Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz dgyuri0123 #3805 üzenetére

    Írtam egy iradatlan hosszút, mert röviden nem lehet erre válaszolni :D aztán törlődött, mert az előzőre reagáltam. :((( Azért megpróbálom. Utána befogom, szétoffolom a topic-ot (csak most van időm, dolgozok közben).

    Én nem félnék az USB-től, sem a zajtól, se egyébtől. Nézd azt, hogy külső USB-s házikóba bele lehet tenni egy M.2-es SSD-t és arra 1 (!!!) másodpercnél rövidebb idő alatt át tudom vinni a teljes zene kollekciómat, vagy akármit, az USB3-as portján, hibamentesen. 625Mb/sec. Annyira rossz lenne tényleg, hogy mi attól fázunk, hogy DAC-ot hajtsunk róla ? Rengeteg helyen még előnyben is részesítik a HAT-ekkel szemben, a korábban linkelt DAC mérés lista is ezt igazolja, HAT-ekkel nem lehet a cseresznyefa tetejéig nyúlni (bármilyen okból is), míg közepesen drága / drága külső, dedikált DAC eszközökkel igen, amiket vagy I2S/HDMI-n, vagy szimpla USB-n etetsz meg (minden teszt írja a bevezetőben) és lám, bemennek az ultra top ligába, ahol a Matrix Audio X-Sabre Pro és sokan mások vannak. Tehát a jel minőségére nem volt hatással a referencia mérés során (sem) a meghajtó eszköz USB jelének minősége, zaja, jittere, akármije, fog az ember egy jól működő stabil laptopot, PC-t, Pi-t, akármit és gyá.

    Van. Igen. Zaj is, jitter is, sokminden. (Bár erre is kaptam már fejmosást, hogy ne hülyüljek már, elméleti szinten van). De a mértéke a nem mindegy és itt mi most nagyon elmentünk szerintem abba az irányba, hogy mikroszkóp mértékű témán agyalunk, miközben maga a külső DAC puszta cseréje egy másik modellre (ugyanezen az USB-n) sokkal nagyobb változást hozna, mint az, hogy Pi USB vagy egyéb eszköz USB. Lehet vele vitatkozni, de a mérték mindig szem előtt kell, hogy legyen: megéri küzdeni ? (Vagy a másik oldalról: tényleg annyira rossz?)

    Az is érdekes, amikor azt olvasom, hogy a Pi4 gyorsabb, de zajosabb is, mint előző modellek. Hogy a kettő hogy függ össze így lineárisan egymással, nem tudom, mert hiába van mondjuk X-szer annyival több tranzisztor egy Pi4-ben, meg "erősebb" táp picit, stb stb, a gyártástechnológiája annak a chip-nek fejlettebb. Egy régi kerámia tokos Pentium 133MMX processzor nagyságrendekkel nagyobb EMI-t bocsájt ki magából és elképesztő mértékben zajosabb, kívül is, belül is, mint egy tőle milliószor gyorsabb mai processzor, akár Pi, akár asztali. Szóval a gyártástechnológia (csíkszélesség) rengeteget jelent. Ettől még lehet, hogy egyéb okokból zajosabb a Pi4, de mielőtt azonnal megesszük a forró kását, érdemes elagyalni az összefüggéseken, biztos-e, vagy csak városi legenda. Ezt rábízom mindenkire, nem láttam mérést Pi4 vs Pi3 zajról, ha látok, tudni fogom legalább :)

    Amivel gond lehetett korábban, hogy a P4 előtti modellek USB kapcsolatára volt panasz, hogy el-el vesztette a külső DAC a kapcsolatot vele X óránként, szóval néha az élmény nem volt kerek, de ez jelenthet rossz tápot, akármelyik oldalt is, rossz kábelt, passz.

    Egy egészségesen jó minőségű, akár Media Markt-ban is kapható zéróegzotikum, de már HAMA-nál jobb, közepes USB kábel szerintem kiváló eredményt hoz külső USB-s DAC-al, vagy ha mégis lennének eltérések, "hallható anomáliák" (pszichoakusztika), akkor az nem a Pi számlájára írható. És a pszichoakusztika is valid, én a deszka modelleket nem szeretem, hiába szól jól, az élménynek része nálam az is, hogy 21 fok legyen, kényelmes ülőalkalmatosság, ne nyomjon semmi sehol, a falak és a környezet inkább hideg legyen (fehér, szürke, kék), mint barack-sárga-vanília-narancs és ha minden kerek, az sem gond, ha látom a tükörképem a hangfalak zongoralakk felületén, illetve ásítanék egyet fülelés előtt, hogy az apró pukkanás a két fülemben a légnyomást kiegyenlítve helyrerántsa a hallásom. Ekkor garantáltan más az össz élményem (amikor leülök hallgatózni). És ez mind pszichoakusztikai elem (bizonyos mértékig persze, -10 fokban valszeg a hallásom is más). Ha ez nem számítana, csakis a hang, akkor vaktesztnek hinnék, azon meg azonnal elbuknám két USB port fülelése között a dolgot. De a vakteszt nem elég önmagában, jó a tudat is (pszichés plussz), hogy miről van etetve és milyen technológiával a DAC, satöbbi, kérdés, mennyire hat ez ránk, vagy mennyire tudunk megállj-t parancsolni neki fejben, mielőtt megrendelünk 1 kiló ezüstöt.

    Egy SSD, wifi eszköz, akármi, amit USB-re kapcsolunk, nem szemeteli tele az interfész logot, hogy valami nemoké a kapcsolatban és klasszisokkal jobban igénybe veszi annak képességeit, mint egy DAC kapcsolat.

    A Pi4 USB-i elvileg jók, nem olvastam panaszt rájuk még, stabilitás hibák is eltűntek, amint rendesen megtápolták a rá kapcsolódó eszközt. Ez velünk is így volt, apámnak vettem egy külső USB3-as házas SSD-t a Pi-hez, hogy arról Volumio-zzon. Néha ment a meghajtó, néha nem, le-le szakadt, csak pislogtunk, mi lehet. Már majdnem visszaküldtük gariba, amikor leesett, hogy úbakker, a Pi azért nem arról híres, hogy X ampert lenyom a rádugott kütyün táp címszóval. Hát ez is volt a gond :) Teleírtam az öregnek az SSD-jét itthon, majd elvitte és hallgatózás, minden kerek. De amikor ő akart immár a Pi-n keresztül másolni rá, le-le szakadt, hibahegyek. Fél napi vérben tocsogós agyalás és frusztráció után esett le nekem, hogy úúúúúristen, az SSD íráskor több áramot vesz fel, lehet az a gond ? Az tiszta volt, hogy külső HDD többet fogyaszt (eleinte így volt), mint egy mozgó alkatrész nélküli SSD, de hogy SSD-vel is legyen ilyen nyűg, nem gondoltam volna.

    Lecserélte a külső USB-s házat (ami az USB portról vesz fel áramot is) egy olyan külsős másikra, aminek saját tápja van, konnektorba cupp, kábel bedug, Pi-vel összedug és lááám. Minden baj megszűnt.

    Szóval ha a Pi akármelyik verziójában is gond van az USB kimenettel, az táp környéki lehet - véleményem szerint - de minőségi panasz nem lehet rá, 5Gbit/sec-et hozza, annak eléréséhez pedig ugyancsak érzékeny jelet kell mozgatni ugyancsak érzékeny elektronikai megoldásokkal mindkét végen, és mégis, a legolcsóbb kínai vacak kábelek és végegységek is kihasználják a képességeit, ezt ebből kiindulva tapasztalati alapon nem nevezném vacaknak DAC használatra.

    A DAC oldal más kérdés. Aki mégis aggódik az USB minősége miatt, a túloldalt mi történik ? USB kábel beérkezik a DAC-ba, történik egy akármilyen áramkörrel átalakítás I2S-re (mire másra) :) és az megy közvetlen be a DAC chip-be. Az átalakítás minősége fogadó oldali dolog, nincs rálátásunk, így konzisztens összehasonlítás és teszt sem, csak találgatás. Én ugyan nem aggódok az USB kapcsolat milyensége miatt, de aki igen, az megteheti, hogy valami jobbféle XMOS alapú implementációval, agyonszűrt tápokkal, sőt, egyenesen elemről, akkuról, egy ilyen USB-I2S interfészt beszerez (van készen többféle), majd azzal eteti meg a DAC-ját, de ehhez komoly digitális átviteli ismeretek kellenek szerintem, eszközök ismerete, buffer megoldások, satöbbi, ez már mélyvíz (nekem).

    Ha kell egy Pi, szívesen odaadom az enyém, 16G MicroSD-vel, friss legújabb Volumio van rajta, utána törölheted is, ha a Roon-al is tennél egy próbát. Nézd meg és vagy tetszik, vagy nem, de össze is hasonlíthatod PC-vel is, például a Volumio is támogat x86-ot, fel tudod egy külső USB-re írni és arról boot-olva laptop, vagy normális PC-d USB kimenetét összehasonlítani a Pi-vel, hogy vajon hallasz-e különbséget. Ez így egy elég koherens teszt lenne szvsz, mert az USB portok és a mögöttes hardveren kívül semmi nem változna, még a lejátszó rendszer is ugyanaz. De még azzal is lehet játszani, hogy USB2-es vagy USB3-as portra dugod a DAC-od (mind a Pi-n, mind a laptopon vagy asztali PC-n).

    Nagyon-nagyon nem egyértelmű dolgok ezek, érdemes kipróbálni. Illetve a puszta tényt is figyelembe venni, hogy mi van, ha van zajbeli eltérés USB portok között, de totál inszignifikáns annak szintje és hatása az átvitelre ?

    1 szó mint 100, nem temetném a kis Pi-t az USB-je miatt. :DDD :N

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz alphamooncam #3819 üzenetére

    Öööö, lehet rosszul kérdeztem (amúgy 1080p elég sokmindenre) :)
    Szóval: ha H.265/HEVC kódolásút nézel, minden oké ? (CPU használat hogy alakul kb?) Akár fullhd-ben is. Ha van erről vmi infód.. :R

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz dgyuri0123 #3824 üzenetére

    Az alap hozzáállás jó, úgy látom, Nálad a DAC az eszközben van, szerintem adott minden egy Pi kipróbáláshoz. :K

    Annyival módosítanám, hogy laptopot közelebb vinni, stb: nyugodtan teheted rövid USB kábellel az eszközöd mellé, tudod távolról is vezérelni. Otthagyhatod. Szóval nem a laptopot kellene nyomkodni onnantól, se Roon, se Volumio esetén, bármilyen egyéb okoseszközről mint egy weboldalt, betöltöd a felületét a helyi hálón és kész. Laptopot letámasztod DAC mellé, USB-n átkötöd, majd a kanapén elnyúlva telefonról, tabletről, akármiről kényelmesen konfigolhatod.

    Persze ha a laptopot szívesen használnád még másra is, és nyitva egy böngésző fület a Volumio-nak, egyéb eszközről játszanál le, világos, marad egy Pi.

    Van még amúgy Daphile is, x86-ra. Sosem próbáltam, de érik. Egy virtuális gépben lehet megnézem a felületét, sokszor nálam ez is dönt. [link]

    Visszaolvasgatva egy korábbidra: BIOS matatás - nem szükséges. Van a DEL vagy F2, F-akárhanyas "titkos" gombok között olyan is, amikor nem a teljes BIOS-t hozza be a gép, hanem csak egy boot menüt dob fel, egyszeri (ideiglenes) alkalomra. F11 többnyire, de ESC is lehet, nagyon gyártófüggő. Kipróbálhatod és akkor alkalomadtán ha próbálgatsz valamit a gépeden, nem kell végigmászni a fél BIOS-on, hogy átállíts boot eszközt, majd visszaállíts az eredeti felállásra, hanem csak 1 boot erejéig választasz más boot eszközt egy egyszerű boot menüből. Egyetlen alkalomra. Ez így kényelmesebb. Legtöbb helyen a neve is ez, hogy "boot menu". De még ennél is jobb az, amikor az USB eszközt bedugva a gépbe, BIOS-ban beállítod a boot sequence-ben, hogy először az USB kütyüről próbáljon boot-olni és ha nem tud, akkor lép a helyi SSD-re mondjuk a boot szekvenciában. Így ha az USB kütyü be van dugva a gépbe, indulások arról indul, ha nincs, akkor pedig az SSD-ről. Nem kell többet hozzányúlni BIOS-hoz.

    Pi-hez: nincs órája. Érdemes wifire rátenni a Volumio felületről akkor is, ha lokálból játszanál le, ekkor azonnal keres egy időszervert a neten (time server) és frissíti a pontos időt és dátumot. Erre kevesen gondolnak, nem is fontos dolog annyira, de azért fájl elérési idők, online streaming, stb. esetén ritkán lehet gubanc, ha régi a dátum a gépen, főleg SSL, titkosított átvitelt (https) használó megoldásoknál. Általában nem okoz gondot, néha igen. Nincs teendő vele, csak előnyös, ha a Volumio kilát a netre lokális lejátszáskor is, egyszóval mindig. (Kivéve, ha nincs egy kis RTC, azaz real time clock, valósidejű óra HAT rajta).

    Kapcsoló üzemű táppal nincs alapvetően baj, azt a nagyonpici maga köré szórt "szemetet" nem igazán látja a Pi, hiszen a tápja a konnektorban van, a Pi meg másfél méterrel arrébb, az USB kábel túlvégén. Persze a kettő közötti rezen még mindig átmehet bármi, de minőségben óriásit szórnak az SMPS tápok is, nem véletlen, hogy high-end-ben már egy ideje merik alkalmazni (kicsit máshogy viselkedik, mint a lineáris, hátrányai és előnyei vannak, alma-körte, de a jól megtervezett és megépített SMPS ma már dolgozott le annyit a hátrányaiból, hogy az előnyei látszanak jobban, egy lineárhoz képest, így egyre inkább terjed ugyanúgy, mint a legjobb D osztályú modulok A, AB osztály "ellen").

    A Pi kis saját tápja olyan, amilyen, nem tenném a kezem tűzbe érte, de teszi a dolgát. Valszeg van az a kimutatás és érvelés, ami mentén be lehetne bizonyítani, hogy úristen, csak ezt ne. Szerintem lehet vele élni egy jó szintig (a fa tetejéhez valszeg kevés). Ha nem sajátja lesz a táp és kábel, akkor USB Type-C nem elég, PD-t is tudnia kell a kábelnek (Power Delivery). Én a Honor H20-as telóm töltőjével és kábelével nyomom még, míg nincs beszerelve.. kifogástalan.

    Pi-re dugott USB kütyüd legyen saját tápos.

    Zene: nagy kedvencem, Dr. AIX (Mark Waldrep) HD Audio mérnök is szabadon elérhetővé tette a saját Hi-Res anyagát, beizzította újra az iTrax-et. Mikrofontól kezdve 24 bit és magas mintavétel az egész, totál digitális domain, sehol fizikai szalag vagy analóg hordozó. És nem holmi egyszer villantasz zenék, én konkrétan nagyon élvezek nem egy számot erről. [link] Ez ritka, mert én is vallom, hogy a legtöbb demo anyag villantani jó, aztán kuka :D mert zeneileg értékelhetetlen :D Ezen azért van 1-2 poén anyag, amit amúgyis szívesen előveszek újra (nem mind).

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz liszi70 #3826 üzenetére

    Nem, katt nyugodtan, Visa, stb, email és alap adatok után nem kér kártyát, egyből visz a letöltésre.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz liszi70 #3828 üzenetére

    Bankkártyát tőlem nem kért, a többi meg hát ... vigye. :D Az már úgyis megvan mindenkinek, sajnos. (Állami IT rendszerek rommá törhetők, siralmas állapotban, itthon is, külföldön is).. de ez más tészta. Szóval kártyaszámot nem kér ;)

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #3830 üzenetére

    Nem ezt mondtam végig ? Próbálok óvatosan fogalmazni, teret adva annyi vudunak, amennyi az összes objektív, mérhető és bizonyíthatónak tűnő faktor után még plussz javulást hozhat a rendszerbe és aki él ezzel, élvezheti annak minden előnyét, hogy ő a többinél jobb. Ezt nem vehetem el senkitől. :)

    Tudod, mit látok ?
    Mindenki mond mindenfélét :K

    Nnnna. Ezért írtam, hogy prósza így is, úgy is, amúgyis.

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #07400704 #3833 üzenetére

    Jelezte más is, flac-os zipet szedj, az jo volt nalam.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #3836 üzenetére

    Nem kapcsolnám ki, csak ha totál offline működnél vele. Ha beleintegrálod a Tidal-t és a többieket is, mert előfizettél valamelyik modellbe illő Volumio fizetős fiókra a weboldalukon, amivel bejelentkezteted az otthoni Volumio-dat is (ergo összekötöd őket), kelleni fog a pontos rendszeridő a security certificate-ek miatt, különben hibát dobhatnak streaming szolgáltatók. Szóval csak totál offline, amolyan "izolált" működéssel lehet a pontos időt figyelmen kívül hagyni, minden egyéb esetben nem ajánlom, ezért is van benne gyárilag. Megmondhatnám, hogy vedd ki a Linuxból az ntp szerverekkel történő szinkronizációt, de azzal szerintem beletaposnánk a Volumio mint szoftver-rendszer lelkivilágába, nem illik kézzel cseszegetni, mert az automata script-jeit megkavarhatja + egy frissítéssel úgyis újrajönnek dolgok, szóval nincs is nagyon értelme.

    A time zone állításra próbáld ki a tzselect parancsot, ha SSH-n bemész a Volumio-ba. Ehhez először a felületen kell beállítások alatt az SSH elérést aktiválni, majd ha ez megvan, egy putty nevű kis klienssel belemászni ip cím alapján a kütyübe 22-es porton (ssh), felhasználónév/jelszó gyárilag volumio/volumio2 és itt kiadni a tzselect parancsot, ami megkérdezi, hogy melyik kontinensen vagy (Europe), melyik országban (Hungary), lekéri a pontos időt és kiírja az univerzális időt (UTC), alatta a Budapestire módosított időt, és a végén megkérdezi, hogy helyesek-e az adatok, yes/no, nyomsz egy y-t és kész is, majd exit paranccsal elhagyod a konzolt és Volumio felületen visszaveszed a pipát az ssh elérésről.

    Ja igen, Volumio-n ssh engedélyezés a /dev aloldalon, tehát kütyü ip címe böngészőbe / dev.. például: http://192.168.1.6/dev

    Ha nem menne, privátban írj rám (ne ezt szemeteljük) és belemászok én is az enyémbe, most ezeket fejből írtam.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3838 üzenetére

    Nem árt, ha tudja az ember, milyen autót vezet és hol a sebváltó. :U
    Ilyenkor kerülhetők el az olyan generalizációk, hogy "akármelyik linux cucc".

    Kulcsszavak: BIOS, UTC, timezone.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3841 üzenetére

    Dehogynem Linux. [link] [link]
    Az egyik legkülönlegesebb nagydisztróra, a Gentoo-ra épül.

    - be kell állítani az időzónát a Linuxban
    - BIOS-t lokál időre állítani (bekavarhat, hogy egyes linuxok UTC-re állított BIOS órát vesznek alapul)

    Dual boot esetén Windows-al konzisztensen csinálni ezeket, ott amúgyis bele kell néha rúgni az időszinkronizációba, hogy amikor kattintok, akkor szinkronizálja le szerverről.

    Nálam az égvilágon semmi gond nincs időszerveresdivel Debian Linuxon, amiről most is írok, szépen a pontos időt mutatja, BIOS-ban is ez a lokál idő van és hozzá sem értem telepítéskor sem, azután sem az időhöz, azon kívül, hogy mikor kérdezte tőlem az időzónát, megadtam, hogy Europe/Budapest. Elég disztribúciófüggő, melyik hogyan közelít a kérdéshez, aztán ha többféle rendszert is használ az ember, indul a boogie, mindegyik átállítja a saját kiinduló alapvonalára az órát.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3843 üzenetére

    Találtam hirtelen egy 2015-ös leírást az ilyesmi bajokra [link] , itt arról van szó, hogy a BIOS óráját kell szinkronizálni az OS órájával, csak az irány a kérdés, viszont a művelet előtt tzselect-el érdemes időzónát állítani akkoris, remélhetőleg tudják ezek a kis mindenféle heréltlinux disztrók a parancsot. Alap dolog, mennie kell, vagy valami más paranccsal hívva, de igen. Pár éve én is küzdöttem ezekkel, ma valamiért nem. De én Testing Debianon vagyok vagy 2 éve, abban mindig minden korszerűbb, mint a Stable-ben, vagy oldstable-ben, amivel egyes lejátszó megoldások jönnek.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3843 üzenetére

    Volumio-Daphile között tapasztalsz valamit fülre ?

    Mindkettő optimalizált kernel szinten, de van még eltérés köztük (nem a frontend és design, hanem a lejátszó backend oldalon).

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3846 üzenetére

    Azért kérdeztem, mert Daphile a Gentoo hagyatékot kihasználja, míg a többi nem, se a Volumio, se más. A Gentoo úgy működik, hogy nem generálisan fellelhető-letölthető, "mindenféle gépre jó" csomagokat tartalmaz a disztró és azokat futtatja mint programokat, hanem forráskódot tölt le telepítéskor és ott, helyben, az adott gépre specifikusan forgatjuk le bináris kódra, telepítéskor, hogy később bármikor futtathassa azt az oprendszer. Ennek előnye néha elhanyagolható, néha több sebességnövekedés, vagy kevesebb procierőforrás használata ugyanarra a feladatra, ergo kevesebb idő használata és az időt audio körökben szeretjük vagy utáljuk (általában ha nagy, utáljuk, ha pici, szeretjük) :) . RedHat, Debian és a legtöbb többi Linux-nál inkább (de nem kizárólag) belakott rendszerekről beszélhetünk és közepes hardverre-szabottsággal. Mindent felteszünk a csomagkezelővel ami lejön készre fordítva binárisként a felhőből, vagy más helyi tárhelyről, egy Gentoo meg totál személyre szabott öltöny. Nyilván a többire is lehet forráskódból forgatni programot az adott Linux disztribúcióra és akkor "Gentoo-sodunk", csak ritkán szoktuk ezt, lusták vagyunk. Inkább 1-2 parancs vagy asztalon grafikus program, csomagkezelő, és kis várakozás után ott a program a menüben, vagy parancssorban használható. A Gentoo előnye itt egyben hátrányt is jelent, például mikor hardvert cserélsz, tudhat fájni, ugyanúgy, mint amikor kihízod a milliméter pontosan testre szabott öltönyöd, míg egy "konfekcióméret" Ubuntunál vállvonás, ha feljön +1 centi hasra.. indul az új vason a korábbi rendszer, mert generálisabb, közben az Intel procidból AMD lett, HDD-ből SSD-re költöztél, a SATA vezérlőd pedig Marvell helyett mittoménmi, mégis indul és működik. Mindaddig, míg csomagkezelőből kész binárisokat telepítesz és hát a legtöbb ilyen. (Kivéve a Gentoo csomagkezelőjét). Azért komolyabb Linux tudással meg lehet herélni egy Ubuntut is úgy, hogy a 10 ujját megnyalja az ember és nevezhetjük a dolgot hifi tuningnak - mert nem az végül ? :D (Nagyon megmosolyogtató számomra, mennyire összemosódik már az informatika elektronikával és audio-val, hangzással). Végül el lehet érni azt is akár egy Ubuntu-val, hogy ultraprofi módon szóljon a megfelelő hardverrel BÁRMI, ami megszólal rajta, legyen az egy Media Player Daemon (MPD), amit tetszőleges applikációval vezérelsz telóról, mint valami távszabályzóval (van rá egy raklap app). És a nagy gyártók is ezt csinálják: építenek egy lineáris tápos csendes gépet (legalábbis úgy gondolják, egy relatív nagy EMI-t produkáló számítógép ebből profitálni képes), nincs mozgó alkatrész, rommá optimalizálnak rá egy Linuxot, majd jön egy ki tudja milyen (többnyire nevetni fogsz, MPD-t meghívó) programcsomag, ami a lejátszásért felel és egy csicsa felület elé + ügyes funkciók hada, így az egészet végül ökoszisztémának nevezzük, és jó is, de a lelke, a minőségért minden esetben a lejátszó program (legyen az bármi) és alatta az oprendszer felel, ami összeköti a programot a tényleges hardverrel.

    Roon: ő szerver és lejátszó többkomponensű programcsomag, attól függ, melyik részét nézzük, és bármilyen Linuxra rátehető, sőt, Windows-ra, telóra, stb... nem szabja meg, hogy mi legyen maga alatt, bármin elmegy. És Gentoo-n is, ha leforgatod :) csak ezt nemigen fogod megtenni, mert a Roon zárt kódú, nem nyílt, nyilván a fizetős opciók miatt, különben kivennéd a korlátozásokat a forráskódból és lenne egy mindentudó Roon-od ingyen :D Így forráskód híján Gentoo-ra nem tudod leforgatni és így telepíteni, tehát Roon-al nem tudod kihasználni a Gentoo jobban hardverre szabottság kedvező hatásait. Természetesen másik Linuxon sem tudod az adott gépre leforgatni. Ezért van az, hogy a Roon saját weboldalán is azt mondja - és igaza van - hogy a létező legjobb Roon élményt a Nucleus hardverrel tudod elérni, ugyanis ez általuk "validált" hardver és tudják, hogy na EZEN - de csak ezen ! - a herélt és agyon optimalizált Linuxuk megmoccan, így élve a "személyre szabott öltöny" előnyeivel, amire aztán ugyanúgy felmászik a Roon rendszer több kliense, appja, nyilvántartója, stream-elője, akármijei, mint egy bármilyen más átlag eszközre. Ha olyan eszközön Roon-ol az ember, ami ugyan kompatibilis vele, de nem dedikáltan Roon-ra készült, az egyben azt is jelenti, hogy egy átlagos beállítású oprendszeren fut a Roon teljes szoftvercsomagja, hacsak meg nem hack-eli az ember kézzel, ami valljuk be, ritka. Van azért Nucleus-on kívül is élet, ha a Roon hivatalos partnereit megnézzük. Ezek is lehetnek még így is elég sokan ahhoz, hogy minden egyes eszközre a fejlesztőcsapat a határokig elvigye optimalizációban a kódot vagy ha paraméterezhető, akkor a paramétereket és amikor a Roon Core felismeri, hogy ő ezek egyikén fut, optimalizáltabb üzemmódba vált, vagy eleve az optimalizált kerül rájuk (inkább utóbbi). Azt is lehetségesnek tartom, hogy e gyártók kapnak a Roon-tól szigorú titoktartási megállapodásokkal övezve olyan paramétereket, plussz beállítási lehetőségeket, amiket beadva a rendszernek telepítéskor az pont úgy indul, amire a hardver képes alatta, ergo piszok jól szól majd és kihasználja a harver képességeit, így a Roon fejlesztőcsapatáról a teher lekerül, ők csak az autót adják és azt mondják a gyártóknak, ha így indítod, erre lesz képes, ha meg amúgy indítod, akkor meg arra lesz képes. Aztán a gyártók finomhangolják saját eszközeikre külső paraméterek alapján. Mivel zárt forráskód, gyanítom, ezt az utat járják és a gyártók sem kapják meg a forráskódot, hanem csak a kész binárisakat és a teljes kreálmányt, a paraméterezhetőséggel persze, így hagy a Roon csapata a kód kiadása nélkül mozgásteret a gyártóknak a saját hardverükre optimalizációhoz. De azért egy ilyen rendszer kellően komplex ahhoz, hogy rohadtul mellé lőjek, csak architektúrális szempontból nézve azt mondom, én így csinálnám. Nem tartanék +10 fejlesztőt akik éjjel nappal csak a különböző kütyükre optimalizálják és elteljen 2 év azzal, hogy raklap cuccra testreszabtam a Roon-t nekik. Inkább fordítva. Határok vannak, amiken belül lehet tuningolgatni, finomhangolni az egészet és onnantól náluk a staféta, én pedig fókuszálhatok a következő szoftververzióra.

    A Volumio ezzel ellentétben más stratégiát követ és nem lehet pálcát törni egyik felett sem: OS + szerver és lejátszó programcsomagok gyűjteménye egyben, és csak komolyabb linux tudással lehet rámocskolni a programcsomag elemeit számára idegen OS-re, mert bár Debian alapú, még az is herélt kicsit + optimalizált, agyon konfigolt, szét script-ezett, latency csökkentett ott, ahol lehetett, saját kernellel. Ők így döntöttek, hogy ezen az úton mennek, tehát nem kell Gentoo-zni azon, hogy brutál minőséged legyen, illetve - hogy itt is bonyolítsuk a dolgot - itt érdemes megjegyezni, hogy a Volumio-nak az x86 alapú verziója generálisabb kernellel érkezik - érthető, hogy a lehető legtöbb x86 alapú gépen elmenjen, hiszen ha letöltöm, beindul virtuális gépben is, beindul a laptopomon is, életemben először a párom mini ASUS eeePC-jén próbáltam .. :D szóval minden vackon elmegy, ez pedig generál, "konfekcióméretű" beállításokat és kernelt jelent - míg a Pi-re tehető Volumio verzió masszívan Pi/ARM optimalizált a programok alatt lévő OS szintjén, hiszen az a hardver nem nagyon változik az évek alatt, csak picit és lassan, ami szép magyar szóval élve inszignifikáns (le tudtam írni) :D Mindössze négyféle Pi-t kell tudnia, semmiség, nem többszáz hardver és azok tetszőleges vegyes kombinációját. Agyon optimalizálhatják, feszíthetik a latency-ket, míg nem recseg/fagyogat és nem kezd el szétesni az egész, majd a határ előtt egy biztonságosnak tartott szinten megállnak és úgy maradt, így lesz egy pokolian jól zenélő valami. (Roon is a Nucleus-on és a támogatott hardvereken). Szóval egy Pi-s Volumio tartalmaz magában egy raklap olyan optimalizációs beállítást, amit az x86 Volumio nem, mivel a Pi-s Volumio csak Pi-n fut, a Pi-k meg tökegyformák, míg az x86-os Volumio mindenen, ami számítógépnek mondja magát :) , ők pedig kegyetlen sokan vannak. A Roon-t ha nem egy jöttment hardverre teszed, hanem egy ajánlottra, agyon optimalizált szoftveres alrendszeren fog futni, minden más esetben csak átlag-optimalizálttal, még csúcs zajmentes hardver esetén is. Nem tudom (mivel zárt forráskód), mennyire végez automatikus rendszer-képesség-felismeréseket, például processzor utasításkészlet, hangkártya vagy kimenetek késleltetési beállításai és az alkalmazott IC-k képességeinek limitig kihasználása, satöbbi, de sok játéktere nincs ezeket felismerve "tuningolni" magán első belakás után, mert nincs ismerete többszáz féle-fajta hardver specifikációit illetően, nincs az a fejlesztőbrigád, aki mindegyikhez, ráadásul ezek kombinációihoz felveszi a paramétereket a programban, hogy az azt válassza, ami a legjobb. Ezt talán meghagyják az OEM integrátoroknak szerintem, és onnantól rajtuk múlik, mondjuk egy Devialeten, egy Naim-on, egy Meridian-on, egy NAD-on éssatöbbi, hogy mit fog végül tudni az azokon futó Roon implementáció. Míg mondjuk egy Raspberry Pi-n évek múlva is ugyanaz a kis chip, processzor, akármi lesz, mint mikor kijött, azaz ma kb. 4 verzióról beszélünk (B típusról), tehát lehet rá úgy építeni szoftvert, hogy maximálisan feszíti a húrt addig, amit a hardver tud, pl. alacsony késleltetés hibázás nélkül, processzor energiagazdálkodási séma módosítás terheletlenül és terhelve, cache-ek, bufferek, egy szál vs. több szálú futtatás, stb.

    Így már nem is annyira fekete-fehér, melyik szól jobban. És még csak hardvereket piszkálunk, meg oprendszereket, DAC még hol van, meg amit rákötünk ezekre. Elképesztő komplex minden.

    Szóval mondjuk ha ugyanazon a hardveren futtatjuk mindegyik szoftveres megoldást, akkor is nyújthatnak más és más eredményt hangzásban.

    Frissen telepített vagy nembuherált Windows és alap Linux között fényévnyi minőségbeli eltérés van utóbbi javára, de csak mert a Windows egy nagyon mindenes rendszer, és azonbelül is nagyon-nagyon. Azért használják annyian :D (Kényelem. Persze fejleszteni is kényelmes rá). Univerzálisan jó használhatóságra van kihegyezve gyárilag, hozza az erős négyest, míg egy céleszköz csillagos ötösre gyúr, amiért meg kell szenvedni kicsit.

    Windows és Foobar is képes hasonló minőségre, mint Linux, csak tweak-elni kell, meg kell kerülni a Windows alap mixerét és teljes hangvezérlő stack-jét. Alapból talán Directsound, ez lassú, nem kevés késleltetéssel benne, a DirectSound késleltetése még egy kontrollert használó DJ-nek is fejfájást okoz scratch-elés közben, de nem vagyok benne biztos, hogy zenehallgatás közben engem érdekel 80ms késleltetés mondjuk, ahhoz képest, amikor lenyomom a play gombot. Ezzel szemben ASIO pár ms már más liga, pedig mindkettő Windows. Egyesek szerint Directsound kevésbé jó, Foobar-ban WASAPI-t illik választani Output oldalon, de a legjobb az ASIO, mások inkább végig bitperfect WASAPI-ra esküsznek, háááát szerintem a driver fontosabb.. mindenesetre én Linuxból futtatok Foobar-t, nem panaszkodom :U

    Áram konyhanyelven: először az a konvenció volt, hogy az áram mint a víz, a többtől a kevesebb fele folyik (+ a több, - a kevesebb, az emberi agynak ez a triviális, hogy többtől a kevesebb fele és a plussz több, mint a minusz). Ekkor még nem tudták, hogy az áram a negatív töltésű elektronok áramlását jelenti, azaz mint majmok fáról fára, ahogy a szomszédban megjelenik egy hely, ahova ugorhat, ugrik, mindaddig, míg minden fán egyenlő számú majom nem ül. Az elektronok is a többlet negatívat tartalmazó - pólus felől ugrálnak az atomok elektronfelhőin keresztül (üres helyiértékek mentén) a pozitívabb potenciálú, kevesebb elektront tartalmazó irányba. Mikor erre később rájöttek, bevezették fogalmilag (főleg félvezetőkhöz érve) a "lyukakat", ami tkp. üres elektron hely, ahova ugorhat elektron... A lyukaknak pozitív töltést "tulajdonítanak" de az valójában csak egy hely, azaz a negatív töltésű elektron hiánya, semmi több. A technikai áramirány, tehát amikor azt mondjuk, hogy az áram a + táp pólustól folyik a - fele (a terhelésen keresztül), a lyukak áramlási iránya, fizikailag az elektronok pont ellentétes irányba áramolnak, - felől + fele. Föld fele csak akkor folyik áram, ha rákötöd, egy elem és egy izzó áramkörében nem sok föld lesz, de egy fully balanced erősítő esetén is a hangszóró negatív terminálja sem földre van kötve, hanem hajtva van ellenütemben ugyanúgy, mint a + ág.

    Apropó, táp: reggel óta kora este 6 körülig ment egy 8000mAh-s tökegyszerű, ajándékba kapott powerbankról a Pi4-em, Volumio-val, wifin lógva és online rádió stream-elve. 5V 2A-es USB kimenet, a papíron szükséges 3A helyett. Tovább bonyolítva a Pi mint zenelejátszó eszköz "hangját", ugyanis tápszűrés ide vagy oda, a világ legcsendesebb tápja kb. egy elem, egy akku (hacsak a kici kínai nem tréfál meg valami cincogó vezérlő elektronikával a powerbank usb kimenet előtt). Ergo, szoftverezettség ide vagy oda, ha most én erről a powerbankról hallgatnám a Pi-t, ki tudja, milyen kellemes meglepi érne.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #3861 üzenetére

    Kontextusban (hifi, kábelek, fémek) nem gondoltam erre, de igen. Köszi.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #3864 üzenetére

    Hogy is mondta az Equalizer-ben Denzel Washington ? "Aki szereti az esôt, szeresse a sarat is." :)

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #3867 üzenetére

    Reméljük, akinek ilyen mélységben ez az infó hasznos volt, profitál belőle, minimum egy mosollyal, vagy egy "wow, ez tényleg tök érdekes"-el :K

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #3870 üzenetére

    kicsit furcsa gondolkodásmódra vall...

    Sokan vagyunk itt furcsák :D :K

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #03969024 #3876 üzenetére

    Ez lényegesen "csendesebb" USB kimenetet ad, mint a klasszikus Pi. Illetve hát ez is Pi a végén, szóval.. :U Próbáld ki, ha nincs még ilyened. :K Működni működni fog, az nem kérdés, a többit pedig majd hallod (vagy nem).

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #3890 üzenetére

    Szvsz totál felesleges ezen rugózni, van, aki hisz és van, aki mér és a büdös életben nem fog e két tábor közös nevezôre jutni egymással. Engedd el, belekergülsz, megzakkansz, felb*od Magad, stb. :) Nem ér ennyit.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #3895 üzenetére

    Számomra nincs közös nevező és mással közös álláspont sem, saját út az van. Kezdem gyakorolni azt, milyen mást nem meggyőzni-akarni a saját igazamról, ahogy kezdem felismerni, mennyire utálom, mikor más akar engem meggyőzni az ő igazáról :D Viszont egyet tudok és ennyiben - meglepő módon :D - egyetérthetek Veled: a lovon középen kell ülni. Szerk.: csakis a móka kedvéért: I might agree with you. :))

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3909 üzenetére

    Ezeket és az emögötti vélt vagy valós összefüggéseket ha ma nem érted, később sem fogod. Teljesen összemosódik a racionalitás és irracionalitás, az objektív és szubjektív, ami aztán motivál belül valakit arra, hogy kicsit, vagy többet adjon ki motyóra. A balanced-al sokan nincsenek tisztában. És csatlakozom, én sem értem, egyesek miért veszik azt, amit, de addig jó nekem, míg nincs sok közöm hozzá. A politikusra például azért lehet haragudni, mert előszeretettel veri más f***ával a csalánt, lásd adófizetők pénzét mire költjük, viszont a szomszéd hifistáról ez nem mondható el, hozzá sok közöm nincs. És addig jó nekem :D :K

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #3921 üzenetére

    Egyébként biztos lehetsz benne, hogy van ilyen. :K

    Ennek a kis cuccnak annyira egyszerű a kapcsolása, hogy bármihez érsz benne, azonnal meghallod. Nincsenek nagy korrekciós áramkörök, sallangok, masszív feedback-hegyek, amik mondjuk kevésbé hallhatóvá tennének egy változtatást (mert az a dolguk). Olyan, mint egy régi motor az autóvilágban. Szelephézagot kell néha mérni és állítani, nincs hidrotőke sor. Előgyújtással és gyertyahézaggal nem kell foglalkozni, kopogásszenzor már van (automatikus munkapont állítás). Az állófűtés injektoros, de a befecskendezés maga karburátoros :D

    Szép darabok. Emberből érzelmet kiváltó mesterművek (mely érzelmeket az áram és a fizika jelen tudomásunk szerint magasan leszar, bár vannak arra utalások, hogy a tudat amire fordítja a figyelmét, annak minősége kihat az anyagi világra, lásd a japán kísérletet a rizsszemekkel, de nem vagyok nagyon jártas a kvantumdolgokban, meg nekem még nem sikerült megmoccintani a péklapátot pusztán a tudatommal, hogy kupánvágjak vele valaki, de rajta vagyok erősen).

    A csajok annyira itthon nem szépek szerintem, persze most általánosítunk mindketten.. sokkal gyönyörűbbek voltak 15-20 éve. Kijött egy generáció, ami se nevelve nincs, se nem csinos, sem öltözni nem tud (persze most csak általánosítok, de nem keresem ma az állam, ha bemegyek a Deákra egy szombat délután). Az ukránoktól viszont lepetéltem pár éve, mikor Munkácson jártam, előtte meg Harkovban. Az az tipikus "aztakurva, mi folyik itt". Mosolygósak, pedig szarabb világ jár rájuk, általánosságban véve a magyaroknál ránézésre "lepukkantabb" pasikkal járkálnak látványosan kézenfogva az utcán, mintha ez ott hagyomány lenne.., kiegyensúlyozottabbnak tűnnek és hát ott lehet nézelődni :D (ügyvéd, fogorvos, akikkel volt személyesen is dolgom nem-szakmai szinten ;) , nyálcsorgató élmény volt első ránézésre is.. tekintet, stílus, büszkeség, műveltség, zéró tetkó.. NŐK.. ). A másik a csehek.. mikor mentünk ex főnökömékkel Prágába sörözni az U Fleků-ba, előtte ugyanígy csavartam a fejem az utcán, hogy auuu.. :K Apropó, ha már nők: mondja feleségem a minap, a Hondát a szerelőtől elhozva, hogy mi ez a magas sípolás. Mondom semmi, mi lenne ? Nem hallottam semmit, legyintettem. De ő hallja. Aztán ahogy mondta, én is elkezdtem meghallani, de úgy direktben nem tűnt fel, nem koncentráltam oda. (Az előttünk menő kisfurgon egyik vélhetően csapágyas kereke zúgott valami nagyon magas hangon). És mikor tegnap este mutattam neki mosolyogva egy minőségi felvételt a fülesről, felcsillant a szeme és alig bírtam leszedni róla, végül vigyorogva lelkesen közli, hogy úúúú ez a szám hogy szól, nem így ismerte. (Phil Collins - Another Day in Paradise, remastered). El is döntöttem, hogy beviszem kicsit az audio világ sűrűjébe és fogok most már vele is hallgatózni, nem csak nagy magányos rókaként :D És ennek legjobb hozománya, hogy ma reggel nemhogy engedélyt kaptam két nagyobbacska hangfal építésére a tv két oldalára a szűk helyre (tv-től balra 30cm aztán szalagfüggöny és fal, jobbra meg 30cm és hűtő), hanem még ő mérte le a maximális egészséges szélességet, hogy mennyivel számoljak. :D Aztán közöltem vele, hogy lehet 1.60-2m magas lenne a motyó, de majd még kiagyalom, erre csak annyi jött, hogy "hű... jó... csak fehér legyen" :D Na, így kell hifire kompatibilissá tenni az accont. Oda kell nekik adni a kedvenc zenéjüket hallgatásra egy normális akármiről, ők is csak emberek.. rákapnak hamar, milyen az iPhone meg a JBL pittyputty után a teljes spektrumot hallani :D :K Úgy vigyorgok azóta is ezen..

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #3924 üzenetére

    Nagyon jól beszél Paul bácsi ebben a video-ban. :K Azt hozzá kell tenni, hogy a felhasználás módja (és küldés módja) nem mindegy, meg a réteg sem, mibe van csomagolva a DAC számára értékelhető tényleges adat, de egy IP hálózat, mint az internet, illetve az otthoni LAN, felépítéséből adódóan, örökölten, mindenféle mágia nélkül képes arra, hogy 100% eredetivel identikusan és sértetlenül vigyen át adatot földi távolságtól függetlenül A és B pont között, beleértve a létező leggagyibb otthoni vezetékes és/vagy wifi router-t is.

    Ugyanis hibakorrekciót több szinten is alkalmazunk. Lehet hibakorrekcióval ellátott TCP protokollal is küldeni adatot, például fájl letöltése http-n vagy https-en, ahol 1-1 hiba detektálása és korrekciója, az átvitel során ellenőrző kódok segítségével egy sérült csomag újrakérése-újraküldése biztosított, ha a fogadó korrigálni nem tudja, míg streaming szolgáltatásnál, lásd a legtöbb video szolgáltatót, UDP-n megy a közvetítés, ahol a valósidejűség kritikus és nem fontos a fogadó féltől a visszajelzés feladó fele, hogy "kösz megkaptam, jöhet a következő csomag", és feladó is pont leszarja, hogy megkapta-e a címzett a csomagot, ő csak küld észnélkül. (Ennek számtalan egyéb előnye is van). Nálad meg ha emiatt 1-2 képkocka kimaradt, kit érdekel, vállvonás, ugrik az élő adatfolyam az épp aktuális, "MOST" közvetített adatbitre, 24-30-60 fps-nél észre sem veszed, ha 1 képkocka kimaradt.

    De ez csak az átvitelre vonatkozik, annak is felsőbb rétegeiben, Ethernet hálózaton például már a 2-es rétegben, Ethernet keretek is rendelkeznek hibajavítással, lásd az RJ45-ös csatlakozód a gép hátulján, vagy a wifid által szórt jel (1-es réteg ezalatt maga a fizikai réteg) és erre ül rá az IP (logikai) réteg, amiből az egész internet is áll, és itt is vannak újabb hibajavítások, ellenőrző kódok.. és ha fentebb nézünk codec szintekre, dettó..

    A hibajavítást bárhova be lehet tenni és a felhasználás módja adja meg, hova praktikus (vagy hova lehet egyáltalán, meg hova kell egyáltalán), mert real-time adatátvitelek esetén például kifejezetten nem kell korrekció, vagy csak kevés hibázást tűrő, például 1 udp csomag elvesztését magasabb logikai rétegben, alkalmazás oldalon is ki lehet korrigálni (legtöbb codec képes erre határok között), vagy TCP-n keresztül stream-elünk, ahol ez eleve garantálva van annak természete miatt (és meg is áll a közvetítés, ha hiba van az átvitelben, míg UDP esetén csak ugrana egyet a vetítésed, kihagyva egy képkockát például).

    Nagyon implementációfüggő, mire képes egy átviteli közeg, nem csak a közegtől magától függ, hanem az átvitel módszerétől is, és a feladó és a fogadó alkalmazások megírásától is, de amíg Tidal-ről és NAS-on tárolt fájlokról beszélünk, meg számítógépekről, meg IP hálózatról, töknyolc a router márkája és képességei, mindaddig, míg specifikációk szerint teszi a dolgát, amit kell neki.

    Én amúgy megmondom őszintén, az USB létjogosultságát sem értem egészen, de az IT ipar is csak üzletről szól, mint oly sok minden az életben. :((( Ha az emberiség mai elméleti tudásának maximumát ültetnénk gyakorlatba, úristen ... belegondolni sem merek, hol tartana az informatika, átviteltechnika, bármi egyéb és ez csak egy szelete a hatalmas tortának, autóipar, egészségügy, stb, nem is említem.

    Egy szó mint száz, lehet informatikai hálózatokon is hibásan mind adni, mind fogadni adatot, de jó tudni, mikor kell lemondani hibakorrekcióról az időbeliség javára, illetve milyen felhasználás az, ahol az átvitel helyessége nagyságrendekkel fontosabb, mint az azonnalisága, valósidejűsége. Ez meg erősen függ mind a kiszolgáló oldalba implementált szándéktól és mind a fogadó oldali, ezen adatfolyamot értelmező programok íróinak szándékától.

    Tidal úgy tudom, TCP-n stream-el, tehát ha hibát lát a network stack TCP rétegben, nem 1 képkocka esik ki, hanem az egész megáll mindaddig, míg a hibás TCP csomag helyesen újra el nem lett küldve (és fogadva). Meg van persze rahedli új egyéb beágyazott protokoll már google-től meg mindenhonnan, saját szülemények, más és más felhasználásra, hol hibatűrés, hol tömörítés (veszteséges vagy sem), hol valósidejűségre optimalizáltság, hol akármi egyéb, de hogy ezek a felsőbb rétegek, amik a tényleges értelmes adatot hordozzák becsomagolva, totálkomplett leszarják, mi megy lentebb, milyen router, ASUS vagy Meridian, úgy van, ahogy írom és ahogy PS bácsi mondja.

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Ear001 #3928 üzenetére

    Cserélj szemüveget, vagy töröld meg. A digitális világban nincs olyan, hogy feszültség változás, vagy ennek sorozatai, se egyforma, se eltérő, se 1, se 2, se több, se feszültség, se áram, se bármi egyéb. A digitális világban 0 van és 1 van és tök jó lenne, ha ennek tényét mindenki egyszer s mindenkorra fel tudná fogni ésszel. Tehát nincs olyan digitális szemüveged, amin keresztül analóg jelet látsz, mert akkor vaksötétben tapogatózol és orra esel, mint amikor régi hegesztőpajzzsal akarsz sétálni a járdán. Az analóg JEL digitálisan ADAT és bár mindkettő hordozhat információt, olyanok, mint Dalí és Picasso.

    Digitális világban 0-ról beszélünk, ha analóg szinten nincs jel (vagy alacsony a jelszint a referenciának tekintetthez képest) és 1, ha van, és ezek sorozata az adat (tehát nem jel). Ráadásul az ezt hordozó analóg jel alakja sem mindegy, úgyis torzul, meg az ezt értelmező eszközök képessége sem mindegy, felfutási idők, érzékenységek, különböző meredekségek, túllövések, stb, de ezeket valszeg tudod, láttál már szkópon tökéletlen négyszögjelet. Bizonyos mértékig, amennyit processzoraink és a matematikai számítások erőforrásigénye enged, digitális világban lehetőségünk van egy tökéletesnek tekintett információt tökéletes állapotban megőrizni, másolni, továbbítani, korlátlan példányban sokszorosítani, akármit csinálni vele, annak sérülése nélkül, míg az analóg világban semmi sem tökéletes és minden megismételhetetlen, csak egyszer megtörténő dolog egészen atomi vagy szubatomi okokra visszavezethetően, tehát nincs két egyforma hanglemez sem (meg tű sem, meg semmi sem).

    Az analóg világ nem lehet tökéletes, a digitális világ pedig bármikor lehet az. Mivel a digitálisnak az analóg a hordozója - legalábbis amíg nem élünk tudatunkkal egy Mátrixban - a digitális-analóg ötvözet nem tökéletes, de adott a lehetőség, hogy az információ sértetlenségét biztosítsa. Tehát már információról beszélünk. Köszönhetek Neked úgy is, hogy szalagra felveszem, hogy "szia", meg úgy is, hogy flac-ba teszem, hogy "szia". Ha a szalagot 1000x reprodukálom, nemigen fogok semmit sem észlelni az analógból addigra már, 3dB-t bukva minden egyes másoláskor, míg a flac "szia"-t bármennyiszer reprodukálhatom másolással, azt mindenki érteni fogja, tehát digitális formátumban az analóg hordozó vagy hordozók minden hibája ellenére garantálható az információ sértetlensége, tök mindegy, hogyan kopik az USB kütyüm csatlakozója, a merevlemez mágnesezettsége milyen, vagy éppen hány IP címről torrentezem össze a saját szia-mat, mikro apró kis darabokban bitperfect módra. Satöbbi. Nem az egyesek és nullák sértetlensége (egyébként az is), hanem az általuk reprezentált információ sértetlensége.

    És itt nyilván interpretációs kérdés merül fel, mert két digitális FLAC-os "szia" között, amikor az a hangszóróból elhangzik, én tudom, hogy mindkettőt végül egy D/A konverzió analóggá tette és így hallom, mégis irreleváns számomra, hogy az első "szia" esetén hány milliomod milliméterrel került kintebb a membrán az analóg rész alkalmi, egyedi és megismételhetetlen tökéletlensége miatt, mint a második "szia" lejátszásakor, mert nem a "szia" kvalitatív minősége érdekli az agyam, hanem annak lényegi információtartalma (amit a tudatommal felfogok). Talán a zenére is ez mondható el, az is egy információkódolási forma, és a tudatunknak köszönhetően vagyunk képesek igen tág tartományban élvezni a zenét, ennyiféle hulladék eszköztől kezdve akár Wilson-okig, mint analóg módon keltett és terjedő információvivő eszközt. De visszatérve a "szia"-ra, talán belefér a két "szia" között elmondani rájuk, hogy egyformák, mert a köztük lévő eltérés annyira pici. És ha 100 szia-t hallgatnék meg, ugyanezt mondanám, annyira pici a szórás köztük, tehát ami az analóg reprodukcióban definíció szerint nem ugyanaz, az az információértékét tekintve igenis ugyanaz.

    Mégis, amikor arról beszélünk, hogy egy Audio Note szaki a referencia hanghoz hangolja a javításra szoruló erősítőt és eléri ugyanazt a hangzást, vagy amikor Kondo bácsi belehallgatózott egy új erősítőbe és addig sziszifuszizott rajta, míg a referencia erősítőhöz képest ugyanúgy nem szól (különben nem vennéd, mert nem hordoz értéket, "csak egy átlag csöves", igaz?) , akkor lényegében az történik, hogy analóg tartományban szorítja meg a határokat az ember és közelíti olyan mértékben egymáshoz A és B készülék éjjel-nappal változó fizikai (analóg) paramétereit, hogy azokat emberi érzékszervek számára megkülönböztethetetlen módon identikusnak tekintünk (továbbra sem azok, így digitális értelemben a referencia Kondo erősítőn kívül az összes létező és legyártott ugyanolyan erősítő kuka, értéktelen vacak, mert se a gyártáskor, se később nem egyeztek paramétereik 100%-osan, de "digitalizálva" az élményt mégis sokan voltak megelégedve a hangjával az utódoknak is, nem csak a very first eredetire mondták el ezt, ergo ha Kondo bácsi és bármelyik betanított szervizese el tudja azt érni, hogy analóg, "nincskétegyforma"-nak titulált analóg paramétereket bevigyen azon küszöb alá, ahol már érdemi különbséget nem hall a kedves utazóközönség A és B erősítője között, akkor jó eséllyel meg tudja ezt a cirkuszi bűvészmutatványt ejteni más is. Egy tippem azonnal lenne, Google nélkül is.

    Tehát van az a határ, szűk sáv, amin belülre hangolva két összehasonlítandó tárgyat egymáshoz képest (relatív nézzük ugye), kijelenthető, hogy ugyanazt a minőséget kapjuk mindkettőtől. Ha ezt nem tehetnénk meg, a srác még mindig szerelne, vagy a tulaj még mindig perelné az AN-t, hogy ez bizony srácok még nem a referencia hang, amit megvettem X éve. Vagy nem tehetnél két hangszórót egymás fölé, mondván, ez már azonnal ördögtől való. Ettől a küszöbön belüli egyáshoz még a két analóg jellemzőjű eszköz nem lesz egyforma, mint ahogy az analóg világban definíció szerint semmi sem az, de meglépik azt a szintet, ami felett nem 0, hanem 1 és aztán eldöntheti mindenki, hogy ezt a minőségi szintet hova helyezi és mihez társítja az ő abszolút belső skáláján (ha csak 1 dimenzió mentén mér), ergo neki már egy Yamaha is 1, vagy még az is 0 és csak a Kondo az 1, hát ezt tegye mindenki magában oda, ahova akarja.

    Így jutunk el azon triviális megállapításhoz, hogy van az a határ, amikor annyira közeliek az analóg értékek egymáshoz, hogy identikusnak tekintjük a két eszköz hangminőségét, különben lereagálni, felfogni sem tudjuk az analóg világ változási sebessége miatt a körülöttünk játszódó eseményeket, mérték pedig kell, különben úgy járunk, mint az űrhajós az űrben, hogy ha nem tudná mihez mérni a sebességét, akármennyivel is mehetne, meg semmivel is, meg .. na. Agyunk hálistennek ilyen módon szuper aluláteresztő szűrőn keresztül szemléli a világot relatív alacsony felbontással egy nagyon szűk spektrumban, köszönjük, hogy ez megadatott a Teremtőtől nekünk, és adatott még nekünk rengeteg viszonyítási pontunk és kapaszkodónk is, bár ha belegondolok, a picsának van kedve itt írogatni triviálisakat. Szóval amint a két erősítő identikusnak tekinthető (nem az, csak tekinthető), ekkor engedi Kondo bácsi is útjára az n-edik újabb példányt. Azaz engedte, nyugodjék békében.

    Namost innentől kezdve 10 ugyanazon típusú Kondo M7 esetén már szórásról beszélünk és ahogy analóg-digitális átalakításkor, digitális-analóg visszalakításkor is megvan az eszközök szórása, ami vagy óriási, vagy nagyonpici, attól függően, hogy mennyire precízre alkottuk meg ezen eszközöket, mennyire precíz eszközökkel, milyen elektronikai és néha szoftveres ismeretekkel, ami végeredményben kihatással van arra, hogy egy kimeneten adott analóg jelalak mennyire fog közelíteni (vagy sem) az eredeti, betáplált analóg jelalakhoz, miközben átesett egy AD-DA konverzión és többezer kilométeren.

    Jaj a manóóó vigye el, már megint triviálisakat akarok mondani: ezt a szórást (is) hivatottak mérni a mérnökök, miután egy eszközt megkreáltak, és próbálnak jellemzőket találni e szórás mérhetőségére a legkülönfélébb elektroakusztikai kísérletek és azon eredményei mentén, hogy olyanokkal tudjanak dobálózni, amik segítenek minket embereket abban, hogy megmérjük az analóg világ tökéletlen elemein annak nagyságát, amit tegnap még nem tudtunk, ma meg már tudunk. Ha nem is tökéletesen - hiszen agyunk aluláteresztő szűrője vakfoltokkal tarkított számunkra - de legalább akkora mértékben, amekkora mértékben ezen számok létrehozásakor az azt létrehozó elmélet és gyakorlat megállta a helyét. Ergo ha volt kísérlet, márpedig az audio és emberi hallás, rögzítés, reprodukció terén nem egy, nem is tucat, hanem elképesztően sok kísérlet volt annak feltérképezésére, mi számít és mi nem számít nekünk zenében, vagy mi mennyire számít, beleértve a pszichoakusztikát is, nem beszélve a határainkról, mára ezt az elektronikai jellemzőkkel megpróálva korreláltatni eljutottunk jópár olyan paraméterhez, melyek a teljesség igénye nélkül ugyan, de próbálják itt-ott-amott lefedni az audio nagy hullámzó tengerét és információt szolgáltat számunkra a benne lévő eszközök várható hangminőségével kapcsolatban, egy bizonyos mértékig. Pontosan olyan mértékig, amilyen mértékig ezen kísérletek elmélyedtek a körülöttünk lévő világ megismerésében és amilyen mértékben a külvilág visszaigazolta ezen kísérletek igazát vagy ellentettjét vagy a kettő között.. , ami szerintem nem kevés, különben most azt sem tudnánk, mi az a Fletcher-Munson görbe.

    Márpedig nem egy elmélet megállja a helyét több, mint kielégítő mértékben ahhoz, hogy a gyakorlatba is átültetve azokat közelebbi képet kapjunk az ismeretlenről, lefordítom magyarra: mérhetővé tegyünk egy erősítőt, DAC-ot, akármit és ezen mérések, mint paraméterek felsorakoztatását követően véleményt tudjunk alkotni adott eszközről, amit egészen odáig lehet többszörösen deriválni, amikor már csak annyit mondunk, hogy "jó" vagy "szar".

    Nehéz dolga van az "ismeretlen hívőknek". Ahogy fejlődik a technika, úgy konvergálunk egyre kisebb mértékben, de továbbra is szigorúan monoton növekvő módon az abszolút tökéleteshez analógban, de elérni sosem fogjuk azt, mert ez egy ilyen függvény. Mármint az abszolút tökéletest, a relatív tökéletest, amikor elkezdjük minél több és több érzékünket meghaladni, elérhetjük, köszönhetően az agyunk világ-észlelés tekintetében ránk szabott aluláteresztő szűrőjének. Szintén triviális, nincs mit róla beszélni ugye és Te már most abban a helyzetben vagy, hogy sokkal kevesebbet élsz meg az idő múlásával az analóg jelfeldolgozás minőségi változásának nagyságából 2020-ban, mint amennyit apáink megéltek 1950-től. Nem kicsit máshogy szól ma egy Kowalsky meg a vega, de akár egy Zorán, Presser koncert is, akár élőben, akár reprodukálva, mint Elvis nemszámolomki hány éve, de ez a szobahifire is igaz, de már jó ideje a görbe egységnyi idő alatt csak nagyon lassan fejlődő régiójában vagyunk, így olyan dolgokon próbáltok rugózni, aminek se így, se úgy nincs akkora relevanciája, mint mondjuk a helyiségnek, amiben hallgatóztok. Pedig az is analóg dolog, csak tényleg, sokkal jobb lenne dugóforgatás helyett inkább azon pofozni kettőt, egy Kondo árát meg becsorgatni esetleg egy más elrendezésű családi házba, vagy még sorolhatnám az ész érveket. Persze aki mindezen túl van, ül egy geometriailag kedvező audio szobában csúcsnak tartott eszközökkel és közelebb hiszi magát az analóg tökéletességhez, amit elmondása szerint nem tudunk mérni, vagy nem tökéletesen tudunk mérni (kihagyva és elfelejtve annak mértékét, mert 99% sem tökéletes, de azért több, mint 50%), az nem tudom, mi alapján gondol bármit is az egészről hitelesnek tekinthetően, és ha a mérés tökéletlen, akkor mi alapján higyjem el az ő mondandójának helytállóságát (hiszen akkor rohadtul nem mért semmit, ergo elhiszem, kb. mint azt, hogy van-e élet a halál után), vagy egyáltalán, mi inspiráljon be, hogy átmenjek hozzá hallgatózni azt, ami nem ugyanazon a hallószerven és agyon keresztül ér el hozzám mint élmény, hiszen kettőnknek se a füle, se az agya nem egyezik.

    Tehát analógban van az az eltérés ma már A és B eszköz, legyen két DAC, között, ahol ennek mértéke annyira pici, hogy a két jelalak közötti különbséget vagy meghallod, vagy nemhallod, és eljutottunk az audiofil körökben a - figyeleeeem, tadaaaam, dobpergés - VAKTESZT - betűhalmaz jelentéséhez, amikor is azt mondjuk, hogy a mérhetőség végett kizárjuk a képletből a kék piros és sárga papírocskákat, és az összes, hallással nem összefüggő zavaró tényezőt, mint például a milliós cucc zongoralakk kivitele (ami a gyártási költség felét elvitte, tehát érdemi dologra már csak félmilliót fordítottak, teccikérteni?), vagy a tényt, hogy most az a hangfal dió mintás-e vagy ezüst, minimál-e vagy retro, stb.. .. magyarul lekapcsoljuk a látásunkat és csak hallunk. Egy vakteszt élménye természetesen más, mint ugyanazt nem vaktesztelve hallgatni, de mi most hallásról beszélünk, nem élményről, igaz ? Vagy élményről ? Mert akkor nem megyek át senkihez csak hallgatózni, ha élményről van végig szó, aki nem vaktesztel. Akkor csakis úgy megyek át hozzá, ha egy finom, nem torokkaparó lágy felessel fogad, legyen vilmoskörte, és ha urambocsá, egy csini illatos jólápolt barna hajú hölgyike is elkezdi masszírozgatni a kicsit már sajgó csuklyás izmom, miközben megszólal Beethoven 7/2, mmm. Megyek !!! De mi hallgatunk. HALLUNK. Oké, megértem. De akkor meg miért ne kapcsolhatnám le a villanyt, lécciiiiiiii !!! Apuuuu. Ha lekapcsoltam, eskü elhúzom a függönyt, így az sem szól bele a hangba és Nektek sem kell fejkendőt felvenni. Szóval biztos, hogy annyira pocskondiázni kellene azt a vaktesztet ? Meg semmi értelme ? Megintcsak a fekete-fehér látásmód esete: ha semmi értelme, akkor lényegében kinyilatkozza a hifista, hogy ő totál süket. Ez puszta logika. Látni kell azt a dolgot. Érezni. Meg a körítés, a kábelek, a gondosan körbeimádkozása a dolgoknak, snake oil, krokodilbőr, meg az 50Hz váltóáram kebelre ölelése, értem én :K Egy kicsit végletekben gondolkodik mindenki, és megint nem arról van szó, hogy mi számít és mi nem számít, hanem annak mértéke. És ennek mentén a vakteszt igencsak helyre tudja tenni az embert, akit egyébként egyéb látványelem elvitt más irányba, nekem pl. a már említett Wilson-ok nem tetszenek, rondák mint a bűn, akkor már inkább a Courbé kerek hengerei. De messzire mentünk.

    Ennek határa, hogy honnantól vagyunk képtelenek megállapítani két egyformának vélt analóg jelalak közötti különbséget, mindenkinek az egyéni hitrendszerétől függ, mert bár fizikai szinten egyesek úgy gondolják, képesek vagyunk meghaladni technikával érzékszerveink analógjel-értelmező képességét, utóbbi összetettsége miatt - beleértve az agyunkat, de még lelkiállapotunkat is - nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy meghaladnánk olyan mértékben az össz. érzékelésünket, hogy kijelentsük, van egy szint, ami alatti analóg különbségek már tényleg elhanyagolhatók. És itt jön az, amikor attól is más az élmény egyesek számára, hogy egy kék, vagy egy piros kis filcdarabkát ragasztok az erősítő előlapjára, vagy egyik hallgatózós nap reggelén marhát, másik hallgatózós nap reggelén pedig zöldséget ettem reggelire, csak akkor felmerül bennem a kérdés, mirefel hallgatózunk kérem ?? Vagy mirefel mondja valaki azt egy adott eszközre, hogy az szar ? Mérni nem tudod, az élményed pedig az érzékszerveid összességétől, meg a lenyelt kakaós csigától is függ. Lehet be kéne zárni a topic-ot, érdeklődés hiányában a minőségi beszélgetés olyan lett, mint a nullával való osztás, mert ha se erősítőt, se semmit nem tudunk hihetően a hangminőségre vonatkoztatóan mérni, akkor nem nagyon érdemes hallgatózni sem.

    A képet árnyalja, hogy senki nem tudja semmi alapján megmondani, vajon annak van-e igaza, aki szerint képtelenség hangminőséget mérésekkel kifejezni, megfogni, értelmezni, vagy annak van-e igaza, aki szerint simán képesek vagyunk érzékszerveinket meghaladó képességű analóg reprodukcióra. Amíg az első tábor azt állítja, nincs lehetőség megmérni egy erősítőt, meg kvalitatívan-érdemben nyilatkozni annak hangjáról, és ez - feltehetően - elmondható hangszórókról is, ők örökre elvesztek a sötét tapogatózásban, mert még csak támpontjuk sincs arra vonatkozóan, merre az előre, csak kántálnak valamit és vezetnek meg másokat.

    Ez is egy elmélet egyébként, hogy minél több mérhetetlen, egyértelműen árulkodó műszaki/mérési paraméter van egy adott audio reprodukciót adó eszközben, annál inkább lehet még ezt a mókuskereket fejlesztgetni, csűrni, csavarni, vinni az embereket jobbra-balra olyan hülyeségek irányába, amik az életben nem hoznak el számára egy "hozzá nem nyúlok, imádom" élményt, míg szerencsétlen lenézett együgyű hifista a mérések mentén összedob magának egy vállalhatónak tekintett szettet és az álla leesik, hova került.
    De a biznisznek pörögnie kell és amíg nincs egyértelműen a hangminőségről árulkodó mérési eredmény, mutató, egy eszközről, addig RENGETEG ember, kereskedő és hifista, pénz és arcvesztés elkerülésének reményében izmosan érdekelt abban, hogy ezt a mérhetetlenségi látszatot fenntartsa és a becsöppenő idegeneknek, kevésbé tökös újoncoknak beadja a kábító injekciót.

    Szóval onnantól, hogy Te logikai szorzással (AD, DA) beviszel egy tökéletlen tényezőt (A) a tökéletes (D)-be, a végeredmény ígyis-úgyis tökéletlen lesz, csak ez meg annyira univerzális és abszolút triviális nem csak nekem, de mindenki számára, hogy kár volt ezt a három bekezdésedet elpocsékolnod rám, mint ahogy nekem is ezen sorokra itt és most. Bár utóbbinak volt talán annyi haszna, hogy e puszta tényre rávilágítottam a kedves utazóközönség figyelmét és jó példával szolgálhat az arra fogékony utókornak, hogy többet ilyen butaságot ők már ne csináljanak, mert az analógon nincs mit magyarázni, annyira tökéletlen, a digitális meg egy olyan absztrakt, ami tökéletes és csak az analóg komponense okozza azt, ami tökéletlenné teszi, ha nem kezeljük. Hálistennek D-ben lehet.

    Tehát nem igazi kérdéseket tettél fel, hanem két triviálisat feszegettél, és nem vagyok biztos benne, hogy arra adtál választ, amin a költő #3924-ben töprengett. Ha nem is Te/Ti, valaki reméljük, az én soraimból profitál majd és helyére kerül az agya kicsit, amit Ti itt többen írogattok (kevés kivétellel), az nem hi-fi, hanem vudu, csak egy kemény, tök jól összezáró kis baráti kör vagytok, kevesen merik meglépni azt, hogy széllel szemben hugyozva bejöjjenek ide és betolják a szart a ventillátorba, hogy a kedves többieket esetleg felébresszék csipkerózsika álmukból.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #3932 üzenetére

    A különbséget talán én is (talán nem), de abszolút értékben ha jót mutatnak a mérések, ÉN biztos vagyok abban, hogy kurvajók :K De ezt már sosem tudom meg, mert Matrix-ra hajtok, Pi-ről :D

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #4267 üzenetére

    Ha engedné, erre is +1 .. (vmi internetkapcs.hibát jelez a fórum, pedig van netem).

    Fülesem óta kezdett el nôni a "zúzó" gyûjteményem.

    Apropó, D osztály: az összessel valahogy sokkal jobban szól a zúzó, amit csak hallottam eddig, kicsi, nagy, bármi.

    Egy kis Marilyn Manson-t megfülelnék egy finoman, aktív szervo-s sub-al alásegített Magnepan-on is. :K Minden ilyen planar, ribbon, AMT és hasonló ultragyors tranziensekre képes technikából a legtöbbet a zúzó profitál szerintem, annyira összetett. Egy síri csendben szóló japán koto vagy sakuhacsi szóló nem akkora kihívás, mint egy jól masterelt rock/metal vagy akár bármilyen összetett négyszögjeles-szinuszos modern (tök réteg) gépzene.

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #4268 üzenetére

    +1 (nem tudom, mi lelt ma, hihetetlen, hogy itt ennyit egyetértek..) :O :D

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #4277 üzenetére

    Hát .. megint +1 .. zúzdában nem vagyok nagyon otthon MÉG ;) .. specifikusan a kamaszkorikra lőttem, amikor belehallgattam egykettőbe, hogy na mondom lássuk, hogy szól egy ilyen "kása moslék" lossless-ben, fülessel. Na akkor tértem ki hitemből, mikor Manson szétbombázta a fejemet és csak hallgattam újra és újra, aztán Korn, Disturbed, Rammstein és kész volt az esti progi. Végül elalvás előtt mikor kimentem a mellékhelyiségbe pislantani, nézegettem a hátam mögé, követ-e valaki .. :))

    Ja és a Prodigy. Amivel leégettem az öregem Karlson ládáit, addig erőltettem, nem akarta az igazat és futottunk pár kört az asztal körül (nem kapott el) :))

    Az újakat nem ismerem, ez még új szelete a nagy tortának számomra. Ajánlhatsz valamit. :R Szeretem a sok mély lábdobot, a csak középmagasságban csörömpölést nem. De jöhet rá amúgy a gitáron felül hörgés, sakálordítás, minden. ;] Majd Jarre lehoz. :D

    Hajtáshoz: azt tapasztaltam eddig, hogy kell a megfelelő erősítő a megfelelő hangszóróhoz (azaz ládához), hogy együtt értékelhető dolog szülessen. Azt is látom, hogy rengeteg erősítő van, ami csak nagyon kevés hangszórófélével tudja azt, amit várnak tőle, tehát nagyon nem mindenevő. Egy dolog nálam biztos: egyike vagyok azon elvetemülteknek, akik - legalábbis mélyekre - esküt tettek le a D osztályúak mellett.

    Apropó, elmentem ma egy Audio Research Reference 160S mellett.

    Ugyanitt fél vese eladó.

    SOAD - heavy metal. Wiki szerint. ;] Ha az mérvadó.. :F

    Mint a Hevisaurus. Vagy a Babymetal. :)) (sírok, beteg) :D

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #4275 üzenetére

    Sok gondolat van bennem. Bocs a hosszért. Kiírom aztán...

    Szerintem igen. De ez minden zenefajtára igaz, hiszen az ultragyors tranziens képesség lényegében garantálja azt is, hogy a legélethűbben az ilyen típusú hangszórók követik le a rájuk adott elektromos jelalakot, függetlenül mérettől, hogy most fejhallgató, vagy szobai nagy panel.

    Csak a metál nehéz műfaj és emiatt elsőként fog mocsokként szólni, ha kompromisszumos neki a hangszóró. Ott mély, közép, magas, minden van.. a teljes frekitartományban egyszerre szóló cucc, esélye-ideje sincs egy membránra ráeresztett jelnek lecsengeni, már jön a következő, illetve jel jel hátán a legkülönbözőbb frekiken nonstop megállás nélkül nagy amplitúdóval, amiknek felharmonikusai is egymásra ugyanígy ráülve,... mindezt továbbra is csak 1-2-3-4 membrán ad le attól függően, hány utas. Szóval jobban kijön, ha valamit nem tud az adott hangszóró/hangfal, elkezdi torzítani, "kenni", nyúlós, akárminek is hívjuk.. olyan nemjó lesz.

    És faramuci módon nem tojhatunk az ilyen szintű zene reprodukciója során a torzításra, mondván, eleve rommá torzított jelet kapunk (pl. gitárok), hanem pont hogy várja a fülünk azt a fajta "tiszta torzítást" (alakul az oximoron) :D , amit élőben, vagy zenészként hallva is tapasztalunk-érzünk, a fémesen csengő torz nyávogó gitár hangok .. szóval ebben a keményzenei stílusban is fellelhetőek nüansznyi részletek, például húr lefogásnál ahogy nyikkan néha finoman, vagy egészen halkra ütött cintányérok a sok erősebb között.. ha odafigyel az ember és amin hallgat, képes visszaadni ekkora komplexitást.

    Úgy is lehetne mondani, hogy egy nagyon részletező planar belát az alá a "zaj" alá is, amit egyébként lesugároz. Azaz megtalálja a tűt a kazalban. Kompromisszumosabb hangszórók esetén meg kicsit olyan a zúzó, mint a zaj, elfed, elmaszkol részleteket, amit füllel még képesek lennénk kihallani a nagy hangos egyvelegben is.

    Míg a nyugodtabb zenei stílusok megengedőbbek. Ennyi az egész. Ott két hang között a viszonyításunk, az agyunk is lenyugszik, leül, nem tudom hogy mondjam.

    Például ott egy house, deep house. Itt saccra mp-enként 1.5-2-t dolgozik a mély membrán, kényelmesen majdhogynem alapállásból üti a nagy mélyeket, aztán nyugszik és lustizik, kis alacsony amplitúdós valamit még el-búg két nagyobb ütés között, de ennyi. Ez nem különösebben igénybevétel (eltekintve attól, ha a klubban ráadják az 1 kilowattot hangszórónként, de most fülesről és szobáról beszélünk).

    Erről még az is elmondható, hogy ha mondjuk kompromisszumos az erősítő, nem elég nagy a lineáris táp pufferkondija és eléggé hajtva van maximum közelében, le tudja adni ezeket az energiákat a mélynek ilyen tempó mellett, mert van ideje újratöltődni közben. Régen sokat játszottam ilyesmivel, hogy megtaláltam egy erősítő határát, ahol ilyen lassú ütéseknél még nem torzított, gyorsabb mély-sorozásra meg már igen.

    Említett Steffi így indul spektrogramon:

    (Alsó a lineáris spektrogram, a kicsik a mély dob ütései, a nagyok a szintetikus taps, oszlop alja az alacsony frekik, oszlop teteje a mintavételezési freki /2, itt 22050Hz mert CD rip és mono nézeten vagyunk).

    Szóval semmi különös nem történik, szinte üres a spektrum, kong a helytől, alacsonyabb energiákon történik valami, ennyi. Ez totál nem vesz igénybe semmit. Egy kemény metálban pedig amikor a dobos megőrül, miközben üvölt az énekes, tépik a gitárokat és összevissza szól a cintányér is, ott van teendő, spektrogramon lényegében homogén négyzetes tömbbé válik az egész.

    Marylin Manson - This is the new shit a refrénnél:

    Eléggé tele van és ez nem hullámzik és ül le annyira, mint a Steffi (ahol a korábbi csúcsokat jelzik a kis késve leeső pöckök a felső grafikonon), ez sokkal töményebben marad mindig, széles tartományban viszonylag magas amplitúdón.

    De nem csak a hangszóró részletezőképességén múlik a dolog. Főleg igen, de nem csak.

    Fentebb említett soványabb erősítő esetén itt már alul nonstop hajtani kell, küldeni ki nagy mennyiségű áramot a folyamatos komolyabb amplitúdójú alsó frekik miatt, jobban zabálja az erősítő áramkör a tápot, miközben a pufferkondi blokk erősebben ürül, aminek egyenes hozománya a csökkenő szűrőképesség, jelalak torzulások, szóval ez az, amikor a 7 csatornás 100W 8 Ohm AB osztály házimozi erősítő már sztereóban is összefossa a gatyáját és kásád lesz, amikor a potit felcsavarod, hogy bulizz egy jót. Tehát sem az átlag szobahangszórók nagyja, sem az erősítő nincs felnőve a feladathoz ekkor. "A" osztály előnyben, mert az nonstop szívja a tápot nagy teljesítménnyel, aminek csak mint óceán tetején a fodrozódó hullámok, úgy változik valamicskét a tápoldali folyamatos terhelése, tehát nincsenek nagy delták, csak ezzel nem bulizunk ugye. :D (Jó, Krell.. tudom..) :) Többségünk nem tüzel el 100W kimenő teljesítményért egy kisebb hajszárítónyit hővé. Szóval AB osztályról beszélek nagyjából egész idő alatt, mint leggyakrabban előforduló hajtásról szobahifi kategóriában. Bár a "D"-k hódítanak erősen (de ott más a tápoldal is, általában smps, ha meg mégis lineáris, úgy cibálja azt, mint az állat, a jelalak függvényében, mivel üresen alig folyik át rajta áram, nagy amplitúdón meg minden).

    Szóval ha nem fülesről beszélünk, hanem szobáról, vállalható hangerőn, akkor erősítő oldalon is jó, ha frankó a táp oldal, vagy ha átlag eszköz, legalább túl van méretezve az igényhez kicsit. És ha számításba veszem azt, hogy a szoba planárok amúgy hajtást igényelnek, nem éppen azok a 95dB hűde érzékeny valamik és 3dB csökkenés dupla teljesítményt igényel ugyanakkora hangerőhöz, akkor pláne illik jó erősítőt tenni alá. Mondjuk akinél planar szól, főleg a nagyobb modellek egyike, valszeg nem bohóc erősítőt tesz alá.

    Fülesnél is meglehet ugyanez a sztori kicsiben, de ott jobb hajtás oldalon a kommersz világ egy fokkal.

    Gabriela Anders - Fire of love.

    Átlag "koktélzene" George Michael - Sade vonulat mentén.

    Jazz dettó, pop már néha keményebb dió, az is be tud sűrűsödni és elmenni "kásába" , de a "zúzó" az zúzó, ott elképesztően bonyolult az alapból is bonyolultnak tartott zenei jelalak.

    Szóval ... szerintem a középmagas tartománybeli jelhűség az, ami az ilyen planár-ribbon-AMT-egyéb gyorstranziens-képes egzotikumokat sokkal alkalmasabbá teszi a legnehezebb műfaj megszólaltatására, mint bármi más, miközben -szoba esetén - nem árt nagyobb erősítővel hallgatni ezeket relatív (számára) kisebb teljesítményen, vagy legalábbis tisztességes táppal, kellő tartalékkal, mint szolídabb erősítővel feltekert potival. (A THD nem érdekel most).

    A többi zenefajta is meghálálja a planárokat, csak nem ennyire szembeötlően, hogy ezen így külön rugózzanak fórumokon. Ők megengedőbbek. A head-fi-n nem véletlen lett ez téma és valszeg ezért is nyertek a planárok. Régóta agyalok azon, miért nem tolják a zúzdát high-end show-kon, aztán rájöttem: ott a beluga kaviár megy ezüst és arany étkészlettel, fehér kesztyűben, szobainasokkal körbevéve, miközben Bach húzza a sarokban. Nem dobják a búvárt a mélyvízbe, hogy na ússzál vazze. :D Az csak amolyan reprezentatív "helósziaédesem, jajdejóahajad" esemény mind. Szájtátni jók. Kifutó a ruháknak, ahol a modell lép maximum tizet, nehogy véletlen elessen.

    Izgisebb dolog hifis körökben, hifis cimbikkel hallgatózni egymásnál, pakolgatva be mindenfélét, hagyni menni egy ideig, még ha idegesít is, vagy nem az ízlésünk. Ügyelve arra, hogy ne menjen át haragba, diszkrét kritika (ha muszáj, de inkább ne legyen az), én egyetlen alkalommal sem mertem őszinte lenni egy adott szett tulajával, hogy "ez elég karcsú" és ez szerintem így jó. Lehet más más véleményen van... A másik feleségére sem mondod, hogy milyen rút.. asszony, ház, autó, hifi tabu :) Magunknak hallgatunk, NEKÜNK kell ítélet a hallottakról, ha ő alapvetően elégedett vele és megüt egy jobbféle minőségi szintet a motyó, nem valami tré vacak, egészségére, Te meg legalább hallottad és tudod, mit vegyél vagy nevegyél.

    Ha engem kérdezel, a planárok-ribbonok-AMT-k a legélethűbben reprodukálók, de van rengeteg hátrányuk is, amik nem drámaiak, ha jól van összeállítva a motyó, de amikkel ma még együtt kell élni. Hogy hova fejlődik ez, főleg anyagtechnológia, teljesítménytűrés, méret, iránykarakterisztika, dinamikatartalék, gondozás (szalagcserék), passz, de az említett sci-fi-be illő agyi interfészek sokkal nagyobb iramban közelítenek felénk, mint ahogy a reprodukció fejlődik hangszóró oldalon. Lényegében hifiben is ott vagyunk majdnem, mint a négyütemű motorokkal: volt ez már 50 éve is, mégsem ugrottunk hiperűrnyit ahhoz képest, pedig elvárható lett volna. :((( Mentünk előre, de nem sokat.

    A 2001 Űrodisszeia nálam 11 évvel idősebb film, ha anno tudták volna, hogy mi lesz 2001-ben, hozzádobnak egy százast :D :(((

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Ear001 #4280 üzenetére

    Mélyben nincs jó planar meg ribbon, nem mondtam. Legalábbis sub kategóriában. Mindegyiket segítik alul, aki 30-40Hz alá akar menni értelmes össz-hangnyomásban.

    De azért érdemes megnézni említett márka termékpalettáját, van kifejezetten mélyekre is paneljük. Egy építônél is láttam, kicsit bumfordi, nagy, de lemegy egészen 50Hz-ig. Annyira nem nagy ufo dolog, na persze soha nem vágnék bele.

    Maggie meg 40-ig, ránéztem gyorsan egyikre a honlapon.. az azért bôven mélytartomány.

    Az, hogy nehezen hajtható, azt jelenti, hogy a ráadott teljesítményre mekkora hangnyomást produkál, 2.83V/8Ohm/1m, a szokásos sensitivity adat (nem efficiency). A sensitivity-bôl meg direktben szoktak asszociálni minôségre, mint kvalitatív adatra, csakúgy, mint a részletezôképességre és a kettônek nem sok köze van egymáshoz, nem attól lesz "gyors" egy hangszóró, vagy jobb a másiknál, hogy az érzékenysége nagyobb, ergo könnyebben hajtható. Tehát ez a hifista asszociáció téves, de ez szakmai körökben tudott. A jelenség megfigyelhetô, de ennek oka más (az erôsítô). Egy 90dB-s hangszóró semmivel sem részletezôbb 10W ráadott teljesítménnyel, mint egy 80dB-s hangszóró hasonló fajtából, csak a 80-asnak 100W teljesítmény szükséges elérni ugyanazt a hangnyomást, mint a 90-esnek, cserébe jó eséllyel kicsit, vagy nagyon más a hangszórók szerkezete, minél érzékenyebb, annál több kompromisszummal, legalábbis kónuszos hagyományos hangszóróknál (pl. könnyített cséve, membrán, stb. -> nagyobb torzítás, hacsak nem valami ûrtechnikai hiperkönnyû anyagot használnak, brutál mágnest, satöbbi.. van ma már mindenféle extrém egzotikum, most Purifi mókol kónuszos hangszóró technológián legjobban).

    Egy 100W képes erôsítô is totál más liga építésben, beleölt technológiában, hogy ugyanazt a hangminôséget hozza a szobában 4 méterrôl hallgatva a csoda hangszórón, mint egy 10W képes társa. Csinálj egy Ongakut 10x akkora erôre. Nem fog menni, pedig csak így fogod ugyanazt a hangnyomást elérni egy 10dB-vel gyengébb érzékenységû hangfallal. De ez a planarok esetén nem gond, mert amit buksz egy tiszta A osztály trióda feedback mentes szétkondózott csövessel szemben (jelentsen ez bármit is bárkinek, nekem nincs feedback-undorom), annak jóval többszörösét kapod ajándékba a hangszóró oldalon, amikor kompromisszumot kötsz erôsítôben, elfelejted a 100dB érzékenységeket, beteszed a kis japót a vitrinbe és összerakják Neked a szobában a 82dB-s "érzéketlent", hozzák a feedback technológiás AB pushpullt, aztán keresi az állát az ember.

    (Kezdjük érteni, hogy a szerényebb teljesítményû erôsítôket miért kedvelt tölcséresekkel hallgatni, noha megszólaltatnak ôk bármit is, csak nem mindegy, mennyit hallasz belôle, mekkora helyiségben, milyen távolságról).

    Tölcsér marha érzékennyé tesz bármit, de ugyanúgy kompromisszumos, mint minden. Ezek is csak egy fajta hangszóró típus (egyben nézve) és miután a fizikát elolvasta az ember, utána pedig hallotta ôket, eldöntheti, szereti-e. Én egyik hangját sem szerettem. Totál más állatfaj. Van aki pedig az életével esküszik arra, hogy csak ez az út, mert [....] (ez itt az ô meséik helye). Elfogadom, ez ízlés kérdés, de amikor én arról nyilatkozom, hogy nekem nembegyere, meg a haver is ugyanezt mondja számtalan fülelés után, és kapjuk a kígyót-békát a tölcséres tábortól .. - ennek mi értelme ? Tök jó lenne egyszer elfogadni, hogy nagyon nem vagyunk egyformák. Faterom, akit nagyon tisztelek mérnöki tudása miatt, imádja a tölcséreket. Egészségére.

    Kinek a pap, kinek a...

    Azt hiszem, választ adtam felvetésedre. Hiba azt feltételezni, hogy a nagy érzékenység egyenesen arányos a hangszóró minôségével, a hangszóró tranziens képessége pedig önmagában nem árulkodik az egyéb kvalitatív paraméterekrôl (ezért is említettem a planároknál a kompromisszumokat), de metál esetén fontos támpont. Te hoztad erre a tölcsért, igen, tranziensre klassz, de minden egyébben tökmás állat. Te azt szereted, oké. Nem véletlen vannak tölcséres szettekbôl is sokmilliós verziók, akárcsak hagyományosból, meg planarból is. Ez ilyen ízlés dolog.

    Soha nem cserélnék el planar/ribbon tranzienst tölcsér tranziensre, nincs az az isten. Persze létezik a kettô együtt is, de szerintem (!!) szalagot sem tölcsérrel illik tuningolni hangnyomásra, kerülök minden olyan ribbon vagy AMT megoldást, ami látványosan tölcséres konstrukció. (Pici belefér, ha szigorúan nézzük sok rés, amibôl szólnak, önmagukban is tekinthetôk kezdetleges tölcsérnek, de én a torkolatról beszélek, nagyjából a védôhálótól kezdve minden plussz tölcsért kerülve).

    A szobáinkban elôforduló tölcsérek nem önálló hangszóró technológia, hanem csak egy akusztikai illesztés fajta, lehet a tényleges motorja mögötte piezo, kónusz, szalag, plazma, akármi. Nyilván hagyományos hangszóróknak is van akusztikai illesztése, doboza, elôlapja, megannyi hátránnyal, mint minden, de én ezekkel a hátrányokkal jobban együtt tudok élni, mint egy tölcsér hátrányaival, vagy csak jobban megszoktam, bár volt tölcséres sztereóm. Nem jobb, nem rosszabb, csak más a két világ, hangra, látványra, súlyra, erôsítô igényre, szobaakusztikára, sok egyéb mindenre tekintettel.

    A szobai planar meg önmagában is egy harmadik világ.

    Így aztán természetesen igen, planáron, ribbonon, AMT-n sokkal jobban szól zúzó, mint hagyományos hangszórón, majdnem függetlenül attól, hogy az egy full spektrumú nagy szobai cucc 82dB érzékenységgel, vagy egy AMT 98dB-vel egy többutas magasaként. Elôször úgyis ôk kenôdnek el hagyományos mainstream rendszerekben, utána a közepek, végül a mélyek, de akkor már nagyon nagy a baj.

    Egy említett planar füles meg pláne. Ezt a kört most planar fülesek nyerték metálra.

    A masteringgel, felvételekkel egyetértek, de azért vannak élvezhetô darabok :) Meg mostanság azt látom, hogy számtalan kiadó újra kiad régi darabokat "remastered"-ként. Részben azért, mert a hdtracks & társai online hi-res biznissz indukált egy "szóljon jobban, mint a régi CD/LP" keresletet, ez meg beindította a remasteringet, ültek a keverôkhöz a jó és kevésbé jó hangmérnökök és születtek-születnek mindenféle mûfajban a mai modern remasterei az eredetiknek. Az, hogy ezek nem Hi-Res felvételek, senkit nem érdekel, az MQA lehúzóról nem is beszélve, de arra jók ezek az új remasterek, hogy egy másfajta hangzást adjanak nekünk. Ezeket meg el lehet adni jó pénzért, az eredetiekkel minimum azonos áron, tehát $$$. Hatalmas iparág. De van, amikor mi hallgatók is profitálunk ebbôl, vannak jól sikerült újrakiadások hálistennek. Jean-Michel Jarre Equinoxe például eredetiben agyonszûrt, precízebb hang, egy újabb kiadásban meg úgy indul, hogy rendesen vastagon alapzajos, amihez kell némi idô, mire megszokja a fül, tehát nem szûrték rommá. Cserébe a magasak csodásan csilingelnek, a közepek pedig sokkal "melegebben" szólnak, mint az eredetin. Az egy kompromisszumosan, de jobb remaster, csak az újat hallgatom mindig. De Pink Floyd sem gyenge.. :)

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Ear001 #4286 üzenetére

    Satriani állat :K :C
    Crystal Planet volt meg, elhagytam. :((( Levadászom.

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Ear001 #4287 üzenetére

    Eltér a véleményünk. Nagyon.
    Egy közepes ribbonon is lepetélős.

    De nem fontos egyetértenünk. :D Lehet, csak nagyon más a fülünk. :K

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4288 üzenetére

    Mindjárt megölellek. :D
    Na jó, azért ne aggódj ;)

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4293 üzenetére

    Az "easy to drive"-ot többnyire arra szokták vonatkoztatni, hogy egy hangfalpár jellemzően kényes, egyszerű (de nagyszerű), kisebb teljesítményű erősítővel is tud-e minőségi hangot produkálni úgy, hogy több legyen az egércincogásnál. Valami ilyesmi lehet a "könnyen hajtható" definíciója elsőre. Semmi több. Egy jó hangzás, kellemes szoba hangerőn, értelmezhetően szolíd potméter állásban, megfogott mélyek, szép énekhangok, gyönyörű magasak. Utána lehet ezt részletezni, hogy DE [...] (feltételekkel), és itt jössz Te.

    Attól, mert egy hangsugárzó alacsony szenzitivitású, még nyugodtan lehet "könnyen hajtható", csak kell hozzá néhány watt teljesítmény, az meg majdnem minden erősítőnek van.

    Itt kis ellentmondást érzek mondandód végén: igaz, hogy néhány watt-ja minden erősítőnek van, csak nem mindegy, milyen impedanciamenettel találja szembe magát, mennyi a damping factor-a, mekkora a feedback (ha van) stb. Pontosan amiről meséltél. Marha jó példa a mondjuk ékszernek is beillő japán 1-triódás minimál csövik és ugyanilyen kimenő teljesítményre képes D osztályúak, nálam mindig a vonalzó két vége reprezentatív darabjai. Előzőek kényesek lehetnek sok hangszóróra, amiknek kacifántos az impedanciamenete, utóbbiak vállat vonnak, kimenő impedanciájuk béka segge alatt, feedback-jük és damping factor-uk óriási. Teljesen mindenevők. Az erősebb feedback-es A-k és AB-k meg félúton valahol, ki hova hangolja őket. A D-k annyira más jószágok... Elektronikailag nézve jobban hajtanak, hangra figyelve már elérőek a vélemények. Amúgy ez örök vita úgy néz ki, még ma is. Bár a Hypex és ICE úttörők, keményet haraptak a világ audiofülijeinek D-ellenző táborából, maguk mellé állítva rengeteg embert. Szerintem itt is meg kéne békélniük az embereknek, fenéért mennek ölre azon, kinek mi tetszik .. azt veszi elő mindenki, ami neki jó, nem ? Neked szőke nő, nekem vörös, neked nagymellű, nekem alma, ...

    És akkor eljutunk oda, hogy nincs 1 gyűrű mind felett. Ezért nagyon klassz dolog az aktív hajtás, mert minél több utunk van, annál jobban meg tudjuk válogatni, hogy mit, mire.

    Többi útra pedig másfélét, ki mit, ízlés szerint, nálam ez bevált. Nem érdekel a fázis..

    A mélysugárzók impedanciacsúcsába és rezonanciafrekijébe minden erősítő belefut, akkor oda tegyünk olyat, ami a legjobban mozgó, legproblémásabb régióban tudja a legtöbbet nyújtani bármiféle passzív korrekció nélkül, csak úgy direktben.. míg a közepek, középmagasak, magasak impedanciamenetét nézve már tervezhetünk úgy, hogy ne szaladjunk bele a csúcsaikba, rezonanciafrekijükbe, és csak a viszonylag lineáris impedanciatartományukban legyenek hajtva, tehát ezek felett indítjuk őket, én is erre törekszem. AMT előny, impedanciamenet amúgyis mint a vonalzó a legkényesebb tartományban. És akkor nincs az sem, hogy lent el-el fogyogat valami, fentebb meg csúnya az ének, száraz a hang, neutrális, steril, mert mindenhova azt tehetünk, amit csak akarunk. (Némi plussz költségen persze. Néha nagyon sok plussz).

    Persze ez is jár megkötésekkel, de ki hol húz kompromisszumot. A hangváltók kártyát nem venném elő, ma már nem annyira fájó pont szerintem, mint régen.

    -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    Onkyo M-5000R-t hallott már valaki ? :U Ha igen, ossza meg tapasztalatait kérem. :R

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Mathiask #4301 üzenetére

    Ezzel egyet tudok érteni.

    Bármilyen profi is legyen egy mai komoly Hypex modul, az, hogy mindenki ezekkel épít "észnélkül", megszünteti a változatosságot, olyan egyszínû lesz a hifi.

    Próbálkoznak többen is 2-3 féle input stage-et kínálni hozzájuk, ilyen diszkrét opamp, olyan fet, stb, mikor mi, még csövessel nem találkoztam (de szerintem van, vagy minimum érik).. de itt ki is fújt a dolog. Nagyon nem tudnak belenyúlni másba, annyira integrált dolog.

    Apollon Audio motyói szimpik (ráadásul vmi magyar csóka talán a tulaj), de a Nord pl. kicsit jobb árfekvés (nem sokkal). Legalábbis egy hónapja nézegettem ôket.

    Az új NCore 500-as széria DIY-ban nem is kapható, csak gyártóknak adják és ahogy néztem, elôfok mentes talán. (Az NCore 400 DIY barát, egyszerûbb egy gyári Hypex kitet venni, mint egy csúcsmárka termékét ugyanezzel szerelve, 2x-4x annyiért).

    Az is poén, hogy van, aki lineáris tápot tesz eléjük. Vannak beteg emberek, örülök, hogy nem vagyok egyedül. :D

    Mondjuk nem panaszkodom, itt egy kis erôsítôcske lemérve és a tesztben közölt ranglista 2. helyén az NC400 (yeah), de nemigen fogom magasra is használni. Majd meglátom. Csak az elektronikát véve ki fogom próbálni, az biztos. Én azt vettem észre, hogy az ennél kevésbé profi (de azért nem kókány) D hangot is szeretem, de fôleg alulra. Valahogy sokkal frissebbek, olyan odacsapósak, élénkek lesznek a mélyek tôlük, illetve a potit csak tekeri az ember és már hunyorgok, grimaszolok, hogy mikor kezd el-el fogyogatni és torzítani, ehelyett meg azt látom, hogy majd ki esik a membrán a kosárból. Ezek nem fogynak el feltekerve sem. Kíméletlenül hajtják a mélyhangszórót, nincs kegyelem, nincs összeroskadás, nincs kicsit felpuhulása a feszes mélyeknek, meg semmi ilyen anomália, na füllel hallható torzítás meg pláne nem, itt a határig elmegy az ember, aztán a clipping szimplán kihagyások, ennyi. De én nagyon jónak élem meg azt a játszikönnyed brutális, finomkodásmentes precíz hajtást, amit képviselnek.

    A középmagas tartomány (ha csak ô hajtja az egészet) meg az a sivatagi szárazon precíz. És az is jó elsôre (!), a kérdés az, hány percet bír mellette az ember. Bevallom, ide lágy párti vagyok és hajlandó leadni a számokból, egy kis melegségért. Fentre meg mosfet.

    Áhh, nem tudom. Nagy út lesz, mire összeáll a következô szettem, de imádok kísérletezni. Ez is csak játék, mint oly sokminden az életben. Nem szabad beleôrülni.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4305 üzenetére

    Te engem mindig csak beszéltetsz.. :D az asszony meg pampog itt mögöttem.. De most Rád fogtam. Ha bekopog Hozzád egy nő nyújtófával, hogy gyere ki a hóra, tudd, mi a szitu. :D

    És ez menni szokott kisteljesítményű erősítőnek alacsony érzékenységű hangdobozzal is, ha például a hangdoboznak jók a frekvenciaarányai, egyenletesen nem nagyon megy 6 ohm alá az impedanciamenete, megfogottak a rezonanciái...

    Nem mondom, hogy nem, csak szerintem nem akkora mértékű a nyereség, amit vázolsz. Szólni szól, de nem hozza azt a hangnyomást, ezt egyszerűen nem lépi meg. Az "eredő" érzékenység nem változik azzal, hogy lecsapsz egy hangszóróról 500Hz felett X dB-t, vagy mindent, vagy csillapítod, vagy akármi is. Max többet hagysz (energiát) az erősítőben és így fogja torzításmentesebben tudni azt, amit meghagysz neki, így válik könnyebben hajthatóvá a szett. (Ha így értetted, lehet én értek félre valamit).

    A gyakorlatban azonban annyi pénzből, amennyiből megcsináljuk a jó minőségű aktív hajtást-aktív váltást, általában valószínűleg egyértelműen jobb minőséget érünk el a jó öreg "hagyományos" úton: sztereó erősítő, passzív hangsugárzó, passzív váltás - főleg, ha elsőrendűen tudsz váltani, és nem kellenek simító és lyukszűrők

    Igen. Nagyobb javulást hoz a legkritikusabb elembe önteni a legtöbb így megspórolt pénzt. És azért csak részben, mert a legjobb (szerintem) osztályt lépni hangszórókban ÉS aktívan váltani. Minden erősítő, csak azt, amire szánjuk, direktben, semmi szűrő, semmi passzív elem, .. ez a legcsodálatosabb.. csak piszok nagy pénz tud lenni és DAC oldalon sem tudsz úgy játszani, hogy cserebere, haver kölcsönad, hallgatózás, ESS, AKM, deltaszigma, R/2R, stb, mert nem 1 sztereó DAC kell 3 úthoz, hanem 3. Ameg megint drága. Bár most hogy így mondod, 1 Matrix árából kijön az utána következő Topping D90-ből 3. Woo-hoo :D (Isten ments, csak hülyülök). Ugyanígy kényelmetlenek a 6-8 csatornás DAC-ok is, ők még kevesen is vannak, nincs akkora választék, nincs cserebere, sokat hallgatózás, az van, ami van.

    Amúgy ügyes trükkel, direkt hátsó analóg inputokkal "bazári" házimozi erősítővel simán megléphető szolídabb összegért is, egy 6.1-es erősítőtől felfele bármi jó, de nagyon kell tudni, mit csinál az ember, egy rossz gombnyomás és a magasakat lefüstöli a teljes rá kiadott frekitartomány a Petőfi rádióval, mint a szél, ha DIRECT 6ch input-ról elváltasz valami bármi egyébre, vagy a gyerek véletlen nekiszalad, miközben Te épp keccsölsz. :) Ha kikötöd az input és bementválasztó gombokat, van esély hosszú boldogságra így is. :D Egy kis teljesítményfelvételű - érzékeny :D - aktív két-háromutas sztereó lazán elmegy így. Azért érzékeny, hogy ne kelljen normális hangnyomáshoz nagy teljesítményt kivennie az erősítőből. Hiába mondja az erősítő, hogy csatornánként 100W, jó a földön maradni, egy táp, mindegyik csatorna ezt cibálgatja, belső konstrukciótól függő, hogy kinek mi jut, elszenvedi-e a magas, ha hajt a mély (vagy egy kondiblokk elmaszkolja előle a pillanatnyi mély-ütéseket), .. kompromisszumos nagyobb teljesítményen, vállalható lehet kicsin. De játszani jó. Tipikusan valami jófogásos darabbal ócóért, DSP-t gyakorolgatni, modellezgetni.. csak az input selectorral meg belső DSP-t bekapcsoló gombokkal vigyázni, itt csak és szigorúan direkt átkötéssel, buta végfok módban kell maradni mindig. Ja meg jól megnézni előtte, mind a 6 diszkrét végfoka ugyanaz-e. Az öreg Onkyo 6.1-em esetén például igen, a még öregebb Yamaha 5.1-em esetén nem, ott a két frontnak szánt végfok erősebb, mint a center és a két hátsót hajtók és külön gain-t nemigen lehet adni rájuk (vagy elvenni) ilyen direct módban. Vagy a gyengébb végfokokra érzékenyebb hangszórókat kötsz, pl. magasat, csak sajna az öreg Yamahán a frekiátvitel is korlátosabb centeren és hátsókon, nem csak az erejük. De az Onkyo jó lehet ilyen célra. Kár, hogy pont a Yamahát érte a villám, a végfokain és kijelzőin kívül mindene meghótt, át kellene kötögetnünk.. idő.. pepecs..

    Veszélyesebbek az impedanciaárkok - megszaladás, klipelés...

    Jahh. A, AB necc. A D meg szimplán tikk-tikk-ekkel "felakad", elhallgat (védelmi áramkör), ami kiakadás után villámgyorsan vissza is áll ismét szólóba, ott azonnal megint felakad.. már ha 1 Ohm közelébe mész. :D De 2 körül-felett lazáááán. Mindenevők..

    a felső frekvenciáikon is megemelkedik az impedancia

    Előttük elváltok. Tehát impedanciacsúcs-rezonancia FELETT váltok, amennyire csak lehet minél távolabb tőle (persze ésszel, mértékkel), és a következő megemelkedőben lévő impedanciamenet ALATT lekeverek. A magasaim impedanciagörbéjével nem törődtem eddig, még van 1 pár selyem dómos most készülő háromutasom, ott ránézek, érdemes-e foglalkozni vele, de már az AMT-re hegyezem a pénztárcám :O

    Nem akarom túllihegni, sűrű erdő és lehet csak adok egy pofont a szarnak a bonyiságával. Ezen a szetten most nincs nagy igényem, csak elfogadható hang. (+ megy a vita, hogy a bonyolult, tökéletességre törekvő - sosem lesz az, de törekvő - passzív szűrő a jó, vagy a minél egyszerűbb). Továbbra is az aktívban hiszek, zéró passzív elemmel, de ott is érvényes, hogy szarból nem lehet várat, tehát jól kell válogatni hangszórót, tervezni ládát, stb.

    Eddig két aktívat terveztem építeni, mindkettő olyan, hogy passzívban is megállja a helyét. Így hiszem azt, hogy ez egy erős kiindulási alap, mert a passzív design a flexibilitás hiánya miatt sokkal gondosabb tervezést igényel. (Mindkettő amúgy, de aki passzívban jót alkot, annak az aktív kéjutazás lesz).

    Amúgy tök jó, hogy közben ZENÉRŐL beszélgettek, lököm be a youtube-ot, mi van még a tarsolyban ? :B

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4321 üzenetére

    Aktív két- vagy háromutas szárnypróbálgatàsra javasoltam, 6 külön végfok helyett !! :D ;)

    Mike.. ahhh.. hibátlan. :R

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Ear001 #4333 üzenetére

    :D Kb erre számítottam. Kiváló. Van is erről elég vita szakmai körökben, mi számít (számottevően, vagy sem), damping factor, frekvenciafüggő csillapítás és feedback-ek terén és ezekből mi hallható. A kimenőtrafós csöves erősítők esetében együtt kell modellezni a hangszórót a kimenőtrafóval.Gyakorlatilag a kimenő primer oldalán kell felvenni az impedancia/frekvencia menetet, miközben a szekunderén rajta van a hangfal. (Nem csupán a hangszóró, mert a hangfal is belejátszik a hangszóró viselkedésébe váltóstul mindenestül, ezt Te is említetted). Ezt nem lehet annyiban elbagatelizálni, hogy a kimenőtrafó megvéd minden hangszóróimpedanciabeli bajtól, sokkal mélyebb víz még. Figyelj.. mindenki azt használ, amit akar, de ha ennyire a földön jársz és vannak világos pillanataid, nem értem sokszor azt a vudut, amit behozol. Én szeretem mindkét állatfajt, az "összemaszatolás", "energikus" és "transzparens" már vékony jég, nemigen fogunk ebben a témában egyetérteni, meg nincs is az az érzésem egy jól megtervezett és megépített feedback-esnél, hogy bármit is összemaszatolna. :D :N Ne légy az agyad áldozata, ha tudod, merre folynak az elektronok. Gyönyörűen szól sok japán, volt alkalmam hallgatni olyan modellt, aminek közelébe 1 méteren belül nem mehettünk, birtokolni nem, mert nem éri meg nekem egy jobbféle autó árát egy ezüst kimenő, de ott a hozzá ajánlott hangfal volt, nem "akármi". Tehát nagyonis válogat, ezt sem ez a tulaj nem szégyellte, se egy előző az ő csövijénél. És neeem, amit nem hajtott szubjektíven ítélve annyira hűde-állam-keresem módon, annak a hangfalnak érdekes módon semmi baja nem volt a szomszéd egyik legkisebb McIntosh-ra kötve, de még a sokkal kisebb reputációjú (szerintem nem rossz) Marantz-al sem, elővettük megmosolyogni és pislogtunk, hogy mennyire vállalható. És még csak nem is teljesítményigényről van (volt) szó. De nincs a válogatóssággal baj, hiszen ha a megfelelőt teszed mellé, amivel a legjobb, tök oké, csak ne állítsunk olyat, hogy nem válogatnak, mert a mocsokrohadtjó kimenő sem garancia mindenre.

    Lehetne még ragozni, de élvezzük fehér ember linkjeit inkább. Nem tisztult le még bennem sem, mihez rakom össze a saját csövimet, mert igenis válogatnak és igenis jobban teszem, ha 4 Ohm-ra tervezek kimenőt és így használom majd 8-as hangfallal, úgyis bemegy alá... Ezt nem lehet egy huszárvágással elintézni, mint egy D osztálynál (ha már hajtás volt az eredeti téma), csak a D-t meg középre-fentre nem használnám szívesen, ennek okait meg szerintem megérted, lehet Te is így teszel, pedig .... (ICE, Hypex, Hegel.. )...

    Kisiskola. :D Gondolom, gimiben jönnek az egzotikus tápkábelek rejtelmei, egyetemen a 230V elosztó alatti tüskével emelik a színpadot és doktorálni lehet a félig, vagy teljesen feltöltött unikumos üvegekből a szoba különböző pontjain. :C

    Zenéljünk inkább és ezt engedjük el.
    (Azaz én zúzok le a Balcsira)..

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz dgyuri0123 #4405 üzenetére

    Nem vagyok biztos benne, hogy mérnökök százai azt mondanák, magassugárzó esetén van ebben [link] ráció, mert annyira marginális és alacsony még ez a freki is, de van olyan ember, aki erre bólogatna, hogy igenis hallható. Vagy nem ennek tulajdonítják, csak részben.

    Szerintem alulra vastag, jó minôségû réz, felette pedig ízlés/fül szerinti sodrott réz, vagy ezüstözött akár. A Litze huzal megintcsak ilyen létjogosultsági kérdés, rádiófrekiken már nem (ott triviálisabb, hogy kell, de ott sem korlátlanul). [link] Ebbôl kb. ami izgi lehet:

    - At 60 Hz, the skin depth of a copper wire is about 0.3 inches (7.6 mm).
    - At 60,000 Hz (60 kHz), the skin depth of copper wire is about 0.01 inches (0.25 mm).
    - At 6,000,000 Hz (6 MHz) [5] the skin depth of copper wire is about 0.001 inches (25 μm).

    Szóval egy átlagos magasat nézve, pár kHz és 20+ kHz között folyamatosan csökkenve már egész alacsonyra vékonyodik a még áramot vezetô "bôr" egy vezetôben. Ha 60 Hz-nél ez 7.6mm, sok vezetônél ez a legbelsô régiót is érinti, hiszen az egész kábelkeresztmetszet nincs 7.6mm, ergo minden pontja relatív homogén eloszlásban vezet áramot. Mélyeken nem kell kattogni emiatt nagyon. Magasaknál már megeshet az, fôleg a hallástartományunk felsô vége körül, hogy némileg jobban vezet a magashoz menô kábel külsô része, mint a magja, de ez is vastagságtól függ. Ez 16kHz-nél, ameddig legtöbbünk így 30-40-50+ éves korában még egyértelmûen hall (nem csak észlel), hááát most nem matekolom ki, de olyan ~ 0.7-1 mm-es mélységet jelenthet ? De lehet még többet. (És a határ nem éles).

    + Hogy ezt gyakorlatban meghalljuk-e, észleljük-e.. :F De ha patikamérleg pontossággal állunk hozzá, mint jelenség, létezhet még audio magasfrekiken is, kérdés a mértéke. (Ide meg nem akarok mondani semmit, de nem tudnék egyik tábor irányába sem egyértelmûen elbillenni).

    Illetve szerintem az egyik legrosszabb konstelláció az, amit sok hangfalkábel képvisel egyszerûtôl a jobbnak tartottig, hogy a két vezeték egymás mellett megy párhuzamosan, métereken át. Ennek is lehetne vitatni jelentôségét, az egymástól való távolságuk függvényében milyen frekin és mekkora teljesítmény átvitele esetén okoz-e egyik a másikban mekkora (számottevô vagy sem) indukciót (lévén nem árnyékolt a legtöbb), .. nem mondom, hogy számgépes UTP-vel kábelezzen az ember (bár lelke rajta) :) de van hálistennek sok csavart érpáros hangszórókábel, ami kezelni próbálja ezt. Én is szemezek most ilyennel, még nem döntöttem..

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz dgyuri0123 #4414 üzenetére

    Igen, a szálankénti szigetelés a lényege (és azért sok, mert a freki növekedésével a hasznos vezető keresztmetszet lecsökken, viszont attól még jó lenne értelmes teljesítményt átküldeni azon a kábelen, szóval egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet).

    Találkoztam olyanokkal fórumokon, ahol magassugárzóhoz Litze-t próbáltak, én még élőben nem futottam ilyen hifis kollégába. A vélemény az, hogy persze, működik, de van, akinek már nagyon analitikussá vált tőle a magas (lehet ez rántja helyre, vagy használja ki teljesen?), van, aki úgy fogalmazott, hogy "elvékonyodott" a hang felül, van, aki pedig pont ezt a hatást szerette. És ez is lehet többmindentől, nem csak pusztán tényként, hogy most Litze-t tettek oda, mint ahogy normál hangszórókábelek között is van bőven eltérés.

    Lehet, hogy mérnökileg ez a létező legjobb, főleg ilyen supertweeter-ek alá, amik alsóbb denevértartományokig szólnak, de a gyakorlatban - mint oly sok mindennel - erről is megoszlik a fülelők véleménye.

    És persze az ipar is lecsapott erre. [link] (Itt ne tévesszen meg az erek csillogása senkit, az egyes elemi ereket szigetelő fólia is ilyen fém színű, gondolom design hatás).

    Én kicsi vagyok ahhoz, hogy kísérletezzek vele, vagy kelljen :U :N A hűtőt kell most hamarosan majd arrébb tolnom, csak nincs hova :O

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4418 üzenetére

    Mennyiért adod méterét ? Pár méter ilyenre beneveznék :DDD Már elküldtem az előzőt, csak most olvaslak..

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #71562240 #4422 üzenetére

    :D

    De rég hallottam ezt, hogy Alisca Orange. Már a teljes nevét sem tudom annak az ex-havernak, aki szerette őket nagyon. Akkor még ezek szerint élnek és virulnak.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz bta1 #4427 üzenetére

    Fogalmam sincs, mit cáfolsz, egyet beszélünk.

    "szóval egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet"

    Vagy Te nem voltál nyelvtani kontextusban, vagy én nem..

    Szóval a normál kialakítású vezetônél a frekvencia növekedésével nô annak ellenállása is, ergo azonos keresztmetszetû alacsonyfrekis kábelhez képest olyan, mintha egyre vékonyabb vezetékkel dolgoznánk, ezt ellensúlyozza a Litze.

    Fent is ezt írtam. Lehet az kellett volna bele, hogy "amit normál kábel esetén elbuknak"..

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz dgyuri0123 #4452 üzenetére

    Reméljük nem fog akadni az egyre inkább terjedni készülő AV1 codec-el. Szép lassan lehet, elköszönünk a HEVC-től.. Durván nagyok álltak be az AV1 mögé. Akit érdekel: [link] [link]

    Szóval.. várj még picit ;) Pár hónap. Az meg már fél lábon is :D ;)

    @kammerer: ez amúgy videokultúra most, nem is audio.. ;]

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz p76 #4454 üzenetére

    Annyira bírom azt a kreatív bájt, amivel a régi, vintage hifik rendelkeznek.. az a millió mindenféle próbálkozás, elmebeteg ötlet, "összevissza" kombinált hangszórók és azok száma, stb.. nem a mai random hifiboltos Media-Markt-os dögunalom :)

    Egérmozi kedvelőknek:
    [link]
    [link]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák