Aktív témák

  • guga

    Közösségépítő

    Most hajnalban befejeztem a gugazin 3. számának a vezércikkét.

    Elsőként tesztelhetitek:

    Agárverseny

    Az első részben arról írtam, hogy miként vásároljunk számítógépet, a második részben pedig arról, hogy hogyan rakjuk össze. Természetesen, mint a soron következő rész is, nem kötelező érvényű senkire nézve sem, inkább csak egy ajánlás, ami mások által átélt hibákra épül.

    Egyik nap azt a kérdést tettem fel egy közeli barátomnak, hogy ha van 5db almája, amiből az első tökéletes szemre és ízlelésre is kifogástalan, a másodikat megcsúfítja egy többed napos, megfeketült borsónyi pötty, a harmadiknak fakó a fénye és kissé fonnyad a bőre, a negyediknek hiányzik egy darab az oldalából és megvan sárgulva, az ötödik pedig már félig poshadt. Melyiket választaná?

    Az elsőt, válaszolta rá határozottan.

    Egyik nap a Jó Hír Misszió lelkésze elmesélte, hogy ketten voltak fiú testvérek, és ha vasárnaponként az édesanyjuktól kaptak 5-5db almát, akkor A bátyja mohón nekilátott felhabzsolni a legszebbel kezdve. Ő pedig félrevonult a szobájába és tiszta kendővel kifényesítette mindegyiket és szépen leült megenni. Minden esetben a legcsúnyább almával kezdte és a legszebbet pedig későbbre hagyta. Utólag rájött, hogy Ő minden esetben rossz almát evett a többi almához képest, a bátyja pedig állandóan csak szép almákat evett hisz, ami éppen soron következett, a többihez képest az volt a legszebb.

    Az én nagymamám is ha a család együtt ebédelt vasárnap, akkor hiába ajánlgatták neki, hogy mama tessék szedni. Ő csak megrázta a fejét és annyit mondott, hagyd csak Marikám, nekem az is jó lesz, amit az unokák meghagynak. S valóban, amit a 7 unoka otthagyott a tányéron, azt Ő összeöntötte egy tányérba és félrevonult a konyhába egyedül, hogy megegye. Átélte mindkét világháborút, azt hiszem ennek köszönhetően gondolkodott így.

    S, hogy ennek mi köze a számítástechnikához? Rögtön kiderül :)

    Mindenkinek van egy olyan álma, hogy életében legalább egyszer egy olyan számítógép konfigurációt birtokolhasson, ami minden tekintetben megfelel az aktuális csúcskonfignak. Én is átéltem ezt az érzést. Hozzájutottam egy MSI dual alaplaphoz és hozzá 2db IP III. 1GHz-es procit is sikerült szereznem, minden nap kibontottam a dobozából és már alig vártam, hogy be tudjam üzemelni. Két hét kellett hozzá, hogy sikerüljön memóriát és vga kártyát vásárolnom. Egy Asus Gef2 MX400 64mb-ot tudtam, akkor megfizetni, GTS-re már nem futotta, de így is elmondhattam magamról, hogy nincs miért szégyenkeznem, mert a gépem mindennel meg tud birkózni. Akkoriban még nem dolgoztam aktívan a számítástechnikai piacon, csak érdekelt. Eltelt nagyjából egy hét és a lelkesedés a gépem iránt alább hagyott, már nem töltött el örömmel ha bekapcsoltam és nem élveztem a gyorsaságát a régi gépemhez képest. Rájöttem, hogy ugyanazt csinálom ezzel a géppel is, mint a régivel. Az igényeim a számítógéppel szemben nem változtak, csak maga a gép. Interneteztem, leveleztem, szövegszerkesztőt használtam, filmeket néztem, fotó programokat, zeneszerkesztőt és néha játékokat futtattam rajta. Hiába lett álomgépem és gyors konfigom, nem jutottam előrébb, hisz nem volt rá szükségem, csak a tudat s a büszkeség. Mivel megszerettem a dual alaplapot, így ugyan gyorsan eladtam az MSI alaplapomat a processzorokkal egy tervező srácnak (Ő legalább tényleg hasznát vette), de rögtön vásároltam magamnak egy Abit BP6 alaplapot 2db 533MHz-es Celeronnal. Egyedül a vga kártyámat tartottam meg, mert úgy gondoltam, hogy vga téren felesleges visszalépnem, így is elég hamar elértéktelenedik. Nagyon sokáig használtam ezt a gépemet és nem találtam rá okot, hogy fejlesszem. Volt egy Enermax tápom hozzá, 2 x 256mb sd ramom, a Celeron processzorokon 2db hatalmas passzív rézhűtés. Használtam és elégedett voltam, a mai napig ezt használnám ha közben nem értéktelenedett volna el teljesen, nem lett volna számítástechnikai cégünk és nem lett volna szükség olyan gépekre, amik a nap 24 órájában működnek, ezért arra kellett váltanom, azaz olyan gépekre és alkatrészekre, amik 100%-ig üzembiztosak, ill. egy notebookot.

    Érdekes, megfigyeltem azokat az embereket a környezetemben, akik a számítástechnikában dolgoznak, mint üzlet tulajdonosok vagy csak alkalmazottak, de bőven volna pénzük megvásárolni a legdrágább alkatrészeket, ennek ellenére mégsem teszik. Ha megjelenik a legnagyobb teljesítményű processzor vagy vga kártya, nem dobban meg a szívük és nem ugranak rá azonnal, megkockáztatva azzal, hogy megboruljon a családi kassza. Az egyik nagyker tulajdonosának például a mai napig egy PII. at/atx-es számítógépe van az otthonában. Annak idején megvásárolta egy W98-as operációs rendszerrel office munkákra és azóta is hibátlanul üzemelteti. Erről a gépről jut eszembe, hogy van egy építési vállalkozó ismerősöm, aki a mai napig egy Ericson 198-as mobiltelefont használ. Annak idején közel 200.000 ft-ért vásárolta meg és éppen ezért megbecsüli. Ha az autójában, vezetés közben hívják rajta, akkor komótosan félreáll, előveszi a féltéglányi telefont, kihajtja az antennáját és beszél. Ellentétben azokkal, akik sóvárognak vagy éppen, hogy csak ki tudják fizetni egy korszerű telefon árát. De utána már annyi pénzük nincs, hogy akárkit felhívjanak róla és őket sem keresi senki, mert számukra nem erről szól. Ülnek a buszon, állnak a pénztárnál sorba, iskolákban a padokon ülve, a vonaton a cigarettafüstös folyósokon, plázákban, ülnek és lehajtott fejjel nyomkodják a gombokat, házas életet élnek a technikával egy rövid pillanatig, amíg forgalomba nem hoznak egy másik készüléket. Utána, amit eddig elégedett mosollyal dédelgettek, hirtelen leértékelik önmagukban, olcsó pénzért eladják egy kollégának, a suliban egy osztálytársnak és már futnak is a másikért, ami csillogóbb, sokoldalúbb az eddigieknél és egy kis ideig elvarázsol. Részese lettél az agárversenynek.

    A számítástechnikában ez hatványozottan igaz. A fórumokon remekül kivetítődik az emberek lelkiállapota ha megjelenik valami újdonság a piacon, elsősorban a vga kártya. Ugrándoznak örömükben azok is, akik hatodikként jutnak hozzá majd a jövőben, amikor valaki megunja és odaveti a köznek fillérekért. Okos dolgokat írogatnak róla, ismerik pontról-pontra, de csak álmodoznak. Kevesen vannak azok, akik megtehetik, hogy megvegyék és akkor arra használják, amire való. Kiadnak néha többet, mint 100 ezer forint, hazaviszik és elhúzzák a szájukat, hogy ennél azért többet vártam tőle. Tulajdonképpen az egész vga herce-hurca általában 1db játék miatt történik. Megjelenik egy új játék és elhitetik az emberekkel, hogy, amit eddig használtak azt nyugodtan a sutba vághatják, mert innentől kezdve az alkalmatlan mindenre. Természetesen azt az 1db játékot is megunjuk és vele együtt a vga kártyánk is megy a süllyesztőbe, csak idő kérdése. Jó tudom magam ellen beszélek, mert micsoda az a számítógép boltos, aki arra bíztatja az embereket, hogy ne vegyenek új termékeket? Én inkább azt szoktam javasolni, hogy ha valaki gépet fejleszt, hogy arányosan ossza el a számítógépre az elkölteni kívánt pénzösszeget. Egy tartalék hdd-re, ami adattárolásra kiváló, nagyobb processzor, rambővítés és ha nem is a frissen kiadott, csúcskategóriás vga kártyát, de amit az éppen leváltott, azt érdemes megvenni garanciával. S, hogy miért nem javallott a full áras vga kártyát megvásárolni? Mert 3 hónap alatt elveszti az értékét. Elég a következő generációs vga kártyák hírének megszellőztetése és mivel az emberek figyelme már arra irányul, így veszít a primőr jellegéből az ára is.
    Más, mivel ebből élek, sok embert és rajtuk keresztül a családi problémáikat is ismerem. Sokuknak szenvedély a gép, van ahol napokig a számítógép van a központban és az kapja a legtöbb törődést és figyelmet. Néha összetalálkoznak a családtagok wc-re menet vagy ha bekapnak siettükben egy-egy falatot a konyhában. A gyerek ha szól, hogy apa nézd mit....és beléfolytja a szót, hogy jó van kisfiam, apa most nem ér rá.

    Ugye ismerős jelenetek? Láttam már házasságot tönkremenni számítógép és főleg a vga kártya miatt. Férfiemberek szenvedélye ez javában és legalább olyan veszélyes, mint a kábítószer, csak ez teljesen legális. Nem büntetendő cselekedet, ha esetleg a családod megy rá, az meg a magánügyed.
    Tudni kell helyére tenni ezt is. Azoknak az embereknek sokkal nehezebb, akik nehezebben képesek kapcsolatteremtésre, mert nekik egy menekülési útvonal a számítógép és az internet önmaguk sikertelensége elől. Az interneten kinyílnak és az elfojtott, idő közben eldeformálódott személyiség teret követel magának. Ha leülsz mellé nem mer a szemedbe nézni csak forgatja a fejét és közben úgy beszél, hogy a földnek közben minden pontját megnézte már, kivéve a szemed közepét. Viszont az interneten mindenkivel szemben nyíltan és tudatosan viselkedik. Kicsit elkanyarodtam az agaraktól :)

    S, hogy miért írtam le ezt? Vannak veszélyei a számítástechnikának, olyan veszély, amire tehetetlenségében mindenki csak legyint és reménykedik, hogy egyszer talán jobbra fordul. Amikor a közös családi élet abból áll, hogy apa, anya s a gyerek a billentyűzet fölé görnyedve, mindegyik a maga gépe előtt, hogy ne zavarja a másikat és néha váltanak egy mailt. Kissé ki van sarkítva, de létező probléma, s mint ahogy a cigarettás dobozra rá van írva, hogy a dohányzás káros az egészségre, úgy kellene ráírni a monitorra jól látható helyen, hogy a számítógép használata káros a lelki életre és egyben elidegenít.

    Ha valamelyik csapóajtó beragad, a csalit azonnal meg kell állítani – de lehetőleg úgy, hogy a kutyák ne is lássák. Ha egy agár a csapóajtó nyitása után „ottmaradt”, ez önmagában nem teszi a versenyt érvénytelenné.
    Kitörés. Ha egy agár kívül kerül a kijelölt futópályán – attól függetlenül, hogy visszatért és át is lépte a célvonalat -, pályaelhagyónak tekintendő.

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

Aktív témák