Új hozzászólás Aktív témák

  • *Ropi*

    félisten

    válasz NandorHUN #2946 üzenetére

    Ha nincs hozzá eszközöd, akkor szemre, de annak nem sok köze lesz a referenciához, csak azt mutatja meg, hogy a Te szemednek mi kellemes. Ha pedig a monitorodhoz egy másik hardverhez készült "konzerv" színprofilt használsz, annak kb. annyi köze van a valósághoz mintha a legjobb barátod harapásmintájából csináltatnál műfogsort magadnak: az idő múlásával és a környezeti viszonyok (pl. hőmérséklet, páratartalom) változásával az alkatrészek bizonyos mértékben önmaguktól is változtatják az elektromos tulajdonságaikat - ugyan minimálisan, de ahhoz éppen elég, hogy a kalibráció elcsússzon. Pl. a CCFL háttérvilágítás idővel besárgul és veszít a fényerejéből, illetve a L.E.D.-ek spektrális képe is elcsúszik - ezek minden monitoron eltérő mértékben jelentkeznek, viszont az összes színvisszaadási tulajdonságaikat elhúzzák.

    Referencia pontosra kalibrálni csak műszerrel lehet, mert egy alap kalibrálás is több száz referenciaponttal dolgozik, egy komolyabb kalibrálás esetén pedig ennek a többszöröse kerül mérésre: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni.

    A műszeres kalibrálás két részből épül fel (egyik a másik nélkül nem ér semmit):

    Első lépésként a megjelenítő hardveres beállítása: az optimális fehéregyensúly, fényerő, az ebből adódó maximális kontrasztátfogás meghatározása, valamint a színcsatornák kiegyenlítése: a megjelenítő hardverének a referenciaszínek optimális visszaadásához legközelebbi beállítása. Ezt a monitor normál profilmenüjében vagy akár a szervizmenüjében is el lehet végezni, utóbbinak a hátránya egyben az előnye is: mivel nem könnyen hozzáférhető, ezért utólag csak hozzáértő tudja módosítani (viszont mivel az elállításával a kalibrálás érvényét veszti jobb is, hogy nincs szem előtt. Valamint egy áramszünetkor, vagy a monitor felhasználói menüből történő resetelésekor nem nullázódik, mint a felhasználói profilmenü beállításai.

    Másodjára a szoftveres korrigálás: ez a hardveres beállítás pontatlanságait finomítja a videokártya LUT-ba (Look Up Table) írt korrigáló értékekkel, hogy a lehető legjobb legyen a szín együttfutás és a legkisebb referenciától való eltérés. A kalibrálás pontosságától függően pár száz, vagy akár több ezer referenciapontot is tartalmazhat: minél többet, annál jelentősebben növeli meg a kalibrálás időtartamát.

    Hozzá kell tennem, hogy hardveres kalibrálás alatt két dolgot értünk: egyfelől, amikor kalibráló hardverrel (koloriméter, spektrofotométer, radiospektrométer) kalibráljuk az adott eszközt (ez terjedt el a köztudatban). Másfelől a gyártók által használt zsargonban a hardveres kalibrálás az, amikor a megjelenítő saját LUT-jában, a megjelenítő szervizmenüjében végzett beállításokkal finomhangoljuk a képet (nem mindegyik képes rá: csak a high-end temékek): ez önmaga színhelyes képet eredményez, bármilyen forrásoldali változtatás nélkül.

    Általános (nem referenciakritikus, pl. fotófeldolgozás) felhasználásra általában 3-6 havonta érdemes ellenőrizni a rendszert és ha szükséges újra kalibrálni. A L.E.D. háttérvilágítású monitorok a technológiájukból adódóan kevésbé "driftelnek": általánosságban elmondható, hogy kb. 2-3x annyi ideig pontosak, mint a hagyományos CCFL háttérvilágításúak. Szintén általános érvényű ökölszabály, hogy a laptopok kijelzői általában instabilabbak a különálló monitoroknál (az akkus tápellátás és az összezsúfolt alkatrészek fokozott melegedése miatt), ezért könnyebben elcsúszik a kalibrálásuk. Mindentől függetlenül: ha egy kalibrált rendszerben bármi változik (hardver, driver, vagy az operációs rendszer) akkor újra kell kalibrálni az optimális eredményért.

    Mi(ke)t szeretnél kalibráltatni és milyen felhasználásra? Ha több mindent és periodikusan, akkor érdemes megfontolnod egy eszköz vásárlását: korrektebb koloriméterek (pl. a Colormunki Display) már 40-50.000 Ft körül beszerezhetőek.

    Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Új hozzászólás Aktív témák