-
Fototrend
A RAM (az angol Random Access Memory rövidítéseként), magyarul közvetlen hozzáférésű memória. Egy közvetlen elérésű írható/olvasható adattároló eszköz. A RAM tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatok nagy részét. Az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van, kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#65675776
törölt tag
válasz #90933760 #37067 üzenetére
Nem, órajelfüggő a belőle származó tényleges ciklusidő. A vinyós párhuzam meg rossz. Hosszú ideje a vinyók képzik minden egyes PC-ben a szűk keresztmetszetet, ergo ott látványos a váltás SSD-re. A memória már nagyon rég óta nem szűk keresztmetszet, ez már az SDR -> DDR váltáskor is kiderült. Csak akkor lesz elégtelen a memóriasávszél ha az adott architektúra nem éppen kiegyensúlyozott (lásd NetBurst), vagy egy nagy adatigényű alrendszer kerül a központi tokba (lásd Llano). Előbbi esetben semmi sem elég, utóbbiban elég hamar elérünk a határig, ahol már szintén nem számít (Llano esetén ez 1800MHz körül van).
A teljes késleltetés meg megint nem sokat számít. Ha egy tesztet megnézel K7 és K8 között, azt fogod látni (ha mértek ilyet az adott tesztben), hogy azonos valós teljesítmény mellett a K7-nek ~2x-es a memóriakésleltetése. Valós tesztekben (azaz mindennapi használatban) számít akkor? A válasz egyszerű: nem! Az oka egyszerű: a memória nem szűk keresztmetszet. Hiába gyorsítod, nem fogod észrevenni a rendszer teljesítményén.
Miért lett volna szép? Mert kellett volna hozzá kb 12-16 rétegű PCB, és még a legegyszerűbb lap is 40-50k-ba került volna? Előnye mi lett volna ezzel szemben? Kb semmi. Az FSB akkor is egy konkurens busz maradt volna, amire egyszerre csak egy valami írhat, szóval ha valami más is akar a processzorral kommunikálni (márpedig akar), akkor a memória továbbra is várni kényszerül. Hiába a széles busz, ami csak és kizárólag egyetlen rendszer számára optimális, a késleltetés akkor is megmarad ugyan akkorának. Ráadásul mint tudjuk, a memóriaalrendszer sebessége nem is kritikus, szóval feleslegesen tapsoltunk el egy halom erőforrást, lényegében a semmire.
Ha azt akarod elérni, hogy a memória fizikálisan, logikailag és időben is közelebb kerüljön a feldolgozó egységekhez, akkor egy megoldás áll rendelkezésedre: a memóriabuszt le kell választanod a rendszerbuszról. Ennek megvan az az előnye is, hogy így a rendszerbusz sokkal egyszerűbb lehet, nem kell feleslegesen gyorsnak sem lennie. (A 2x128 bites FSB és a 2x16 bites HT + különálló 2x64 bites memóriabusz versenyéből minden szempontból az utóbbi kerülne ki győztesen.)
-
#65675776
törölt tag
válasz rocsikzoli #37304 üzenetére
Ez DDR2-533.
-
#65675776
törölt tag
válasz rocsikzoli #37307 üzenetére
Az i915 család bizony nem támogat ennél többet.
-
#65675776
törölt tag
válasz #59070464 #37327 üzenetére
Régebben írtam egy ilyen hsz-t: [link] A lényeg látszik belőle, de lehet fogom frissíteni.
Egyébként meg igazából csak az számít, hogy legyen elég memória. A sebesség szinte teljesen irreleváns, csak a Llano és majd a Trinity esetén számít, mert ugye azok tartalmaznak egy egészen értelmes IGP-t.
-
#65675776
törölt tag
válasz littlemole #37332 üzenetére
Ha csak az SSD van a gépedben, akkor inkább legyen letiltva a pagefile (máskülönben nagyon rövid időn belül meghal az a fantasztikus flashmemória hegy). Ha van egy vinyó is a gépben, akkor arra állíts be pagefile-t.
Miket nyitogatsz meg, hogy a teljes memóriát televeri a böngésző? FullHD stream-eket YouTube-on?
Qru: Ha lesz időm nekiállok.
-
#65675776
törölt tag
válasz DragonZ #37397 üzenetére
Igazából a kérdés nem ebbe a topicba tartozik. Ahogy a címben is szerepel, a RAM vásárlással kapcsolatos kérdések számára van egy külön topic: Milyen RAM-ot vegyek?
-
#65675776
törölt tag
válasz klepto #37505 üzenetére
A különböző órajelek között nem éreznél semmi különbséget.
