-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz szabi__memo #18050 üzenetére
Maximális hátránya, hogy kapcsoláskor "keceg", tehát valami kis hangot ad. Annál nagyobb az előnye a galvanikus elválasztás miatt: a vezérlő 230V~ teljesen szigetelt/független a vezérelt kontaktusoktól/áramkörtől. Próbálok mintát keresni. A leggyakoribb típus ilyen:
Építve tizenannyi alkatrész maximum, de itt is illik gondolkozni a galvanikus szeparálás megoldásán.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz szabi__memo #18050 üzenetére
A nagy relé egyedül megoldaná a problémádat. Sokan gyártják: Omron, Schrack, Kuhnke, Siemens stb.
A kicsi csak félig, mert ebből nem nagyon találsz 230V~ tekerccsel rendelkezőt, sőt talán váltót sem egyáltalán. DC-ben meg talán 48V a maximum. Ezért, hogy használhasd a 230V~ ból meg kell "etetni" egy ellenállással a különbözetet, meg kell egyenirányítani és, hogy ne zümmögjön esetleg kicsit szűrni is.Nem ismerem a piacotokat, de 2 annyira mindennapi relé, hogy a boltos képről is fel kell ismerje. Nyomtasd ki és vidd mintának magaddal.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Ismert élmény/rémálom. Ha legalább a dokumentáció pontos, még kibírod idegekkel, ha nem... az téboly. Kicsiben 230 V váltóssal nem volt találkám. Azért még nem érzek akkora hiányt.
Egyébként imádom a reléket. Nem is fognak kihalni még hosszú ideig.
Kedvenceim a higannyal "nedvesítettek":[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #18064 üzenetére
Normális körülmények között kell(ene) hozzá egy 10:1-es szonda (kérdés mennyit bír el a függ erősítő bemenete, mert ha nem akkor 100:1kell). De megoldható egy 9MΩ-os elenállással sorba a bemenettel. Általában pontos az a nominális 1MΩ-os bemenet. Aztán vigyázz hol tapogatod az osztót. Ha nagyobb osztás kell akkor pl. 20:1-hez 19MΩ kell. Ezeket pedig csak csöves cuccokból tudod a legkönnyebben kioperálni. Egyébként azok a hosszú mérőműszerekhez használt 30kV-os vagy nagyobb mérőfejek is így vannak kivitelezve, persze vigyázva a védelemre. Figyelj arra is, hogy a mérőkábel mennyit bír el és mennyi jut rá osztás után.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #18072 üzenetére
Próbáld meg kibontani és jól letisztítani azt a részt, ahol a kijelző az elektronikához kapcsolódik. Valami gumiszerű (fém)csíkozott pálcát - vagy minek nevezhető - bigyó lesz ott. Szesszel pucolható. Utána ismét rendesen rögzítsd. Nem árt a kijelző szélét is letörölni, ahol párologtatott fémsávok alkotják a konnektikát. A krixkraxok azt jelentik, hogy a kijelző működőképes, csak nem kapja helyesen az információkat.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #18074 üzenetére
Murphy szerint: "amit ember rakott össze, az egyszer szétesik". Ez az eset egyszerűbb. Könnyen vagy nehezen, de minden szétszedhető (lehet össze van pattintva, akkor nehezebb).
A szekrényben üldögélés alatt is történhet vele valami, főleg hosszabb idő alatt, mint előttem is írta 14adam.
Nem muszáj megjavítani, ha így is működik, bár gondolom hasznos lehet/lenne a kijelzett infó.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz csabyka666 #18077 üzenetére
Nem valószínű. A 210 oldalas dokumentációjában egyszer sem fordul elő a quadrupole kifejezés.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #18079 üzenetére
Nem valószínű. Ha a kijelző bármit jelez, akkor valami feszültség van. Az LCD vezérléséhez kell egy minimális feszültség. Bár a próba nem árthat.
-
Lompos48
nagyúr
válasz csabyka666 #18080 üzenetére
Közelebbit nem tudok mondani, de tudtommal a PSpice az, amivel ilyen szimulálások/számítások lehetségesek.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz domi007 #18095 üzenetére
Ez a válasz már nem jött olyan gyorsan, dolgom volt, meg nem is volt egy egyszerű feladat.
TAS1020APFBG4 -> ez helyes ?
Úgy tűnik, hogy igen.
SI4711-B30-GMR -> ez a tervező szerint működhet, de az eredeti tervek szerint SI4711-A20-GM/SI4711-A20-GMR
Tokozás, lábkiosztás, funkció ugyanaz. Kérdés a programozásuk... Ezt lehet jobban tudod.
24LC64 I / SN a helyes
SN = Plastic SOIC (150 mil Body, EIAJ standard), 8-lead
Igen, az SN a helyes tok változat, ami a projectbe "illik"
LD1117AS33TR a helyes
Igen. A 33 a 3.3V-os változatot, míg a TR a SOT-223 tokozást jelenti. Első muszáj a feszültségérték miatt, második a NYÁKterv miatt (ami átrajzolható).
Az ellenállások jók ?
A januáros ellenállás helyesen: 0805 27 1% - 2db
0805 5,6 1%A január egy fordítási hülyeség lehet, a чип 0805 27 1% - 2 szövegben a 27 1 kombinációt jan. 27-nek fordította.
Mindkét értéknél értelmetlen az 1% pontosság, sőt a 3.09k érték is az. Ilyeneket mérőáramkörökben, műveleti erősítőknél szokás használni. Szerintem a szerzőnek ilyen volt kéznél. Szerény véleményem szerint mindenhol használhatóak a 5%-os ellenállások.
Sajnos a méreteket nem tudom megmondani, milyen lehetőségek vannak?
Ehhez nem tudok hozzászólni. Nem ismerem az induktivitások méreteit. Vagy a NYÁK rajza alapján kell kikeresni a megfelelőt, vagy a méretek alapján újrarajzolni a NYÁKot.
USB csatlakozó: nem hinném, hogy 90 fokkal elforgatott, kellene, ezen a képen látszik, hogy egy teljesen sima, egyenes csatalakozó a megfelelő:
http://tipok.org.ua/sites/default/files/2011-11-18%2021_10_05_small.jpgA 90 fokost sérülékenyebbnek tartom, de kinézetre esetleg érdekesebb/izgalmasabb...
Sikert! Szeretnék majd hallani a végeredményről.
-
Lompos48
nagyúr
válasz domi007 #18100 üzenetére
azt mondtad, nem ismered az induktivitásukat, de én ezt nem értem, tudtommal az induktivitást henry-ben mérjük, az meg pontosan oda van írva melléjük
Azt írtam, hogy nem ismerem az induktivitásokat. Arra utaltam, hogy fogalmam nincs melyik névleges érték mekkora/milyen kivitelezésben kapható. A kivitelező, ha jól értettem méreteket igényelt. Itt volt részemről passz, nem az értékekkel. Arra már az elején megírtam, hogy a kapcsolási rajz ilyen szempontból mindent "elmond".
-
Lompos48
nagyúr
válasz cashback #18101 üzenetére
Azért érdekes egy állatfaj ez a dupla kétszínű LED. És még érdekesebb a vezérlése... Ha igaz, amit az adatlapja ír, akkor ugyanolyan fényerőhöz a zöld dupla áramot kér a sárgához képest (20/10mA). Tehát nem elég csak váltogatni a polaritást, hanem egyetlen előtétellenállás használatánál (másképp nem megy a mindössze 2 láb miatt) a feszültséget is változtatni kellene, ha azt szeretnénk, hogy egyik színben ne ragyogjon jobban, mint a másikban. Mert - ugye - a nyitófeszültségük nagyjából hasonló. Ez olyan "stoppolt zokni" szerű.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz csabyka666 #18106 üzenetére
Nézd meg ezt is, nem-e használható véletlenül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #18113 üzenetére
Nem akkora a baj, mint képzeled. Kérdés: mekkora a műszered belső ellenállása. Ha nem pont (állandóan) 1MΩ, akkor az osztás nem lesz 30-50/1, amennyit az elmélet diktál és ha igaz az ellenállásod mért értéke.
Egy bonyolult szonda így néz ki: [link]. Ez mindent elmond.
Megpróbálhatod a szkóppal kisebb feszültségen.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #18118 üzenetére
Ha a szkóp bemenete az osztó alsó tagja, nem biztos hogy az eleve 40 V körüli feszültségre méretezett mérővezeték biztonságosan szigetel!
Az előbb linkelt dokumentáció tisztán mutatja, hogy az eredetileg erre épített mérőfejekben a nagy ellenállás magában a csúcsszerelékben van (a szonda testében), a kábelre már csak az osztott feszültség érkezik. Ezért csak a csúcsnak "kötelessége" ezeket a nagyobb feszültségeket elviselni.
Ha jól emlékszem a Tektronix (elvitathatatlanul No1 a szkópgyártók között) legtöbb (talán minden) szkópjánál a függőleges erősítő bemenő (kapcsolható) osztója a legnagyobb értéknél max 5V/div. Mintha a bemeneti max. érték pedig 100Vdc lenne. És bármelyik mérőfejet nézzük - 1:1, 10:1 vagy 100:1 - a kábel ugyanolyan.Ezek tények. Ugyanakkor az is tény, hogy ha valaki nagyobb feszültségeket mér, tisztában kell lennie azzal, hogy mi az amit csinál és mi történik/történhet mérés közben.
@CPT.Pirk Annak megfelel. Azt ellenebn tartsd ne felejtsd, hogy ha nem használsz kompenzálható mérőkábeleket, akkor a frontok mérése (ha szükséges) kérdéses, azok torzulhatnak.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18122 üzenetére
Valószínű valami bakelitszerű anyag. Nálunk azt pertinax-nak hívják. Ilyenkor a disszipáció segítésére egy kis pad-et szokás kialakítani a fóliából az alkatrész alatt, még jobb egy fémezett átmenettel átvinni ezt a másik oldalra is. A legtöbb SMD alkatrésznél, ami hőt termel így szokták megoldani. Az üvegszálas mindenképpen jobb.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18125 üzenetére
Azon kezdtem gondolkodni, hogy a nyák lap hátához, valami lapos széles fém bordát hozzá kellene ragasztani
Lehet valamicskét segít, de lényegében az a bakelit nemcsak elektromosan, hanem termikusan is szigetel.
Vajon mekkora lehet az a hőmérséklet, aminél már füstöl a lap ?
Sajnos nem tudom, de az is lehet, hogy nem mindentípusú lapnál ugyanaz. Mindenesetre közel lehetsz a LEDeknek megengedett határhoz.
Ajánlok egy picit bonyolult, de kivitelezhető mérési módszert: próbálj a lapra fektetni (meleg zónába) egy BC171 tranzisztort, vagy még jobb lenne egy akármilyen SMD tokozású. Elemről, tápról egy - mondjuk - 1mA-re kiszámolt ellenállással sorbakötve a B-E átmeneten méred a feszültségesést nyitóirányban. Ezt kétszer: szoba- és üzemi hőmérsékleten. A feszültség változása egész jó megközelítéssel 2mV/°C. Ebből következtethetsz/számigálhatsz. -
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #18129 üzenetére
Sajnos - és csak azért sajnos, mert olyan drágák, amilyenek - Tektronix-ék megcsinálták a Tek2XX (212, 213, 221) stb szériát is, még a nyolcvanas években. Hálózatfüggetlen (galvanikusan), kétszeresen szigetelt, még a 2 csatorna testszála sincs egymással kapcsolatban. Azokat lehet aggatni nyugodtan bármilyen hálózaton függő/csüngő tirisztoros/triac-os kütyüre.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18143 üzenetére
6400 mW esetén a hűtés biztosan nem hanyagolható. Itt volt már arról szó, hogy egy 2N3055-üs tranzisztor tokja (TO3) nem képes önmagában 1-2W-nál többet disszipálni önmagában. Csak össze kell vetni.
de a 6500K az mit befolyásol?
Semmit. Az a színhőmérséklet, magyarul a kibocsájtott fény hullámhosszát jellemzi. Ez a színhőmérséklet a kissé kékesfehér színre jellemző. Ami természetesebb (kissé sárgásabb - lásd a takarékos égők esetét is) az a 2700K.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18145 üzenetére
Akkor, ha én ebből akarok mondjuk 5 darabot, akkor 25 W hővel kell számolnom?
