Aktív témák

  • guest

    veterán

    A Tomshardware-en Tom azt találta, hogy az új P4-et RAMBUS-szal (és i850-tel) overclockolva 2.6 GHz-re (22x118 MHz), sokszor gyorsabb a gép, mint DDR SDRAM-mal (és 845D-vel) 3 GHz-en (22x137 MHz-en). Ebben Tom azt látja, hogy talán mégis csak van igazság abban, amit az Intel korábban állított, hogy ti. a P4 magasabb frekvenciákon jobban szereti az RDRAM-ot. Érdekes, hogy amikor ezt fejtegeti, akkor már elfelejtkezik arról, amit egyébként pár oldallal korábban maga is leírt, hogy amíg a RAMBUS-os overclocknál az AGP 77.9 MHz-en ment, addig a DDR SDRAM-osnál csak 67.9 MHz-en. És hogy hogy nem, pont a grafikusan sokat kommunikáló progiknál bizonyult jobbnak a RAMBUS-os 2.6 GHz, a DDR SDRAM-os 3 GHz-nél... (A többinél bejött a papírforma, vagyis a 3 GHz fölénye.)

    A soros átvitel előnyeiről:
    Nyilván akkor előnyös, ha valamiért redukálni célszerű a kommunikációs csatornák számát. Ez ugye a kontaktusok és a drótok számának a csökkenését jelenti. Önmagában véve ez nyilván megtakarítás, ráadásul a megbízhatóság is javulhat. Mi hát az ára? A sávszélesség. Hiszen ha 1 db csatornán átvihetünk mondjuk 800 MByte-ot másodpercenként, akkor pl. 2, vagy 4 db csatornán 2-szer, illetve 4-szer annyit. Világos tehát, hogy ahol a legnagyobb sávszélesség a döntő szempont, ott NEM a soros átvitel jelenti a megoldást. Soros átvitelre azoknál az eszközöknél lehet érdemes áttérni, amelyek adatátviteli sebességigénye bőven kielégíthető (a mai félvezetőkkel) egyetlen (vagy legalábbis erősen redukált számú) adatáviteli csatorna felhasználásával is. Mint pl. az egér, billentyű, floppy, scanner, LS-120, stb., sőt, már ide tartozik a videójel is (digitális kamerák). Persze, van itt egy gond: az ember esetleg szeretné felhasználni az új gépekben is bizonyos régi eszközeit, mint pl. a CD Drive-okat (CD-RW, DVD), és a HDD-ket. Ez komoly akadálya (lesz) a Serial ATA terjedésének.

    Memória: A memóriaátvitel bizony NEM az a terület, ahol ne az adatáviteli sebesség lenne a döntő szempont. Így tehát a soros átvitel filozófiája itt alapvetően hibás. Amikor az Intel beszállt a RAMBUS használatába, akkor úgy tűnhetett, hogy az RDRAM memória 4-szeres pumpálása (4x100 MHz) megold minden nehézséget. A QDR üzemmód persze sokat hoz a konyhára (ahogy a DDR is), de az SDRAM-nál megszokott 64 bit-es bitszélességről való visszalépés 16 bit-re, túl nagy árnak bizonyult. Így aztán kisvártatva meg is duplázták, 2 db RDRAM csatornát fölhasználva. (Jelenleg már a 4 db 16-bit-es, azaz összesen 64 bit-es RDRAM interfész kifejlesztését fontolgatják.)
    Természetesen az órajel növelésével bármelyik RAM fajta sebessége növelhető, de azonos félvezető technológia mellett az elérhető clock kb. ugyanaz. Ezért azonos órajelen az adatátviteli sebességet az eredő bit-szélesség és a DDR/QDR üzemmódok határozzák meg. Vagyis a 2-csatornás, 16 bit-es, QDR üzemmódú, 100 MHz-es RDRAM nagyjából ugyanazt tudja, mint egy 1-csatornás, 64 bit-es, DDR üzemmódú, 100 MHz-es SDRAM.

    prohardver vendég

  • LordX

    veterán

    válasz guest #1 üzenetére

    Majd a QDR-es memóriachipek javítanak valamit a DDRSDRAM-on. Duplázás? Na jó, +30%? :)

    Egyébként mi a tökömnek megy a soros megoldások felé a világ? Olcsóbb lesz? Rakják a Celeronba, engem az nem érdekel! :D

  • haver

    tag

    válasz guest #1 üzenetére

    A nagysebessegu, parhuzamos atvitelnel a szinkronizaciot emlitik komoly nehezsegnek.
    A leggyengebb lancszem :) a leglassabb parhuzamos szal. Minnel tobb szal van, annal tobb varakozik tetlenul. (jol gondolom?)
    Az egyenes aranyossag nem feltetlen all fenn az atviteli csatornak szamanak tobbszorozese es a parhuzamositas kozott. Sorosnal nincs szinkronizacios extraproblema, egyszerubb a megvalositasa.

    Udv

    Értem, hogy motor, de mi hajtja!?

  • guest

    veterán

    Ha az SDRAM-nak megcsinálják a QDR verzióját (éppenséggel tervbe van véve), akkor azonos bit-szélesség és clock frekvencia mellett nagyjából ugyanakkora átviteli sebességet fog adni, mint az azonos bit-szélességű (azaz 4 csatornás) RDRAM. (Bizonyos különbségek persze maradnak, pl. a hozzáférési időket, vagy a hibakezelést illetően.) Jelenleg még úgy kell számolnunk, hogy SDRAM-ból dupla akkora bit-szélesség mellett kapjuk azt az (elméleti) sávszélességet, mint RDRAM-ból.

    A soros megoldások fene nagy sebességével kapcsolatban gerjesztett várakozások engem arra emlékeztetnek, amikor a nagyapám azzal incselkedett velem (óvodás koromban), hogy az általam készített játék kocsinál ő gyorsabbat fog tudni csinálni, ugyanis az ő kocsijának kisebbek lesznek a kerekei. És mert kisebbek lesznek a kerekei, gyorsabban fognak azok forogni, tehát gyorsabb lesz a kocsi is... (Értjük, ugye (:-).)

    Hát a RAMBUS is így gyorsabb. ''Gyorsabb'', mert egy 16 bit-es modulnak 4-szeres frekvencián kell pörögnie ahhoz, hogy a megfelelő 64 bit-es SDR sebességet adja.

    Nem volna az RDRAM-mal semmi baj, ha egyből 64 bit-esnek csinálták volna meg. (Tulajdonképpen nevetséges a 16 bit, hiszen a proci 64 bit-en kommunikál, s így az alaplapi chipsetnek még össze is kell rakosgatnia a 16 bit-es adatokat 64 bit-esekké és viszont.)

    A soros megoldások takarékos megoldások, így van értelmük, csak éppen nem a csúcskategóriás cuccokban, illetve nem ott, ahol a legnagyobb sebesség szükséges.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    Haver! Párhuzamos adattovábbításnál a szinkronizáció nyilván probléma, de megfelelő technológiával kezelhető. A leglassúbbhoz való igazodás nem jelent nagy veszteséget, ha a szórás kicsi. Mindenesetre, e szórás miatt az arányosságtól tényleg fellép egy kis lemaradás.

    Soros átvitelnél nincs az előbbi járulékos szinkronizációs szükséglet, ugyanakkor meg kell oldani a soros-párhuzamos konvertálást, ami még nagyobb probléma.

    Mindennek a tetejében, amikor pl. az RDRAM csatornák 16 bit-es adatait az alaplapi chipset 64 bit-essé alakítja (a proci számára) akkor szintén előjön, hogy a lassúbb RDRAM modul határozza meg a sebességet. (Az nVIDIA nForce 420D chipsetnél is előjött hasonló probléma.)