Az 1,35V-on üzemelő RAM kevesebbet fogyaszt, sé kevésbé melegszik, mint egy nagyobb feszültségű. Na nem mintha a DDR3 arról lenne híres, hogy melegszik. (Érdekes, hogy a 2,8-2,9V-ról üzemelő DDR RAM-okra is elég volt egy sima kis fémlemez, az is leginkább csak a légmozgász akadályozta a modulok között. A sokkal kevésbé melegedő DDR2 és még annál is kevésbé melegedő DDR3-akra meg ólajtó méretű bordkat raknak.)
Jövőre gondolva sincs értelme gyorsabb RAM-ot venned. Főleg nem ha intel vonalon maradsz. Azok az intel APU-k, amikben már érdemleges teljesítményű IGP lesz (ami igényelheti a nagyobb memória-sávszélességet) DDR4-et fognak használni. Jelenlegi AMD APU-k estén is elég a DDR3-1866, Trinity esetén majd nemsokára meglátjuk.
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40008 üzenetére
Feléve ha elindul még a gép... Egy elbaltázott BIOS beállítást egy sima CMOS Clear-rel elhárít az ember. Egy elbaltázott SPD-t viszont nem tud ezzel visszaállítani alapra. Ezerszer bonyolultabb ezt rendberakni.
Maximum azt érdemes berni az SPD-be, amiről már tudja az ember, hogy működőképes. És az is csak az adott lapban lesz az, lehet másik gépben teljesen működésképtelen lesz a RAM.
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40010 üzenetére
Ha csak simán mellé raksz egy működőképeset, akkor ugyan úgy nem fog elindulni. Első körben a jó RAM-ot önmagában kell beépíteni, BIOS-ban kézzel beállítani mindent, és utána berakni a másik RAM-ot.
Aki tuningolni akar az olyan lapot vesz, aminek a BIOS-áéban állíthatóak a dolgok. Nem az SPD-t fogja buzerálni, mert az nem arra van. És egyáltalán nem biztos, hogy lesz otthon másik RAM. Az SPD-t maximum olyan adatokkal szabad programozni, amiről tudja az ember, hogy stabil működést eredményez. Az alapértelmezett beállításokat tilos felülírni, de ezek az okos programok persze tipikusan azzal kezdik. Beállításokkal kísérletezgetni nem az SPD össze-vissza programozásával kell.
BIOS-ból nem lehet SPD-t "állítani" vagy programozni.
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40020 üzenetére
Szokták említeni, de a tesztek szerint ott sem sokat számít. Még az asztali gépeknél sem. 40-50% többletórajel adhat 4-5% teéjesítménytöbbletet, ami miatt értelmetlen ezzel foglalkozni. DDR3-1866 felett egyszerűen a mai archiutektúrák mellett nincs értelme a dolognak még APU-knál sem.
-
#65675776
törölt tag
válasz csikost #40036 üzenetére
ECC REG. Ez a probléma. Az ECC nem, mert azt simán figyelmen kívül hagyja a memóriavezérlő ha nem támogatja. A REG, azaz registered viszont mindenképpen támogatást igényel. A lapodon levő G41 memóriavezérlője nem támogat ilyen RAM-okat. Regiszteres memóriákat szerverekben használnak.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40063 üzenetére
Jelenleg nincs olyan processzor, ami támogatna DDR3-1866-nál többet. És ez is csak AMD processzoroknál van. Intel vonalon az IB vezette be általánosan a DDR3-1600 támogatást. A memóriavezérlő már régóta a processzorban van (AMD-nél a K8 óta, ami 2003-ban került piacra, intelnél Nehalem óta, ami 2008 végén), ergo a memóriatámogatás elsősorban a processzortól függ. Az alaplapnak csak annyi a dolga, hogy közölje a processzorral, hogy hogyan kell(ene) kezelnie a RAM-ot. Az efeletti memóriasebességek minden esetben tuningnak minősülnek, nincs rájuk semmiféle garancia.
Értelme mondjuk nincs szinte semmi a memóriatuningnak. A mai processzorok bőven elvannak a single channel DDR3-1600 adta sávszélességgel is, nem igazán gyorsulnak a DC beizzításától sem, nemhogy még szénné is húzd őket. Amik valamelyest érzékenyek rá, azok az APU-k. Ezek is leginkább csak akkor ha normális erejű IGP van bennük. De ott is csak pár százalék a gyorsulás már DDR3-1866 felett is. [link]
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40065 üzenetére
A JEDEC által szabványosított legmagasabb órajel a DDR3-1866 DDR3L-nél. (JESD79-3-1A) Ez most januárban lett publikálva. A normál DDR3-ra vonatkozó szabvány (JESD79-3F) maximum 2133MHz-es órajelet definiál. (Érdemes volt ránézni a szabványra, mert már tényleg vannak 1600MHz feletti szabvány órajelek. Ez most hirtelenjében engem is meglepett. Pedig már elég rég bekerültek, még a D revízióba. Úgy látszik a JEDEC-nél sikerült végre elszakadni a maximum 200MHz-es cellaórajeltől.)
Az SB-re és IB-re vonatkozó (egyébként téves) információk honnan származnak? Mert az intel nem tud róluk.
SB-nél ez a legmagasabb létező kiépítés: Intel® Core™ i7-3970X Processor Extreme Edition
Átlag SB-ből pedig ez: Intel® Core™ i7-2700K Processor
IB-ből pedig ez az általános (a csúcspéldányon keresztül mutatva): Intel® Core™ i7-3770K Processor
Pár alja IB (cerka és Pentium) pedig csak DDR3-1333-at támogat. Intel® Pentium® Processor G2020Igen. És csak és kizárólag intel vonalon. 50% órajeltöbblet hoz 17%-ot. AMD vonalon a 28% órajeltöbblet hoz 3,2%-ot. Az egyébként igencsak sávszélességigényes IGP-k meg éppen nem igazán foglalkoznak vele 1866 felett. A processzortuning sem igazán indokolja a dolgot. Fontossá meg főleg nem teszi. Ennyi miatt kockáztatni a rendszer stabilitását, miközben érdemben nem hoz a konyhára, nem érdemes.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40084 üzenetére
Senkit nem érdekel, hogy mit bír OC-val. Azt nem támogatja hivatalosan, ergo nem is garantálható, hogy működik úgy. Ne keverd össze a hivatalos, gyártói specifikációt és a tuningpotenciál, mert nem ugyan az a kettő. Ami az intel oldalán van az a hivatalos, az az, amit mindenképpen bírnia kell, mert azt támogatja. A többi szerencse kérdése, nem garantálható, és főleg nem garantált. És nem specifikáció, és ezeket az értékeket nem támogatja egyetlen processzor sem.
Olvasd tovább a mondatot.
Egy alkalmazás, egy bizonyos processzorral. Több processzorral is végig kellene mérni, és kiderülne, hogy valójában átlagosan mennyit számít. Ha az összes alkalmazás átlagát nézzük, akkor az 50% plusz órajel ~3-4% teljesítménytöbbletet hoz. Szóval kb értelmetlen erre az egyre hivatkozni, mert nagyon marginális dolog. Összességében elhanyagolható a jelentősége a memóriatuningnak.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz G-lader #40087 üzenetére
1. Ha kiemelsz egy részt a teléjesből, akkor teljesen más értelmet nyer. Jelen esetben is erről van szó. A mondatot egyészében kellene értelmezni. Máskülönben elferdítem a mondandóját.
2. De, támogatás szempontjából egy határozott "nem" a válasz. Más dolog a támogatás, és más az elérhető határ.
3. A skálázódás ilyen esetekben elég ritkán lineáris. Sokat számít a processzor felépítésétől, intel esetén az engedélyezett funkcióktól. Ugyan úgy Ivy Bridge magos a i5-3570K is. De lendületből nincs Hyper Threading és 2MiB-tal kevesebb az L2 cache. Ebből jó eséllyel következik, hogy kevesebbet is fog profitálni a magasabb órajelből. A HT jelentősen megnöveli a memóriasávszélesség igényt, ahogy érezhetően jobban szereti egy HT-s proci a nagyobb cache-eket is. Megint máshogy fog viselkedni egy i3-3240, ami szintén IB. Ez megint csak támogat HT-t, viszont tovább feleződött az L2 cache is a magok számával egyetemben. Szóval ez jó eséllyel megint más mértékben fog profitálni a magasab órajelből. Csak látszólag egyértelmű a dolog, valóban egyáltalán nem az. Viszont nem találgatás, a tesztben mért eredmény szerepel. Egy bizonyos felépítés mellett. Le kell mérni más felépítésű processzorral is, utána lehet véleményt mondani arról. Ezen teszt alapján a másik két nevezett processzorra vonatkozóan valóban csak találgatás. (Az én tippem, hogy az i3 jobban profitál a HT miatt, mint a HT nélküli i5, de mind a kettő kisebb mértékben, mint az i7.)
-
#65675776
törölt tag
válasz tegbashar #40132 üzenetére
Hello!
Vannak időzítések, amikhez közvetlenül nem férsz hozzá BIOS-ból. Ezeket állítgatja ilyenkor. (Illetve a négy fő időzítésen kívülieket is nézd meg, jó eséllyel azokat is piszkálja.
RAM-ot azzal nem fogsz megölni, hogy lentebb veszed az időzítéseket, maximum nem indul el úgy a gép. Kinyírni csak túlfesszel tuddo őket.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen