Új hozzászólás Aktív témák
-
"Napenergiával." Ugye ezt méhecskék gyűjtik pici üvegecskékbe és még csak véletlen se a kínai szénerőművek mellett gyártott nehézfémes, 20% hatásfokú panel-förmedvényekre gondolsz?
Igen, ha a Csendes-óceán közepére tervezek nyaralást, akkor felpakolom az összes p0rnóvideót ami kell egy USB-pendrájvra és bőven meg fogok elégedni a lassú/nem létező netkapcsolattal. Ha az agyrágó, embert kizsigerelő, személyes adatait az utolsó bitig pénzzé tevő/begyűjtő civilizáció elől végleg oda menekülnék, akkor meg pláne.
Az iridium még akkor is elég gyors lenne, hogy ide visszajárjak trollkodni
[ Szerkesztve ]
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
azbest
félisten
válasz t72killer #351 üzenetére
Nem tudom megint honnan szeded ezeket a zöldségeket. A kínai panelek is egyre olcsóbb és jobb minőségűek. De amúgy is kapufa, láthatóan azt sem tudod, hogy Musk-ék napelemek gyártásával is foglalkoznak, szóval azt is igyekeznek helyben gyártani majd [link]
Mivel nem te használnod, neked ezért megfelel, hogy mások azzal szopjanak.
Kevered a dolgokat de durván. Kb segélyhívó állomást vagy hasonlók képzelsz el internet helyett, mert szerinted nekik jó lesz az, mert a fotelban neked úgysem kell.[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
"Már vannak próbálkozások arra, hogy műholdakon legyen egy csatlakozási pont, ahová szerviz űreszköz kapcsolódhat.": ezt az eszement hülyeséget, hogy újratöltsék a műholdakat, egyetlen épeszű üzemeltető sem fogja megcsinálni. a tankolás költsége valószínűleg nagyobb, mint fellőni egy újat. ha fellőttél egy újat, akkor hardver upgrade is van, újabb szabványnak megfelelés, okosítás, stb.
ráadásul 42 ezer műhold között száguldozni egy akkora eszközzel, amiben van annyi üzemanyag, hogy elég műholdat tankoljon fel, az nagyjából lehetetlen.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
OK.
Akkor térjünk vissza az adótornyokra.
Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják. Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák. Nem veszik el az anyaga, nem kell helyette bányászni. Legyünk korrektek. Az esetleges rozsdásodások és egyéb veszteségek miatt csak 90% újra hasznosítható. A tornyok életciklusa több évtized. A szükséges tornyok nagy része már elkészült.
A tornyok mérete változó. A tartókonzol mérettől, a magas tornyokig. A tornyokat több célra is hasznosítják. Több szolgáltató eszközei lehetnek rajtuk. A mobilszolgáltatók mellett, DVB-T és rádió antennák is lehetnek rajtuk. Illetve zártrendszerű adatátviteli rendszerek.A műholdak pályára állítása után öt évvel, teljes tömegükkel válnak környezetszennyezővé.
Nincs hozzákapcsolható más jellegű szolgáltatás lehetőség, csak az eredeti szolgáltatásra képesek.
Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben.Eközben Európában az új, benzin motoros autókat, már csak részecskeszűrővel lehet forgalomba hozni.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #356 üzenetére
Még mindig nem erről beszéltem, de semmi baj. A lényeg, hogy te csak arra ügyelj, hogy magaddal ne kerülj ellentmondásba.
We were here
-
Attól hogy jobb minőségű egy termék miért is használnak hozzá kevesebb szénáramot/tolnak kevesebb nehézfémet a helyi folyóba ? A helyben gyártott panel ugye USA-t jelent gondolom, ahol a munkavállaló személyes CO2 lábnyoma kb világrekorder, szóval sokkal ez sem lesz jobb.
