-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Csaba_20_
őstag
Batman2: A két tranzisztoros és ellenállásos megoldás alatt nem tudom mire gondoltál. De biztosra veszem, hogy nem egy sima feszültségosztóra. A másik megoldás csak félig jó. Az ugyanis igaz, hogy 50-50%-os kitöltési tényezőjű szaggatás esetén effektív fele feszültség keletkezik, csakhogy a 24V továbbra is megmarad csúcsban. Ha pedig ezt pufferkondenzátorral próbálod meg simítani, akkor meg fog emelkedni a kimeneti feszültség effektív értéke is. Kérdés, hogy a 12V-ra méretezett egységek mit szólnak a 24V csúcsfeszültséghez. A kapcsolgatás izzóknál nem hiszem, hogy probléma lenne. Motoroknál és reléknél már nem jelentem ki olyan biztosan, hogy nem jelent problémát, mint te.
kisninja: Szerintem itt a korrekt megoldást egy ún. buck converter jelenti. Tényleg ilyet akarsz építeni? Írd be a google-be, hogy ''buck converter'' és olvasd el mit írnak róla. Mivel az ott leírtaknál jobban én nem tudom leírni, meg se próbálom, remélem nem haragszol meg érte. -
Csaba_20_
őstag
válasz Batman2 #1000 üzenetére
Batman2 írta:
De ha az egész áramkört úgy állítjuk be, hogy a kondenzátor kapacitását is figyelembe véve, a megfelelő kitöltési idejü szaggatást alkalmazzuk, akkor kaphatunk közel simított 12V-ot. Mivel a kondenzátornak, amíg feltölt addig fogyasztása van, tehát terhel és feszültségesést okoz. És ha a töltés addig tart, míg a feszültsége éppen eléri a kívánt feszültséget és akkor jön a 0 periódus, ebben az esetben (legalábbis terhelten) nem megy feljebb a feszültség a kívántnál
Odáig teljesen igaz, hogy megfelelő kitöltési tényezőt beállítva már kondenzátort rákötve is tudunk effektív 12V-ot előállítani a 24V-ból. De a többivel nem tudok egyet érteni. Mielőtt bármiféle átalakítót is alkotnánk, alapból feltételeznünk kell, hogy a bemeneti feszültség mindig 24V. Esetünkben ez főleg igaznak kell legyen, hiszen 15 A-rel szeretnénk terhelni (legalább ennyi, ha 12V-on 30 A kell). Ekkora teljesítményű tápnál már rég nem fordulhat elő az, hogy már egy kondenzátor feltöltése is feszültségesést okoz. A terhelés a kondenzátor két kivezetésére van kötve(legyen C és D pont). A kondenzátor akkor fog töltődni, ha a rákapcsolt feszültség nagyobb, mint az ő feszültsége. Nekünk csak 24V-ot van lehetőségünk rákapcsolni C és D ponton. Odáig okés, hogy a kondenzátort valamiféle impulzus modulációval nem engeded feltöltődni 24V-ra, de nem is engeded nagyon 12V alá. Viszont C és D ponton ugyanúgy a 24V fog megjelenni, valahányszor rátöltesz a kondenzátorra. Ez az elgondolás jó(kicsit kibővítve), csak abban a formában, ahogy ezt kitalálták: Buck converter.
Batman2 írta:
Egyébként nem csak ízzóknak felel meg ez a szagattott (PWM-impulzusszélesség modulált) egyenáram, hanem motorokat is szoktak kifejezetten ilyennel vezérelni, ez biztos. Én is ennek a mintájára csináltam áramkört, amivel a 12V-os autó ventillátor fordulatszámát szabályoztam.
Igen, de nem minden motor szereti a PWM-et! -
Csaba_20_
őstag
válasz Batman2 #1001 üzenetére
Ezt pontosan milyen formában? Nem tudok elképzelni két ellenállásból és két transztorból együttesen se ide megfelelő kapcsolást.
