82
#44633
And
veterán
válasz
kovbandi82
#44633
üzenetére
Hiába állítod be ugyanazt az SSID-t mindkettőn, attól még nem marad egy hálózat, ebben a formában csak WDS-sel lenne megvalósítható, ami viszont jó esetben azonos chipsetet / firmware-t - és nem mellesleg azonos sávot illetve csatornát - követel meg. De miért is olyan lényeges, hogy egyetlen hálózat maradjon? Az egyetlen hátrány annyi lesz, hogy le- majd újracsatlakozás nélkül nem lehet megúszni az AP-k közötti váltást, azaz valószínűleg nem lehet átmenni a lakáson a wifi-kapcsolat megszakadása illetve erős gyengülése nélkül. Amúgy a sávszélesség megmarad, hisz nincs wifi jelismétlés, és akár az SSID-k is lehetnek azonosak, csak mindkét profilt be kell állítani a kliens-eszközökön. A rádiósávokat sem kötelező szétválasztani (persze lehetséges, de nem feltétel), a lényeg, hogy azonos sávon működő AP-k spektruma ne fedje egymást, ezért a 2,4 GHz-es sávon egymástól jó távoli csatornákra kell azokat konfigurálni.
-
#44638
And
veterán
kovbandi82
#44636
And
veterán
válasz
kovbandi82
#44636
üzenetére
Ha minden eszköz ugyanabban a címtartományban lesz, és egyetlen DHCP-szerver engedélyezett benne, akkor nem lesz gond.
"Az eszközök fix belső ip címeit a fő routerben kell beállítani igaz?"
Ha ezt úgy érted, hogy a 'fő' router a DHCP-szerver, és a 'fix'-címek valójában nem fixek, hanem statikus (MAC-címhez rendelt) DHCP-n kiosztottak, akkor igen. A valódi fix IP-címekhez egyébként semmi köze a routernek, DHCP-szervernek, és természetesen az utóbbi által osztható résztartományon kívül illik azokat beállítani.
"[..] és úgy a wan helyett a Lan1-be dugom a kábelt. Igaz az adminjat nem erem el, de pont nem erdekel."
Miért ne érnéd el? A LAN-felől is elérhető marad, csak ezt tényleg fix IP-re kell állítanod a LAN-oldalon. -
#44641
And
veterán
Gubek-Einste
#44640
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#44640
üzenetére
(Nem vagyok annyira képben a mai routerek szolgáltatásait illetően, de tudnak azok egyáltalán a LAN-on automatikus címkérést / DHCP-kliens funkciót? Mert alapesetben ugye nem sok értelme van, a régebbi típusok - tudomásom szerint - nem is képesek ilyesmire.)
-
#44645
And
veterán
kovbandi82
#44643
And
veterán
válasz
kovbandi82
#44643
üzenetére
"Tplink routerem van, pont ezek a szabad ip címek, síma copy paste. Csak ha a R2-nek egy DHCP-n kívüli IP-t állítok be, akkor azt nem fogja '' elveszteni? ''"
Azonos címtartományban nem számít, hogy az adott címet automatikusan kapta-e az eszköz, vagy fixen állították be rajta. Ha a címtartomány például 192.168.0.x, az alhálózati maszk pedig 255.255.255.0, akkor is minden eszköz eléri az összes többit, ha a DHCP szerver mondjuk az x= 100..149 tartományban oszt címeket, és a másodlagos router IP-je 192.168.0.10. -
And
veterán
A bridge-mód nem vezeték nélküli hálózatkiterjesztésre vagy jelismétlésre való.
"ha két eszközt iktatok be ismétlőként (ez a 2 eszköz kábellel lenne összekötve), akkor nem csökken a net sebessége, jól értem?"