Najó, de kik szívjanak ? Kollégával már megegyeztünk, hogy a Csendes Óceáni delfinpopulációt nem érdeklik sem a real-time tőzsdeárfolyamok sem a tevep0rnó. Más kérdés, hogy ranglistás adócsalók terveznek úszó városokat a térségbe csupán azért, hogy komoly összegek "közpénz jellegét" szüntessék meg - nna ők mondjuk bőven fizetőképes kereslet, viszont nem fogok értük krokodilkönnyeket ontani. A konténerhajón szolgáló filippínó tengerész pedig a mai rendszerben is tud beszélni a családjával, max a WoW helyett kell valami offline elfoglaltság.
#354: "a tankolás költsége valószínűleg nagyobb, mint fellőni egy újat." - 99.99%. Ha meg hozzáadod, hogy 5év alatt azért lép a technika és az új hold lehet ebben-abban fejlettebb, akkor meg pláne semmi értelme nem lenne egy ilyen manővernek.
[ Szerkesztve ]
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
#54625216
törölt tag
válasz Hieronymus #356 üzenetére
"Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"A szükséges tornyok nagy része már elkészült."
Mihez szükséges?
Vagy még mindig ott tartunk, hogy neked legyen neted, az a szükséges, akinek meg nem jut, az így járt?
Ha nem, akkor konkrétan mekkora lefedettség szerinted a szükséges?
Hány darab torony készült már el és hány darabra lenne még szükség?
(Nem várok pontos számokat, elég a megalapozott becslés.)"Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben."
És ezt kellene összevetni a műholdakéhoz hasonló lefedettségű és sávszélességű földi netszolgáltatás kiépítésének és üzemeltetésének környezeti lábnyomával, de valahogy kínosan kerülöd a konrétumokat, mert ugye úgy könnyebb relativizálni a kérdést, hogy a műhold az "sok" a földi meg "kevés", meg a műhold "felesleges" a földi szolgáltatás meg "elegendő".
-
válasz #54625216 #359 üzenetére
"Mekkora környezetszennyezéssel?" - attól függ, mekkora és milyen messze van a legközelebbi fémmegmunkáló üzemtől. Azt is számold bele, hogy egy torony simán elvan 30+évig, pl szülőfalum telótornyához az elmúlt 20évben szerkezetileg egyáltalán nem nyúltak hozzá (talán újrafestés lehetett - ami ugye műholdnál kicsit költséges manőver lenne ).
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
SzVSz nagyon változó, magaslati pontokra kitehetnek "250kilósat" is (ld műhold tömege), de a pusztába pakolt 60méteres acéltornyokra némi guglizás után 30tonnát találtam. Ezutóbbihoz 2 kamion kell kb, 100km-enként ~40liter üzemanyag elfüstölésével.
Érdekességképp olvastam, hogy a II.vh alatt a britek fából csináltak rádióadó-tornyokat, mert kevés volt az acél. Erdősebb területen ezt is el tudnám képzelni...
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
Ja, én erre a régi doksira böktem rá, jópár éves, nem alu hanem acél és valszleg nem spóroltak az anyaggal. Ezekszt már múzeumi darabok vannak benne .
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
bambano
titán
válasz t72killer #365 üzenetére
[link] eszerint egy 10 szekciós 30 méteres torony nagyságrendileg 1241 kiló, egy 15 szekciós 45 méteres torony 2604 kiló.
a legalsó szekció 3 mázsa, tehát nagyjából bármivel szállítható, ami nagyobb, mint egy kemping kerékpár.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#54625216
törölt tag
válasz t72killer #361 üzenetére
"attól függ, mekkora és milyen messze van a legközelebbi fémmegmunkáló üzemtől"
Hány darab toronyra lenne szükség világviszonylatban, ezek átlagban milyen messze lennének a fémmegmunkáló üzemektől és a fémmegmunkáló üzemekbe mekkora környezetszennyezéssel lehene leszállítani az alapanyagot?
"Érdekességképp olvastam, hogy a II.vh alatt a britek fából csináltak rádióadó-tornyokat, mert kevés volt az acél. Erdősebb területen ezt is el tudnám képzelni..."
A fakitermelés tényleg mennyivel környezetkímélőbb...
-
#54625216
törölt tag
"egy 15 szekciós 45 méteres torony 2604 kiló"
Tehát ha 42000 darab adótorony elég lenne a műholdak kiváltásához, akkor tízszer akkora tömegű alumíniumot kellene elhasználni hozzá, miközben az aluminium az egyik legkörnyezetszennyezőbben bányászható alapanyag. (Vörösiszap katasztrófára emlékszik még valaki?)
És még mindig ott van a szállítás, telepítés, tereprendezés környezeti lábnyoma.
De ugye minimum 200-300 ezer torony kellene, azaz 780 ezer tonna (!) fémet kellene csak a tornyok miatt kibányászni, megmunkálni, leszállítani és telepíteni.
A tornyok nagy része pedig nem újrahasznosítható, mert többe kerülne a bontás és a szállítás, mint amennyit a kinyerhető nyersanyag ér.[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
válasz #54625216 #369 üzenetére
egy falcon heavy tömege 1420 ezer tonna. 60-asával számolva 42 ezer műhód 700 felszállásal vihető fel, utána 5 évenként ugyanennyi.
az azt jelenti, hogy 42 ezer műhódért kishíján 1 millió tonnát kell felküldeni. tippem szerint annak a zöme üzemanyag. vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi) ennek csak a háromnegyede kell.
ha nem falcon heavy-val viszik fel és/vagy nem 60-asával, akkor számold át saját kezűleg.a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Tuomas
addikt
Nem heavyvel viszik fel, hanem sima falcon 9-essel jelenleg, aminek az indulótömege 549 054 kg. Ebből az első fokozat és a műholdakat védő burkolat visszajön, a 2. fokozat a veszteség.
Ezekre nem találtam infót, hogy mekkora tömegűek, de a műholdak tömege ebből kb 15-20 000 kg.
Aztán pár éven belül jön a Starship, amivel egyszerre több száz műholdat fognak felrakni, és ott a teljes űrhajó újrahasznosítható lesz.We were here
-
bambano
titán
no megtaláltam. a falcon 9 v1.0 nagyjából 163 ezer liter rp-1-es üzemanyagot használ el (továbbfinomított kerozin). Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét.
ja, ehhez még kell 193 millió liter folyékony oxigén is...
ez 300 ezer toronnyal számolva tornyonként 380 liter gázolaj. tornyonként minimum 1000 kilométernyi útra elég.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#54625216
törölt tag
A 42 ezer műholdat Starshippel fogják felvinni 700-asával, most csak a tesztüzemhez szükséges mennyiséget viszik fel nem Falcon heavy-vel, hanem Falcon 9-el, ami tömegre a harmada a Falcon heavy-nek.
A Starship 100%-ban újrahasználható lesz és párszor már le lett írva, hogy metán hajtja, amit a légkörből kinyert CO2-ből gyártanak, így az ökológiai lábnyoma elenyésző az olajzabáló teherautókhoz, darukhoz, földmunkagépekhez, hajókhoz és helikopterekhez képest, amit a földi hálózat kiépítéséhez használnának."vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi)"
Ha nem ennyi kell, akkor mennyi?
"a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre."
Előbb-utóbb minden tönkre megy, a kérdés az, hogy mennyi idő alatt. De ha a tornyok az örökkévalóságig is kitartanak, az azokon elhelyezett elektronika nem fog, azt mindenképpen cserélni kell, a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve ha nem is 5, de legalább 10 évente (de ha tudsz konkrét számokat, ne fogd vissza magad). Az elavult eszközök meg már most is veszélyes elektronikai hulladékként végzik egy harmadik világbeli országban.
Tehát mihez kezdenének évente átlag 30000 tonna veszélyes hulladékkal, amit még 100%-os újrahasznosítás mellett is minimum szállítani és tárolni kell és az újrahasznosítás is energiabefektetéssel jár?Komolyan nem értem, hogy minek kellett egyáltalán belemenni az összehasonlítgatásba.