Még esetlegesen egy feszültség stabilizátorra tudok gondolni, de az is több, mint két ellenállás és két tranzisztor. Arról nem beszélve, hogy jelentős vesztesége van ekkora áramoknál már. -
Csaba_20_
őstag
válasz Batman2 #1015 üzenetére
A feszültségstabilizárotos kapcsolást közben sikerült összehozni, de hatalmas hibája, hogy sok a vesztesége. 12V-os kimeneti feszültséggel számolva a tranzisztorokon szintén 12V fog esni, ez 30A-es áramnál már jelentős teljesítményt jelent, amit hűteni is kell. Ez 50%-os hatásfokot jelent, ami ilyen esetben szerintem nagyon rossz.
Feszültségosztós kapcsolásra azóta se sikerült rájönnöm. -
Csaba_20_
őstag
djyuri írta:
És akkor a tiéd FET-es is....Ezért csak 26% a veszteség..
De mivel processzoros technológia sok extráva,ezért ilyen kis teljesítmény mellett ez visszavezeti 20%-ra...
Nekem az istennek nem ment volna így összehozni a FET-eket és a processzort a veszteségekkel, főleg nem százalékra pontosan.
djyuri írta:
Így marad 192W
Na ezt osztom el 10-el (most egyenlőnek tekintve az összes végfokot és jelszintet)
Akkor kijön 5*19.2W....Ez persze 50Hz és folyamatos...
Erről a gyerekkorom jutott eszembe, amikor rokonaim folyton a ''gondolj egy számra, szorozd meg 4-gyel, adj hozzá...'' logikai játékokkal ''zaklattak''. Ne felejtsük el, hogy a kimenő teljesítményt 1 kHz-es jel mellett szokták megadni, nem 50 Hz-re.
Félre a tréfával, amit itt levezettél, az szakmai alapokat nélkülöző, tiszta spekuláció. Én az elhangzottakat osztanám 10-zel.
djyuri írta:
És mivel rendes buffer van kialakítva ezekben a házimozi erősítőkben (lagalábbis,amikkel én találkoztam) és persze a végfok túlméretezés a FET rendzser miatt ,ezért hírtelen effektusok erejéig simán kiszedhető a kimenetenkénti 25-35W...
Ami azt si jelenti,hogy akár 150W összteljesítmény jöhet ki egy pillanatra,.de ekkor mind az 5 kimenetet számoltam...
És mivel a fejlett processzormag figyeli a tápkialakítást (feszültségek. ,néha utántöltési áram is) ezért autómatikusan leszabályoz egy ilyen nagy effektus után vagy ha hosszabb,akkor közben....
A FET tranzisztortípust jelöl és nem erősítőrendszert. Az erősítőket osztályokba sorolják kialakításuk szerint.(pl. A osztályú erősítő) Én nem tudok olyan processzorról, ami figyeli a tápkialakítást. Ha leszabályozza a bementi jelszintet, akkor azt limiternek, vagy kompresszornak hívják. De az, hogy FET-es egy erősítő, vagy nagy benne a tápkondi nem jelenti, hogy egyben limiterről, vagy kompresszorról beszélünk, sőt. Utántöltési áram alatt nem tudok mit érteni. A példát nem tudtam rávetíteni az előbbi bekezdés tartalmára.
CPT.Pirk: Az említett erősítő adatlapját megnézve valóban nem derül ki, hogy mi a valóság. Azt írják, hogy az 5 kimenet mindegyikén 90W-os RMS teljesítményt képes leadni az erősítő, közben a hálózatról 240W(320VA) teljesítményt vesz fel. Ez lehetetlenség. Valamelyik adatot vagy másképp kell értelmezni, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert hibásan van megadva. Olyanra tudok gondolni, hogy a 90W-ot az 5 kimenetre együttesen értik. Esetleg oldalanként 90W. De nem szeretnék találgatásokba menni, a lényeg, hogy a két adat jól láttad, valóban üti egymást. -
Csaba_20_
őstag
djyuri írta:
Most nézem bakker...Ezt csúnyán elírtam
Sorry... Én 16%-ot akartam írni és a másik meg 20%-nak jó...
