Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz V, mint Vikt #48182 üzenetére

    802.11y (3,65 GHz): a protokollja és az elérhető átvitele nagyjából megfelel a 802.11a-szabványnak (54 Mbps fizikai jelzési sebesség), az alkalmazható adó- (pontosabban EIRP-) teljesítménye viszont nagyságrendekkel nagyobb lehet (20W / 43 dBm), így a hatótávolsága is. Európában nem használható, csak az FCC-régióban (USA), ezért felénk nincs gyakorlati jelentősége, amúgy sem nyújt annyival többet, mint a nálunk is jelen lévő wifi-szabványok.
    5 GHz: egy plusz előnye emelhető még ki, ami a linkelt összefoglalóban nem szerepelt. Ez pedig a kültéri alkalmazásnál jön elő: akadálymentes környezetben a 2,4 GHz-es sávhoz képest nagyobb szabadtéri csillapítása ellenére nagyobb hatótávolság érhető el 5 GHz-en, mivel a gyakorlati antennanyereségek nagyobbak lehetnek (a rövidebb hullámhossz okán ugyanakkora méretű / nyílású antennák nagyobb nyereséget adnak a 5 GHz-en), illetve az 5 GHz-es sáv kültéri szegmensében az engedélyezett EIRP is tízszeres a 2,4 gigás sávon megengedetthez képest.

  • And

    veterán

    válasz Találtgyerek #48249 üzenetére

    Az elképzeléseddel két gond van: az egyik, hogy a külső wifi-antennák általában egysávosak, az a Huawei pedig multiszabványú, kétsávos wifi-t támogat (802.11a/b/g/n/ac). Ezen felül egy beltéri antenna általában néhány dB-t hozhat pluszban a konyhára, ami nem feltétlenül elegendő egy fal okozta többletcsillapítás kompenzálására.
    A nagyobb probléma viszont az, hogy a B525s-23a leírása szerint a két SMA-aljzat nem a wifi-hez van, hanem az LTE-hez. Wifi-hez amúgy sem szokás hagyományos SMA-csatlakozót használni, inkább RP-SMA-t.

  • And

    veterán

    válasz Sukta 95 #48285 üzenetére

    Hi,
    "[..] pedig -az én olvasatomban- képes a laptop az 5 ghz fogadására."
    Az egy kicsit kevés. A b/g/n-támogatás tipikusan egysávos eszközök jellemzője. Mivel a b/g kizárólag 2,4 GHz-es, itt egyedül az n-szabvány utalhatna másra, de az önmagában nem jelent semmit, mivel a működési sávokat tekintve a 802.11n a legkevésbé kötött. Van olyan n-szabványú adapter / router amely csak az egyik (2,4 vagy 5 GHz) sávon támogatja a 802.11n-t, és olyan is, amelyik mindkettőn. Mindenesetre a 802.11a (mint 5 GHz only) támogatás hiánya sokat elárul. A leírások szerint az atheros AR9462 chipset támogatja a kétsávos a/b/g/n-működést, az AR9463 csak egysávos b/g/n.

  • And

    veterán

    válasz Sukta 95 #48296 üzenetére

    A modul cseréje egy dolog, de a laptopba szerelt antennák is kérdésesek. Ha azok csak egysávosak, akkor hiába teszel azok mögé kétsávos modult, nem lesz túlzottan tökéletesnek mondható megoldás. Persze lehet, hogy eleve kétsávos antennákat tettek bele, mert nem akartak minden modellel külön variálni, de ez nem egyértelmű. Elvileg természetesen az antennákat is lehet cserélni, de az kicsit macerásabb, mint magát a wifi-modult.

  • And

    veterán

    válasz szabifotos #48342 üzenetére

    Miért kéne a 'másik oldalra' is? Ez egy adó- illetve vevőerősítő, amelynek csak elég ritka esetben lehet létjogosultsága, ezen felül helyenként egymásnak ellentmondó műszaki adatokkal rendelkezik. Alapesetben talán arra lenne jó, hogy nagyobb távú pont-pont összeköttetésre rásegítsen, csakhogy arra van más módszer is. Otthoni felhasználáskor - főleg sűrűn lakott helyen - csak az interferencia növelését érik el vele. Elég olcsó, ezért sokan fogják azt képzelni, hogy ezzel meg lehet váltani a világot, meg át lehet lőni vele betonfalakat. Nem mellesleg teljesen szabálytalan, mert (különösen egy nagyobb nyereségű antennával párosítva) több nagyságrenddel lehet vele meghaladni a szabály szerinti EIRP-limitet.

  • And

    veterán

    válasz SoundBox #48465 üzenetére

    Ennek így nem sok értelme van mert: 1.) egy normálisan kódolt (WPA/WPA2 + AES + hosszú és értelmetlen jelszó) hálózatot senki nem fog 'csak úgy' feltörni, és 2.) Egy mezei router nem fogja tudni, hogy a jelszó - megosztott kulcs - hogyan jutott a hívatlan felhasználó birtokába, vagyis hogy megtörték. Talán okosabb, nem soho-routerek esetleg (?) tudnak olyat, hogy adott számú kapcsolódási kísérlet után egy adott MAC-című klienst kitiltanak, de sok haszna ennek sincs, mert egy valamirevaló kliens MAC-címe elég könnyen hamisítható. Azt sem tudni ráadásul, miért lenne jó, hogy egy bepróbálkozó kliens okán lényegében lekapcsolnánk a többi, teljesen szabályos eszközt.

  • And

    veterán

    válasz magortaltos #48509 üzenetére

    Minden két (vagy több) antennás router működik egyetlen antennával is, de ebben az esetben elveszted a diversity- és a MIMO-támogatást is. Diversity-re kültéri pont-pont alkalmazásnál amúgy sincs szükség, a MIMO pedig csak a több stream-mel működő 802.11n vagy -ac kapcsolathoz kell. Vagyis egy eredetileg kétantennás routerre is tehetsz egyetlen (külső) antennát, de akkor például 802.11n szabványú működésnél 'csak' 144 Mbps linksebességet érhetsz el. Mondjuk ez általában nem probléma, ilyen alkalmazásnál nem a csúcssebességre gyúr az ember, akár a 802.11g is megfelel (az amúgy sem támogatja a MIMO-t).
    "Arra gondoltam, az egyiken maradna a kis gyári antenna (az esetleges helyi eszközök miatt), a másikra rátenném a grid antennát (az internetkapcsolat érdekében)."
    Ezt viszont gyorsan felejtsd el, mert tényleg rossz elgondolás. Az nem működik, hogy egy kétantennás eszközzel - az antennákat térben teljesen szétválasztva - két különálló helyszínt fedj le.

  • And

    veterán

    válasz magortaltos #48511 üzenetére

    Egy valag régebbi 802.11g-s vagy n-es router szóba jöhet akár használtan is, például TP-Link TL-WR74x ND, 84x ND, összes Linksys WRT54G és -GS (a v7.0 hw verzió kivételével), -GL, Asus WL-5xx, RT-N10 / 12 / 16, meg egy rakás, itt nem említett típus. Ezek mind csatlakozósak, és ha máshogy nem, 3rd-party firmware segítségével rávehetők a kliens-módra. Ezt az 'elbírja a bazi grid antennát' kitételt meg szimplán nem értem :U. Mod. Az antennák csatlakozója viszont többféle lehet: általában RP-SMA, a WRT54-sorozaton meg RP-TNC. Ha az antenna kábelére szerelt dugasz nem egyezik a routeren található aljzattal, akkor a kettő közé csatlakozó átmenetet kell tenni.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz mulli86 #48525 üzenetére

    Repeatereket (+ azok klienseit) és WDS-állomásokat épp úgy nem lehet eltérő csatornákra konfigurálni, mint bármilyen, egymással vezeték nélküli kapcsolatban álló résztvevőket. Egy AP sem lehet más csatornán, mint a kliense(i). Úgy nem volna értelme. Egy jól működő WDS-hálózatban (és normális WDS implementációnál, amire ugye nincs szabvány), amelyben a WDS-link szereplői - vagyis a routerek - 'látják' egymást, elvileg nem szabadna ilyennek történnie, és a kliens jó esetben teljesen észrevétlenül, szakadástól mentesen válthat a WDS-routerek / AP-k között. A te WDS-be állított routereid között csak wifi-kapcsolat van vagy esetleg kábeles is? Esetleg meg lehet próbálkozni a routereken a wifi finombeállításoknál az RTS Threshold paraméter default értékénél (2347) kisebbet beállítani, de ennek a handshake-módszernek a velejárója az átviteli sebesség csökkenése, illetve egymás forgalmáról nem tudó routerek esetén amúgy sem lesz hatásos (viszont ez a helyzet WDS-linknél elvileg nem áll fenn).

  • And

    veterán

    válasz vadasz70 #48535 üzenetére

    Megoldható a dolog, de pár megjegyzés hozzá:
    1.) Az az "antenna", amit linkeltél, nem csupán antenna, hanem egy kültéri integrált wifi-eszköz, ami mellesleg egy kamera szükségleteihez képest túlméretezett (MIMO-s). Egy Loco M2 vagy egy AirGrid átvitele is bőven elegendő ehhez, azok lényegesen olcsóbbak ennél.
    2.) Ugye a 'túloldalra' is valamilyen kültéri eszközt, vagy legalább (a meglévő routeredhez) kültéri antennát tervezel?
    3.) Felesleges egy wifi-s kamerát venned, ha etherneten csatlakozol hozzá. Bár tény, hogy nem veszett drága.

  • And

    veterán

    válasz vadasz70 #48537 üzenetére

    Ismét: egy olyan eszközre hivatkoztál antennaként, ami nem antenna. Vagyis csupán úgy antenna, mint ahogy bármely más wifi-képes berendezés: van antennája, de alapvetően az egy többféle módon (AP, kliens) is működni képes, azaz multifunkciós cucc. Pont olyan, mint egy normálisabb firmware-rel szerelt wifi-router, csak ennek van beépített (irányított) antennája, és eleve kültérre szánják, ezért hasonlít ugyan egy passzív antennára, de nem az. Ennek LAN csatlakozója van. A kamerádhoz pedig megfelelne egy natúr / passzív antenna is, nem feltétlenül kell hozzá egy aktív berendezés, ami jóval többe kerül.
    Amúgy ahogy említették, kültéri pont-pont linkhez igen erősen javasolt mindkét oldalra kültéri antennák - vagy integrált, antennával egybeépített wifi-k - telepítése, mert még rövid távon sem szerencsés azzal próbálkozni, hogy valamelyik (főleg a te beltéri routered) majd a saját beépített és beltéren lévő antennájával eléri a másik kültéri eszközt. Úgy vagy egyáltalán nem jön össze a kapcsolat, vagy igen, de a jel nem lesz túl stabil. Mindenesetre jóval gyengébb lesz a vételi térerő mindkét oldalon, ha nincs meg mindkét oldalon a kültérre vitt antenna és mellé a felek közötti tiszta rálátás.

  • And

    veterán

    válasz mulli86 #48559 üzenetére

    "Ez azért érdekes, mert gyakorlatilag ugyanezt kell csinálni a wifi-s repeater módban, csak ott még előtte klónozza a SSID és MAC címet és nem kábellel köti össze."
    Ettől függetlenül eléggé alapvető eltérések vannak a két megoldás működésében:
    - WDS wifi-hálózat: ez annyit tesz, hogy a résztvevő routerek (a számuk kettőnél több is lehet) logikailag egyetlen nagy hálózatot alkotnak, kommunikálnak wifi-n, tehát tudnak egymás jelenlétéről, ugyanazon a csatornán működnek. A felcsatlakozó kliensnek lényegében mindegy, hogy fizikailag épp melyik WDS-AP-re csatlakozik, ugyanazok a beállítások érvényesülnek. Esetenként a WDS-AP-k közötti szakadásmentes váltást is biztosítani tudja a hálózat, vagyis tényleg úgy funkcionál, mintha egyetlen nagy lefedettségű AP-d lenne. Az egyetlen hátrány a jelismétlésből adódik, ha épp nem az első (a netet megosztó) routerre kapcsolódsz, az wifi-link átvitele csökkenni fog, mint mindenféle repeater használatakor.
    - A fő routertől kábelen vezetett távoli AP-k: ezek mindegyike egyedi / különálló wifi-hálózatot hoz létre akkor is, ha ugyanazt az SSID-t és wifi-kulcsot állítod be rajtuk. Ebből következik, hogy wifi-n 'nem tudnak' egymás létezéséről, képesek zavarni a másik forgalmát, ezért is kell eltérő, jó távoli csatornákra állítva elszeparálni azokat. Végülis a lefedettségben ugyanazt tudják nyújtani, mint a WDS-be kapcsolt routerek / AP-k, de a háló nem egységes mivolta okán egy barangoló kliens kénytelen az egyik AP-ről le, a másikra felkapcsolódni, ami szakadással jár. Ellenben a jelismétlésből fakadó linksebesség-csökkenés itt nem játszik, hiszen az wifi-adatcsomagok csak a kliens és az aktuális AP között haladnak, azután már végig kábeles a kapcsolat az internet felé.

  • And

    veterán

    válasz Ferenc. #48567 üzenetére

    Úgy vettem észre, hogy az egy nagyon gyakori betegség a 7/24-ben üzemeltetett, (nem csak az) olcsó / soho-kategóriás hálózati eszközöknél, hogy hosszabb-rövidebb idő után egyszerűen nem működnek normálisan, nem lesznek elérhetők, furcsa dolgokat művelnek. Ennek elég sok oka lehet a firmware kiforratlanságától vagy bug-jaitól kezdve a forgalom okozta terhelésen és a másodlagos villámhatáson át táp- vagy egyéb alkatrészhibáig, de új eszközök esetén az utóbbi tényezők nem jönnek szóba. Ilyenkor az alap hiba ok megszüntetése érdekében - mondjuk a firmware rendszeres frissítésén túl - nem sokat tehetsz, de talán van rá mód, hogy a hatását megkerüld. A CPE210 például más, hasonló kategóriájú eszközhöz hasonlóan lehetőséget ad a kapcsolat figyelésén alapuló reboot-ra. Ezt a Management oldalon a Ping Watchdog menüben lehet engedélyezni és beállítani, célszerűen az AP, de akár a kliens oldalán is. Megadhatod a távoli IP-t (a kliensét), az intervallumot, a hibaszámlálót, és ha az AP kezdeményezte ping-re adott számú próbálkozás után sincs válasz, az eszköz újraindítja magát. Ez így szépen hangzik, de a hiba eredetétől függően előfordulhat az is, hogy egyszer csak ezt a watchdog-ot biztosító programfolyamat is leáll. Olyan opciót sajnos nem látni benne, hogy adott időpontban (pl. naponta 1x, hajnalban) lenne lehetőség újraindítani az eszközt, pedig az lehet, hogy többet segítene. Meg kell próbálni azt, ami van, hátha beválik. Az én kültéri (Ubiquiti) eszközeim szerencsére nem szenvednek ilyesmitől (vagy túl gyakoriak rendszeres firmware-frissítések, nincs idejük meghülyülni ;]), és ezt több más típussal / gyártóval szerzett tapasztalat után igencsak tudom értékelni.

  • And

    veterán

    válasz enginev3.0 #48600 üzenetére

    A hasznos linksebesség feleződése akkor történik meg, amikor a wifi-adatcsomagot bármilyen okból kétszer kell elküldeni (és nyilván fogadni) a kezdő- és a végpont között. A jelismétlés tipikusan ilyen helyzet, de pl. kliens -> AP -> kliens viszonylatban sincs ez másképp.
    Ha a 2. számú eszközre (amely mondjuk repeater-híd módban üzemel és van LAN-portja) kábellel csatlakozol, akkor a kliens PC-nek szóló adat nem továbbítódik újra az éterben, és nincs sebességfelezés sem. Ilyenkor ugyanaz a felállás, mint a legegyszerűbb AP - kliens kapcsolatnál.

  • And

    veterán

    válasz szabifotos #48631 üzenetére

    Mivel a célja a (másodlagos) villámvédelem megvalósítása, illene a földelő hálózathoz kötni. A manual szerint ugyanez a dedikált GND-pont bekötése nélkül is megvalósul, ha a LAN-kábelezés árnyékolt kivitelű és a tápfeladó POE-adaptert védővezetővel ('földeléssel)' ellátott 230V-os aljzatra csatlakoztatod. Ezektől függetlenül az sem árt, ha maga a tartó árboc is le van földelve, bár az adatlap erről nem említi, hogy kiválthatja az előző két védelmi módszer valamelyikét.

  • And

    veterán

    válasz Kékes525 #48652 üzenetére

    A szélső csatornák - rádiós szempontból - egyáltalán nem problematikusak. Sőt, kifejezetten előnyösek abból a szempontból, hogy mivel a sáv szélén vannak, legalább a 'túlsó', sávon kívüli oldalról nem zavarhatóak (legalábbis wifi-vel nem). Ha sok nagyságrend - többször tíz dB - különbség van a saját hálózatod jelszintje és az azzal átfedésben lévő idegen hálózatok térereje között, akkor majdhogynem mindegy, melyik csatornára konfigurálod a sajátod, csak hát ez a 2,4 GHz-es sávban, zsúfolt helyen nem nagyon szokott teljesülni (ilyen > -30 dBm vételi szintek is csak az AP / router közvetlen közelében képzelhetők el). Ha viszont a sávban egyáltalán nem lehet tiszta, átfedéstől mentes csatornát találni, és az idegen AP-k vételi szintje összemérhető a saját hálózatodéval, akkor jobban járhatsz, ha ugyanarra a csatornára települsz, amit a szomszéd is használ, mert akkor legalább lehetősége lesz az eszközeidnek arra, hogy a pillanatnyilag felszabadult csatornán forgalmazzanak, egymást váltogatva illetve kivárva. Természetesen az átvitel lassulását így sem úszod meg, de még mindig kevésbé drasztikus lehet a sebesség csökkenése, mint ha az idegen hálózat csupán zajként értelmezhető (a szomszédos, részben átfedésben lévő csatornák forgalma már ez az eset).
    Mod.: mégis, a 13-as csatorna annyiban lehet gond, hogy ha olyan klienseid vannak, amelyek az amerikai (USA) régióra vannak konfigurálva, és ez esetleg meg sem változtatható rajtuk, mivel ebben az esetben nem támogatják a 11-es feletti csatornákat. Sajnos volt már ilyen kliensem, egy hordozható eszköz, és abban ezen nem lehetett változtatni, nem volt hajlandó a 12-es vagy a 13-as csatornákon működni (a 14-es pedig már Európában sem támogatott).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Kékes525 #48654 üzenetére

    Erre azt tudom csak írni, hogy ki kell próbálni, mivel a helyzet nem egyértelmű. Épp a 8-as csatornán nincs másik hálózat, és az oda belógó idegen AP-k jele meglehetősen gyenge. Az az 'ASUS..' nevű háló, amely eléggé önző módon - a sávban szinte egyedüliként - 40 MHz széles spektrumot foglal, a sáv közepétől, a 6-os csatornától felfelé telibe szórja a sáv mintegy felét, és a 8-ason éppúgy átfedésbe kerülsz vele (viszont ott más, igaz gyengébben vehető hálózatokkal is), mint a 13-ason. Utóbbin viszont már messzebb kerülsz az ő spektrális csúcsától, illetve ott egyéb wifi-ből sincs más. Ráadásként a két csatolt képeden ez a széles sávrészt használó szomszéd nem elhanyagolható jelszintbeli különbséget produkál, a saját wifi-d pedig mindkettőn lehetetlenül erős. Tehát ha a 13-as nem válik be, akkor teheted akár a 10-esre is, mivel az a bizonyos szomszéd is azon van, és így a te eszközeid számára az ő jele sem csak egy zaj lesz a többi közül, hanem egy értelmezhető hálózat, amellyel lehet osztozni a csatornán.
    Amúgy ez mind csak elméleti okoskodás, mivel ez a függvény sokváltozós: szomszéd hálózatból elég sok van, azok nem is feltétlenül állandó csatornán vannak (lehetnek automata csatornaválasztási beállításon is), nem feltétlenül látszik az összes az adott napszakban, beeshet más, csak időszakosan működő AP jele is, stb.

  • And

    veterán

    válasz megema #48828 üzenetére

    Az AP- vagy kliensoldali jelszint 'mérésnek' nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert roppant pontatlan. Ha a gyakorlat igazolja, hogy az átviteli sebesség az egyik csatornán jobb, mint a másikon, akkor - a jelszinttől függetlenül - használd azt a csatornát.
    Azt nem tudom, hogy konkrétan hol vannak hazai radarok, de a nálunk kültéren használható csatornákat (100..140, azaz 5500...5700 MHz) az én eszközeim is DFS-sel jelzik, és a beltéri 52..64-es csatornákat (5260...5320 MHz) szintén. Beltérre maradnak a DFS-mentes 36..48-as csatornák, 5180...5240 MHz között. Eddig kizárólag újraindításkor vagy csatornaváltáskor találkoztam a "DFS-wait.." üzenettel, menet közben sosem.

  • And

    veterán

    válasz Zerdal #48895 üzenetére

    Ezt csak egy DVB-C vevő / set top box fogja megoldani (az a Fritz!Wlan is az?),amely képes arra, hogy a demodulált és - ha nem kódolatlan műsorról van szó - kikódolt jelet LAN-on keresztül stream-elje. Innentől kezdve ha van egy AP vagy wifi-router a hálózatban, akkor a tablettel, telefonnal arra csatlakozva és a megfelelő lejátszóprogramban a stream-et megnyitva nézhető az adás. Ez a módszer nem wifi- hanem szimplán STB- illetve hálózatfüggő, és természetesen a komplett DVB-C hálózatot (az összes multiplexet azok minden csatornájával együtt) nem lehet képes a LAN-on továbbítani, csak az aktuálisan beállított csatornát. A csatornaváltás a vevő / STB feladata, de több linux-alapú DVB-vevőhöz is léteznek kliensprogramok mobil eszközökre, amelyekkel megoldható az STB távvezérlése, így a csatornaváltás is.

  • And

    veterán

    válasz Gubek-Einste #48898 üzenetére

    Valóban azt tudja DVB-C terén, amire számítani lehetettt. Ahhoz képest plusz, hogy két csatornát tud stream-elni, mivel dual tuneres. Viszont mivel nincs benne sem CI-, sem ismert kódrendszerhez dedikált kártyafoglalat, ezért csak a kódolatlan csatornák továbbítására képes.

  • And

    veterán

    válasz Samifiu #48927 üzenetére

    Ez egy nagyon sok tényezős játék, amelyben benne van a frekvencia(-sáv), a moduláció és a jelzési sebesség, tehát igen, sok áttételen keresztül a wifi-szabvány is. De ezek a gyártó által megadott hatótávadatok általában véve még erős becslésnek sem nevezhetők, annyira távol állnak a gyakorlati értéktől. Ez persze nem a gyártók hibája, az viszont igen, hogy egyáltalán megadnak ilyeneket, mert a felhasználók egy része ezt elvárja. De ettől még nincs és ne mis lehet jelentőségük.
    #48928: (Ezt gondolom te is tudod), de ez csak áttételesen igaz, hiszen ez a paraméter csak a nyugta csomagok beérkezéséig számított maximális várakozási időt takarja.

  • And

    veterán

    válasz Samifiu #48930 üzenetére

    Bizonyos méret felett egyetlen eszközre több okból sem szokás bízni egy egész telephely lefedését, és ennek nem csak az AP 'hatótávolsága' az oka. Eleve a hatótáv annak sokváltozós jellege miatt nem csak az AP-tól, hanem a kliens-eszközöktől is függ, és utóbbiak darabszáma is korlátozást jelenthet, legyenek akármilyen kis távolságon belül.

  • And

    veterán

    válasz g947 #49100 üzenetére

    Elvileg lehet jelismétlőként alkalmazni, mivel gyárilag többféle jelismétlési módot is támogat: [link]. Célszerű az universal repeater-mód használata, amiről több infót a manual 3.5-ös fejezetében találhatsz.

  • And

    veterán

    válasz pvt.peter #49127 üzenetére

    Egy univerzális repeatert használva ezen nem fogsz tudni változtatni: az azonos hálózatnév (SSID) még nem jelent azonos wifi-hálózatot! Otthoni körülmények között szakadásmentes váltást csat WDS-repeaterrel lehet megoldani, annak meg előfeltétele, hogy a WDS-linket létrehozó eszközök - az első router és a repeater - azonos chipsettel rendelkezzenek és lehetőleg egyforma firmware-verziót futtassanak.

  • And

    veterán

    válasz TriX2010 #49250 üzenetére

    Az a jelentősége, hogy firmware / driver függvénye, hogy az adott eszközbe mit lehet beírni, milyen karakterkészletet fogad el, lásd például: [link]. A speciális karakterek ezért sosem teljesen egyértelműek. Ugyanez igaz az ékezetes karakterekre, ezek mindenképp kerülendők. A biztos pont az ékezet, umlaut, stb. nélküli latin kis- és nagybetűk valamit számok halmaza. Speciális karakterekkel lehet ugyan próbálkozni, de inkább csak akkor, ha a kapcsolattal már nincs gond, és egyes karaktereket akkor sem nagyon kellene erőltetni (space, vessző, stb), ha az előbbi linken említett esetben éppen elfogadhatónak számítanak.

  • And

    veterán

    válasz csixy #49257 üzenetére

    (Közvetlen tapasztalat híján erre inkább azt mondanám, hogy ez sokkal nagyobb valószínűséggel tűnik a billentyűzetkiosztás, mint az operációs rendszer problémájának.)

  • And

    veterán

    válasz csabyka666 #49324 üzenetére

    "Szóval a saját routerem 192.168.1.2-től 192.168.1.200-ig oszt IP-t, így a TP-Linket 192.168.2.201-re állítottam [..]"
    Ha LAN-on kötötted össze a routereket - ahogy otthoni hálózatban az javasolható is -, akkor miért került a TP-link 192.168.2.201-re, és miért nem ...1.201-re? Az első eset már egy az 1.x címekétől eltérő alhálózatot jelent, amit a DHCP-szerver által is osztott 255.255.255.0-s netmaszk már nem fed le.
    Meg az sem árt, ha a másodlagos, switch / AP-nek beállított routernél az alapértelmezett átjárónak az elsődleges router (mint gateway) IP-címét adod meg.
    A rádiócsatorna fixre állítása pedig mindenképp előnyös, és nagyon ajánlott a másik wifi-routeren - ha azon is aktív a wifi - beállított csatornától jó távolira konfigurálni.

  • And

    veterán

    válasz Nova91 #49390 üzenetére

    Ha 20 MHz-es n-módban, vagy 802.11g-szabvány szerint használod azokat, legalább 5 csatornányi távolságra egymástól, akkor meglesznek egymás szomszédságában.

  • And

    veterán

    válasz Nova91 #49400 üzenetére

    A 40 MHz-es sávszél eleve csak 802.11n szabványnál érdekes és az vele a baj, hogy önmagában egyetlen ilyen széles spektrumú hálózat elfoglalja a 2,4 GHz-es sáv 2/3 részét. Vagyis két ilyen háló egy lefedettségi területen már el sem fér egymás zavarása nélkül. Tehát próbálkozhatsz azzal, hogy az egyiket 40 MHz-re állítod a sáv egyik végén - a másikat meg 20 MHz-esre a másik szélén -, de nem feltétlenül érsz el vele túlzott javulást. Zsúfolt 2,4 GHz-es sáv esetén kifejezetten ellenjavallt. A 20 MHz-esnél nagyobb spektrális szélességű linkek inkább az 5 GHz-es sávokra valók.

  • And

    veterán

    válasz Csabi1984 #49423 üzenetére

    Az USB2.0 elvileg 5m-es passzívkábelhosszig használható, amit a válaszidő is limitál. Ezen felül az sem árt, ha a kábel megfelelő keresztmetszetű ereket is tartalmaz, főleg a nagyobb áramfelvételű eszközök esetén. Egy 3m-es toldóval jó esetben menni fog, ha nem valami cérnavékonyságú kábelből van készítve.

  • And

    veterán

    válasz bvvitya #49425 üzenetére

    "Max fák vannak a két helyszín között."
    Az pont azt jelenti, hogy nincs meg a tiszta, akadálymentes rálátás a végpontok között. Innen kezdve a dolog legalábbis kétesélyes. A kitakaró fák méretétől függően teljesen meghiúsulhat a link létrejötte, vagy akár időjárásfüggő is lehet a hatás. Az is lehet, hogy a hatás csak minimális jelszintcsökkentés lesz, de ez annak a függvénye, hogy a terjedési zóna mennyire akadályozott. Magyarán 1-2 vékonyka fa árválkodik az útban kevés lombozattal, vagy egy egész sűrű erdő.

  • And

    veterán

    válasz bvvitya #49428 üzenetére

    Ha nem tudod kikerülni az akadályozó fák takarását (például magasabb árboc), és a takarás elég sűrű, vagy egyenesen átláthatatlan, akkor tényleg felejtős a dolog. Tapasztalatom szerint már egyetlen, nem is teljesen kitakaró, de a terjedési zónába alaposan belógó örökzöld is elég erős plusz csillapítást okoz.

  • And

    veterán

    válasz kmisi99 #49529 üzenetére

    A csatlakozó konkrét típusa lényegtelen, csak két elvárásnak kell megfelelnie: 50Ω hullámimpedancia és az adott sávon még megfelelő működés. A relatív vastag kivezető kábel okán szokott N-csatlakozó lenni, az 1cm körüli átmérőjű kábelekhez ez passzol, de ha ennél vékonyabb koax-on (pl. H155) viszed a jelet, akkor az RP-SMA - nem hagyományos polaritású SMA! - is megfelel természetesen.
    #49531: "Ja akkor az N csatlakozó a hétköznapi tp link routerre akkor gondolom rá rakható."
    Közvetlenül nem 'rakható rá', mivel a routeren nem olyan van. Koaxiális átmenet viszont beszerezhető, ha a routeren RP-SMA aljzat van, az antenna felől pedig N-dugasz jön le, akkor RP-SMA dugó <-> N-aljzat átalakítóra lesz szükséged.

  • And

    veterán

    válasz kmisi99 #49543 üzenetére

    Nem mindegy, hogy mi a célod azzal az egy szem irányított antennával: kültérre szánod-e avagy beltérre. Annak egyébként egyik esetben sincs sok értelme, hogy egy biquad mellett a másik, eredeti körsugárzó antennát rajta hagyd a routeren. Két antenna azon a típuson eredendően a MIMO-s működés (802.11n szabványnál névleg x*150 Mbps-es linksebesség, ahol x > 1) miatt, b/g szabványnál az antenna diversity elv miatt van. Egyetlen antennával mind a MIMO-, mind a diversity-képesség elvész, ettől függetlenül az eszköz működőképes maradhat, csak akkor ugye minek egy kétantennás típusból kiindulni.

  • And

    veterán

    válasz Soma01 #49659 üzenetére

    Attól, hogy a Win saját hálózatkezelője nem mutat egy wifi-hálót, mert mondjuk rejtett az SSID-je, az attól még ott van! Valójában nincs konkrét vételi teljesítményhatár arra vonatkozóan, hogy hány dBm alatti idegen jel nem lesz hatással a saját hálózatunkra. Sokkal inkább érdekes az a szintbeli különbség, amit a mi hálózatunk tud produkálni pluszban a szomszédokhoz képest, vagyis hogy hogy alakul a vételi jel/zaj viszony a kliensek és az AP/router helyén. Természetesen ez sem állandó, hiszen ahogy az AP-tól távolodunk, a kliens vételi szintje csökken, és ha közben egy 'idegen' AP-hez közeledünk, annak a vételi szintje meg növekedhet. Mondjuk olyan 25..30 dBm különbség már egész jó eredményt adhat. Ha ez a szintkülönbség az adott csatorna környezetében nem elérhető, és - 20 MHz-es csatornaszélességet használva - nem tudunk legalább +/-5 csatornával odébb menni a szomszédokhoz képest, akkor még az is eredményesebb lehet, ha konkrétan ugyanazt a csatornát választjuk az AP-n vagy routeren, mint a szomszéd.

  • And

    veterán

    válasz Soma01 #49986 üzenetére

    Nem is az antennák mérete a probléma, hanem azok darabszáma. Momentán nem nagyon létezik olyan szabvány / moduláció, amely erre egyetlen antennával (antennapárral) önmagában képes lenne. Esetleg egy 80 vagy 160 MHz szélességű csatornát alkalmazó 802.11ac link lehet képes egyetlen stream-mel >200 Mbps valós sebességet átvinni, de erre nem feltétlenül találsz kültéri megoldást, illetve ez minden, csak nem olcsó (a beltérre szánt AP + külső antenna párosításról meg eleve lebeszélnélek 5 GHz-en). A Gubek-Einste által javasolt, vagy más, 2x2 MIMO-s kültéri integrált 802.11n szabványú eszköz át tud vinni 150 Mbps+ sebességet. Bizonyos beállításokkal - kiterjesztett 802.11n csomagmérettel - akár meg is közelíthető az a 200 Mbps, de ez valójában csak nagyon tiszta sáv / zajmentes kapcsolat esetén tud érvényesülni.

  • And

    veterán

    válasz Soma01 #49988 üzenetére

    Jól néz ki (főleg annyiért), és valóban elég nehéz pontos információkat kapni a teljesítőképességéről. Adatlapon nem látni a lehetséges csatornaszélességet. Qualcomm IPQ4018-as wifi-chipsetet említenek, aminek a specifikációja pedig eléggé ellentmondásos: a csatornaszélesség maximuma - nyilván 802.11ac módban - 80 MHz, 2x2 MIMO-támogatás, a csúcs linksebesség pedig 1,733 Gbps. A 2x2 MIMO oké, viszont az ac-szabvány összefoglaló táblázata szerint az 1733 Mbps-hez két stream-nél 160 MHz-es csatornaszélesség tartozik. Mondjuk akár a MikroTik által közölt képességekkel is elérhető az általad megkívánt hasznos adatráta, de a 'Test results' fülön említett sebességek - ha jól értelmezem - nem wifi-átvitelre vonatkoznak.

  • And

    veterán

    válasz vadasz70 #50112 üzenetére

    "Megkérdezem újra bár megkérdeztem már egy párszor de még nem kaptam konkrét választ [..]"
    Aminek az az oka, hogy erre még a helyszín és az eszközök tökéletes ismerete mellet sem feltétlenül lehet egyértelmű választ adni. Ez pedig nem azért van, mert szeretünk rébuszokban beszélni, hanem mert nem véletlenül nem találsz hatótáv-beállításokat egyetlen router menüjében sem (az ACK időalapú limitálása más lapra tartozik). Konkrét típussal sem mész sokra, mert egyrészt a teljesítmény- (EIRP-) határ minden eszközre vonatkozik, másrészt annak egyoldalú növelése nem fordítható le egy az egyben hatótáv növekedésre, főleg úgy, hogy a klienseken semmi nem változik. Ugyanez vonatkozik az antennákra is.
    El kell fogadnod, hogy arra nincs se módszer, se eszköz, hogy te minden egyéb körülménytől függetlenül legalább 50 méterrel megnöveld a hatótávot. Egyszerűen nincs, mégpedig azért, mert a hatótáv egy túlságosan is soktényezős változó, és a tényezők jó részét nem tudod kiejteni vagy leegyszerűsíteni. Vannak olyan esetek, amikor erre nem is létezik wifi-s megoldás (pl. extrém vastag falak, utcaszint alatti / pincébe telepített router, nagyon gyenge képességű kézi kliens eszköz, meg egy csomó más lehetőség).
    Kültéri fix telepítésnél, megfelelő antennákkal és közvetlen rálátással a wifi csodákra képes (ráadásul ez az eset elég könnyen számítható és modellezhető), ezek bármelyikének hiányában viszont az eredmény kérdéses, és földi halandó számára az is marad.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz vadasz70 #50125 üzenetére

    Teljesen reális nagyságrendű várható költségeket kaptál néhány hsz-szel korábban, egy pár kültéri integrált eszközre (természetesen ez csak az eszközökre vonatkozik, egyebekre - ha szükséges: újabb switch, kábelezés - már nem). Ezekkel megvalósítható a kültéri pont-pont kapcsolat, viszont ez nem arra való, hogy te egy vacak handheld eszközzel, például telefonnal - az udvaron akárhonnan - elérd a végpontot. Amit eredetileg elképzeltél: beltéri router + kültéri antenna (úgy, hogy ugyanazzal a routerrel beltéri lefedettséget is szeretnél, nos az nem igazán járható.
    Egyáltalán nincs ez agyonbonyolítva, de eddig nem voltál hajlandó elfogadni a wifi 'játékszabályait': kültéri linkhez céleszközök, vagy legalábbis külön arra dedikált router + antenna (csak ez ma már sem árban, sem megvalósításban nem igazán veszi fel a versenyt az integrált kültéri megoldásokkal) valók. Kültéri / beltéri lefedettséget egyetlen eszközre bízni nem szabad, az ilyen mobiltelefonos kültéri csatlakozás meg leginkább a bohóckodás kategóriájába tartozik, ha a biztos üzemelés és a megfelelő sávszél a fontos szempont.

  • And

    veterán

    válasz gyáliSanyi #50596 üzenetére

    "Van egy TP-link wifi router, aminek a wifi hálózati nevének SSID, neve mellé a wifi jelszót is beírtam."
    (Én inkább arra volnék kíváncsi, hogy ennek mi volna az értelme. Mennyivel különb ez annál, mintha teljesen nyitva hagynád a hálózatodat, és egyáltalán nem alkalmaznál kódolást?)

  • And

    veterán

    válasz zolokas #50708 üzenetére

    Persze. Gyakorlatilag az összes ilyen, megfelelő elhelyezés (kültéri irányított antenna), tiszta rálátás esetén, pont-pont kapcsolatban. Létezik már egy rakás kültéri integrált céleszköz erre a célra.
    De ha arra gondoltál, hogy hordozható, netán kézi kliens-eszközöket látnál el megbízhatóan wifi-vel egy akármilyen routerrel, akkor a válasz az, hogy ezt egyik sem tudja. Utóbbi eset igaz akkor is, ha nincs meg a felek között az optikai rálátás, az eszközök nem rendelkeznek megfelelő minőségű / nyereségű egymás felé irányított antennákkal, vagy beltéren próbálkozol.

  • And

    veterán

    válasz chatran #50720 üzenetére

    A specifikáció szerint a beépített wifi egysávos (2,4 GHz-es) és b/g/n-szabványú. Ha csak egyetlen antenna jár hozzá, akkor nincs MIMO-támogatás, a legnagyobb linksebesség 150 Mbps (802.11n módban). Ez a gyakorlatban legfeljebb 50..60 Mbps hasznos átvitelt jelenthet.

  • And

    veterán

    válasz Tesztelo.hu #50723 üzenetére

    Ha kültéri a link, akkor manapság továbbra sem éri meg egyedi külső antennákkal meg csatlakozós beltéri routerekkel szórakozni akár a műszaki, akár a pénzügyi szempontokat tekintjük. Amúgy meg simán lehet, hogy jobban járnál 5 GHz-es (természetesen kültéri, antennával integrált) eszközpárral. Beltéren a terjedést hátrányként szokták említeni 5 gigán, viszont ezt kültéren bőven kompenzálhatja a 10-szer akkora (ami véletlenül épp 10 dB többletet is jelent) engedélyezett EIRP, illetve a nagyobb elérhető antennanyereségek. Ezek együtt még akkor is megnövelhetik a hatótávot, ha adott távolságon a szabadtéri csillapítás nagyjából 7 dB-lel nagyobb 5 GHz-en, mint a 2,4 GHz-es sávon. Például az Ubiquiti egyes 5 GHz-es kültéri eszközei 200mW-os nyers adóteljesítményt (nem EIRP-t !) támogatnak, és ezzel nyilván nincsenek egyedül. Ekkora teljesítmény persze még 5 gigán is durván szabálytalannak számít, ha egy erősen irányított antennába tolod.

  • And

    veterán

    válasz libus #50733 üzenetére

    "de aztán szomorúan láttam meg később, hogy ennek nincs LAN portja csak Ethernet portja van. :((("
    Khm, LAN == ethernet. A CPE210 pedig nem irányított antenna, hanem egy antennával egybeépített kültéri multifunkciós (vagyis aktív) eszköz. Egyébként a link 'túloldalára' is hasonló berendezést kellene elképzelni, nem egy beltéri routert a saját vacak antennáival.
    A TL-WA901 meg kifejezetten nem AP-s router, csak egy szimpla AP, ezért sincs egynél több LAN-portja, már ha erre gondoltál.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz libus #50735 üzenetére

    Csakhogy itt nincs 'vevő oldal' meg 'adó oldal', mivel a wifi kétirányú kommunikációt jelent. Ez egy átviteli lánc, ami olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme.
    "Csak azért nem lesz a másik oldalra véve ez a CPE210, mert szeretnénk minél olcsóbban megúszni."
    Nézd, belinkeltél két eszközt, amelyek között nincs 900 forint különbség. Az egyik alkalmas a célra, míg a másik, nos az a legenyhébb szó rá, hogy kétesélyes. Az nem erre való. Kültéri linket nem bízunk beltéri (vagyis beltéren elhelyezett antennákkal rendelkező) eszközre, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy 2x 5 dBi-s vagy 3x 5 dBi-s antennája van. Az antennanyereség mindkét esetben azonos, az antennák számának meg nincs köze a jó vételi szinthez. Az elhelyezésük egyébként sokkal fontosabb a puszta nyereségeknél, főleg ha ilyen beltéri körsugárzókról van szó, de mint írtam, lehetőség szerint ne bízz ilyenre egy kültéri pont-pont kapcsolatot, mivel meglepetések érhetnek.

  • And

    veterán

    válasz uriember #50737 üzenetére

    (Lakáson belül elég jól megoldja bármely soho-router és kliens a saját körsugárzóival, de gyanítom, te sem erre az esetre gondoltál :U. Viszont valóban gyakori elképzelés, hogy egy tervezett kültéri kapcsolatnál - legyen az akármilyen kis távolságú - legalább az egyik oldalon spórolunk a kültéri elhelyezéssel. Van, hogy bejön, de azért ehhez nagy szerencse kell, és akkor sem marad nagy jelszintbeli tartalék a rendszerben, ami hosszabb távon a stabilitás és az átviteli sebeség rovására megy. Az udvart bevilágító lámpát sem a padlástérbe szokás szerelni, legyen az akármekkora teljesítményű, hogy majd a lámpától méterekre lévő kis ablakon keresztül biztos jó fényt ad kint.)