És mielőtt még belekezdenél, nem, nem én kezdtem példálózni a földi szolgáltatással, én végig amellett próbáltam érvelni, hogy a nagyságrendeket figyelembe véve eleve nettó hülyeség a műholdakat a földi szolgáltatáshoz mérni. Továbbá mielőtt még idézgetnél a hozzászólásokból légyszi próbáljuk már elkerülni a primitív poénokat, hogy - ignorálva az azt megelőző pár száz postot - kontextusából kiragadott mondatokat másolsz be, mintha én hoztam volna fel a témát. Azért szólok előre, mert más topicokban előszeretettel próbálkozol ilyesmivel.
De visszatérve a "minek vitázunk ezen" témára: eleve 100%-ban elméleti kérdésről van szó, mivel egy globális lefedettségű földi hálózatot soha az életben nem fognak kiépíteni, még tökéletes környezetvédelmi paraméterek esetén sem.
Miért?
Segítek: mert a műhold technológia a távoli, ritkán lakott területeken nagyságrendekkel gazdaságosabb. -
#54625216
törölt tag
"miért, nem tudod arányosan kiszámolni?"
-
Juhaszatti
addikt
"Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét."
Honnan tudjuk egyébként, hogy az 5 év múlva felküldött műholdak is pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak majd mint a mostaniak, ugyanaddig bírják majd és semmivel sem tovább, és ebben a későbbi garnitúráknál (10-15 stb év múlva) sem lesz semmi előrelépés?
[ Szerkesztve ]
-
válasz Juhaszatti #377 üzenetére
Honnan tudjuk, hogy 10 év múlva mit fog tudni a felszíni tech?
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
-
nagyúr
válasz t72killer #380 üzenetére
Nem. Az tárgyaltuk túl, hogy nem delfineknek lesz, hanem élnek a bolygón tömegével olyan emberek, akiknek nem jut nagysebességű net (még a fejlett nyugaton sem, nemhogy máshol), akiknek ez pont jó lesz.
De amúgy tök meddő ez a vita, hiszen ezeknek az embereknek meg lehetne oldani földi infrastruktúrával is, de látni való, hogy nem oldották meg. Miért? Mert nem éri meg, drága lenne, és környezetszennyező is. Okos emberek kiszámolták, hogy Nevada-felsőt nem éri meg nekik sem kábeles, sem mobiltornyos megoldással kiszolgálni, Musk meg kiszámolta, hogy műholdassal meg de. Ennyi...
Aki él és nem boldog, az téved!
-
-
Jim Tonic
nagyúr
Mert Te ezt elhiszed. Ez az internet jó lesz a kőgazdagoknak a hegyekben és az óceánokon. Azaz a lakosság < 1%-ának fog szolgáltatást nyújtani több 10 ezer műhold. Pont ettől igazán környezetszennyező. Az elmaradott területeken ez az égadta világon semmit sem fog segíteni. A többi bullshit marketing, amit sokan benyalnak.
Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.
-
nagyúr
válasz Jim Tonic #383 üzenetére
Hát persze. Nyilván kiszámolták, hogy a kőgazdagok a hegyekben és az óceánokon havi 100$-os áron majd eltartja a Starlinket. Jó kis üzleti terv lenne. Ja nem is.
Főleg, ha elindul az Amazon meg a többi versenytárs, lesz az 20 dollár is, felköthetik a gatyát a kábeles szolgáltatók is a lakótelepeken kívül. Szvsz 10-15 éven belül teljesen más lesz az internetszolgáltatás képe a bolygón, mint amit megszoktunk...[ Szerkesztve ]
Aki él és nem boldog, az téved!
-
Jim Tonic
nagyúr
Musk nem az, aki bármit ki szokott számolni, ellenben bitang jó marketingből.
A Tesla java része jelenleg is egy marketing-buborék, a SpaceX-et a NASA húzta ki a csődből, a többi vállalkozása meg még ennél is kérdőjelesebb. A Neuralink az, ahol a szakértők szerint is kezd kibújni a szög a zsákból, és már látszik a hatalmas blöff.
Hogy mit hoz a jövő 15 év múlva, az simán spekuláció.
A marketing, amiről beszélek, az az, amit benyalt a lelkes fórumtagok java része.[ Szerkesztve ]
Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.
-
Tuomas
addikt
válasz Jim Tonic #387 üzenetére
Átolvasgattam (csak átfutottam), igazából nem vagyok neurológus, hogy pontosan értsem miről van szó és megcáfoljam. Viszont azt olvastam az általad linkelt dolgok között, hogy ez nem újdonság. Igazából ez tökre így van, ez szóba került az eszköz demózásakor, viszont ez az eszköz a mérete miatt lesz újdonság, mert ha minden igaz, ilyen eszköz ekkora méretben nem elérhető.
A nasa megmenti a spacex-et alatt erre gondoltál? [link][ Szerkesztve ]
We were here
-
nagyúr
A Tesla java része jelenleg is egy marketing-buborék
Ezt olyan vicces már vagy 3 éve olvasni, de csak nem akar kipukkanni, inkább építenek pár gigagyárat évente, hogy ontsák magukból az autókat, miközben folyamatosan nyereségesek...
Aki él és nem boldog, az téved!
-
azbest
félisten
Egyébként pont a múltkori autós fejlesztéseik kapcsán gondolkodtam, hogy egyre inkább előtérbe kell kerüljön a valódi újrahasznosítás. Mármint, hogy jelenleg az ezer darabból állló autóknál sem valami fényes ez. De ott van, hogy kibányásznak alkatrészeket a roncsokból más autók javításához. Viszont a tesla afelé tart, hogy kvázi egy néhány darabból egyben legyártja egy nagy ipari öntőprés gép és ezért nincs értelme annak, hogy alkatrészt cserélnek. Mivel egyben van. És az akku is sokkal integráltabb lesz. Szóval ha egy autó sérül, akkor az is kb mehet az újrahasznosítóba és helyette egy másikat kap a tulaj, ha így halad. Mint a telefonoknál.
Ami nem feltétlen rossz. Ha elég olcsó és gazdaságossá válik az anyagok kinyerése. A kinyerés pedig szintén viszonylag tisztán megoldható, akkor lehet jobb. Csak sok energia kell hozzá. Öszeérnek a szálak, jobb energiatermelés kell, ami a megújulókkal és akkukkak meg is történhet, mert a tárolás a gyengéje a mai megoldásoknak úgy általában is.
Mielőtt még valaki rögtön átkozná a teslát azért, mert nem lehet ezer darabra szedni és javítani majd, a jelenlegi járműveknél hiába a javíthatóság, ha gazdasági totálkár bármilyen komolyabb hiba. A kókányolás és tákolgatás csak ott megy, ahol sokéves roncsokat használnak..[ Szerkesztve ]
-
"Viszont a tesla afelé tart, hogy kvázi egy néhány darabból egyben legyártja egy nagy ipari öntőprés gép és ezért nincs értelme annak, hogy alkatrészt cserélnek. Mivel egyben van."
Vagy öntik vagy préselik. A kettő nem történik egyszerre.
A bonyolult kialakítású fémlemezek egy műveletben történő legyártása nem öncélú tevékenység.
Mivel egyszerre több irányból és eltérő erőkkel préselik a lemezt alkatrésszé, kevesebb a hibás alkatrész. Nem kell gépbeállítási selejt lánccal számolni. Növekszik a termelékenység és ellenállóbb lesz a préselt idom. Jobban védi az utasokat.Normáliséknál már 30 - 50 évvel ezelőtt is totálkáros volt egy autó, ha a teljes alváz vetemedett. Az első és hátsó kerekeknek teljesen azonos nyomon kell gördülniük, a maximális iránytartás érdekében.
Az akkumulátortömbök is külön történetek érdemelnek. A mai autók megerősítése hibridfémből készült elemekkel történik. Ezeket ragasztják a karosszéria elemekhez. Ez a megoldás javíthatatlan viszont legbiztonságosabb megoldás.
Az akkumulátorok köré olyan erős védőpajzsot kell építeni ami ütközés esetén megvédi az akkumulátor tömböt. Nem robbanhat fel, mert bombaként viselkedne. Ha mégis robbanna, akkor pajzsként kell védenie a környezetét a borításnak.A javíthatóság elég érdekes probléma kör. Egy hajszárító esetében legalább az elvárható, hogy kábelt lehessen cserélni benne. Egy processzor esetében a javítható változat nagyon drága lenne, de legalább lassú is.
Egy e-autó esetében az akkumulátor javíthatósága közveszélyt jelentene.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
azbest
félisten
válasz Hieronymus #391 üzenetére
Az öntőprés kifejezést nem én találtam ki, így hallottam és úgy látom sokszor használják. A tesla kapcsán is így hangzott a beszámolókban, például [link]
Angolul valóban öntő gépnek mondja [link] Bár az is elhangzik, hogy "high pressure die cast", talán a magas nyomású öntésből jött ez magyarra fordítva. Úgy látom talán a "présöntő" lehet a jobb magyar neve.A gazdasági totálkár alatt sajnos nem a szerkezeti sérülésre gondoltam. Manapság némelyik autónál egy ajtósérülés gyártói javítása már lehet gazdasági totálkár a biztosító számára. Leginkább új, drága autóknál. Bár ezt csak unaloműzésként nézett autó újraépítős videók alapján gondolom
Konkrétan a tesla padlólemezként gyártott akkupakjánál, ha a kialakítás lehetővé teszi, hogy levágják róla az autóhoz való tartóelemeket, akkor még akár új életet is kaphat mindenestől egy akku modulként. Meg persze a vezérléstől is függ, hogy egy döglött cella magával viszi-e az egészet vagy csak pár cellát kell leválasztania, mert hibás van a blokkban.
Jelenleg több kisebb blokkból áll egy teljes akkupakk. Ott sem szokás lebontani cellára, hanem hibás blokkot tudhatnak cserélni viszonylag egyszerűen. Cserében több helyet foglal és nem teherhordó elem.
Szóval valamit valamiért. Remélem ahogy felfut az akkugyártás, úgy az újrahasznosítás is megfelelően történik, mert amúgy jellemzően nagy pénz is van benne. Csak magas a technológia igénye is a megfelelő feldolgozásnak.
[ Szerkesztve ]
-
dabadab
titán
Manapság némelyik autónál egy ajtósérülés gyártói javítása már lehet gazdasági totálkár a biztosító számára. Leginkább új, drága autóknál.
Attól azért messze van a dolog, egy ajtócsere megvan márkaszervíz áraknál is néhány százezerből, az azért nem éri el egy új, drága autó értékét
Meg persze a vezérléstől is függ, hogy egy döglött cella magával viszi-e az egészet vagy csak pár cellát kell leválasztania, mert hibás van a blokkban.
Az utóbbi a helyzet.
Egyébként a Teslánál az akkupak része az utascella szerkezetének, abszolút teherhordó elem, a most bejelentett változásokkal meg főleg az lesz (a cellákat nem szervezik külön blokkokba, hanem az egész együtt lesz a pakkban, kisebb helyen és határozottan teherviselő elemként).
DRM is theft
-
bambano
titán
válasz Hieronymus #391 üzenetére
[link] eszerint az opel típusok nagyjából felének nem azonos az első és a hátsó nyomtávja. mivel ez a gyári műszaki katalógus, ezért feltételezhetjük, hogy a nem azonos nyomtáv nem karambol során alakult ki.
tehát nem gördülnek az első és a hátsó kerekek azonos nyomon még egyenesben sem, kanyarban meg pláne.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Sorry, rosszul fogalmaztam.
Szóval párhuzamos nyomon futnak, sőt a teljes autó is párhuzamosan halad a kerekkel.
Feltéve, hogy nem kanyarodik a jármű. Tudod, akkor adódik némi szögeltérés ilyenkor az első és hátsó kerekek között.Gondolom azért a jényeg átment az előző hozzászólásomban is.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#54625216
törölt tag
válasz Jim Tonic #385 üzenetére
"a SpaceX-et a NASA húzta ki a csődből"
Ez így igaz, de mégis a SpaceX vitte fel a NASA űrhajósait az ISS-re és nem a Boeing, pedig a Boeing dupla annyi pénzt kapott rá.
Az a vicces ezekben a "Musk egy csaló" szövegekben, hogy a csalóknak nem szokásuk valódi eredményeket produkálni, márpedig mind a SpaceX, mind a Tesla folyamatosan hozza az eredményeket. -
Reggie0
félisten
válasz Hieronymus #223 üzenetére
Az oxidok ujra nem egnek el(amennyiben nem tovabboxidalhato, mint pl a mangannak van monoxidja, dioxidja es heptoxidja is, nehezfemekbol mondjuk a kobaltnak is van 3) de elparolognak es a levegobe bekerulnek. A foldfelszinre csak a nagyobb darabokbol jut el valami kis toredeknyi darabok, de a jelentos reszuk nem eri el a felszint.
Es de, feljogosit, hogy toredeknyit hozzategyunk, mert az ugyse szamit.
[ Szerkesztve ]
-
OK. Minden fellőtt hold legalább 200kg visszatérő tömeggel rendelkezik.
Az oxidációs folyamatok miatt, ez a tömeg valamennyit növekedni fog." A foldfelszinre csak a nagyobb darabokbol jut el valami kis toredeknyi darabok, de a jelentos reszuk nem eri el a felszint."
Egyszerűsítsünk, tételezzük fel, hogy olyan pályán "égnek" ezek holdak, hogy egy gramm sem éri el a földet kisebb vagy nagyobb darabokban.
Ez azt jelenti. hogy az a nagyjából 200kg anyagtömeg, részecske méretű szennyeződésként fog lassan kiülepedni a levegőből. Egy teljesen bizonyos, nem fog nyomtalanul el ez a tömeg az enyészetben.
Te is, én is és mindenki más is szépen lassan le fogja tüdőzni. Sőt a gyerekeid is, ha vannak vagy lesznek.Ugyan azt játsszuk el, mint a műanyagokkal. Attól, hogy nem látszik, még van. Már az esőben is kimutatható a műanyagszennyezés.
Ha másként látod, nyugodtan szólj, elolvasom az érveidet. Szóval mi is lesz az évi átlagosan 8000 x 200kg tömegű hulladék sorsa, ami nem ér földet egyben?
[ Szerkesztve ]
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
Reggie0
félisten
válasz Hieronymus #399 üzenetére
A muanyagokkal ellentetben a femoxidok reszt vesznek termeszetes reakciokban, tehat nem akkumulalodnak ugy.
Ha feltetelezzuk, hogy egyenletesen eloszlik a legkorben, akkor az a 8000 muhold negyzetmeterenkent 1.6 miligram muhold anyag oxidjat jelenti, evente. De a fold jelentos resze(70%) ocean, oda igy nyilvan oda ulepszik le szinten jelentos resze. Mekkora problema ez az oceanoknak? A csendes- es eszak atlanti oceannak csak az aluminium tartalma 34 millio tonna, also hatarertekkel alabecsulve, a muholdake meg evi 1600 tonna es nem mind fem. Ez a ket ocean csak az oceanok 60%-a. Nyilvan egy iranyitott becsapodasnal nem lakott terulet fole kuldik.
Lakott teruleten mennyi az az evi 1.6mg/m2. Aluminiumtartalombol 5mg/m3 az egeszsegugyi hatarertek 8 oras atlagra, olombol 0.021/m3 es hat a legkor sem 1m vastag, a muhold nagyon kis resze olom/nehezfem, szoval nagysagrendekkel kisebb valtozast okoz. A fem oxidok nagy suruseguk es magas forraspontjuk(es olvadaspontjuk) miatt nem eppen azok az anyagok, amik szeretnek a levegoben maradni.
Ezt hasonlitsd ossze akar a vulkanok altalt kibocsajtott femoxidokkal. Ember altal foglalt teruleten en inkabb jobban aggodnek az evi 0.5 millio tonna fekbetettol amit elhasznalunk.A starlink okozta hatas kb. lepkefing a tornadoban.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen TV-t vegyek?
- Honda topik
- No Voice in the Galaxy
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- KERÉKPÁR / BRINGA / ALKATRÉSZ beárazás
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- További aktív témák...