Szokj le arról a szokásodról, hogyha kijavítanak és elmondják, hogy amit írtál az marhaság, akkor nem vagy hajlandó elismerni és azzal jössz, hogy ''csúnyán elírtam''. Ha azt tekinted csúnya elírásnak, hogy összehordtál hetet-havat és műszaki paramétereket szórtál a mondatba, akkor rendben van. De ha utána még a százalékokon kezdesz el pötsölni, az már rég rossz. Hiába mértél bármit, mert annak nincs köze ahhoz, hogy FET-es-e, vagy processzoros-e valami.
djyuri írta:
HY Ez jó duma Mivel 1Khz-el semmire sem megy általában senki,így nem is mérünk vele....Amúgy is bántja a fülemet úgy 800-3000Hz-is a sípolás....Utána már csak 11.5Khz-től fölfelé gázos hallgatni,amíg hallani
Egy kérdés még ezzel akpcsolatban:
Akkor amit mértem annó a fisher-emre 50Hz-en,akkor az valóltal lett...Hiába volt a tökéletes analóg műszer? THX
Ez nem duma. A teljesítmény méréseket 1 kHz-en végzik, így a te 50 Hz-en elvégzett mérésed nem összevethető a többivel. Gyakorlatilag feleslegesen mértél.
Egy zenében bőven vannak 1 kHz feletti hangok. Azt hiszem meglepődnél ha egy aluláteresztő szűrővel az 1 kHz feletti hangokat levágnád. Próbáld ki a Winampban, a preampot húzd le -12 dB-re és az 1 kHz feletti potikat szintén, az alatta lévőkeg meg +12 dB-re told fel. Ki fog jönni a tipikus dobozhang. -
Csaba_20_
őstag
djyuri írta:
x-watt áramfelévételü trafó
Teljesítmény felvételű trafó. Egyébként VA-ben mérik a transzformátorok teljesítményét, nem wattban.
djyuri írta:
De a végfokokat úgy tervezik hozzá,hogy ezen számítási módszerem mégis kiadja 50Hz-re hol rövidebb és hol viszonylag hosszabb időre ezt a teljesítményt a hangszórókra...
Nem a végfokot tervezik a transzformátorhoz, hanem fordítva. Te se lábad választasz a cipődhöz, hanem cipőt a lábadhoz.
djyuri írta:
A 10-es szorzó meg a plusz-minusz-os táp miatt kell.....
Mivel egy hangszóró nem csak befelé vagy kifelé mozog,ezért az ellenkező irányba is kell áram...És mivel nem egyszeres tápról van szó (amúgy annál is dupla osztó van),így két tápkört kell a trafónak töltenije...
Ennek se füle, se farka. Megint írtál egy halom szót, közényomorítottál pár szakkifejezést, pár matematikai műveletet és azt bizonygatod, hogy ez így van. Nem így van.
A kimeneti teljesítmény a terhelésen eső feszültség és a rajta átfolyó áram szorzataként jön ki.(a bűvös P=U*I) Egy szinusznak bele kell férnie az adott tápfeszültségbe, legyen az 0-tól 40V-ig, vagy -20V-tól +20V-ig, vagy +40V-tól 80V-ig. Minden esetben a közepétől 20V-os eltérés a maximum. Egy időpontban csak az egyik csúcs érték van kimeneten. A teljesítményt effektív(négyzetes középérték) értékekkel számoljuk, a 20V-os szinuszos jelalak effektív értéke 20/1.41V=14.18V. A terhelő ellenállás 4,6, vagy 8 ohm szokott lenni. A kimenő teljesítmény maximuma tehát ebben az esteben 4 ohmos terhelés esetén P=U^2/R = 50,3 W.
Esetünkben ezt a teljesítményt adták meg, ezt tovább osztogatni értelmetlen.
djyuri írta:
És a kimeneti teljesítményt is teljes amplitúdóval mérik...
A legnagyobb kimeneti teljesítmény P=U^2/R képlet alapján, ahol R állandó(hangszóró) ott a legnagyobb, ahol a kimeneti feszültség a legnagyobb. Hogyan máshogy mérhetnék a maximális kimeneti teljesítményt, mint maximális amplitúdóval és ki a fene állította ennek az ellenkezőjét?
