Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • nasinas

    tag

    Én pár éve még Sony alpha 300-assal léptem be a DSRL világába.
    Akkor írtam is pár hozzászólást a Sony topikba.
    Aztán elegem lett a nagy méretből, az obicserélgetésből, a nehéz cuccból és a hangos tükörfelcsapásból ami olykor elég jót rántott is a gépen.

    Most valami jobb kompakt lett volna, nem BSI-CMOS-os izék hanem valami kisebb felbontású nagynak mondott CCD érzékelőjű gép.

    Szóval a végén Olympus XZ1 vagy Canon PS 95 lett volna a befutó, a G12-t már drágállottam ( az Oly is130! ) a Canon GX1 meg pofátlanul drága.

    És akkor felfedeztem, hogy a Canon 1100d alig nagyobb mint egy bridge, de érezhetően kisebb és könnyebb mint a Sony DSRL volt. Én sokáig bridge-nek néztem a várban, de feltűnt,hogy sokan használnak ilyet és mindegyikük nyakpántján ott virít az EOS felirat.

    Hát így lett végül mégiscsak DSRL és pont Canon 1100d és a kis kitobi, az IS II.
    Ez is 130 volt egy extrém helyen :) vagyis pont annyi mint az Oly csúcskompaktja.

    Bár műanyag, rögtön feltűnt, hogy igen finom érdességű,bár az érdesség nagyon erős szó itt, szóval nem tükörsima, mintha nem is műanyag lenne, olyan tapadós érzete van, nem csúszik.

    A hosszú hétvégén három napot nyúztam, bár nem lőttem többet hatszáznál, de a fővárosban elég meleg volt, pl a Parlament előtt a parton leolvadt rólam a gatya - mármint képletesen, túl sok ott a yard egy kis nudihoz:)

    Elég sokat olvasgattam már fotós témákban az elmúlt években, így pont azt kaptam, amit vártam, és még pár plusz szépséget is. A szép canonos CMOS-fotók, a híresen jó zajkezelés és képfeldolgozás a DIGIC4-gyel, a korábbi DSRL tapasztalatból elvárt zajmentesség alacsony ISO-kon, szép rajzolat kit-obi szinten főleg f8-ban tartva a rekeszt, se nem éles,se nem életlen, hanem olyan nagyon kellemes kontúrok és színek. A rekeszelőválasztáson kívül mindent hagyok automatán még, s bár egy napon az élességet és a színtelítettséget feljebb húztam, másnap mégis hagytam alapbeállításon ezeket, úgy szebbek a képek illetve finomabb a feldolgozás - már amit én művelek a JPEG képekkel igen alap szinten (le sem írom, mert még kiröhögtök).

    Nekem bejött a gép, hobbira, épületfotózásra, tájképekre, városképekre jól megfelel, a képminőségre nincs panaszom,pláne,hogy csak monitoron nézegetem őket, illetve osztom meg barátaimmal. És a korábbi gépemhez képest sok beállítást kínál, de nyugodtan rábízhatom magam automata üzemben is.

    Nyilván profi célra kevés lehet egyes helyzetekben, de arra amire való, kitűnő gép.
    Egyszer majd nézek hozzá valami jobb alapobit, de nekem nemcsak a fényerő számít hanem az obi szép rajzolata is. A kettő együtt. De ez még ráér...

    A videója nem érdekel, nem próbáltam, arra ott a Pana HD videokamera.

    Ami ami, az az !

  • nasinas

    tag

    válasz k1csi #10730 üzenetére

    Az miért lenne baj,hogy a Canon 2009 óta nem fejlesztette a szenzorát? Attól az még lehet jó...
    Hiszen akkor ódák ömlöttek eme fórumokon is az általad marketingdumának vélt szöveggel, a "canonos" képekről.És ha valaki ,akkor én messziről kiszagolom a marketinges dumát, hiszen jobban körülvesznek bennünket, mint a levegő.
    És most a saját szememmel látom, és meg vagyok győzve - és elégedve is.

    Én most kaptam meg azt az élményt, amiről akkor oly sokan áradoztak, de nekem csak egy akkori Sony belépőre tellett - aminek sokat köszönhetek, mert azon tanultam meg egyet s mást a DSRL fotózásból - persze csak az én hobbi szintemen.Akkor jöttem rá, hogy hol vannak az én képesség-igény-elvárás határaim a fotózás terén.
    Mellesleg ha ezt egy 450-es géphez hasonlítod, akkor pont helyben vagyok.Megérkeztem.

    Én tudatosan vettem ezt a gépet, mert mint írtam, elegem lett a DSRL obicserélgetős, cucc-cipelős nyűgeiből, kényelmesebb megoldásra vágytam, mert láttam, hogy én nem vagyok és nem leszek olyan "elvetemült" fotós, aki képes képenként sok-sok időt szánni arra,hogy valamilyen szoftverrel létrehozzon valamit, aminek sokszor nincs is köze a valósághoz - inkább már művészet, vagy annak vélt kifejezésmód.Nincs azzal sem baj, de nem az én célom.Én nem akarok félmillás teleobikkal várbéli éttermek teraszára kitett kókadt petúniákat fotózni - és sem időm, sem tehetségem ugyanilyen obival valóban érdekes témákat valóban jól fotózni. Csak lelkesedem a fotózásért, de ismerem az erre fordítható időmet, pénzemet, és látom a korlátaimat is, mind tehetség, mind saját fotós vágyaimat illetően.
    Kompaktot akartam, de sajnos nem vitt rá a lélek és a mai kompaktok képminősége sem még csúcskategóriában sem, (kivéve a Canon G1X, de az méregdrága), így lépett be a képbe az 1100d. Kicsi, de mégis nagy érzékelős, a dsrl kategória közismert,triviális előnyeivel a kompaktokhoz képest.
    Nem akarok sokat, de azt, azon a szinten jó technikai minőségben szeretném megvalósítani, és ehhez jó az 1100d. Ezt hívják belépő szintnek DSRL polcon, és nekem ez az a szint, ami ma kielégíti a vágyaimat. Bepillantást nyerni a fotózás esztétikájába, technikájába, egy kicsit belekóstolni ebbe és egyúttal túlfejlődni az egyszerű kattintgatás szintjén, de megmaradva egy visszafogott hobbi szinten. Azaz nem egy - általam egyébként tisztelt,és olykor - ha ennek látható,valódi eredménye is van - csodált -, "őrült", teljes beleadással végzett hobbiról van szó, ahhoz jóval több kell,pénzben,időben és lehetőleg személyes adottságban-tehetségben is. Én látom,ismerem a saját,tehetségbeli korlátaimat: miközben csodálni tudom a nagyok, a fotóművészek és a tehetséges amatőrök csodás képeit, ábrázolás és technikai módjait, miközben élvezettel olvasgatok mind technikai, mind fotóelméleti okfejtéseket,híreket,leírásokat, aközben én csak kóstolgatom a fotózást, mert látom, hogy nem érdemes erőltetnem, de azért jó újra és újra megízlelni,belekóstolni, átérezni az alkotás örömét.Még ha sokszor - legnagyobb ámde jóleső igyekezetem ellenére is - sokszor csak kattintgatás marad is az eredmény.
    Akkor is jó úszni, ha nem leszek soha Gyurta Dani. De ha már a kollégák engem küldenek be úszni, mert látják, hogy jobban vagy "szebben"úszom náluk, akkor szívesen úszom nekik vagy helyettük. Ha az én képeimet kérik egy-egy kirándulásról, vagy szívesen nézegetik saját fotós napjaim eredményeit, az már nekem eredmény: eljutottam egy olyan szintre, amit mások is élveznek, vagy szeretnek, de korántsem profi vagy kiemelkedő.Csak jobb mint az átlag, valamivel. Hurrá! Ismét fejlődtem valamiben.
    És még élvezem is. Hobbi - egy szóval kifejezve.

    Nekem azért jó ár/érték arányú ez a gép, mert egy csúcskompakt áráért kaptam, és akármerre is csavarjuk a dolgot, egy csúcskompakt képe sosem lesz olyan mint ezé.
    Igen, feláldoztam azt az elképzelést, hogy nem akarok obikat cserélgetni , de ezt nem kell cipelni, mert tényleg kellemes méretű. Tényleg egy mentő öv, ami kimenti az embert a kompakt gépek kompromisszumos világából egy kevésbé kompromisszumos világba.
    Nekem pedig ez a képminőség nem hogy elég, hanem nagyon is megfelelő.Én kifejezetten örülök annak, hogy ez a szenzor csak 12 MP, így ha nem is mai fejlesztés, zajban, ebben-abban nem lehet vele nagy gond.
    Arra amire én használom, a pont jónál is jobb: kipróbálni és gyakorolni, egyben élvezni a fotózást az én szintemen. Egy lelkes, a fotózás iránt ha nem is mániákusan, de az átlagnál jobban érdeklődő, komponálni,megmutatni,ábrázolni , az élvezet és a személyes fejlődés kedvéért tanuló amatőr számára ennyiért jó választás, főleg ha ennél komolyan nem akarok többet szánni rá.

    Igen tudom, egy jó obi drága, a Sonyhoz én is vettem a közismert 2,8-as fix fényerős Tamron 17-50-est, de akkora előrelépést nem jelentett, mint amennyibe került, még ha valóban nagyon jó minőségű is volt.
    Valószínűleg egy ilyesmit fogok egyszer majd beszerezni, és igen, az ég beszakad talán, de én nem fogok külön 18-55 és kb 70-200-as obikat venni, hiszen épp ebből lett elegem.
    Mert nem az én igényem, annyira nem vagyok nagy , vagy annak belülről vélt fotós.
    Én majd választok egy tágabb átfogású, mondjuk 18-105-ös (most csak hasamra ütöttem, ha nincs is ilyen, bocs) obit, tudva, hogy ugyan fényerőben nem lesz ultra, de ha érdemben jobban rajzol mint a jelenlegi,stabilizált, esetleg van benne egy-két különleges lencse is, akkor egy kényelmes, igényeimnek megfelelő választás lesz. Majd. Egyszer.Jövőre, vagy azután. Addigra össze is jön rá a lóvé.
    Én ráérek, most jól elvagyok azzal, ami van.

    És élvezem. Mint ahogy továbbra is élvezettel olvasom azok hozzászólásait, akiket "elvetemült" "őrült" hobbifotósoknak tartok, no meg a profikét is, mert tőlük is tanultam sokat eddig is remélhetően ezután is.

    Ami ami, az az !

  • nasinas

    tag

    válasz andrasko #10776 üzenetére

    Akkor valamit félreérthetően írtam.
    Igen, az a célom, hogy érdekes témákat érdekesen fotózzak, de azt is látom, hogy ehhez még bőben van hová fejlődnöm, illetve,hogy ebben nem vagyok tehetséges, persze szorgalommal orvosolgató - egy bizonyos mértékig - a dolog.
    Szóval élvezem a dolgot, érdekel, de csak erősen amatőr szinten.
    Persze, minden relatív.
    :)

    Ami ami, az az !

  • nasinas

    tag

    válasz k1csi #10861 üzenetére

    Én azt hiszem, hogy a világot bejáró nagy fotós, meg a kutyát-macskát fotózó családapuci között is van ám élet és világ.És főleg fotós téma.
    Én pl főleg épületeket,városképeket fotózok, kizárólag hobbi célból.
    És nem követek el harakirit, ha nem vagyok élvonalbeli fotós akár cuccban, akár fotókban mérve, hiszen nem is ez a célom/célunk , hanem a hobbi.
    Játék.
    Szabadidő hasznos - fejlesztő - eltöltése, stb

    A világban is és a fotózásban is van sok okos kompromisszum, amit nem kell sem sajnálni, sem lesajnálni.

    Ami ami, az az !

  • nasinas

    tag

    válasz hcl #10886 üzenetére

    ....és mindabból, amit írtál - és amivel teljesen egyet is értek :R - a legfontosabb az utolsó szó: használod. :C

    Ami ami, az az !

  • nasinas

    tag

    válasz Zozzer888 #10909 üzenetére

    Nézd meg nem teljes nagylátószögnél és f/8-nál. Úgy már nem olyan nagy a különbség...

    Ami ami, az az !

Új hozzászólás Aktív témák