Ha annyi teljesítményt pumpálsz beléjük, akkor kénytelen vagy.
Másik dolog meg, hogy oké kiszámolom a hőellenállást mondjuk, de egy bordáról honnan tudom meg, hogy mennyi a C/W értéke?
Ez tényleg egy zűrös ügy, de talán itt találsz valami útmutatást.
de 5W azért nem kis teljesítmény.
Nem bizony, főleg, hogy amióta megjelentek azóta úgy tartjuk számon őket, hogy: "beszerelem, nem melegszik, nem romlik el, soha nem lesz gondom vele". És ez így is volt, mai napig működik egy TTL áramkörökkel épített LEDes digitális órám, amit 1974-ben építettem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18155 üzenetére
VFmin=3.3, VFtyp= 3.5 és VFmax= 4.0V. Valószínű mind egyformák egy szériából. Asztalon mérj meg egyet. Valószínű, hogy hármat is sorba köthetsz 12V-ról, akkor már egész "zöld" leszel energia szempontjából.
Méréshez használhatsz egy egyszerű áramgenerátoros kapcsolást:
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Flashback #18166 üzenetére
Az attól függ, hogy a kapcsolás hogy van megoldva, azaz a 21 LED hogy van ágakra elosztva. Ennek függvényében vannak a beépített előtétellenállások kiválasztva. Látatlanban megpróbálnám egy 50-100Ω-ossal. Csak lehet, hogy egy nagyobb teljesítményű, tekercselt (huzal) kellene hozzá.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Flashback #18168 üzenetére
Ha egy ágban 3 dióda van meg egy ellenállás, akkor 7 ág van. Az ellenállás értéke nagyobb, mint a 3 ág/ 7 dióda esetében. A sorbakötött potenciométer nagyobb feszültségtartalékból szabályozhat az első esetben. Valószínűbb a második változat, mert akkor kevesebb teljesítmény marad az ellenállásokon. Ez esetben a szabályozási lehetőség kicsit szűkebb, mert a maradék feszültség 1.5-2V.
7 diódát azért feltételez(het)ek, mert ugye 3*7=21, meg persze azért mert egy piros LED olyan 1.5V-os direkt feszültséget igényel, 7 sobakötött dióda esetén ez 7*1.5=10.5V, ami még belefér a 12V-ba.
Ha figyelembe vesszük az 1.4W-ot és a 12V-ot, amik egy 2 pólusú elem paraméterei adatlap szerint, az egy 116-117mA-es áramot jelent. Ha ezzel kötsz sorba egy potmétert, akkor a nagyobb fényerő esetén nagyobb az áram és ez a potméter kis hányadán folyik, a végállás közelében. Ha egyszerű szénréteg-potenciométert használsz, aminek a teljesítménye 100-250mW ( ha jól tudom), az ezt nem fogja elviselni. Ezért ajánlottam a tekercselt változatot.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18173 üzenetére
A termopárokkal felszerelt műszereknek 2 hátránya van:
1. A kis feszültség, amit mérni kell kisebb hőmérsékletek esetén, és emiatt a "zajok" zavaró hatása.
2. Ez a módszer relatív hőmérsékleteket mér. A hegesztett (összeolvasztott) csúcs és a szabad végek (ahová a műszer kapcsolódik) hőmérsékletkülönbséggel arányos feszültséget generál. Pontos méréshez egy második termopárral kell kompenzálni a környezeti hőmérséklet hatását, sorbakötve a mérőpárral, vagy kompenzáló érpárt kell használni.Ha nem extrém hőmérsékleteket mérünk (sokszáz vagy akár ezer fok felett), akkor ideális a platina alpú mérőellenállások használata. Leggyakoribbak a Pt100 és Pt1000, melyeknek a nominális ellenállásuk 100, illetve 1000Ω 0°C-on, a jelleggörbéje pedig tökéletesen lineáris. Így közönséges ellenállásméréssel használhatóak és relatív értékeket mérnek.
Gondolok itt arra, hogy egy bordán esetleg nem 0 feszültség van
A bordák általában alumíniumból vannak, tehát oxid borítja a felületüket, ami szigetelő. Ugyanakkor, ha hozzáérinted a szondát, az még mindig csak egyetlen kontaktust jelent valami esetleges feszültséggel, ami nem kellene befolyásolja a mérést.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #18177 üzenetére
Azt hiszem találsz sok infót róla, ha keresgélsz. Nekem van egy megoldásom, amit itt is csatoltam régebben, de az egy Quad erősítőhöz volt kiagyalva, ahol 50V-os a táp meg váltófesz is kéznél volt. Az neked nem klappol(na).
Bekapcsoláskor van egy átmeneti idő, amíg a táp felfut a nominális értékére, az erősítők kimenete pedig beáll a középértékre, a kimenőkondik feltöltődnek (a hangszórókon keresztül). Az ilyen lengések okozzák a koppanást
-
Lompos48
nagyúr
Én olyan 90%-ban adok hitelt ezeknek, mert jó irányba indítanak el. Ha pedig nagyjából választottam, akkor irány az adatlapokhoz, azok összehasonlításához. Ehhez ellenben már szükséges valamennyi gyakorlat/tapasztalat, megállapítani mi fontos és mi kevésbé az a rengeteg felsorolt adat közül.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18191 üzenetére
Elsősorban akkor szokták őket használni, ha az antennától távol (leginkább több 10 méterre) van a tuner, nem ?
Nem csak. A hosszú kábel csillapít, amit nem árt erősítéssel kompenzálni, de akkor is kicsi a vett jel, ha az adó messzebb van. Az antennába szerelt erősítő egyrészt a jel növelését biztosítja még mielőtt a kábel azt csillapítaná. Másrészt a jel/zaj arányt is javítja, mert mindjárt az antennánál erősít, mielőtt a kábel által összegyűjtött zajok rátevődnének a jelre. Csak szemléltetésnek, ha az erősítő 10dB-t erősít, ugyanennyivel nő a jel/zaj arány is. Ha az erősítő a kábel alső végére lenne szerelve, akkor a 10dB erősítés ugyan megmarad, de ezúttal a zajra is ugyanolyan arányban hat.
200-300mA-nél nem több, jól sejtem ?
Egy talált dokumentáció szerint 100mA.
Arra gondoltam, ha már úgyis PC-ről megy, ne kelljen már még egy külön tápot bedugni hozzá, vagyis egy USB csatlakozóról oldanám meg a tápellátást.
Én azért nem vinném ki a tetőre (vagy akárhová, ahol nincs szem előtt) a gépem USB-jét porba-esőbe-szélbe-hóba-madárszarba, ha meg tudom úszni a dolgot egy kis adapterrel.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18196 üzenetére
Tulajdonképpen egy túlfeszültséglevezető, legtöbbjük fémoxidból készül. Diódaszerű görbével rendenkelik, csak szimmetrikusan, mint az alábbi ábra mutatja.
Ha a lábaira érkező feszültség eléri a nyitófeszültséget (ami alapján osztályokba válogatják), nagyon gyorsan vezetésbe megy át és nem engedi a túlfeszt a védett készülékbe, áramkörbe. Válaszidejük nagyon gyors, μsec vagy egyenesen nsec nagyságrendű és rövid ideig elképesztő energiát képesek elvezetni. Ha a csúcs nem tart ennél tovább, akkor a védelem rendben volt, ha igen, akkor leég a varisztor, zárlatos lesz és kiveri a biztosítékot. Ha meg szétpukkan, akkor peched van, mert akkor megy az ecet a készülékbe.
Átlagosan használt varisztorok kapacitása 100-1,000 pF, amit tervezéskor figyelembe kell/szokás venni. Mikroelektronikai áramkörökben akár 1pF körüliek is előfordulnak.
Mint volt már itt szó korábban róla, funkcionális szerepük nincs. Bárhonnan kiköthetők, a működés megy tovább, csak a védelem szűnik meg.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- SSD kibeszélő
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Call of Duty: Black Ops 6
- Linux kezdőknek
- Galax GeForce RTX kártyák jönnek a szűkösebb házakba
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Nintendo Wii U
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen