-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
frescho
addikt
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #13891 üzenetére
A P4 7., de az a vonal epic fail volt. Az otlet nem volt rossz, de a gyartasi technologia nem tudta tartani a lepest. Na meg a TDP is brutalis volt.
Ha szigoruan a CPU belso felepiteset nezzuk, akkor most mindegyik 6. generacios proci tovabb finomistva, tobbmagositve. Csak a full CPU-GPU integracio (APU) es majd a Buldozer hoz egy teljesen uj felepitest.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #13893 üzenetére
Ide is, oda is tartozik, de kozelebb van egy IGP-hez, mint ahhoz, amit az ATI forsziroz.
Nem magat a CPU-t erinti. Ezert irtam .5 generaciot. Gyakorlatilag a mar meglevo szilikonokat vonjak ossze egybe.
Az APU-nal mar nem csak ez tortenik, hanem az adat feldolgozason, program vegrehajtason akarnak valtoztatni. Az addig csak grafikaval foglalkozo IGP hirtelen minden masra felhasznalhato. Kb olyan valtozas zajlik, mint az FPU megjelenese, integralasa, majd a programok miatt kotelezove valasa (387->486DX->Pentium)
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #13895 üzenetére
A programoknak tamogatni kell. A coprociknal is hasonlo volt a szitu. Eleinte 1-2 program tamogatta, azok is altalaban specialis tervezo, szimulator cuccok voltak. Onnan kezdtek tomegesen hasznalni, hogy bekerult a CPU-ba. Kell hozza par ev atmenet.
Persze ez az egesz szigoruan az en velemenyem, de mar volt hasonlo atmenet az elso 3D gyorsitok megjelenesenel, majd amikor bejott a TL, SSE tamogatas, tobb magos processzoroknal...
https://frescho.hu
-
őstag
válasz zoltanz #13988 üzenetére
Keresztkérdés: És az-az áramkör, ami nem olvas ki semmit az digitális, analóg, vagy egyik se?
Erre mondtam, hogy fő funkcionális áramkörök döntik el hogy adott áramkör digitális, vagy analóg-e, és nem az pl. hogy a tápfeszültséget lineáris vagy kapcsüzemű tápegység szállítja.
Egy CD esetében digitális adat van tárolva, és feldolgozva későbbiekben is, egészen az AD konverterig. Nyilván utána nem, hiszen te nem időben elosztott feszültségszinteket hallgatsz, hanem amit megpróbált az elektronika erre egy burkológörbét felhúzni.
Az meg hogy kiolvasáskor folyamatosan pásztáz, attól nem lesz "félanalóg". A lemezen digitálisan tárolt digitális információ leolvasás után digitálisan folytatja az útját. Attól hogy a digitális jel médiumot vált, esetlegesen különböző jitter és egyéb hibákkal, még nem jelent konverziót.
Szerintem te kevered a Laserdiscel. Ott digitálisan van tárolva analóg információ. -
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14005 üzenetére
Ennyi erovel a GSm rendszer sem digitalis.A hangot biza digitalis formaban taroljuk es adjuk vissza. Az atviteli ut (CD ira-olvasas) is digitalis, csak a hibak kikuszobolesere kulnbozo trukkoket vetunk be.
Az SACD-nel annyi a lenyegi elteres, hogy nagyobb a mintavetel es differencialis kodolas van. Az SACD-n levo pitek ugyanugy ket allapotot 0/1 tarolnak, mint a normal CD-n. De akkor is digitalis atvitelrol beszelhetunk, ha nem egy bitet tarolna, hanem tobbet (jo pelda erre a modemeknel hasznalt QAM) egeszen addig, amig diszkret elore meghatarozott ertekeket vehet csak fel, amit utana binaris formatumra alakithatunk. Ez mindenre igaz, ahol kvantalunk, de nem igaz a regi analog (szalagos magno, lemezjatszo...) rendszerekre.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14015 üzenetére
Nincs olyan, hogy felanalog. Analog, vagy sem. A tarolt informacio ha diszkret erteket (ertekeket) vesz fel, akkor kvantalt. Mivel itt ket erteket vehet fel 0 es 1, ezert binaris tarolasrol beszelunk. Az, hogy ebben lehet tevedes a tarolas modja miatt nem szamit, ugyanis ezen hibak javitasara megfelelo algoritmussal redundanciat visznek be. A tarolasnak, kiolvasasnak nincs koze az A/D es D/A aramkorokhoz.
Az AD-DA atalakitas a be es kimeneten jelenik meg es ezen eszkozok minoseget ha a digitalis oldalrol nezzuk nem valtoztatja a hosszu rez vezetek es annak szennyezese. Annal inkabb a vezetek induktivitasa, kapacitasa miatt letrejovo jelalak torzulas, illetve az az atalakitok jittere es kvantalasi es analog oldali zaja.
Azt viszont kifejthetned, hogy miert alakitanank at tobbszor is egy digitalis jelet otthoni viszonylatban analogra es vissza.
Nowhereman: Azt, hogy mi digitalis nem a kimenete, hanem a jel eloallitasa/tarolasa/manipulacioja hatarozza meg. Meg tudod mondani, hogy egy hangminta lejatszasanal mi az elso lepes GUS-nal? Mondjuk legyen egy midi allomany, ami egy egyszeru boci-boci tarkat jatszik le xilofonra hangszerelve.
A forrasztas es minden elem nem noveli a zajszintet. Amire te gondolsz az az analog aramkorok kialakitasa. Meglepodnel, hogy milyen hulladek gyartasi minoseggel lehet jo hangot elerni, erre jo pelda lehet mondjuk egy kezihuzalozott A-s DoZ. Szimplan nincs ra igeny, mig a 300W pmpo, quadro 77 pontos rendszerre viszont igen.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14017 üzenetére
Arggghhhh. Ez fajt. A CPU-ban milyen aktiv elem van szerinted? Vezeto, szigetelo vagy felvezeto?
Digitalis atvitelnel ha megfeleloen kezelik ez mind visszaallithato, letezik jitter correction pl, vagy nagyon zajos eseteknel hibajavito kodolas, reclocking...
Mi a francert alakitanad at? A CD DA-ja atalkitja, onnan folosleges. Vagy a hangkartyaba bedigized es visszaalakitod? Ezt te sem gondolod komolyan. Az erositoben hacsak nem valami ujabb hazimozis cucc nincs DA. Viszont ha az erolkodo DA-jat hasznalod, akkor annak megint digitalis a bemenete.
Kerlek a kerdeseimre valaszoj, mert probalom megerteni amit leirsz, de nem sikerul. Lehet csak azert. mert ma meg az indiaikkal sikerult dulore vergodnom, ami igen hatarozott agyi karosodasokhoz vezetett.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14019 üzenetére
Azt erzem, hogy tanitottak, de hol? Az aktiv eszkoznek nincs koze ahhoz, hogy digitalis, vagy analog az eszkoz. A 7400-es csalad neve (TTL) eleg beszedes.
A hangkartyan analog bemenet van es nem alakitja at digitalissa a jelet, maximum egy analog kevero van benne. Az erosito miert is alakitana at ismet digitalissa? Szimplan erositi, nincs semmi mas dolga vele. Ebben osszesen egy DA van.
A legjobb, ha vegig digitalisan kezeled egy normalis rendszerben. Tehat a CD-bol SPDIF-en kijon a jel, amit szinten digitalisan tovabbkuldesz optikan vagy koaxon a DA fele (itt lehet meg buveszkedni pufferelessel mas tuti teknikakkal, hogy jobban szoljon), amit egy full analog (jo minosegu, nem hiper 6 hangszoro+melynyomos, loudnesses csoda) erosito kovet.
De ha esetleg valamit mahinalni akarsz rajta, akkor sem kell itt AD-DA a DSP elott utan, szimplan digitalis jellel kell etetni es a DA-t a lanc utolso elemekent az erolkodo ele bekotni.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14021 üzenetére
Ezt irtam, ha DSP-t hasznalsz digitalisan kell kezelni a jelet egeszen a DA-ig. Aki nem igy tesz, az megerdemli. De meginkabb az, aki terhangzas miatt DSP-t hasznal. Azt hittem zenerol van szo
Azt hiszem ma mar alap dolog a digitalis bemenet. Ha ujat akarsz, akkor 50 alatt kenyelmesen talalsz, hasznaltan25-ert mar valogathatsz az elviselheto hanguak kozott, a linkeken szereplok az abszolut minimumok:
Melyik suliba jartal?
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz zoltanz #14019 üzenetére
Sok optikai meghajtón van 2 pines digital kimenet, ekkor:
CD > digital ki > Live digital in ( a nyákon levő bemenetre ) > Live Spdif out > erősítő digital in = 1 DA történik az erősítőben.Vagy a direct stream engedélyezése, ekkor ugye az adatkábelen - SATA, IDE - és a buszon keresztül kapja meg a digit jelet a kártya, csak az első lépés változik, a végeredmény ugyanaz.HDD-ről a buszon kap digit jelet, ha a hangkártya DSP dolgozik a jellel digitálisan teszi, majd megint csak 1 DA történik vagy magában a hangkártyában ha ennek az analóg kimenetén lóg a hangfal vagy az erősítőben - persze itt megint digit outon tovább - , ez már opcionális.
Bár ez csak egyedi példa ahogy én szoktam madzagolni, hardverfüggő is, a légyeg hogy 1 DA- val meg lehet úszni.A vezetékek minőségét ( anyagminőség, szennyezés, kialakítás ) főleg high-end rendszereknél, ott is a hangfalkábeleknél lehet észlelni.Nehezen hihető dolog, amig nem demonstrálják, nekem jópár éve volt szerencsém ilyen tesztet hallgatni.
Ez a digitális-analóg vita nagyon tetszik, jobb mint egy szakcikk
[ Szerkesztve ]
A 3 test probléma nem megoldható.
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14030 üzenetére
BMF-se jegyzetbol vett idezettekkel kezdenem. Jelezd, hogy melyik resszel nem ertesz egyet es hogy miert nem:
A digitális technika módszereivel az információ leképzés, műveletvégzés és az eredmények továbbítása kétértékű elemi információk (bitek) sorozatával, digitális szavakkal történik. A különböző műveletvégzések egyszerű logikai döntések sorozatára vezethetők vissza. Ugyancsak logikai műveleteket kell végezni, pl. két - különböző mennyiség értékét hordozó - információ közötti viszony (kisebb, nagyobb, egyenlő) megállapításához.
Ezt kiegeszitenem azzal, hogy logikai dontesen felul szamtani muveleteket is vegezhetunk. A lenyeg az, hogy az informaciohoz szamokat rendelunk, amit igy diszkret ertekeken abrazolunk. Binaris szamrendszerben az alapegyseg a bit, ami 0 es 1 erteket vehet fel. Mivel a felhasznalt bitek mennyisege limitalt, ezert a felbontasnal finomabb informacio reszlet elveszik. (Diszkret szamokon abrazolunk, a ket szam kozotti ertekek elvesznek a kerekites miatt.)
Logikai áramkörök
A megismert logikai műveletek (ÉS, VACY, NEM) technikai megvalósítása ma szinte
kizárólag a félvezető alapú digitális áramkörökkel történik.Az első generációs áramkörök diszkrét passzív áramköri elemekből (ellenállások,
kondenzátorok, diódák stb.), valamint elektroncsövekből épültek fel.A második generációs áramkörök ugyancsak diszkrét passzív áramköri elemeket
tartalmaznak, de aktív elemeik már a tranzisztorok.A harmadik generációs áramkörök csoportját alkotják kis és közepes bonyolultságú
logikai (digitális ) integrált áramkörök (IC- Integrated Circuit) (logikai kapuk, flipflop
-ok, regiszterek, számlálók stb.) alkalmazásával épített rendszerek.A negyedik generációs áramkörök közé a nagy bonyolultságú integrált áramkörök (a
mikroprocesszor, kiegészítő rendszerelemek, memóriák stb.) tartoznak.Tehat a digitalis aramkorok aktiv elemekbol (jellemzoen CMOS tranzisztorok) epulnek fel. Az analog cuccokban is megtalalhatoak ugyanazok az aktiv elemek, bar kialakitasuk altalaban kicsit elter, de a mukodesi elvuk megegyezik. Tehat nem a felhasznalt elemektol lesz analog vagy digitalis egy aramkor.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14034 üzenetére
ma szinte = 99.99%-ban. A maradekra ott a jelfogo / fogaskerek.
Imet jegyzetre hivatkoznek a hang AD resszel kapcsolatban, ha megtalalnam, de megprobalom osszeszedni ebbol a (forrasbol):
A hangfrekvenciás jelek digitális feldolgozása a PCM technika alkalmazásán alapul (PulseCode-Modulation; impulzuskód-moduláció). PCM rendszerben az analóg jelet diszkrét impulzusok sorozatára bontják. Az egyes impulzusok amplitúdóértékeinek információtartalmát binárisan kódolt kódszósorozatok hordozzák.
Elso lepeskent az időben és értékben folyamatos analóg hangfrekvenciás jelet időben diszkrét impulzusok (minták) sorozatává alakítjuk át. Az egyes PAM impulzusok amplitúdója a hangfrekvenciás jel pillanatértékének megfelelően természetesen más és más. A Shanon tetel alapjan a mintavétel útján nyert jelből akkor lehet az eredeti jelet információveszteség nélkül visszaállítani, ha az fm, mintavételi frekvencia értéke legalább kétszerese az eredeti analóg jelben előforduló legnagyobb (fmax) frekvenciának. A mintavételi frekvencia értékének állandónak kell lennie. Képletbe foglalva az elhangzottakat: fm nagyobb vagy egyenlő mint 2fmax.
Ez 44,1 kHz a kompaktlemezes rendszerben, de hangkartyaknal, DAT-nal SACD-nel ez sokkal tobb is lehet.
Masodik lepesben a a PAM jel az AD-re kerul. Míg az A/D átalakító bemenetére érkező amplitúdóminták elméletileg végtelen sok különböző amplitúdóértéket vehetnek fel, addig az átalakítónak csak meghatározott számú bináris adatszó áll a rendelkezésére a kimenőjel előállításához. Az analóg bemenőjel digitális ábrázolásához rendelkezésre álló adatszavak száma a képzett adatszavak szóhosszúságától, azaz a szavakat alkotó bitek számától függ. Egy 3 bit szóhosszúságú kimenőjel előállítására képes A/D átalakító pl. 23 = 8 különböző adatszó (és ezáltal 8 különböző állapotú kimenőjel) ábrázolására képes.
CD-nel 16 bit, de meg gyakran hasznalatos a 4, 8, 12, 24 bit is. (Az 1 bites delta kodolast most hanyagoljuk, mert az is atszmithato a PCM-bol.
Meg jo tudni, hogy a bemeneten egy frekvencia limitert szokas alkalmazni, hogy az amugy sem atviheto tartomanyt levagjuk. Belathato, hogy tobbb bittel az abrazolas pontosabb. Az elteres az eredeti jeltol (kvantalasi) zajkent jelenik meg, aminek a szintje a bitek szamanak emelesevel javul. kis amplitudoju jeleknel eloerosites is javit, pl. a jelhez kepest kis erteku magas hangokat a digitalizalas elott erdemes kiemelni (erositeni) a melyekhez kepest, majd visszaalakitas utan azok erteket csokkenteni.
Tehat megvan a digitalis jel, mar csak rogziteni kell a CD-re. Eddig megfelel?
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14036 üzenetére
Nyugi, jon az is aprankent
A jel mar digitalis, mar csak tarolni kellene valahogy. A CD-n 44.1kHz-es mintavetelezesu 16 bites sztereo hangot tarolunk. A zenen felul plusz informacio is van a lemezen, tobbek kozott hibajavitasra, orajelregeneraciora, egyeb informacios es vezerlo jelekre van szukseg. mindent nem fogok erinteni, mert akkor 6 oldal lenne
Elso lepeskent NRZ jelet alkotunk, amiben a ket csatorna jele (16 bit jobb, 16 bit bal, 16 bit jobbb ...) felvaltva szerepel.
A masodik az, hogy hibajavito kodolast adunk hozza:
Egyetlen adatblokk a jobb és a bal hangcsatorna 6-6 mintavételi értékéből képzett 12 db 16 bites adatszót tartalmaz. A 12 db 16 bites kódszót ezután 24 db 8 bites kódszóvá alakítják át. A 8 bites kódszavakat szimbólumnak nevezik. Az ily módon átszervezett adatfolyam képezi az ún. C2 kódoló bemenőjelét. A C2 kódolónak az a feladata, hogy minden egyes 24 szimbólumból álló blokkot négy ún. Q szimbólumnak nevezett paritáskódszóval egészítsen ki. A C2 kódoló kimenetén ennek megfelelően 28 szimbólumból álló kódszavak jelennek meg.
A C2 kódolóval előállított 28 szimbólum sorrendjét ezután összekeverik (interleaving). Ennek az az értelme, hogy az adatok ne a keletkezésük sorrendjében kerüljenek az átviteli csatornára, hanem időben is és térben is összekeverve. Ily módon az átvitel során fellépő zavarok következtében meghibásodó adatblokkok rekonstruálhatók.
Az interleaving eljárásnak alávetett 28 szimbólumból álló blokkok ezután a C1 kódolóra kerülnek. Itt az egyes adatblokkokat további 4 paritásszimbólummal, az ún. P szimbólumokkal egészítik ki. A C1 kódoló kimenetén tehát már 32 szimbólumból álló adatblokkok jelennek meg.
A harmadik lepesben kontrolljeleket adunk hozza.
Az ellenőrző jel olyan 8 bites szimbólum, amit a bal és a jobb csatornából vett minden 6. mintavételi érték információs bitjei után iktatnak be a keretstruktúrába. Az ellenőrző jeleknek a CIRC blokkhoz való hozzákapcsolásával egy 33 szimbólumból álló keret jön létre.
A negyedik lepes az EFM (Eight to Fourteen Modulation) kodolas es mergin bitek.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a CD rendszer által képviselt átviteli csatornához akkor a legkedvezőbb az adatszavak kódolásának illesztése, ha az átvitt adatszavakban olyan feltételt írunk elő a 0-1 állapotok sorrendjére, ami szerint két bináris 1 érték közé legalább két bináris 0 értéknek kell esnie. Maximálisan azonban 10 bináris 0 érték következhet egymás után.
Az egyes 14 bites adatszavak egymás mellé illesztése további járulékos (mergin) bitek beiktatását teszi szükségessé. A merginbiteknek nincs információtartalmuk. Állapotukat kizárólag a csatornakód minimális és maximális futási hossza határozza meg. Túl rövid futási hossz esetén a merginbitek értéke 0, túl nagy futási hossz esetén pedig 1 lesz.
A vegeredmeny: 336 bitbol (hang) 588 bit lett.
Utolso lepes a lemezre iras
A bináris 1 értékek (élváltozások) felváltva be-, ill. kikapcsolják a vágólézert. Következésképpen a pitek hossza és a pitek közötti szünetek visszatükrözik az EFM kódolású adatformátumot. Eszerint a bináris 0 értéknek vagy pit, vagy pedig két pit közötti szünet felel meg, a bináris 1 értéket ezzel szemben (a tükörfelülethez képest) felfelé vagy lefelé futó pit él reprezentálja.
Szemleletesen elmagyarazva ez olyan, mintha a szomszedba a lampa kapcsolgatassal uzennenk. Ha az adott masodpercben allapot valtozas van (fel vagy le kapcsoljuk a lampat), akkor a szomszed 1-est ir a noteszbe, ha nem nyulunk a kapcsolohoz 0-at.
A kodolassal elertuk azt, hogy ne essunk ki a szinkronbol, mert adott idonkent mindenkeppen atkapcsoljuk a lampat, de hogy ne oruljunk bele a kapcsolgatasok szamat is limitaltuk
Az adat a lemezre kerult. Az adatokat binarisan irtuk fel, az allpot valtozas=1, a nem valtozas=0. Koztes ertek az irasnal nem letezik. A kovektezo lesz az olvasas. Ez a resz is OK attol eltekintve, hogy a kodolasokat es a pitek felegeteset nem reszleteztem?
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14039 üzenetére
Ez jol lathato, mert 24 word megy be a C1 hibajavito algoritmusba es 32 jon ki a C2 utan. Azt hiszem most jon az a resz, amiben nem ertunk egyet. konyhanyelvu lesz, mert ezt mar magam irom kutfobol.
A lemezre az adatot egy szep spiralban egettuk fel, amit vissza kellene olvasni. Az olvasast egy lezersugarral vegezzuk. Az olvasasnal ket igazi problema van:
- A spiralon kell tartani a fejet, ami folyamatos mozgatast igenyel
- A leolvasott jelet vissza kell alakitaniEloszor tehat megfeleloen kell pozicionalni a fejet es kovetni a spiralt. A spiral kb 0.5 mikron szeles es 1.6mikronnyira van a kovetkezo kortol. (1mikron= 1/1000000 m)
Felporgetjuk a lemezt egy motorral, ami 220 es 500-as fodulatszam kozott fokozat mentesen szabalyozhato. A fordulatszamot a rekonstrualt orajelbol tudjuk eloallitani, igy olyan utemben olvassuk a lemezt, mint amilyenben azt visszaalakitja a DA.
A fejmozgato mechanizmus durvan rapozicionalja a fejet a megfelelo helyre, majd a finom szervo pontositja azt. Ezt a lencse rendszer mozgatasaval vegzi. Ez utobbi a legfontosabb szerintem az egesz cuccban. Az egyesz all minimum egy ado lezerdiodabol, aminek a fenyet a lemezre fokuszaljak. A lemezrol visszaverodo feny az erzekelobe jut. Az erzekelo minimum ket diodabol (plusz optika) all. A ket fotodioda a lemez sugaran helyezkednek el egymas mellett. Tehat ha pontosan a spiralon mozog a fej, akkor a ket erzekelobe azonos mennyisegu feny verodik vissza. Ha a fej elkezd leterni a spiralrol, akkor amelyik iranyban elter tole a visszaverodo feny mennyisege csokken. A ket erzekelo kozotti kulonbseget erzekelve szepen vissza lehet pozicionalni kozepre a fejet. A valosagban a fej a spiralon tantorog, mint mikor Jozsi komuves a bekotouton hazafele a felezovonalon probal tekerni a 7 feles utan.
Tehat a fejet mar sikerult a szervoval a spiralon tartani. Ha a ket dioda jelet osszeadjuk, akkor a jel erossege allando. Mar csak az a dolgunk, hogy a fenyero valtozasokat visszalakitsuk egyesek es nullak sorozatava. Elso korben a jelet nagyjabol allando ertekre hozzuk egy valtoztathato nagysagu erositovel (ezt altalaban kihagyjak a leirasok) es szepen detektaljuk az eleket mondjuk egy schmidt triggerrel. Ez leegyszerusitve max 1V-os jelnel azt jelenti, hogyha 0V-rol 1V-ra vagy 1V-rol 0V-ra, akkor ott el van. (Schmidt triggernek ugye hiszterezise van, ami segit elnyomni a jelre rakodott zajt, nem ugral oda vissza, ha 0.5V korul jarkal a jel, hanem szukseg van egy bizonyos nagysagu valtozasra.) Az elek jelentik ugye az 1-et, ahol nincs el, de a rekonstrualt orajel szerint lehetne a 0-at.
Innen mar viszonylag sima az ut. A bitfolyambol a keretek megkeresesevel elkezdjuk visszafejteni az eredeti PCM jelet. Lekapjuk a vezerlo reszt, ha kell azok segitsegevel a megfelelo helyre (perc:masodperc) pozicionalunk. Ugyanugy ezek felelnek azert is, hogy rekonstrualjuk az orajelet. Az orajelet a lejatszo referenciajahoz szinkronizaljuk a motor vezerlesevel. Lekapjuk rola a kodolast es ainterleavinget es maris megvan az eredeti analog multiplexelt jel, ami demultiplexalas utan mehet a DA-ra.
Ha tulsagosan nagy a hiba, akkor a kodolas es intreleaving sem segit visszaallitani az eredeti PCM-et. Ket eset lehetseges:
- APCM-et nem tudjuk visszanyerni, de szinkronban tudjuk tartani a lejatszast es a fejet a csigavonallal. Ilyenkor a lejatszo ket dolgot tehet vagy az adott reszt kinemitja vagy megprobal valami kamu interpolaciot beszurni a serult reszbe, hogy ne vegyuk eszre a hibat.
- Tul nagy a karc vagy mas serules es elkezd ugralni a lemez, megall a lejatszo...
A vezerlest altalaban egy szep szazlabu IC vezerli. Nemelyiknek van olyan laba, amin a hibajavitast jelzi vissza. Egy meghajtoval ra lehet csatlakoztatni egy led-et es ha surun villog, akkor az adott lemezrol masolatot kesziteni. Az is erdekes, hogyha fekete filccel bekened a lemez szelet, akkor a javitas kevesbe dolgozik. A lezer par szazaleka valoszinuleg onnan reflektalodik es az eleg nagy kesleltetessel visszaerkezo jel valoszinuleg nem izlik a szervonak.
Velemeny?
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14050 üzenetére
A HDD azert nem szur be, mert nincs benne milimeteres karc. KB. ekkora hibat kepes a CD korrigalni ugy, hogy az eredeti jeletvisszaalitja.
0-ak es 1-ek vannak az eldetektalast kovetoen. Raadasul amirol beszelsz az a lancban meg hatrebb van, mert mar a CRC-rol van szo. Az elozo es kovetkezo PCM digitalis ertekbol probal szamitani valamit, de a nemitas sokkal jellemzobb megoldas. Itt mi analog???
https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14058 üzenetére
Butasag. Az analognal ha zaj van, akkor a zajt kapod meg, a sistergest. itt a rendszer megprobalja ezt javitani es eleg jol megy neki.
It is szamokkal dolgoznak. A CRC hibajavitasnal mar binaris jelfolyamod van. Ha a CRC kudarcotvall, akkor az elozo es kovetkezo mintakat memoriabol (binaris) olvassak ki es vegeznek rajta szamitasokat. Erted, szamokrol van szo, diszkret ertekekrol.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14061 üzenetére
Pont ezaz, hogy analognal nincs kerekites, kvantalas es diszkret ertek. Amit leirsz az nagyon jo pelda a digitalis mellett:
Mi van az LP-nel, ha van egy fel milimeteres karc vagy por?
Mi van, ha ugyanez a karc vagy pora CD-n van?Oliverda: Berendeltel egyet amit a multkor linkeltek a tobbiek? Minden tiszteletem a tied
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14064 üzenetére
Nem, az elv teljesen mas.
Az analognal nincs hibajavitas. Legkissebb hibat is rogton hallod. serceg, pattog. Nagy hibanal ugrik, de olyan nincs, hogy ne legyen hallhato.
A digitalisnal amig az atvitelben a karcok okozta hibak (maskent a jelatvitel zaja altal okozott bithiba) nem haladja meg a CRC + interleave semmit nem veszel eszre. A kimeneten megjeleno alapjel ugyanaz marad. Nincs torzulas. Az, hogy a kimeneten megjeleno bitfolyamnal megprobalunk valamit kezdeni tulsagosan nagy hibanal az a digitalis aramkort fejleszto mernok egyeni dontese. De ha nem a nemitas mellett teszik le a voksot, akkor itt digitalisan megy a rekonstrukcio egy DSP segitsegevel.
https://frescho.hu
-
laci1128
tag
válasz zoltanz #14044 üzenetére
Szerintem ez nem túlzottan meglepő, hiszen a 6600 GT a SM3.0 szabványt is támogatja, míg a 9600 XT csupán csak a SM2.0-át, meg azért a 6600 GT (gondolom, hogy a SM3.0-ás kód is értelmesen fusson rajta, meg hogy gyorsabb legyen a megfelelő ATI kártyáknál) több árnyékolót is tartalmaz a Radeonnál.
Az előbbi miatt lehet az, hogy 9600 XT esetén elmosódottak textúrák, csúnyák színek játék alatt, az utóbbi miatt pedig gyorsabban is kellene futnia az NV kártya használata esetén az UT-nak.
Nekem kis procival (A64 2800+) a Radeonnal nagyon lassan is futott az UT3. Az NV slágerkártyája viszont sajna kimaradt az életemből.
Viszont most, hogy ez felmerült, majd kipróbálom a 9800 Pro-val, hogy hogyan fut, kíváncsivá váltam (sajnos SM2.0-nek hála ronda lesz, de a sebesség érdekel)."But at least the code looked good, which is the main thing."
-
válasz zoltanz #14064 üzenetére
Bocsi, de frescho- val értek egyet, ez teljesen más elv, tisztán digit, semmi köze az analóg LP- hez.A DA- ig végig csak számokkal dolgozik.A hibák > interpolációk szintén számított értékek, ilyennek nyoma sincs egy analóg rendszerben.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
őstag
válasz zoltanz #14116 üzenetére
Ne indulj ki abból, hogy egy mai gép esetében mennyivel nagyobb teljesítménytöbblet érhető el rendszeridőben azzal hogy a hdd-t lecseréled ssd-re.
Egy 386os esetében nem ez lesz a szűk keresztmetszet...haha, de jó is lenne Réges-régóta vannak olyan hdd-k amik korlátozva lennének egy 386osban. Konkrétan 2-3mbyte/s felett nem fogsz tudni 386ossal olvasni. Remélem nem gondoltad, hogy innentől mert ssd kerülne bele, 150mbyte/s-el fognak betöltődni az 1.5mbyteos játékok
Következő probléma, hogy mire kötöd rá az ssd-t? Feltételezem veszel ide-s ssd-t -> máris egy vagyont kidobtál, mert nem gyártanak már ilyet, ssd-s korszak elején készült pár típus aztán "jóccakát".
Egy szabvány ide vezérlő ami biosra bízza az eszköz felismerését, az 51x mbyteos korlát miatt tojik az eszközre magasról, lévén lba mód ezután készült el, ennek a kezelésére. Egyedüli módszerként az xtide projekt használható, ami a scsi eszközökhöz hasonlóan saját biosal rendelkezik. Amivel a gond, hogy szintén egy vagyonba kerül, és nem 100%-ig kompatibilis. Leginkább 8-10 gb körüli meghajtókhoz ajánlják, és külön táblázatban gyűjtik össze hogy milyen meghajtókkal, milyen problémák adódnak. SSD-re pedig eme táblázat alapján nyilván nem használja senki se. cf-ide átalakítóknál pedig: "there seem to be incompatibilities with CF overall"
Szóval mondjuk kidobsz az ablakon 50khufot a "ssd-in-i386" projektre, és elképzelhető hogy nem menne az egész. Miközben egy sima scsi2-es isa-s kártya, valami 1-2gbos scsi hddvel "kimaxolja" a 386os elérhető io sebességét, úgy 1-2-3000 ft-ból.
-
őstag
válasz zoltanz #14118 üzenetére
Látom továbbra sem érted...
Hiába számít adatbázis kezelésnél sokat az elérési idő, ha egy 386os alapú adatbázis kezelésnél nem a merevlemez elérési ideje lenne a szűk keresztmetszet. Ha ez így lenne, egy 386os jobb eredményeket produkálna, mint egy SCSI raid-es mai szervergép, hiszen "hát hamarabb eléri az adatot "
-
frescho
addikt
válasz zoltanz #14294 üzenetére
Csak nem mindegy, hogy egy binarist futtatsz, ami az OS API-jat direktben eri el, vagy van meg kozte 2-3 reteg.
A HTML5 pont azert lenne elvileg jo, kis egyszerusitessel, mert az OS-ben implementalt GPU gyorsitas fele siman csak at kell passzolni a streamet.
https://frescho.hu
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Beszámítás! Intel Core i7 2600K 4mag 8szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- AMD AM4 Processzorok - Ryzen 3 / 5 / 7 / 9 - Új - Garanciás
- Xeon E3 1230 V3 LGA 1150 processzor i7 4790 i7 4770 teljesítménnyel
- Ryzen 5 1600x OEM
- Beszámítás! Intel Core i9 9900KF 8mag 16szál processzor garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs