Aktív témák

  • Csemike

    csendes tag

    Nah, idén is megvolt a Karácsony. Jó hangulatban telt el, este a vacsit ketten csináltuk a nővéremmel, anyut hagytuk pihegni a karácsonyfa alatt az ajándékokkal. :D
    Nálunk minden Szenteste rántott hal van francia- és krumplisalátával, főtt rizzsel, jóféle borral. Nem vagyok valami borsznob, ne értsen félre senki, de annyit tudok, hogy halhoz, meg úgy általában a fehér húsokhoz fehér bort "illik" inni. Nyár óta azt is tudom, hogy a kedvenc fehér borom a Chardonnay, ami tökéletesen illett volna a halhoz, de csak vörösbor volt itthon. Úgyhogy jó kis testes egri bikavérrel öblítettük le a halat. :)

    Egyik nap (asszem hétfőn) egyedül voltam délelőtt itthon, úgyhogy hosszú idő után elővettem a gitárt és pöntyögtem egy kicsit. Nagyon jól esett, még mindig fenntartom azt az állításomat, hogy a zene felszabadít (és nem a munka. :D).
    Nem vagyok egy Clapton. Általános iskolás koromban 3 évig tanultam gitározni, aztán már gimis voltam, amikor apu megtanította az akkordokat. Most is ilyen akkordozósakat játszottam, amik eszembe jutottak (hát nem volt túl sok, végülis inkább előhalásztam a pincéből a régi kottákat :D), Beatles-től pár dal, a Hotel California (örök kedvenc!), Madonnától a La isla bonita :DDD :DDD :DDD . Meg ilyenek. És persze hozzá hangos éneklés dukál, úgy az igazi. Komolyan mondom jobb stresszoldó nem is kell.

    Holnap megyek reggel 24 órás ügyeletbe. Hát, most ehhez nagyon nincs kedvem. Igaz, holnap itthon nagy vendégség lesz, úgyhogy nem is tudom, hogy rossz-e nekem, hogy dolgozni megyek...

  • Csemike

    csendes tag

    Jah, egy hozzászólásban emlegettem a Hotel Californiát meg azt, hogy holnap munkába megyek. Ezek aztán össze is passzolnak. :D "On a dark desert highway, cool wind in my hair..." Reggel fél nyolckor ilyen lesz sztem az M7-es... Csak kúl vind nem lesz a hajamba, mert nem tekerem le az ablakot.

  • Csemike

    csendes tag

    Nehéz okosan szeretni

    Egy kis virág is okozhat nagy zavart,
    Néhány ostoba szó szörnyű bajt.
    Valami elszorul legbelül,
    És úgy szorít, hogy az ember nem menekül.

    Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell,
    Amit a másik örömmel elvisel,
    Nehéz szeretni okosan, józanul,
    Szeretni sajnos senki nem tanul. :(

    Távol tart egy félénk mozdulat,
    S a vallomáshoz nincsenek szavak.
    Valahogy mindig rosszkor érkezünk,
    És néha magunk elől is megszökünk.

    Nehéz úgy szeretni, ahogy az jó,
    Ahogy az örömmel elfogadható.
    Nehéz szeretni okosan, józanul,
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    Búcsúzom Tőled, de látlak még talán,
    Isten Hozzád, kedvesem, gondolj néha rám.

    A közeledés is félreérthető,
    S a hazugság is lehet megnyerő,
    Néha túlérzékenyek vagyunk,
    Máskor meg a büszkeség a bajunk.

    Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell,
    Amit a másik örömmel elvisel.
    Nehéz szeretni okosan, józanul,
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    Búcsúzom Tőled, de látlak még talán,
    Isten Hozzád kedvesem, gondolj néha rám

  • Csemike

    csendes tag

    Bejöttek a nagy hidegek, nem is akart indulni a kocsim. Be kellett húzni az Ignáccal (Ignis), persze hideg motorral az is szenvedett, hegynek felfele húzni egy majdnem olyan súlyú terhet, mint maga... (Nem, hegynek lefele sajna nem lehetett menni, különben simán begurítottuk volna.) Valószínűleg azért nem indult, mert délelőtt cseréltük a kis üzemanyagcsöveket a motornál, és levegőt kapott a rendszer (látszott is, ahogy kúsznak befele a buborékok). Apu mondta, hogy a Skodában (évekig volt 105-ös, majd 120-as Skodánk :D ) volt egy pumpa, ahol ki lehetett pumpálni a levegőt. A Golfon ezt nem találtuk meg, úgyhogy levegősen kellett berántani a motort.
    Én vezettem a vontató autót. Még sose vontattam, ijesző volt, ahogy nyomtam a gázt egyesben és majdhogynem lefulladt az erőlködéstől, de szerencsére mégsem. Apu mondta, hogy tekerjem le az ablakot, hogy tudjon nekem a másik kocsiból kiabálni, de az meg befagyott és nem ment le. :DDD Megállapodtunk, hogy ha gáz van, akkor dudál. Mire nagy szuszogva felértünk az utca tetejére szerencsére beindult a Golf, és az Ignác is megúszta baj nélkül a hideg motorral való hegynek fölfele történő vontatást (ez szép magyar mondat volt :DDDDDDD).
    Aztán gyorsan tankoltam Alpesi dízelt, hogy kicsit kényeztessem és ne legyen gond a reggeli indulásokkal... Most pöccre indul mínuszban.

    [ Módosította: 7 ]

  • Csemike

    csendes tag

    Több napos ihletetlenség után végre valami említésre méltót találtam az internet sűrű, ködös mocsarában. :C

  • Csemike

    csendes tag

    Napok óta rágja a fülemet, hogy írjak végre valamit ide. Tényleg, alkotói válságba kerültem, hogy szerényen fejezzem ki magam, napok óta semmi érdemleges eszembe se jut. De most már meguntam, hogy szinte sírva kéri, hogy hadd olvasson már valami frisset a blogomban. Hát most megihletett Ő. A Férfi. A "barátom", ha úgy tetszik.
    Kibeszélem az uram.
    Nagyon barátságos természet, könnyen teremt kapcsolatokat. Mármint a vele egykorúakkal. Kora ellenére (25) szeretne még kicsit kölyök maradni, minden hülyeségbe bele lehet rángatni, az ilyen "betegséggel" megfertőzött egyedeket az "egyetemista" gyűjtőszóval jellemzik. :DDD (Csak irigykedem, én már 3,5 éve fejeztem a főiskolát, nekem egy egyetemista életmódja távoli galaxis.)
    4 év után még mindig távol áll tőle bármiféle elköteleződés. Ő ezt most az egyetemmel magyarázza, amit maximálisan megértek, de belül a kis megérzés azt mondatja velem, hogy egyetem nélkül se köteleződne el. :DD (És itt most nem a csinnadrattás esküvőre gondolok.) Néhányak szerint találhatnék olyat, aki... De kitérdekelnek az "olyanok", mikor ittvan Ő... Senki nem tudná ugyanúgy mondani nekem, azt, hogy "pókicka". :)) És ez nagyon-nagyon hiányozna. Lehet, hogy nem vagyok sikeres ember. :D
    Meg már azért se lehetek az, mert (biztos bennem van a hiba, de) 4 év alatt én soha, senki mással... De tényleg (najó, volt egy 5 hónapos szünet, közben volt más, de tudtam róla, hogy sose lehet belőle semmi, így is álltam hozzá, nem is lett). És ahogy egyre több embert ismerek meg, mintha ez lenne az abnormális. Olyanok, akikről sose gondoltam volna, kiderül, hogy korántsem olyan kisangyalok, mert a férjüket... A barátnőm nem csinál titkot belőle, ő aztán rendszeresen csalja a barátját (mondjuk dobhatná azt a .... pasiját, de tényleg, és akkor nem kéne "megcsalnia" senkit... dehát, biztos a tiltott gyümölcs a legédesebb). Szóval, mintha az életben a nagy átlag által elfogadott lenne az, hogy bizony az emberek néha félrelépnek. Hát nemtudom... Nekem még nem sikerült. De nem török pálcát az felett, akinek igen. Persze ha engem csalnának meg, akkor asziszem annak vérengzés lenne a vége. :) Féltékeny természet vagyok egy kicsit, ezt nem tagadom.

    Szóval az "uram". Így írom, idézőjelbe inkább, mert azért még nem az. :)

    Félelmetesen hasonlítunk egymásra. Nem, nem külsőre. :) Hanem a bensőkben. Nagyon sokszor ugyanazok a dolgok tetszenek. Fél pillantásból tudjuk, hogy a másiknak most éppen milyen a kedve, és utána nekiállunk faggatni, hogy mostmiabajbaba, miközben mindketten tudjuk, hogy ilyenkor ez a legrosszabb kérdés. :D Kiismertük egymást. Ez Őt zavarja, mondta is, hogy nem szereti, hogy így belélátok, mintha nem lehetnének előttem titkai. :( De közben Ő ugyanúgy belémlát, hisz' mindketten skorpiók vagyunk. Most szóljatok hozzá!

    Most azért kíváncsi leszek, hogy ehhez mit fog szólni, mert elolvassa, az hétszentség. :D

    Csocsirogyi Krumplibogárka! ;)

  • Csemike

    csendes tag

    Na, ezen is túl vagyunk...
    Megint volt egy két napos tréning, megint el kellett menni rá, és megint azzal jövünk haza, hogy mindenkinek rohadt sok pluszmelója lesz, de azért örülünk és persze nagyon jól éreztük magunkat.

    Naná.

    Először is, a hely ahol voltunk valami nagyon alap panzió. Ami nem is lenne baj, mert nekem elég ha van egy fűtött szoba egy ággyal, és elégedett vagyok. De hideg volt a szoba, éjszaka nagyon nehezen aludtam el. Végül a szekrényben találtam még pokrócot, de az meg büdös volt. Mindegy, többen halnak meg a hidegtől, mint büdösbe, így inkább azt is magamra terítettem.
    A kaja nem volt annyira rossz, csak a kávéhoz nem lehetett tejet kérni (nálam minden reggel egy nagy bögre tejeskávéval indul, imádom), és a rántott csirkecomb tocsogott a zsírban, a zöldborsóleves édes volt, mint a napközis tea. Na, de legalább a tea olyan volt, igazi napközis. :) Jó édes, citromos ahogy szeretem/szerettem, mert ma már nem, vagy csak ritkán iszom teát. Cukorral nem akarom, édesítővel meg borzalmas.

    Kezdhetek gondolkodni, hogy hogy osszam be az időmet. :((( Így is túlórázom "szeretetből". :(((

  • Csemike

    csendes tag

    Hát, gyerekek, ezt most megszívtuk.
    Rettenetesen szennyezett a levegő és nem csak Budapesten, hanem szinte az egész ország területén meghaladja a szálló por koncentrációja az egészségügyi határértéket. Budapesten konkrétan 3,5-szer.
    Ez azért gáz, mert a kis mikroszemcsényi porszemekhez nehézfémek, azbeszt, rákkeltő anyagok és egyéb finomságok tapadnak, amiket aztán mi jól belélegzünk. A nagyobbacska porszemek még fennakadnak orrunk csillóin, és egy orrfújáskor (vagy egy kiszámíthatatlan, orbitális tüsszentéskor) takony képében távozik belőlünk az összegyűlt szmötyi, de az egészen aprók lejutnak a tüdőnk legmélyére.
    Az nem volt elég, amikor önmegtartóztatásra szólítottak fel, mert ugyanúgy kocsikáztunk tovább (igen, én is, tegnap 17 km-t mentem autóval). Így hát Demszkygrádban bevezették a szmogriadót ma délelőtt.
    Én épp a nyolcadik kerületben voltam, amikor utolért a szmogriadó. Hát, gyorsan hazamentem, de útközben egy darab rendőrrel nem találkoztam, aki figyelmeztetett volna (nekem ma nem szabad autózni, mert az autóm páros rendszámú). Sőt, az egyik utcában láttam, amint a rendőrautó egy páros rendszámút előz, de nem állt meg, hogy figyelmeztesse. :)
    Holnap mehetek dolgozni autóval, kedden szabadnapos vagyok, szerdán megint autózhatok, aztán, hogy csütörtökön is használhassam az autómat, szerdán leállítom a kocsit Budaörsön és onnan hazabuszozok. Igen, tudom, hogy nyugodtan használhatnám az autómat arra az 5 km-es távra, ami a lakóhelyem és Budapest határa között van, meg úgyse ellenőrzi senki. De én megteszem, ami megkövetel a haza, valamint jól az orra alá dörgölök a szálló pornak, miattam nem fog hízni, legalábbis Pesten nem.
    Üdvös dolog, hogy talán kevesebb autó lesz Budapest belvárosában. De. Erre talán akkor is gondolni kéne, amikor épp nincs szmogriadó. Hogy nem kéne beépíteni az összes szabad helyet, meg zöld területet, mert az ingatlanpanama ural mindent. Hogy legyen egy természetes szélcsatorna Budapesten, hogy tudjon szellőzni a város. Hogy négyes metró helyett sokkal de sokkal fontosabb dolgokra kellene pénzt költeni, többek közt parkokat létrehozni (sokkal többet) P+R parkolók garmadáját, és ehhez kapcsolódóan kifogástalan, zökkenőmentes felszíni tömegközlekedést. Nem, ez nincs. Egy zöldellő park nem hoz pénzt a konyhára, de egy milliárdokért elpanamázott pláza telke igen.
    Eszeveszett kapkodás súlyos légszennyezettségkor, az van. Diplomáciai, önkormányzati autók kivételes helyzete van. Olajfűtés a gázvita miatt, és ezáltal további súlyos légszennyezettség, az is van (reményeim szerint csökken a légszennyezettség, ha vége a gázvitának).

    Éljen Demszky, éljen a párt... :U

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Ja, amúgy loptam kacsfát (karácsonyfát). Amik ki voltak rakva az utcában, azokat bevonszoltam a kertbe az éj leple alatt. :DDD Jó lesz eltüzelni a kályhában...

  • Csemike

    csendes tag

    Tőmondatokban az elmúlt pár nap.

    Szerda reggel: kocsi nem indul, az aksi teljesen lemerült. Elcaplatás a Volánbuszhoz (igazából ez azt jelenti, hogy 10 perc gyalog, 10 perc busszal, 15 perc megint gyalog). Buszozás a fűtetlen sárga konzervdobozban. Alapos elkésés a teamről.
    Aztán délután buszozás haza (szerencsére amerre jártam, fel voltak sózva a járdák). Este aksit kiszedtük töltőre raktuk, 24 órán keresztül rajta volt, most beindul a kocsi.

    Ma voltam egy nyelviskolában szintfelmérőn. Van már egy alapfokúm, de középfokút szeretnék. Angolul nem tanultam sose, csak sokat "használom", filmek, zenék, stb. Meg már annyira körbevesz minket mindenhol az angol, hogy alapszinten szerintem mindenki tud. Besoroltak középszint kettőbe. Hurrá, jövő héttől hetente 3x3 óra angol.

  • Csemike

    csendes tag

    Híveim!

    Ma a bankkártyás vásárlásról fogok nektek kiselőadást tartani. :D

    1. Aki rám hallgat pénzügyekben, az meg is érdemli...
    2. Amúgy megéri mindig kártyával fizetni, mert nem neked kell a tranzakciós díjat fizetni.
    3. Én személy szerint a készpénzt sokkal könnyebben elköltöm.
    4. Bankszámlán nagyobb biztonságban van a pénzed, mint a párnacihában. És kamatozik is. Amit elvisz az infláció. :DDD
    5. Ha akarnám se kapnám meg a fizetésem kézbe.

    Ezt a számot Szívem Kuglófjának Egyszem Mazsolájának küldöm. :B

    Ez meg a többieké, sokszeretettel tőlem és egyik kedvenc énekesnőmtől. :))

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Ma végre sütött a Nap, napszemüvegben vezettem. Voltam egy unalmas konferencián. Édesanyámnak nevenapja volt ma, munkából hazafelé vettem neki egy doboz bonbont.
    A tesómat ma operálták, eltávolítottak két polipot a homloküregéből, az orrsövényferdülését rendbehozták, valamint a szájpadlásának a lágy részéből és a nyelvgyökéből is eltávolítottak egy darabot. Így már valószínűleg nem lesz alvási apnoéja (alvás közben fellépő, akár 1-2 percig is fennálló légzéskimaradás), megszűnik az irdatlan horkolása, és mély, pihentető alvásban lehet része. Bár az áldásos következményeket majd a sógornőm tudja igazán értékelni. Meg persze a bátyám, aki végre mélyen ki tudja magát aludni.
    Mindezt endoszkópos módon történt, vagyis az orrán keresztül egy kis kamerával meg lézeres cuccal.

    Sógornőm mesélte, hogy reggel 10-re volt kiírva műtétre. Már reggel hétkor ott kellett lenni, megmutatták a helyét (a Szent Imre kórház új épületében van a fül-orr-gégészet, európai a színvonal, de tényleg.), kapott egy koktélt, amitől bebólintott. Aztán kiderült, hogy tolódik a műtét, mert valami sürgős eset van, így csak 1-kor tolták be a műtőbe, de addigra megint magához tért. :D
    Háromnegyed háromkor hozták ki a műtőből, szerencsére minden az előzetes elvárásoknak megfelelően alakult, problémamentes volt a műtét.
    Holnap már haza is mehet, helyszűke van...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Konferencia második najpja. Ma legalább valami érdekeset is hallottam, többek között a pártfogó felügyelői szolgálatról, bűnmegelőzési stratégiákról, valamint a mediációról. Főleg ez a harmadik volt az ínyemre. És még véletlenül sem meditáció, hanem mediáció így té nélkül. :)
    Már régebben is írtam, hogy csak úgy buzog bennem a tudásvágy, az ambíció és szívesen tanulnék tovább. A családi mediáció meg foglalkoztat már egy ideje. Na most, a családi mediáció egy olyan folyamat, amely a szemben álló felek (családtagok: válófélben lévő házastársak, kamaszgyerek-szülő, anyós-meny, stb.) közötti konfliktusok elsimítására szolgál, megegyezésre jutattja a feleket egy pártatlan, középen álló mediátor segítségével. (Medium szót biztos mindenki ismeri, latin szó, annyit jelent, hogy közép, középen lévő.)
    Általában akkor van szükség mediációra, amikor a felek közötti konfliktusok olyan mértékben elfajultak, hogy nem, vagy csak alig kommunikálnak egymással. Mindkét fél megrekedt egy olyan szinten, ahonnan nem lép tovább, csak hajtogatja mindenki a maga sérelmeit, az őt ért igazságtalanságokat. Holott az lenne az érdekük, ha érdemben meg tudnának egyezni. A családi mediációnál meg aztán különösen, ugyanis mindig a gyerek az elszenvedője a szülők konfliktusainak, és az otthoni problémákat nagyon hamar átveszi, és a benne megjelenő konfliktust különböző módokon próbálja levezetni (önagresszió! pl. hajtépés, körömrágás, nagyobbaknál farcolás, stb.).
    Sajnos Magyarországon a mediáció még mindig nem egy elismert dolog, holott Hollandiában minden válóper azzal kezdődik, hogy a bíró elküldi a feleket mediációra. Azért Magyarországon is akad ilyen renitens bíró. :)
    Az előadó mesélte, hogy egy háromgyerekes házaspár válópere gyerekelhelyezéssel, vagyonmegosztással együtt 7 percbe (!) telt, ugyanis a tárgyalásra már úgy mentek, hogy előtte egy 3 hónapos mediációs folyamat segítségével mindenben meg tudtak egyezni, s a megállapodásukat vitték a bíóságra. :)

    Az a legnehezebb az egészben (és igazából ettől félek, ha egyszer majd mediátorságra adom a fejem), hogy mindvégig pártatlannak kell maradni, nem szabad bevonódni a felek játszmájába, nem szabad egyik felé sem húznom (pl. nem szabad hagynom, ha az asszony sírni kezd nekem, hogy őt a férje mindennap elverte, meg különbenis egy iszákos ronda disznó, hogy ez engem befolyásoljon a férjjel való mediáció során. meg nem is hagyhatom, hogy a múlton siránkozzon, mert a mediáció nem arra van, arra ott a pszichológus) hiszen akkor a másiknak árthatok vele.

    Na röviden ennyit mára. :)

  • Csemike

    csendes tag

    Na, tennap vége lett a konferenciának és este megvolt az első angolórám. Julie, az angoltanár egy kedves, skót nő, jó hangulatban telt el a közel 3 óra. Öten vagyunk egy csoportban, azon röhögtem magamban, hogy mennyire különböző emberekből áll össze ez a kis csapat. :) Vagyok én, a szocmókus, van a menő bizniszmen, a fiatal, lelkes menedzser, a középkorú hölgy és a külföldi orvostanhallgató. :)

    Növelni kell az önbizalmam, többet kell beszélnem angolul, mert az egy dolog, hogy jól megértem az angolt, de beszélni is kell. Ez a nyelviskola meg elég jó hírű, jó tanárai vannak és abszolút beszédközpontú. Tilos magyarul megszólalni az órán, még egymás között is.

    Ez a szám tetszik. :) Meg úgy általában a Cranberries, már több mint 12 éve.

    Artist : Cranberries
    Song : Copycat

    They had an accident
    And they never noticed anyway
    A lack of originality
    Couldn’t focus on the day
    So much for the radio
    Everybody sounds the same
    Everybody wears the same clothes now
    And everybody plays the game

    Copycat, copycat, copycat
    Copy copy copy copy yourself
    Copycat, copycat, copycat
    Copy copy copy everyone else

    I’ve got a great idea
    I will change things on my own
    I see my vision very clear,
    Wouldn’t wanna be another clone
    So much for the radio, the radio is sad
    Sad, sad, sad

    They had an accident
    But they never noticed anyway
    A lack of originality
    Couldn’t focus on the day
    So much for the radio
    Everybody sounds the same
    Everybody wears the same clothes now,
    And everybody plays the game

    Copy everyone else x4

  • Csemike

    csendes tag

    Najó, ha már Kremböríz, akkor itt egy kis esti zene, jóéjt! :)

  • Csemike

    csendes tag

    Szégyelletes, ahogy én ezt a blogot elhanyagolom. Régebben azért napi rendszerességgel írtam. És akkor mintha lett volna miről. Na mindegy. Meg kell emberelnem magam, mert szerintem hozzátartozik a szellemi frissesség megőrzéséhez, ha az ember nap mint nap billentyűzetre veti a gondolatait. :D Meg az, hogy hajnali kettőkor már alszik, főleg ha reggel hétkor kelnie kell...
    A hétvégét végig dolgoztam, tegnap este jöttem haza, 11-től 11-ig aludtam. :) Lehet, hogy előre kialudtam magam alaposan.

    Ma is voltam angolon. Olyan kérdéseket vagdalnak hozzám, hogy hirtelenjébe' azt se tudom, mit válaszoljak. Mindezt persze annak a dicsérendő szándéknak nevében, hogy beszélgessünk, fejlesszük az angol kiejtésünket, kommunikációnkat. Ma pl. Julie megkérdezte, hogy mit csinálok amikor depressed vagyok, meg hogy mi az amitől confused vagyok, mi interested engem és egyébként mitől vagyok bored. Persze ha nem vágsz rá rögtön valamit, még asziszik, hogy bénazsák vagy angolból. :DDD Ami rám igaz is, néha csak makogok mint valami értfogy.
    A legjobb, hogy ha a többieket vagy Juliet hallom angolul beszélni, annyira marhára egyszerűnek tűnik. Olyankor az az érzésem, hogy csak én bonyolítom meg, miközben csak egymás után kell rakosgatni a szavakat. Ez nem német, hogy túlságosan belebonyolódjon az ember. :)

    Azthittem már nem is emlékszem semmire németből, most meg sokszor németül jutnak eszembe a szavak. Ez biztos ilyen "fiziopszichológia", a mostani intenzív angoltanulás előhozza agyam (hö... nincs is nekem olyanom) eldugott zugaiban szunnyadó némettudásomat is.

  • Csemike

    csendes tag

    Azt hiszem, vagyunk egy páran ilyen nowhere man-ek... :)

    He's a real nowhere man, sitting in his nowhere land, making all his nowhere plans for nobody. Doesn't have a point of view, knows not where his going to, isn't he a bit like you and me?

    Nowhere man, please listen, you don't know what you're missing, nowhere man, the world is at your command.

    He's as blind as he can be, just sees what he wants to see, nowhere man can you see me at all?

    Nowhere man, don't worry, take your time, don't hurry, leave it all till somebody else lend you a hand. Doesn't have a point of view, knows not where his going to, isn't he a bit like you and me..?

    He's a real nowhere man, sitting in his nowhere land, making all his nowhere plans for nobody...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Egyébként nagyon élvezem az angolt. :) Azt gondoltam, nem lesz energiám minden másnap két és fél órára nyelvórákra járni, de sose érzem ilyen hosszúnak az időt, mindig gyorsan eltelik. Hál' Istennek a grammart annyira nem erőltetik, viszont nagyon sokat beszélünk, beszélgetünk, mondhatnám, hogy egy nagy sóderparti az egész.
    És örülök, hogy szinte mindent megértek, ha egy-egy szó nem megy, akkor megkérdezem a tanárt.

    Kitöltöttem az egyetemi jelentkezési lapot, már csak postára kéne adni... De még mindig csomót gondolkodom azon, hogy menni fog-e a tanulás, hogy lesz-e pénzem vidékre utazgatni, ott szállást keresni, etc. :( Persze ehhez mind az kell, hogy felvegyenek, ami egyátalán nem biztos. :)

  • Csemike

    csendes tag

    Tegnap nem voltam angolon, mert találkoztunk végre, másfél hét után... :)

    Ma este volt egy érdekes dokumentumfilm a tévében, Csodabogarak címmel. Olyan emberekről szól, akik dadognak, pl. szerepel benne Papp Szabolcs, a Supernem énekese. Emlékszem, a gimnáziumi barátnőm, és padtársam is dadogott, de ahogy megfigyeltem, legtöbbször csak akkor, ha valamit nagyon szépen akart mondani, és erősen koncentrált. Így mindig azt mondtam neki, hogy tékitízi, ne gondoljon arra, hogy most éppen beszél és szépen kell ezt tennie, hanem csak beszéljen és kész.

    Tegnapelőtt egy nagon aranyos dolog történt velem. Vezetés közben mindig a fülemben van a bluetooth headset, és gyakran elfelejtem kivenni. Szóval csütörtökön munkába menet beugrottam egy boltba, amikor a pénztárnál a következő szöveg üti meg a fülemet. A mögöttem álló bácsi mondta a feleségének.
    "Szegényke, ilyen fiatal asszonyka, és süket szegény." Hát, először köpni-nyelni se tudtam, aztán rájöttem, hogy a headsetet nézte hallókészüléknek. Megfordultam, és nagy mosolyogva biztosítottam a hallásom tökéletességéről. :) Szegény bácsi csak pislogott mint hal a szatyorban, a felesége meg jót nevetett rajta. :D

    Nah, szóval ennyi, még mesélhetnék felelőtlen, mások életével játszadozó autósokról, de majd később, most mindenkinek legyen nyugodt éjszakája. :D

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    "Több százan rohamozták meg marmonkannákkal azt a kenyai tartályautót, amelyik lesodoródott az útról, és felborult. Ám miközben az emberek épp a benzint csapolták, valaki eldobott egy csikket, a kifolyt üzemanyag lángra kapott, s mintegy száz ember égett halálra." index.hu

    Erre most mit lehet mondani? Aki hülye haljon meg?

    Hofi: Telengedtem a kádat benzinnel. Az anyósom meg kihúzta a dugót. Annyira sajnáltam... Hogy nem gyújtott rá!

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Álmos nap volt ma. Ki se dugtuk az orrunkat egész nap, csak késő délután.
    Fél 12-kor keltünk, utána még egy kicsit molyoltunk, punnyadtunk, beszélgettünk az ágyban. Jól megmarta a felkaromat (az a mániája, hogy harapdál, ahol ér), most szépen belilult. Jelöl mint a kandúr, folyton kék-zöld foltokat hagy rajtam itt-ott. Még jó, hogy nem látja senki más, mert még azt hinnék, hogy napi szinten szeletel mint a répát. :) Bár a múltkor én hagytam egy nyomot a homlokán, ahol megharaptam. :D

    Sírni tudnék, hogy nem jut eszembe semmi, amiről írhatnék, pedig sok dolog érdekel. :O
    Most még könyvet se olvasok. :( :O

  • Csemike

    csendes tag

    Most már elég ijesztő hangok jönnek a jobb első gumi felől. Folyamatos "dübögést" hallani, állítólag már annyira, hogy a padlólemezen érezni (aki az anyósülésen ült, mondta).

    Háttőőőő, meg vagyok lőve. Lehet, hogy be kéne erre áldozni most pénzt, mármint 4 új téligumira, mert ha épp autópályán szakad szét a gumi, ráadásul kormányzott keréken... Lesz ott móka, kacagás. :F Tegyük hozzá, hogy ez egy 17 éves Golf, össz biztonsági berendezés az öv, meg az ABS. Namost, az ABS, mint már régebben mondtam, ilyen tükörradiál, szanaszét szakadt guminál szívből kívánja a legjobbakat.

    Viszont alig több mint egy hónap és fel lehet tenni a nyári gumikat. De jövőre is kell téligumi. Viszont jövőre már négyévszakosat akartam venni, hogy ne kelljen félévenként gumicseréért fizetni, meg ilyenekkel elb*ni az időt. Nemtomnemtomnemtom.

  • Csemike

    csendes tag

    Érdekesség: fene se gondolta, hogy a Linda ilyen ritka név manapság. :)

    Csecsebecseboltban jártam, és ott fityegtek a Dorisz, Elizabet, stb. nevű zoknik, Linda egy se. :) Ugyanez a helyzet bögréből, tollból, kulcstartóból. Linda nincs. :Y

    Azért én találkoztam már néhány druszámmal. Általános isiben volt, hogy hárman voltunk Lindák az osztályban.

    Anyu azt mondja, innen van a nevem. Igaz, hogy ez évekkel a születésem előtt volt sláger, úgylátszik Magyarországra csak 82-ben gyűrűzött be. :C Az is történelem ma már, hogy alig akartak Lindaként bejegyezni szülés után, mindenáron Melindának akart elnevezni a szülésznő, mert olyan név nincs, hogy Linda. Még jó, hogy anyám egy karakán csaj volt már akkor is.

    Hát ezért aztán igazán lehetnének lindás bögrék, zoknik és tollak.

  • Csemike

    csendes tag

    Éppen két napja, hogy siránkoztam, nem olvasok semmit. Pedig nagyon szeretek olvasni, tényleg. 5 éves koromban megtanultam, azóta olvasok ezt-azt, könyveket, magazinokat (IPM rulz), napilapot, ha van, mert külön nem veszek. :D
    Na szóval, tegnapelőtt este lementem a pincébe kutatni. Merthogy nem csak én vagyok ilyen nagy olvasós a családban, hanem szinte mindenki, és annyi könyvünk van, hogy egyszerűen nem férnek el, néhányat (... pár százat) le kellett rakni a pincébe. Szóval ott mindjárt kikukáztam Avery Corman Kramer kontra Kramer című könyvét. Régen mindig előítélettel viseltettem az ilyen modernkori ponyvaregények iránt. Nem is tudom, talán intellektuális gőg volt ez, hogy én igazán értelmiségi vagyok, mert csak Kunderát, Vonnegutot, Szabó Magdát és hasonló komoly kalibereket olvasok.
    Szóval előbányáztam ezt a Kramer kontra Kramer könyvet, gondoltam jó lesz egy kis laza szórakozásnak, amíg ki nem találom, hogy mit olvassak, igazán komolyat és szépet. :)

    Hát nagyot tévedtem. Merthogy nem laza szórakozás volt, hanem egy nagyon mélyen megérintő olvasmányélmény. Nem történik benne semmi rendkívüli, nem gyilkolnak meg senkit, nincs benne nemi erőszak, nem szerepelnek benne démonok, sátánisták. Semmi különös. Csak ami a mindennapi életben is előfordul. Adott két ember, valamikor a hetvenes évek közepén, valahol New Yorkban, akik több-kevesebb kapcsolattal a hátuk mögött úgy döntenek, hogy összeházasodnak, mert ideje már megállapodni, ahogy az lenni szokott. Két évvel az esküvő után megszületik a fiuk, ahogy az lenni szokott. Apu dolgozik, építi a karrierjét, ami nem is megy rosszul, anyu otthon van a kis Billyvel. De anyu besokall. Játszótér, lakás, ezen a két síkon mozog az élete. Úgy érzi, hogy többre hivatott, s a régen oly nagyon áhított gyermek már csak egy kolonc, a régen oly nagyon elbűvölő férj pedig egy zsarnok, aki nem engedi, hogy visszamenjen dolgozni, hogy kicsit is mással foglalkozzon mint a gyerek és a háztartás.
    Igen, apu szeretné, ha otthon maradna, amíg a gyerek iskolás nem lesz, mert ha dolgozni megy, fizetni kell az óvodát, egy bejárónőt, s erre nincs most pénzük. És Billynek is jobb lenne, ha gyermekkorára visszaemlékezve nem egymást váltó bébiszitterekre és óvónőkre emlékezne, hanem anyára.
    Anya fuldoklik. Egy este bejelenti, hogy elmegy, elhagyja a családot. Már össze is csomagolt, és még aznap este lelép.
    S apa ott marad egy négyéves kisfiúval, akivel addig jószerével csak hétvégenként foglalkozott. Szép lassan egymásra találnak, megismerik egymást, s apa igazán igyekszik helytállni otthon és a munkahelyén is. Billy pedig anya nélkül cseperedik tovább. Másfél év múlva azonban anya felbukkan...

    Na de nem mesélem tovább, tessék elolvasni a könyvet. :) Már akit érdekel. Kapható a Libriben és az antikvaraium.hu-n is. Személy szerint kötelezővé tenném minden házasodni, családot alapítani készülő párnak. :)

    Amúgy 1979-ben film készült a könyvből, Dustin Hoffman és Meryl Streep főszereplésével. 5 Oscar-díjat kapott...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Végre esik a hóóóóó!!! :C Még jó, hogy múlt héten vettem új téligumikat... Gyönyörűen lehet vele közlekedni, csak úgy haraptya az utat. :D

  • Csemike

    csendes tag

    Hát újra itt vagyok. Az az igazság, hogy február 12. óta nincs itthon netem. Maga az ok is érdekes, hogy miért.
    Édesapám villamosipari dolgozó, az MVM egyik leányvállalatánál dolgozik. Ez a vállalat lepaktált a T-Commal, hogy a dolgozóinak kedvezményes netet és telefonvonalat biztosítson. Így adsl+telefon 5000/hónap. 2002 óta invitelesek voltunk (régebben Vivendi néven futott), sose volt velük probléma, nem voltak indokolatlan leállások, stb. Csak pöttyet drága volt. 6 év hűség után is csak csekély kedvezményt bírtak adni, új előfizetőként sokkal olcsóbb lett volna a net. Ráadásul gyakorlatilag csak a net miatt van fenntartva havi 3600-ért a madzagos telefon. Így e kettőért fizettünk havi 12000-nél is többet. 12000 vagy 5000 nem mindegy.
    Szóval tavaly augusztus elején (!) apám jelezte az Invitel felé, hogy szolgáltatót fog váltani, s egyidejűleg a T-Comnál megrendelte ezt a bizonyos kedvezményes csomagot. Az Invitel szabályzatában benne van, hogy szolgáltatóváltás esetén biztosítja a szünetmentes átállást. Nos, az Invitel úgy gondolta, elég volt 6 hónapot várni a T-Com-ra és február 9-én jelezte feléjük, hogy 12-én kikapcsolja nálunk a netet. A T-Com tudomásul vette, és ígéretet tett arra, hogy addig beszerelik nálunk az új netet.
    Tovább nem is mesélem, szerintem mindenki tudja, hogy folytatódik a sztori. :) Szerelők sehol, az Invitel és a T-Com ügyfélszoliján is nagyon kedves, készséges ügyintézők, de többet ők sem tudnak mondani, csak hogy ki van adva a szerelőknek a feladat.
    Pedig én olvastam elég Tékozló Homárt. Csak az a baj, hogy én ezzel az egész sztorival akkor szembesültem, mikor 12-én hiába próbálkoztam rácsatlakozni a netre. Különben biztos megakadályozom, hogy az apám szóba álljon egy ilyen trágya, vízfejű céggel, mint a T-csoport. Sajnos a fater nem olvas Homárt, ezért most mindannyian szívunk itthon. Szegény, olyan naiv, azt hiszi, ha valami le van írva, akkor az úgy is van, ha a szerelőknek ki van adva a meló, akkor a vakondnadrágosok majd jönnek és tényleg be lesz kötve a net.
    Megfordult a világ. Ma már a gyerek hívja fel a szülője figyelmét a világ farkastörvényeire.

    Amúgy most a szomszéd sráctól csórom a netet. Nagyon gyengén jön a jel, és csak úgy, ha az ablaknál ülök. Ilyenkor rossz, hogy nem lakótelepen lakik az ember.

  • Csemike

    csendes tag

    Amúgy tök jó, mert szabadságon vagyok. És mivel net nincs, többet olvasok. :) Korábban kelek, mert nem rohadok a net előtt késő estig, és ma délelőtt ebédet is főztem (húsleves tele zöldséggel és hússal, valamint kakaós és lekváros csalafinta). Jó lett és nagyon sok, ha kér valaki küldök fénypostával szívesen. :)

  • Csemike

    csendes tag

    Hétfőn és kedden egy továbbképzésen vettem részt, mégpedig a "Kábítószer-jelenség többoldalú megközelítése" címet viselő pompás előadássorozaton. Igazából sok újat nem tudtam meg, viszont az igazságügyi-orvosszakértő előadása a drogok élettani hatásáról nagyon tetszett. Csomó sztorit mesélt, amiken a legtöbbször nevettünk, annak ellenére, hogy tulajdonképpen sírnunk kellett volna. Az egyik ilyen sztori annak a fickónak az esete, aki LSD bélyegeket akart Hollandiából behozni. Mivel nagyon ideges volt, úgy gondolta a testére erősíti a két ív bélyeget. Csakhogy annyira izgult, hogy mi lesz a határon, hogy megizzadt, az LSD meg szépen kioldódott a bélyegekből. Azóta pszichiátrián van a tag, mert ő a teáskanna füle...

  • Csemike

    csendes tag

    Ééééééééés igeeeen, 3 hét után újra van itthon net. :)
    Gyorsan el is mondom, hogy mik történtek velem mostanában.

    A TOP 5:

    1. Tegnap éjjel a fejemre szakadt az ágyam felett lévő polc. Oltári szerencsémre nem csapott agyon a sok, nehéz tankönyv (pl. Atkinson Pszichológiája, vagy a Fejlődéslélektan című röpke irományok. Darabonként vannak vagy 3 kilósak). Arra ébredtem, hogy fáj az arcom, és beborítanak a könyvek. A polc meg a fejem felett lógott, szinte a levegőben. Ez ilyen egyszerű deszkalap, két konzollal felcsavarozva a falra.
    Mire valamennyire realizáltam, hogy mi is történt, és hogy valóban megtörtént-e (hajnali 2 óra volt), elkezdtem a könyvek jótékony sátra alatt megoldási stratégiákon gondolkodni. Valahogy ki kell jutnom a könyvek alól, és kiszedni a falból a polcot, mielőtt még az is rámzuhan, és akkor kampec doloresz. Aztán a könyveket elsuvasztani máshová.
    Végül sikerült áttörnöm a keménytáblás papírkötegek rengetegét, majd a polcot megragadni, mely így azonnal a kezemben is maradt. Tiplistül kijöttek a csavarok.
    Atkinsont és a többi pszichós 3 kilós okoskodást meg feltettem a szekrény tetejére, bár nem voltam arról meggyőződve, hogy nem ugranak rám, amint újból elalszom.

    2. Na, kiakirály, kivett a nagy havak előtt új téligumikat? Hát éééén! :DDD

    3. Közeleg életem első közigazgatási hivatali ellenőrzése. Nem azt vizsgálják meg, hogy mennyire voltam jó családgondozója egy-egy családnak, milyen segítséget nyújtottam nekik, hanem azt, hogy a törvényben előírt adatlapok ki vannak-e töltve. :D Magyarország, bürokrácia a neved.

    4. Vége lett az angolnak! :O Sőt, hiába folytatom majd, esetleg, Julie megy vissza Spanyolországba és nem ő fog tanítani. :( Nagyon jó tanár. A tanfolyam végi felmérőt 76%-ra töltöttem ki, pedig sok közöm nem volt eddig az angolhoz. Iskolában mindig németes voltam, gimiben második nyelvként latint nyomtam.
    Sokat gondolkodtam, hogy akkor mégis hogy sikerült mégis bekerülnöm egy angol tanfolyam 'Intermediate' szintjére. Hát, 200-as IQ kizárva. :DDD Aztán rájöttem, hogy az egészet annak köszönhetem, hogy a 90-es években, még általános iskolásként elég sok amerikai ember volt a környezetemben. Fél évig nálunk lakott egy amerikai lány, a szomszédnál egy évig szintén egy amcsi pár, aztán meg már ők hozták az ismerőseiket. Szóval mint a szivacs, szívtam magamba az angolt, és mint tudjuk, a gyerek agya tényleg olyan mint a szivacs, nagyon könnyen tanul.
    Aztán megismerkedtem a barátommal, ő meg elkezdte nézetni velem a South parkokat szinkronizálatlanul felirattal, aminek kvázi függője lettem. Asszem eddig minden részt láttam. :)
    Szóval ragadt rám az angol, mint a légypapírra a légy.

    5. Még holnap se lesz fizetés, pedig nem biztos, hogy ennyi gázolajjal még be tudok menni dolgozni. :D

    Remélem élvezetes olvasmány volt, üdv újra mindenkinek itt!

  • Csemike

    csendes tag

    Ez az egyik kedvencem. Hiába, no, élek halok az oldies zenékért (is). :B
    Itt meg Michael Bublé, a mai, egyedülálló huszon-harminconéves, magasan kvalifikált nők bugyilehúzó nézésű kedvencének előadásában. :D

  • Csemike

    csendes tag

    Na, megvolt a közighivatali ellenőrzés, mindent rendben találtak.
    A természetgyógyász önkéntes szerint az energiapályák teljesen rendben vannak, nincs bennem sehol "blokk", és különösen a koronacsakrám - vagyis ami a szellemiséggel (nem az intelligenciával) kapcsolatos - működik kiválóan. :D

  • Csemike

    csendes tag

    Ez egy nagyon régi szám, bár szerintem mindenkire vonatkoztatható, a 12 millió mobilelőfizetés országában! :DDD (Aki megfejti, hogy mikori ez a szám és ki énekli, annak főnyereménye egy Föld körüli luxusutazás. *)

    Korán reggel ébreszt
    az én szeretett telefonom
    csengő szép szavára
    kezdődik a napom. :U
    A telefon szabja meg
    hogy én mikor mit tegyek :((
    úgy érzem, hogy nélküle
    élni nem lehet :O

    Az én kis telefonom
    soha nem hagy el, tudom
    és előfordult már
    hogy róla álmodom
    Csábított egy másik
    nagyon jó kis vonala volt ;)
    de hűséges maradtam
    bár közvetlenül szólt :B

    Vigyázz, ha telefonálsz
    vigyázz kedvesem
    a telefon ismeri jól
    az életem
    Vigyázz, ha telefonálsz
    vigyázz kedvesem
    a telefon ismeri jól
    az életem

    Néha kitör a botrány
    a telefon nem hallgat el :F
    azt hiszi, hogy az ember
    mindent elvisel :W
    Talán egy szép napon
    a telefonnak lelke lesz
    csak akkor szólít engem
    ha igazán érdemes :))

    Vigyázz, ha telefonálsz…

    *prospektusa

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Ma, a forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján többnyire nem voltunk sehol. Aztán kinéztem a neten, hogy a Sziklakórházba ma féláron lehet bejutni. Úgyhogy fel is kerekedtünk és kisebb nehézségek árán, de éppen lemaradtunk az utolsó tárlatvezetésről (mivelhogy csak vezetővel látogatható). Voltak olyan jófejek, hogy a kedvünkért indítottak egy utolsó utáni túrát is, csapódott még hozzánk néhány ember és nekivágtunk. :) A Sziklakórház egy a budai várhegy gyomrában lévő barlangrendszerből kialakított kórház és atombunker.
    A második világháború végén 1944-ben helyezték üzembe először, persze rögtön 300%-os kihasználtsággal... A személyzet 40 fős volt.
    A kiállított gyógyszeres fiolák, orvosi eszközök, stb. az ötvenes-hatvanas évekből maradtak, állítólag annyi, hogy még a szuvenírboltban is azokat lehet kapni. Pl. fecskendőt tűvel... A kedvencem az összecsukható, mobil röntgengép, amit sose használtak, csak egyszer, amikor a gondnoknak eltört az ujja, és egy röntgenasszisztens ismerőse készített pár felvételt. :D A legtöbb kiállított gépezet nem volt használatban, ugyanis a sziklakórházat az atombunkerrel együtt folytonos készenlétben kellett tartani, mert hidegháború és ilyenek... Szóval a gondnokbácsi néha megjáratta a szellőztető gépeket, a többi gépeket, a gondnoknéni meg kéthetente tiszta ágyneműt húzott a sose használt ágyakra.
    Nagyon nyomasztó volt, legalábbis számomra, ez az egész. Beleképzelni, hogy a még nem is olyan távoli múltban mik zajlottak ezek között a falak között, például Budapest ostromakor és az 56-os forradalom idején. :(
    Állítólag a mai napig a János kórházhoz tartozik, és egy esetleges atomtámadás, vagy bármilyen vegyi, biológiai támadás esetén a kórházból kell átjönnie x kiképzett orvosnak és nővérnek, akik 72 órára hermetikusan lezárnak minden kijáratot. 3 nap után kinyitják, és a túlélőket ellátják. Jó mi? :F
    Babámnak vettem a végén az ajándékboltban egy gázálarcot, teljesen odavolt érte. :D
    Aki teheti, menjen el és nézze meg....

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Látjátok feleim szümütükkel mik vogymuk... többpártrendszeri demokrácia diktatorikus díszítőelemekkel és minden észszerűséget nélkülöző bürokrácia vogymuk.

    Az előbbiről nem beszélnék, legalábbis nem most, nehogy még valakit is megsértsek, az utóbbit meg ma esmént volt szerencsém megtapasztalni.

    Mert ugyanis biz. okokból biz. gyógyszeres kezelésre vagyok szorulva, immáron 4,5 éve, és ez azzal jár, hogy 4 havonta vérvételre kell járnom. Namost, én mint a XI. kerület, Budapest legnépesebb kerületének (ennek még jelentősége lesz) büszke honleánya vérminta adására egy helyen vagyok jogosult, méghozzá az Újbudai Egészségcentrumban (leánykori nevén Fehérvári úti szakrendelő). Ez a szívet melengető, biztonságérzetet keltő elnevezés akár rossz vicc is lehetne. Ugyanis az egész kerület (már akinek laboros dolga van, pisi, vér, kaki, van itt minden) be van zsúfolva egy szűköcske váróterembe, és az érkező tömegeket 4, azaz négy darab néni veszi kezelésbe. Kettő felveszi az érkezőket, kettő meg szúr.
    Vérvétel reggel héttől kilencig van, úgyhogy ha az ember háromnegyed óra alatt végezni akar, akkor jó, ha háromnegyed hétkor már ott szobrozik a bezárt egészségcentrum előtt (első rossz vicc: hogy lehet egészséges dolog télen, hajnalban toporogni egy helyben). Ezt csináltam én is decemberben, ugyanis dolgozom, meg ilyen apróságok, és különben sem ésszerű pár csepp vérért órákat áldozni az életemből. Szóval odaálltam háromnegyed hétkor, hétkor kinyílt az egészségcentrum, negyed nyolckor a nénik is helyükön voltak már és elkezdődött valami. További ácsorgás a sorban. (2. rossz vicc: hosszú ácsorgás=visszér=trombózis?) Ja, a két fogadónéniből az egyikhez soron kívül mehetnek a várandós anyukák és a gyerekkel jövők. Nem vitatom el az elsőbbségüket, magam elé engedném őket amúgy is, csak nem így kéne megoldani, de mindegy. Hiába örülsz mint majom a farkának, hogy végre sorra kerültél a Nofretiti medálos, gyöngyös-szemüvegláncos, aranygyűrűs, mogorva néninél, aki bevitte az adataidat gépbe, utána a soron kívül ácsorogsz, mert majd név szerint szólítanak. Aha. Ülőhely alig, és persze nem ülök le amíg öregek és kismamák állnak. Közben meg pozitv energiákat próbálok küldeni a lábamnak, hogy légyszi vérecske ne sűrűsödj be a lábamban, nem akarok visszeres lenni.
    Hiába vagyok ott korábban, természetesen nem sorrendben szólítják az érkezőket.

    Ma fél kilencre mentem, hagytam magam aludni, hiszen úgyis mindegy, ígyis úgyis várni kell. Így csak 25 percet vártam az ablaknál, és további egy órát, míg szólítottak.

    Persze a nép hőbörög. Érthető okokból. Közben meg a laboros nők visszahőbörögnek. Mindkét oldalt megértem. Ma én voltam a 200. akit megszúrtak. Ezért sajnos csak egy gézlapot kaptam ajándékba, odaszorítandó a megszúrt vénához.

    Egy éve még a szépemlékű Bártfai utcai rendelőben is vettek le vért, ahol ugyanígy két laboros fogadta a bejelentkezőket, csak valahogy ott mindig sikerült 30-45 perc alatt végeznem, ha a nagyüzem kellős közepén érkeztem, akkor sem voltam ott egy óránál tovább, nemhogy másfél órát. Nem tudom mi volt a titkuk, de átadhatnák a Fehérvári úti kollégáiknak. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a fehérváriak nem tettek meg mindent, és nem dolgoztak volna maximálisan, csak valamiért a Bártfaiban jobban mentek a dolgok...

    Egy 136000 fős kerületben miért négy ember végzi a laboratóriumi mintavételt? Molnár Gyula monnyon le! Meg a Hordágy Ágnes is... Ja az már lemondott, akkor mindenki monnyon le, én is lemondok, pá!

  • Csemike

    csendes tag

    Azthiszem ennél jobban én se tudtam volna elmondani. :(

  • Csemike

    csendes tag

    Asszem komolyan el kellene gondolkodnom az idő múlásán... Gyakornokot kaptam a munkahelyemen. :F És szerintem máris utál. Mindig elfelejtem, hogy tulajdonképpen azért van ott, hogy fogadja az instrukcióimat, vagy hogy megengedjem neki, hogy hazamenjen, lemenjen cigizni az udvarra, stb. Nekem viszont annyira természetes, hogy egy felnőtt ember azt csinál amit akar, hogy nehezemre esik a fejemben tartani, hogy bízzak rá feladatokat, küldjem el délben, ha látom, hogy semmi érdemleges meló nincs, vagy hogy külön meg kell engednem, hogy odaüljön a számítógépemhez, amikor épp nem dolgozom rajta, mert ő nem kérdezi meg. Csak látom, hogy unatkozik.
    Egyébként nem én akartam, a felettesem döntött úgy, hogy mivel más nincs, nekem kell tereptanárnak lennem. Én meg teszem a magam dolgát, szép sorban a feladatokat, fura, hogy meg kell osztanom mással. Na de belejövök én, mint kiskutya az ugatásba.

  • Csemike

    csendes tag

    Tegnap nagyon jó délelőttöm volt. Fent voltam a Normafánál, ragyogott a Nap, és bár néha elkaptak a szélrohamok, nagyon jól éreztem magam. :)
    A nordic walking-ot próbáltam ki egy négyórás alapképzés keretében. Hát nemmondom, hogy piskóta volt, de azért túléltem, és a végére egész jól belejöttem a diagonál lépésbe. Botokat az edzők adtak kölcsön, és egész délelőtt a lépéseket tanultuk. Mert nagyon nem mindegy hogy mozog az ember. Ha jól csinálja, akkor a fejen lévő izmok kivételével gyakorlatilag az összeset alaposan átmozgatja. De ha menet közben grimaszolunk, akkor az arcunk is edzésben marad. :D Najó, ez szar poén volt...
    Szóval én csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy próbálja ki, megéri, nekem nagyon megtetszett. Idősebbek is elkezdhetik. :) Én náluk voltam alapképzésen. Többen trénerkednek Magyarországon, nekem ők tűntek meggyőzőnek, és nem csalódtam. (Igen, ez reklám volt, nem is burkolt:D)

    Más.

    Már egy hete megbeszéltük a szerelőmmel, hogy ma reggel viszem hozzá a Golfot csapágycserére. Reggel negyed kilenckor felhívtam, hogy akkor indulhatok-e, de azthiszem felébresztettem. :D Szóval tízre elgurultam a kocsival a Gyáli útra. Azt mondta, hogy 1-2 óra körül meglesz, majd hív ha készen van és indulhatok.
    Szóval haza metróztam és buszoztam, s most várok. Közben főztem gyorsan ebédet is. Nem valami nagy szám, bolognai tésztát csináltam (természetesen nem holmi üveges, vagy alapporos szószból, hanem made by Csemi szósszal). Mivel régebben mindig azon ment a vita, hogy ki mennyi szószt tesz a tésztájára (négyen vagyunk testvérek, plusz szülők...), s mivel az mindig a tészta előtt elfogyott, ezért néhány éve azt találtam ki, hogy a szószt és a tésztát és egy kis sajtot összekeverek, sajttal megszórom, és kb. negyed órára a sütőbe teszem. Nem szabad sokáig sütni, mert kiszárad, csak épphogy ráolvadjon a sajt. Tudom, egyeseknek ez az igénytelenség csúcsa, de amikor sok embert kell etetni (bérből-fizetésből), jönnek a kényszermegoldások. :) Mellesleg így is finom.

    Van before-after kép is. :) Mármint before sütés és after sütés. (Azért ilyen rossz minőségű a kép, mert remegett a kezem, hogy mit fogtok hozzá szólni. :D)

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Nem véletlen, hogy tegnap bolondok napja volt. Én ennyi hülyével, mint tegnap nem találkoztam az utakon. Pedig csak 20 km-re van a munkahelyem.

    De mindegy, örülök, hogy tavasz van és süt a Nap! :)

  • Csemike

    csendes tag

    Egészen különös dolog történt ma velem.
    Szabadnapos vagyok, mivel egész hétévégén ügyeletes voltam. Szép kényelmesen szunyókáltam délelőtt tízig, felkeltem, kávét főztem, reggeliztem, majd nekiálltam takarítani a szobámat.
    Ragyog a nap, meleg van, jó idő, s ez eszembe juttatott egy régi slágert (30-as, 40-es évekbeli, a Hot Jazz Band repertoárjában is szerepel) és hangosan dúdoltam is:

    "Valamit adj nekem a tavaszból,
    hogy a lelkem ne fázzon így,
    Hisz' szemem könnyes lesz egy szavadtól,
    Egy mosoly kell, mely felbátorít.
    Egyszer majd rájössz arra magadtól,
    Hogy valaki kéne, aki megért,
    Valamit adj nekem a tavaszból,
    Hisz' örök kár lesz a szívemért."

    Szóval ez járt a fejemben, s ha a végére értem, kezdtem elölről dúdolni. :) Takarítás után is, a zuhany alatt is...
    Aztán leültem a géphez, megnézni az e-maileket, megnyitom az explorert, s látom, hogy a winamp villog a tálcán. Megnyitom, s ez a szám van a listán...

    Ez most mi volt szerintetek? :D

    1. winampot nem is igen szoktam használni.
    2. Hot Jazz Band-et nagyon régen hallgattam a gépen, mivel ki van írva cédére és a kocsiban szoktam inkább hallgatni.

    És akkor most mondjátok, hogy Isten nincs, és nem szokott "üzeneteket" küldeni! :))

  • Csemike

    csendes tag

    Délelőtt fent voltam a Normafánál, lenyomtam egy menetet a János-hegyi kilátóig meg vissza, nordic walkingban. És nem igazán fáradtam el... Jó, örültem, mikor visszaértem a kocsihoz, mert szomjas voltam, bizsergett a lábam ésatöbbi, de amúgy most így simán mennék megint. :)
    Közben meg bámultak az emberek, hogy miért kell nekem két bot a gyalogláshoz, legalábbis nagy szemeket meresztettek. Szokatlan látvány ez még itthon.

    Amúgy itthon döglök, a pasim autóstalin van, arra persze én nem mehetek. Holnap délután taliról hazafelé menet beugrik. Legalábbis ez lett beígérve. :)

    Úgy néz ki május 1-én dolgozni fogok. Úgysincs semmi dolgom, gondoltam, bevállalom (Éljen a rumba ünnepe!) Másodikán kb 9-re érek haza, délután meg egy volt osztálytársamnál lesz valami zsúr. :D Kivi leszek a többiekre. 2006-ban volt az ötéves érettségi találkozónk. Nem volt valami nagy fergeteg, de lehet, hogy most lesz közös téma is. :DDDDDDDDDDDDD

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    "Adj vért, és ments meg három életet!"

    Októberben voltam utoljára vért adni, úgyhogy épp ideje, hogy megint elmenjek, s 4,5 dl vérrel járuljak hozzá a vérkészlethez. Először 18 éves koromban adtam vért, és azóta rendszeres donor vagyok. Mindenkit csak bátorítok, hogy adjon vért. Egyelőre a kedvesemet nem sikerült meggyőzni arról, hogy miért is fontos ez, de dolgozom rajta. :D Aki még nem volt vért adni, annak egy rövid tájékoztató:

    Először is, kell hozzá személyi és TAJ-kártya, ezek nélkül nem lehet vért adni. A helyszínen oda kell menni egy nénihez/bácsihoz, aki előtt laptopot látunk, aki rögzít minket a rendszerben, valamint a kezünkbe nyom egy kérdőívet. Először ezt kell kitölteni. Ezeken olyan kérdések szerepelnek, hogy pl. egészségesnek érezzük-e magunkat, voltunk-e az elmúlt 3 évben Európán kívül, volt-e egyszerre több emberrel nemi kapcsolatunk (a kérdőívet csak az orvos olvassa el:) ), az elmúlt 1 évben átestünk-e tetováláson, füllyukasztáson, operáción, szülésen, egyéb beavatkozáson. Szóval kérdeznek ezt-azt rólunk. Ha ezzel megvagyunk, akkor továbbirányítanak egy másik nővérkéhez, aki egy pici tűvel megböki az ujjhegyünket (általában a gyűrűsujjat), majd néhány csepp vérből megállapítják a vérünkben lévő vörösvértestek számát (120 alatt nem lehet vért adni, mert az vérszegénységet jelent), illetve a vércsoportunkat (A, B, AB, O). Sajnos a Rhesus faktort itt nem állapítják meg, csak a következő véradáskor lehet rákérdezni, hogy akkor végülis rh negatívok, vagy pozitívok vagyunk-e. :) Addigra kiderítik a levett vérből.

    Ezután irány a doki, aki megméri a vérnyomást, kérdez ezt-azt (testsúly, stb.), megnézi a kérdőívet, esetleg rákérdez egy-két dologra. Ha igazán lelkiismeretes, akkor megkérdezi, hogy volt-e az elmúlt 1 hónapban bármiféle megfázás, herpesz, influenza, ugyanis ezek kizáró okok, mert ha egy magzat kapja a vérünket, akkor ezekbe belehalhat, ezt meg ugye nem akarjuk (ezt eddig csak egy doki kérdezte tőlem, ki is zárt a véradásból egy két héttel korábbi kétnapos orrfújásos móka miatt).
    Ha a doki továbbenged, akkor felfekhetünk/ülhetünk/térdelhetünk, ahogy kényelmes, a véradó ágyra. Először egy kémcsőbe vesznek vért. Ez a kis vér megy a laborba. Ebből fogják kiszűrni a Hepatitist, a HIV-vírust és egyátalán, a vérünk paramétereit (csoport, rh faktor).
    Szóval kémcső tele, utána jön a zacsi. 4,5 dl vért vesznek le egyszerre. Ez lecsöpög 5 perc alatt is akár, de ha nagyon be van sűrűsödve a vérünk, akkor több időt is igénybe vehet. Ajánlatos a véradás napján sok folyadékot inni, hogy ne úgy csurogjon a vérünk mint a szabadnapos méz. Esetleg a kezünkbe nyomnak egy kis gumilabdát, hogy ütemesen szorítsuk-engedjük, ezzel pumpálva a vért.

    Ha készen vagyunk, elfogadjuk a kedves nővérkétől a csokit, ásványvizet, még ülünk egy kicsit egyhelyben, majd megyünk dolgunkra. :))

    Akit nem riasztott el ez a röpke tájékoztató, és szeretne segíteni úgy, hogy a legtöbbet adja, saját magát, annak itt vannak a véradás helyszínek. :)

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Csemike #95 üzenetére

    Azt is el is felejtettem mondani, hogy egy-egy véradás egyenlő egy szűrővizsgálattal. Ugyanis ha bármi oda nem illőt találnak a vérünkben, arról értesítenek és behívnak újabb vérvételre.
    Szóval aki épp társat keres, olyat keressen, aki rendszeres véradó és ezt véradó-igazolvánnyal is bizonyítani tudja. :DDD

  • Csemike

    csendes tag

    "Ha íróasztalomnál ülve tenyeremet a homlokomra szorítom, mert mögötte, ahogy beléptem a hivatal kapuján, jobb és bal felől zakatolni kezdett egy-egy elnémíthatatlan, törpe írógép, szakadozott, kellemetlen mondatroncsokat dobálva figyelmem napról napra zsugorodó mezejére,
    ha idegeimben elindul néhány korty pálinka, mint egy porlepte, kivénhedt televíziós készülékben a villanyáram, s ettől egész zsibbadt agyvelőm sercegni kezd, s megszabadulva a tűrhetetlen kopácsolástól, elsötétített recehártyámon zajlani kezdenek a képek, várakozásteljes, gyermekkori torlódással előbb, bicegő, vonalas szerkezetekkel utóbb,
    ha nem szól senki, nem erőszakoskodik a telefon, nem hörög a fűtőtest, nem hív senkit sehová a hangosbemondó, nem dörren percenkén a felvonófülke csapóajtaja, nem kaparásznak ablakpárkányomon az örökké hasmenéses galambok, és nem csoszognak ablakom alatt a veszendő lábbelik tétova és leselkedő gazdáikkal az üveg mögött,
    ha kiejtettem a lomkamrához mindinkább hasonlító emlékezetemből az öklüket rázó hadügyminiszterek, a puszta leheletnél is kevesebbet mondó illetékes szóvivők, a bírósági üvegkalitkában bóbiskoló tömeggyilkosok, a halkan kicserélt mesterkémek, a barátaikat felköttető, újdonsült népvezérek, az emberevő istenkirályok, a szoborleplező, új kenyeret szegő, hídavató, díszszázad előtt ellépő, virágcsokros kislányokat homlokon csókoló, üdvözlő táviratokat küldő és rendjeleket osztogató, katódsugarak hullámain minden szobába bemosolygó buboréknagyságok tolakodó nevét,
    ha előző este feleségemet átkarolva csendben végigjárjuk szokott sétautunkat a hegyoldalon, ha a lakbért, villany- és telefonszámlát már kifizettem, s maradt pénz tejre, húsra, almára, kávéra, dohányra és borra is, ha éjszaka sikerült hosszan és ájultan aludnom, majd ha a keltőóra robbanásától a mosdó elé lökve időben elvégeztem a fölkelés elhomályosuló gondolatokkal központozott szertartását, s a kávé friss gőzével fejemben, az autóbusz ablakánál ülőhelyet kapva becsukódhattam felebarátaim füst-, eső- és konyhaszagú kabátjai között,
    akkor, istenem, akkor is csak olyan lesz ez a nap, mint a többi."

    [I]

    Konrád György: A látogató

    [/I]

  • Csemike

    csendes tag

    A sertésinfluenza hírére meglevesedett az orrom, pedig egész télen semmi bajom nem volt, mégcsak náthás se voltam. :) Úgyhogy vérembe fagyva búcsúzom tőletek drága barátaim... De előbb kinyitom a gááááááááázt! ;]

  • Csemike

    csendes tag

    Tegnap voltunk a repülőgép emlékparkban az öcsémmel és a Kedvessel. Jó volt. Más nem történt.
    Ja, de.
    Délutánra nagyon megfájdult fejem, le is feküdtem egy picit, minek az lett a vége, hogy negyed tízkor ébredtem fel a telefoncsörgésre. Babám hívott, már sokadszorra, szegény, azt hitte, hogy valamiért haragszom rá, és azért nem veszem fel. De miért haragudtam volna? :) Bánt, hogy azt gondolja rólam, hogy minden előzmény nélkül csak úgy megsértődnék, és nem beszélnék vele. :(

    Régen voltam nordikolni, ma szerintem kimegyek valami terepre, aztán hajrá. Csak kéne ismerni valami jó kis túraútvonalat.

Aktív témák