Ismerlek már egy jó ideje, de azért az durva, hogy ez idő alatt képtelen voltál legalább az elektronikai alapokat elsajátítani és azok alapján gondolkozni. Ehelyett mindenféle spekulációs számításokat alkalmazol, amiket aztán megpróbálsz ráeröltetni másokra mondván, hogy a több évtizede alkalmazott matematikailag és fizikailag alátámasztott számítások feleslegesek, mert te jobbakat találtál ki. Ráadásul sokszor tök sületlenség, ami képleteket és számítási módokat ide leírsz. Számításaid alátámaszandó folyamatosan méréseidre hivatkozol, amiket aztán rajtad és a haverjaidon kívül más nem látott. De ha az elektronikai alapokkal se vagy tisztában, simán el tudom képzelni, hogy a helyes mérési elrendezéssel se. Ez látszik abból is, hogy amit más 1 kHz-en mér, azt te 50 Hz-en teszed.
DDL vérmérsékletét ismerve, jókat nevet majd az általad írtakon és nem kizárt, hogy rendesen leolt miattuk. Téged ismerve meg ez nem fog meghatni téged és tovább fogod gyártani a sületlenségeket. -
Csaba_20_
őstag
djyuri írta:
De én valahogy a tizen évem alatt,amióta komolyan foglalkozok ilyenekkel (az én szintemen komolyan)..azóta valahogy sehol nem volt igény a közép harmónikusokra.....
Milyen harmónikusokról beszélsz? Tiszta zenei hangok vannak középfrekvencián és nem csak harmónikusok, amiket ugyanúgy kell kierősíteni, mint a mélyeket. Nem azért, de az a szint, ahova nem kellenek a középfrekis hangok, az a telefon.
djyuri írta:
Meg egy diszkóban vagy házibuliban ilyen hangok erőltetése? Ugyammá....
Számtalan bp-i disco-t tudok említeni ami cáfolja a te állításod, miszerint nincs szükség 1 kHz-es és affeletti jelek erősítésére. Ezenkívül számtalan Dj-t, hangmérnököt és még sorolhatnám. A Dj-s keverőn is 3 sávos hangszínszabályzó van, mély, közép és magas. A magas általában 12 kHz-et jelent, a mély általában 80-100 Hz-et a közép pedig 1-2 kHz-et. Ha már Dj a neved, akkor ezzel legalább tisztában kéne lenned. -
Csaba_20_
őstag
djyuri
És nem érdekel azon kijavítás,amit a számolásromról van,mert analóg (tökéletes állapotú és mérésű darab) mérések alábizonyítják 50Hz-en...
A többi freki nem érdekel,mert arra ott a másik erősítőm vagy másik hangfal kimenet a pl.: házimozin....
Mondom, hogy le kéne szoknod arról, hogy ha kijavítanak, akkor belesz*rsz.
Azt nem értem, hogy minek neked a másik erősítő a többi frekire, ha azok kierősítését amúgy feleslegesnek tartod...
djyuri írta:
A mérések nálunk nem feleslegesek,mert niem szeretünk üvöltözni egymással a bulikon.....Szép halk zene,de a basszusok a a gerinc velőig hatoljanak és emellett érthető legyen a zene....
Ha világ 1 kHz-en végzi a teljesítménymérést te 50 Hz-en, akkor ne akard összevetni a többi méréssel, mert értelmetlen. Ha pedig 1 kHz feletti hangokat levágod(nem erősíted), akkor tompa, dobozhangot fogsz kapni, ami közelít egy telefonbeszélgetés minőségéhez. Ezt aki végigcsinálta az általam korábban leírtakat a Winamppal, tanusíthatja és jöhetsz te bármilyen méréssel, vagy haverokkal. -
Csaba_20_
őstag
Kijavítottalak, mert leírtam a helyes számolásokat is és elmondtam, hogy amit te számoltál az nélkülöz minden szakmai alapot. Ha ezt nem látod, nem látod. Nem tudok rajtad segíteni.
djyuri írta:
Most akkor mindenhova vigyen egy komoly vásárló egy jóminőségü hangfalszettet meg ilyesmit és fatya műszereket és mérje le pontosan pl a murányiban?
Vagy bízzon a megadott RMS értékekben?
Ez a kérdés irreleváns a téma szempontjából. Az eszközökre ráírt értékek valóságtartalma más lapra tartozik mint az, hogy hogyan kell helyesen számolni valamit. -
Csaba_20_
őstag
Ha valaki hangrendszert vesz, akkor hallgassa meg és ha tetszik neki, vegye meg. Erről szól a vásárlás. Ha ismerni akarja a pontos paramétereit a cuccnak, akkor olvassa el az adatlapját. Az ott leírt értékeket pedig az tudja értelmezni, aki tudja, hogy mit jelentenek. Csak tudnám ez megint hogy jött a témába...
-
Csaba_20_
őstag
A leválasztó trafó után ha csak az egyik végéhez érsz hozzá, akkor nem fog megrázni, ha mindkettőhöz, akkor ugyanúgy ráz. Életvédelmi szempontból a hűtőblokkot elegendő lett volna lekötni a védőföldre, ahogy azt a nagyobb, vagy érinthető fémfelületekkel szokták tenni. Bonyolítasz és magyarázol jobbra-balra, mert fogalmad sincs, hogy mi miért történik.
A transzformátor NEM FOGYASZTÓ, ezt mondtam már neked többször is. -
Csaba_20_
őstag
djyuri írta:
112W-os trafó,ami így kb 40W-ot eszik
Ez alatt azt lehet érteni, hogy a transzformátor fogyaszt 40W-ot. Azt írd, amit mondani akarsz és ne mást! Ha kell tökölj 5 percet egy mondattal, de ne adj okot a félreértésekre. A kutya se fogja neked elhinni, hogy te tényleg a helyeset akartad írni, ha folyamatosan mást írsz. -
Csaba_20_
őstag
Ki kérem magamnak a rágalmazást, hogy bármilyen ellenszolgáltatást várnék a segítségnyújtásért cserébe. Nem tudok veled mit kezdeni, ha nem érted, amit neked írok és azt hiszed, hogy nem segítek. Úgy látszik te csak a saját szövegkörnyezetedben érted meg a dolgokat, én pedig nem vagyok képes halandzsául előadást tartani számodra.
-
Csaba_20_
őstag
Én nem kérek cserébe semmit, hogy másoknak segítek! Én a munkámért és a feláldozott szabadidőmért cserébe szoktam egyedül pénzt kérni. Utóbbiért csak akkor, ha nem önszántamból áldozom fel. A fórumra irogatás pedig önszántamból történik, ellenszolgáltatást érte nem várok. Nem tudom honnan veszed azt a baromságot, hogy én csak ellenszolgáltatásért cserébe segítek itt, vagy máshol embereknek. És igen, ezt állítani rágalmazás!
Tudásomra tett gúnyos megjegyzésed inkább elengedem a fülem mellett, annál is inkább, mert egyáltalán nem érzem mérhetetlennek.
Talán ha figyelmesebben olvasnál, akkor meglátnád azt is, hogy nem csak a hozzászólásaidban rejlő hibákra hívtam fel a figyelmet, de CPT.Pirk-nek is válaszoltam a teljesítményes problémájára. Nevezetesen, hogy a gyárilag megadott értékek közül valamelyik nem felel meg a valóságnak, mert ütik egymást. Ezenkívül a helyes kimenő teljesítmény számítást is leírtam, valamint annak helyes mérési frekvenciáját is. Amit te abszúrnak tartottál, holott az egész világ azt használja.
Az pedig nem érdekel, hogy neked mennyire nem tetszik, hogy folyton kijavítalak és leírom mi az, ami sületlenség tőled. Ugyanis nagyon nem tartom szerencsésnek, hogy a magad Mekk Elek módján osztod itt az észt. És akárkit megkérdezel(a teljesség igénye nélkül: stol, and, DDL, mr.ricsi...stb.), aki komolyan foglalkozik elektronikával, ugyanazt fogja mondani amit én: sületlenségeket beszélsz. Ebben 100%-ig biztos vagyok. -
Csaba_20_
őstag
válasz CPT.Pirk #1405 üzenetére
Erről a témáról itt egy szerintem remek topic:Bővebben: link
Ennél sokkal többet nem nagyon lehet hozzátenni szerintem.
Egyébként én a nyákokat inkább céggel legyártatom, mert vagy olyan bonyolult, hogy kézzel macerásabb lenne és rondább, vagy lustább vagyok és kifizetem érte a pénzt. -
Csaba_20_
őstag
Te valamit nagyon félre értettél akkor. Nekem éri meg kifizetni az amúgy drága összeget, mert különben rengeteg időt pazarolnék el, ami értékesebb számomra, mint az a pénz, amennyit kiadok a nyák legyártatásáért. Azt nem állítom, hogy másnak is megéri. De ezt is írtam. Cégek: Nyákexpressz és Pcb.hu.
-
Csaba_20_
őstag
Idézetek erről az adatlapról(fontosabb részek kiemelve): Bővebben: link
BOOST CAPACITOR
The boost capacitor creates a voltage used to overdrive the
gate of the internal power MOSFET. This improves efficiency
by minimizing the on resistance of the switch and associated
power loss. For all applications it is recommended to use a
0.01μF/50V ceramic capacitor.
CATCH DIODE
When the power switch in the LM2678 turns OFF, the current
through the inductor continues to flow. The path for this
current is through the diode connected between the switch
output and ground. This forward biased diode clamps the
switch output to a voltage less than ground. This negative
voltage must be greater than −1V so a low voltage drop
(particularly at high current levels) Schottky diode is recommended.
Total efficiency of the entire power supply is significantly
impacted by the power lost in the output catch diode.
The average current through the catch diode is dependent
on the switch duty cycle (D) and is equal to the load current
times (1-D). Use of a diode rated for much higher current
than is required by the actual application helps to minimize
the voltage drop and power loss in the diode.
During the switch ON time the diode will be reversed biased
by the input voltage. The reverse voltage rating of the diode
should be at least 1.3 times greater than the maximum input
voltage.
Az induktivitás rész nagyon hosszú, nem másoltam ki. De sehol nem láttam, hogy légmagos tekercset ajánlott volna. A lényeg, hogy a tekercsen folyamatosan folyjon áram és ne essen le 0-ra.
Ami még fontos, hogy a kimeneti kondenzátor alacsony ESR-es legyen.
Remélem azért segítettem valamit... -
Csaba_20_
őstag
válasz CPT.Pirk #1450 üzenetére
LC7818 - Bővebben: link - 567 Ft+áfa
Kerekes utca - HQ Video -
Csaba_20_
őstag
válasz Charlento #1457 üzenetére
Gondolkozz egy picit azon, hogy mit is akarsz. Ha a 20 kHz alatti frekvenciát akarod csillapítani, akkor a hálózati feszültséget is csillapítani akarod. Erre a célra nem ismerek megoldást. De a torrodidos megoldás se ezt eredményezné.
Az EMI az elektromágneses zavarokat hivatott kiszűrni az RFI pedig a rádiófrekvenciásakat. Mindegyik szűrés gyakorlatilag csillapítás, csak a csillapítás mértéke az, ami változó. -
Csaba_20_
őstag
válasz Charlento #1459 üzenetére
Akkor mégegyszer mondanám, mert úgy látom nem értettél meg. Amiről te beszélsz, hogy a 20 kHz alatti frekvenciákat szűrje ki a hálózatból egy elektronika, az értelmetlen. A hálózati feszültség egy 50 Hz-es szinusz ugyebár, ami jóval 20 kHz alatt van. Ha te 20 kHz-re méretezel egy felüláteresztő szűrőt, akkor 50 Hz-en az már jelentős csillapítással fog bírni. Vagyis kiszűrted a hálózati feszültséget. Kizárt dolognak tartom, hogy ezt szeretnéd.
Valószínüleg aluláteresztő szűrőre gondoltál, hogy a nagyfekvenciás jeleket csillapítsd. Az egyszeri feszültségtüske is ilyen a hálózati feszültségen. Legjobb lenne a kapcsolást látni, de valószínüleg ha 200 Hz-re tervezel egy aluláteresztő szűrőt, akkor az megfelelő lesz neked. Ha jól gondoltam így fáradtan végig, akkor ez egy kondenzátor párhuzamosan a 230V-ra, és mögé sorba egy tekercs. A tekercsnek el kell bírnia az egység fogyasztása miatt folyó áramot, a kondenzátornak pedig legalább 400V-osnak kell lennie és polaritásfüggetlennek.
De mielőtt még ilyenekben gondolkoznál, a kedvemért próbáld ki az EMI és RFI szűrő beépítését. A RET-nél kapsz RFI szűrőt, EMI szűrőt pedig akár Lomex-ben is. Kezdd az EMI-vel, aztán ha nem megfelelő, akkor jöhet az RFI. Nem hatalmas összegek ezek, hogy ne lehessen megpróbálni és esztétikusabbak is, mint egy barkács akármi. -
Csaba_20_
őstag
válasz Charlento #1461 üzenetére
Ez a zavarszűrős elosztó ugyanaz, amiről én írok. Ebben szintén EMI szűrő van. Csak nem tudom mennyi értelme van adott esetben méterekre az egységtől szűrni. Merthogy a szabadban futó hálózati kábel ugyanúgy zavarszedőként üzemel.
A 100W a leadott teljesítménye, vagy a felvett? Ha a felvett, akkor nem jelentős áramfelvételről beszélünk. Egyébként mi az az elektronika, amiben az adónak és a vevőnek is egy helyen kell lennie?
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Nagyjából kizárt dolog, hogy a +3,3V meglegyen, de a +5V és a +12V ne.
Hogy mi mehetett tönkre benne? A következők valamelyike:
-transzformátor
-tranzisztor
-kondenzátor
-tekercs
-ellenállás
-dióda
-vezetősáv a nyákon
Távgyógyításban nem fogom tudni neked megjavítani. Azon a részen keresd a hibát, ami nem megy. Ha nem ismered az SMPS-ek felépítését, akkor nehéz dolgod lesz.
Itt egy ATX tápegység általános kapcsolási rajza: Bővebben: link -
Csaba_20_
őstag
-
Csaba_20_
őstag
Akkor a bemeneten szedi össze a zajt, ezt állapítottuk meg ezzel. Meg kéne próbálni közvetlen a hangszóró bemenetét rövidrezárni kihagyva a kábelt. Valamint szintén kihagyva a kábelt, a bemenetet szabadon hagyni. Ha kábel nélkül(antenna) is pattog, amikor nincs rövidre zárva, akkor bizony az aktív hangszóróban van a baj, az szedi össze a zavart.
-
-
Csaba_20_
őstag
Mindenféleképp próbálgatással kell rájönnöd, hogy mi a hiba. Próbáld meg csökkenteni a fogyasztást, például lehúzod az induláshoz nem nélkülözhetetlen hardvereket és a ventiket fent hagyod. Tudom, biztos már sokan mondták már, de a Codegen tényleg nem a leg üzembiztosabb tápegység, úgyhogy még az is elképzelhető, hogy az szivat téged.
-
Csaba_20_
őstag
A bemenettel párhuzamos pár nF-os kondenzátor a felső határfrekvenciáját rontja le az erősítőnek. Pár nF nem szól bele a hangfrekvenciába, viszont a nagyfrekis impulzust pár dB-lel szűri.
Ha nem oldja meg a problémát, akkor az erősítő tápjára kell esetleg egy-két folytó tekercset rakni, illetve sorosan a táp és a föld közé egy ellenállás+kondenzátor tagot. Illetve EMI+RFI szűrőt rakni a hálózati oldalra. -
Csaba_20_
őstag
A teljesítményt wattban mérik(W), az időt pl. órában(h), ha a két egység szorzatát veszed, akkor Wh jön ki. Tehát a 150W-os fogyasztó 1 óra alatt 150Wh-t fogyaszt. Az már más kérdés, hogy a hangszóród nem fog ennyit fogyasztani, mert a zene nem folyamatosan 150W-os teljesítménnyel fog szólni, valamint az erősítődnek is van egy hatásfoka, ami miatt az is fogyaszani fog.
[Szerkesztve]