Igen, de természetesen ennek vannak feltételei is, például az, hogy egymástól távoli rádiócsatornákra kell konfigurálni a két (az eredeti és az 'ismételt') hálózatot. Amúgy sem a 'net' (internet) sebessége csökken, hanem a rádiós link sebessége a távoli végpontok között. Ha a wifi hasznos sebessége amúgy többszöröse az internetelérésed sebességének, akkor az internetet használva a dolog jó esetben fel sem tűnik, csak helyi hálózatban, mivel ilyenkor a wifi link teljesítőképessége még megfelezve is meghaladhatja az internet sebességét. -
And
veterán
válasz
Játékos
#45013
üzenetére
A vételi jelszint [dBm] önmagában több okból sem jelent teljesen megbízható adatot arra vonatkozóan, hogy mennyire lesz stabil a kapcsolat:
1.) Az egyes eszközök érzékenysége eltérő, azaz ugyanahhoz a fizikai kapcsolódási sebességhez kissé eltérő jelszinteket igényelnek (nyilván minél nagyobb az érzékenység, annál kisebb jelszint elegendő ehhez).
2.) A wifi-kliensek és routerek által visszajelzett térerő rohadtul nem megbízható, és általában nem is igazán stabil érték.
3.) A nyers jelszintnél sokkal érdekesebb adat a jel/zaj viszony (SNR), amit vagy kijelez a kliens / router, vagy nem. Ehhez az adathoz sokkal jobban lehet kötni a link várható képességeit, mintha csupán a jelszintet néznénk. Normális kapcsolathoz > 20 dB-es SNR érték dukál.
#45011: "Igen, rúdantenna. Ezek szerint, ha az antennát "fektetem", tehát vízszintesen áll, akkor lefelé (mivel a padláson van a router) jobban fog szórni?!" Elméletben igen, de azt figyelembe veheted, hogy a routerek antennái nem túl nagy nyereségűek, ebből következően az irányhatásuk sem annyira számottevő. Vagyis nagyjából nem számít, hogy hogyan van telepítve. Különösen igaz ez beltéri használatnál, mivel a visszaverődések összevissza torzítják a dipólus antenna elméletben gyönyörű tórusz formájú iránykarakterisztikáját. Valószínűleg sokkal többet számít az, hogy hová teszed az antennát / routert, mint az, hogy a nyomorult kis antennái milyen pozícióban állnak.
Mod. #45015: Valószínű épp azért látsz pozitív értékeket, mert azok nem vételi térerőt, hanem jel/zaj viszonyt jelölnek. Az ilyen -30..-20 dBm-nél nagyobb jelszintek már amúgy is olyan óriási vételi jelerősséget takarnak, amelyek a gyakorlatban nem igazán fordulnak elő, hacsak nem közvetlenül egymás mellé teszed a router és a kliens antennáját.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Játékos
#45017
üzenetére
"Újra próbáltam, és most csak 4 dB-t jelentett az antenna fektetése.."
Ebből rögtön meg is állapíthatod, hogy mennyire 'megbízható' és 'stabil' az ilyen jelszint mérés. Észre lehet venni, hogy a 'mért' adat attól is erősen függ, hogy hol állunk a kliens / router mellett, és azt is, hogy akkor is oda-vissza ugrál pár dB-t (vagy ha jelszint: dBm-et), ha meg sem mozdulunk, és a környezetben látszólag semmi nem történik. Valójában ez a mérés csak nagyságrendi indikáció, de néha még annak is elég durva.
Sajnos ugyanez áll az SNR-re is, mivel az alapja annak szintén a jel, illetve annak hiányában a háttérzaj vételi szintjének mérése. Ha ez utóbbi két adatot megkapjuk dBm-ben, az SNR dB-ben egyszerűen a két érték különbségeként értelmezendő.[ Szerkesztve ]
-
#45060
And
veterán
szabifotos
#45055
And
veterán
válasz
szabifotos
#45055
üzenetére
A gyakorlatban beltéren korlátozott az értelme (kábé mintha reflektorral akarnánk átvilágítani a betonfalon), főleg nem azzal az antennával, amivel árukapcsolva adják. Kültérre meg nagyjából felesleges, az 5 GHz-es sávnak több haszna van nagyobb távolságú kapcsolatokhoz. A műszaki adatai helyenként érdekesek, például "Output power: 2W(30dBm)", merthogy nem stimmel, 30 dBm = 1W, két watthoz 3 dB-lel több kellene. Ezen felül "Optical input power: 9~13dB", fejtse meg valaki, hogy ez vajon mit jelenthet egy mikrohullámú erősítő esetén. Amúgy a világ több országában ez teljesen legális összeállítás, de az EU-ban szerencsére abszolút nem. Interferencia keltésére, a teljes szomszédság idegesítésére, a fél ISM-sáv kisajátítására viszont egyenesen kiváló megoldás.
(Most komolyan: sokan afféle csodaszerként tekintenek az ehhez hasonló eszközökre, hasonlóan a gagyi kategóriájú antennákhoz. Csakhogy egy ilyen kütyü létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető, és régen rossz, ha az ember a tisztességes kábelezést, normális érzékenységű eszközök használatát, a megfelelő antennákat vagy a rálátás hiányát akarja az ilyen erősítőkkel kiváltani.) -
And
veterán
válasz
farkas-j
#45077
üzenetére
Szigorú feltétel ugyan valóban nincs az egyforma antennákra, abban azért megegyezhetünk, hogy ez is csak körsugárzók esetén igaz, mert ha erősen irányított antennákra cserélnénk azokat, és a fő sugárzási irányukat is teljesen eltérően választanánk, annak ugye végképp nem lenne sok értelme.
"Minden antennára egy csatorna csatlakozik, ami egy adó-vevő végfokot jelent."
Ez MIMO-működést feltételez, a nevezett routertípus valóban 2x2(x2) MIMO-t támogat. Na most, ha egy ilyen rendszer egyik antennáját nagyobb nyereségűre cseréljük, akkor azt érjük el, hogy a kettő közül az egyik jelfolyam (spatial stream) nagyobb jelszinttel vehető a kliens-eszközön, illetve az adás-vétel szerepek nagyon gyors cserélődése miatt ez visszafelé is érvényes. Az eredeti kérdés a hatótáv növekedésére vonatkozott, így vegyük azt az esetet, mikor a router-kliens link már olyan gyenge, hogy a kliens az egyik jelfolyamot (ami a router nagyobb nyereségű antennájáról származik) még éppen elfogadható szinttel veszi, a másikat viszont (az eredeti, kisebb antennáról) már nem. A MIMO-ra épülő nagyobb sebességű módnak ilyenkor búcsút is mondhatunk, egyetlen használható spatial stream marad, ami 802.11n kapcsolat esetén legfeljebb 150 Mbps linksebességet tesz lehetővé, de miután abból az esetből indultunk ki, hogy a jelszint nagyon gyenge, a valós linksebesség csak a töredéke lesz ennek. Vagyis a MIMO-ra épülő adatkapcsolat egy ilyen 'feles' antennacseréből nem igazán profitál.
A másik eset, hogy eleve nincs MIMO-s link az állomások között, mert mondjuk a kliens csak 150 Mbps-es (egyetlen antennája van, így legfeljebb egy stream-et kezel). Ekkor a router két antenna jobb esetben spatial diversity működést tesz lehetővé, vagyis a router antennát vált, ha a kliensről származó térerő csökken, avagy a dekódolt jel bit-hibaaránya megnő. Ha a pillanatnyi tartózkodási helyzet (terjedési útvonal, visszaverődések, akármi) úgy hozza, hogy a router már eddig is a nagyobb nyereségű antennát használta - amire nagyobb az esély, hiszen arról elvileg ugyanolyan körülmények között is nagyobb jelet kapott -, a másik pedig le volt kapcsolva, akkor ha megpróbál antennát váltani, azzal szembesül, hogy nem csak a diversity miatt lesz más a vételi jel szintje a másik antennán, hanem annak kisebb nyeresége okán is. Működni éppen működik, de ebben az esetben eleve nincs szükség két antennára. Mivel a diversity-működés hatásossága, a diversity gain értéke alapban nem túl nagy (legfeljebb néhány dB), ezért nagy nyereségbeli különbségek esetén teljesen értelmét vesztheti a mutatvány. Ennek oka, hogy a diversity gain értéke alapban két tényezőtől függ: az egyik a két vett jel közötti összefüggés avagy korreláció, a másik pedig a két jel átlagos szintje közötti különbség. Mivel a diversity gain annál nagyobb, minél kisebb a két antennáról vett átlagos jelszint különbsége (illetve minél kisebb közöttük a korreláció), belátható, hogy ez abban az esetben teljesül, ha az antennák nyeresége megegyezik.
Ezért van az, hogy akkor jár legjobban a felhasználó, ha a két- vagy többantennás routeren minden esetben azonos nyereségű antennák vannak. Nem feltétel, csak éppen így van a legtöbb értelme. -
And
veterán
válasz
kory24
#45158
üzenetére
"Árban ugyanannyi lenne 16dbi mint 5dbi boltban."
(Árban lehet, de azt tudnod kell, hogy 16 dBi-s körsugárzó 2,4 GHz-es wifihez egyszerűen nem létezik. Akkor sem, ha azt írják rá. Lehet, hogy hozza az 5 dBi-s antennák szintjét, de hogy 16 dBi nincs, arra mérget vehetsz.) -
#45164
And
veterán
Gubek-Einste
#45160
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#45160
üzenetére
(Komolyan vehető gyártók kínálatában max. 15 dBi-s kültéri típusokat láttam eddig, de már az is kompromisszumos érték. Az a nyereségmaximum eleve csak sávközépre érvényes - mondjuk ez minden nagyobb nyereségű antennára igaz. Évekkel ezelőtt láttam egy cikket is a témáról, amelyben elég jól belementek a fizikai okokba is, persze azóta sem találom.)
-
And
veterán
válasz
Cyberwolf
#45170
üzenetére
Abba az alapvető hibába estél, hogy azt gondoltad, az újabb router 'erősebb' lesz, mint a régebbi. Holott egy új wifi-szabvány sem hozhat nagyobb 'erősséget' (azaz teljesítményt), mivel az rendeletileg szabályozott, és alapjában nem a wifi-szabványhoz kötött, hanem az adott frekvenciasávhoz. Vagyis egy 802.11g-s (54 Mbps) router nem lehet 'erősebb' egy régi b-s szabványúnál és egy 2,4 GHz-en működő n-szabványú sem a b/g eszközöknél. Javulás természetesen ettől függetlenül is lehet a lefedettségben, de az nem feltétlenül az 'erősség' növekedésétől alakul ki. Persze az egyes típusok, sőt típuson belül az egyes példányok teljesítménye sem mindig azonos, de egyetlen új (hivatalos úton beszerzett, a normákat teljesítő) router sem lesz sokszor 'erősebb' a réginél, mert ez nem lehetséges.
#45166: "Ezt az 1, 6, 11, -es csatornát sosem értettem, hogy miért csak ezek így együtt, hiszen a 2, 7 ill. 3, 8 ill. 4, 9 ill. 5, 10 -es csatornapár sem üti egymást . Nem?"
Az eredeti 1, 6, 11 felállás az USA-beli piacra vonatkozik, mint három, egymást nem átfedő csatorna. Csakhogy nálunk nem 11, hanem 13 csatorna használata lehetséges, ezért bármely csatornahármas teljesíti ezt a feltételt, amelynek tagjai között legalább öt csatornányi távolság van. Lehet az 1-7-12, 1-6-13, de akár a 3-8-13 is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
vadasz70
#45295
üzenetére
A kérésed azzal ekvivalens, mintha egy olyan zseblámpát szeretnél, ami elvilágít egy 100m-re lévő másik házba úgy, hogy bent maradsz a szobádban, lehúzod a redőnyt, az ablakodtól 20m-re telibe takaró fák, félúton meg más tömbházak állnának.
Ha a két végponton kültérre (minimum a falon kívülre) tudod telepíteni az antennákat úgy, hogy rálássanak egymásra, akkor a legegyszerűbb panelantennától kezdve nagyjából bármelyik irányított antenna, még a létező legkisebb nyereségű is megteszi ekkora távra. Ha pedig erős takarásban vannak a végpontok, vagy nem tudod / nem szeretnéd kültérre szerelni az antennákat, akkor jó eséllyel egyik sem lesz megfelelő. Ezért ilyen - relatív kis linktávolságú - igény esetén az antenna kivitele csak a sokadik szempont. -
And
veterán
válasz
vadasz70
#45300
üzenetére
"a másik oldal az házon belül lenne"
Vagy megbarátkozol (illetve a másik pontban lévő egyén megbarátkozik) azzal, hogy ott is kültérre kell szerelni, vagy akár el is felejtheted az egészet, főleg ha valamilyen mozgó kliens, például notebook lenne a végpont.
"vettem egy külső antennát az ebayon de rosszabb ha rárakom a routera minta saját szoba antennnával."
Ha valami olcsó, csillió dBi-s (vagyis annak hazudott) antennát, esetleg körsugárzót szereztél be, akkor nincs min csodálkozni. Van róla linked?
"Ezért kellene pontos típus ami biztosan jó."
Túlságosan is ragaszkodsz valamilyen típushoz, amitől lehet a csodát várni, pedig mint említettem, ez sokadlagos szempont. Házi készítésű, alacsony nyereségű irányított antennákkal is sok száz méteres táv hidalható át, ha megfelelőek a körülmények, legfőképp ha a szabad rálátás adott. -
And
veterán
válasz
Ghoosty
#45477
üzenetére
"Az eszközök jellemzően egymással nem kommunikálnak, csak neteznek, tehát maximum 100Mbps-t használnak ki az 300-ból."
Itt egy apró félreértés van: az a 300 Mbps csak fizikai rétegbeli jelzési sebességérték, nem alkalmazásbeli 'valós' sebesség. A valós érték jó esetben épp, hogy eléri, vagy kevéssel meghaladja a 100 Mbps-t, és ez az érték fog (minimum) megfeleződni a végpontok között.
"Most ha én a repeater-t úgy helyezem el, hogy megvan a 100Mbps kapcsolata a főrouterrel, akkor a gyakorlatban veszítek sávszélességet?"
Ha a 'WAN-sebesség' alatt azt érted, hogy a neted maximális (letöltési) sebessége annyi, akkor igen. -
And
veterán
válasz
smallmer
#45697
üzenetére
Ez egy régi és sokszor felvetett témakör. Miért kellene a kliensnek / telefonnak hálózatot váltania csak azért, mert az aktuális AP / router jele valamelyest gyengül? Persze kérdéses a gyengülés mértéke, de a hálózatváltás (speciális körülmények, mint például otthoni hálózatnál a WDS hiányában) az adatkapcsolat megszakadásával és újrakapcsolódással jár, ami sok esetben probléma lehet. Ha az AP jele használhatatlanul gyenge lesz, a kliens mindenképp le fog szakadni róla, aztán keres magának újabb hálózatot, ha tud. De határesetben - mikor a közeli AP-k térereje nem tér el nagyon egymástól - nem érdemes megszakítani a kapcsolatot akár többször is csak azért, mert az egyik AP épp hangyányival erősebben vehető, mint a másik.
"Nagy gáz lenne ha mindegyiknek ugyanazt a nevet adnám?"
Ez is egy elég gyakori tévhit. Attól, hogy különböző hálózatoknak (AP-nak) ugyanazt az SSID-t adod meg, azok még nem válnak logikailag is azonos hálózattá, a MAC-címük különböző marad. Vagyis ez nem oldaná meg a problémádat, cserébe nehezebben tudnád megállapítani, hogy épp melyikre kapcsolódsz. Az otthoni 'roaming' bizonyos feltételek megléte esetén WDS-sel éppen megoldható, de ennek az ára a sávszélesség csökkenése, ha az egyes WDS-állomások (AP-k) jelismétlőként működnek. -
#45707
And
veterán
ArthurShelby
#45702
And
veterán
válasz
ArthurShelby
#45702
üzenetére
AP / WDS: a két fogalomnak lehet átfedése, ugyanis a WDS egyik célja lehet a repeater megvalósítása. Némely router-firmware alatt a WDS egyenesen az AP-alapmódra épül rá. Tehát egy WDS- (repeater) -módú AP-k által felépített hálózatban meg lehet oldani a szakadásmentes barangolást. A wifi sávszélesség jelismétlés kiváltotta lecsökkenésére ez természetesen nincs befolyással, az nem a repeater megvalósításától függ, hanem a működési elvéből - az adatcsomagok végpontok közötti kétszeres útvonalú és időtartamú átviteléből - következik.
-
#45723
And
veterán
DoItYourself
#45708
And
veterán
válasz
DoItYourself
#45708
üzenetére
Nem akarnék ellentmondani az előttem szólónak, de szerintem ez nem feltétlenül függ attól, hogy kábelen csatlakoznak-e azok a routerek, mármint ha egyébként wifi-s routerekről van szó. Vagyis ha arra gondolsz, hogy wifi-n is működő, de az első megosztó routerrel (vagy egyszerűen egy switch-csel) LAN-on is összekötött routerek között kialakítható-e WDS-link, akkor a válasz: igen. Kizárólag vezetékes routerek esetén természetesen nincs értelme WDS-ról vagy bármilyen wifi-módszerről értekezni, de a téma ugye a wifi-jelismétlés témaköréből indult.
#45721 Tompie: Az RG174 egy igen kis külső átmérőjű, 2,6mm-es koax, ennek megfelelően a fajlagos csillapítása is igen magas. Egyrészt eleve csak 1 GHz-ig ajánlják a használatát (valószínűleg csak eddig tartja kezelhető / állandó értéken a lényegesebb tulajdonságait, mint pl. a hullámimpedancia), másrészt az 1 GHz-re megadott fajlagos csillapítása eleve nagyobb 1 dB/m-nél, 2,4 GHz-en már >1,5 dB/m lehet. A csillapítás egyébként tisztán decibel (dB), nem dBi, mivel utóbbi kizárólag antennanyereséget jelöl. Ilyen kábelt tehát nem használunk 2,4 GHz-en, és főleg nem 8m hosszban, mivel az >10 dB többletcsillapítást jelent. Ekkora távra minimum H155 típusú koaxot (0,5 dB/m @ 2.4 GHz, 5,5mm-es átmérő) illik használni. Ennek is csak akkor lehet értelme, ha a megtoldott antenna áthelyezésével nyerhető jeltöbblet nagyobb, mint a hosszabbító kábel csillapítása, ami 8m-es H155-nél ugye 4 dB-re adódik, egyébként a hosszabbított antenna effektív nyeresége ennyivel csökken, illetve vételkor a zajtényező megnövekedése okán még ennél is jobban romlik a helyzet.
Mod. #45722: úgy tűnik, a paraméterek kivitel- és gyártófüggőek is valamelyest, lásd ezt: [link]. A csillapítás-adatokat utóbbi adatlap a szokásos dB/100m -ben adja meg. Bár itt is akad némi különbség az általad linkelt doksihoz képest, a dB/1000m-ből számított értékek sokkal hihetőbbnek tűnnek.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Tompie
#45724
üzenetére
"Azért gondoltam, hogy a szekrény tetején még jobb lenne, mert tudtommal lefelé szórnak."
Ez nem igaz, a keltett térerő egy valós körsugárzó esetén (elméletileg, aminek zárt, visszaverődésekkel terhelt térben és nem kiugróan magas antennanyereségeknél amúgy sincs nagy jelentősége) arra merőlegesen a legnagyobb. Vagyis a klienseken tapasztalható jelszint növekedés nem azért következik be, mert 'lefelé' sugároz az antenna, hanem azért, mert az antenna körüli zavaró tárgyak attól nagyobb távolságba kerülnek, illetve tisztábbá válik a rálátás a felek között.
Az áthelyezésnek, magasabb helyre telepítésnek mindenképp van értelme, csak ezt a mutatványt nem feltétlenül egy antennahosszabbítóval kell kivitelezni. Pár méterre még elmegy, de én a helyedben megpróbálkoznék azzal, hogy egyszerűen a komplett routert (vagy kliens-eszközt ?) feltenném a szekrény tetejére. Így kiderülhet, hogy az eredeti antennájával is érezhető a hatás és akár az is, hogy valójában az áthelyezés sokkal többet hozhat a konyhára (főleg ha nincs szükség hosszabbító kábelezésre), mint pár dB-nyi nyereségnövekedés, amit az antennacsere adhat.
. Ha valóban szimultán kétsávos, akkor keresztsávos üzemmódban sebességfeleződés nélkül is képes lehet a jelismétlésre. Mellesleg az AC-támogatást a hajunkra kenhetjük, ha a LAN-portja csak 10/100-as, ahogy az a leírásból következtethető.
?"
. Más típusnál bezzeg, mint pl. a TL-ANT2414x esetén az utolsó betűjel a csatlakozó típusára utal, nem egy totál más kivitelű, de azonos nyereségű típusra.
Új hozzászólás Aktív témák
krealonÁllásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen