Új hozzászólás Aktív témák

  • Jakuskacsa

    senior tag

    válasz Habugi #104048 üzenetére

    &SASS BÁ:

    Nos, iszom szavaitok, egyetértek, de valami más is eltűnt mindemelett az emberekből. Miótta itt lakom Szolnokon kb 8 éve nem sikerült barátra szert tennem. Nem tudok annak nevezni senkit sem az ismerőseim közül. Ha arra vágyok, hazamegyek kicsiny falumban, mert ott még szívesen fogadnak, és érzem azt, hogy érdeklődéssel fogadnak, és kíváncsiak az életemre, ugyanúgy mint ahogy én rájuk. Nincs nap, hogy a Robi, és a Laci barátom nem jutna eszembe, hogy vajon mi van velük. Marad a facebook, és az éve 4-5 párnapos találkozás. Hogy mi hiányzik az emberekből ami ott megvan? Először sokmindenki szimpatikus, aztán a sokadik találkozó után már kezdi kimutatni a foga fehérhét, kezd alpári módon viselkedni, hisz ezt látja, a TV-ben, az utcán (való világ és társai bt), meg a nem idén barnult pajtásaink. Ráadásul azt hiszi ez menő. Útálom, hogy már a néhányadik találkozásnál rádtukmálja magát, nem kérdez itt alszik még akkor is, ha teher, mert Te éppen mást terveztél az asszonyal aznapra akkor is. A hűtőd olyan eszköz amiben túrkálhat, és fikázhatja, hogy miért eszünk ezt vagy azt. Hogy a telefonod, vagy a számítógéped tabu - gondolom én bárgyún - De nem ott tudkál a személyes cuccodba, mintha már gyerekkori barátok lennénk. Tapló parasztok, és nem veszik észre magukat az emberek. Én szívesebben beszélgetek itt, vagy más topicban mint élő emberekkel. A munkahelyemen az értékesítők mentalitásáról már nem is beszélek. Lenéző, a reggeli köszönés az smafu, és ők az inteligens mezőgazdasági szakképzett (felsőfokú) istenek. Anno én is szerettem volna ilyen lenni, persze mi más mint egy nő befolyásolt arra, hogy ez így van rendjén törjem az utat, és legyek szenya, mert így lehet házunk autónk meg mindenünk... nekem már akkor is inább a család és a gyerek lett volna az első. A múltikban eltöltött 5-6 év alatt rájöttem, hogy ez nem én vagyok, felhagytam azzal, hogy bármi menő is legyen belőlem. Élem az életem 2 felsőfokú végzettséggel (közgazdász, idegenforgalmi szakember), de boldogabb vagyok raktárosként, úgy hogy itt nem kell emberekhez hozzászólnom csak nagyon ritkán. Nem keresem magam gennyesre, mégis boldogabb vagyok azoktól az osztálytársaimtól akiknek se éjjelük ssem nappaluk, se hétvégéjük. Inkább nyomorogjak, küzdjek, tény, megvan mindenem (kicsit oldschool kiadásban, de megvan!!)
    Zárásképpen azzal zárnék, amit keróm csak egyszer mondott de tizen évek alatt sem kopott az agyamból. Egy jó házasság, és jó barátok a földön egy fél mennyország, de az ellentéte egy egész pokol!

    Még valami, az ember sajnos egyre birkább, és egyre nagyobb az elhülyülés, de ennek világ/ország vezetők csak örülnek, egyenesen erre van szükségük. Szerintem már késő az ébresztő, elúsztunk....

    [ Szerkesztve ]

    A legszebb dolgok akkor születnek, mikor masoknak nem tetszik az, amit csinálsz!

Új hozzászólás Aktív témák