Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz szabifotos #6676 üzenetére

    Fentebb pont más is hasonlót kérdezett, alapszabály hogy a vezeték csere mennyiségileg 50%-nál nagyobb mértékű munkálatnak minősül, így a plombabontás miatt szabványosítani kell.
    DE!
    Azt lehetne még megcsinálni, hogy ha a mérőóra kint a lépcsőházban egy szokásos szekrényben van, akkor berakni egy "mért fogyasztói főelosztót" a mérőóra fölé, a mért alu vezetékeket ott elvágni, persze miután a kismegszakítót lekapcsoltad, de a lényeg hogy semmilyen plombát nem bontasz meg.
    Ezáltal nem kell ASZR regszerelő, mert a mérőórát csak lekapcsolod, nem kötsz ott semmit, az onnan eljövő alu vezetékeknek csak a mérőórán kívüli, fogyasztói végével dolgozol. Érdemes azért leszigetelni őket az áthuzgálás idejére, nehogy másvalakinél egy rossz ÉV hiba miatt megkóstoljon téged.

    És ebbe a mért elosztóba beleraksz fázisonként akkora túláramvédelmet amit az adott alu vezeték elbír, itt megcsinálod egy fővezetéki sorkapocsban a PEN szétválasztást.
    Az elmenő oldalon már 10-es réz vezetékkel bemenni a lakás elosztójába. Annyit érdemes ilyenkor feltekerni a 10-es rézvezeték nulla+földelő vezetékén, hogy egy jó nagy ívben elérjen a mérőhelyen keresztül a méretlen elágazó tokozatig.
    A fázis vezetőkön is annyit hogy egy új szabványosítás során elérjen a mérőhely legalsó pontja+ fél métert.
    Azért kell ide kismegszakító, mert az ELMŰ hviatalosan az első mért fogyasztói túláramvédelemig ellenőrzi a rendszert, ha simán sorkapocsban vezeték típust váltasz, beleköthetnek.
    De a FI relét/ket elég a lakáson belüli hivatalosan "alelosztó"-nak minősített helyen elhelyezni.

    Így ha jön szabványosítás, akkor nem kell a lakáselosztót leszerelni, elég csak kint dolgozni, gyakorlatilag annak a munkának a felét elvégeznétek most a mért oldali vezeték behúzással.

    A vezetékanyag ha 5x1x10-et nézünk hogy biztosan jövőálló legyen, akkor távolság alapján 30-40k lehet max, kellhet még védőcső/kábelcsatorna méterenként 300 forint, meg kintre egy kis 5k hufos legegyszerűbb minimum 5 modulos elosztó (tartozékként nulla+pe sínnel, de ezeket nem használod), 1-2k huf a fővezetéki sorkapocs, meg a 3 db kismegszakító is csak pár ezer forint.

    Nem írtad hogy milyen teljesítményű a mérőhelybekötés, sem azt hogy akarnak-e indukciós főzőlapot, mert csak az az 1 berendezés 2 fázison 16-16A-eket lazán igényelhet csúcsra járatáskor. Szal ha pl csak simán 1x20A van azt idővel biztos hogy bővíteni kell.
    BTW a 4 zónás, középkategóriás főzőlapok közül Whirlpool-t javaslok.
    (No reklám, műszaki oka van.)

    UI.: a másik kolléga esetén ezt a megoldást nem azért nem írtam mert azt akarom hogy költsön, hanem azért mert eleve az volt a kérdése hogy a mérőhelytől indulóan a teljes vezetéket akarja cserélni, mert 30 éve nem voltak utánhúzva a vezetékkapcsok a mérőóránál.

    A Te esetedben is megfontolandó egy teljes szabványosítás, de ráértek a lakás felújítás után.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6679 üzenetére

    A kábelvégzáró csak a kábel "végére" kerül, ahol a külső szigetelést levágták és erenként el van "kanyarítva". Biztonságból kell felrakni, pl kúszóáramok (illetve kisfeszültségen a kábel egyes vezetőinek csupaszítás során a szerelő általi kapkodás miatt bekövetkezett sérüléseit elzárni egymástól) miatt.
    Nem a védőcsőre kerül, nem annak a vízzárása a feladata.

    Az 50 csőadapterre úgy szokás ráhúzni az 50-es belső átmérőjű védőcsövet, hogy a csövet előtte hőlégfúvóval meglágyítod, no nem annyira hogy elszakadjon, csak annyira hogy kellően meglágyuljon és fel tud húzni az adapterre. Persze ezután rendesen rászorul, szal oldhatatlanságot is biztosít, így nem kell ragasztani.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #6684 üzenetére

    Igen, ez a rajz szemléltetésnek jó lesz, a rajz szerinti párhuzamos kialakítással kell bekötni a hűtő áramkörét. 1 db kismegszakító kevesebb mint ezer huf és ránézésre van legalább 3 modulnyi hely jobb oldalon. :P
    Kombinált-ból pl Omu systems-nek elég olcsó és minőségben a Resi9-et eléri. XBS-t kerüld, bár ezt inkább csak elővigyázatosságból írom.

    Én ilyenkor a betápláló vezeték túláramvédelme érdekében szoktak 3x1p kismegszakítókat rakni "főkapcsoló" funkcióként, de ez inkább csak óvatosság mint kötelezettség, elvileg nem nagyon van mivel túlterheld. Meg nem biztos hogy van még 3 modulnyi üres hely.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz psion2101 #6697 üzenetére

    Szerintem a párás környezet is rásegít hogy a műanyag burkolathoz belülről hozzáérő vezeték és az ujjacska között "potenciál" különbség kisüljön, ahogyan sztatikus "rázás" sem csak úgy magától keletkezik.
    Igen egy kicsúszott vezeték is okozhatja, de az is lehet hogy jó régen megsérült a szigetelése annak a vezetéknek és az évek folyamán súlyosbodott a helyzet, tehát nem elég csak a csavarokat "megnézni".

    Aztán sokszor előfordul hogy ugyanazon kötésdobozon vitték keresztül dugaljhoz is a tápot és valójában másik áramkör vezetékével van a baj.

    Vagy eleve fürdőszobai dugaljat is kapcsolj a kapcsoló, amiben hiba van és csak akkor élesedik a helyzet amikor zárul a kapcsolón keresztül az áramkör, pl a dugaljban lévő hibán keresztül rendesen megterhelődik az áramkör és a hirtelen ugrás miatt szikrázik a kapcsoló, a hiba miatt meg egyébként leold a védelem.

    Óvatosan. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gézengúz #6707 üzenetére

    A hangsúly elkerülte a figyelmed.
    A lényeg azon volt hogy a mellékelt bolti oldalon szereplő kötési rajz esetén a meglévő bekötésre kötnéd rá "T" elágazásban, tehát a mérőóra által megtáplált kiselosztóról eljövő áramkört akarod megtáplálni másik irányból is ami jelenleg mondjuk teszem azt például hogy lehet a TV-t látja el.
    Azt szeretnéd hogy nyáron amíg lehet addig a napelemes-akkus hálózatod tápláljon, amikor meg leesik a kapacitás akkor a normál mérórád irányából jöjjön a delej automatikusan.
    Ez nem szigetüzem, ez normál napelemes rendszer attól függetlenül hogy nem kapsz pénzt a szolgáltatótól, a vezeték összeköttetés esetén nem vagy leválasztva, pláne kínai csodák esetén simán előfordulhat hogy tudtodon kívül még is visszatáplálsz a hálózatra.

    Ehhez külön fizikai útválasztó kapcsolót kell beépítened, szerintem manuális változatban, az hogy az invertered önmagában tudja nem elegendő bizonyosság az áramszolgáltató számára.
    Nekik szerintem is az kell hogy Te manuálisan kapcsolgass ahogy az értékeket olvasod.

    Lehet próbálkozni még hogy magát az útválasztót esetleg automatizálni, de olyan motorikus automata kapcsoló ami képes megszakítókat kapcsolni nem olcsó.
    Esetleg komolyabb mágneskapcsolóval megoldani, de ehhez már tényleg szolgáltatós emberke kéne hogy azt megengedik-e.