    Na most az 50 Ft-os kérdés: Mit könnyebb elérni?
    A.) 1 chipen belül a tranzisztorok sebessége azonos;
    B.) 1 modulon belül a chipek sebessége azonos;
    C.) 1 számítógépen belül a modulok sebessége azonos.

    prohardver vendég

  • LordX

    veterán

    A QDR technológia nem QDRSDRAM-okat fog eredményezni, hanem 2x266 MHz-es DDRSDRAM-okat!
    Meg 800 MHz-es (?) RDRAM-okat.

    A QDR-t már(!!!) elkezdte gyártani a Samsung, és elsőnek DDRDRAM modulokba rakja bele! (:))) Hogy mikor jön ki, azt tököm tudja, de mindjárt jön utána a QDR-es RDRAM. (jah, QDRDDRSDRAM :D)

    A QDR-es modulok, kívülről úgy fognak ''kinézni'', mint egy kétszer gyorsabb hagyományos DDR/RDRAM.
    Csak azért idézőjelben, mert kb. másfélszer magasabb lesz fizikailag a modul...

  • guest

    veterán

    Az RDRAM már most is QDR technológia (Quad Data Rate)! (100 MHz-es órajel mellett effektív 400 MHz-en továbbítja az adatokat.)
    Ezzel szemben DDR SDRAM csak DDR technológia, vagyis 100 MHz-es órajel mellett effektív 200 MHz-en továbbítja az adatokat.

    Az SDRAM sebességének további növelésére (most eltekintve az órajel növelésétõl) a következõ módszerek vannak:
    - több db 64 bit-es bankot/csatornát használni (jelenleg erre hajlik az nVIDIA és a VIA);
    - QBM SDRAM-ot használni (főleg grafikus kártyákon lehet jó), ami tulajdonképpen az elõbbi módosítása, ugyanis 2 db 64 bit-es DDR SDRAM-ot kapcsolnak össze úgy, hogy az kifelé 64 bit-esnek mutatkozzon (vagyis a bitszélesség marad 64 bit, de a várakozási ciklusok száma lecsökken); (http://www.quadbandmemory.com/)
    - DDR II (avagy DDR2), amely ugyanúgy QDR technológia lesz, mint a jelenlegi RDRAM. (Nem tudok róla, hogy DDR2-őt bárki is gyártana, még a szabvánnyal sincsenek meg teljesen.)

    Amíg a QBM SDRAM kompatibilis a jelenlegi DDR SDRAM interfésszel, addig a QDR SDRAM (DDR2) előre láthatólag nem lesz.

    Az ún. 800 MHz-es RDRAM már nem QDR, hanem 8-szoros pumpálású lesz (''ODR'').

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    ez a soros és párhuzamos sebesség dolog mindössze azért sántít, mert a gyakkorlat nem igazolja az elméletedet, ... ugyanis, a manapság divatos soros szabványok helyből lealázzák az előző párhuzamos megoldásokat pontosan a sávszélesség, és az egyszerűség terén lásd. USB 2.0 / Firewire / serial ATA vs. U160 SCSI / ATA100/133 az előbbiek kb. 2-3x nagyobb szávszélességre képesek és mégis sorosak, és jóval egyszerűbb a kábelezés kialakításuk ..
    .. szóval az ipar valóban errefelé tart,
    .. bár tegyük hozzá ezeknél az eszközöknél a vezetékezés hossza nem mérhető össze egy memoriamodul és chipset közötti távolsággal, ami azért nem méterekben mérhető :-)

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    guest(8)!

    Az egyszerűség (pontosabban a kontaktusok és a vezetékek számának a csökkenése) tényleg előnye a soros megoldásoknak - ahogy ezt már legelső alkalommal is leírtam.

    Az átviteli sebesség szempontjából viszont csak akkor tűnik gyorsnak, ha a megfelelő párhuzamos átviteli módokat nem is hozzák létre. Az Intel élen jár az ilyesmiben, ti. újabb és újabb soros átviteli szabványok lobogtatásával igyekszik eleve értelmetlennek feltüntetni a párhuzamos átviteli rendszerek egyébként természetes fejlesztését.

    Azt is leírtam már a legelső szövegemben, hogy egy sor hardware (egér, billentyű, floppy, scanner, LS-120, digitális kamerák) sávszélesség igénye manapság már tökéletesen kielégíthető valamilyen soros megoldással.
    De azt is, hogy pl. a processzor rendszerbusza, a memória interfész, a grafikus alrendszer, a chipsetek belső kommunikációja nem ilyenek.

    Szóval pl. a Serial ATA csak akkor gyorsabb a 32-bit-es ATA-nál, ha ez utóbbi frekvenciáját szándékosan (és durván) visszafogják.

    prohardver vendég

  • LordX

    veterán

    válasz guest #7 üzenetére

    Namost az RDRAM nem QDR.

    Számoljunk: 3,2Gbit/s sebességet kell elérni, ennyi a memóriaátvitel az i850-ben, szinkronban a P4-el, ami úgyszint 3,2Gbit/s.
    2 db modul van - modulonként 1600 Mbit/s.
    100 MHz-en futnak: 16bit/órajel.
    Namost mivel 16 bites, ezért 1 bit/órajel minden dróton.
    Ez bárhogy nézem, SDR működés.

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    válasz LordX #10 üzenetére

    LordX, majdnem igazad van :). A különbség annyi, hogy nem 3.2 Gbit, hanem 3.2 GByte... (stb).

    Csatornánként 2 byte (16 bit). 100 MHz-es órajel x 4 (RDRAM ''belső órajele'' így 400 MHz), és az RDRAM is ''DDR'', azaz kétszer visz át adatot órajelenként.

    Tehát csatornánként 2 byte x 100 MHz x 4 x 2 = 16 byte x 100 MHz = 1.6 GB/sec. Két csatorna van, innen a 3.2 GB/sec.

    Kétcsatornás, azaz már 2 x 2 byte.

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • guest

    veterán

    LordX(10)!

    - A P4 rendszerbusza 3.2 GByte/s-ot tud (tehát nem 3.2 Gbit/s-ot!) 100 MHz-en és QDR üzemmódban, 64 bit-es szélesség mellett.
    - 1 db 16 bit-es és 100 MHz-es RDRAM ennek éppen a negyedét tudja (800 MByte/s).
    - Ha az RDRAM frekvenciája 200 MHz, és ha 2 db csatorna is van belőle, akkor érjük el a 3.2 GByte/s-ot, aminél többre a proci sem képes.

    Parci! Az RDRAM átvitelében közvetlenül nem jelenhetnek meg a belső MHz-ek, legfeljebb csak a DDR/QDR üzemmódok formájában. Ha egy RDRAM kifelé 2 Byte széles, a frekvenciája meg mondjuk 100 MHz, akkor az átvitele DDR üzemmódban maximum 400 MByte/s lehetne.

    prohardver vendég

  • LordX

    veterán

    válasz Parci #11 üzenetére

    Jah, elsőre nekem is fura volt, de lenyeltem a békát :)
    Egyébként azt akartam mondani, hogy nem QDR, és én is úgy tudtam, hogy DDR, csak a számok mást mutattak nekem, mint feljebb látható :)

  • guest

    veterán

    A RAMBUS maga azt állítja, hogy egy RDRAM modulon belül van 8 db 1 Byteos egység, amelyek párosával 4 bankban vannak elrendezve. Ezekhez egy 16 bites, 400 MHz-es, DDR csatornán keresztül lehet hozzáférni. Ez utóbbi sávszélessége tehát 16/8 x 400 x 2 = 1600 MByte/s. (Más kérdés, hogy az egyes bankoknak mi a tényleges hozzáférési idejük.)

    SDRAM-nál a 8 db 1 Byteos egységet párhuzamosítják, és egyszerre férnek a bennük tárolt adatokhoz, SDR vagy DDR üzemmódban. Így 100 MHz-en a sávszélessége 8 x 100 x 2 = 1600 MByte/s (DDR esetben), vagyis lényegében ugyanakkora, mint az RDRAM-é. (Természetesen, ha 2 db RDRAM/SDRAM csatornát használunk, akkor meg lehet duplázni a sávszélességet.)

    prohardver vendég

Aktív témák