Új hozzászólás Aktív témák

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz Ribi #57969 üzenetére

    Nem tüntetted fel a tápfesz értékét. De: utánaszámolva az "áramgenerátorodnak" kiderül, hogy az árama (feltételezve hogy a dióda VF-je nagyjából ugyanaz, mint a tranzisztor VBE-je) egy diódányi VF osztva az emitterellenállással, mondjuk 0.65V/0,45k=1.4444... mA.
    Ebből arra lehet következtetni, hogy 26V-ig a mért tranzisztornak olyan kicsi az Iceo árama, azaz nagy a Vceo feszültsége, hogy az áramgenerátorod még nem tud állandó áramot keresztülhajtani rajta, kisebb érték áll be. Nagyobb feszültségnél "beindul" meredeken az Iceo, beáll a korrekt áramgenerátoros üzemmód.
    Létezik egy "second breakdown" nevű jelenség is. Ha az Iceo áram elszalad, hirtelen Vceo feszültségesés jelenik meg, ami visszafordíthatatlan sérülést okoz a struktúrában.

    Megjegyzések:
    1. Diódák helyett Zenert használnék egy nagyobb feszültséggel, 6.2V fölött sokkal stabilabb feszültségstabilizálásra képesek.
    2. Növelném az emitterellenállás értékét arányban a Zener feszültséggel.
    3. Figyelni az adatlap szerint megadott Iceo értéket, mert könnyen túlléphető az IceoxVceo szorzattal a megengedett disszipáció. Pl. egy BD139 esetén ez lehet jóval a 80Vx30mA=2.4W fölött. Ezért ipari körülmények között ezek a paraméterek impulzus módban kerülnek mérésre, ami már bonyolult kapcsolást igényel.
    4. Lehet, hogy Vceo mérése helyett hasznosabb lehetne a Vcer vagy Vces mérése, mert reális környezetben egy bipoláris tranzisztor nem szokott hirtelen a bázisával az éterne lógva felébredni,

Új hozzászólás Aktív témák