Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • popey37

    addikt

    válasz Oppenheimer #2985 üzenetére

    ha felületet számolunk:
    a 120-as lencse felülete 11,3cm2
    a 200-as tükör 23,2cm2
    tehát a duplája a kitakarás levonása után.
    DE: F5 a tükör, F 8,3 a lencse, ha megnyujtjuk a tükröt F8-ra, SZERINTEM, kihangsúlyozom: szerintem, nem lesz jobb a látott kép mint a lencsésben.
    ugye a lencse a teljes felületen aktiv, mig a tükör pont a közepén, ahol a legjobb, ott nem. ezért rosszabb a kontraszt. az egyéb hibákról most tekintsünk el/ szinezés, kóma, stb../

    de leteszteljük, most már én is kiváncsi vagyok. :C :C :C

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • Cray Tyler

    Topikgazda

    válasz Oppenheimer #2985 üzenetére

    Kéremszépen, az én anti-newton agyberendezésemnek semmi köze a racionális indokokhoz :N Amikor néztem én is első távcsövet, akkor lendületből kizártam a newtonokat, pusztán a kinézetük és a kollimáció miatt. Én egy newtont látva mindig egy high-tech kukára asszociálok. A kollimáció pedig plusz nyűgnek tűnt (pedig mint kiderült, nem egy nagy etvasz).
    Nekem a távcső az egy tripodra felcsavarozott cső, amiben lencsék vannak. Ilyet szerettem volna, ilyet vettem. De tudtam, hogy ez nem racionális döntés, és hogy ugyanazért a pénzért newton elrendezésben sokkal nagyobb átmérőt kaphatnék.
    De mivel tök irracionális a lencsés távcső mániám, így nem is szólom le senki newtonját. És minek is tenném, egyazon hobbit űzünk, a lényeg az élmény, és a közös hülyeség. Arról viszont érdekel a kulturált diskurzus, hogy mekkora newton mekkora lencsésnek felel meg.

  • kovisoft

    őstag

    válasz Oppenheimer #2985 üzenetére

    A fénygyűjtő képességnél nem csak az számít, hogy mekkora a hasznos felület, hanem az is, hogy az összegyűjtött fény mennyire egy pontba fókuszálódik. Hiába van egy jóval nagyobb fénygyűjtő felület, ha nem tudja utána ezt egy pontba gyűjteni. Newton esetében a fénygyűjtő felület nagyságát valóban négyzetesen csökkenti csak a központi kitakarás. A diffrakció mértékét viszont lineárisan növeli, amihez hozzáadódnak még a segédtükör tartó lábak által okozott tüskék. Ehhez jön még az, hogy a paraboloid tükör kizárólag az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugarakat gyűjti egyetlen pontba, az ettől eltérő szögben beérkező fénysugarak képe már üstökösszerű lesz. Plusz a dupla tükrőző felület is levesz együttesen vagy 15-20%-ot a fényből. Szóval mindez azt mutatja, hogy nagyon sokváltozós a kérdés, nem lehet pusztán az átmérők összehasonlításával megállapítani két optikai rendszer relatív teljesítményét. Az a tuti, ha kinn az ég alatt hasonlítjátok össze őket, lehetőleg azonos nagyítást használva.

  • Oppenheimer

    veterán

    válasz Oppenheimer #2985 üzenetére

    Még ehhez annyi matekot fűznék hogy a kitakarás területét kell kiszámolni, ami a főtükör arányában 0.24² = 0.0572, tehát 5.7%.

    Továbbá:
    "Sky-Watcher USA uses an enhanced aluminizing for both the primary and secondary mirrors, resulting in 94 percent reflectivity."

    Számoljunk lencsésnél 98% fényáteresztéssel (bár ez valszeg a legjobb APO-knál lehet).

    200mm-es Newton effektív fénygyűjtése:
    (200² - (200 * 0.24)²) * 0.94 * 0.94 = 33 308

    120mm-es Refraktor:
    120² * 0.98 = 14 399

    Ezek még mindig csak közelítő értékek, de jól látszik hogy a 200-as Newton mennyivel több fényt gyújt mint egy 120-as akármilyen menő refraktor.

    kovisoft: Ez válasz neked is. A számok nem hazudnak, még ha csak becslés szintűek is, látszik, hogy nem egy ligában lesz a kettő.

    Cray Tyler: én se szólom le senkiét, csak alá akarom támasztani hogy fix árból miért a Dobson a legjobb távcső vizuális észlelésre, képminőséget tekintve. :D

    [ Szerkesztve ]

    https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Új hozzászólás Aktív témák