    A szünetmentes tápba nem kötnének bele, egészen addig amíg nem kötsz rá fotovoltaikus rendszert...most erről van szó, nem az online szünetmentesekről...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gézengúz #6710 üzenetére

    Igyekszem átfogalmazni.
    A szünetmentes tápegység esetében a szünetmentesen keresztül megy az áramkör.

    Az általad linkelt megoldás bekötési rajzán "T" elágazás van, oldalról betáplálna a solár panel, így a konkrét elágazási pontban semmi nem akadályozná az áram irányát amerre ténylegesen folyni akar. Hiába van egy lakatfogó az elmenő vezetéken, az ilyen megoldások mindenképpen lassabbak mint az áram, így csak késleltetve reagál, biztos hogy történik visszatáplálás, ami az egész körzet energiaeloszlására befolyással van.
    NEM amiatt tiltották le a napelemes rendszerek terjedését, mert nem akarnak fizetni az embereknek.
    Azért van a napelem stop, mert a hálózat nem bírja a kilengéseket, amihez MINDEN nemű extra betáplálás hozzájárul.
    Még akkor is ha a késleltetett reagálás során csak pár 100watt teljesítményre gondolsz TE, a szolgáltatónak összességében kell néznie, ha mindenki számára megengedik, akkor a sok kicsi sokra megy alapon továbbra is kezelhetetlenek lesznek a kilengések.

    A szünetmentesek gyakorlatilag leválasztják a róluk elmenő hálózatot. A két oldal között csak egyirányban tud energiaáramlás folyni. A te eszközöd bekötési rajzán ezt semmi sem garantálja. Nézd meg a vezetéket, a bekötési ponton van bármilyen automatikaberendezés? nincs hisz csak egy dugalj.
    Az egyetlen amit garantál a leírásod, hogy ha kerületi/társasházi áramszünet van, akkor elvileg lekapcsolja magát és legalább a tűzoltót talán nem ba...a meg azáram...de ezt is csak talán, mert kínaiaknál sose lehet tudni.

    A marketing szöveg nem érdekel.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vasy09 #6713 üzenetére

    Bocs a dupla posztért, de nagyon eltérő a 2 hsz. :)

    Alapesetben igazad van, ha 1 fázisra rakod őket és összevezetékezed akkor működni fog a dolog.
    De most az egyik társasházban valamiért nagyon kikezdték egymást a mozgásérzékelők egy hasonló folyosónál és végül az egyik teljesen beragadt.

    A legjobb ha az egyes érzékelők/nyomógombok/kapcsolók 1 db mágneskapcsolónak adnak vezérlő jelet ami kiadja a tápot mind a 4 lámpás áramkörnek.
    Persze ehhez 1 dobozba össze kell vezetékezni a dolgot, ha még megoldható.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gézengúz #6723 üzenetére

    A kilengések mindig is megvoltak a rendszerben, emiatt nem engedélyezték általánosságban ezeknek a használatát, csak korábban izomból nyomták a nagyobb, szabályozott napelemek építését és a lobby lenyomta a sárga földbe a kritikus műszaki hangokat.
    Ez nem indok az alap probléma elbagatelizálására.
    10-20 év közötti a közcélú hálózat fejlesztésének a lemaradása az igény oldalhoz képest, sok területen a napelem rendszerek egész nyáron kiálltak, mert a túlságosan magas feszültségre nem táplálhattak rá, szal borult a megtérülés sokaknál hiába költöttek rá több millát.
    Ha boldog boldogtalan balkon solart telepítgethet mindenféle kontroll és minőség ellenőrzés nélkül még durvább alaphelyzet alakult volna ki.

    Erre rájön még maga a biztonsági kockázat, pl társasházak belső villamos hálózatai siralmas állapotban vannak, valamint a lakások belső hálózataival kapcsolatban is elvannak tévedve az emberek, nincs villamossági műszaki kultúra a lakosságban.
    Nem lehet olyan szabályozást kitalálni, ami mellett ne fordulnának elő balesetek, így egyszerűbb a teljes tiltás.

    A leválasztott szigetüzem más tészta.

    Nyugateurópa megint más tészta, ott főjjön az ottani szakembereknek a feje a problémákon.
    BTW ott is csak max kb 600W balkon solar az engedélyezett, mert 800W vagy felette mindenhol az EU-ban egységesen rendes napelem rendszerként kategorizálják. És a 600W rendszer bármikor kilenghet 800W-ig...

    Amit én engednék, az hogy ha valaki veszi a fáradtságot saját kettős konverziójú online szünetmentest telepíteni adott 1 áramkörre, akkor a szigorúan kettős konverzió on-line kialakítás miatt engedném hogy a szünetmentesről eljövő áramkörén használhasson balkon solart, de kommunikációval hogy ha leáll a lakás mérőóra irányából érkező áramellátás szigorúan lekapcsoljon a solar rendszer.
    Mert nem tudhatja hogy nem-e tűzeseti főkapcsolót kapcsoltak ami miatt áramszünet van.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rottweiler89 #6728 üzenetére

    Teljesen korrekt a megközelítésed.
    Szuper hogy előrelátóan leírtad az elektromos fogyasztókat is.
    Helyes a kalkulációd, sajnos 3,7kW-ra van szerződve a lakás, a kismegszakító rövidebb ideig 5-10 percig megengedi a 10-20%-os túlterhelést, de mindenképp feladata a lekapcsolás.

    A mérőóra típusa nagyjából mind1, de örvendetes hogy adott helyen már lecserélték elektronikusra a régi helyett.

    Régebben a társasházaknak nyilatkozniuk kellett hogy a lépcsőházi fővezeték hálózat elbírja-e a többlet terhelést (16-->32A-re), manapság már ez az adminisztrációs lépés nincs, hanem a rendszerhasználókra van bízva.
    -jó lenne finoman megérdeklődni a közös képviselőtől hogy egyébként milyen állapotú a fővezeték hálózat, vagy hogy a társasházi közösség egésze akar-e fővezeték felújítást, lakások mérőhelyi szabványosításával(bővíteni csak szabványosítás után lehet);

    Budapesti a lakás? Ha igen, melyik terület? Pl X.kerben is sokfelé vannak panelházak, nem mind1 melyik környék.
    Bár abból kiindulva hogy egyéni elektromos fűtést kell alkalmaznotok, sejtem hogy nem távfűtéses helyen vagytok. Egyáltalán a használati melegvíz jelenleg mivel készül ha csak jövőre lesz elektromos bojler?

    Ahogy lappy kollega írta, ha Pest megyei az ügy akkor azon a weblapon érdemes elindulni.
    -Fontos hogy csak a szerződött rendszerhasználó kezdeményezhet "Igénybejelentés" folyamatot, megjelölve bal felül a "Teljesítménybővítés" rublikát;
    -persze Ő adhat meghatalmazást, az adott weblapon alul ott a formanyomtatvány, azt kell használni mielőtt még rögtönöznétek valami kézzel írottat gondoltam szólok;
    -ha a rendszerhasználó tudja igazolni magát, akkor elhagyható a nem hiteles tulajdoni lap letöltése a netről, de mivel évente 2 példányt úgyis mindenki ingyen letölthet szerintem annyi böngészést megér a dolog mellékelni lehessen;

    -mindenképp keresni kell un. "ASZR" érvényes jogosítvánnyal is rendelkező villanyszerelőt a tényleges szerelés miatt.
    Az igénybejelentési folyamatot intézheti Ő is, de nem kötelező neki, elvileg jobban tudják mit hova kell x-elni, de a szakbarbároktól ez nem várható el, sokszor extra pénzt kérnek érte;

    -el lehet indítani az adott felületen, vagy emailben, de a leggyorsabb ha időpontot foglaltok a Bp. XIII.-ker Váci úti irodába "Műszaki ügyek - igénybejelentés"-hez, ehhez nem kell regisztrálni, hanem azt kell bepipálni hogy "új ügyfél vagyok" ahol kérdezi;

    Válaszul az EON megküldi az MGT-t, aminek a második oldalán egy kis rublikában szerepel hogy pontosan mire van szükség, ha nem szerepel az hogy "Csatlakozó berend. terv jóváhagyás", akkor jó, mert nem kérnek külön tervezést.

    Ezután a szerelőtök elvégzi a mérőhelyi munkát, ami után az általa kitöltött szükséges papírokat ugyanúgy el juttatjátok az EON-hoz aki az általuk írt visszajelző emailt követően 10 nappal később kicseréli a kismegszakítót és leplombálja a mérőórát.

