Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • *Ropi*

    félisten

    válasz Tuninger #15486 üzenetére

    Kiegészítenélek, ha megengeded: akkor béreljen valaki kalibrálót, ha tisztában van a kalibrálás alapjaival és ki tudja szűrni, ha valami félrement. Mert a kalibrálás a legritkább esetekben megy simán elsőre: minden konfignak megvannak a maga kitapasztalandó trükkjei, amikkel pontosítható a mérés. Az egyik Facebookos fotós szakmai csoportban már szóba kerül a téma, idemásolom, amit oda írtam:

    Az ArtWorknél Spyder 5-öt lehet bérelni, ami alapból pontatlan, de ha csak az van, akkor azzal kell főzni (háttértudás nem árt hozzá, hogy minek érdemes vele nekimenni és minek nem, mert elhasal rajta). A Spyder "egy gombos" programja szépen végigvezet az úton és a végén ugyanilyen kedvesen és előzékenyen belelök a szakadékba: amit ő jó mérésnek validál, annak köze nincs a pontossághoz (amikor utána rendesen be lesz kalibrálva egy pontosabb műszerrel, akkor derül ki, hogy mekkora a különbség). Ebben a cikkemben korábban leírtam, hogy miért.

    "Ellenben a bérlés olcsó megoldás amit ha nem tetszik az eredmény meg tudsz ismételni és nem kell visszavinned, nekem eddig tökéletesen bevált."

    Ha hobbistaként vannak felesleges óráid a boltba járkálni kölcsön kalibrálóért és újrakalibrálgatni akkor az a Te dolgod, de a legtöbben akik munkaeszközként, pénzkeresetre használják, csak annyi időt akarnak az instant működő megoldásra szánni, amennyit feltétlenül szükséges: ezt is mindenki eldöntheti magának, hogy melyikkel jár jobban hosszú távon. Ugye benne van az is a pakliban, hogy nem azonnal veszed észre, hogy valami nem stimmel mert szemre jónak tűnik, de később kiderül - közben átadtál 2-3 anyagot hibásan - akkor azokat újra dolgozhatod ki: erősen kontraproduktív.

    "De szívesen meghallgató milyen hozzáértés kell hozzá, mert a jó pap holtig tanul, jó tudni mire érdemes figyelni, főleg ahogy olvastam Te is kalibráltál már monitort."

    Lásd az előbb linkelt cikkemet, amiben egy nagyon kis szelete van csak a témának: teljesen más TV-t, projektort, nyomtatót, szkennert, telefont, stb. kalibrálni. Aztán pár alapvető dolog, amiket a 10+ éves tapasztalat adott:

    Az i1 Display Pro (i1D3) / Colormunki Display gyári programja, az i1 Publisher szintén tud érdekességeket produkálni az újabb, L.E.D. világítású monitorokkal: a fehér nem fehér hanem rózsaszín, zöld, stb...De ezeken a 2-3x drágább BasICColor Diskus is elhasal, lásd István Marosvölgyi Oázisos sztoriját. Alapvető dolog, hogy NEM A GYÁRI PROGRAMOKKAL KALIBRÁLUNK. Vannak sokkal kifinomultabb, pontosabb és több lehetőséget kínáló megoldások (hogy mást ne említsek: egyetlen gyári program sem tud spektrofotométerrel pontosított, keresztbeprofilozásos megoldást, ami egyesíti a koloriméteres és a spektrofotométeres mérések előnyeit).

    "- A monitorokat ne "hidegen" kalibráld. Tehát legalább 30 perce (én inkább 1 óráig hagyom) használd a kalibráció előtt."

    A régebbi, CCFL háttérvilágításúaknál kell az 1 óra, az újabb, L.E.D.-eseknél elég 30 perc. És jó, ha ezalatt a kalibráló eszköz(ök) is rajta van(nak), hogy "összemelegedjenek".

    "A külső fényforrásokat kapcsold le a jobb eredmény érdekében."

    Ez a másik alapvető tévhit, hogy kalibrálásnál számítanak a környezeti fényviszonyok: NEM SZÁMÍTANAK, lévén a mérőfej optikailag "hermetikusan" tapad a monitorra a külső fények kizárásával, így azok nem számítanak bele a mérésbe. A külső fényviszonyok csak a képek megtekintésénél számítanak - erre többféle megoldás van, hogy vagy teljes, ún. "steril" sötétségben utómunkázik az ember (de ez nagyon elhúzza az emberi szem perceptuális kontrasztviszonyait és hosszabb távon rontja is a szemet), vagy betesz a monitor mögé egy referencia színhőjű és fényerejű fényforrást.

    "- Nem azonos típusú a 2 monitor, így a max fényerejük eltér, ami azonosnál is előfordulhat a használati óraszámtól függően."

    Nem csak a fényerejük változik az idő múlásával, de a fehér pontjuk is (főleg a CCFL-esek: idővel besárgulnak).

    "- Tapasztalat szerint az energiagazdálkodós módok, pl autó fényszabályozás gyorsabban leöli a monitorok max teljesítményét."

    Eleve mindenfajta automatikus korrekciót ki kell kapcsolni kalibrálás előtt, hiszen azok folyamatosan változtatják a képvisszaadási tulajdonságokat a környezeti fényviszonyoktól és a képtartalomtól függően. Ezért sem ajánlottak a TV-k képszerkesztésre, mert egyes funkcióik kikapcsolhatatlanul beleszólnak a képalkotásba.

    "-Monitort használd alapértelmezett módban, tehát ne Filmnézés, olvasás vagy egyé előre beállítottba. Ennek oka, hogy az az alapértelmezett, 2 ha beállítod másban és átállítod sose fogsz emlékezni melyikben is van a helyes konfig :)"

    Vagy szerviz módban és akkor sincs ilyen gond, főleg, ha az adott monitor saját, programozható LUT-al rendelkezik (hardveresen kalibrálható, mint pl. a Benq SW2700PT, a Dell UP2716D, stb.).

    "-Ne felejtsük el, hogy lehet a képet az LCD, LED monitoroknál nagy szögekből láthatjuk a képet de mind1ik monitornak az ideális szöge egy kisebb rész, így színeltolódás oka lehet ha túlságosan oldalról, felülről vagy alulról nézzük a monitort."

    TN panelnél függőlegesen, VA és IPS panelnél vízszintesen, de jóval kisebb mértékben jelentkező hatás. Értelemszerűen az a legjobb, ha a monitort a középvonalában, a közepénél, a felületére merőlegesen nézzük.

    " De ahogy érzem nem ipari 1000%-os pontosság kell ahol mindenféle visszamérésekkel kell csekkolni a dolgot, vagy nagy nyomdai dolgok kellenek. "

    Véleményem szerint kalibrálni vagy maximális pontossággal, vagy sehogyan sem érdemes: a kettő közötti eredmény csak felesleges pénzkidobás. De mindenki eldöntheti magának, hogy hamis pontosságot szeretne vagy valódit. :)

    [ Szerkesztve ]

    Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Új hozzászólás Aktív témák