  • And

    veterán

    válasz darnex #50918 üzenetére

    Egy kültéri AP-nak olyan tulajdonsága - a célszerűségen túl - nem nagyon van, ami meggátolná, hogy beltéren alkalmazd. Falra vagy oszlopra kell szerelni, passzív PoE-s a tápellátása, jó IP-védettség jellemzi. Egyéb (rádiós) tulajdonságaiban mellesleg semmi különleges nincs: egysávos (2,4 GHz), 5 dBi-s antennái vannak, mint sok más TP-Link beltéri típusnak, és a teljesítménye is a régiós limitértéknek megfelelő.

  • And

    veterán

    válasz Játékos #51009 üzenetére

    "- ha két wifi eszköz már éppen egymás hatótávolságán kívülre kerülnek, és csak az egyiknek adunk erősebb antennát, akkor oda-vissza kommunikáció javulni fog? Vagy az antenna csak az adó oldalt erősíti?"
    Elvileg javulni fog a kapcsolat mindkét irányban, mivel a megnövekedett nyereség oda-vissza érvényesül. Ha a hatásosabb antennával rendelkező eszköz éppen ad, akkor a partner vevő nagyobb jelet kap, utóbbi felől nézve úgy tűnik, hogy nagyobb teljesítménnyel adják felé a jelet (adó oldali EIRP-érték növekszik). Ha az állomás per pillanat vételen van, akkor is nagyobb jelet kap a hatásosabb antennától, ha az ellenállomás teljesítménye nem változik. De ebből pontos hatást, térerő / jelszint növekedést a gyakorlatban csak kültéri pont-pont kapcsolat esetén számíthatunk. Beltéren a helyzet nagyon változhat a reflexiók és az árnyékolások miatt.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz flash- #51170 üzenetére

    (A polarizáció lényegében minden közismert alap antennatípusnál lineáris, a helix esetén nem, de ez utóbbi körpolarizált fajta nem túl gyakori wifi-re, főleg kereskedelmi forgalomban. Hogy a lineáris kivitelűek melyik - H vagy V - síkban polarizáltak, azt pedig a szerelési / telepítési helyzet szabja meg. Az általánosan használt körsugárzók függőleges helyzetben szerelve vertikálisak, máshogy állítva pedig nem lehetnének körsugárzók.
    "viszont előbbi VSWR(MAX.) 1.92:1 , utóbi: VSWR(MAX.) ≤2.0"
    A VSWR avagy állóhullámarány az illesztettségre utal, közvetlenül ettől nem lesz 'jobb' az egyik antenna, mint a másik, csak áttételesen, a kisebb VSWR-értékűnek kevesebb az illesztetlenségből fakadó plusz vesztesége. Amúgy - és ezt oda is írták - a VSWR az antenna nyereségéhez hasonlóan nem stabil érték, a működési sávon belül enyhén változik, az említett adat a lehetséges legnagyobb (azaz legrosszabb) értéket mutatja. A két, általad megadott TP-Link antennatípus között minimális nyereségbeli eltérés van csupán, semmi más. Az a Media-tech - MT4221 pedig elvileg egy kicsit nagyobb nyereségű, de a mérete alapján a specifikált nyeresége szvsz. enyhén túlzó. Irányított antennát egy repeaterre - hibás terminológiával: jelerősítőre - nem lehet tenni, ha az egy topológia szerinti köztes állomás, márpedig általában az, mivel az első router, amit ismétel, és a kliens(ek), amely(ek) felé a repeater hivatott a jelet tovább szolgáltatni, szokásosan nem azonos irányba esnek a repeater felől nézve. Egyébként tényleg érdemes lenne megnézni, hogy a jelismétlő normális térerővel kapcsolódik-e az első routerhez, mert ha nem, akkor nem sokat ér. Ezért is zavaró a 'jelerősítő' megnevezés, mert esetleg arra enged következtetni, hogy a 'gyenge jelből erőset csinál', ami viszont esetenként elég távol áll a valóságtól. Hiába látja a routertől távoli kliens eszköz a közeli repeater jelét megfelelő erősségűnek, ha már maga a repeater is szenved a gyenge kapcsolattal a router felé.)

  • And

    veterán

    válasz flash- #51251 üzenetére

    Mivel egy lehetséges antennacsere a fizikai korlátozottság okán nem valószínű, hogy ugrásszerű javulást hozna, ezért a lehetőségek a következők (a legkevésbé hatásostól kezdve a legjobb eredményt nyújtóig):
    - A router és / vagy a jelerősítő repeater áthelyezése: a router esetén magasabb pontban elhelyezés, a jelismétlőnél pedig ugyanez, illetve olyan köztes pontba áttelepítés, ahonnan az jobb minőségű rádiós linket tud létrehozni mint a routerrel, mind a távoli klienssel. Az nem elegendő, hogy a kliens jó térerőt indikál a repeaterre, mert mint említve volt, ettől még a router <-> jelismétlő kapcsolat lehet csapnivaló is, csak épp azt a kliens közvetlenül nem észleli.
    - Repeater helyett egy újabb AP telepítése a kliens közelébe. Kábelezést igényel a router felől, de ezzel megszűnik a repeatereknél szükséges kétirányú link 'egyik fele', ezzel pedig eltűnik rádiós átvitel ismétlésére jellemző sebességfeleződés is.
    - Teljes kábelezés: a non plus ultra megoldás, ami a teljesen üzembiztos és legnagyobb sebességű átvitelt adhatja, és amit nyilván szeretnél elkerülni, illetve nem minden kliens-eszköz számára megoldás.
    A lehetőségekhez és a kívánt eredményhez mérten kell döntened, de azt el kell fogadnod, hogy nem létezik olyan 'csodaantenna', ami minden belső teret - annak méretétől és kialakításától függetlenül - egymagában lefedne, sem hasonló képességekkel megáldott router vagy repeater. Ráadásul a végeredmény nem csak ezektől, hanem a használni kívánt kliensektől is függ: egy belső antennás mobiltelefon az adottságai miatt általában sokkal kevésbé érzékeny, mint például egy laptop vagy egy külső (és jó helyre telepített) antennával szerelt PC-s wifi-hálókártya.

Új hozzászólás Aktív témák