    Ha interneten intéztek mindent, 2-3 hónap lehet az átfutás mire minden levél-válasz levél kezelése megtörténik.

    Szerintem azt érdemes kérni a szerelőtől hogy 3 fázisra készítse elő a mérőhelyet, azaz 5x10-es vezetéket használjon a minimális 3x10 helyett.

    Ha csak 1x32A-ig bővítetek, olyankor nem szoktak tervezést kérni, ebben az esetben az ELMŰ felé csak kiszállási díjat, 14k hufot kell fizetni.
    Ha kértek mellé másik fázisra pl még 1x20-at, akkor az összesen 32A feletti teljesítmény esetén további amperenként br. 5k hufot kell fizetni az ELMŰ felé,
    tehát 1x32A+1x20A=52A
    52A - 32A (ameddig nem kell extra hozzájárulást fizetni) = 20A
    20A * 5k = 100k huf fizetendő ELMŰ felé.

    Ezt azért írom ki, mert a fogyasztóid:
    elektr. sütő: 13A
    bojler: 8A(tervezett)
    fűtőtest1: 6A
    fűtőtest2: 4A
    Ez így már 31A ha épp minden bekapcsol felfűtéshez, hogy ne legyen kellemetlenség, idővel szerintem kellhet a +20A szigorúan másik fázisra kérve. Az egyből 3x20A az még drágább.

    Jelenleg kipróbálhatjátok 1x32A-el is, hátha elég amíg lesz bojler, lehet meg tudtok úszni 100k költséget.

    A szerelő munkadíja valahol 150-250K között lehet( de persze nem ismerek mindenkit), helyszín függő, a 250-be szerintem belefér a +2 db vezetékszál behúzása a 3 fázisú rendszerhez.
    Ehhez jön még a lakáson belüli kiselosztó felújítása, ez tuti nem maradhat ráadásul jobb egyszer hozzányúlni a rendszerhez, ez még 40-70k között lehet, szerelője válogatja.
    + a fentebb említett ELMŰ díj, ugye vagy 14k, vagy 100k.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #6732 üzenetére

    Köszi, még ha nem is pontos az információd, arra jó volt hogy utánaolvassak.
    Az évente 2 db ingyenes letöltés januártól a teljesértékű hitelesre fog vonatkozni.
    Az eddigi 1000 hufos nem hiteles letöltés végleg megszűnik.
    Helyette marad ami eddig is volt, ha elhasználtad az ingyenes lehetőséget 3000 / letöltésért a hitelest tudod letölteni(a korábbi 3600 helyett). [link]
    Roh...akarom írni a teremburáját...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rottweiler89 #6735 üzenetére

    Na igen, jó hogy mi itt ajánlgatjuk a pestmegyei honlapot, miközben oda más kell:
    Opustitász: [link] - legaljára kell tekerni, ott van egy átkapcsolható mező hogy "Teljesítményváltozás bejelentése".

    De azért biztos ami biztos itt telefonon utána kérdeznék: [link]
    Itt tudsz a személyes ügyfélszolgálatra kattintva időpontot foglalni, ami átdob az egységes online felületre, szerencsétekre úgy tűnik egész sok szabad időpont van január első heteiben.

    Hát nálam tégla lakásban amíg én gázkonvektorral fűtöttem az alattam lakó meg olajradiátorral kettőnk közül én fizettem kevesebbet ugyanakkora lakás ugyanannyira szigeteletlen...sokkal kevesebbet.

    Persze én nem bírtam telente aludni a konvektor kattogása miatt, így inkább klímás fűtésre álltam át, amihez igényelhettem "H" tarifát, ami ugye 30%-al olcsóbb egység árral számol a téli fűtési időszakra.
    Az egyéb elektromos fűtőtestek sokkal rosszabb hatásfokúak mint a gázkonvektor, feltéve hogy lakossági áron kapod a gázt 100 forint m3-anként.
    De ha a közösképviselő elb...ta az adminisztrációt, megértem hogy drága a gáz. :D

    Igen az 1x32A az tényleg minimum, mivel addig egységáras a történet. A kivitelezés szempontjából csak az extra vezetékezés miatt kerül többe a több fázisú bekötés, egyébként ma már kb ugyanannyiba kerül a többi része a dolognak, kb ugyanolyan védőcső kell, ugyanolyan doboz kell akár 1 akár 3 fázisú a bekötés, kb ugyanannyi idő a szerelés, faláttörés...stb.

    Az biztos hogy ragaszkodnék a villanyszerelő helyében legalább a belső kiselosztó felújításához, ilyenkor legolcsóbb esetben én 12 "modulos" elosztót szoktam felrakni, amiből legalább 2 "modul" az életvédelmi relé(röviden Fi relé), a 3 db kismegszakító helyett meg mondjuk kapásból 6-8 felé szeparálni az induló alu áramköröket, mert tuti hogy több vezeték indul el 1-1 megszakítóból, amelyek 1-1 modulnyi helyet foglalnak el.
    Ez a munka szerelője válogatja 40-70k huf, ugye függ attól is milyen az alaphelyzet, meg hogy hányfelé történik a szeparálás, kell-e nagyobb mondjuk 2x12 modulos elosztó, kell-e valamire külön önálló Fi relé...etc.

    Az életvédelmi relé tekinthető előírásnak, ma már gyakorlatilag ahol csak lehet megkövetelik, de néha el tudják sumákolni a szerelők.
    A lényege hogy figyeli hogy a fázison beérkező áram keresztül haladva a mosógépen az elosztó a nulla vezeték irányába távozik-e, ha a földelő vezeték irányába menne, akkor lekapcsolja az áramot.
    Épp ezért gond is, hogy néha a régi alu vezetékes lakásokban nincs mindenhol földelő vezető, vagy a meglévő fázis vezetők szigetelése sérült emiatt a falakban a védőcsövekben lévő egyébként nem életveszélyes hibák esetén is leold.
    Emiatt van az hogy a legtöbb szerelő szereti ha a lakáson belüli hálózat is felújításra kerül, ne kelljen szívni az életvédelmi relé kontra régi vezetékek problémával...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6750 üzenetére

    A csövezésre azért még rátérnék én is:
    Minden tervdokumentációba beleírjuk, hogy az erősáramú nyomvonalnak az eltérő frekvenciájú nyomvonalaktól legalább 20 [cm]-re kell futnia párhuzamos vezetés esetén, keresztezéseknél pedig térben meg kell lennie a 20 [cm] legkisebb távolságnak.
    Pont a gyengeáramos rendszerek minősége miatt, nehogy zavart okozzunk, vagy legalábbis ne akarják a tervezőre fogni a telkomosok. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6754 üzenetére

    A gyengeáramnak kell 20 cm-re legalább futnia az erősáramoktól, az erősáramok egymást nem zavarják, azok nem "eltérő frekvencia".
    Mármint a családi házak esetében, tudom több kilovolton más a helyzet...

    A két mérő 1 felhasználóhoz fog tartozni nem? Mert azért kell két mérős mérőhelyet kialakítani, hogy méretlen kábelből elég legyen csak 1. Mért kábelből persze kettő kell...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz AlexDaywalkr #6762 üzenetére

    Azért ha elsőre nem működik ne ijedj meg, a mozgásérzékelő számára is szükség van tápláló nulla vezetékre, azt még lekéne ágaztatni, sima wago-val csinálsz egy elágazást a nullán.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz D-LAN|FuRioN #6793 üzenetére

    Na most a 6-os elosztótáblában a Fi_2 ugyanolyan karakerisztikájú a mint a kinti Fi_1? ugyanannyi mA-es? 10 vagy 30?

    Mert ilyenkor tényleg lutri, de általában a külső biztos hogy le fog oldani, de ennek van egy egyéb feltétele is szerintem:
    a UPS milyen módban megy? Energiatakarékos, vagy "on-line" aksis üzemben? Csak azért mert ha nem próbáltad megtennéd hogy átkapcsolod "on-line" aksis üzemmódra és úgy is csinálsz egy nulla-föld rövid zár tesztet úgy hogy közben 1 porszívót bekapcsolsz az egyik fent lévő kismegszakítóra kötött dugaljra?
    (BTW a Fi reléket tesztelni mindig csak "műterheléssel" terhelt hálózaton szabad, az ad biztosabb működési teszteredményt.)

    Az a gyanúm hogy energiatakarékos módban voltál, amikor is a UPS csak akkor kapcsolja rá az aksikat ha tényleg anomália van a betápon, egyébként rendes összeköttetés van a két oldal között.
    Ha "on-line" aksis módra váltasz, akkor mivel csak az aksikon keresztül üzemel, szerintem galvanikusan is leválasztja a bemeneti és kimeneti oldalt, mind a két pólust.
    Ebben az esetben szerintem le kell oldania a Fi_2 relének, hisz semmilyen összeköttetésben nem kéne hogy álljon a betáp oldalon lévő Fi relével. Persze ilyenkor az egység fogyasztása is megnő. És ha tényleg nincs összeköttetés, akkor a Fi_1-nek tényleg úgy kéne működnie ahogy elvártad.

    De lehet tévedek és a nulla az a berendezésen belül végig ugyanaz a nulla vezeték, ez esetben az azonos karakterisztika okán mindig le fog oldani az első és csak eltérő karakterisztikájú Fi relével lehet megoldani, ahogy a kollega javasolja, tehát pl gyorsabb reagálásúval.
    Vagy éppenhogy a mérőnél lévőt kicserélni "gyengébb"-re, pl sima "A", 30mA-esre, hátha akkor előbb a 6-os kiselosztóban lévő Fi_2 A-Si fog előbb leoldani.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz AlexDaywalkr #6783 üzenetére

    Nem látom hogy hol van a tényleges fotód a megvalósult állapotról.
    Amit látok hogy a kapcsolónak biztosan kell egy "Betáp L és egy betáp N", mivel a mozgásérzékelő egy elektromos fogyasztó.
    Sokan a lámpából jövő vezetéket használják nulla vezetéknek, hisz a lámpán belül az össze van kötve, ha a lámpa tönkremegy akkor nem jut el a nulla vezeték a mozgásérzékelőhöz. Az eredeti bekötési rajzod is erről szól, ami szerintem nem jó megoldás.

    Szerintem a kapcsoló előtt ágaztasd el a nulla vezetéket és a lámpa kapjon onnan szintén fix nulla vezetéket.
    Az "A" kapocs adja elvileg a mozgásérzékelő által kapcsolt fázist a lámpa irányába.

    Aztán ha jól gondolom akkor a 2db "L" közül az egyik a kapcsoló manuális kapcsolt fázisát adja a lámpának, de elsőre próbáld meg hogy ezt a kimeneti "L"-t nem kötöd bele, csak a bemeneti-t, aztán ráadod a fázist lengeted a kezedet 1 percig az érzékelő előtt hátha beindul.

    Ha nem jó, akor a másik "L"-t használni és újra próbálni.
    Ha ezután sem jó akkor meg az "A" helyett cserélgetni az "L"-ek között, mert lehet véletlen a betáp oldalra kötötted a kimenetet, így a lámpán keresztül nem tud fázis jönni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz D-LAN|FuRioN #6798 üzenetére

    Hmm szombat este már fáradt vagyok.
    Akkus üzemmódban UPS-ed valahogyan biztosít "nulla" vezetést, hisz különben a porszívód sem indulna el ha nem tud az áram sehova sem elfolyni...
    Valahogy az akku menedzsment biztosítja ezt és elméletem szerint az akkupakk belső energiaelvezetési megoldása miatt a porszívó működése szempontjából nem okoz gondot hogy a Fi_1 megszakította a betápláló nullát.
    De mivel ez valami lokális mahináció, így a föld és nulla között nem úgy áramlik a történet hogy a FI_2 leoldjon.

    Kéne belső kötési rajz, nem foglalkoztam még ilyenekkel. Nekem idehaza 1 Fi relén van az egész lakás a UPS-el és a rácsatlakoztatott PC-kkel.

    BTW nem feltétlen kell 30-ról 10-esre cserélni a dolgokat, szerintem a karakterisztikán kéne optimumot keresni. A 10mA-t egy sima párás környezet is összehozhatja és akkor meg folyton le fog vágni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz D-LAN|FuRioN #6800 üzenetére

    Viszont van itt a forumon szünetmentes topic, szerintem írd meg oda hogy a villanyszerelés topicból érkezel és hogy erre a jelenségre van-e olyan szervizes tapasztalat ami választ adhat.
    Hátha épp van ott olyan a forumon aki a belső elrendezésben jártas.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csƵ #6805 üzenetére

    Tudnád linkelni azt az amcsi hosszabbítót? Csak mert sanda gyanúm hogy ott sem úgy értik hogy szőnyeg alá helyezhető.
    Alapvetően a lapos kialakítást az amcsi előszeretettel használja falon belüli villanyszereléshez védőcsőben, idehaza meg pl panel lakásokban kismélységű hornyot szoktak vésni és ott ezt a szélesebb elrendezésű "MM" jelőlésű kábelt használni. De ez nem áll ellen olyan szinten az igénybevételeknek mint a koncentrikus, tehát falon kívüli, pláne szőnyeg alá nem túl jó ötlet.
    Az amcsi változatnak vastagabb a külső szigetelése, de azt is általában falon belüli szereléshez használják.
    Biztos hogy nincs lehetőség valamilyen mechanikai védelmet rakni a szőnyeg alá? Vagy sarokban elvezetni ahol nem gond a koncentrikus kábel?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csƵ #6807 üzenetére

    Jólvan, ezt szerintem eredetileg lapos kábelcsatornába tervezték, csak ugye a sok ember szabadon is használja.
    Kellően vastagnak tűnik a szigetelése ahogy lappy-é is, de azért ha bakancsal rálépnek sokszor ez sem örökéletű, a másik oldalán ugye fix parketta lesz gondolom ami idővel kikezdheti.
    legalább 6 mm vastag, tehát azt is figyelembe kell venni, hogy akárhogy csinálod szerintem nem lesz láthatatlan, ha valaki nem szokta meg simán megzavarhatja az étkészlet becipelése során és elejtheti az anyóstól kapott legrandább leveses tálat "véletlenül"...if you know what is mean. ;)

    Én inkább kábelhídban gondolkodnék szőnyeg alatt, valami ilyesmiben mint ez a 7mm magasságú, csak szélesebben hogy jobban eloszoljon, hátha tudnak üzletben konkrétabban segíteni: [link]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6813 üzenetére

    Szerintem meg nagyon sürgősen felejtse el.
    A 2021 szeptembere előtt rendszeresített mérőhelyeken lazán tilos volt, a mostaniakon meg nem engedélyezett == tilos!
    A régi mérőhelyek esetében például a Budapesten rendszersített típusoknál nem volt ajtó hogy kívülről ki tudd nyitni így minden ilyen nyílás vágás automatikusan büntetést von maga után, mert az ELMŰ nem tudhatja hogy nem loptad-e úgy az áramot, hogy utána helyreállítottad.

    Vidéken az EON már korábban is hadrendbe állított olyan mérőhelyeket, amiknek a fedele nyitható hogy pl előre fizetős mérőóra kezelőpaneljéhez hozzáférjél, ez lett végül országosan rendszeresítve (kivéve Démász), de ezeken is TILOS volt mindennemű a gyártó által nem meghatározott furat készítése utólag.
    Mivel így kapott rendszerengedélyt, csak ott szabad fúrni ahol az erősáramú kábelt be és ahol ki vezeted, ott pedig telepítés során oldhatatlanul be kell ragasztani-szigetelni. Plombáláskor befotózták a mérőt, ellenőrzik éves leolvasáskor készült friss fotókat, az ilyen eltérés ha nincs ledokumentálva a szolgáltató által nyomós okkal, akkor büntetés.
    Minden ettől eltérő furat szembemegy a rendszerengedéllyel.

    Egy olyan kívétel van ugyan hogy a céges nagyfogyasztók számára a távleolvasáshoz az antenna kivezetés miatt a gyártó által biztosított kábelbevezető elemet szabad felhelyenie a regisztrált villanyszerelőnek és azon keresztül húznia a gsm-es adatkapcsolat kábelét, de ehhez sem a plexit szokták megfúrni.

    Ha régi, ajtó nélküli mérőszekrénye van akkor tehát felejtse el, ha régi de ajtóval, akkor hagyja nyitva az ajtót, ha új aminek a sarkait már nem plombálják, akkor meg inkább vegye le a plexi fedlapot és szerkesszen oda valami más burkolatot ami megvédi az esőtől széltől.
    A fedlapot meg éves leolvasáskor azért applikálja vissza arra az 1-2 napra, hogy lássák.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csƵ #6815 üzenetére

    De a kábelt le is tervezted fúrni valamivel a burkolathoz? Mert oké hogy nem szoktatok erre járni de attól még amikor 1-2x még is, olyankor elránthatják.
    Én ide a fent linkelt alacsonyabb kábelhídból raknék biztonság okán, ha nem akarsz fúrni akkor valami olyan kétoldalú ragasztóval amit ismersz és tudod hogy könnyű eltávolítani amikor kell, de egyébként tart.

    #6816N.otorious
    Mármint egybe cserélték a plexi fedlapot ajtós változatra szerintem, mert nem szoktak ilyen átszerelésekkel foglalkozni, túl sok macera körbevágni, felfúrni, becsavarozni...egyszerűbb egybe cserélni a fedlapot.
    De ehhez a mérőhely egészének megfelelő típusúnak kell lennie, a BP-n 2020 előtt rendszeresítettek közül ha eredetileg nem olyan akkor nem szabad csak úgy cserélni a fedlapot.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz N.otorious #6818 üzenetére

    Megtennéd hogy a forumba érkező tanuló szándékú kollegák számára felraksz egy fotót a műtárgyról kitakarva az egyedi azonosításhoz szükséges dolgokat?
    Köszi. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Jelenleg ott tartunk, hogy jobban megéri egy teljesen egész új műanyag szekrényt venni és az előlapját átszerelni, mint "kiegészítőként" megvenni bármelyik alkatrészét, legfőképp az előlap esetében. :D
    Ez speciel nem az EON hibája, cégként mi sem értjük ez kinek jó, de az tény hogy annak aki körbenéz tuti elmegy a kedve hogy 52-ért megvegyen egy fedlapot ha az egész szekrényt 50-ért megtudja venni.. még akkor is ha elsőre nem tudja mit kezdjen a felesleges alkatrészekkel.
    Az is oké hogy a gyártóknál egyszerűbb egybe csomagokat legyártani és értékesíteni, mint ezerféle igény mentén ellátni a piacot egyesével, de hogy ezen akarják megszedni magukat az minket felháborít, mert az ügyfelek a mi nyakunkat akarják venni és nem hiszik el hogy nem tudjuk olcsóbban beszerezni.
    Pedig pont azzal reklámozták az új rendszert, hogy a régi szekrények átszerelhetőek lesznek olcsóbban...

    Erre meg ott tartunk hogy ha egy társasházban most dönt a közösség a felújításról úgy hogy mondjuk 3 éve 1-1 lakó elköltött 150-250k közötti összeget a lakásának szabványosítására, ott a mérőhelyet lehet újra csinálni további akár 100k összegért, mert az 1 dolog hogy anyag költség, de munkaidő és kivitelezői felelősséget is valakinek meg kell fizetnie. Márpedig a közgyűlés nem okolható azért mert az egyes lakóknál extra munkát kell végezni, ahogyan a lakó sem okolható hisz előre látó akart lenni, biztonságban akarta tudni a lakását.
    Legalább is a tervjóváhagyó osztály(érted nem azok akik ténylegesen a mérőórák szerelésével foglalkoznak, hanem az irodában a tervezők) folyamatosan nyomja ránk tervezőkre a terhet hogy igen is írjuk elő hogy a felújítás végén csak 1 gyártó és csak a legújabb szekrények legyenek adott társasházban. Nem akarják hogy 2 féle gyártó 5 féle évjáratú szekrényei legyenek vegyesként.

    #6824 sambenez
    A kismegszakító számára nyitható ajtón keresztül vezetted volna ki a kábelt? Mondjuk az oké hogy matematikailag neked megfelelt volna, de az is érthető hogy ha a szerelő nem kapott eligazítást róla nem akarja tartani a hátát mert ha épp egy hülye ellenőrt kap a feje fölé akkor Ő vele fizettetnek 50k hufot. Te hiába akarod majd a helyszínen az ellenőrt megbeszélni, nem Te leszel vitában vele és nem rajtad fog múlni.

    #6825 313313
    Aranyos az új rendszer a bele kódolt rugalmatlanságával és egységesítésével aminek folytán végül mindenhol eltér minden.
    Gondolom alu 6-os vezetékkel maradnak ott a napszaki mérők.
    Aztán meg velünk vitatkoznak Bp-en a társasházi lakók, hogy de hát vidéki ismerősnél maradhatott a mérő a régi 6-os alu vezetéken 40A-es kismegszakítóval (legalábbis ezt kamuzzák), biztos mi akarjuk kifosztani őket...miközben a 60m2 lakását 80 milláért árulja(amit 5 éve 30M-ért vett) de sajnálja a TN-S rendszerhez alkalmazkodás díját...

    #6826 313313
    Az szép ha a felhasználó végül kiharcolja a helyszínen hogy a szerelő megengedje hogy használhassa a P1 portot x órányi vitázás után, majd kiderül hogy adott óra nem tudja küldeni az adatot. :D

    A szerelők helyében tuti bekamuznám hogy adott óra típusnál ez a helyzet, hogy hiába van ott a P1 port, Ő letesztelte hogy ennél az óránál nem küld adatot...akkor is ha egyébként működik rajta, hátha le lehet beszélni az embereket egy időre amíg rendeződik a helyzet...3-5...15 év. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz N.otorious #6831 üzenetére

    Húú te ez nagyon maszek megoldás. :D
    Alapvetően ez az ablak gyárilag úgy van kialakítva, hogy van neki a hátsó oldalon egy belső pereme, körülötte tömítő "gyűrűvel" lekerekített sarkú téglalapként követi a külső kinézetet.
    Ha nem annak a téglalap mentén vágod körbe a fedelet amire fel akarod szerelni, akkor buktad a vízzárást.
    Oké hogy le tudjátok olvasni, de ezt a megvalósítást nem reklámoznám a szerelő helyében. :D
    Nyilván nem a Te sarad, téged nem vehetnek elő, mert valszeg sok helyen csinálta már abból a célból hogy a megfakult plexin keresztül biztosítani lehessen a leolvasást, ezért egy rendszer szintű felső ellenőrzés esetén őt fogják elővenni.
    hagyján hogy ez így szabálytalan kivitelezés, én pl simán megtudnám oldani ezen keresztül az áramlopást ha akarnám.
    Nekünk BP-n előírják ilyenkor a fedlap cserét, viszont itt ingyenes a plombabontás kérése, mert nem szállnak ki hanem a regisztrált szerelőre van bízva.

    Amúgy novemberben volt egy konferencia, ahol ennek a szekrénynek a gyártója örömmel újságolta, hogy az elmúlt 2 évben mekkora erőfeszítéseket tettek azért hogy a megfakult fedlapokhoz-geyer szekrényekhez kémiai úton történő felújító-kezelő készletet tudjanak árusítani (összeget nem mondott, de gondolom 10-20k között).
    15 percen át felszo....párdon, akarom írni fényezte saját magukat, de amikor arra került volna a sor hogy megkérdezzük tőle a rendszer szintű problémákat a szekrényeikkel, hirtelen már nem maradt idő kérdés-válaszokra... :D

    #6830 zoli03
    Értem, a megoldásod nem szabályos, de amúgy megkérdezted tőlük rábökve hogy "és ezzel mi a helyzet" és elmondtad nekik hogy az elégtelen vízzárás miatt kellett így megoldanod saját kezűleg?
    Vagy csak simán nem vették észre? Mekkora furatok vannak rajta?

    Alapvetően ha elégtelen a vízzázás, akkor a tömítéseket, a kábelbevezető elemet ellenőrizni-cserélni kell.
    Ha a párakicsapódás a gond, ahhoz meg kapni belefúrható párátlanító elemet, ami kb egy speckó tömszelence, nem kábel bevezetésre való. Azzal kellett volna megoldani anno a regisztrált szerelőnek előre gondolkodva a problémát.

    #6829 sambenez
    Megértem a felháborodásod, jogos lenne hogy az elégtelenül leoktatott szerelő képzése miatti elmaradásért ne számlázzanak ki díjat, vagy lehessen kérvényezni a díj elengedését amit meg is adjanak.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6835 üzenetére

    Azért a kisebb városok köszönik szépen, de irtózatosan örülnének ha ilyen rezsi árak mellett mondjuk 1 napi villamosáram költségüket fedezni tudnák 50k hufból, nem hogy költségvetést. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Siriusb #6837 üzenetére

    Hivatalosan lakosság esetén:
    1 ingatlan, 1 rendszerfelhasználó, csak 1 nappali tarifájú mérőórával rendelkezhet. Ha van autótöltő, arra van valami külön tarifa, amihez jogosultságot igazolni kell, ahogy "H" tarifához is ugye a klímás cég által kitöltött papírok.

    Ezt most az éves 2523 kWh fogyasztás miatt kérdezed? Azt alapjáraton nem tudod ilyen módon megkerülni.
    Hivatalosan csak akkor lehet 1 ingatlaban több nappali tarifa, hogy ha bérbe vannak adva az egyes önálló rendeltetési egységek(tehát ügyvédi papírozással fel van osztva az egész nagy ingatlan, önállóan is teljeskörű részekre), külön bérleti szerződéssel az egyes rendeltetési egységekre vonatkozólag. ;)

    Ha neked az a célod hogy a nappali 3x16A kevés és folyton levágja a "túlterhelés" a kismegszakítókat és szeretnél bővíteni:
    Akkor "Igénybejelentő" formanyomtatványt kell kitölteni, megjelölve a "Teljesítménybővítés" rublikát, aztán lesz egy olyan mező ahol megadod a jelenlegi minden mérő tarifákat külön-külön sorokban, kismegszakítókon szereplő ampereket, aztán alatta meg olyan mező ahol a bővítés utáni kívánt állapotot adhatod meg, nyilván ha a jelenlegi nappali 3x16A kevés, akkor ott kell megírni hogy mekkorára szeretnél bővíteni, pl 3x25A-re.
    Az ügyfélszolgálaton tudnak ebben a részben segíteni, bár néha morcosak ha nincs előre kitöltve.

    Mivel már van vezérelt áramod, így ha a "bővítés utáni állapot"-nál nem írsz a vezérelthez semmit, úgy értelmezik hogy azt megszünteted. Mivel jelenleg van, ezért elméletileg nem kérnek amperenkénti hálózatfejlesztési hozzájárulást ha az összesített kívánt állapot nem lépi túl a korábbit.
    De vannak olyan területek az országban, ahol ennek ellenére kérnek, arra hivatkozva hogy anno a vezérelt ingyenes volt, így a nappalin minden összesen 32A feletti érték módosítás esetén fizetni kell, de ezt a válaszul megküldött "Műszaki Gazdasági Tájékoztatóban" beírják.

    Ezt nem kötelező elfogadni, csak akkor keletkezik kötelező szerződés, ha ezt aláírva visszaküldöd 3 hónapon belül. Ha nem küldöd vissza törlik a folyamatot és nem kell fizetni semmit.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csababarca #6846 üzenetére

    Szia,
    Ha Budapest vagy Pest megyei az ügy akkor el kell keserítselek.
    Nagyon be vannak havazódva, szó szerint. Mi épületvillamosságis cégként küldünk be adminisztrációkat és a szeptemberben beadott papírokat se volt még idejük feldolgozni.
    Ezt onnan tudom hogy foglaltam időpontot a Bp. 13.ker Váci úti ügyfélszolgálati irodába( 3 héttel előre kell) más ügy miatt és akkor mondta hogy ha 3 hónap alatt nem válaszolnak, akkor lehet hogy 1 év alatt se fognak.
    Az a legbiztosabb ha foglalsz időpontot beviszel minden papírt amit eddig valaha elküldtél az ügyben akármilyen formában. Ha kell akkor meghatalmazásokat és hozzájáruló nyilatkozatokat is.
    Ha az időpont foglaló felületen nem látsz időpontot, akkor várni kell vasárnap éjfél vagy hétfő reggelig, mert akkor nyit a következő hét. :@

    Jól gondolod, ha ott van mind a betáp vezetékezés mind az elmenő előkészítve a regisztrált szerelő által telepített mérőhelyben és nincs semmi felróható hiba(nekünk is volt hogy semmiségeket felírtak hibalistára), akkor amint odaértek az EON alvállalkozói, onnantól kb 1 óra alatt elvégzik a mérőóra bekötést a kismegszakítók bekötését és a végleges bekapcsolást, de sokszor fél óra alatt megvannak ha pl csak 1 db 1 fázisú nappali tarifa van.
    Onnantól lesz áramotok.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Siriusb #6850 üzenetére

    Jól gondolod, én én úgy értelmezem hogy:
    jelenleg van 3x16A nappali és 1x16A vezérelt (éjszakai), aminek a bojleren kívül nincs haszna, ergo sok helyen felesleges.
    Ezt át akarják "variálni" az ismerősök hogy pl: 1x32+2x16A nappali és 0A vezérelt, azaz megszüntetni a vezéreltet. Persze úgy hogy az amperenkénti hálózatfejlesztési hozzájárulást elkerülni.
    Elvileg megúszható, ha az eredeti 3x16+1x16 = 64A alatt marad a "bővítés" után az összesített igény.

    Másik változat hogy 1x25+1x20+1x16A nappali.
    A harmadik opció lenne a 3x20A, de azt én kevésbé javaslom, mert sokszor felesleges, jobb az ha van 1 olyan fázis ami jobban terhelhető, ha véletlen elektromos sütő meg főzőlap is egyazonra kerülne.

    Viszont semmit nem említettél a jelenlegi mérőhellyel kapcsolatban, mert ha 6-os alu betáp vezeték van, akkor fázisonként 20 esetleg 25A a max.
    De valszeg a szabványosítást nem fogják tudni megúszni, ehhez majd ha megérkezett a fentebb írt MGT (rövidítés) akkor kell megkeresni egy regisztrált villanyszerelőt aki helyszínen megmondja a tutit.

    Ha pest megyei és tényleg régebben (kb 2020-ig) ELMŰ terület volt, akkor Nekik is javaslom az időpont foglalást az EON irodába a Bp. 13ker Váci úti irodába, vagy az Érdi irodába amelyik közelebb van.
    Persze meghatalmazással is megbízhatnak valakit, de a legegyszerűbb személyesen.

    Hiába MVM a számlázó, a hálózatot még mindig az EON kezeli ezen a területen, ergo az MVM-nél is el lehet indítani az ügyet, de akkor idő amíg átkerül az EON osztályára az igénybejelentés. :D
    Az EON honlapján ott vannak a formanyomtatványok, még1x az "Igénybejelentő" kell és fent bejelölni hogy "Teljesítménybővítés".
    Az első oldal alján meg kell adni a fázisonkénti kismegszakítók értékeit. Valamint hogy a ház légvezetéken vagy földkábelen kapja a tápot.
    A második oldal tetején pedig hogy mire szeretnének változtatni. Ha itt nem kerül be semmi a vezérelthez, akkor azt megszüntetésként értelmezik.
    Alatta még meg kell válaszolni hogy milyen legyen a jövőben a vezetékezés.

    A többi nagyjából egyértelmű.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz mokus1 #6857 üzenetére

    A 3x16-ot nappalira manapság már nem ajánlom, mert az Indukciós főzőlap önmagában kér 2 db 16A-es áramkört és még a sütő is kér 13A-t, szal az egyéb fogyasztók miatt legalább az egyik fázisnak 20A-nek kell lennie...meg ott az autótöltő is ami hosszú ideig jár.
    Nem írtál egyéb körülményeket, helyiséget, lakás vagy családi ház stb...ez azért befolyásolja. Nem mind1 hogy társasházi lakás, ahol korábban már megtörtént az 1 fázisú szabványosítás, vagy valahol pl pest megyei családi ház.

    Budapest belvárosban például ha az 1x32A mellett a "H" tarifa 16A-ét másik fázisra írod, akkor pl nem kell hálózati hozzájárulást fizetni.
    Fontos hogy személyes ügyfélszolgálaton érdemes beadni az igénybejelentőt, mert emaileknek nagy az átfutási ideje.
    Egyébként ha csak szimplán 1x32A lenne az igény, ott hamar megszületik a műszaki gazdasági tájékoztató, de ha már van mellette más akkor már gondolkodnak rajta.

    Ha tényleg régi állapotról indulunk, akkor nagyon valószínű hogy kell új szabványosítás 2 tarifás dobozzal, mondhatni 95% az esély.
    Ennek a költsége tényleg helyszín függő.
    Azt is lehet hogy a nappali tarifát előkészítteted a későbbi 2 vagy 3 fizásra történő bekötésre, de egyelőre csak 1x32A-t köttök be és megnézitek hogyan bírja az indukciós főzőlap és a sütőt, meg egyebeket, felhasználói szokások mentén, aztán ha kevés akkor megigénylitek a bővítést. Mivel már addigra meglesz a szabványosítás, a hálózati hozzájárulás meg mind a két esetben ugyan azon számítási mód szerint kell fizetni.
    Az előkészítésben alig pár tizezres a különbség, hisz ma már kötelező olyan védőcsövezést kiépíteni amiben elfér a későbbi 3 fázishoz szükséges vezetékezés.

    Én a fenti terhelések miatt egyébként 1x32+1x16A-t szoktam javasolni, ahol a második 16A-re igazából a főzőlap második áramkörét javaslom, max még világítás vagy 1-2 egyéb kisebb fogyasztó.
    Minden más pedig a fő 1x32A-re, így nincs abból gond hogy pl a 13A-es sütő épp egyszerre jár a 10A-es autótöltővel, mert 32A-be belefér.

    De ha van műhely, amiatt lehet idővel kelleni fog egy harmadik fázis is, szintén további 16A-el.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Siriusb #6864 üzenetére

    De azt beszéltük fentebb hogy 95% hogy szabványosítani kell majd, mivel a jelenlegi bnekötés a nappali esetén a fázisonként 16A feletti bármilyen igény miatt valószínű nem fog megfelelni a betáp vezetékezés.
    Azzal egyetértek hogy megszüntetni a vezérelt mérőt.

    Csak annyi a kérdés hogy egy füst alatt mire készítjük fel a bekötést, mert ha most nincs előkészítve későbbi "H" tarifához, akkor később valóban extra mérőhely telepítési költséget fog jelenteni (pl kicserélni 2 tarifásra, vagy az 1 tarifás doboz mellé felszerelni "H" tarifás dobozt).

    Egyébként az 1 tarifás dobozhoz képest nem sokkal drágább a 2 tarifás doboz, hogy később semmi esetben ne kelljen átszereléssel foglalkozni, csak adminisztrációval, meg az ahhoz kapcsolódó díjakkal.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz N.otorious #6868 üzenetére

    Ha a jelenleg meglévő rendszer módosítás-átszerelés nélkül képes műszaki biztonsággal kiszolgálni a napelembe foglalt teljesítmény igényt, akkor nem kötelező szabványosítani, csak órát cserélnek (esetleg ha nagyon sz.r a kismegszakító azt is), FELTÉVE: HOGY a méretlen és a mért betáp vezetékezés ha alumínium, akkor legalább 10-es keresztmetszetnek kell lennie. Réz esetén ez már alapból adott szokott lenni, de egyébként rézből a 6-os a minimum feltétel. Aluból 10-es.
    Sokszor ezen a 10-es keresztmetszet követelményen véreznek el az ügyfelek, mert anno a 20A-hez valamiért az előző kötési ponttól csak 6-ost húztak be szereléskor a mérőórához tartó legutolsó vezeték szakaszon.

    De ha pl égés vagy súlyos oxidáció nyom van a vezeték végén vagy bármi, megtagadhatják, mondván nem teljesíti a műszaki biztonság feltételeit, nem kell hogy érdekelje őket semmilyen indoklás, ahogy az sem hogy nem tudtál róla.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Siriusb #6869 üzenetére

    Pedig csak annyi kellett volna, hogy mielőtt észreveszik és felszólítják erre, utána olvas mert vannak praktikák hogyan lehet ezt a plexit újra áttettszővé tenni. ;)

    Az hogy van-e értelme az ismerőseidnek a bővítéssel foglalkozni tényleg csak az elindított igénybejelentésre válaszul kézhez kapott MGT és a helyszíni villanyszerelői bejárással lehet megállapítani.
    Szerintem 20-40 év után amúgy ráférne minden mérőóránál egy karbantartás.

    De akkor ezek szerint félreértettünk, mert azért az meredek gondolat volt hogy tényleg megússza az egészet 13.368 Ft egyszeri kiszállási díjból. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6879 üzenetére

    Pedig nagyon jó, kiveszed a mérőórát, belerakod a tepsibe, rá az alufólia, 40 percre 180 fokon be a sütőbe, aztán kiveszed, megszórod sajttal, majd az alufólia alatt is és még 10 percre visszarakod, isteni krumplival. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    BTW ha a jövőben miután rendesen megcsináltátok a vízzárást (mert az hogy bele-lefolyik a víz a vezetéken az nem pára probléma), lehet kapni a hensel (gyártója ennek a doboznak) dobozhoz gyári párátlanító elemet, ami mint egy tömszelence úgy kell felfúrni valahova ahol nincs útban.

    A vastagabban sodrott alu kábelt is lehet érvéghüvelyezni a biztosabb kontaktus érdekében.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6894 üzenetére

    Szarni bele csókolom, még így is több magyarság volt a felében mint mások egész napos szövegelésében. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6896 üzenetére

    Azon kívül amit a kollega írt, villamos műszaki oka van, ennek megértéséhez már olyan szinten kell belemenni a szakmába ami itt felesleges.
    Számodra a lényeg hogy kell. :)
    Tény hogy alapvetően nagyobb áramoknál lényeges, de mindenhol kell.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6899 üzenetére

    Igen es irtam meg a "kúszóáramok" kifejezést, de egyebkent az is gond hogy a dovozon belul is ki tud csapodni para az eresrtileg bekerult levego vapamint amiatt hogy 1000%os zaras nem letezhet.
    Lehet fura , de azok a cseppek tudnak felfrlr id maszni. XD

    Az hogy a szopgaltato emberei nem tartanak be 1-2 szabalyt lustasagbol Teged nem mentesit. Ha ok elszurnak valamit es karod keletkezik, be tudod perelni oket. Ha magadnak okozod cdak a fejedet verheted a falba. XD

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #6904 üzenetére

    A "Milyen légkondit a lakásba" itteni forum topicban érdemes szintén feltenni ezt a kérdést, hátha jelentkezik az a kollega aki már kitesztelte hogy hogyan érdemes megadni "H" tarifa esetén az éves átalány elszámolást ahhoz hogy a valóságosnak megfelelő legyen a kiállított számla, szerintem azzal jársz a legjobban.
    Ott sem a paraszti logika a legjobb választás, kicsit másképp érdemes.
    Nálam október óta van fent a "H" óra, de még nem látom az éves részfogyasztás beállítása menüben az adott gyári számot. Lehet először diktálni kéne egyet, de 2 hét múlva itt az éves leolvasási időszak szóval megvárom.

    Az ilyen adminisztrációs kérdésekben nem biztos hogy a szerelés topic a legcélravezetőbb.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz g.peter23 #6906 üzenetére

    Az első tippem az lenne hogy az ott csillárkapcsoló, hogy ha 2 áramkörös mennyezeti csillárt raknál fel. De ehhez a másik vége összekéne csipogjon.
    Persze lehet hogy a fali kötődoboznál valahol meg van szakítva.

    Ha minden kötél szakad és tényleg mentál higiéniás problémát okoz a kiderítése, már 20-25k-ért kapni olyan kis készüléket, amivel ki tudod csipogtatni a feszültség mentes vezetéket.

    Mert simán lehet hogy váltókapcsolós rendszer volt, hogy pl folyosóról le tudd kapcsolni a mennyezeti világítást, vagy fordítva a szobából a folyosói lámpát.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz peternac #6910 üzenetére

    Ezerhála, a honlap persze egyértelmű hogy melyik sorba melyik nevű adatot kéri, de így elsőre megijedtem, mert én is a démász terület szerint értelmezném elsőre, aztán látom hogy okt. 24.-én felszerelt mérőórám eddig csak T2 éréket jelez ki. :D
    937 kWh van benne azóta, 23+ fölött igyekszem tartani a kényelmet a 23nm szobában, így a keményebb -10 fokos időkben naponta kb 180-250 hufot spórolok a konvektorhoz képest.
    Az előző hasonló időszakkal összevetve a mostani "H" tarifát még mindig napi 100 huf a különbség.

    Nekem azért érte meg mert anyagárban volt a szabványosítás mivel főnök intézte, valéamint így már ugye nem a nappali mennyiségbe kalkulálódik a klíma fogyasztása, tehát nem futok ki az éves kedvezményes 2521-ből.
    De elhiszem hogy szabad piacon nem mindenkinek éri meg a szabványosítás során az extra költséget.
    Csak sokan elkövetik azt a badarságot, hogy az egyébként nem jó állapotú 1x16A-ről történő teljes munkálat költségét vetik össze azzal mintha semmit sem csinálnának a mérőórával, tehát mint ha csak azért kéne szabványosítani, mert "H" tarifa lesz.
    Pedig szabványosítani minden régit érdemes, nem véletlenül változott a szeparált hálózatra az általánosan ajánlott érintésvédelmi rendszer.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz g.peter23 #6908 üzenetére

    Kifutottam előző szerkesztéséből, bocs a dupla megszólalásért.

    Mi van ha volt eredetileg még 1 lámpa valahol a szobában, pl oldal falon és a kapcsolónál is ezért volt két billentyű? Ami másik vég már el lett vakolva?
    Tehát arra gondolok hogy a csillárnál csak átkötés lehetett eredetileg, onnan ment tovább a másik lámpához a fázis, míg a nulla meg a kapcsolótól közvetlenül.
    Mert az világos hogy valamerre elindul a kapcsolótól, ha közös védőcsőben vagy nyomvonalon fut valamivel azt is látnád...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Laca1212 #6919 üzenetére

    Ha azt kéred hogy "pontosan" megfeleljen a követelményeknek, akkor jó lenne leírni hogy konkrétan hova, milyen villamos hálózat elemeként kerül beépítésre a túlfesz levezető. Mivel ezt egy komplett rendszerként kell elképzelni a villámáram levezetőtől kezdve, egészen a fali konnektorba dugott túlfesz levezetős hosszabbítóig lépcsőzetesen.

    Másképp megfogalmazva:
    Nem mind1 hogy sima emeleti lakás, vagy pl családi háznál solar rendszer a tárgyalt terület, továbbá hogy ezutóbbi esetben milyen egyéb elemek vannak vagy lesznek beépítve, mert általában érdemes egy gyártóból építkezni minden lépcsőt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tototos #6922 üzenetére

    Hali,
    Egyetértek a többiekkel hogy legalább 3x6-os kéne, akkor is ha a webshopok mást mondanak.
    Alapvetően a webshopok az úgynevezett "alapterhelés" táblázatból veszik az adatot és csak a melegedést veszik figyelembe, amely táblázathoz képest kellene kiszámolni a tényleges terhelhetőséget a megfelelő képlettel, ez a képlet figyelembe veszi hogy milyen a telepítési környezet, milyen az átlagos hőmérséklet, hány terhelt vezető fut egymás mellett, védőcső vagy nem...etc.
    Mivel a webshop nem tudja hova fogod használni, ezért a villanyászra bízza a képlet alkalmazását, aki elvileg le lett oktatva erre is. Ahogyan feszültség esés számítást is leoktatják nekik is, nem csak a tervező mérnököknek.
    Nem sok képlet, de tudni kell hova melyiket kell használni.

    Azért írják a többiek a még nagyobb keresztmetszetet, mert 20A kismegszakítót írsz 40 méter távolságra, így mivel más adatot nem adtál meg, azt feltételezik hogy legalább 18A-es fogyasztókat akarsz rákötni, amik lehet hogy rövid 1-2 perces időszakra még feljebb szaladnak amikor épp egyszerre bekapcsolod őket.
    Inkább biztonságra megyünk mint hogy 1 hónap múlva beírd hogy "de hát ti ajánlottátok, aztán az ingadozás miatt tönkrement a hűtőm 100k hufnyi kajával" történetet. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6924 üzenetére

    Nem értek egyet, mivel a túlfeszültség levezetés egy komplex történet, fontos hogy milyen védelmei vannak a társasháznak, vannak-e egyáltalán.
    A tracon ráadásul nem ezen területre specializálódott cég, csak átmárkázzák a kínaiak által gyártott dolgokat. Ez a tracon minőségben már messze elmarad a régi nagy nevű tracontól, de legalább árban drágábbak mint más minőségibb gyártók. :D

    Ő eredetileg egy T3-as, végponti, dugalj védelmet kapott ajánlásba, értem hogy jó szándékú vagy a kombinált védelemmel, amely 1 testben tartalmazza mind az épület főelosztójába szánt villámáram és betápláló hálózaton keletkező nagyáramú probléma(pl kábel elvágás) levezetőt, mind a lakás főelosztójába szánt közepes védelem (szinti kábel elvágás), mind pedig a végponti dualj védelmet, csak az a baj ezekkel hogy mivel az adott cég nem szakértő, nem tudni mi van benne, ami mindenre jó, az meg általában semmire se.
    A túlfeszültség levezetést egy rendszerként kell nézni, mert a villámáramok is szépen tudnak rombolni másodlagos hatásokkal a potenciál megemelése révén, amit megfelelő pozícióban kell ledolgozni, nem lehet akárhol.

    Ő meg elektromos autóval fogja használni feltehetően, különben nem lenne kérdés az egész.

    Értem hogy lehet a társasház főelosztója békebeli és nem tudni mikor lesz felújítva, de az elektromos autó drága mulatság ahhoz hogy csak a magunk megnyugtatására rakjunk be valamit.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #6932 üzenetére

    De be is kell ám húzni azt a kábelt, az a fél miliméter nem sok. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Siriusb #6934 üzenetére

    Túl kevés infót adsz, csak a lényeget felejtetted el beírni. :P
    De tényleg, nem viccelek.
    Pl volt-e ott korábban bérlő?
    esetleg két ingatlan lett összenyitva, majd utána már egyben tovább tovább értékesítve?
    szintén lehetőség hogy anno sok 100nm belvarosi nagypolgári lakásba több vadidegen családot költöztettek be amiior nem volt elég lakás és mindenki igényelt saját mérő órát hogy az ő szobája világítása ne függjön a lakótárs fizetési hajlandóságától. Ami az elmút 30 évben úgy maradt külön mérőóra. De ilyen vidéken is volt nem csak pöstön.
    Ezen kívül most is bérbeadhatod az ingatlabon belüli önálló rendeltetési egységet, amire kérhet a bérlő külön órát ahogy fentebbb is írtam.

    Amit fentebb írtam az a jelenlegi szabályozási irányelv, nincs kapacitás a múltat kijavítani.

    Kénytelen voltam így beírni, nehogy aztán fals infók kezdje....akarom írni folytatódjon a terjedésük.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6946 üzenetére

    És a korábbi linkeddel kapcsolatban kapott egyéb információkat is amik alapján mérlegelt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #6945 üzenetére

    Tehát ahogy a rajz mutatja, egyfajta "új leágazásként" kerülnek bekötésre ezek a túlfeszültség levezetők, tehát párhuzamosan a védendő dugalj kismegszakítójával.
    Érdemes saját kismegszakítót rakni neki, hogy ha cserélni kell a betétet (vagy ha nem betétes akkor az egészet) ne kelljen az egész betáplálást leáramtalanítani.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #6954 üzenetére

    Az a durva hogy pl ventilátoros lámpáknál is sokszor csak 1 fajta betáplálásra van kialakítva, még pedig arra hogy a saját kapcsolójával kapcsolod a ventilátort, a fali kapcsolóval pedig csak a betáplálás egészét.
    Tehát nem úgy van a csoki kialakítva hogy külön vihetsz tápot az izzónak és külön a ventinek, hogy a ventin lévő függő kapcsolót csak 1x bekapcsolod, utána meg csak a fali kapcsolóval.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák